28530/1945. (X. 23.) UM rendelet

az újjáépítési közmunkakötelezettség szabályozásáról szóló 4000/1945. ME, valamint az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló 9000/1945. ME rendeletek végrehajtása tárgyában

A 4000/1945. ME rendelet 26. §-ában (Magyar Közlöny 63. szám; a továbbiakban R. I.), valamint a 9000/1945. ME rendelet 12. §-ában (Magyar Közlöny 145 szám, a továbbiakban R. II.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. FEJEZET

Újjáépítési közmunka

Az újjáépítési közmunka fogalma

1. § (1) A R. I. 1. §-ában meghatározott újjáépítési közmunkának tekintendő:

1. a közutak, hidak, köz- és magánépületek, közüzemi és közlekedési berendezések, járművek romjainak (roncsainak) közterületről való eltávolítása;

2. a rothadó és romlandó anyagoknak a közutakról és közterekről való eltakarítása, illetőleg elföldelése;

3. a közutak, hidak, közforgalmú vasutak, telefon- és távíróvonalak, az ezekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések helyreállítása és építése;

4. az árvízvédelmi berendezések háborús kárainak helyreállítása;

5. a mezőgazdasági ingatlanokon vagy városi (községi) telkeken létesített katonai berendezések (futóárkok, lőállások, földerődök stb.) megszüntetése, szabványosan csomagolt lőszer és robbanóanyag gyűjtése;

6. az újjáépítés szempontjából fontos építési és hulladékanyagok összegyűjtése, osztályozása és közületi gyüjtőtelepekre való beszállítása;

7. a középületek javítási munkálataiban való közreműködés;

8. a nemzeti termelés újjáépítésében való részvétel;

9. a közszükségleti cikkek szállításában és általában a közellátás biztosításában való közreműködés;.

10. a fenti közmunkák közigazgatási vagy műszaki megszervezéséhez szükséges szellemi munka (pl. kartoték felfektetése).

(2) A közmunkakötelezettség teljesítésébe be kell számítani a katonai alakulatok által elrendelt munkát is.

(3) Nem vehető igénybe közmunka a magánépületek tatarozására, a házon (telken) belül való szemétgyűjtésre, robbanótestek ártalmatlanná tételére, valamint bármilyen párt- vagy magánérdeket szolgáló munkára.

(4) A R. I.-ben meghatározott közmunkakötelezettségen felül közmunkára bárkit csak azoknak a törvényes rendelkezéseknek alapján lehet igénybe venni, amelyek ezt meghatározott körben vagy különleges céllal eddig is lehetővé tették (1886. XXII. tc. 133. 1890. I. tc. 24-26., 37. és 48-50. §-ok, 1920. XXVII. tc. 3. §, 1926. VII. tc. 4. §). Ezenkívül közmunkára vagy más ilyen jellegű munkára (rohammunkára stb.) senkit semmiféle elnevezés alatt igénybe venni nem lehet.

Közmunkakötelezettség

2. § (1) A közmunkakötelezettség természetben való teljesítése esetén az igénybevételnek lehetőleg előre meghatározott és az érdekelttel egy-egy naptári hónapra előre közölt napokon, mégpedig a hétnek ugyanazon napján kell történnie, amennyiben a kötelezeti ellenkező, indokolt kérelmet nem terjeszt elő. Vasárnap és ünnepnap közmunka teljesítését csak rendkívül sürgős szükség esetén lehet követelni.

(2) Amennyiben ez a lakosság foglalkozási megoszlására és az ezzel összefüggő gazdasági érdekekre tekintettel indokoltnak mutatkozik, a közmunkának egy-egy naptári éven keresztül való egyenletes elosztásától el lehet tekinteni, nevezetesen olyan helységekben, ahol a lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozik, az évi munkanapokat vagy ezek túlnyomó részét a téli hónapokra lehet beosztani.

(3) Az 1. § (4) bekezdésében felsorolt törvényes rendelkezések alapján teljesített közmunkának a R. I.-en alapuló közmunka teljesítésébe való beszámításánál nem lehet figyelembe venni azt a rendkívüli közmunkát, amelyet az összes érdekeltek közveszély esetén kötelesek végezni (1885. XXIII. tc. 151. §, 1886. XXII. tc. 136. §).

(4) Ha az újjáépítési miniszter valamely törvényhatóság egész területére, vagy annak egy részére az egy-egy naptári évre eső közmunkakötelezettségnek részben vagy egészen természetbeni munka végzésével vagy váltság megfizetésével való teljesítését rendeli el, ezt a kötelezettséget akár bizonyos korosztályokra, akár meghatározott szakképzettséggel biró, illetőleg meghatározott foglalkozást folytató közmunkakötelezettekre, akár az általa megjelölt váltságösszegnél nagyobb vagy kisebb összeget fizető közmunkakötelezettekre állapithatja meg. A természetbeni munkateljesítés kötelező elrendelése esetében az egyes közmunkakötelezettek által teljesítendő munkanapok számának megállapításánál le kell számítani a közmunkakötelezett által az év folyamán már természetben teljesített munkanapokat, a készpénzben való megváltást választott személyek közmunkaváltságának megfelelő részét pedig törölni kell. A már esedékessé vált és befizetett váltság visszafizetésének és helyette természetbeni munkateljesítés követelésének nem lehet helye. A váltságfizetés kötelező elrendelése esetében a fizetendő váltságösszeg megállapításánál be kell számítani az abban az évben természetbeni munkateljesítéssel vagy váltságfizetéssel már lerótt közmunkakötelezettséget.

Mentességek

3. § (1) A R. I. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állandó mentesség igazolására az a) és c) pont esetében (állandóan munkaképtelenek vagy vakok) három hónapnál nem régebbi keletű tiszti orvosi vagy községi (kör-) orvosi bizonyítvány, illetőleg a c) pontban meghatározott Szövetség igazolványa, a jövedelem összege (R. II. 1. § (1) bek.) és a vagyon hiánya tekintetében pedig három hónapnál nem régebbi keletű hatósági bizonyítvány, a b) pont esetében (hadirokkantak) a rokkantellátási járadék kifizetésére vonatkozó legutolsó postautalvány értesítő szelvénye, végül a d) pont esetében (külföldi állampolgárok) a lakóhely szerint illetékes állami adóhivatal nyilatkozata szolgál. Hadirokkantak a rokkantsági fokukban beállott változást a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) a jogerős határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt bejelenteni kötelesek, feltéve, hogy rokkantsági fokuk 50% alá csökkent.

(2) A R. I. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes mentességre való jogosultságot ugyancsak igazolni kell, mégpedig az a) pont esetében (ideiglenesen munkaképtelenek) az ideiglenes munkaképtelenséget és annak előrelátható időtartamát igazoló tisztioivosi vagy községi (kör-) orvosi bizonyitvánnyal, a jövedelem és vagyon hiányát pedig három hónapnál nem régebbi keletű hatósági bizonyítvánnyal, a b) pont esetében (anyák) a gyermekek korát anyakönyvi kivonattal, a c) pont esetében (terhes állapotban lévő nők) a terhességet harminc napnál nem régebbi keletű tisztiorvosi vagy községi (kör-) orvosi bizonyítvánnyal, a d) pont esetében (hadbavonullak által eltartott családtagok) a családfő hadbavonulását az illetékes katonai parancsnokság által kiállitott, harminc napnál nem régebbi keletű bizonyítvánnyal. A b) és c) pont esetében annak igazolására, hogy az anyának, illetőleg a terhes állapotban lévő nőnek csupán szolgálati és munkaviszonyból származó jövedelme van (R. II. 1. § (2) bek.), valamint a d) pont esetében annak igazolására, hogy a hadbavonult családjának együttes havi jövedelme az átlagos napszámbér tízszeresét nem haladja meg (R. II. 1. § (3) bek.), ellenkező bizonyíték hiányában elegendő a mentességre igényt tartó személynek büntetőjogi felelősség mellett benyújtott nyilatkozata.

(3) A R. I. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes mentességre való jogosultságot az egyetemek, főiskolák és középiskolák hallgatói, illetőleg tanulói a folyó félévre, illetőleg tanévre való beiratkozást tanúsító leckekönyvvel, tanulmányi értesítővel vagy egyéb okmánnyal igazolják.

(4) A R. II. 1. §-ának (4) bekezdése által a háztömbmegbizottak, utcamegbizottak és a 25-nél több lakóval biró házak házmegbizottai részére adott mentesség azokat illeti meg, akiknek ezt a minőségét a polgármester (községi elöljáróság) vagy az általa megbízott szerv elismerte és nyilvántartja.

(5) A közmunkakötelezettségnek természetbeni teljesítése alól - a természetbeni munkakötelezettségnek az újjáépítési miniszter által a R. I. 2. §-ának (4) bekezdése alapján való általános elrendelése esetén is - fel vannak mentve:

a) az illetékes miniszternek az újjáépítési miniszterhez intézett megkeresése alapján a honvédség, a rendőrség és a pénzügyőrség tagjai, valamint a letartóztatási intézetek őrszemélyzete, amennyiben egyenruha- és fegyverviselésre jogosítottak és tényleges szolgálatot teljesítenek;

b) a lelkészek, valamint a férfi és női szerzetesrendek és a diakonissza intézmények tagjai;

c) az ország területére visszatért hadifoglyok vagy deportáltak, visszatérésüktől számított két hónapig;

d) azok a közérdekű tevékenységet folytató személyek, akiket az újjáépítési miniszter az illetékes miniszter megkeresésére a közmunkakötelezettség természetbeni teljesítése alól a mentesítés alapjául szolgáló körülmény fennállásának tartamára a R. I. 3. §-ának (4) bekezdése alapján felment.

(6) A honvédség alakulatai, szervei az újjáépítési közmunkát a honvédelmi miniszter külön rendelete alapján testületi keretben (előljáró parancsnokaik vezetésével) teljesíthetik. Igénybevételük ideje, helye, módja és ellenőrzése tekintetében a polgármester (községi elöljáróság) a város, (község) területén működő honvédségi alakulat, szerv előljáró parancsnokával egyetértve jár el.

A közmunkának egyhuzamban vagy a lakóhelyen kívül való teljesítése

4. § A R. I. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a közmunkának egyhuzamban vagy a R. I. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakó-helyen kívül való teljesítése esetén a kötelezetteket a R. I. 6. §-a alapján megillető járandóságokat az egyhuzamban vagy a lakóhelye" kívül való munkateljesítés elrendelésével egyidejüleg kell megállapítani. Az országos építésügyi kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos), illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője az egyhuzamban vagy a lakóhelyen kívül való munkateljesítés elrendelése tekintetében történő meghallgatásuk alkalmával a fizetendő járandóságok mértékére vonatkozólag is kötelesek javaslatot tenni. Ha a közmunkának a lakóhelyen kívül való teljesítését egy-egy vármegye területén belül az alispán rendeli el, előzetesen javaslatot kell tennie a járandóságok mértékére vonatkozólag az újjáépítési miniszternek.

5. § (1) A közmunkakötelezettség egyhuzamban vagy a lakóhelyen kívül való teljesítésére a R. I. 7. §-ának b)-f) pontjaiban felsoroltak (állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak, lelkészek, tanerők, orvosok és közlekedési vállalatok alkalmazottai) közül csak azok nem vehetők igénybe, akik tényleges szolgálatot teljesítenek, illetőleg gyakorlatot folytatnak. Kétség esetén ezt szolgálatadójuk vagy szakszervezetük által kiállított és tényleges működésüket igazoló bizonyítvánnyal igazolniok kell.

(2) A R. I. 7. §-ának g) pontjában említett újjáépítési ipari alkalmazottakkal egy tekintet alá esnek a teljesítőképességük nagyobb részével jóvátételi munkát végző üzemeknél foglalkoztatott testi és szellemi munkavállalók is.

(3) A R. I. 7. §-ának h) pontjában említett mezőgazdasági üzemek tulajdonosaival egy tekintet alá esnek a mezőgazdasági üzemek haszonélvezői, bérlői és kirendelt vagy alkalmazott vezetői is.

Természetbeni közmunkára kötelezés

6. § (1) A R. I. 8. §-át kizárólag azokra a testi vagy szellemi munkavállalókra lehet alkalmazni, akik a teljesítőképességük nagyobb részével jóvátételi vagy újjáépítési munkát végző üzemeknél az üzem (gyár) telephelyén, illetőleg a vasutaknál, hajózási vállalatoknál, postánál, utak és hidak építésénél a forgalom-, illetőleg a pálya- és útfenntartás keretében teljesítenek tényleges szolgálatot. Az ezeket terhelő közmunkaváltságot a munkáltató köteles helyettük megfizetni.

(2) A R. I. 8. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelt közmunkában résztvevő testi és szellemi munkásokra a R. I. 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak, őket tehát a közmunkakötelezettség természetbeni munka végzésével, vagy a váltság megfizetésével való teljesítésének általános elrendelése nem érinti.

(3) Ha az illetékes miniszter a rendes munkahelyen teljesítendő természetbeni munkakötelezettséget egyes munkavállalókra nem állapítja meg (R. I. 8. § 3. bek.), ezek közmunkakötelezettségüknek az általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni, tehát közmunkakötelezettségüket vagy munkahelyükön kívül természetben teljesitik, vagy közmunkaváltsággal róják le.

II. FEJEZET

Az újjáépítési munkaterv

A munkatervet elkészítő hatóságok

7. § (1) A R. I. 20. §-a értelmében a közmunka és a váltságösszegek felhasználásáról vármegyékben az alispán, Budapesten és környékén (az 1937. VI. tc. 2. §-ának (7) bekezdése), valamint a törvényhatósági jogú és megyei városokban a kormánybiztos egy-egy évre vonatkozó tervezetet készít. Evégből a jelen rendelethez csatolt 1. számú mellékletnek megfelelő "újjáépítési munkaterv"-et (a továbbiakban: munkaterv) kell késziteni.

A munkaterv elkészítése és felterjesztése

8. § (1) A munkaterv a következő részekből áll:

1. a háború által az építményekben okozott és még ki nem küszöbölt károk általános leírása (1/A. számú melléklet),

2. az újjáépítés részletes munkaterve az anyagszükséglet és a munkaerőszükséglet feltüntetésével (1/B. és 1/C. számú mellékletek).

3. a 2. pontban megjelölt anyag és munkaerő igénybevételéhez, valamint a közmunka igazgatásához szükséges költségek feltüntetése (1/D. és 1/E. számú mellékletek).

4. a közmunkakötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó adatok (1/F. számú melléklet).

(2) Az évi munkaterveknek az előző év december havának 1. napjáig kell beérkezniök jóváhagyás végett az újjáépítési miniszterhez.

A háborús károk felvétele

9. § (1) A munkaterv elkészítésénél elsősorban azt kell megállapítani, hogy az 1941-45. évek során a háborús események következtében az egyes községek területén az állami, törvényhatósági, községi utakban, hidakban, átereszekben, az árvízvédelmi berendezésekben, valamint a köz- és magánépületekben milyen lényeges károk keletkeztek. Az összeírás nem célozza részletes kárstatisztika felvételét, ezért pontos adatok hiányában becslés utján kell a helyzetet megállapítani.

(2) Vármegyékben az alispán az államépitészeti hivatal utján szerzi be a káradatokat; szükség esetén a járási főjegyzőkel is felhívja a káradatok bejelentésére.

(3) Budapesten és környékén, valamint a törvényhatósági jogú és megyei városokban a kormánybiztos a polgármester (községi elöljáróság) utján szerzi be a káradatokat.

A részletes munkaterv irányelvei

10. § (1) A 9. § értelmében elvégzett kárfelvétel alapján az újjáépítési, illetőleg helyreállítási munkálatoknál meg kell állapítani az elvégzendő munkák sürgősségi és fontossági sorrendjét.

(2) A sürgősségi sorrend megállapítása szempontjából a helyreállítandó utak, hidak, átereszek, épületek, gépek, anyagok, stb. állagának az időjárás (nap, eső, hó, fagy) káros behatásai ellen való megóvása, illetőleg elhurcolás és eltulajdonítás ellen való megvédése az irányadó. A sürgősségi sorrendbe kizárólag a következő munkálatokat lehet felvenni:

a) közlekedési műtárgyaknál a használható állapotba helyezést, építményeknél és épületeknél a tetőjavítást - figyelmen kívül hagyva az 5120/1945. ME, valamint a 28060/1945., 28.260/1945. és 28140/1945. UM rendeletek (Magyar Közlöny 83. 120 és 102. számai) alapján már elvégzett munkálatokat -, a berendezések kiszabadítását a romok közül és fedett helyre való szállítását,

b) gépeknél és felszerelési tárgyaknál a romok alól való kiszabadítást, fedett, száraz helyre szállítást, megfelelő helyen való elraktározást, továbbá az értékcsökkenés megakadályozását (zsirozást, olajozást).

c) nyersanyagoknál a nyersanyagok és hulladékok összegyűjtését, osztályozását, valamint megfelelő helyen való elraktározását

(3) A (2) bekezdésben részletezett munkálatok elvégzése után a további károk helyreállításánál a következő fontossági sorrend az irányadó:

a) egészségügyi intézmények,

b) középületek.

c) kultúrintézmények.

(4) Az a)-c) pontokban megjelölt fontossági sorrend csak irányelv, amelytől a helyi szükségletek szerint, részletes indokolással el lehet térni. Az egyes pontokban megjelölt vagyontárgyaknál az állami vagyon megelőzi az egyéb közületi vagyont, ez pedig a magánvagyont. Az állami vagyon egyes csoportjaiban előállott azokat a károkat, amelyek központi tervek alapján állíttatnak helyre (pl. az államvasutaknál, a postánál és a hajózási célra szolgáló berendezéseknél, a 8. § alapján készített tervből ki kell hagyni.

(5) A munkatervbe csak az egy-egy évben ténylegesen elvégezhető munkálatokat lehet felvenni.

A részletes munkaterv tartalma

11. § (1) A 10. § alapján összeállított munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az újjáépítési munkálatok tüzetes leírását, az újjáépítés szükségességének részletes indokolásával,

b) az újjáépítéshez szükséges és a helyszínen rendelkezésre álló anyagok felsorolását.

c) az újjáépítéshez szükséges, de a helyszínen rendelkezésre nem álló anyagok felsorolását és javaslatot arra, hogy ezeket az anyagokat hol lehet a leggyorsabban és a legkisebb költséggel megszerezni,

d) a terv kivitelezéséhez szükséges munkaerő (kőműves, ács, segédmunkás, napszámos stb.) megjelölését munkanapokban.

e) a szükséges munkaerőből mennyi vehető a helyszínen közmunka cimén igénybe,

f) a b)-e) pontokban felsorolt anyag és munkaerő igénybevételéhez szükséges költségek feltüntetését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint tagozott terveket a 7. §-ban megjelölt hatóságok a rendelkezésükre álló műszaki, illetőleg számvevőségi közegeikkel műszaki és pénzügyi szempontból felülvizsgáltatják és az igy elkészített tervek alapján az újjáépítési miniszterhez részletes javaslatot tesznek.

III. FEJEZET

Közmunkaerőnyilvántartás és igénybevétel

A nyilvántartás hatósági szervei

12. § (1) A közmunkakötelezettek összeírásáról és nyilvántartásáról, továbbá a közmunkabejelentési lapok kezeléséről Budapest székesfővárosban, valamint a törvényhatósági jogu és megyei városokban a polgármester, nagy- és kisközségekben a községi (kör-) jegyző (a továbbiakban: a nyilvántartó) gondoskodik.

(2) A közmunkaerőnyilvántartást az ujjáépítési miniszter által kiadandó külön utasítás (14. §) mellékletét képező nyomtatványok szerint kell elkészíteni és vezetni.

A közmunkakötelezettek összeírása

13. § (1) Mindazokat a személyeket, akik a R I. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében közmunkakötelezettség alá esnek - ideértve azokat a személyeket is, akik állandó vagy ideiglenes mentességre igényt tartanak - össze kell írni. Az összeírás tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője hirdetményt bocsát ki (2. számú melléklet). Az összeírást az 1945. évi december hó 1. napja 0 órás állapotnak megfelelően kell végrehajtani. Az összeírás a 14. §-ban említett külön utasítás mellékleteként kiadandó "Újjáépítési közmunkabejelentési lap"-on (a továbbiakban: bejelentési lap) történik, amelyet a I közmunkakötelezettek töltenek ki. A nyomtatványok kiosztásáról és összegyűjtéséről a nyilvántartó gondoskodik.

(2) A bejelentési lapok összegyűjtését végző I hatósági közeg a bejelentési lap átvételét a lapon lévő elismervényen igazolja. Az elismervényt keltezi, aláírja és az összeirt személynek átadja.

(3) Az összeirt személy, aki állandó vagy ideiglenes mentességre tart igényt, a bejelentési lap átadásával egyidejűen köteles a mentesség jogcímét igazoló iratait (3. § (1)-(3) bekezdés) a hatósági közegnek felmutatni, aki ennek megtörténtét a bejelentési lap átvételi elismervényén igazolja.

A bejelentési lapok feldolgozása és a közmunkakötelezettek nyilvántartásba vétele

14. § A bejelentési lapuk feldolgozására, valamint a nyilvántartás felfektetésére és kezelésére vonatkozó irányelveket és mintákat az ujjáépitési miniszter külön utasításban állapítja meg

Közmunkaigazolvány

15. § (1) A nyilvántartó közmunkaigazolványt (a továbbiakban: igazolványt, 3. és 4. számú melléklet) állit ki és kézbesít azok részére, akik:

a) közmunkakötelezettségüknek váltságfizetéssel tesznek eleget (3. számú melléklet),

b) közmunkakötelezettségüket havi négy munkanapon át természetben teljesitik (3. sz. melléklet),

c) közmunkakötelezettségüknek rendes munkahelyükön természetben teljesített közmunkával tesznek eleget (3. számú melléklet)

d) a közmunkakötelezettség alól ideiglenesen mentesek (3. számú melléklet),

e) a közmunkakötelezettség alól állandóan mentesek (4. számú melléklet).

(2) Az igazolványok kiállításáért díj nem szedhető.

A közmunkakötelezettségre vonatkozó adatok változása

16. (1) A közmunkakötelezettek a személyükkel kapcsolatos következő változásokat tartoznak a nyilvántartónak személyesen, megbízott utján, vagy írásban - az igazoló iratok bemutatásával vagy csatolásával együtt - bejelenteni:

a) névváltozás,

b) foglalkozásban beállott változás,

c) mentességi ok beállta vagy megszűnése.

(2) A közmunkakötelezett végleges lakás (lakóhelyi változás bejelentését a rendőri be-, illetve kijelentőlapok e célra szolgáló szelvényén tejesíti.

(3) A közmunkakötelezettségre vonatkozó adatokban beállott minden változást a nyilvántartónak a nyilvántartásban és az igazolványon is át kell vezetnie. Az átvezetés megtörténtét az igazolványon aláírással és pecséttel igazolni kell.

Igénybevétel közmunkára

17. § (1) A nyilvántartó a közmunkakötelezettségüket havi négy munkanapon át természetben teljesítő személyeket a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartása mellett, névre szóló behivójeggyel (5. számú melléklet) veszi igénybe.

(2) Ha a közmunkát az igénybevettek lakóhelyükön végzik, a közmunka helyszíni vezetéséről és ellenőrzéséről a nyilvántartó gondoskodik. Ha a közmunkát a közmunkára kötelezettek lakóhelyükön kívül végzik, a behivottakat a nyilvántartó egybegyűjti, név- és lakásszerinti jegyzékbe (6. számú melléklet) foglalja és a jegyzéket a munkáscsoporttal együtt a kirendelés helyére irányítja.

(3) A lakóhelyen történő igénybevételnél a munkának a nyilvántartó által kirendelt helyszíni vezetője az elvégzett munkanapokat az igazolványokon (15. §) a naptári időpont feltüntetésével igazolni tartozik. A nyilvántartó a helyszini vezető jelentése alapján a végzett munkanapokat nyilvántartásában feljegyzi.

(4) A behivójegyeket olyan időpontban kell kézbesítésre kiadni, hogy a kézbesítést igazoló átvételi elismervények még az igénybevétel napja előtt visszaérkezhessenek.

Tartós közmunka

18. § (1) A R. I. 9. §-ának (1) bekezdése alapján tartós, legfeljebb hat havi közmunkára igénybevehető személyeket (nyilasok, volksbundisták, munkakerülők stb.) a nyilvántartó a helyi rendőrhatóság közreműködésével összeírja és a személyi adatok, valamint az igénybevétel jogcímének feltünletésével betűrendes jegyzékbe foglalja. Erről a jegyzékről a községi és a megyei városi nyilvántartó másolatot készít, amelyet a községi nyilvántartó a járási főjegyzőhöz, a megyei városi nyilvántartó pedig a vármegye alispánjához terjeszt fel.

(2) A járási főjegyző a tartós közmunkára kötelezhető személyek adatait tartalmazó jegyzékeket gondosan átvizsgálni köteles. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az igénybevétel jogcíme a R. I. 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. A járási főjegyző a hiányos vagy meg nem felelő jegyzékeket helyes összeállítás, esetleg pótlás végett a községi nyilvántartónak visszaküldi, a helyesen összeállított jegyzékeket a R. I. 9. §-ának (2) bekezdésén alapuló igénybevételi határozatmeghozatal végett a vármegye alispánjához terjeszti fel.

(3) A R. I. 9. §-a (1) bekezdésének 1-4. pontjai alatt felsorolt személyeknek tartós közmunkára való igénybevételét a törvényhatóság első tisztviselője határozattal (7. számú melléklet) rendeli el. Tartós közmunkára nem lehet igénybevenni azokat, akik a R. I. 3. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak értelmében a közmunkakötelezettség alól állandóan vagy ideiglenesen mentesek.

(4) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az igénybevett nevét, foglalkozását és lakóhelyét,

b) az igénybevétel jogcímét és

c) a jogorvoslatra vonatkozó tudnivalókat.

(5) Az alispán a határozatokat a járási főjegyzőnek, illetőleg a megyei városi nyilvántartónak megküldi; a megyei városi nyilvántartó a határozatokat kézbesiti, a járási főjegyző pedig a tartós közmunkára kötelezettek lakóhelye szerint illetékes községi nyilvántartónak továbbítja kézbesítés végett.

(6) Azokról a tartós közmunkára kötelezettekről, akik

a) a határozal ellen jogorvoslattal nem éltek,

b) a jogorvoslatukat határidőn tul adták be és

c) akiknek igénybevételét a járásbíróság helybenhagyta, a törvényhatóság első tisztviselője járásonként (városonként) jegyzéket készit. Az alispán a jegyzéket az igénybevettek lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőnek, illetőleg a megyei városi nyilvántartónak küldi meg.

(7) A községi (városi) nyilvántartó a R. I. 9. §-ának (1) bekezdése alapján tartós közmunkára jogerősen igénybevett és a (6) bekezdésben említett jegyzékbe foglalt személyek nyilvántartólapjára a jogerős határozatot rávezeti.

(8) A jogerősen igénybevett személyeket egyhuzamban vagy megszakításokkal teljesítendő tartós közmukára a törvényhatóság első tisztviselője - illetőleg felhatalmazás alapján a községi elöljáróság (megyei város polgármestere) - névre szóló behivójeggyel (5. számú melléklet) hivja be.

IV. FEJEZET

A közmukakötelezettek kötelező biztosítása

19. § (1) A szakmájukban igazolt ok nélkül rendszeresen nem dolgozó és ezért a R. I. 10. §-a alapján tartós közmunkára igénybevett személyeket a munkáltató köteles az illetékes társadalombiztosító intézethez biztosításra bejelenteni.

(2) A havi négy napon át természetbeni közmunkát teljesitő személyeknek (R. I. 2. § (2) bekezdés) baleseti kártalanítására az 1927. XXI. törvénycikk VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni olyképen, hogy a baleseti kártalanitásnál beszámítható évi javadalmazásként a napi kereset háromszázszorosát kell figyelembe venni.

(3) Napi keresetnek azt a munkabért kell tekinteni, amelyet a közmunkában balesetet szenvedett személy rendes munkaviszonyában keresett volna.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

20. § A jelen rendelet 1-2. és 5-7. számú mellékleteit képező nyomtatványok, illetőleg hirdetmény elkészítéséről a kiállításra, illetőleg kibocsátásra kötelezett hatóságok gondoskodnak. A 3-4. számú mellékleteket képező közmunkaigazolványokat az 1945. évre a nyilvántartó késziti el; az 1946. évre érvényes közmunkaigazolványok elkészítése központilag fog történni, ezeket tehát az 1945. évi november hó 1. napjáig az újjáépítési minisztertől kell megfelelő példányszámban igényelni. A közmunkaigazolványok szétküldése olyan ütemben fog történni, amilyen mértékben a szükséges papírmennyiség rendelkezésre áll; addig is, amig az igényelt közmunkaigazolványok megérkeznek, pótlásukról a lehetőség szerint a helyi hatóságok kötelesek gondoskodni.

21. § (1) A közmunkakötelezettségüket váltságfizetéssel teljesítőktől beszedett közmunkaváltság a postatakarékpénztárnái erre a célra nyitott "Újjáépítési minisztérium: Újjáépítési Közmunkaváltságalap, Budapest" elnevezésű 189.500. számú postatakarékpénztári számlára utalandó át.

(2) A R. II-ben a közmunkaváltságra vonatkozólag foglalt rendelkezések (2-11. §-ok) végrehajtásának módját külön rendelet fogja szabályozni.

Hatálybalépés

22. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba,

Budapest. 1945. évi október hó 19-én.

Sugy Ferenc s. k.,

újjáépítési miniszter

1. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/A. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/B. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/C. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/D. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/E. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

1/F. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

2. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

3. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

4. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

7. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

5. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez

6. számú melléklet a 38500/1946. (X. 23.) UM rendelethez