34/1945. ME rendelet

a háborús viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:

1. §

1. A háborús viszonyok következtében elhagyottá vált lakások - ideértve azon személyek lakását is, akiket politikai, vagy faji okokból elhurcoltak -, bérlet utján való hasznositása végett lakáshivatalt kell felállítani,

2. A lakáshivatal vezetője városokban a polgármester által erre a célra kijelölt tisztviselő, községekben pedig a jegyző (körjegyző).

2. §

1. A lakáshivatal jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül a háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokat nyilvántartásba veszi, az említett lakásokban lévő berendezési, felszerelési tárgyakat és egyéb ingóságokat leltárba foglalja, ezután a lakásokat hatósági pecsét alkalmazásával lezárja és megőrzésükről megfelelően gondoskodik.

3. §

1. A háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokat kizárólag a lakáshivatal utján lehet igénybevenni oly módon, hogy az igénylő a lakáshivatalhoz benyujtott kérelmével bérbevételre irányuló szándékát bejelenti, egyben kéri meghatározott lakásnak kiutalását.

2. Háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakást elsősorban az igényelhet:

a) aki a város (község) területén állandó lakással rendelkezelt és lakása háborus viszonyok következtében lakhatatlanná vált, vagy katonai alakulat azt elfoglalta, vagy pedig az a közalkalmazott (15/1945. ME rend. 2. §-a), illetve honvédségi személy, akit szolgálati uton a városba (községbe) helyeztek ál és ott lakással nem rendelkezik,

b) továbbá másodsorban az, aki a városban községben) nem állandó jelleggel háborus viszonyok vagy személyes körülményei folytán ideiglenesen tartózkodik és lakással nem rendelkezik,

c) végül harmadsorban az, a városban (községben) állandó lakással biró személy, akinek figyelemmel személyi és családi viszonyaira indokolt lakásszükségletét jelenlegi lakása nem elégíti ki.

3. Amennyiben az igénylő közalkalmazott (15/1945. ME rendelet 2. §-a) háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásra a jelen rendeletben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bir igényjogosultsággal, ha a 15/1945. ME rendelet 19. §-ának 1. pontja alapján az igazoló bizottság igazoltnak jelentelte ki, vagy pedig vele szemben csupán az idézett rendelet 19. §-ának 3. pontjában meghatározott intézkedések valamelyikét alkalmazta, vagy pedig ha ellene népbírósági eljárás indult, a népbiróság felmentő itéletet hozott. Ha pedig az igénylő nem közalkalmazott, ugy a jelen rendeletben meghatározott feltételek fennforgása esetén is igényjogosultsággal csak abban az esetben bir, ha a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, ha pedig a jelen rendelet hatálybalépése után tér vissza lakóhelyére, a visszatérésétől számított 30 napon bélül ellene népbirósági eljárás nem indul, vagy pedig ha ellene népbirósági eljárás indult, a népbiróság felmentő itéletet hozott.

4. Olyan személyek részére, akik az előbbi 3. bekezdés értelmében igényjogosultsággal nem birnak, a szükséghez képest a lakáshivatal szükséglakást tartozik kiutalni.

5. Abban az esetben, ha az igénylő olyan lakás kiutalásáért folyamodik, melyben a lakáshivatal által leltározott berendezési és felszerelési tárgyak vagy egyéb ingóságok is vannak, az igénylő kérelmében megjelölni tartozik, hogy a lakást a berendezési és felszerelési tárgyakkal és egyéb ingóságokkal, vagy azok nélkül kivánja-e bérbevenni.

6. A háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásoknak bérlet vagy más cimen való értékesítésére a tulajdonos vagy a haszonélvező, vagy az a személy, aki az ingatlannal egyébként rendelkezik, - nem jogosult.

4. §

1. A lakáshivatal a beérkezett kérelmek feleli 48 órán belül határozni tartozik és véghatározatát az igénylőnek, valamint annak a személynek, - feltéve, hogy ismeri helyen tartózkodik - aki a lakás hasznosítására jogosult volna, kikézbesiti.

2. Véghatározatában dönt a lakáshivatal a lakás kiutalás tekintetében, megállapitja a lakás bérét valamint a lakásban lévő berendezési, felszerelési tárgyak és egyéb ingóságok használati diját, végül gondoskodik arról, hogy az igénylő a kiutalt lakást birtokba vehesse.

3. Ha a kiutalni kért lakás az igénylő indokolt lakásszükségletét meghaladja és a város (község) lakásviszonyai ezt indokolttá teszik, a lakáshivatal az igényelt lakás helyeit az igénylő részére más elhagyott lakást utal ki.

4. A kiutalt lakások bérét az érte 1942. évi november hó 1-én fizetett béreknél magasabb összegben, amennyiben pedig a lakás 1942. november 1.-én bérbeadva nem volt, az abban a városrészben vagy területen lévő hasonló lakásoknak 1942. évi november hó 1-én fizetett bérénél magasabb összegben megállapítani nem lehet.

5. A kiutalt lakásban lévő berendezési, felszerelési tárgyak és egyéb ingóságok használati diját - szükség esetén szakértő bevonásával - a helyi viszonyok, a kérdéses ingóságok mennyisége és mibenléte, valamint a rendes használattal járó értékcsökkenés figyelembevételével kell megállapítani.

5. §

1. A lakáshivatal határozata ellen annak kézbesítését követő nyolc napon belül a lakás-hivatalnál benyujtandó és a népjóléti miniszterhez intézendő fellebbezésnek van helye.

2. Az igénylő fellebbezéssel élhet a véghatározatnak kérelmét elutasitó része, továbbá a kérelem teljesítése esetén a véghatározatnak a bér és használati díj megállapítására vonatkozó része; az ismert helyen tartózkodó tulajdonos, haszonélvező, vagy az a személy, aki az ingatlannal egyébként rendelkezni jogosult, pedig a véghatározatnak a bér megállapítására vonatkozó része ellen.

3. Az igénylő által benyujtott fellebbezésnek a kérelem teljesítése esetén a lakás birtokbavételére és a bér valamint a használati dij nem kifogásolt hányada tekintetében halasztó hatálya nincs.

4. Az igénylő fellebbezésében nyilatkozni tartozik az iránt, hogy a lakáshivatal által megállapított bér ill. használati dij összegéből milyen összeget nem tesz, kifogás tárgyává.

5. A lakáshivatal a beérkezett fellebbezéseket a vonatkozó összes alapiratokkal 24 órán belül a népjóléti miniszterhez felterjeszti, a fellebbezés felterjesztésébe, - amennyiben a fellebbezés a használati dij megállapítása ellen irányul, külön jelenteni tartozik, hogy a használati dij megállapítása milyen tárgyi szempontok szerint történt.

6. A népjóléti miniszter határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

6. §

1. Az, akinek a lakáshivatal háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakást utalt ki, köteles a hatóság által megállapitott bért, ha az épület tulajdonosa, haszonélvezője elmenekült, a 19/1945. ME sz. rendelet 1. § értelmében azon város (község) adópénztárába befizetni, amely város (község) területén az épület van, egyébként pedig a fennálló rendelkezések szerint megállapított módon és időben az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének, vagy annak a személynek kezeihez fizetni, aki az ingatlannal akár megbízás, akár hatósági kirendelés folytán rendelkezni jogosult.

2. A lakásban levő felszerelési és berendezési tárgyak és egyéb ingóságok használati díját pedig köteles minden hónap 5. napjáig bezárólag a városi (községi) adóhivatalnál befizetni, arra való tekintettel, hogy az állam a távollevő tulajdonos helyett az ingóságok megőrzéséről gondoskodik.

7. §

1. A használati dij befizetésének elmulasztása esetén annak behajtására a K. K. H. Ö. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, mégis azzal a megszoritással, hogy a használatra átadott berendezési és felszerelési tárgyak, valamint a használat tárgyát képező egyéb ingóságok zálogolás tárgyát nem képezhetik.

8. §

1. Indokolt esetben a használati dij fizetése alól a népjóléti miniszter felmentést adhat.

2. Az erre irányuló kérelmet a lakáshivatalnál kell benyujtani, amely azt a részletes nyomozást tartalmazó jelentésével együtt a népjóléti miniszterhez terjeszti fel.

3. A kérelem előterjesztésének a használati dij fizetésére halasztó hatálya van.

4. A kérelem indokoltságát igénylőnek kérelméhez csatolt hatósági (községi) bizonyitvánnyal kell igazolni. Azt a kérelmet, amely hatósági (községi) bizonyítvánnyal ellátva nincs, a lakáshivatal a népjóléti miniszterhez nem terjeszti fel.

5. A népjóléti miniszternek a használati dij elengedése tárgyában hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

9. §

1. Ha az igénylő olyan lakás kiutalását kéri, melyben a Lakáshivatal által leltározott berendezési és felszerelési tárgyak, vagy egyéb ingóságok vannak és azoknak használatra való átadását nem kérte, a lakáshivatal a kiutalt lakásban lévő berendezési és felszerelési tárgyakat és egyéb ingóságokat hatósági raktárba szállítja el.

2. Hatósági raktárba szállított berendezési és felszerelési tárgyaknak vagy egyéb ingóságoknak használatul való átengedését az igényelheti, feltéve, hogy a jelen rendelet 3. §-ának 3. bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel,

a) akinek butorai és egyéb ingóságai háborus behatás folytán egészben vagy részben megsemmisültek, vagy

b) aki tekintettel családi és személyi körülményeire, ilyen ingóságokkal megfelelő mértékben nem rendelkezik.

10. §

1. Az, akinek háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakást utal ki a lakáshivatal, a berendezési és felszerelési tárgyaknak és egyéb ingóságoknak a rendes használattal járó kopásért és értékcsökkenéséért felelősséggel nem tartozik, viszont a rendes használattal nem járó, valamint a szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott károkért kártérítéssel tartozik.

11. §

1. A lakáshivatal által kiutalt lakást és a használatul átengedett ingóságokat az igénylő határozatlan időre veszi bérbe. ill. használatba. E jogviszony megszüntetésének - a 12. §-ban szabályozott eseten kívül -, az eddig érvényben lévő jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásával a bérbeadó, vagy annak a személynek részéről, ki a tulajdonos, haszonélvező jogán az ingatlannal rendelkezni jogosult, vagy pedig az ingatlan hatóságilag kirendelt gondnoka részéről csak abban az esetben van helye, ha az igénylő két egymást követő hónapban befizetési kötelezettségének eleget nem tett és az előbb megjelölt személyek részéről ajánlottlevélben a bérfizetés utólagos teljesítésére kitűzött 8 napi határidő eredménytelenül telt el.

2. E rendelkezés csak arra az esetre alkalmazható, ha a kérdéses ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, vagy az a személy, aki az ingatlannal egyébként rendelkezni jogosult, lakóhelyéről nem menekült el, ellenkező esetben a bérfizetés elmulasztása a 19/1945. ME rendelet 5. §-ában meghatározott következményekkel jár, mégis azzal a korlátozással, hogy amennyiben - a lakásban a lakáshivatal által használatra átengedett berendezési, felszerelési tárgyak, vagy egyéb ingóságok vannak, ugy ezek zálogolás tárgyát nem képezhetik.

12. §

1. Abban az esetben, ha a kiutalt lakás korábbi bérlője, ill. az a személy, aki a lakással, illetve a használatul átengedett ingóságokkal egyébként rendelkezni jogosult, visszatér és a lakásra, ill. a használatul átengedett ingóságokra igényt tart. a lakáshivatal tartozik a lakásba behelyezett részére 15 napon belül más lakást kiutalni és a lakás korábbi bérlőjét, illetve birtokosát régi lakásába és ingóságainak birtokába visszahelyezni, feltéve, hogy a lakás korábbi bérlője, illetve birtokosa a jelen rendelet 3. §-ának 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Ellenkező esetben a lakás korábbi bérlője, illetve birtokosa a lakásba behelyezett személytől csak a használatid átengedett ingóságok visszaadását igényelheti. Amennyiben pedig lakásszükségletet más módon kielégíteni nem tudná, a lakáshivatal részére szükséglakást utal ki.

13. §

1. Abban az esetben, ha a lakáshivatal a lakásba behelyezett részére lakáshiány miatt ujabb lakást kiutalni nem tudna, ugy őt és a lakás korábbi bérlőjét a lakásba együtt helyezi el (közös bérlemény).

2. Ha a lakás korábbi- bérlője és a lakásba helyezett figyelemmel a személyi, családi szempontokra, valamint az eset egyéb körülményeire közösen a kérdéses lakásban el nem helyezhetők, ugy a lakáshivatal az utóbbit olyan más személy lakásába helyezi el, aki indokolt lakásszükségletét meghaladó lakással rendelkezik.

3. Ha a felek a lakás és az ingóságok közös használatában megegyezni nem tudnának, ugy bármelyik fél kérelmére egyrészt a közös használat módját és annak mértékét, másrészt a bérfizetés arányát és a használati dij fizetésének mértékét a lakáshivatal állapítja meg.

4. A lakáshivatal ezen határozata ellen nyolc napon belül a népjóléti miniszterhez intézendő fellebbezésnek van helye.

5. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

6. A korábbi bérié, illetve ingóságokkal egyébként rendelkezni jogosult személy visszaérkezése esetén a lakásba behelyezett a lakás felszerelési, berendezési tárgyai és az egyéb ingóságok használati diját a hatóság által megállapított mértékben a visszaérkezést követő hónap 5. napjától kezdődően a korábbi bérlő, illetve annak a személynek kezeihez fizeti, aki az ingóságokkal egyébként rendelkezni jogosult,

14. §

1. Aki háborus viszonyok miatt elhagyottá vált lakást a rendelet hatálybalépésének napjáig hatósági kiutalás nélkül foglalt el vagy pedig olyan ingóságokat használ, melyek háborus viszonyok miatt elhagyottá vált lakásból származnak, tartozik ezt a körülményt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül a lakáshivatalnak a használat kezdő időpontjának megjelölése mellett bejelenteni.

2. A lakáshivatal a bejelentést felülvizsgálja, helyszíni szemle utján megállapitja a használt ingóságok mibenlétét és mennyiségét és a használat időpontjától kezdődő hatállyal visszamenőleg megállapítja a bért, illetve a használati dijat.

3. A lakáshivatal ezen határozata elleni jogorvoslatra a jelen rendelet 5. §-át kell megfelelően alkalmazni.

4.[1] Ha az 1. bekezdésben megjelölt személyt a népbiróság a 81/1945. ME sz. rendelet alapján jogerősen bűnösnek mondja ki, a lakáshivatal felhívásától számított 15 napon belül tartozik az illető az elfoglalt lakást kiüríteni és a használatul átengedett ingóságokat a lakáshivatal részére visszaszolgáltatni. Amennyiben a bejelentő a felhivásban foglaltaknak eleget nem tesz, a lakásból való kimozditását a lakáshivatal közigazgatási uton foganatosítja.

5. A lakáshivatal ezen határozata ellen az 1. bekezdésben megjelölt személy birtokon kivül vonatkozó határozat kézhezvételétől számitott 3 napon belül a lakáshivatalnál benyujtandó és a népjóléti miniszterhez intézendő panasszal élhet.

6. Ilyen személy részére a lakáshivatal, amennyiben a lakásszükségletét más módon kielégíteni nem tudná, szükséglakást utal ki.

7. A 12. § rendelkezései a jelen § 1. bekezdésében alapulvett tényállás esetében is alkalmazandók.

15. §

1. Az igénylő a 14. § esetében az elmaradt használati dijnak és bérnek részletekben való fizetését a lakáshivataltól bélyegmentes beadványban kérheti.

2. Méltányos esetben a lakáshivatal a bér és használati dij részletekben való kifizetésére 6 hónapnál nem hosszabb részletfizetési kedvezményt adhat.

16. §

1. A 14. §-ban szabályozott bejelentés elmulasztása kihágást képez és 30 napig terjedő elzárással és 5.000. - P-ig terjedhető pénzbirsággal büntetendő.

2. A kihágás elbírálása a rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik.

17. §

1. Jelen rendelet rendelkezéseit csak lakás célját szolgáló helyiségekre lehet alkalmazni.

2. Jelen rendeletben foglaltak hatálya nem terjed ki a demokratikus politikai pártok és társadalmi szervezetek céljait szolgáló helyiségekre.

18. §

1. A jelen rendelet 3. §-ának 3. bekezdésében, 12. §-ában és 14. §-ának 4. bekezdésében foglalt jogkorlátozó intézkedések nem terjednek ki azon személynek vele együtt lakó családtagjaira, akivel szemben a hatóság népellenes magatartása miatt olyan intézkedést alkalmazott, amely a szabadság elvonásával jár, feltéve, hogy azok saját személyüket tekintve, a jelen rendeletben foglalt feltételeknek egyébként megfelelnek.

19. §

1. Ez a rendelet 1945. február 1-én lép hatályba és a végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter külön rendeletben szabályozza.

Kelt Debrecen, 1945. évi január hó 18. napján.

Dálnoki Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök