55900/1945. IpM rendelet

az iparban Nagy-Budapest területén kivül foglalkoztatott munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek megállapítása tárgyában

1. §

A jelen rendelet rendelkezései a Nagy-Budapest területén kivül fekvő és az iparügyi miniszter felügyelete alá tartozó ipari vállalatokban (üzemekben, üzletekben, műhelyekben) - ide nem értve a bányatörvény hatálya alá tartozó bánya- és kohóvállalatokat -, úgyszintén a közhasználatú villamosmüvekben foglalkoztatott munkavállalókra terjednek ki. Munkavállalókon szolgálati viszony keretében akár testi, akár szellemi munkával foglalkoztatottakat érteni.

Nem terjednek ki a jelen rendelet rendelkezései a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijai tárgyában kiadott 800/1945 ME sz. rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra. Ha azonban az ilyen munkavállaló emellett olyan szolgálati viszonyban is áll, amelyet az emlitett rendelet nem érint, rá az utóbbi munkaviszonyával kapcsolatban a jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

A bányatörvény hatálya alá tartozó bánya-és kohóvállalatokban foglalkoztatott munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek megállapítása tárgyában külön rendelet rendelkezik.

2. §

Az 1. § hatálya alá tartozó munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek helyes és időszerű megállapítása végett minden vidéki kereskedelmi és iparkamara székhelyén paritásos munkabérmegállapitó bizottságokat kell alakitani. mégpedig külön bizottságot a testi munkával és külön bizottságot a szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók számára. Az ilyen bizottságok működési köre általában a kamara egész területére kiterjed, a bizottság azonban - akár az érdekképviseletek kérelmére, akár hivatalból - elhatározhatja, hogy a kamara székhelyén kivül eső törvényhatósági jogú városokban, továbbá olyan helyeken, ahol a munkavállalók nagyobb száma azt indokolttá teszi, helyi bizottságok alakíttassanak.

A testi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottságait iparágak szerint kell megalakítani. Ha azonban az. ekként megalakított bizottság szükségesnek tartja, elhatározhatja, hogy az iparágakon belül minden egyes szakma számára vagy pedig egyes szakmák számára külön bizottságok alakittassanak.

A szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók számára alakított bizottság általában az összes iparágakra nézve jár el. Ha azonban az ekként megalakított bizottság szükségesnek tartja, elhatározhatja, hogy minden egyes iparág számára, vagy pedig egyes iparágak számára - esetleg az iparágakon belül az egyes szakmák számára - is külön bizottságok alakíttassanak.

A bizottságok megalakításáról, az alábbi rendelkezések figyelembevételével, a bizottság székhelyéül szolgáló város polgármestere gondoskodik.

3. §

A bizottság tíz tagból áll, mégpedig öt munkavállalói és öt munkáltatói tagból.

A munkavállalói tagokat a munkavállalók érdekképviseletei küldik ki, mégpedig három tagot az érdekelt szabad szakszervezet (szakszervezetek) helyi csoportja (csoportjai), egy-egy tagot pedig az illető szabad szakszervezet (szakszervezetek) központi vezetősége és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanácsi.

A munkáltatói tagok közül hármat az érdekelt ipartestületek és a gyáriparosok helyi szervezetei, egy-egy tagot pedig az Ipartestületek Országos Központja és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége küldenek ki. Amennyiben a munkáltatók szervezetei egymás között nem tudnának megállapodni arra nézve, hogy mely szervezetek küldjék ki a tagokat, illetőleg, hogy az egyes szervezetek hány tagot küldjenek ki, e tárgyban a helyi viszonyok - különösen az illető kerületben (helyen) a kézműves iparban, illetőleg a gyáriparban foglalkoztatott munkavállalók számának - figyelembevételével és szükség esetén az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményének meghallgatása után a polgármester dönt.

Minden tag mellé - a tag esetleges akadályoztatása esetére - póttagot is ki kell jelölni.

Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviseletek az elsőizben alakítandó bizottságokra nézve a jelen rendelet hatálybalépésétől, a később alakítandó bizottságokra nézve az erre irányuló értesítés vételétől számitott tizenöt napon belül kötelesek az általuk kiküldött tagok (póttagok) nevét és lakóhelyét a polgármesternek bejelenteni.

4. §

A polgármester a 3. § utolsó bekezdésében emlitett bejelentések beérkeztét követő nyolc napon belül - az elsőizben alakítandó bizottságokra nézve azonban legkésőbben a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott huszonhárom napon belül - a tagokat ülésre hivja meg.

A bizottság első ülésén - amelyet a polgármester (megbízottja) vezet - elnököt kell választani. Elnök a közgazdasági életben helyet foglaló olyan egyén lehet, aki nem tartozik sem a munkavállalók, sem a munkáltatók sorába. Amennyiben a tagok az elnök személyében megállapodni nem tudnak, ezt a polgármester huszonnégy órán belül bejelenti az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökének. Ebben az esetben az elnököl az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke jelöli ki.

A bizottság elnökét megválasztásáról a polgármester, illetőleg kijelöléséről az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke huszonnégy órán belül értesiti. A továbbiakban az ülések megtartásáról és vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

A bizottság határozatképességéhez az elnök, két munkavállalói és két munkáltatói tag jelenléte szükséges. A határozathozatalban a munkavállalói és a munkáltatói tagok csak egyenlő számban vehetnek részt. A határozathozatal nyilt szavazással történik és az egyszerű szótöbbség dönt. Az elnök csak abban az. esetben vesz részt a szavazásban, ha a tagok megállapodásra nem jutottak.

A munkáltató köteles a munkavállalói tag nak a bizottság ülésein való megjelenését és a bizottság munkájában való részvételét megengedni: e feladat ellátásáért munkavállalóját semmiféle hátránnyal nem sújthatja.

A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása tiszteletbeli.

5. §

A bizottság kollektív (tarifális) szerződés keretén belül állapítja meg a munkabért (fizetést, a túlóráért, az éjjeli munkáért, a vasárnapi és az ünnepnapi munkáért járó külön díjazást, a munkaidő, végül a szociális természetű egyéb szolgáltatásokat.

Az elsőizben megalakított bizottságok a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott harminc napon belül kötelesek meghozni határozataikat.

A határozat elleni jogorvoslat tekintetében az 52700/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny, 26. szám) 5. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

A bizottság elnöke a határozatot a jogorvoslati határidő eltelte után - az esetleges jogorvoslatokkal együtt - felterjeszti az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz. Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság további eljárására nézve az 52.700/1945. Ip. M. rendelet 2. §-ának ötödik és hatodik bekezdésében, valamint 5. §-ának második és következő bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.

6. §

Amennyiben a bizottság a jelen rendelet 5. §-ának második bekezdésében megállapított határidő alatt a határozatát bármely okból nem hozná meg, a bizottság elnöke köteles erről az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz az emlitett határidő elteltét követő huszonnégy óra alatt jelentést tenni. Ebben az esetben a vitás kérdésekben közvetlenül az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság dönt és határozatát a bizottság elnökével közli. Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

7. §

A bizottság elnöke a bizottságnak fellebbezéssel meg nem támadott határozatát az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz való felterjesztésétől számitott huszonnégy nap eltelte után - amennyiben ez alatt az idő alatt az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság a bizottságot a határozat megváltoztatására fel nem hivta -, az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnak fellebbezés folytán, vagy egyébként hozott határozatát pedig a vele való közlése után haladéktalanul közli az érintett érdekképviseletekkel és azt valamelyik helyi lapban közzéteszi.

Az első bekezdés szerint közzétett határozat az általa érintett munkavállalókra és munkáltatókra egyaránt kötelező, annyiban, hogy hatályosságának tartama alatt rendelkezéseitől az ezekben megengedeti kereteken túlmenően nem térhetnek el.

8. §

A munkabérek (fizetések) és egyéb munkafeltételek megváltoztatását bármelyik érdekelt érdekképviselet kérheti. A kellően indokolt kérelmet az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnál kell előterjeszteni.

9. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő:

a) a munkáltató, ha a jelen rendelet 4. §-ának ötödik bekezdésében vagy 7. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza:

b) a munkavállaló, ha a 7. § második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza.

A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.

10. §

A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest. 1945. évi június hó 1.-én.

Takács Ferenc s. k.,

iparügyi miniszter