6300/1945. ME rendelet
az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
1. §
(1) A dolgozó néposztályok szociális helyzetének javítása közfeladat. E feladat megvalósítása érdekében
a) gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó néposztályok szociális helyzetének megjavítására irányuló szempontok mind az állami és önkormányzati jogszabályalkotás, mind a közigazgatás egész területén érvényre jussanak;
b) gazdasági megsegítés, valamint a széles néprétegek jóléti és művelődési érdekeit szolgáló hatósági szociális intézmények és intézetek létesítése utján elő kell segíteni a dolgozó néposztályok gazdasági és szellemi életszínvonalának emelését;
c) intézményesen támogatni kell a társadalom szociális célú tevékenységét;
d) biztosítani kell a hatósági és társadalmi szociális tevékenység szakszerűségét, tervszerűségét ós összhangját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam és állami irányítással a törvényhatóságok és községek látják el, a dolgozó néposztályok megfelelő szervezeteinek, valamint a szociális célú intézményeknek és intézeteknek közreműködésével.
2. §
(1) Az 1. §-ban megjelölt feladatok közül a népjóléti miniszter ügykörébe tartozók megvalósítására az állami költségvetésben külön hitelösszeg irányoztatik elő.
(2) A törvényhatóságoknál és megyei városoknál az 1. §-ban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében a népjóléti miniszter által kiutalt ellátmányból külön szociális alapot kell létesiteni. Az alapban kezelendő vagyonnal egyesíteni kell a törvényhatóságoknál és megyei városoknál jelenleg nép- és családvédelmi alap elnevezéssel kezelt állami vagyont is.
(3) Azoknak a szociális feladatoknak a költségeiről, amelyeket külön jogszabályok szerint a törvényhatóságok és községek (megyéi városok) látnak el, továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni ok.
3. §
(1) A 2. § (1) bekezdésében megjelölt feladatkörrel kapcsolatos szakszolgálatot a népjóléti miniszter főfelügyelete alá tartozó állami tisztviselők: a szociális főfelügyelők, a szociális felügyelők és a szociális titkárok látják el.
(2) A szociális főfelügyelők az állami rendszerű V.-VI. fizetési osztályba, a szociális felügyelők a VII.-VIII. fizetési osztályba, a szociális titkárok pedig a VIII.-XI. fizetési osztályba tartoznak, amennyiben képesítéssel rendelkeznek, a 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. sz.) 2. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt fizetési osztályokat, illetőleg fokozatokat érhetik el.
(3) Az előbbi bekezdésben megjelölt állattok tárnát és fizetési osztályok szerinti megoszlását az állami költségvetés határozza meg.
(4) A szociális titkári állások betöltése fokozatosan történik. Amíg az államháztartás helyzete megkívánja, a szociális titkári tennivalóknak tiszteletdíjas minőségben való ellátásával a népjóléti miniszter az érdekelt miniszter hozzájárulásával olyan személyeket is megbízhat, akik más közalkalmazásban állanak.
4. §
(1) Szociális főfelügyelői, szociális felügyelői és szociális titkári állásra csak azt lehet alkalmazni, aki megfelel az 1883: I. tc. 1. §-ának a) és b) pontjában megállapított kellékeknek és ezenfelül a népjóléti miniszter által külön rendeletben megállapítandó szakképzettség megszerzését is igazolja.
(2) A népjóléti miniszter szociális főfelügyelői, szociális felügyelői és szociális titkári állásra ideiglenes minőségben olyan személyt is alkalmazhat, akinek nincs meg ugyan az (1) bekezdésben megjelölt szakképzettsége, a szociális munka ellátásához szükséges rátermettséggel azonban rendelkezik. Az ilyen alkalmazott köteles a szakképzettség megszerzését a népjóléti miniszter által meghatározott határidő alatt alkalmazása megszűnésének terhével igazolni.
(3) Aki a jelen rendelet hatálybalépésekor szociális szakszolgálatot lát el, a 3. §-ban megjelölt állásokra külön szakképzettség igazolása nélkül, végleges minőségben kinevezhető.
5. §
(1) A szociális főfelügyelők az állami szociálpolitikai igazgatás központi szervei. A népjóléti miniszter szakközegeiként az 1. §-ban megjelölt feladatok irányítását, felügyeletét és ellenőrzését látják el.
(2) A szociális felügyelők az állatni szociálpolitikai igazgatás törvényhatósági szervei és egyben a tőrvényhatóságra háruló szociálpolitikai feladatok tekintetében a törvényhatóság első tisztviselőjének szakközegei.
(3) A szociális felügyelők működésük területén felszólalási és tanácskozási joggal tagjai a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak.
6. §
(1) A szociális titkárok hivatali beosztásuknak megfelelően törvényhatósági, megyei városi, járási, vagy községi szociális titkárok.
(2) A törvényhatósági szociális titkárok a szociális felügyelők előadóiként működnek. Egyben a szociális felügyelők hivatali helyettesei.
(3) A megyei városi, a járási és a községi szociális titkárok az állami szociálpolitikai igazgatás helyi szervei. A megyei városi és járási titkárok közvetlenül a szociális felügyelőnek alárendelve működnek és egyben a megyei városokra, a járásokra, illetőleg a községekre háruló szociálpolitikai feladatok tekintetében a polgármester, a járási főjegyző, illetőleg a községi előljáróság szakközegei.
(4) A járási szociális titkárok a községi szociális titkárok szakfőnökei.
(5) A községi (megyei városi) szociális titkárok működésük területén felszólalási és tanácskozási joggal tagjai a községi (megyei városi) képviselőtestületnek.
7. §
A szociális felügyelőket és szociális titkárokat a népjóléti miniszter berendelheti a minisztériumba központi szolgálatra, vagy áthelyezheti más szolgálati helyre.
8. §
A szociális főfelügyelők, a szociális felügyelők, valamint a törvényhatósági és járási szociális titkárok kiküldetési illetményeit, illetőleg az ezek helyett a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter által egyetértve megállapított átalányokat az állam viseli.
9. §
A szociális felügyelők és a szociális titkárok hivatali elhelyezéséről, valamint a működésükkel kapcsolatban felmerülő dologi szükségletekről (nyomtatványokról, fűtésről, világításról. stb.) és a szükséges cselédszemélyzetről az érdekelt törvényhatóságok megyei városok illetőleg községek kötelesek gondoskodni.
10. §
Azokban a községekben, ahol szociális titkár nem működik, a szociális titkári tennivalókat a járási szociális titkár irányítása mellett az egészségügyi védőnő látja el.
11. §
(1) Az 1. §-ban megjelölt szociálpolitikai feladatok tekintetében a népjóléti miniszternek véleményező és javaslattevő szerve az Országos Szociálpolitikai Tanács.
(2) A Tanács tagjai:
a) a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok egy-egy kiküldöttje;
b) a Magyar Szabadszakszervezetek Szövetségének (Szakszervezeti Tanács) egy kiküldöttje;
c) a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének egy kiküldöttje;
d) az Országos Föld birtokrendező Tanácsnak egy kiküldöttje;
e) az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének egy-egy képviselője;
f) a Nemzeti Segély országos központjának egy kiküldöttje;
g) az Országos Közegészségügyi Tanácsnak egy kiküldöttje;
h) a szociálpolitika kiváló elméleti, vagy gyakorlati művelői közül a népjóléti miniszter által három évi időtartamra kinevezett három tag.
(3) Rendkívüli tagokként - tanácskozási joggal - tagjai a Tanácsnak: a népjóléti minisztérium főcsoport vezetői és szociálpolitikai főosztályának vezetője és osztályvezetői, továbbá esetenként meghívott rendkívüli tagokként a belügy-, földmivelésügyi-, kereskedelem- és közlekedésügyi, vallás- és közoktatásügyi, iparügyi és az újjáépítési miniszternek egy-egy kiküldöttje, végül Budapest székesfőváros polgármestere és a székesfőváros szociálpolitikai ügyosztályának vezetője.
(4) A Tanács elnökét és titkárát tagjai köréből három év tartamára maga választja.
(5) A Tanács előadói a szociális főfelügyelők.
(6) A Tanácsot az 1946. évi január hó 1. napjától számított három évenkint ujjá kell alakítani.
(7) A Tanács irodai munkaerőiről és dologi szükségleteiről a népjóléti tárca keretében kell gondoskodni.
12. §
(1) A törvényhatóság első tisztviselőjének az 1. §-ban megjelölt feladatkörében véleményező és javaslattevő szerve a törvényhatósági szociálpolitikai tanács.
(2) A tanács tagjai:
a) a szabadszakszervezeteknek a törvényhatóság területén működő törvényhatósági szervezetei részéről választott egy kiküldött;
b) a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége törvényhatósági szervezetének egy kiküldöttje;
c) a törvényhatósági bizottság által tagjai sorából választott négy tag;
d) a Vármegyei Földbirtokrendező Tanácsnak egy kiküldöttje;
e) a Nemzeti Segély törvényhatósági szervezetének egy kiküldöttje.
(3) Rendkívüli tagokként - tanácskozási joggal - tagjai a tanácsnak: a törvényhatóság első tisztviselője, a tiszti főorvos és a népjóléti ügyek törvényhatósági előadója (osztályvezetője).
(4) A Tanács elnökét és titkárát tagjai köréből három év tartamára maga választja.
(5) A Tanács előadói a szociális felügyelők.
(6) A Tanácsot az 1946. évi január hó 1. napjától számított három évenként ujjá kell alakítani.
(7) Ha a törvényhatósági jogú város a vármegyei törvényhatóságnak is székhelye, közös tőrvényhatósági szociálpolitikai tanácsot kell alakítani. Ilyen esetben az érdekelt törvényhatóságok két-két törvényhatósági bizottsági tagot, a jelen § (2) bekezdésének a), b), d) és t) pontjában felsorolt szervezetek pedig vármegyei és városi tagozataik részéről egy-egy tagot küldenek a tanácsba Rendkívüli tagként mindkét törvényhatóság első tiszt viselője, tiszti főorvosa és népjóléti előadója (osztályvezetője) tagja a tanácsnak.
13. §
(1) A jelen rendeletben megjelölt szociális feladatkörben a megyei város polgármesterének, illetőleg a községi előljáróságnak véleményező és javaslattevő szerve a megyei városi, illetőleg a községi szociálpolitikai bizottság.
(2) A bizottság tagjai:
a) a szabadszakszervezetek helybeli szervei részéről választott egy kiküldött;
b) a községi képviselőtestület által tagjai sorából választott két tag;
c) a községi (megyei városi) földhözjuttatottak helyi bizottságának két kiküldöttje;
d) a Nemzeti Segély helyi szervezetének egy kiküldöttje.
(3) Rendkívüli tagokként - tanácskozási joggal - tagjai a bizottságnak; megyei városban a polgármester, a tiszti orvos és a népjóléti előadó (osztályvezető), községekben a községi vezetőjegyző és a községi (kör-) orvos.
(4) A bizottság elnökét és titkárát tagjai köréből három év tartamára maga választja.
(5) A bizottság előadója az illetékes szociális titkár.
(6) A bizottságot az 1946. évi január hó 1. napjától számított három évenként ujjá kell alakítani.
14. §
A törvényhatóságoknak és községeknek a jelen rendeletben meghatározott szociális feladatokkal kapcsolatos tennivalóit, úgyszintén a jelen rendelettel szervezett szociális szakszolgálat ellátására, valamint az egyes szervek szolgálati viszonyára vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
15. §
(1) A minisztérium a közszolgálat egyes ágazataiban való alkalmazást rendelettel ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a pályázó meghatározott ideig szociális munkát végzett.
(2) A minisztérium rendelettel állapítja meg, , hogy az előző bekezdés szempontjából milyen tevékenységet kell szociális munkának tekinteni.
16. §
A jelen rendelet hatálya - az 1., 11. és 15. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - Budapest székesfővárosra nem terjed ki.
17. §
A szociális szolgálat útjára tartozó ügyekben előterjesztett kérvények, telekkönyvi beadványok és mellékleteik, továbbá az ilyen ügyekben kiállított okiratok és hatósági bizonyítványok illetékmentesek. Ez a mentesség nem terjed ki a számlára, váltóra, csekkre és az ügyvédi meghatalmazásra.
18. §
Azokban az ügyekben, amelyekben a jelen rendelet hatálybalépése előtt az Országos Szociális Felügyelőség járt el, a jelen rendelet hatálybalépése után a népjóléti miniszter intézkedik.
19. §
(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével az 1940. évi XXIII. tc, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek közül a 7000/1940. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2.662. old.), a 480/1944. ME (Budapesti Közlöny 28. szám) és a 347/1945. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 14. szám) hatályát veszti. Ez a rendelkezés nem érinti az állami pótadóról szóló 2100/1943. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 262. old ) 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a nép jóléti miniszter gondoskodik.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 8-án.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök