9000/1945. (X. 6.) ME rendelet

az újjáépítési közmunkakötelezettség szabályozásáról szóló 4000/1945. ME rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

Mentességek

1. § (1) A 4000/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R., Magyar Közlöny 63. szám) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett állandóan munkaképtelenek, valamint az ugyanannak a bekezdésnek c) pontjában említett vakok a közmunkakötelezettség alól abban az esetben is mentesek, ha van ugyan jövedelmük, de ez az átlagos napszámbér [5. § (2) bekezdés] tízszeresét nem haladja meg.

(2) A R. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett, egy 6 évesnél, vagy két 8 évesnél, vagy három 14 évesnél fiatalabb és velük egy háztartásban élő gyermekkel biró anyák, valamint az ugyanannak a bekezdésnek c) pontjában említett terhes állapotban lévő nők a közmunkakötelezettség alól ideiglenesen - a mentesség okául szolgáló fenti körülmények fennállásának idejére - mentesek akkor is, ha szolgálati vagy munkaviszonyból származó jövedelmük van.

(3) A R. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontjában említett, hadbavonultak által eltartott családtagok a közmunkakötelezettség alól abban az esetben élveznek ideiglenes mentességet, ha a család együttes havi jövedelme az átlagos napszámbér tízszeresét nem haladja meg.

(4) A háztömbmegbizottak, utcamegbízottak és azoknak a házaknak a házmegbizottai, amelyekben állandóan lakó személyek száma a huszonötöt meghaladja, a közmunkakötelezettség alól ideiglenesen, megbizatásuk tartama alatt mentesek.

Természetbeni közmunkára kötelezettek közmunkaváltsága

2. § (1) A R. 8. §-a alapján rendes munkahelyükön természetbeni közmunkára kötelezettek közmunkaváltságát a munkáltató az üzem (vállalat) székhelye szerint illetékes községi elöljárósághoz (polgármesterhez, Budapesten a kerületi adószámviteli osztályhoz) köteles befizetni.

(2) Azt, hogy a munkavállalók a helyettük kifizetett közmunkaváltság fejében mennyi túlmunkának díjtalan közmunkaként való elvégzésére kötelesek, a munkavállalók és munkáltatók szakmai érdekképviseletei közös megegyezéssel állapítják meg.

A közmunkaváltság általában

3. § Ha a R. 2-3. §-a értelmében közmunkára kötelezett személy a kötelezettségét készpénzben kívánja megváltani, az alábbi 4. § szerint a váltság alapjául szolgáló havi jövedelméhez mérten az alábbi 5. §-ban meghatározott közmunkaváltságot kell fizetnie.

A közmunkaváltság alapjának kiszámítása

4. § (1) A közmunkaváltság alapja a váltságköteles havi jövedelmének az alábbi módon kiszámított összege:

a) földbirtokból származó jövedelme fejében a kataszteri tiszta jövedelem százhuszszorosának, illetőleg az újjáépítési miniszter által a szükséghez képest időnként újra megállapítható többszörösének egy hónapra eső része,

b) házbirtokból eredő jövedelme fejéiben a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő házbirtok évi házadóalapjának 2%-a,

c) szolgálati és munkaviszonyból származó jövedelme fejében

ha havifizetéses (havidíjas), a bejelentés havára járó illetménye, a családi pótlék, lakáspénzpótlék, helyi pótlék, közlekedési segély és túlóradíj nélkül,

ha napidíjas (napibéres, napszámos), a bejelentés idején járó napidíjának huszonötszöröse,

ha óradíjas (órabéres), a bejelentés idején járó óradíjának kétszázszorosa,

d) bármilyen egyéb forrásból származó jövedelme fejében a bejelentés napját megelőző hónapban elért nyers jövedelem, levonva ebből az ennek megszerzésére, kezelésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadások egy hónapra eső összegét.

(2) A szolgálati és munkaviszonyból származó jövedelem kiszámitásánál a terhes illetményeket, valamint a törvényen, kormányrendeleten, miniszteri rendeleten, szabályrendeleten vagy kollektív szerződésen nem alapuló különleges pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat (pl. működési, beosztási és berendelési pótdíj, fűtési hozzájárulás, veszélyességi pótlék, jutalmaik és segélyek, stb.) figyelmen kivül kell hagyni.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt havi jövedelmek együttes összege alkotja a közmunkaváltság alapját.

A közmunkaváltság mértéke

5. § (1) A váltságkötelesek közmunkaváltság címén a mindenkori átlagos napszámbér annyiszoros összegét fizetik, amennyi őket a (3) bekezdés értelmében - váltságalapjuk nagyságához képest - terheli.

(2) Az újjáépítési miniszter minden hónap 25. napjáig közzéteszi a Magyar Közlönyben, hogy a következő hónapban milyen összeget kell a közmunkaváltság szempontjából átlagos napszárabérnek tekinteni. Az 1945. év október havában az átlagos napszámbér összegét 300 pengővel kell számitani.

(3) A közmumkaváltság mértéke, ha az első bejelentés idején a váltságalap az átlagos napszámbér

ha a váltságalap az átlagos napszámbér nyolcvanszorosát (ezidőszerint 24.000.- pengő) meghaladja, miniden ujabb ötszörös napszámbérig (tehát ezidőszerint minden megkezdett 1.500 pengő után) a váltság mértéke fél napszámbérrel emelkedik, de a napszámmértékben kifejezett váltságalap 10%-át nem haladja meg.

(4) Azok a váltságkötelesek, akiknek jövedelmük nincsen (tehát a jövedelemnélküli családtagok is), a fél napszámbér mindenkori összegét tartoznak közmunkaváltságként fizetni.

(5) Az önálló jövedelemmel biró családtagok közmunkaváltságának napszámbérben kifejezett mértékét mindig saját jövedelmük, mint váltságalap után kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekhez képest megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a családfőt terhelő váltság hány napszámbért tesz és hogy a családtagok együttes váltsága hány napszámbérre rug.

A közmunkaváltság alapjának bejelentése

6. § (1) Azok, akik közmunkakötelezettségüknek eddig váltságfizetéssel tettek eleget, vagy akik közmunkakötelezettségüket ezentúl készpénzben kívánják megváltani, Budapesten az 1945. évi október hó 10. napjáig, vidéken pedig az újjáépítési miniszter által meghatározandó időn belül kötelesek bejelenteni a közmunkaváltság alapjául szolgáló havi jövedelmüket (4) §). A következő években a havi jövedelem általános bejelentése - Budapesten és vidéken egyaránt - minden esztendőben egyszer, az ujjáépitési miniszter által meghatározandó időben történik.

(2) A közmunkaváltság alapjában az (1) bekezdés értelmében teendő bejelentés után beálló változás esetén külön bejelentést tenni csak akkor kell, ha a változás nem a kereseti * és megélhetési viszonyok általános alakulásának a folyománya (pl. általános illetmény- és béremelés), hanem egyéb okból következik be) pl. előléptetés, nyugdíjazás, az üzletmenet javulása, vállalkozóknál nagyobb uj megbízások stb.) és ha ezenfelül a változás következtében a váltságalapnak a mindenkori napszám-bérre átszámított mértéke akként módosul, hogy ez az 5. § (3) bekezdése értelmében a váltság mértékének változását is maga után vonja.

(3) A váltságalap módosulására vonatkozó bejelentést a közmunkaváltság legközelebbi fizetése alkalmával (7. § (2) bekezdés) kell megtenni. A bejelentésben a váltságalapot a 4. §-ban foglaltak alapján, az uj bejelentés időpontjában fennálló helyzet szerint kell feltüntetni, majd ki kell számítani, hogy ez a váltságalap az ujjáépitési miniszter által legutóbb közölt átlagos napszámbér hányszorosa és ehhez képest kell megállapítani, hogy az 5. § (3) bekezdése értelmében mennyi átlagos napszámbérnek megfelelő közmunkaváltságot kell fizetni.

A közmunkaváltság fizetése

7. § (1) A váltságalap bejelentése alkalmával a váltságköteles állapítja meg, hogy az 5. § értelmében milyen mérvű közmunkaváltság terheli.

(2) A közmunkaváltság havonta minden hó első napján esedékes és azt a hónap 10. napjáig kamatmentesen lehet befizetni.

(3) Amennyiben a váltságköteles a közmunkaváltságot a hónap 10. napjáig igazolt ok nélkül nem fizeti meg, úgy a váltság behajtása helyett természetbeni közmunkára lehet igénybe venni.

(4) Ha a késedelembe eső: váltságikötelest a (3) bekezdés alapján természetbeni közmunkára nem veszik igénybe, tőle a napszámmértékben kifejezett hátralékot a mindenkori átlagos napszámbérnek megfelelő összegben, közadók módjára kell behajtani. A váltság behajtására, biztosítására, elévülésére és a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók.

(5) Ha a közmunkaváltság fizetésére kötelezett természetbeni közmunkát teljesít, közmunkaváltságának megfelelő részét törölni kell.

(6) A közmunkaváltság beszedésének, könyvelésének és nyilvántartásának módját az újjáépítési miniszter szabályozza. Az újjáépítési miniszter rendeletének megjelenéséig a helyi hatóságok által korábban megállapított szabályokat, illetőleg az eddigi gyakorlatot lehet továbbra is követni.

A közmunkaváltság mértékének hivatalos megállapítása, jogorvoslatok

8. § (1) A 6. § alapján tett bejelentéseket törvényhatósági jogú városokban a polgármester által megbízott szerv, megyei városokban a polgármester, községekben a községi előljáróság felülvizsgálja. Ha ennek során megállapítást nyer, hogy a váltságköteles a váltság alapját a valóságnak meg nem felelően vagy helytelenül jelentette be, avagy a váltság mértékét nem megfelelően számitotta ki, a törvényhatósági jogú város polgármestere által megbízott szerv, a megyei város polgármestere, illetőleg a községi elöljáróság - a váltságköteles meghallgatása, valamint a szükséghez képest anyagi körülményeinek felderítése és mérlegelése után - hivataliból állapítja meg a váltság helyes mértékét.

(2) A váltságköteles a váltság mértékének a törvényhatósági jogú város polgármestere által megbízott szerv részéről történt hivatalos megállapítása ellen az erről szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezéssel élhet az országos közmunkaügyi felügyelőhöz, a megyei város polgármestere, illetőleg a községi elöljáróság részéről történt hivatalos megállapítás ellen pedig ugyanezen a határidőn belül a vármegyei közmunkaügyi felügyelőhöz. A fellebbezés halasztó hatályú, tehát az országos, illetőleg a vármegyei közmunkaügyi felügyelő döntéséig a váltságköteles a bejelentésben feltüntetett közmunkaváltságot fizetheti.

(3) Az országos, illetőleg a vármegyei köz-munkaügyi felügyelő határozata ellen az annak kézhezvételét követő naptól számított tizenöt nap alatt halasztó hatállyal nem bíró panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. Ha azonban a váltságköteles a bejelentésében feltüntetett közmunkaváltságot befizette, a beadott panasz elbírálásáig, de legkésőbb hat hónapig a vitás összeg miatt árverést kitűzni nem szabad.

Bírság

9. § (1) Aki a 6. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének az előirt időben nem tesz eleget, a 4. §-ban megjelölt havi jövedelméhez mért váltság (5. §) 10%-át, ha pedig a bejelentés megtételére hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidőben nem tesz eleget, a váltság 50%-át fizeti bírság fejében. A birságot a törvényhatósági jogú város polgármestere által megbízott szerv, a megyei város polgármestere, illetőleg a községi elöljáróság a váltással egyszerre állapítja meg.

(2) Ha a fizetésre kötelezett a váltságnak hivatalból való megállapításáig igazolja, hogy a bejelentést vétlenül mulasztotta el, avagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kivetését mellőzni kell.

(3) Ha a megállapított váltság a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a birságot is helyesbíteni kell.

(4) Törölni kell a birságot, ha a fizetésre kötelezett a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt.

Adócsalás

10. § (1) Adócsalás vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az a váltságköteles, aki bejelentésében, a hatóság által hozzá intézett kérdésekre adott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában jövedelmének összegére nézve tudatosan valótlan adatot közöl, vagy a valóságnak megfelelő adatot tudatosan elhallgat és ezáltal a váltság összegét megrövidíti, valamint az a munkáltató, aki ezeket a cselekményeket a közmunkakötelezettséget a R. 8. §-a alapján üzeménél teljesítő munkavállalók jövedelme, illetőleg közmunkaváltsága tekintetében követi el.

(2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a pótlólag előirt közmunkaváltság háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adócsalásra vonatkozólag egyebekben az 1920. XXXII. törvénycikkben és a 600/1927. PM rendelet (K. K. H. Ö.) 143-154. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az eljárást a vármegyei közmunkaügyi felügyelő feljelentésére kell megindítani és hogy az államügyészség a közvetlenül nála tett, vagy nem a vármegyei közmunkaügyi felügyelőtől hozzá érkezett feljelentést a nyomozás teljesítése végett az illetékes vármegyei közmunkaügyi felügyelőnek küldi meg, végül hogy az államügyészség vagy a bíróság a lehetőséghez képest a vármegyei közmunkaügyi felügyelőhöz fordul a nyomozás kiegészítése végett is.

Ujjáépitési közmunkaváltságalap

11. § (1) A jelen rendelet alapján befizetett közmunkaváltságot és az annak terhére teljesített kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten, külön alapként kell kezelni és a zárószámadásban ennek megfelelően kell elszámolni. Az alap elnevezése: "Ujjáépitési közmunkaváltságalap."

(2) Az alap teljes bevételéi újjáépítési célokra kell fordítani.

(3) Az Újjáépítési Közmunkaváltságalap központi kezelését, könyvelését és nyilvántartását - az alapszabályzat és az állami, valamint az államigazgatás alatt álló alapok és alapítványok vagyonának és vagyonváltozásának ellenőrzéséről, elszámolásáról és könyveléséről szóló 900/1932. PM utasításban (Pénzügyi Közlöny 1932. évi 14. szám) foglalt rendelkezéseknek megfelelően - az újjáépítési miniszteri számvevőség végzi.

Hatálybalépés

12. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit már az 1945. év október havára fizetendő közmunkaváltság tekintetében alkalmazni kell. A jelen rendelet végrehajtásáról az újjáépítési miniszter gondoskodik.

(2) Az újjáépítési közmunkakötelezettség szabályozása tárgyában kiadott 4000/1945. ME rendelet II. fejezetében (11-19. §-ok) foglalt rendelkezések, továbbá a pénzügyminiszternek az újjáépítési közmunkaváltság fizetéséről és kezeléséről szóló 120700/1945. VII. PM rendelete (Magyar Közlöny 106. szám) és az ezt módosító 121600/1945. VII. PM rendelete (Magyar Közlöny 120. szám) a jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik.

Budapest. 1945. évi október hó 3-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök