10690/1946. KM rendelet

a szarvasmarha és juh beszolgáltatásának, levágásának és felhasználásának szabályozása tárgyában

A közellátás 1946/47. évi szükségleteinek biztosításáról szóló 2340/1946. ME rendelet 1. §-ában, valamint a közélelmezés biztosításáról szóló 295/1945. ME rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A Gazdálkodó élőállatbeszolgáltatási kötelességének teljesítésére szánt szarvasmarhát (bivalyt), borjut (bivaly-borjut) és juhot, bárányt; (a továbbiakban: szarvasmarha és juh) közellátásügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter meghallgatásával kijelölt kereskedőnek élőállapotban kell megvételre felajánlani és átadni.

(2) Az átvétellel megbízott kereskedők nevét (cégét) telephelyét, az átvétel helyét és időpontját, a Hus- és Zsiradékhivatal területileg illetékes kirendeltsége a közellátási kormánybiztossal és a községi elöljárósággal (polgármesterrel) közli. A községi elöljáróság (polgármester) a kereskedők jegyzékét a helyileg szokásos módon és kifüggesztés utján közhírré teszi.

2. § (1) A kereskedő köteles a megvételre felajánlott szarvasmarhát és juhot a hatóság által megállapított termelői áron megvásárolni, átvenni, a vételárat az átvételkor érvényes hatóságilag megállapított termelői áron azonnal kifizetni, a vételt a gazdálkodó beszolgáltatási lapjára feljegyezni és a (3) bekezdés szerint vételi jegyet, kiállítani.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) az átvételhez megbízottat küld ki. A szarvasmarha és juh átvétele, illetőleg mérlegelése etetés és itatás után történik. A fizetendő suly megállapitása végett a mérlegelt súlyból 6%-ot le kell vonni.

(3) A kereskedő köteles az erre a célra rendszeresített nyomtatványon pontosan és a valóságnak megfelelően négy példányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy első példányát a beszolgáltatási lapot kiállító községi elöljáróságnak (polgármesternek), a másodikat a Hus- és Zsiradékhivatal területileg illetékes kirendeltségének kell megküldeni, a harmadikat az eladónak kell átadni, a negyedik a kereskedőnél marad. A községi elöljáróságnak (polgármesternek) és a Hus- és Zsiradékhivatal kirendeltségének szóló példányokat az átvevő köteles összegyűjtve az átvételt követő hétfői napon átadni vagy ajánlott levélben postára adni.

(4) Az átvett szarvasmarha és juh minden fizetett élősúlykilogrammját egy kilogrammal kell a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítani.

3. § (1) Ha a gazdálkodó élőállatbeszolgáltatási kötelessége kisebb a megvételre felajánlott szarvasmarha vagy juh beszámítható súlyánál (2. § (2) bekezdés), igényelheti, hogy a többletbeszolgáltatást vagy annak meghatározott részét

a) az általa megjelölt gazdálkodó élőállatbeszolgáltatási kötelességének a teljesítésébe számítsák be;

b) az 1946/47. évi beszolgáltatási kötelességének teljesítésén felül többletbeszolgáltatásként vegyék nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a gazdálkodó a többletbeszolgáltatás átruházása tekintetében bármely gazdálkodóval megállapodhatik. A községi elöljáróság (polgármester) az átruházó gazdálkodó beszolgáltatási nyilvántartási lapjának mellékleteként megőrzi, a második példányt pedig az átruházó gazdálkodónak adja át. Ha az átvevő gazdálkodó más községben lakik, a bizonyitványt három példányban kell kiállítani. Ebben az esetben a harmadik példányt az átvevő gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) kell megküldeni. Ha a gazdálkodó a többletbeszolgáltatást több személyre ruházza át, minden átvevő személy tekintetében az előbbi rendelkezések szerint külön bizonyítványt kell kiállítani.

(3) A községi elöljáróság (polgármester) az előző bekezdésben emlitett átruházás esetében a vételi jegy (2. § (3) bekezdés) hátlapjára az alábbi szöveget vezeti rá: "A tulajdonos a többletbeszolgáltatásból ... kilogrammot ... nevű ...-i lakosra átruházott ... község (város) 1946. évi ... hó ...-án. P. H. (Aláírás)."

4. § Ha a gazdálkodó a felajánlott szarvasmarhát vagy juhot a kereskedő felszólítására nem adja át, a kereskedő köteles ezt a járási főjegyzőnek, városokban a polgármesternek bejelentem, aki az átadás iránt - a szükséghez képest karhatalommal - intézkedik.

5. § A községi elöljáróság (polgármester) a beszolgáltatási kötelesség teljesítését a beérkezett vételi jegyek alapján ellenőrzi és azokról, akik beszolgáltatási kötelességüket teljes mértékben nem teljesítették, a közellátási felügyelőségnek - az általa megszabott időszakonkint - jelentést tesz.

6. § A beszolgáltatott szarvasmarhával vagy juhhal a kereskedő csak a közellátásügyi miniszternek a Hus- és Zsíradékhivatal utján kiadott utasításai szerint rendelkezhetik.

7. § (1) Szarvasmarhát és juhot sem közfogyasztásra, sem magánfogyasztásra levágni nem szabad.

(2) Nem esik az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alá:

a) a beszolgáltatási kötelesség teljesítésére átadott szarvasmarha vagy juh;

b) a gazdasági felügyelőség megállapítása szerint tenyésztésre alkamatlan bika (bivalybika), valamint betegség, fejletlenség és fejlődési rendellenesség folytán felnevelésre alkalmatlan bikaborjú (bivalybikaborjú) és kos (kosbárány);

c) a hatósági állatorvos megállapítása szerint az anyaállat megbetegedése vagy elhullása, illetve kényszervágása miatt fel nem nevelhető hathetesnél fiatalabb, de nyolcnaposnál idősebb üszőborjút (bivalyüszőborjut) és a három hónaposnál fiatalabb, de háromhetesnél idősebb jerkebárány.

8. § (1) Kényszervágásnak csak a hatósági állatorvos igazolása alapján a községi, elöljáróság (polgármester) engedélyével van helye.

(2) A kényszervágásban levágott szarvasmarhát vagy juhot - amennyiben az arra alkalmas közfogyasztásra kell bocsátani.

(3) A kényszervágott és közfogyasztásra bocsátott szarvasmarhát vagy juhot a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességének teljesítésébe a kényszervágásról kiállított igazolványon a husiparos által feltüntetett vágási súly alapján be kell számítani. Kényszervágás esetében a gazdálkodó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményeket nem igényelheti.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés - különösen az 1940. XVIII. tc. 5. §-a vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941. X. törvénycikk rendelkezései - alá nem esik, a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében megállapított kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntethető az

a) a kereskedő, aki a 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a megvételre felajánlott szarvasmarhát vagy juhot nem vásárolja meg, nem veszi át, a vételt a gazdálkodó beszolgáltatási lapjára nem jegyzi fel, illetőleg a 2. § (3) bekezdésének a vételi jegyre vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza;

b) a gazdálkodó, aki a 4. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a felajánlott szarvasmarhát vagy juhot a kereskedő felszólítására nem adja át;

c) a kereskedő, aki a 6. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a beszolgáltatott szarvasmarhával vagy juhhal hatósági utasítás nélkül vagy hatósági utasítás ellenére rendelkezik;

d) aki a 7. §-ban foglalt rendelkezés ellenére szarvasmarhát vagy juhot vág le;

e) aki a 8. §-nak a kényszervágásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

10. § Ez a rendelet 1946. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 10030/1945. KM rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi június hó 28-án.

dr. Bárányos Károly s. k.,

közellátásügyi miniszter

A.) minta a 10690/1946. KM rendelethez