10700/1946. KM rendelet
a gabona és a kukorica beszolgáltatásának és forgalmának szabályozása tárgyában
A közellátás 1946/47. évi szükségleteinek biztosításáról szóló 2340/1946. ME rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. § Ennek a rendeletnek a hatálya alá tartoznak a következő termények:
a) buza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles (a továbbiakban: gabona);
b) csöves és morzsolt kukorica (a továbbiakban: kukorica), kivéve a be nem érett zöld héjában lévő főznivaló csöves kukoricát.
Cséplés
2. § (1) A gazdálkodó köteles egész gabonatermését a jó gazda gondosságával az ebben a rendeletben meghatározott módon a legsürgősebben, de legkésőbb 1946. évi szeptember hó 13-ig elcsépeltetni.
(2) Gabonát csépelni - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - csak cséplőgéppel szabad.
(3) Gabonát csak az csépeltethet, aki beszolgáltatási lapját a cséplés megkezdése előtt a cséplőgép felelős vezetőjének bemutatja vagy akinek munkaadója a cséplőgép felelős vezetője előtt igazolja, hogy aratórész címén jutott a cséplésre kerülő gabona birtokába. Egyéb esetben csak a területileg illetékes községi elöljáróság (polgármester) írásbeli engedélye alapján szabad csépeltetni. A kiadott cséplési engedélyekről a községi elöljáróság (polgármester) nyilvántartást vezet.
(4) Gabonát kézierővel vagy nyomtatással csépelni csak engedéllyel és csak ott szabad, ahol cséplőgép nincs. Azt, hogy mely községekbe (városokban) lehet indokolt a kézierővel vagy nyomtatással való cséplés, a területileg illetékes közellátási felügyelőség határozza meg. A közellátási felügyelőség által megjelölt községekben (városokban) a kézierővel vagy nyomtatással való cséplésre az egyes gazdálkodóknak a községi elöljáróság (polgármester) adhat engedélyt.
(5) Kévekötő vagy zsupszalma előállítása céljából a rozsnak kézierővel való cséplésére - az elkerülhetetlenül szükséges mennyiség erejéig - a községi elöljáróság (polgármester) adhat engedélyt.
3. § (1) A cséplőgép tulajdonosa (bérlője) köteles cséplőgépét a cséplés megkezdése előtt olyan állapotba hozni, hogy a szemveszteség és a szemtörés a legkisebb mértékű legyen.
(2) A cséplőgép felelős vezetője köteles a lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőnél, városokban a polgármesternél legkésőbb 1946 június 30-ig fogadalomtételre jelentkezni. A fogadalom szövege a következő: "Én ... (név) ...-i lakos, becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy az 1946. évi gabonatermés cséplésével és a cséplési eredmény számbavételével kapcsolatban a fennálló törvényes rendelkezések által előirt kötelességeimet mindenkor pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. A hatóságok utasításait megtartom, az előirt cséplési kimutatásokat és könyveket pontosan vezetem és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a cséplés zavartalanságát biztosítsam." A járási főjegyző (polgármester) a fogadalomtevőket ellátja a fogadalom letételét tanúsító igazolvánnyal és a (3) bekezdésben felsorolt nyomtatványokkal, egyben róluk két példányban kimutatást készit, amely nevüket, lakcímüket, továbbá - ha a fogadalomtevők a cséplőgépnek nem tulajdonosa vagy bérlője -a cséplőgép tulajdonosának (bérlőjének) nevét és lakcímét is tartalmazza, s a kimutatás egyik példányát a cséplőgép tulajdonosának (bérlőjének), állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) megküldi, a másikat pedig megőrzi. Az, aki ezt a fogadalmat nem tette le, cséplést nem vezethet.
(3) A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplés megkezdését a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni, a cséplés folyamán pedig az elcsépelt gabonát pontosan lemérni, a mérés eredményét a mázsakönyvbe, a cséplési naplóba és a cséplési eredménylapra pontosan feljegyezni s általában a cséplési naplóba és a cséplési eredménylaptömbben foglalt utasítások szerint eljárni. A mázsakönyvet, a Cséplési naplót és a cséplési eredménylaptömbőt a közellátásügyi miniszter készítteti el és a közellátási felügyelőségek utján küldi meg a járási főjegyzőknek és a városok polgármestereinek. Elfogyott nyomtatványok pótlása a közellátásügyi minisztérium III/3. ügyosztályától (Országos Közellátási Jegyosztály, Budapest, Széchenyi rakpart 6.) igényelhető. A mázsakönyvet 75.000 adópengő, a cséplési naplót 75.000 adópengő, a cséplési eredménytömböt pedig 135.000 adópengő darabonkinti térítési díj ellenében kell a fogadalomtevőknek kiadni. A térítési dijat legkésőbb 1946. évi november hó 30-ig a "Közeli. Min.: Nyomtatványok árának megtérítése bevételi számla Budapest" elnevezésű 1.552. számú postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni.
(4) A cséplési eredménylapot minden egyes csépeltetöről külön-külön - gabonájának elcséplése után azonnal - három példányban kell kiállítani s az első példányt a közellátásügyi miniszter cséplésnyilvántartó kirendeltségének (Budapest, II., Keleti Károly-u. 18/b; sz.), a másodikat pedig a csépeltető gazdálkodó gazdaságának fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) kell elismervény ellenében átadni vagy ajánlott levélben postára adni, a 3. példány a tömbben marad. Az egyes gazdálkodók eredménylapjait nem egyenkint, hanem összegyűjtve minden hétfőn kell az említett hatóságoknak átadni vagy megküldeni. A községi elöljáróság (polgármester) a cséplési eredménylapokat 1048. évi december hó 31-ig megőrizni köteles.
(5) Aratómunkáscsapat számára, amely a keresztekben kiadott aratórészt csépelteti, közös cséplési eredménylapokat lehet kiállítani. Ilyen esetben az eredménylap második példányát az aratórészt kiadó gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) kell átadni vagy megküldeni. Több gazdálkodótól származó aratórész csépléséről gazdálkodónkint külön eredménylapot kell kiállitani.
(6) A cséplőgépnél dolgozó munkások által a cséplés megkezdése előtt szótöbbséggel megválasztott munkás vagy munkavállalkozó (bandagazda) köteles ellenőrizni a cséplőgép vezetőjét, hogy az a jelen rendeletben meghatározott kötelességéinek pontosan és lelkiismeretesen eleget tesz-e. A megválasztott munkás vagy munkásvállalkozó (bandagazda) a cséplésre és a cséplési eredmény számbavételére vonatkozó rendelkezések pontos megtartásáért a cséplőgép felelős vezetőjével együtt büntetőjogi és anyagi felelősséggel tartozik.
(7) Kézierővel vagy nyomtatással történő cséplés esetén cséplési naplót nem kelt vezetni. Ebben az esetben a mázsakönyv vezetéséről, a cséplési eredménylap kiállitásáról és első példányának a közellátásügyi miniszter cséplésnyilvántartó kirendeltségéhez való megküldéséről a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik.
4. § A cséplést, valamint a mázsakönyv, a cséplési napló és a cséplési eredménylap szabályszerű vezetését, illetőleg kiállítását és általában a cséplésre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrzik:
a) a községi előljáróság, a községi közellátási bizottság utján;
b) a közellátási kormánybiztos irányitása mellett a járási főjegyző, városokban a polgármester;
c) a közellátási felügyelőség;
d) a közellátásügyi miniszter nyílt rendelettel ellátott közegei utján.
(2) Ha az ellenőrző közeg megállapítja, hogy a cséplőgép felelős vezetője a 3. §-ban meghatározott fogadalmul nem tette le vagy a mázsakönyvet, a cséplési naplót és a cséplési eredménylapot szabálytalanul vezeti vagy a jelen rendelet rendelkezéseinek egyébként nem tesz eleget, a szabálytalanság megszüntetésére azonnal intézkedik és szükség esetén a cséplést beszüntetheti. Az ellenőrző közeg köteles az észlelt szabálytalanságot és tett intézkedéséi azonnal közölni a közellátási felügyelőséggel. A közellátási kormánybiztos a közellátási felügyelőség jelentése alapján a cséplőgép felelős vezetőjét a csépléstől eltilthatja vagy melléje - a cséplőgép tulajdonosának (bérlőjének) költségére - állandó cséplési ellenőrt rendelhet ki.
5. § (1) Gabonából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató és cséplőrészt (cséplő munkásrészt és gépkeresetet) természetben kiszolgáltathatja. A kiadott arató- és cséplőrész a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe nem számit be.
(2) A bércséplést végző cséplőgép tulajdonosa a gépkeresetből a háztartásához tartozó minden személy után legfeljebb 250 kg buzát, rozsot vagy kétszerest saját háztartása kenyér- és lisztszükségletére, továbbá a háztartásához tartozó minden személy után legfeljebb 1 métermázsa árpát saját háztartása zsirszükségletének sertéshizlalás utján való fedezésére megtarthat. Ugyanennyit tarthat meg az is, akinek tulajdonában több cséplőgép van. Ha egy cséplőgép többek tulajdona a társtulajdonosok, ha pedig a cséplőgépet a tulajdonos bérbeadta, a tulajdonos és a bérlő együttesen, háztartási szükségletükre - a fenti mennyiségtől függően - legfeljebb 12.5 métermázsa buzát, rozsot vagy kétszerest és legfeljebb 5 métermázsa árpát tarthatnak meg még akkor is, ha háztartásaikhoz együttesen 5 személynél több tartozik. Cséplőgépre vonatkozólag a jelen rendelet kihirdetése után bejelentett társtulajdonosi vagy bérleti viszonyt ebből a szempontból figyelembevenni nem lehet.
(3) A cséplőgép javítási költségének fedezésére a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) az előbbi bekezdésében meghatározott mennyiségen felül a gépkereset 15%-át külön engedély nélkül visszatarthatja. Ha a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) a községi elöljáróság (polgármester) bizonyítványával igazolja, hogy cséplőgépe nagyobb javításra szorul és a javitást végző ipari üzem árajánlatával igazolja, hogy a gépkereset 15%-a a javítási költségeket nem fedezi, a cséplőgép telephelye szerint illetékes közellátási felügyelőség engedélyt adhat arra, hogy a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) a javítási költségek fedezésére szükséges gabonamennyiséget a gépkereset 15%-án felül is visszatarthassa.
(4) A cséplőgép tulajdonosa (bérlője) köteles a gépkeresetnek az előbbi rendelkezések alapján kiadható, illetőleg megtartható gabonamennyiség levonása után fennmaradó részét a beszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint valamelyik gabonavásárlásra jogosult kereskedőnek megvételre felajánlani, és a gépkereset felhasználásáról az állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek), legkésőbb 1946. október 31-ig elszámolni. Amennyiben a cséplés ennél az időpontnál későbben fejeződnék be, a cséplés befejezésétől számított tizenöt nap alatt kell a gépkeresettel elszámolni.
Beszolgáltatás
6. § (1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt gabonát és kukoricát a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak vagy a közellátásügyi miniszter által a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve kijelölt kereskedőnek vagy ezek bizományosának (a továbbiakban: gyüjtőkereskedők) kell vételre felajánlani. Gyüjtőkereskedővé kereskedelmi őrlést végző malom is kijelölhető.
(2) A gyüjtőkereskedők működését, a gabona és a kukorica megvásárlását és a felhasználását, a megvásárolt késeietek nyilvántartását és forgalmát a közellátásügyi miniszter által megbízott miniszteri biztos irányítja.
(3) A miniszteri biztos az ország területét a közigazgatási egységeknek megfelelően vásárlást körzetekre osztja. A gyűjtőkereskedő csak abban a vásárlási körzetben vásárolhat gabonát vagy kukoricát, amelyet számára a miniszteri biztos megállapit és amely igazolványában fel van tüntetve.
(4) Az egyes községek és városok területén a beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt termények megvásárlására jogosult gyüjtőkereskedők nevét (cégét) és telephelyét a miniszteri biztos a községi elöljárósággal (polgármesterrel) közli. A gyüjtőkereskedők jegyzékét a községi elöljáróság (polgármester) a helyileg szokásos módon és kifüggesztés utján közhírré teszi.
(5) A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ (a továbbiakban: MSzK.) köteles gondoskodni arról, hogy azokban a községekben, ahol gyüjtőkereskedőnek telephelye nincs, valamelyik bizományosa előre meghirdetett helyen és időben legalább kéthetenkint vásárlási napot tartson.
7. § (1) A gazdálkodó a beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt gabonát a cséplés befejezésétől számitott tizenöt nap alatt, a kukoricát pedig legkésőbb 1946. november 30-ig köteles a lakóhelyén vásárlásra jogosult gyüjtőkereskedőnek megvételre felajánlani.
(2) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésre csak egészséges, idényszerüen száraz és legfeljebb 2% idegen anyagot tartalmazó gabonát vagy kukoricát lehet felajánlani.
(3) A gabona-beszolgáltatást elsősorban búzával, rozzsal vagy kétszeressel kell teljesíteni. Árpát, zabot és kölest a gazdálkodó a gabonabeszolgáltatási kötelesség teljesítésére csak akkor szolgáltathat be, ha nem termelt annyi búzája, rozsa és kétszerese, amennyiből a saját háztartási szükségletén, továbbá a vetőmagra, valamint éves gazdasági cselédei és idénymunkásai szerződéses járandóságainak kiadására szükséges mennyiségen felül a beszolgáltatást teljesíthetné.
(4) A vetőmagkiosztás céljára a Magyar Állami Növénytermelési Hivatallal vagy annak szolgáltatásából a vármegyei gazdasági felügyelőséggel a vármegyei gazdasági felügyelőséggel kötött adásvételi szerződés értelmében a nevezetteknek átadott minőségi termény kiszolgáltatására és beszámítására a 6350/1946. ME rendeletben (magyar Közlöny 1946. junius 3-i, 126. szám) foglalt rendelkezések irányadók
8. § (1) A gyűjtőkereskedő kötetes a számára megállapított vásárlási körzet területén a megvételre felajánlott gabonát és kukoricát a hatóságilag megállapított termelői áron megvenni, a vételt az eladó beszolgáltatási lapjára feljegyezni és arról a miniszteri biztos által rendszeresített nyomtatványon pontosan és a valóságnak megfelelően 4 példányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy első példányát a beszolgáltatási lapot kiállító községi elöljáróságnak (polgármesternek), a másodikat az MSzK területileg illetékes kirendeltségének kell megküldeni, a harmadikat az eladónak kell átadni, a negyedik a kereskedőnél marad. A községi elöljáróságnak (polgármesternek) és az MSzK kirendeltségének szóló példányokat a gyűjtőkereskedő köteles összegyűjtve minden hétfői napon átadni vagy ajánlott levélben postára adni.
(2) Ha a megvételre felajánlott gabona vagy kukorica mennyisége a 10 métermázsát, csöves kukoricánál a 20 métermázsát nem haladja meg, az eladó kívánságára a gyűjtőkereskedő köteles a terményt azonnal átvenni. Ha a megvételre felajánlott gabona vagy kukorica mennyisége a 10, illetőleg 20 métermázsát meghaladja és az eladónak raktározásra alkalmas és nélkülözhető helyisége nincs, a gyüjtőkereskedő köteles a terményt a vételi jegy kiállításától számított 15 nap alatt átvenni. Ha az eladónak raktározásra alkalmas és - idényszerű saját raktározási szükségletének figyelembevételével - nélkülözhető helyisége van, a gyüjtőkereskedő kívánságára köteles a terményt a vételi jegy kiállításától számított legfeljebb hat hónapon át a gyüjtőkereskedő tulajdonaként megőrizni és szakszerűen kezelni.
(3) Idei termésű kukoricát a gyüjtőkereskedő, 1945. december 31-ig csak csöves állapotban kötetes átvenni. A termelő által beszolgáltatott idényszerűen száraz kukorica súlyát a gyüjtőkereskedő májusi morzsolt kukoricára köteles átszámítani és az így adódó súlyt kell a vételi jegyen feltüntetni. 100 kg idényszerűen száraz, csöves, illetőleg morzsolt kukorica - az egyes hónapokra előirt víztartalom mellett - a következő mennyiségű májusi morzsolt kukoricának felel meg:
Amennyiben a beszolgáltatott csöves vagy morzsolt kukorica víztartalma az előirt idényszerű víztartalomtól eltér, a kevesebb vagy több víztartalom minden befejezett 1%-áért a ténylegesen átadott csöves vagy morzsolt kukorica súlyát 100 kg-onkint 1 kilogrammal kell növelni vagy csökkenteni.
(4) A gvüjtőkereskedő a vételárat azonnali átvétel esetén a raktárába történő szállításkor, egyéb esetekben pedig - ellenkező megállapodás hiányában - a vételi jegy kiállításától számított tizenöt nap alatt kötetes a vonatkozó rendelkezések szerint kifizetni.
(5) Ha a gazdálkodó az eladott gabonát vagy kukoricát a gyüjtőkereskedő felszólítására nem adja át, a gyüjtőkereskedő köteles ezt a járási főjegyzőnek, várasokban a polgármesternek bejelenteni, aki az átadás iránt - a szükséghez képest karhatalommal - intézkedik.
(6) A megvásárolt gabonának vagy kukoricának a gyűjtőkereskedő raktárából a vasutállomásra vagy a hajóhoz, illetőleg helybeli átadás esetén a malom szállításához a községi elöljáróság (polgármester) szükség esetén fuvarról gondoskodik. Ebből a célból a községi elöljáróság előterjesztésére a járási főjegyző, városokban pedig a polgármester karhatalom igénybevételét is elrendelheti. Az igénybevett fuvarért a gyüjtőkereskedő a közellátásügyi miniszter által megállapított fuvardijat köteles fizetni.
9. § (1) A községi elöljáróság (polgárarmester) a beszolgáltatási kötelesség teljesítését a beérkezett vételi jegyek alapján ellenőrzi és azokról, akik beszolgáltatási kötelességüket teljes mértékben még nem teljesítették, a közellátási felügyelőségnek az általa megszabott időközönkint jelentést tesz.
(2) Azt a gazdálkodót, aki beszolgáltatási kötelességét a 7. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem teljesítette, a községi elöljáróság (polgármester) felszólítja, hogy a beszolgáltatandó gabonát vagy kukoricát 8 nap alatt a gyüjtőkereskedőnek megvételre ajánlja fel és az eladást ugyanezen idő alatt a vételi jegy bemutatásával igazolja. Ha a gazdálkodó ennek a felszólításnak nem tesz eleget, a községi elöljáróság (polgármester) a közellátási felügyelőségnek tesz jelentést. A közellátási felügyelőség a beszolgáltatási kötelesség teljesítése iránt - a szükséghez képest karhatalommal - intézkedik.
10. § (1) A gyüjtőkereskedő az általa megvásárolt gabonával vagy kukoricával csak a miniszteri j biztosnak a MSzK vagy a MSzK kirendeltsége utján kiadott utasításai szerint rendelkezhetik és azt csak a MSzK vagy annak kirendeltsége által a miniszteri biztos utasításai szerint kiállított vásárlási utalvány ellenében adhatja el.
(2) A MSzK vagy annak kirendeltsége által kiállított vásárlási utalvány ellenében a gyűjtőkereskedő mindenkori készlete erejéig köteles e megfelelő mennyiségű gabonát vagy kukoricát a miniszteri biztos által megszabott feltételek mellett kiszolgáltatni.
(3) A gyüjőkereskedő köteles az általa megvásárolt gabona és kukorica mennyiségéről, továbbá eladásairól és készleteiről a miniszteri biztosnak a meghatározott időben és módon jelentést termi.
Forgalom és felhasználás
11. § (1) A gazdálkodó a beszolgáltatási kötelességének teljesítésére szükséges mennyiségen felüli gabonáját és kukoricáját háztartási és gazdasági szükségletének fedezésére szabadon felhasználhatja, illetőleg azzal - a (2) bekezdésben foglalt korlátok kőzött - szabadon rendelkezhetik.
(2) Búzát, rozsot, kétszerest, árpát és 1945. évi vagy korábbi termésű kukoricát kereskedelmi forgalombahozatal céljából csak a gyüjtőkereskedők, saját szükségletükre pedig csak azok vásárolhatnak, akik erre a 12. § szerint vásárlási engedélyt kaptak. Ilyen terményeket ajándék, csere vagy munkadíj (tiszteletdíj) címén is csali az vehet át, akinek vásárlási engedélye van. A vámőrlésre jogosult mezőgazdasági munkások természetbeni munkabére vásárlási engedély nélkül kiadható.
(3) A gyüjtőkereskedők által a (2) bekezdés értelmében megvásárolt búzára, rozsra, kétszeresre, árpára és ókukoricára nézve a 6-10. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.
12. § (1) Annak, aki hatósági liszt- és kenyérellátásról lemond, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) buza, rozs vagy kétszeres vásárlására jogosító vásárlási engedélyt állíthat ki.
(2) A vásárlási engedélyt negyediv papíron a jelen rendelethez csatolt minta szerint két példányban kell kiállítani.
(3) A vásárlási engedély az engedélyest arra jogosítja, hogy az engedélyben megjelölt mennyiségü buzát, rozsot, kétszerest, árpát vágy ókukoricát az engedély kiállításától számított 45 nap alatt vétel, csere vagy munkadíj címén megszerezze és állandó lakóhelyére szállítsa. A vásárlási engedély egyik példányát a terményt kiszolgáltató gazdálkodónak át kell adni, aki azt megőrizni köteles.
(4) Egy-egy fogyasztónak a háztartásához tartozó minden ellátatlan személy után 160 kilogramm buza, rozs vagy kétszeres megszerzésére lehet vásárlási engedélyt adni. Az árpa és ókukorica megszerzésére jogosító vásárlási engedély a kérelmező indokolt saját szükségletének megfelelő mennyiségre adható ki, figyelembevéve a kérelmező háztartásához tartozó személyek számát és állatállományát is. Az állatállomány tekintetében a községi elöljáróság (polgármester) szükség esetén a helyi termelési bizottság igazolását kérheti.
(5) Azok részére, akik a saját szükségletükre szolgáló gabonát vagy ókukoricát munkadij fejében nem egyszerre kívánják megszerezni, a (4) bekezdésben megszabott mennyiség korlátai között több, megfelelően kisebb mennyiségre szóló vásárlási engedélyt lehet kiadni.
(6) A községi elöljáróság (polgármester) a kiadott vásárlási engedélyekről sorszám szerint nyilvántartást vezet.
13. § (1) Buzát, rozsot és kétszerest megőrölni csak malomban szabad; darálni, hántolni, továbbá szeszfőzési vagy egyéb ipari célra felhasználni pedig tilos.
(2) Árpát, zabot, kölest és kukoricát ipari célra - ideértve a szeszfőzést is - csak a közellátásügyi miniszter engedélyével szabad vásárolni és felhasználni.
(3) Buzát, rozsot és kétszerest, valamint ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit takarmányozásra felhasználni tilos. Emberi táplálkozásra nem alkalmas ilyen terményeknek vagy termékeknek takarmányozás céljára való felhasználására a közellátási felügyelőség adhat engedélyt.
Őrlés, darálás, hántolás
14. § (1) Vámőrlésre, illetőleg vámcserélésre jogosultak:
1. azok a mezőgazdák (földtulajdonosok, haszonélvezők és haszonbérlők), akik a földet saját kezelésben művelik és egyéb kereseti tevékenységet nem folytatnak, illetőleg más jövedelmük nincs;
2. azok a földtulajdonosok (haszonélvezők) és haszonbérlők, akik a mezőgazdaság mellett más kereseti tevékenységet is folytatnak, illetőleg más jövedelmük is van;
3. a haszonbérbeadott mezőgazdasági művelési föld tulajdonosai és haszonélvezői;
4. a mezőgazdasági alkalmazottak és ezek családtagjainak gyógykezelésére szerződtetett orvosok, továbbá az állatok gyógyítására szerződtetett állatorvosok;
5. az állandó mezőgazdasági alkalmazottak;
6. a mezőgazdasági (arató és más részes, sommás és napszámos) munkások, ideértve a pásztorokat és a cséplőgépnél alkalmazott munkásokat is;
7. a cséplőgépvállalkozók és az olyan önálló kereseti tevékenységet folytató iparosok, akik egy vagy több mezőgazdaság részére előzetesen megállapított gabonajárandóságért vállalkoznak a megállapodás tartama alatt a gazdaságban rendszeresen előforduló ipari munkák elvégzésére;
8. a gabona vámőrlését vagy darálását végző malmok üzembentartói (tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő);
9. a 8. pont alatt emlitett malmok alkalmazottai;
10. az állami, vármegyei, községi, közbirtokossági, legeltetési, hegyközségi, valamint az egyházközségi (hitközségi) alkalmazottak vagy nyugdijasok, ha javadalmazásukat vagy annak egy részét törvény, szabályrendelet vagy szabályzat értelmében gabonában kapják;
11. akik gabonában fizetendő életjáradékért ruházták át mezőgazdasági ingatlanukat.
(2) A vámőrlési jogosultság megállapításánál mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni a szántóföldet, kertet, rétet, szőlő, legelőt és erdőt.
(3) Állandó mezőgazdasági alkalmazottnak kell tekinteni a szoros értelemben vett konvenciós gazdasági cselédeken kivül a gazdaságban alkalmazott gazdatisztet, erdőmérnököt és egyéb erdészeti személyzetet, ispánt, vincellért, gépkocsivezetőt, belső cselédet, nyugdíjast vagy kegydijast, ilyen volt gazdasági alkalmazottat vagy hátramaradottaikat, továbbá a kizárólag egy gazdaságban alkalmazott konvenciós iparosodat. Az (1) bekezdés 4. pontjában emlitett orvosok és állatorvosok kivételével más szellemi szabad foglalkozásuakat (például ügyvédet, mérnököt) a vámőrlési jogosultság még akkor sem illeti meg, ha munkájukat előzetes megállapodás alapján gabonajárandóságért végzik. Nem jogosult vámőrlésre a kereskedő vagy más vállalkozó még akkor sem, ha az áruszállitás vagy egyéb szolgáltatás ellenértékét előzetes megállapodás alapján gabonában kapja. Nem jogosult az iparos vámőrlést végeztetni abból a gabonából, melyet a gazdaságban nem rendszeresen előforduló ipari munkák elvégzéséért, hanem valami más munkáért, vagy előzetes megállapodás alapján (nem konvenciós járandóságként) kapott valamely mezőgazdától.
(4) Azt, akinek beszolgáltatási lapja vagy mezőgazdasági munkásigazolványa van, minden további igazolás nélkül vámőrlésre jogosultnak kell tekinteni.
15. § (1) A vámőrlési jogosultságot a lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) az "önellátói igazolvány az 1946/47. gazdasági évre" cimü nyomtatvány I. táblázatán igazolja. A vámőrlésre jogosultak részére kiállított önellátói igazolványon fel kell tüntetni a kiállító község (város) megjelölését, az igazolvány nyilvántartási sorszámát, a vámőrlésre jogosult beszolgáltatási lapjának számát, a vámőrlésre jogosult nevét, lakását és a háztartásához tartozó személyek számát. Az önellátói igazolvány táblázatát a községi elöljáróság (polgármester) aláírással és hivatalos pecséttel látja el. A kiadott önellátói igazolványokról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A vámőrlésre jogosult részére az őrlési engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) az önellátói igazolvány III. táblázatán állítja ki. A vámőrlésre jogosult részére kiadott önellátói igazolvány III. táblázatába bejegyzett őrlési engedélyt vámőrlési engedélynek kell tekinteni.
(3) Vámőrlési engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) csak annak állithat ki, aki a dézsma felírású vételi jegy bemutatásával igazolja, hogy a megfelelő mennyiségű dézsmát valamelyik gyüjtőkereskedőnek hatósági áron átadta. A vámőrlési engedélyt a gyüjtőkereskedőnek átadott dézsma mennyiségének négyszeresére kell kiállítani. Buzára, rozsra vagy kétszeresre a vámőrlésre jogosult háztartásához tartozó minden személy után legfeljebb 200 kilogramm, árpára, zabra, kölesre és kukoricára pedig a háztartási és gazdasági szükséglet erejéig lehet az őrlési engedélyt kiállítani. A vámőrlésre jogosult azonban személyenkint 150 kilogrammnál több buzára, rozsra vagy kétszeresre csak akkor kaphat őrlési engedélyt, ha gabonabeszolgáltatási kötelességét már teljes mértékben teljesítette.
(4) Az őrlési engedély kiállítása alkalmával az önellátói igazolvány III. táblázatába be kell jegyezni a kiállítás keltét, a beszolgáltatott dézsma megnevezését és mennyiségét, továbbá az ennek alapján megőrölhető (négyszeres) terménymennyiséget; a bejegyzést aláírással és pecséttel kell hitelesíteni. A darálható, hántolható és kiüthető mennyiség megjelölésére szolgáló rovatokat az őrlési engedély kiállításával egyidejűleg kihúzással bejegyzésre alkalmatlanná kell tenni.
(5) Az a gazdálkodó, aki mezőgazdasági munkásokat élelmezéssel szerződtetett, a munkások élelmezéséhez szükséges gabona őrlésére az őrlési engedély kiállítását a gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) kérheti.
16. § (1) A vámőrlésre jogosult részére önellátói igazolványt kizárólag az állandó lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állithat ki.
(2) Az önellátói igazolványt másra átruházni nem szabad. Elveszett önellátói igazolvány helyett uj igazolvány kiállításába a vámőrlésre jogosultnak igénye nincs.
(3) Azt a vámőrlésre jogosultat, aki önellátói igazolványa alapján a háztartásához tartozó minden személy után legalább 150 kilogramm buzát, rozsot vagy kétszerest megőröltetett, egész évre ellátottnak kell tekinteni s ehhez képest 1947. július 31-ig az ellátatlanok jegyzékébe felvenni nem szabad. Ka a vámőrlésre jogosult a fenti mennyiségnél kevesebb buzát, rozsot vagy kétszerest őröltetett, annyi hónapra kell ellátottnak venni, ahányszor a háztartásához tartozó minden személy után 12.50 kilogramm búzát, rozsot vagy kétszerest megőröltetett.
17. § (1) Gabonát vagy kukoricát 1946. július 1-től kezdve vámőrlésre (vámcserére" átadni illetőleg átvenni csak a vámőrlési jogosultságot igazoló önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély egyidejű átadása mellett és csak olyan mennyiségben szabad, amennyi az engedély szerint megőrölhető.
(2) A vámőrlés alkalmával a malom üzembentartója vagy megbizottja köteles az önellátói igazolvány V. táblázatába bejegyezni az őrlés időpontját, az őrlésre átadott termény megnevezését és súlyát s ezt a bejegyzést aláírással és a malom bélyegzőjével ellátni. A vámőrlési könyvbe az önellátói igazolvány sorszámát és a kiállitó község (város) nevét be kell jegyezni.
(3) A vámőrlésben megőrölt gabona és kukorica őrlési diját pénzben kell fizetni. Porlás cimén a malom üzembentartója legfeljebb 2%-ot jogosult természetben számítani.
18. § (1) A tételes vámőrlést végző malom üzembentartója az őrlés céljából átvett gabonát és kukoricát köteles először megtisztítani s a tisztított gabona és kukorica súlyát lemérés utján megállapítani, A porlási százalékot a megtisztított gabona és kukorica súlya alapján kell megállapítani és a megtisztított s a porlási százalékkal csökkentett gabonából és kukoricából kiőrölt összes őrleményeket az őröltetőnek ki kell szolgáltatni. A tisztítás során kiválogatott őrölhető hulladékot az őröltetőnek megdarálva vissza kell adni.
(2) A csereőrlést végző malom és az általa létesített cseretelep üzembentartója az őrlés céljából átadott gabonában és kukoricában lévő idegen anyag és gyommag mennyiségét az őröltetővel egyetértésben becsléssel állapítja meg. A porlási százalékot az idegen anyagok és gyommagvak becsléssel megállapított súlyának levonása után fennmaradó suly alapján, az őröltetőnek cserében kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét pedig az idegen anyag, gyommag és porlás levonása után fennmaradó suly alapján kell kiszámítani. Az őrlemények kiadása alkalmával az őröltető részére a közös becsléssel megállapított hulladékmennyiségnek megfelelő darált hulladékot is ki kell szolgáltatni.
(3) A gabona és kukorica vámőrlésével (vámcserével) foglalkozó malom és cseretelep üzembentartója köteles a malom vagy cseretelep gabonaátvevő helyiségében szembetűnő helyen kifüggesztett jól olvasható "Tájékoztatóban" közzétenni a következőket:
a) a vámőrlés (vámcsere) pénzben számított őrlési diját;
b) mennyi porlási százalékot számit;
c) a gabona és kukorica tiszta sulyát az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint előzetes tisztítás utján vagy pedig az őröltetővel egyetértésben becsléssel állapítja még;
d) az őrlésre (cserére) átvett gabona és kukorica után a tiszta súlynak a porlási százalékkal csökkentett mennyisége alapján mennyi és milyen fajta őrleményt szolgáltat ki;
e) a kiszolgáltatandó őrlemények súlyába a zsákot nem számitja be.
(4) A vámőrléssel (vámcseréléssel) foglalkozó malom, illetőleg cseretelep üzembentartója az előbbi bekezdés szerint kitöltött "Tájékoztatót" kifüggesztés előtt köteles az illetékes pénzügy igazgatóságnál láttamozás céljából két példányban benyújtani.
19 §
(1) Gabonát és kukoricát saját kereskedelmi őrlésben őrölni tilos.
(2) Idegen kereskedelmi őrlésre gabonát és kukoricát a malom bárkitől elfogadhat, aki a miniszteri biztos által rendszeresített és a MSzK vagy a kirendeltsége által kiadott őrlési engedélyt vagy a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) által kiállított őrlési engedélyt átadja.
(3) A vámőrlésre nem jogosultak részére az őrlési engedélyt az önellátói igazolványon kell kiállítani, ilyen esetben azonban a községi elöljáróság (polgármester) az önellátói igazolvány I. táblázatát üresen hagyja és az őrlési jogosultságot a II. táblázaton igazolja. A vámőrlésre nem jogosult részére őrlési engedélyt csak akkor lehel kiállítani, ha a dézsma felirásu vételi jegy bemutatásával igazolja, hogy a megfelelő mennyiségü dézsmát valamelyik gyüjtőkereskedőnek hatósági áron átadta s ezenkívül a 12. §-ban emlitett vásárlási engedélyt, ha pedig ilyet nem kapott, liszt- és kenyérjegyét a községi elöljáróságnak (polgármesternek) visszaszolgáltatja. Az őrlési engedélyt a gyüjtőkereskedőnek átadott dézsma mennyiségének háromszorosára kell kiállitani. A vámőrlésre nem jogosult buzára, rozsra vagy kétszeresre a háztartásához tartozó minden személy után legfeljebb 120 kilogramm, árpára, zabra, kölesre és kukoricára pedig háztartási és gazdasági szükséglete erejéig kaphat őrlési engedélyt.
(4) Az őrlési engedély kiállítására a 15. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel hogy az őrlési engedélyt a beszolgáltatott dézsma mennyiségének háromszorosára kell kiállitani. Az őrlési engedély kiállításával egyidejűleg a vámőrlésre nem jogosult által bemutatott dézsma felirásu vételi jegyet, valamint vásárlási engedélyt, illetőleg ennek hiányában az engedélyes liszt- és kenyérjegyét a községi elöljáróság (polgármester) bevonja és megőrzi.
(5) Az önellátói igazolványra egyébként a 16. § (1) és (2) bekezdésében, az annak alapján történő idegen kereskedelmi őrlésre pedig a 17. és 18. §-ban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
20. § (1) A MSzK vagy kirendeltségei által kiadott őrlési engedély alapján kereskedelmi őrlésre kerülő gabonákéi és kukoricából - tisztítatlan sulya után számitva - 100 kilogrammonkint tiszta (zsák nélküli) súlyban az alábbi mennyiségű lisztet kell kiszolgáltatni:
a) buzából 20 kilogramm egységes minőségű finomlisztet (malmi jelzése: Fil) és 70 kilogramm egységes buzakenyérlisztet (malmi jelzése: EB);
b) rozsból 85 kilogramm egységes rozslisztet (malmi jelzése: RL);
c) árpából 75 kilogramm árpalisztet [malmi jelzése: AL);
d) a csira kivonása nélkül őrölt kukoricából 20 kilogramm kukoricadarát és 72 kilogramm kukoricalisztet (malmi jelzése: KLC);
e) a csira kivonása mellett őrölt kukoricából 20 kilogramm kukoricadarát és 65 kilogramm kukoricalisztet (malmi jelzése: KL).
(2) A felsorolt lisztfajtákon kívül csak egységes minőségű korpa készíthető. Az őrlésre kerülő gabona tisztítatlan súlya után számitva 100 kilogrammonkint tiszta (zsák nélküli) súlyban búzából 9 kilogramm, rozsból 12.5 kilogramm, árpából 22.5 kilogramm, kukoricából 5.5 kilogramm egységes minőségű korpát, illetőleg 7 kilogramm csirát és 5.5 kilogramm korpát kell kiőrölni, illetőleg kiszolgáltatni.
(3) Buzadarát csak az egységes finomlisztmennyiség terhére szabad előállitani.
21. § (1) A 20. § szerint végzett kereskedelmi őrlésből nyert és kiszolgáltatásra kerülő lisztek nem lehetnek sem világosabbak, sem sötétebbek, sem pedig más szerkezetűek, mint az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Intézet által kiadott hivatalos jellegminták.
(2) Az őrleményfajtákra az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Intézel által kiadott hivatalos jellegmintákat mindén olyan malom, amely a 20. §-ban meghatározott őrléssel foglalkozik. köteles beszerezni. A jellegminták él kilogrammos mintacsomagokban az Országos Gabona és Lisztkisérleti Intézettől (Budapest II., Kis Rókus-utca 15/b. szám) szerezhetők be. A jellegminták ellenértékét - amely az egyes őrlemények hatóságilag megállapított malmi eladási árának ötszöröse - a 161.215. számú "Földmivelésügyi Min.: Kitaibel Pál-utcai kisérleti telep letéti szánnia, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára előre be kell fizetni.
(3) A malmokban, őrlemény-kereskedőknél és feldolgozóknál tároló, valamint szállítás alatt álló őrleménykészleteket a hivatalos jellegminták alapján ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy azok az előirt jellegnek megfelelnek-e.
22. § A malom a porlásból, kiőrlési többletből, vagy bármely más címen elért megtakarításból származó gabonát elsősorban az általa foglalkoztatott munkavállalók természetbeni járandóságának kifizetésére köteles fordítani. Az ezen felül megmaradó gabonával ugyanúgy rendelkezhetik, mint a gazdálkodó a beszolgáltatási kötelesség teljesítése után fennmaradó gabonájával (11. §).
23. § (1) Árpát, zabot, kölest vagy kukoricadarát darálni csak a miniszteri biztos által rendszeresített és a MSzK által kibocsátott darálási engedély vagy az önellátói igazolványra vezetett darálási engedély egyidejű átadása mellett szabad.
(2) A darálási engedélyt az állandó lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) az önellátó igazolvány III. táblázatán az őrlési engedélyhez hasonló módon állitja ki. Az engedély kiállítása alkalmával az őrölhető, hántolható és kiüthető mennyiségek bejegyzésére szolgáló rovatokat áthúzással bejegyzésre alkalmatlanná kell tenni. Darálási engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) csak annak állíthat ki, aki a dézsma felirásu vételi jegy bemutatásával igazolja, hogy erre a célra a megfelelő mennyiségű dézsmát valamelyik gyűjtőkereskedőnek hatósági áron átadott. A darálási engedélyt minden önellátó részére egyaránt a dézsma mennyiségének tízszeresére kell kiállitani.
(3) Az önellátók részére végzett darálás alkalmával a malom (daráló) üzembentartója vagy megbízottja köteles az önellátói igazolvány VII. táblázatába bejegyezni a darálás időpontját, a darálásra átadott termény megnevezését és súlyát s ezt a bejegyzést aláírással és bélyegzővel ellátni. A darálási könyvbe az önellátói igazolvány sorszámát és a kiállító község (város) nevét be kell jegyezni.
(4) A darálási dijat pénzben kell fizetni. Porlásként legfeljebb 1%-ot lehet természetben számítani.
(5) A 18. §-ban foglalt rendelkezések a vámőrlésre jogosultak részére végzett darálásra is kiterjednek.
24. § (1) Árpát és kölest hántolásra átadni, illetőleg átvenni - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak a közellátásügyi miniszter előzetes engedélyével szabad.
(2) Annak, aki önellátói igazolvánnyal rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester), árpára, vagy kölesre hántolási engedélyt állíthat ki, ha az engedélyt kérő igazolja, hogy erre a célra a megfelelő mennyiségű dézsmát valamelyik gyüjtőkereskedőnek hatósági áron átadott. A hántolási engedélyi vámőrlésre jogosultak részére a dézsma mennyiségének négyszeresére, vámőrlésre nem jogosultak részére a dézsma mennyiségének háromszorosára, az önellátói igazolvány III. táblázatán, a vámőrlési és darálási engedélyhez hasonló módon kell kiállítani. A vámőrlésre jogosultak részére kiállított önellátói igazolványra vezetett hántolási engedélyt vámhántolási, a vámőrlésre nem jogosultak részére kiadott önellátói igazolványra vezetett hántolási engedélyt idegen kereskedelmi hántolás engedélynek kell tekinteni. A hántoló üzem a hántolást köteles az önellátói igazolvány VI. táblázatába bejegyezni a ezt a bejegyzést aláírással és bélyegzővel ellátni. Az önellátó igazolvány sorszámát és a kiállító község (város) nevét a malomipari mellékmunkák könyvébe be kell jegyezni.
(3) A hántolási dijat pénzben kell fizetni.
Szállitás
25. § (1) Buzát, rozsot, kétszerest, továbbá ezekből származó lisztet és árpalisztet az ország egész területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvány alapján vagy a MSzK szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel (postai szállítólevéllel) szabad szállítani. Ezek a rendelkezések az árpának és az ókukoricának vasúton, hajón vagy közúti fuvarozási vállalat utján történő szállítására is vonatkoznak.
(2) A szállítási igazolványt a címzett lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) a közellátásügyi miniszter által rendszeresített űrlapon állítja ki. Buzára, rozsra és kétszeresre a községi elöljáróság (polgármester) csak annak állithat ki szállítási igazolványt, aki igazolja, hogy váraőrlésre jogosult és a munkabér vagy más természetbeni járandóság címén jogosan megszerzett buzát, rozsot vagy kétszerest kívánja lakóhelyére szállítani, lisztre pedig csak annak, aki az önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély alapján megőrölt lisztet kívánja lakóhelyére szállítani.
(3) A vámőrlésre jogosult gazdaságából vagy lakásáról a vámőrlő malomba vagy cseretelepre szállított buzánál, rozsnál és kétszeresnél a szállítási igazolványt az önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély pótolja, de csak olyan mennyiség erejéig, amennyi az őrlési engedély szerint még megőrölhető. A lisztet a vámőrlésre jogosult a vámőrlő malomból vagy cseretelepről lakására az önellátói igazolvány és a vámőrlő malom által kiállított szállító bárca egyidejű felmutatása mellett külön szállítási igazolvány nélkül elszállíthatja, ha az őrlés az önellátói igazolvány V. táblázatába szabályszerűen be van jegyezve.
(4) A 12. § értelmében kiadott vásárlási engedély a buza, rozs és kétszeres szállításánál a szállítási igazolványt pótolja. A vámőrlésre nem jogosult részére kiadott önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély alapján őrölt liszt szállításához - ha az őrlés az önellátói igazolvány V. táblázatába szabályszerűen be van jegyezve - a községi elöljáróság (polgármester) a szállítási igazolvány kiadását nem tagadhatja meg.
(5) Buzát, rozsot, kétszerest, árpát, ezekből származó lisztet és ókukoricát közforgalmú vasút, hajózási és közúti fuvarozási vállalat szállítás végett csak akkor vehet át, ha a szállíttató az érvényes szállítási igazolványt, vagy a MSzK szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevelet, illetőleg a 12. § értelmében kiállított vásárlási engedélyt felmutatja. A szállítási igazolványnak, fuvarlevélnek vagy vásárlási engedélynek az árut kísérnie kell. Ezek a rendelkezések a postai szállításra is érvényesek azzal a kiegészitéssel, hogy a MSzK szárazbélyegzőjével ellátott postai szállítólevél a szállítási igazolványt pótolja.
(6) Vetési célra, valamint vetőmag beszerzése céljából cserélésre szolgáló buzára, rozsra és kétszeresre a gazdasági felügyelőség véleményezése alapján a közellátási felügyelőség adhat szállítási igazolványt. Ugyancsak a közellátási felügyelőség adhat szállítási igazolványt buza, rozs, kétszeres vagy ezekből származó liszt szállításához más indokolt esetben is.
(7) A közellátásügyi miniszter által kiadott szállítási igazolvánnyal a buza, rozs, kétszeres és az ezekből származó liszt a szállítási igazolványban megjelölt feltételek mellett bárhová szállítható.
(8) Az olyan takarmány- vagy magkeveréket, amely buzát vagy rozsot vagy ezeket együttesen 5%-nál nagyobb mennyiségben tartalmaz, továbbá a gabonafélék o.suját, ha az 5%-nál több buzát vagy rozsot tartalmaz, a szállitásra vonatkozó rendelkezések szempontjából buzának vagy rozsnak kell tekinteni.
(9) Nem kell szállitási igazolvány:
a) Az egy gazdaság területén belül történő szállításhoz;
b) az eladás céljából a gyűjtőkereskedő raktárába vagy a feladóállomásra szállított buza, rozs és kétszeres szállításához:
c) 5 kilogrammnál nem nagyobb mennyiségű lisztnek kézipoggyászként történő szállitásához;
d) a Növénytermelési Hivatal hitelezett fuvarlevelével feladott szállítmányokhoz;
e) a MSzK, a gazdasági felügyelőségek, a vetőmagvizsgáló intézetek, az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Intézet, továbbá a Budapesti Áru- Értéktőzsde választott bírósága címére feladott 10 kilogrammnál nem nagyobb sulyu gabona- és lisztminták szállításához;
f) a hivatalos lisztjellegminták szállításához.
Büntető és hatálybaléptető rendelkezések
26. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1940. XVIII. tc. 5. §-a vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941. X. tc. rendelkezései - alá nem esik, a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében megállapított kihágást követi el és hathónapig terjedhető elzárással büntetendő
1. az a gazdálkodó, aki a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére gabonatermését a jó gazda gondosságával nem csépelteti el, - avagy beszolgáltatási lapját, illetőleg a községi elöljáróság (polgármester) írásbeli cséplési engedélyét a cséplés megkezdése előtt a cséplőgép felelős vezetőjének nem mutatja be, - avagy engedély nélkül kézierővel vagy nyomtatással csépel;
2. a cséplőgép tulajdonosa, bérlője, illetőleg felelős vezetője, ha a 3. §-ban foglalt rendelkezések ellenére cséplőgépét nem hozza üzemképes állapotba - vagy a fogadalom letétele nélkül cséplőgépet vezet, - vagy a cséplés megkezdését a községi elöljáróságnak (polgármesternek) nem jelenti be, - vagy az elcsépelt gabonát pontosan nem méri le, - vagy a mázsakönyvet és a cséplési naplót szabályszerűen nem vezeti, illetőleg a cséplési eredménylapot szabályszerűen nem állítja ki vagy az illetékes hatóságoknak nem küldi meg, - vagy általában nem a cséplési naplóban és a cséplési eredménylaptömbben foglalt utasítások szerint jár el;
3. a cséplőgépnél alkalmazott minden munkás, ha a 3. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a cséplőgép vezetőjének ellenőrzésére megbízottat nem választanak;
4. a cséplőgépnél alkalmazott munkások által a cséplőgép vezetőjének ellenőrzésére megválasztott munkás vagy munkásvállalkozó (bandagazda) mint társtettes a cséplőgép vezetője által elkövetett és a fenti 2. pontban, megjelölt kihágások esetében;
5. a cséplőgép tulajdonosa (bérlője), ha az 5. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a gépkeresetből a megengedettnél több gabonát tart meg, - vagy a gépkeresettel a megszabott határidőben nem számol el;
6. a gyűjtőkereskedő, ha a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére máshol, mint a miniszteri biztos által számára megállapított és igazolványában feltüntetett vásárlási körzetben - a zab, köles és ujkukorica kivételével - gabonát vagy kukoricát vásárol;
7. a gazdálkodó, ha a 7. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a beszolgáltatandó gabonát a cséplés befejezésétől számitott 15 nap alatt, a kukoricát pedig legkésőbb 1946 november 30-áig valamelyik gyüjtőkereskedőnek megvételre nem ajánlja fel, - vagy a gabonabeszolgáltatást, noha ehhez elegendő terménnyel rendelkezik, nem buzával, rozzsal vagy kétszeressel teljesiti;
8. a gyüjtőkereskedő, ha a 8. 8-ban foglalt rendelkezések ellenére a számára megállapított vásárlási körzetben a megvételre felajánlott gabonát és kukoricát nem, vagy nem a megszabott hatósági áron vásárolja meg - vagy az erre vonatkozó szabályok szerint nem veszi át, - vagy a vételt az eladó beszolgáltatási lapjára nem jegyzi fel, - vagy vételi jegyet nem állít ki, illetőleg a vételi jegy megfelelő példányát az illetékes hatóságnak nem küldi meg, az eladónak nem adja át vagy nem őrzi meg, - vagy a vételárat a megszabott határidő alatt a vonatkozó rendelkezések szerint indokolatlanul nem fizeti ki;
9. a gazdálkodó, ha a 8. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az eladott gabonát vagy kukoricát a gyüjtőkereskedő kívánságára annak tulajdonaként nem őrzi meg, - vagy a nála megőrzés végett visszahagyott termény szakszerű kezelését elmulasztja, - vagy a terményt a gyüjtőkereskedő felszólítására nem adja át:
10. a gyűjtőkereskedő, ha a 10. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a megvásárolt gabonával vagy kukoricával nem a miniszteri biztos utasításai szerint rendelkezik, - vagy azt vásárlási utalvánnyal nem rendelkező személynek eladja, - vagy a vásárlási utalványra a megfelelő mennyiségű gabonát és kukoricát, noha elegendő készlete van, nem szolgáltatja ki, - vagy az általa megvásárolt gabona és kukorica mennyiségéről, továbbá eladásáról és készleteiről a miniszteri biztosnak a meghatározott időben és módon jelentést nem tesz;
11. az, aki a 11. §-ban foglalt rendelkezések ellenére buzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy ókukoricát gyűjtőkereskedői kijelölés vagy a 12. § szerint kiadott vásárlási engedély nélkül vagy az engedélyen feltüntetett mennyiségnél nagyobb mennyiségben vásárol, illetőleg ajándék, csere vagy munkadíj (tiszteletdíj) cimén elfogad:
12. az, aki a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a buza, rozs, kétszeres, árpa. vagy ókukorica átvétele alkalmával a vásárlási engedély egyik példányát a terményt kiszolgáltató gazdálkodónak nem adja át;
13. a gazdálkodó, ha a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a termény kiszolgáltatásakor kapott vásárlási engedélyt nem őrzi meg;
14. az, aki a 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére buzát, rozsot, vagy kétszerest darál, hántol, szeszfőzési vagy egyéb ipari célra felhasznál, - vagy máshol, mint malomban megőröltet vagy megőröl; ,
15. az, aki a 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére árpát, zabot, kölest vagy kukoricát ipari célra a közellátásügyi miniszter engedélye nélkül vásárol vagy felhasznál;
16. az, aki a 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére buzát, rozsot, kétszerest vagy ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit takarmányozásra használja fel, - vagy emberi táplálkozásra nem alkalmas ilyen terményeket és termékeket a közellátási felügyelőség engedélye nélkül használ fel takarmányozásra;
17. az, aki a 16. § (2) bekezdésében és a 19. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére önellátói igazolványát másra átruházza;
18. az, aki a 17. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére gabonát vagy kukoricát a vámőrlési jogosultságot igazoló önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély nélkül, - vagy az engedély szerint megőrölhető mennyiségnél nagyobb mennyiségben vámőrlésre átad vagy átvesz;
19. a vámőrlést végző malom üzemben tartója, ha a 17. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vámőrlésre vonatkozó adatokat az önellátói igazolványba és a vámfeljegyzési könyvbe nem jegyzi be" - vagy az őrlési dijat természetben követeli, - vagy 2%-nál több porlást számit;
20. a vámőrlést végző malom üzembentartója, ha a 18. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az őrlés céljából átvett gabonát és kukoricát nem tisztítja meg, - vagy a csereőrlés céljából átadott gabonában és kukoricában lévő idegen anyag és gyommag mennyiségét nem az őröltetővel együtt történt becsléssel állapítja meg, - vagy a porlási százalékot nem a tiszta suly után számitja, - vagy a tételes őrlésben kiőrölt összes őrleményeket, illetőleg csereőrlés esetén a "tájékoztatóban" feltüntetett őrleményeket az őröltetőnek nem adja ki, - vagy a megőrölt hulladékot, illetőleg csereőrlés esetén a közös becsléssel megállapított hulladékmennyiségnek, megfelelő darált hulladékot az őröltetőnek nem szolgáltatja ki;
21. aki a 19. §-ban foglalt rendelkezések ellenére gabonát vagy kukoricát saját kereskedelmi őrlésben őröl, - vagy a MSzK vagy kirendeltsége által kiadott, illetőleg a községi elöljáróság (polgármesteri által kiállított őrlési engedély nélkül gabonát és kukoricát idegen kereskedelmi őrlésre átad vagy átvesz;
22. a kereskedelmi őrlést végző malom felelős vezetője, ha a MSzK vagy kirendeltségei által kiadott őrlési engedély alapján őrlésre kerülő gabonából és kukoricából a 20. és 21. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérő mennyiségű vagy minőségű őrleményeket szolgáltat ki, - vagy a hivatalos jellegmintákat nem szerzi be;
23. a malom felelős vezetője, ha a magtakaritásokból származó gabonával a 22. §-ban foglaltaktól eltérően rendelkezik;
24. aki a 23. §-ban foglalt rendelkezések ellenére árpát, zabot, kölest vagy kukoricát darálási engedély nélkül darálásra átad vagy átvesz, - vagy a darálásra vonatkozó adatokat az önellátói igazolványba és a darálási könyvbe nem jegyzi be, - vagy a darálásért természetbeni dijat követel, - vagy 1%-nál több porlást számit, - vagy a vámőrlésre jogosultak részére végzett darálásnál a 18. §-ban foglalt rendelkezéseket nem tartja meg;
25. az, aki a 24. §-ban foglalt rendelkezések ellenére árpái vagy kölest a közellátásügyi miniszter előzetes engedélye, illetőleg az önellátói igazolványra vezetett hántolási engedély nélkül hántolásra átad vagy átvesz, - vagy a hántolást az önellátói igazolványba nem jegyzi be, - vagy a hántolásért természetbeni dijat követel;
26. aki a 25. §-ban foglalt rendelkezések ellenére buzát, rozsot, kétszerest, árpát, ezekből származó lisztet és ókukoricát szállítási igazolvány (vagy ezt pótló fuvarlevél, postai szállítólevél, vámőrlési engedély és szállitóbárca, vásárlási engedély) nélkül szállít, szállításra átad, vagy átvesz.
(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a közellátásügyi minisztert kell tekinteni.
27. § Ez a rendelet 1946. évi július hó 1. napján lép hatályba: egyidejűleg a 102900/1945. KM, a 104650/1945. KM, a 105100/1945. KM, a 106200/1945. KM, a 106300/1945. KM, a 110910/1945. KM, a 110300/1945. KM, a 90400/1946. KM, a 10430/1946. KM és a 90740/1946. KM rendeletek hatályukat vesztik.
Budapest, 1946. évi június hó 8-án.
Dr. Bárányos Károly s. k.,
közellátásügyi miniszter
I. melléklet a 10700/1946. KM rendelethez
Minta
(Első oldal.)
II. melléklet a 10700/1946. KM rendelethez
(Hátoldal.)
