6350/1946. ME rendelet

a minőségi növénytermesztés folytonosságának biztosítása tárgyában

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a hazai minőségi növénytermesztés folytonosságának biztosítása érdekében a következőket rendeli:

1. § (1) A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik arra, hogy a vetőmagként való felhasználásra, illetőleg továbbszaporitásra alkalmas fajtatiszta és fajtaazonos minőségű őszi buza, tavaszi buza, rozs, őszi árpa, tavaszi takarmányárpa, sörárpa, zab, kukorica és burgonyavetések, illetve azok termésének (a továbbiakban minőségi termény) adásvételére a közellátásügyi miniszterrel egyetértőleg megállapitott mértékben, állami vetőmagkiosztás céljára a Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, - vagy annak megbízásából a vármegyei gazdasági felügyelőségek - utján a termelővel a jelen rendelet 2-6. §-aiban megszabott feltételekkel szerződést kössön.

(2) A termelő a Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, vagy annak megbízásából eljáró vármegyei gazdasági felügyelőség által az előző bekezdésben meghatározott célra alkalmasnak minősített növényvetések termésének adásvételére a Magyar Állami Növénytermelési Hivatallal, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőséggel köteles szerződést kötni.

2. § A Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, illetve a vármegyei gazdasági felügyelőség a szerződés tárgyát képező minőségi vetésekről és - a termés betakarítása után ténylegesen átvételre kerülő - termésről 4 példányban kimutatást készit. A kimutatás tartalmazza a termelő nevét, a gazdaság helyét, a vetés megjelölését és területét és a várható termény mennyiségét. A kimutatás első példányát a vetésterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak második példányát a vármegyei közellátásügyi felügyelőségnek, harmadik példányát a Magyar Állami Növénytermelési Hivatalnak kell megküldeni, mig a negyedik példányt a vármegyei gazdasági felügyelőség őrzi. A termés betakarítása után ténylegesen átvett termésmennyiségről készített és a fenti adatokat is tartalmazó ujabb kimutatásokkal a tényleges átvétel befejezése után ugyanilyen módon kell eljárni.

3. § (1) A termelő köteles a jelen rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében kötött szerződés alapján átadásra kerülő minőségi termést a jó gazda gondosságával idejében kicsépeltetni, fajtatisztán, keveredésmentesen vetőmagminőségre kitisztítani (kiválogatni) és szakszerűen elraktározni. Ennek biztositásáról és ellenőrzéséről a járási gazdasági felügyelő irányítása mellett a községi termelési bizottság gondoskodik.

(2) A földmivelésügyi miniszter a termelő által az (1) bekezdés értelmében átadandó minőségi termény tisztítására és az 5. § értelmében történő átvételig való tárolására alkalmas tárolóhelyeket (magtárakat) és tisztítóberendezéseket a közellátásügyi miniszterrel egyetértve térítés ellenében ideiglenes használatra igénybevehet. Az igénybevétel és térítés szabályait a földmivelésügyi miniszter a közellátásügyi miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt vetésterület tulajdonosa (birtokosa) a minőségi vetésterület szerződésileg lekötött termését - a saját háztartási és gazdasági szükségletének kivételével - a termés betakarítása után a Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőség felhívására köteles a felhívásban megjelölt időpontban a kijelölt telephelyre vagy vasútállomásra leszállítani

5. § (1) A Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, illetve a vármegyei gazdasági felügyelőség a jelen rendelet értelmében kötött szerződéssel megvett minőségi terményt köteles legkésőbb a következő időpontig átvenni éspedig: őszi búzát az 1946. évi november hó 15. napjáig, őszi árpát és rozsot az 1946. évi október hó 15. napjáig, tavaszi takarmány és sörárpát, valamint zabot az 1947. évi március hó 31. napjáig, kukoricát az 1947. évi május hó 15. napjáig, végül burgonyát az 1947. évi április hó 30. napjáig.

(2) A minőségi terményről a Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőség a közellátásügyi jogszabályokban előirt módon vételi jegyet állit ki. A vételi jegynek tartalmaznia kell azt is, hogy az átadott termény milyen mértékben számítandó be a 10400/1946. KM sz. rendeletben (Magyar Közlöny 52. szám) előirt beszolgáltatási kötelezettségbe és a termelőt a jelen rendelet 6. §-a alapján milyen mennyiségű cseretermény illeti meg.

6. § (1) A jelen rendelet értelmében kötött szerződés alapján átadott minőségi termény minden 100 kilogrammját a gazdálkodóra 1946-1947. évre kirótt (10400/1946. KM sz. rendelet; Magyar Közlöny 52. szám) gabona-, illetőleg burgonyabeszolgáltatási kötelezettségbe 130 kg mennyiségben kell beszámítani.

(2) Ha a gazdálkodó az 1946-1947. évi termény beszolgáltatási kötelezettségét a jelen rendelet éneimében kötött szerződés folytán minőségi termény átadása által teljesiti, a beszolgáltatási kötelezettséget meghaladóan átadott minőségi termény minden 100 kg-ja után 130 kg ugyanolyan fajú cseretermény kiutalását kérheti.

(3) Az a gazdálkodó, aki a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján kukorica minőségi termény átadására kötött szerződést, a 10400/1946. KM sz. rendeletben előirt burgonyabeszolgáltatási kötelezettsége helyett kukoricát köteles beszolgáltatni.

(4) A jelen rendelet értelmében kötött szerződés alapján átadott minőségi termény vételára és annak kifizetése tekintetében a 2340/1946. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 52. szám) 2. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

7. § A jelen rendelet alapján kötött szerződés értelmében átvett minőségi termény felhasználásáról a földmivelésügyi miniszter a közellátásügyi miniszterrel egyetértve gondoskodik.

8. § Ha a Magyar Állami Növénytermelési Hivatal, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőség a jelen rendelet alapján kötött szerződés értelmében leszállítandó minőségi terményt az 5. § (1) bekezdésében megállapitott határidőig át nem veszi, a gazdálkodó a minőségi terményt a mindenkor érvényben lévő jogszabályok keretei között szabadon értékesítheti.

9. § A Magyar Állami Növénytermelési Hivatal által minőségi vetőmag szaporítására, a jelen rendelet hatályba lépése előtt kötött termelési szerződést, a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az 1. § (1) bekezdés alapján kötött szerződésnek kell tekinteni.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege tizenhatmillió adópengő.

(3) Azt a terménymenyiséget, amelyre nézve a kihágást elkövették, el lehet kobozni. Az elkobzott terménymennyiséget állami vetőmagkiosztás céljára a vármegyei gazdasági felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

11. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi május hó 31-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök