10750/1946. (IX. 15.) ME rendelet
a rendes és a rendkívüli házadómentesség, valamint a helyreállítási és az átalakítási házadókedvezmény tárgyában
A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. CIM
Anyagi Jogszabályok
I. FEJEZET
Fogalommeghatározások
1. § A jelen rendelet alkalmazásában
1. beépítési mód az épületek alapterjedelmére, magasságára és elhelyezésére vonatkozó az a szabályozás, amelyet a városrendezési terv, illetőteg építésügyi szabályzat vagy szabályrendelet, ennek hiányában az illetékes építési hatóság egyes telkekre, telektömbökre, utcákra a ezeknél esetleg nagyobb területegységekre jogerősen megállapított;
2. beépítetlen (üres) telek az, amelyen legalább két éven át házadó tárgyát alkotó, állandó jellegü épület nem állott;
3. bérház az a lakóház, amely a házfelfigyelői lakáson kivül legalább három lakást foglal magában;
4. családi ház az a lakóház, amely a házfelügyelői lakáson kivül legfeljebb két lakást foglal magában;
5. egészségügyi követelmények alatt érteni kell azokat a tényezőket és berendezéseket, amelyek általában az épület és különösen az abban fekvő helyiségek átszellőzését, világosságát, tisztaságát, féreg-, rovar- és bacilusmen-tes állapotát biztosítják vagy lehetővé teszik (megfelelő nagyságú és légterű szobák és mellékhelyiségek, elsőrendű megvilágítás, megfelelő méretű ablakok, vízvezetéki és csatornarendszer utján történő vízszolgáltatás és szennyvizlevezetés, mosdó, fürdőberendezés, vízöblítéses klozett, büzkizáró berendezés, mosdó- és száritóhelyiség, füst- és korommentes központi, etage- vagy táv-, avagy egyéb megfelelő fűtőberendezés, talajnedvesség és födémnedvesség" elleni, továbbá fal- és födémhőszigetelés stb.);
6. építési vonal a telek beépíthető részének a rendezési tervben, illetőleg az építésügyi szabályzatban vagy szabályrendeletben, ennek hiányában az illetékes építési hatóság által megállapított az a vonal, amelyre az épületet a homlokzatfal külső síkjával helyezni kell;
7. földszinéig lebontáson az épületnek a természetes talajszintig terjedő lebontását kell érteni;
8. használható területen a földszint és az emeletek, továbbá a pincében és a padláson fekvő lakás, iroda, üzlet- és raktárhelyiségek sikterületét kell érteni, a pincében és a padláson levő mellékhelyiségek (pincerekesz, fűtőház, házi fütőanyagraktár, padlásrekesz, ruhaszárító, mosókonyha stb.) területének számítása nélkül:
9. kislakáson a legfeljebb 80 m2 alapterületű olyan lakást kell érteni, amely legalább 8 m2 alapterületű, el nem mozdíthatóan beépített berendezéssel történt felszerelés esetében pedig legalább 6 m2 alapterületű konyhával van ellátva;
10. kislakásos lakóház (kislakásos bérház) az olyan épület, amelyben a használható területek legalább felerészét kislakások foglalják el;
11. lakóház az az épület, amelynek használható területét a legfeljebb négyemeletsoros háznál a földszinti és a pincerészt, ötemeletsoros háznál még egy, ennél több emeletsoros háznál pedig még két emeletsort kivéve, lakás célját szolgáló helyiségek foglalják el; lakás célját szolgáló helyiségnek kell tekinteni a szálloda, a penzió, az üdülőotthon és a magángyógyintézet szobáit, társalgóit, irodaszobáját, olvasó- és nem nyilvános étkezőhelyiségét is;
12. romház a háborús események következményeként megsemmisült vagy olyan mértékben rongált és használhatatlanná vált épület, hogy azt az illetékes hatóság romháznak nyilvánította;
13. szabályozási vonal az utak, az utcák és a közterületek irányára és nagyságára a városrendezési tervben megállapított határ;
14. társasház az a lakóház, amely a társasháztulajdonról szóló 1924: XII. tc.-nek, illető-eg az ezt módosító és kiegészítő jogszabályoknak megfelelően alakult;
15. toldaléképület a fennálló épület alapterjedelmét kibővitő, beépítetlen területre emelt épület.
II. FEJEZET
Rendes ideiglenes házadómentesség
2. § (1) Rendes ideiglenes házadómentességben részesül:
1. a beépítetlen területre emelt épült;
2. a toldaléképület, ha építése következtében új helyiség keletkezik;
3. a meglévő épületre ráépített emelet;
4. a földszinéig lebontott épület helyén emelt új épület, ha használható területe a lebontott épület használható területét ennek legalább felerészével meghaladja;
5. a földszinéig lebontott, önállóan használtató épületrész helyére emelt épületrész vagy a tetővel együtt lebontott emelet helyére épitett emelet;
6. a földszinéig lebontott épület helyén emelt, túlnyomórészt lakás céljára szolgáló épület abban az esetben, ha a lebontott épület lakás céljára nem szolgált és arra alkalmas sem volt.
(2) Az ideiglenes házadómentesség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott uj épületet (épületrészt) csak akkor illeti meg, ha
1. az uj épület épitését a jelen rendelet hatálybalépése után kezdték meg,
2. az illető városban vagy községben érvényes építésügyi szabályoknak, illetőleg a jogerős építési engedélynek megfelel,
3. az (1) bekezdés 4. és 6. pontjaiban meghatározott épület, feltéve, hogy az bérház, a kislakásos bérház fogalmának megfelel,
4. a toldalékkal vagy. emelettel kiegészített épület nem sért olyan városrendezési tervet, amely az erre illetékes hatóság jogérvényes véghatározata értelmében öt éven belül valósul meg.
(3) A rendes ideiglenes házadómentesség időtartama:
1. társasháznál és családi háznál, továbbá az ilyen jellegű épület toldalékainál és az ilyen épületre ráépített emeleteknél 15 év;
2. kislakásos bérháznál, továbbá az ilyen jellegű épület toldalékainál és az ilyen épületekre ráépített emeleteknél 12 év;
3. az előző pontokban meghatározott épületek közé nem sorolható lakóházaknál, üzletházaknál és egyéb épületeknél (gyárak, műhelyek stb), továbbá az ilyen jellegű épületek toldalékainál és az ilyen épületekre ráépített emeleteknél 10 év.
(4) A jelen § alapján engedélyezhető ideiglenes házadómentesség a házadónak - ideértve a tételes házadót is - 50%-ára terjed ki. A házadó kulcsa tehát a 8790/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172/b. szám) 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 60 és 80% helyett 30, illetőleg 40%.
(5) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az újjáépítési miniszterrel egyetértve a jelen § (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott arányt különösen indokolt esetben az ideiglenes házadómentesség jogalapja szempontjából az épittetőre előnyösebben állapithassa meg.
(6) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az újjáépítési miniszterrel egyetértve a házadómentességnek a jelen § (3) bekezdésében meghatározott időtartamát a városoknak és a községeknek építési szempontból különösen fontos területein a városok és községek rendezése és fejlesztése céljából az érdekelt város (község) kérelmére legfeljebb 20 évig terjedő időtartamra felemelhesse.
(7) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a 600/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 1945. évi 10. számi alapján juttatott házhelyeken emelendő épületekre az újjáépítési miniszterrel egyetértve legfeljebb 20 évig terjedő ideiglenes házadómentességet engedélyezzen.
(8) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az újjáépítési miniszterrel egyetértve uj építési mód vagy szerkezet szerint vagy uj építési anyagból készült épületre legfeljebb 20 évig terjedő ideiglenes házadómentességet engedélyezzen.
III. FEJEZET
Rendkívüli ideiglenes házadómentesség
3. § (1) Harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt városokban városfejlesztési szempontból különösen fontos és fontos, közművekkel már ellátott területen, be nem épitett telekre emelt és az 1952. évi december hó 31. napjáig Használható állapotba helyezett bérházat és társasházat.
(2) Harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt városok területén fekvő, a hatóság által romháznak nyilvánított épület helyére emelt épületet, ha
1. az a városnak külön rendelettel meghatározandó, városfejlesztési szempontból különösen fontos területén fekszik, továbbá
2. a romok, illetőleg a romház használhatatlan részeinek lebontása az 1947. évi december hó 31. napjáig befejeződik, valamint
3. az uj épületet az 1950. évi december hó 31. napjáig használható állapotba helyezik, végül
4. az uj épületben levő lakásoknak legalább felerésze kislakás.
(3) Huszonöt évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt városok területén fekvő, a hatóság által romháznak nyilvánított épület, illetőleg rom helyére emelt épületet, ha a városnak külön rendelettel meghatározandó, városfejlesztési szempontból fontos területén fekszik s a jelen § (2) bekezdésében a 2-4. pontok alatt felsorolt követelményeknek megfelel.
(4) Husz évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt városok területén fekvő, a hatóság által romháznak nyilvánított épület helyére emelt épületet, amely a városnak városfejlesztési szempontból különösen fontos vagy fontos területén kivül fekszik és a jelen § (2) bekezdésének 2-4. pontjában foglalt követelményeknek megfelel.
4. § (1) Husz évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt területeken fekvő községeknek belterületén romépület helyére emelt uj épületet, ha az a 3. § (2) bekezdésének 2. és 3. pontjaiban foglalt követelményeknek megfelel.
(2) Tizenöt évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a rombolt területen fekvő községek külterületén romépület helyére vagy az ugyanilyen jellegű területen levő községeknek bel- vagy külterületén fekvő üres telekre emelt uj épületet, az ha a 3. § (2) bekezdésének 2. és 3. pontjaiban foglalt követelményeknek megfelel.
5. § Felhatalmaztatik az újjáépítési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve meghatározhassa, mely városokat és területeket kell a 3. illetőleg 4. § alkalmazásában romboltnak tekinteni.
6. § (1) Husz évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a romboltnak nem minősített városoknak városfejlesztési szempontból különösen fontos vagy fontos területén romház helyére emelt uj épületet, ha az a 3. § (2) bekezdésének 2-4. pontjában foglalt követelményeknek megfelel.
(2) Tizenöt évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a romboltnak nem minősített városoknak az (1) bekezdésben meghatározott területén kivül fekvő romház helyére emelt uj épületet, ha az a 3. § (2) bekezdésének 2-4. pontjában foglalt követelményeknek megfelel.
(3) Tizenöt évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a romboltnak nem minősített területen fekvő községekben romházak helyén emelt uj épületet, ha az a 3. § (2) bekezdésének 2. és 3. pontjában foglalt követelményeknek megfelel.
7. § Azt, hogy a jelen rendelet alkalmazásában az egyes városok és községek mely területeit kell városfejlesztési (községfejlesztési) szempontból különösen fontos vagy fontos területeknek tekinteni, az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.
8. § (1) A rendkívüli ideiglenes házadómentesség a 3-6. § alapján csak akkor engedélyezhető, ha az épület az épités engedélyezése idejében hatályos építési szabályokban foglalt követelményeken felül kikötött további - a homlokzatra vonatkozó és az épület környékén már kialakult városkép megóvását célzó, valamint egyéb különleges - feltételeknek, a szabályozási tervben meghatározott beépítési módnak, a korszerű és gazdaságos épitkezési módnak s végül az egészségügyi követelményeknek megfelel.
(2) Azt, hogy jelen rendelet alkalmazásában általában melyek a korszerű és gazdaságos építkezés követelményei, valamint azt, hogy melyek a további különleges feltételek, az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve, az egészségügyi követelményeket pedig a pénzügyminiszter a népjóléti miniszter, meghallgatásával állapítja meg.
(3) Ha az uj épület a megszabott összes feltételnek és követelménynek nem felel meg, csak a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott rendes ideiglenes házadómentességben részesíthető még akkor is, ha az építésügyi hatóságok által megállapított kikötéseknek egyébként megfelel.
(4) Ha az épületen a rendkívüli ideiglenes házadómentesség időtartama alatt oly változásokat hajtanak végre, amelyek a megszabott feltételeket és követelményeket sértik, a rendkívüli , ideiglenes házadómentesség elvész s helyébe a rendes ideiglenes házadómentesség lép, feltéve hogy annak feltételei megvannak.
9. § A rendkívüli ideiglenes házadómentesség a házadónak - ideértve a tételes házadót is - 70%-ára terjed ki. A házadó kulcsa tehát a 8.790/1946. M. E. rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 60 és 80% helyett 18, illetőleg 24%.
10. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a gyógyhelyekre és üdülőhelyekre a népjóléti miniszterrel és az újjáépítési miniszterrel egyetértve 30 évig terjedhető a rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezz.
(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az újjáépítési miniszterrel egyetértve a rendkívüli ideiglenes házadómentességnek a jelen rendeletben meghatározott feltételeit és követelményeit részletesen és pedig az egyes városokra és községekre vonatkozóan külön-külön rendelettel szabályozza.
11. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1939: IX. tc. 2. §-a, továbbá az 1929: XXIX. tc. 3. és 6. §-a alapján kiadott rendeletek hatálya alatt az 1941. év január hó 1. napja után kezdett, de az építőanyagnak és munkaerőnek a háború következtében előállott hiánya miatt a rendeletekben kitűzött határidőig be nem fejezett épületre ai, arra vonatkozó jogszabály alapján a rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezhesse abban az esetben, ha az építkezés befejezését gátló körülmény fennforgását igazolják, s ha az épületet legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépéséig használható állapotba hozták.
IV. FEJEZET
Az adómentességet kizáró okok
12. § Nem engedélyezhető sem a rendes, sem a rendkívüli ideiglenes házadómentesség ai olyan épületre,
a) amelyre az építési hatóság építési engedélyt nem adott vagy amelytől a használati engedélyt megtagadta,
b) amelynek építésével kapcsolatban az 1937: VI. tc. 27. §-a (1) bekezdésének második mondatában meghatározott cselekményt követték el vagy amely építkezésre az 1937: VI. tc. 28. §-a alkalmazható,
c) amelynek fennállása tiz évnél rövidebb időtartamhoz van kötve.
V. FEJEZET
Helyreállítási és átalakítási adókedvezmény
13. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy
a) a háborús események következtében megrongált, házadó alá tartozó épületek (épületrészek) helyreállítására,
b) továbbá az a) pont alá nem eső épületekben a jelen rendelet hatálybalépése után megkezdett vagy folyamatban lévő ós a lakásínség enyhítését célzó átalakításokra,
c) és pedig mind az a), mind a b) pontban emlitett esetekben a házadó összegének 60%-ából az elfogadott költségek 75%-a erejéig legalább két (2), de legfeljebb tizenöt (15) éven át levonható adókedvezményt engedélyezzen és
d) ennek részletes feltételeit - építésügyi vonatkozásban az újjáépítési miniszterrel egyetértve - megállapítsa.
(2) A pénzügyminiszter az adókedvezményt kiterjesztheti azokra az épületekre is, amelyek helyreállítása az 1945. évi január hó 1. napjától a jelen rendelet hatálybalépéséig már megtörtént.
II. CÍM
A rendes és rendkívüli ideiglenes házadómentesség eljárási szabályai,
I. FEJEZET
A rendes ideiglenes házadómentesség megállapítása
14. § (1) A rendes ideiglenes házadómentesség (2. §) megállapítását és engedélyezését azokban a községekben (városokban), amelyekben az aj épületek használatba vétele nincs használati engedélyhez kötve, az épület fekvése szerint illetékes állami adóhivatalhoz intézett, a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) benyújtandó kérvényben kell kérni. Azokban a községekben és városokban pedig, amelyekben az újonnan emelt épületek használatbavételéhez engedély szükséges, az ideiglenes házadómentességre irányuló kérelmet nem kell külön kérvényben előterjeszteni, hanem a használati engedélyre irányuló beadványt a rendes ideiglenes házadómentesség engedélyezésére irányuló kérvénynek kell tekinteni. A kérvényt az épület (épületrész) egész vagy részleges használatba vételétől számított 30 nap alatt kell benyújtani. A megállapított határidő után, de legkésőbb a használatbavételtől számított egy év alatt előterjesztett kérelem alapján - feltéve, hogy a házbirtokos a mulasztás vétlenségét igazolja és az építkezés minőségét és terjedelmét még kétséget kizárólag meg lehet állapítani - az adómentesség engedélyezhető ugyan, azonban a kérvény elkésett előterjesztését követő naptári hónap első napjáig terjedő időre a házadót meg kell fizetni.
(2) Ha a házbirtokos a kizárólag saját használatra épült házának kisebb részébe a lakáshiány miatt az építkezés befejezése előtt beköltözik és hitelt érdemlően igazolja azt, hogy az építkezés befejezését anyagi, műszaki vagy el nem hárítható egyéb okok késleltették, a pénzügyigazgatóság megengedheti, hogy a rendes ideiglenes házadómentességre irányuló kérvény beadásának a határideje az építkezés befejezésétől számíttassák.
(3) A rendes ideiglenes házadómentességet az épület (épületrész) egész vagy részleges használatbavételének napjától számítva kell megadni arra az időre, amelyre az ideiglenes házadó-aaeutesség a jogszabály alapján engedélyezhető.
(4) A rendes ideiglenes házadómentességre vonatkozó igény elenyészik, ha az annak megállapítására irányuló kérvényt a meghatározott határidő után nyújtották be.
(5) A rendes ideiglenes házadómentesség kérelmezésének módozatait és az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza.
II. FEJEZET
A rendkívüli ideiglenes házadómentesség megállapítása
15. § (1) A jelen rendelet 3-10. §-aiban biztosított rendkívüli ideiglenes házadómentesség esetében az építtető házbirtokos az illetékes építési hatóságnál az építési engedélyért benyújtott kérvényben a rendkívüli ideiglenes házadómentességre irányuló igényét is bejelenteni köteles.
(2) Az építési hatóság az építési engedélyben nyilatkozni köteles arról, hogy az épület a városkép szempontjából megkívánt követelményeknek és az előirt magasságnak megfelel-e. Ennek elbírálására Budapest területén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az illetékes hatóság; ehhez képest az épitést engedélyező hatóság köteles az iratokat ehhez a hatósághoz hivatalból felterjesztem.
(3) Az építési hatóság köteles az építési engedély megadását tartalmazó határozatát a hivatalos helyszínrajzot és a tervek egy-egy példányát, továbbá az épületre vonatkozó műszaki leírást a pénzügyigazgatóságnak megküldeni.
(4) A pénzügyigazgatóság a terveket és a műszaki leírásban foglalt adatokat haladéktalanul megvizsgálja és 14 napon belül közli az építtetővel és az építési hatósággal, hogy a rendkívüli ideiglenes házadómentesség a műszaki leírásban foglaltak alapján és a tervek változatlan kivitelezése esetében engedélyezhető lesz-e vagy sem. Ez utóbbi esetben kifogásait vagy kikötéseit részletesen közölni köteles. A kifogásolt tervek módosítását tartalmazó építési tervet a pénzügyigazgatóság szintén megvizsgálja. A kifogások megszüntetése előtt a rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezni nem szabad.
(5) Az építés befejezése után a pénzügyi hatóság az elsőfokú határozat meghozatala előtt köteles ellenőrizni, hogy az épület a pénzügy-igazgatósággal előre közölt és az általa elfogadott építési tervnek megfelel-e.
(6) Egyebekben az eljárásra vonatkozólag a 14. § (1) és (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.
III. FEJEZET
A helyreállítási és átalakítási adókedvezmény megállapítása
16. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a helyreállítási ós átalakítási adókedvezmény igénylésének módját, az engedélyezési eljárás szabályait, az ellenőrzés fejében járó díj mértékét, s végül az ideiglenesen adómentes épületeknél az ideiglenes házadómentesség és az adókedvezmény érvényesítésének módját megállapítsa.
III. CIM
Eljáró hatóságok. Jogorvoslatok
17. § A rendes és rendkívüli ideiglenes házadómentesség, valamint a helyreállítási és átalakítási adókedvezmény tárgyában elsőfokon az állami adóhivatal határoz.
18. § (1) Az állami adóhivatalnak az ideiglenes házadómentesség, valamint a helyreállítási és átalakítási adókedvezmény tárgyában hozott határozata ellen az annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz fellebbezésnek van helye.
(2) A pénzügyigazgatóságnak az ideiglenesen házadómentesség, valamint a helyreállítási és átalakítási adókedvezmény tárgyában hozott másodfokú határozata ellen az annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.
IV. CIM
Büntető és vegyes rendelkezések
Adócsalás
19. § (1) Adócsalást követ el az, aki a hatósági megtévesztve olyan rendes vagy rendkivi ideiglenes házadómentességet, illetőleg helyreállítási és átalakítási adókedvezményt vett igénybe, amely nem illeti meg.
(2) Egyebekben a házadóról szóló 8790/1945 ME rendelet 30. §-ának rendelkezés az (1) bekezdésben említett esetekre is irányadók.
Helyreállítási és átalakítási hdzadókedvezményből való kizárás
20. § (1) Aki valótlan adatok vagy bizonyítékok alapján - ha azok valótlanságáról tudott vagy kellő gondossággal tudhatott - olya mértékű adókedvezményt kér vagy kérelmet alapján kap, amely őt jogszabály alapján nem illeti meg, az adókedvezményhez való jogosultságát elveszti; a megadott adókedvezmény pedig tőle meg kell vonni.
(2) Az adókedvezményhez való jogosultság elvesztése vagy a már megadott kedvezmény megvonása tárgyában a pénzügyigazgatóság határoz. Határozata ellen a közigazgatási birósághoz halasztó hatállyal nem bíró panasszal lehet élni.
Hatályon kivül helyezés
21. § A házadóról szóló 1927. évi 200/PM Hivatalos Összeállítás 6. §-a, valamint a 1929: XXIX. tc. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a gyógy- és üdülőhelyek rendkívüli ideiglenes házadómentessége tárgyában kiadott 19191/1935. PM rendelet hatályon kivül helyeztetik.
Hatálybalépés
22. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1946. évi szeptember hó 13-án.
Nagy Ferenc s. k.,
miniszterelnök