11180/1946. KM rendelet

a szállítási igazolványok kiadásának szabályozása tárgyában

A közélelmezés biztositásáról szóló 295/1945. ME rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:

1. § (1) A közellátási szempontból szállitási korlátozás alá eső élelmiszerek, mezőgazdasági termények és állatok szállitásához szállitási igazolványt - a közellátásügyi miniszteren kivül - csak azok a hatóságok és hatósági teendőkkel megbizott szervek állithatnak ki, amelyeket erre a közellátásügyi miniszter vonatkozó rendelete feljogosit.

(2) A szállitási igazolvány kiállitására jogosult hatóságok szállitási igazolványt csak olyan élelmiszerek, mezőgazdasági termények és állatok szállitásához, csak olyan esetben és csak olyan mennyiségre állithatnak ki, amilyenre a közellátásügyi miniszter vonatkozó rendelete őket feljogositja.

(3) A nem illetékes hatóság által kiállitott szállitási igazolvány érvénytelen. Nem illetékes hatóság által kiállitottnak s ennek folytán érvénytelennek kell tekinteni a szállitási igazolványt akkor is, ha azt az egyébként jogosult hatóság nem olyan célra, nem olyan jogcimen, nem olyan esetben vagy nem olyan mennyiségre állitotta ki, mint amilyet a vonatkozó rendelet megjelöl.

2. § (1) A szállitási igazolványt - a 3. §-ban megjelölt kivételektől eltekintve - a közellátásügyi miniszter által rendszeresitett, nyilvántartási sorszámmal ellátott hivatalos ürlapon (I. számu melléklet) másolópapir és átirótoll vagy tintaceruza felhasználásával két példányban kell kiállitani és azon a szállitás célját, illetőleg jogcimét (saját termés, járandóság, intézeti ellátás, vetőmag, üzemi ellátás, önellátás stb.) minden esetben fel kell tüntetni. Az első példányt a kérelmezőnek ki kell adni, a másolat a kiállitó hatóságnál marad.

(2) A szállitási igazolványt - a szállitási törzslap (10920/1946. KM rendelet) alapján intézeti ellátás céljára kiállitott szállitási igazolvány kivételével - minden élelmiszerre, mezőgazdasági terményre vagy állatra és minden egyes szállítmányra külön űrlapon kell kiállitani. Egy szállitási igazolványon csak egyfajta élelmiszer, mezőgazdasági termény vagy állat szerepelhet. Ebből a szempontból egyfajta élelmiszernek számitanak:

a) a kenyérgabona (buza, rozs, kétszeres);

b) a liszt (buzaliszt, rozsliszt, árpaliszt); e) a hagyma (vöröshagyma, fokhagyma, száritott hagyma, poritott hagyma);

d) a növényi olaj (napraforgóolaj, tökmagolaj, stb.);

e) a sertéshus, sertésszalonna és sertészsír;

f) a tej és tejtermékek.

Ezekre a szállitási igazolvány egy-egy űrlapon is kiállitható, ilyen esetben azonban a szállitási igazolványon a szöveg alatt a szállitmányt részletezni kell (például: a szállitási igazolvány 30 kg tejtermékre szól; a szöveg alatt részletezendő: 10 kg sajt, 15 kg vaj, 5 kg turó). Ugyanez a rendelkezés irányadó az intézeti ellátás céljára a szállitási törzslap alapján kiállitott szállítási igazolványokra is (például: az intézeti ellátás céljára kiállitott szállitási igazolvány 50 kg vegyes élelmiszerre szól; a szöveg alatt részletezendő: 10 kg liszt, 30 kg burgonya, 5 kg bab, 3 kg zsír, 2 kg vaj).

(3) Az olyan szállitási igazolvány, amelyet nem a hivatalos ürlapon állitottak ki, vagy amelyen a szállitás célja, illetőleg jogcime nincs feltüntetve, vagy amelyen többfajta élelmiszer, mezőgazdasági termény és állat szerepel, érvénytelen.

(4) A szállitási igazolvány kiállitásáért darabonkint 1 forint kiállitási dijat kell fizetni. A kiállitási dijat a kiállitó hatóság a 100.563. számu, "Közell. min.: Élelmiszerjegyek téritési dija, bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára köteles befizetni.

(5) A szállitási igazolvány kiállitására jogosult hatóságokat és hatósági teendőkkel megbizott szerveket hivatalos ürlapokkal a közellátásügyi miniszter látja el. Az ürlapok tömbfüzet alakjában kerülnek kibocsátásra és szigoru számadásu nyomtatványok; kezelésükre nézve a közellátási cikkekre rendszeresitett jegyek kezelésének, a fogyasztók nyilvántartásának, továbbá a kereskedők (iparosok) elszámoltatásának szabályozásáról szóló 10540/1946. KM rendeletben (Magyar Közlöny 135. szám) foglalt rendelkezések irányadók. A másolatokat tartalmazó felhasznált tömbfüzetet az utolsó szállitási igazolvány kiadását követő naptári év végéig meg kell őrizni.

3. § (1) A 2. §-ban foglalt rendelkezések a terményforgalom miniszteri biztosa által kiállitott szállitási igazolványokra nem vonatkoznak. A terményforgalom miniszteri biztosa a hatáskörébe utalt esetekben a szállitási igazolványt a saját sorszámozott hivatalos ürlapján állitja ki. A terményforgalom miniszteri biztosa által kiadott szállitási igazolványt a szállitmánynak a rendeltetési helyre megérkezése után a terményforgalom miniszteri biztosának vissza kell küldeni. A visszaküldésre elsősorban a cimzett köteles, ilyennek hiányában pedig az, akinek a részére a szállitási igazolványt kiállitották.

(2) Nem vonatkoznak a 2. §-ban foglalt rendelkezések azokra az okiratokra sem, amelyek a közellátásügyi miniszter vonatkozó rendelete szerint bizonyos esetekben a szállitási igazolványt pótolják, illetőleg amelyeknek felmutatása mellett az egyébként szállitási korlátozás alá eső élelmiszerek, mezőgazdasági termények és állatok szállitási igazolvány nélkül szállithatók (az illetékes hatóság vagy hatósági teendőkkel megbizott szerv szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevél vagy szállitólevél, a növénytermelési hivatal hitelezett fuvarlevele, önellátói igazolványra vezetett őrlési engedély, a vámőrlő malom által kiállitott szállitóbárca, önellátói igazolványra vezetett vámütési engedély, önellátói vásárlási engedély, lej és tejtermékek szállitásánál a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsége által kiállitott "állandó igazolvány", stb.).

4. § (1) A szállitási igazolvány csak egyszeri szállitásra érvényes függetlenül attól, hogy a rajta feltüntetett mennyiséget teljes egészében elszállitották-e vagy sem.

(2) A szállitási igazolványt a szállitás megkezdése előtt az elszállitás helye szerint illetékes községi elöljárósággal (polgármesterrel) láttamoztatni kell. A nem illetékes hatóság által vagy nem szabályszerüen kiállitott szállitási igazolványt a községi elöljáróság (polgármester) nem láttamozhatja, egyébként azonban a láttamozást nem tagadhatja meg. Láttamozás nélkül a szállitási igazolvány érvénytelen.

(3) A szállitási igazolvány - amennyiben azon más haláridő feltüntetve nincsen - a kiállitásától számitott S0 napon belül használható fel.

(4) A szállitási igazolvány a (3) bekezdésben megjelölt időn belül az elszállitás helye szerint illetékes községi előljáróság (polgármester) láttamozásától számitott annyi ideig érvényes, amennyi az igénybevett szállítási eszköz felhasználásával a szállitáshoz rendes körülmények között szükséges. Ha a szállitás valamely gátló körülmény miatt félbeszakad (gépkocsibaleset stb.) a szállitás szünetelését, illetőleg ujra megkezdését a legközelebbi községi elöljárósággal (polgármesterrel) a szállitási igazolványon - az ellenőrzések feljegyzésére szánt helyen - igazoltatni kell.

(5) Budapest székesfőváros, valamint minden olyan város területére történő szállitásnál, amelynek határán fogyasztási adókirendeltség működik, a szállitási igazolványt a szállitmánynak a város területére érkezése alkalmával a fogyasztási adókirendeltséggel - az ellenőrzések feljegyzésére szánt helyen - láttamoztatni kell. E nélkül a szállitmányt a város területére bevinni nem szabad.

5. § (1) Közforgalmu vasut, hajózási és közuti fuvarozási vállalat, valamint a posta szállitási korlátozás alá eső élelmiszert, mezőgazdasági terményt és állatot szállitás végett csak akkor vehet át, ha a feladó az érvényes szállitási igazolványt is átadja és a fuvarlevél (szállitólevél) cimzettje a szállitási igazolványon feltüntetett cimzettel azonos. A szállitási igazolvány a szállitmányt a fuvarlevéllel (szállitólevéllel) együtt kiséri és azt azzal együtt a cimzettnek ki kell kézbesiteni.

(2) Közforgalma vasut, hajózási és közuti fuvarozási vállalat, valamint a posta a szállítmány átvétele alkalmával köteles a szállitási igazolványt keletbélyegzővel (cégbélyegzővel és kelettel) ellátni.

(3) A 4. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések a közforgalmu vasuton, hajózási és közuti fuvarozási vállalat, valamint a posta utján történő szállitásokra nem vonatkoznak.

6. § (1) Az ellenőrző közegek érvényesnek csak azt a szállitási igazolványt fogadhatják el,

a) amelyet arra illetékes hatóság hivatalos űrlapon és - ha az igazolványon más határidő feltüntetve nincsen - 30 napnál nem régebben állitott ki, továbbá

b) amelyen a szállitás célja, illetőleg jogcime is fel van tüntetve, továbbá

c) amelyen - az intézeti ellátás céljára kiállitott szállitási igazolványok kivételével - csak egyfajta élelmiszer, mezőgazdasági termény vagy állat szerepel, továbbá

d) amelyen - a vasuton, hajózási és közuti fuvarozási vállalat, valamint a posta utján történő szállitás kivételével - az elszállitás megkezdését az elszállitás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) láttamozása igazolja, továbbá

e) amelyről az Igénybevett szállitóeszköz, a rendes szállitási viszonyok és a szállitási igazolványból kitünő egyéb adatok (ellenőrzések feljegyzése) alapján nem forog fenn alapos gyanu, hogy ismételten használják fel,

f) Budapest székesfőváros és az olyan városok területén történő ellenőrzésnél pedig, amelyeknek halárán fogyasztási adókirendeltség működik, amelyet ezenfelül a fogyasztási adókirendeltség a város területére érkezéskor láttamozott.

(2) Az ellenőrző közegek a szállitmány ellenőrzését kötelesek a szállitási igazolvány hátlapjára feljegyezni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés helyét, pontos idejét (év, hó, nap, óra, perc), továbbá az ellenőrző hatósági szerv megnevezését és az ellenőrző közeg aláirását.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés - különösen a közhivatalok munkafegyelmének fokozottabb biztositása tárgyában kiadott és az 1945: VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 6750/1945. ME rendelet rendelkezései, vagy a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet 17 §-ában foglalt rendelkezések - alá nem esik, fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi uton büntetendő az a közhivatalnok vagy hatósági közeg, aki

a) jogosulatlanul, illetőleg nem olyan esetben, nem olyan célra, nem olyan jogcimen vagy nem olyan mennyiségre állit ki szállitási igazolványt, mint amilyenre a közellátásügyi miniszter rendelete feljogositja;

b) szabályszerűen kiállitott és érvényes szállitási igazolvánnyal szállitott élelmiszert, mezőgazdasági terményt vagy állatot lefoglal, zár alá, őrizetbe vesz vagy ezek szállitását egyébként akadályozza

(2) Az ilyen hatásköri tullépést elkövető közhivatalnokokkal vagy hatósági közegekkel szemben a panaszt közvetlenül a közellátásügyi miniszterhez (Budapest, V, Széchenyi-rakpart 6. szám) kell benyujtani.

8. § Aki szállitási korlátozás alá eső élelmiszert, mezőgazdasági terményt vagy állatot szállítási igazolvány nélkül szállit, vagy a szállitási igazolványt ismételten felhasználja, vagy a szállitásra vonatkozó korlátozásokat bármilyen más módon megszegi vagy kijátssza, a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet 7. §-ának 5. pontja értelmében közellátás érdekét veszélyeztető büncselekményt követ el és az idézett rendelet szerint büntetendő.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés - különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet 7. §-ának rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és 600 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki

a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a terményforgalom miniszteri biztosa által kiadott szállitási igazolványt a szállitás befejezése után a terményforgalom miniszteri biztosának nem küldi vissza;

b) a 4. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a szállitási igazolványt a fogyasztási adókirendeltséggel nem láttamoztatja;

c) az 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a szállítási igazolványt keletbélyegzővel, illetőleg cégbélyegzővel és kelettel nem látja el.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrség hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közellátásügyi minisztert kell tekinteni

10. § (1) Ez a rendelet az 1947. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet kihirdetésének időpontjában érvényben lévő közellátási szállitási korlátozásokat a jelen rendelethez mellékelt táblázat (II. számu melléklet) tünteti fel. A táblázat hivatalos összeállitásnak tekintendő; a korábban kiadott rendeleteknek a táblázattal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. A táblázat tartalmazza:

a) a közellátási szempontból szállítási korlátozás alá eső összes élelmiszereket, mezőgazdasági terményeket és állatokat;

b) a szállitási igazolvány kiállitására jogosult hatóságokat és hatósági teendőkkel megbizott szerveket azoknak az eseteknek a megjelölésével együtt, amely esetekben szállitási igazolvány kiadására jogosultak (zárójelben a szállitás célja, illetőleg jogcime);

c) azokat az eseteket, amelyeknek a szállítási korlátozás alá eső élelmiszerek, mezőgazdasági termények és állatok szállitási igazolvány nélkül, illetőleg valamely hatóság által kiállitott más okmánnyal szállithatók;

d) a szállitási korlátozásokra vonatkozó egyéb tudnivalókat.

Budapest, 1946. évi december hó 21-én.

Dr. Erőss János s. k.