11960/1946. ME rendelet

az ipari termelési bizottságok és Ipari Termelési Tanács szervezése és működése tárgyában kibocsátott 6540/1946. ME rendelet módosításáról

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

1. § (1) Az ipari termelési bizottságok és Ipari Termelési Tanács szervezése és működése tárgyában kibocsátott 6540/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 130. szám, - a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése és 7. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészittetik ki, hogy amennyiben az érdekképviseletek (Szakszervezeti Tanács, illetékes szakszervezet, GyOSz. munkáltatói szakmai szervezet, IPOK, illetékes budapesti ipartestület) tagkijelölési jogukat legkésőbb az iparügyi miniszter vonatkozó felhivásának vételétől számított nyolcadik napon nem gyakorolják, az Ipari Termelési Tanács meghallgatásával az illető bizottsági tagot az iparügyi miniszter jelöli ki, illetőleg a tanácstag kinevezésére az iparügyi miniszter tesz előterjesztést.

(2) A R. 7. §-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy a Tanács egy további tagját a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére nevezi ki a kormány.

2. § A R. 2. §-a és 7. §-ának (1) bekezdése azzal a további rendelkezéssel egészittetik ki, hogy a tagok kijelölésére jogosult szervek (hatóságok, testületek, érdekképviseletek) az általuk beküldött tanács-, illetőleg bizottsági tagok számának megfelelő számu póttagot is kötelesek kijelölni. A tanácstagot, illetőleg a bizottsági tagot akadályoztatása esetében a póttag helyettesiti. A tanács-, illetőleg a bizottsági tag tartós akadályoztatása, ugyszintén a tagság bármely okból (lemondás, visszahivás, elhalálozás stb.) történő megszűnése esetében a kiküldő szerv a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint köteles ujabb tagot (póttagot) kijelölni.

3. § A R. 2. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészittetik ki, hogy az iparügyi miniszter a termelési bizottságok elnökei mellé az Iparügyi Termelési Tanács meghallgatásával helyettest is jelölhet ki.

4. § (1) A R. 4. §-a akként módosul, hogy a bizottság határozatképes, ha az ülésen az elnökön (elnökhelyettesen) kivül legalább egy munkavállalói és egy munkáltatói tag (póttag) jelen van. Ha az ülésen a munkavállalói és a munkáltatói tagok nem egyenlő számban vesznek részt, a szavazásnál - sorshuzás utján - megfelelő számu tagot ki kell zárni, hogy a munkavállalói és a munkáltatói tagok kőzött az egyensuly megmaradjon.

(2) Ha a bizottság valamely tárgy felől határozatképessége hiányában nem tudott dönteni, a következő ülés az illető tárgy felett a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A R. 4. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

A bizottságok ügyrendjét az Ipari Termelési Tanács meghallgatásával részletesen az iparügyi miniszter szabályozza.

5. § (1) A R. 10. §-a akként módosul, hogy a Tanács határozatképességéhez az elnökön (alelnökön) és az iparügyi miniszter által kinevezett tagon felül két munkavállalói és két munkáltatói tag (póttag) jelenléte szükséges. Ha az ülésen a munkavállalói és munkáltatói tagok nem egyenlő számban vesznek részt, a jelen rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint kell eljárni. A jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdését a Tanács határozatképességére is alkalmazni kell.

(2) A R. 10. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

A Tanács, valamint a Tanács titkárságának ügyrendjét, szervezetét és eljárását részletesen az Ipari Termelési Tanács meghallgatásával az iparügyi miniszter szabályozza.

6. § (1) A R. 14. §-ának (2) bekezdése hatályátveszti.

(2) Mindazok az iparvállalatok - beleértve a bányatörvény hatálya alá tartozó vállalatokat és a közhasználatu villamos erőműveket is - amelyek rendszerint legalább husz munkavállalót foglalkoztatnak, a bizottságok és a Tanács működésével felmerülő költségek fedezése céljából kötelesek minden hónap 5. napjáig az előző hónapban foglalkoztatott minden munkavállaló után ötven fillér ipari termelési járulékot az "IpM Ipari Termelési Tanács letéti számla Budapest" elnevezésű 160.380. számu postatakarékpénztári csekkszámla javára befizetni. A járulék összegét az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel csökkentheti.

(3) Az ipari termelési járulék fizetése alól mentesek az államnak egyedárusági és más olyan üzletkörü vállalatai, amelyeket kizárólagosan az állam jogosult folytatni, ugyszintén az önkormányzatok által fenntartott azok az üzemek, amelyek működési területükön kizárólagossággal vannak felruházva.

(4) Az ipari termelési járulék behajtására, késedelmes fizetésének következményeire, elévülésére, az esetleges tulfizetések visszakövetelésére, ugyszintén a járulék fizetésére kötelezettek által igénybevehető jogorvoslatokra a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(5) A (4) bekezdés alapján hozott másodfoku határozatok ellen panasznak van helye a Közigazgatási Birósághoz.

7. § A Tanács elnöke, tagjai, a bizottsági elnökök és tagok, valamint a szakértők díjazásban részesülnek. A dijazás összegét az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapitja meg.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi október hó 11-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök