6540/1946. ME rendelet

ipari termelési bizottságok és Ipari Termelési Tanács szervezése és működése tárgyában

A minisztérium az 1946. VI tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

Termelési bizottságok

Az ipari termelés fokozása, illetve gazdaságosabb voltának biztosítása céljából az iparügyi miniszter termelési áganként egy-egy, amennyiben pedig az illető termelési ág terjedelme (vagy az a körülmény, hogy e termelési ágakban magán- és állami vagy állami érdekeltségű, illetve önkormányzatok által fenntartott vállalatok és üzemek egyaránt működnek) ezt indokolja: több termelési bizottságot szervez.

2. §

A bizottságok szétvetett

(1) A bizottságok egy-egy, az iparügyi miniszter által az Ipari Termelési Tanács (6. §) meghallgatása után kijelölt elnökből, továbbá munkavállalói részről kiküldött két-két, valamint munkáltatói részről kiküldött két-két tagból állanak. Az építkezőipari termelési ágakban szervezendő bizottság elnökét az iparügyi miniszter az ujjáépitési miniszterrel egyetértve jelöli ki.

(2) Magánvállalatokra nézve hatáskörrel biró bizottságok megalakításának módja a következő. A munkavállalót részről k küldendő tagok egyikét a Szakszervezeti Tanács, másikat az a szakszervezet jelöli ki, amelynek az illető vállalatok üzemi bizottságai alá vannak rendelve. Amennyiben e tekintetben vita merülne fel, a kijelölésre jogosult szakszervezetet a Szakszervezeti Tanács határozza meg. A rnunkáltatói részről kiküldendő tagok egyikét a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ), másikát ama munkáltatói szakmai szervezet jelöli ki, amelyhez az illető termelési ág vállalatai tartoznak. Ha a termelési ágnak megfelelő szakmai csoport szervezve nincs, a második munkáltatói tagot is a GYOSZ jelöli ki. A kisipari érintő kérdésekben való döntés esetén a GYOSZ kiküldöttei helyébe az Ipartestületek Országos Központja (IPOK) és az illető termelési ág budapesti ipartestülete jelöl ki egy-egy tagot. A nagy- és kisipart együttesen érintő kérdésekben való döntés esetén az egyik munkáltatói tagot a GYOSZ, a másikat az IPOK jelöli ki.

(3) Állami és állami érdekeltségű vállalatokra nézve hatáskörrel bíró bizottságok megalakításánál az előbbi bekezdés szabályai azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a munkáltatói tagokat az illető vállalat fölötti főfelügyeletet gyakorló miniszter jelöli ki. Amennyiben azonban a magánérdekeltség az illető vállalatnál az ötven százalékot meghaladja, az egyik munkáltatói tag kijelölésének joga a GYOSZ-t illeti.

(4) Önkormányzatok által fenntartott vállalatokra nézve hatáskörrel biró bizottságok megalakításánál a (2) bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói tagok egyikét az érdekelt önkormányzat egyetemes szerve választja saját tagjai közül, a másodikat pedig a törvényhatóság, illetve a megyei város első tisztviselője jelöli ki az illető üzem szerint ügykör szempontjából eljárni hivatott ügyintéző közigazgatási tisztviselők közül. Községi üzemek esetében a két munkáltatói tagot a községi képviselőtestület saját tagjai közül küldi ki.

(5) A bizottság elnöke a tagok meghallgatása után egy vagy több szakértő behívását rendelheti el.

3. §

A bizottságok jogköre

A termelési bizottság

a) új munkamódszerek gyártási eljárások teljesítménynormák és bérrendszerek bevezetését javasolhatja a szakmai érdekképviseletnek, illetve a vállalatoknak;

b) ellenőrzi a vállalatok által megállapított szakmányok mértékének helyességét és amennyiben azok bármely okból a vállalat által megállapíthatók nem volnának, a helyi termelési viszonyok figyelembevételével ezt a mértéket meghatározza;

c) felülvizsgálja az alkalmazott szakmánymértéket és szükség esetén dönt annak leszállítása vagy felemelése tárgyában; felülvizsgálja továbbá az alkalmazott munkamódszereket, gyártási eljárásokat és bérrendszereket; az elvi jelentőségű ügyeket pedig döntés végett a Termelési Tanács (5. §) elé terjeszti:

d) az ellenőrzés és feladatának elvégzésére szükséges adatok szolgáltatását elrendeli.

4. §

A bizottság eljárása

A bizottságot a szükséghez képest az elnök hivja össze. A bizottság egyes teendői elvégzését esetenként kiküldöttre, kiküldöttekre, vagy saját kebeléből választott albizottságra bizhatja. Határozatait a bizottság teljes ülésben egyszerű szótöbbséggel hozza. A behívott szakértők nem szavaznak. Ügyrendjét és eljárását egyéb részleteiben az iparügyi miniszter által esetleg közölt irányelvek figyelembevételével a bizottság maga. szabályozza.

5. §

Jogorvoslatok a bizottság határozata ellen

(1) A bizottságnak a 3. § b) és e) pontjában meghatározott jogkörben hozott határozata ellen a bizottságnak az a tagja, aki a határozathoz nem járult hozzá, előterjesztéssel, az érdekelt munkavállalók vagy munkáltatók, a Szaktanács, az illetékes szakszervezet a GYOSZ, illetve az IPOK, az illetékes munkáltatói szakmai szervezet, illetve az illetékes ipartestület pedig fellebbezéssel élhetnek az Ipari Termelési Tanácshoz.

(2) Az előterjesztést a határozat meghozatalakor, a fellebbezést pedig a határozat közlésétől számított nyolc nap alatt kell a bizottságnál bejelenteni. Az előterjesztés a bejelentéstől számított nyolc nap alatt, a fellebbezés pedig a bejelentéssel egyidejűleg írásban indokolható.

(3) Az előterjesztésnek, valamint a munkavállalók és a munkáltatók fellebbezésének általában halasztó hatálya van, a bizottság azonban indokolt esetben elrendelheti, hogy a határozat az előterjesztésre, illetőleg a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal vagy meghatározott időpontban hatályba lépjen. Az érdekképviseletek fellebbezésének nincs halasztó hatálya.

(4) Előterjesztés vagy fellebbezés esetén a bizottság az ügy iratait véleményes jelentéssel haladéktalanul felterjeszti az Ipari Termelési Tanácshoz.

6. §

Ipari Termelési Tanács

A termelési bizottságok csúcsszerveként Ipari Termelési Tanács szerveztetik.

7. §

A tanács szervezete

(1) A Tanács elnökét és egy tagját az iparügyi, első alelnökét a közlekedésügyi, másik két alelnöke közül egyet a belügyminiszter és egyet az újjáépítési miniszter előterjesztésére, két tagját a Szakszervezeti Tanács, két tagját a GYOSZ, egy tagját az IPOK, egy tagját a Jóvátételi Hivatal felterjesztésére a kormány nevezi ki.

(2) A Tanács elnöke a tagok meghallgatása után egy vagy több szakértő behívását rendelheti el.

8. §

A Tanács és az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság kapcsolata

A Tanács elnökét az Országos Munkabérmegállapító Bizottság üléseire, az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökét pedig a Tanács üléseire meg kell hivni. A meghívottaknak tanácskozási joguk van

9. §

A Tanács jogköre

(1) A Tanács feladata a termelési bizottságok irányítása és ellenőrzése, valamint döntés a termelési bizottságok határozatai ellen beadott fellebbezés (5. §) és a termelési bizottságok részéről felterjesztett elvi jelentőségű kérdések [3. § c) pontja] tárgyában.

(2) Az előző bekezdés szerinti jogkörben adott utasításokat a termelési bizottságok követni tartoznak.

10. §

A Tanács eljárása

A Tanács üléseit a szükséghez képest az elnök, ennek akadályoztatása esetén az alelnökök egyike hívja össze. A Tanács határozat képes, ha az ülésen az elnök vagy az alelnök és az iparügyi miniszter előterjesztésére kinevezett egy, továbbá a Szakszervezeti Tanács és a GYOSZ felterjesztésére kinevezett két-két tag jelen van. Határozatait a Tanács egyszerű szó többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az elnök távollétében az ülést vezető alelnök szavazata dönt. A behívott szakértők nem szavaznak. A Tanács ügyrendjét és eljárását egyéb részteleiben maga szabályozza.

11. §

A Tanács határozatainak jogereje

A Tanács határozatai végérvényesek.

12. §

A határozatok kötelező ereje

A termelési bizottság jogorvoslattal meg nem támadható, továbbá halasztó hatályon jogorvoslattal meg nem támadott, illetőleg az előterjesztésre vagy fellebbezésre tekintet nélkül hatálybaléptetett, valamint a Termelési Tanács végérvényes határozata és rendelkezése mind a munkavállalókra és ezek helyi érdekképviseleti szerveire (üzemi bizottságokra), mind a munkáltatókra kötelező.

13. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az a munkáltató, illetve a munkáltató vállalatnak az a felelős vezetője, aki a jelen rendelet értelmében megállapított szakmánymérték alapján a hatályban lévő kollektív szerződés szerint kiszámított javadalmazást meghaladó fizetést folyósít, valamint az a munkavállaló, aki ezt a fizetést elfogadja.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető fogházzal büntetendő az a munkáltató, illetve a munkáltató vállalatnak az a felelős vezetője, aki a 3. § d) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesiti.

14. §

Hatálybaléptetés, végrehajtás

(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról - az önkormányzatok által fenntartott üzemekkel kapcsolatban a belügyminiszterrel egyetértve - az iparügyi miniszter gondoskodik

(2) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a bizottságok és a Tanács működésével felmerülő költségek fedezése céljából a legalább husz munkavállalót foglalkoztató vállalatokat az általuk fizetett alkalmazotti kereseti adó 5%-át meg nem haladó járulék fizetésére kötelezze és a járulék befizetésének módját szabályozza. Az önkormányzatok által fenntartott vállalatok és üzemek e járulék fizetése alól mentesek.

Budapest, 1946. évi május hó 31-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök