12100/1946. ME rendelet

a munkakörüknél (vezető állásuknál) fogva kollektiv szerződés hatálya alá nem cső munkavállalók javadalmazásának korlátozása tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a munkavállalói javadalmazásokban mutatkozó aránytalanságok kiküszöbölése végett, a következőket rendeli:

1. §

A legnagyobb javadalmazás

(1) A kollektiv szerződés vagy ezt pótló hatósági határozat (a továbbiakban közös néven: kollektiv szerződés, 8620/1946. ME rendelet) hatálya alá eső munkavállalókat is foglalkoztató munkáltató a jelen rendelet hatálybalépése után kezdődő bérfizetési időszakokra az 1946/1947. költségvetési év végéig egy-egy munkavállalójának legfeljebb olyan javadalmazást folyosithat, mely a 8750/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172/b szám) szerint a munkavállaló által fizetendő illetménytöbbletadó összegének leszámitásával havi háromezerkétszáz (3200) forintot nem halad meg.

(2) Nemzetgazdasági szempontból fontos vállalat kivételesen indokolt esetben egy vagy több munkavállalóra nézve az előbbi bekezdésben megszabott korlátozás alól mentesitést kérhet. A mentesités engedélyezéséig az (1) bekezdés a kérelemben érintett munkavállaló tekintetében is alkalmazandó.

2. §

A javadalmazások bejelentése

(1) Az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó munkáltató köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott tizenöt (15) napon belül a kollektív szerződés hatálya alá nem eső minden olyan munkavállalójának a rendelet hatálybalépésekor élvezett javadalmazását bejelenteni, akinek az illetménytöbbletadó összegét is magábanfoglaló javadalmazása az illető foglalkozási körben alkalmazott munkavállalókra érvényes kollektiv szerződés szerint folyósitható legnagyobb javadalmazás másfél szeresét meghaladja (vezető állásu munkavállaló) és pedig tekintet nélkül az 1. § (1) bekezdése alapján esetleg szükségessé vált csökkentésre. A bejelentést ahhoz a miniszterhez kell benyujtani, akinek felügyelete alá a vállalat tartozik. A Gyáriparosok Országos Szövetségéhez tartozó vállalatok az iparügyi, a Kereskedők Országos Központi Szövetségéhez tartozó vállalatok a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületéhez tartozó vállalatok a pénzügy-, az önkormányzatok által fenntartott közüzemek pedig a belügyminiszterhez nyujtják be a bejelentést. Amennyiben e szabályok alapján az illetékes miniszter megállapitható nem volna, a vállalat a bejelentés megtételére nyitva álló tizenöt (15) napon belül bejelentését a Tanácshoz (5. § (1)-(2) bek. nyujtja be, amely azt az általa illetékesnek megállapitott miniszterhez teszi át.

(2) A bejelentést arra a munkavállalóra nézve is meg kell tenni, akinek javadalmazása ugyan az előbbi bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el, de a (4) bekezdésben emlitett más javadalmazásával együtt az előbbi bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja. Ilyen munkavállalóra nézve a bejelentést annak a a munkáltatónak kell megtennie, akitől fő javadalmazását kapja. Ez a munkáltató a bejelentés megtételéről a munkavállaló számára megfelelő példányszámban igazolást ad; a munkavállaló többi munkáltatója ez igazolás egy-egy példányának bemutatásával az illető munkavállalóval kapcsolatos bejelentési kötelezettsége alól mentesül.

(3) Ha valamely munkavállaló javadalmazása az (1) vagy (2) bekezdésben megszabott határt a jelen rendelet hatálybalépése után lépi tul, a bejelentést a tullépés időpontját követő első bérfizetési időpontban kell megtenni.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a munkavállaló nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősség vállalása mellett kijelenti, hogy más munkáltatótól javadalmazásban nem részesül. Ha a munkavállaló más munkáltatótól is kap javadalmazást, a nyilatkozatban ezt elő kell adnia és a javadalmazás összegét meg kell jelölnie. A nyilatkozatot a megjelölt munkáltatónak igazoló záradékkal kell ellátnia.

(5) A bejelentéshez kisérő iratot kell csatolni. A kisérő iratban elő kell adni:

1. a munkáltatóval szolgálati jogviszonyban álló ama munkavállalóknak a számát, akik a munkáltatónak ugyanazon önálló vállalatában teljesitenek szolgálatot;

2. a munkavállalók közül mennyi a testi munkás és mennyi ezek átlagos javadalmazásának egy hónapra kiszámitott összege;

3. mennyi a kollektiv szerződés hatálya alá tartozó szellemi munkavállalók száma és mennyi ezek egy hónapra járó javadalmazásának összege;

4. mennyi azoknak a kollektiv szerződés hatálya alá nem tartozó munkavállalóknak száma, akiknek javadalmazása a foglalkozásuknál fogva reájuk vonatkoztatható kollektiv szerződés szerint folyósitható legmagasabb javadalmazás másfélszeres összegét nem haladja meg; mennyi az ezeknek a munkavállalóknak havonkint kifizetett javadalmazás összege az illetménytöbbletadó nélkül és az illetménytöbbletadóval együtt;

5 mennyi a vezető állásu munkavállalók száma, mennyi ezek havi javadalmazásának összege az illetménytöbbletadó nélkül és az illetmény-többletadó összegével együtt;

6. mennyi a 4. és 5. pontban emlitett munkavállalók részére az illetménytöbbletadóval együtt egy hónapban kifizetett javadalmazás összegének a 2. és 3. pontok szerint kimutatott összegekhez és az összes munkavállalók részére ugyanebben a hónapban kifizetett javadalmazások összegéhez viszonyitott, százalékban kifejezett aránya.

(6) Az 1. § (2) bekezdésére alapitott kérelmet az (5) bekezdés szerinti kisérőiratban kell előterjeszteni és egyben javaslatot kell tenni a javadalmazások arányositására az esetre, ha a kérelemnek nem, vagy csak részben adatnék hely.

(7) A bejelentést és a kisérőiratot az üzemi bizottságnak, illetve üzemi bizalminak láttamoznia kell s azon észrevételeit is közölheti.

3. §

A bejelentett javadalmazások felemelésének tilalma és engedélyezése

(1) A vezető állásu munkavállalót a jelen rendelet hatálybalépésekor, abban az esetben pedig, ha a 2. § (2) bekezdése értelmében nem a jelen rendelet hatálybalépésekor élvezett javadalmazást kell bejelenteni, a bejelentéskor élvezeti javadalmazásnál nagyobb javadalmazásban - a (2) bekezdés esetétől eltekintve - sem a bejelentést tevő munkáltatónak, sem esetleges más munkáltatójának (2. § (2) bek.) részesitenie nem szabad

(2) Az előbbi bekezdésben emlitett javadalmazás felemelését egy évnél nem rövidebb időközökben az 5. § szerint szervezett Bizottság kérelemre engedélyezheti, ha az a munkavállaló teljesitményére és szolgálati idejére tekintettel, a vállalat gazdasági helyzetét és a többi munkavállaló érdekeit is figyelembe véve, indokoltnak mutatkozik.

(3) A kollektiv szerződés hatálya alá nem tartozó, de a 2. § (1) és (2) bekezdése értelmében bejelentésre nem kötelezett munkavállaló részére nem rendszeres juttatást (4. § b) pontja) az 5. § szerint szervezett Bizottság engedélye nélkül évenkint legfeljebb olyan összegben szabad adni, hogy a munkavállaló javadalmazása a nem rendszeres juttatással együtt a 2. § (1) bekezdésében megszabott határt tul ne lépje.

(4) Ha a munkáltató a (2) vagy (3) bekezdés alapján a javadalmazás felemelése, illetőleg nem rendszeres juttatás engedélyezése kánt terjeszt elő kérelmet, a 2. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

4. §

A javadalmazás kiszámitása

A jelen rendelet alkalmazásában javadalmazásnak kell tekinteni minden juttatást, igy különösen

a) minden rendszeresitett és összegszerüen előre megállapitott illetményt, ideszámitva a fizetésén felül esetleg külön járó lakáspénzt, külön munkadijat, működési és egyéb pótlékot és más hasonló természetű javadalmazást, az időszakonkint visszatérően fizetett rendszeresitett jutalékot, minden rendszeresitett, összegszerüen előre megállapitott mellékjavadalmazást;

b) nyereségrészesedést, segélyt, jutalmat, költségmegtéritést, bármily összegszerűen előre meg nem állapitott jutalékot, külön ellenérték nélkül vagy az ellenértéket meghaladó értékü szolgáltatást és minden egyéb - esetleg természetbeni - juttatást, ide nem értve a munkavállaló tulajdoni (részvény-, stb.) érdekeltségé-bő! származó jövedelmet.

5. §

A javadalmazást felülvizsgáló szervek

(1) Az 1. § (2) bekezdése szerinti kérvények, a 3. § (2) bekezdésében emlitett engedély-kérelmek, valamint a bejelentett javadalmazások megvizsgálására Vezető Állásuak Javadalmazását Felülvizsgáló Tanács, illetőleg Vezető Állásuak Javadalmazását Felülvizsgáló Bizottságok szerveztetnek.

(2) A Tanács az iparügyi minisztériumban működik; 5 tagból és 5 póttagból áll. 3 tagja és póttagja közül egyet-egyet az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, illetve a pénzügyminiszter felterjesztésére a minisztérium nevez ki; egy-egy tagot és póttagot a Magyar Közigazgatási Biróság, illetve a Magyar Kuria jelöl ki saját kebeléből; az elnököt és helyettesét a Tanács tagjai közül a miniszterelnök jelöli ki.

(3) A Tanács tagjainak (póttagjainak) teljes ülésében jár el és szavazás utján szótöbbséggel határoz; a 2. § (1) bekezdésének utolsó mondatában szabályozott illetékesség-megállapitási jogkörében azonban akkor is határozatképes, ha az ülésen 3 tagja (póttagja) jelen van. Az előadói teendőket az elnök kijelölése alapján a Tanács egyik tagja látja el. Tanácskozási és ügyrendjének egyéb részleteit a Tanács maga szabályozza.

(4) A Bizottságok a szakminisztériumokban műkődnek, számukat a szakminiszter a szükséghez képest állapitja meg. A Bizottságok elnökeit és azok egy-egy helyettesét ugyancsak az illetékes szakminiszter nevezi ki. A Bizottságok mindegyikébe egy-egy tagot és póttagot munkavállalói részről a Szakszervezeti Tanács, munkáltatói részről pedig a szakminiszter által a kijelölésre felhivott az az érdekképviseleti szerv küld be, amelyhez a megvizsgált vállalat tartozik, vagy amelyhez annak tartoznia kellene. Az önkormányzatok által fenntartott közüzemekre hatáskörrel biró Bizottság(ok)ba munkáltatói részről tagbeküldésre jogosult szervet a belügyminiszter jelöli ki. A kijelölési, illetve beküldési jogot az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a pénzügyi tárca körében egy-egy Bizottságra nézve a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott tizenöt (15) napon belül kell gyakorolni. Ha az érdekképviseletek e jogukkal nem élnek, a hiányzó tagot (póttagot) a szakminiszter jelöli ki. A további Bizottságok elnökét és helyettesét az illetékes szakminiszter a szükséghez képest nevezi ki; az érdekképviseletek tagbeküldési jogukat ez esetben, a fentebbi jogkövetkezmények terhével, a hozzájuk intézett felhivásra haladéktalanul kötelesek gyakorolni.

(5) A szakminiszter jogosult felmenteni azt a tagot (póttagot), aki az ütések megtartását ismételt távolmaradásával meghiusitja. Az uj tag beküldésére, ill. kijelölésére az előbbi bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.

(6) A Bizottságok általában zárt ülésben járnak el és szavazás utján szótöbbséggel határoznak. Tanácskozási és ügyrendjük további részleteit maguk szabályozzák. Az előadói teendőket a szakminiszter által minisztériuma tisztviselői közül kijelölt személy látja el, akinek azonban szavazati joga nincs.

6. §

A Bizottságok jogköre

(1) A Bizottság az egyazon munkáltatóval jogviszonyban álló munkavállalók javadalmazását folytatólagosan vizsgálja felül és a bejelentések, valamint a kisérőirat adatai alapján, az általános bérszintre, a vállalat teherbirására, az egyes munkavállalók alá-, illetőleg fölérendeltségi viszonyára is figyelemmel - szükség esetén az érdekeltek és szakértők meghallgatása után - a következő kérdésekben határoz:

1. A vállalatnál alkalmazott összes munkavállalók részére a bejelentés időpontjában folyósitott javadalmazás összegének százalékos arányában kifejezve megállapitja azt a keretet, amelyet a kollektiv szerződés hatálya alá nem tartozó munkavállalók részére folyósitott javadalmazás összege tul nem léphet.

2. Megállapitja, hogy - az 1. § (2) bekezdésére is tekintettel - van-e helye az illető vállalatnál az 1. § (1) bekezdésében meghatározott javadalmazást meghaladó javadalmazás folyósitásának. Abban az esetben, ha ennek helye van. megállapitja az ily javadalmazásban részesithető személyek számát.

3. Ha a munkáltató meghatározott munkavállaló vagy munkavállalók részére az 1. §-ban meghatározott javadalmazás folyósításának engedélyezését kérte, e kérelem tárgyában döntést hoz.

4. Felülvizsgálja a vezető állásu munkavállalók javadalmazását s amennyiben annak mértékét magasnak itéli, leszállitja, ellenkező esetben azt jóváhagyja. A leszállitást visszaható hatállyal kimondani nem lehet; a Bizottság egyébként belátása szerint állapitja meg azt az időpontot, amikor a leszállitást kimondó határozat hatályba lép. A Bizottság által megállapitott leszállitott javadalmazás nem lehet kevesebb az illető foglalkozási körben alkalmazott munkavállalókra érvényes kollektiv szerződés szerint folyósitható legnagyobb javadalmazás másfélszeresénél.

5. Határoz a 3. § (2) és (3) bekezdésében emlitett előzetes engedélykérelmek tárgyában.

(2) Az 1., 4. és 5. pont szerinti határozat közlésével (kihirdetés, illetve kézbesités, jelen § (4) bekezdése), illetve a határozatban megszabott időpontban fellebbezésre (jelen § (4) bekezdése) tekintet nélkül hatálybalép és azt - amig a Tanács meg nem változtatja - a munkavállalót megillető felmondási illetmény és végkielégités tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A 2. és 3. pont esetében hozott határozat csak a Tanács jóváhagyásával lép hatályba. Az ilyen határozatot jóváhagyás végett - az előadó és a munkáltató esetleges észrevételeivel - nyolc (8) napon belül fel kell terjeszteni a Tanácshoz.

A Bizottság határozata ellen csak az előadó és a munkáltató fellebbezhet. Az előadó mind az 1., mind a 4. vagy 5. pont szerinti határozat ellen, a munkáltató kizárólag az 1. pont szerinti határozat ellen élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a Bizottságnál kell benyujtani és a Bizottság azt a fellebbezési határidőnek mind az előadó, mind a fél irányában való lejártától számitott nyolc (8) napon belül a Tanácshoz terjeszti fel. A fellebbezés határideje nyolc (8) nap, amely az előadó és a határozat kihirdetését megelőző ülésre megidézett fél irányában a kihirdetéstől, a meg nem idézett fél irányában pedig a határozat kézbesitésétől kezd folyni. E határidő meg nem hosszabbitható és elmulasztása igazolással sem orvosolható. Az elkésett, valamint a munkáltató részéről a 4. vagy 5. pont szerinti határozat ellen irányuló, vagy a munkavállaló részéről benyujtott fellebbezést a Bizottság visszautasitja.

7. §

A Tanács jogköre

(1) A Tanács feladata a 2. § (1) bekezdésében emlitett illetékesség-megállapitáson kivül a fellebbezések elintézése, a 6. § (1) bekezdésének 2. és 3. pontja szerinti határozatok megvizsgálása és esetleges jóváhagyása, valamint szükség esetén a Bizottságok elvi irányitása. Ez utóbbi célból a Bizottságok bármely határozatának bemutatását hivatalból elrendelheti és azt felülvizsgálhatja. Amennyiben a Bizottság határozatát, akár fellebbezés, akár felülvizsgálat folytán megváltoztatja, az esetleg szükséges további határozatokat akár maga meghozhatja, akár evégből az ügyet a Bizottsághoz visszautasithatja. Az ennek kapcsán a Bizottsággal közölt irányelvekhez a Bizottság kötve van és ujabb határozata ellen a 6. § (4) bekezdésének korlátai között is csak azon az alapon van helye ujabb fellebbezésnek, hogy e határozat a közölt irányelvekkel ellentétes.

(2) A Tanács az ügyeket zárt ülésben, egyik tagjának előadásában tárgyalja; az érdekelteket, valamint az első fok előadóját maga elé idézheti és más meghallgatásokat is foganatosithat.

(3) A Tanács határozata végérvényes. Ama határozatának, amellyel a Bizottságnak a javadalmazást leszállitó határozatát megváltoztatja, a Bizottság határozatának hatálybaléptéig visszamenő hatályt adhat.

8. §

A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága alá tartozó vállalatok

A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának ellenőrzése alá tartozó vállalatok tekintetében a munkavállalók javadalmazása esetleges további leszállitásának joga a K. F. H.-t a vonatkozó jogszabályok szerint továbbra is megilleti.

9. §

Új szabályozás iránti kérelmek

Az 1. § (1) bekezdése, ill. a 2. § (1) bekezdése szerinti kérvény, illetve bejelentés tárgyában döntő végérvényes határozat keltétől számitott egy (1) év elmultával mind a munkavállaló, mind a munkáltató kérheti a határozat megváltoztatását.

10. §

A szolgálati jogviszony azonnali hatálya megszüntetésének kizárása a javadalmazás leszállitása miatt

(1) A munkavállaló, javadalmazásának a Bizottság vagy a Tanács határozata folytán első alkalommal történt leszállitása, vagy annak az 1. § (1) bekezdése szerinti mérséklése okából, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal meg nem szüntetheti.

(2) Ujabb leszállitás esetében a 6. § (2) bekezdésének a felmondási illetményre és végkielégitésre vonatkozó korlátozása nem alkalmazható.

11. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben sulyosabb büntető rendelkezés aló nem esik, kihágást követ el és két hónapig, három éven belüli ujbóli elitéltetés esetén hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő

a) annak a vállalatnak a felelős vezetője, amely a 2. §-ban megszabott bejelentési kötelezettségnek az ott előirt határidőben eleget nem tesz vagy az 1. vagy 3. §-ban foglalt, ill. a 6. § (1) bekezdésének megfelelő korlátozásokat tullépő javadalmazást folyósit, vagy a 2. § (5) bekezdése szerinti kisérőiratban valótlan tényeket ad elő vagy végül a 2. § (2) bekezdésében emlitett, megfelelő példányszámu igazolás kiadását megtagadja;

b) az a munkavállaló, aki a fenti korlátozásokat meghaladó javadalmazást elfogadja, aki a 2. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot nem teszi meg vagy abban valótlan tényeket ad elő;

c) az az üzemi bizottsági tag, ill. üzemi bizalmi, aki a 2. § (7) bekezdése szerinti láttamozást megtagadja, vagy aki hamis adatot tartalmazó bejelentést, ill. kisérő iratot láttamoz anélkül, hogy e körülményre észrevételeiben utalna;

d) az a munkáltató, aki a 2. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott igazoló záradék kiadását megtagadja vagy aki hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot igazoló záradékkal lát el anélkül, hogy e körülményre - záradékban utalna.

(2) A pénzbüntetésre az 1923: X. tc. rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy annak legmagasabb összege Huszonnégyezer (24.000) forint.

(3) Az eljárás a járásbiróság hatáskörébe tartozik.

12. §

Hatálybaléptetés, végrehajtás

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterrel, illetve miniszterekkel egyetértésben az iparügyi miniszter gondoskodik. A Tanács és a Bizottságok tagjainak dijazására, valamint a költségek fedezésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapitja meg.

Budapest, 1946. évi október hó 16-án.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök