20100/1946. (VIII. 20.) Eln. Közig. HM rendelet

a katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények és mentességek szabályozásáról szóló 5170/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában

A katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények és mentességek szabályozásáról szóló 5170/1946. ME rendelet (továbbiakban R.) 2. § (2) és a 3. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

1. §

A kedvezményben részesítettek katonai szolgálata

Azok a honvédséghez besorozottak, akik mint

a) az 1945. évi VI. törvénycikkben szabályozott földbirtokreform során földhözjuttatottak,

b) öt vagy ennél többgyermekes családok tagjai,

c) papok vagy papjelöltek.

d) öröklött mezőgazdasági kisebb birtok tulajdonosai,

e) családfenntartók,

f) több katonát adó családok tagjai, a R. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, a jelen rendelet alábbi rendelkezései szerint valamely kedvezményben részesülnek, ennek folytán csupán rövidített kiképzésre vétetnek igénybe. A rövidített kiképzés időtartamát a honvédelmi miniszter legalább 12, de legfeljebb 20 hétben állapítja meg.

2. §

A földbirtokreform során földhözjuttatottak kedvezménye

(Röviditve: "Fj." kedvezmény.)

A kedvezmény az 1945: VI. tc.-ben szabályozott földbirtokreform végrehajtása során juttatásban részesült gazdálkodó számára csak akkor adható meg, ha földjét hivatásszerűen maga műveli és ha mezőgazdasági művelés alatt álló birtoka legalább négy, de legfeljebb húsz, illetőleg szőlő- vagy kertgazdasága legalább egy, de legfeljebb négy kataszteri hold. feltéve, hogy birtokának, illetve gazdaságának jövedelme egy öttagú család eltartásának a helyi viszonyokhoz mért költségei háromszorosát meg nem haladja. A birtok terjedelmére nézve megszabott korlátozástól egyes különös méltánylást érdemlő esetekben kivételesen el lehet tekinteni. Az erre irányuló kérelmet a honvédelmi miniszterhez kell előterjeszteni.

3. §

Az öt vagy annál több gyermekes családok egyes tagjainak kedvezménye

(Rövidítve: "Tgy." kedvezmény.)

(1) Az atya vagy az özvegy anya kérelmére kedvezményben részesíthető az olyan fiu, akinek négy vagy ennél több életben lévő testvére van. Ha a szülők már nincsenek életben, a kedvezményben részesítés iránti kérelmet maga az érdekelt is előterjesztheti.

(2) A kedvezményben öt gyermek közül legfeljebb ketten, hat vagy ennél több gyermek közül legfeljebb hárman részesülhetnek.

4. §

A papjelöltek kedvezménye

(Röviditve: "Pj." kedvezmény.)

(1) Papjelölti kedvezményben az részesíthető, aki a sorozás időpontjában valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek papjelöltje.

(2) Ebben a kedvezményben részesíthető az a papi pályára készülő is, aki a tényleges szolgálat megkezdése előtt, de legfeljebb huszonnegyedik életéve betöltésének naptári évében kezdi meg hittudományi tanulmányait, vagy válik valamely papi szerzetesrend noviciusává.

(3) A papjelölti kedvezményre való igény szempontjából - az egyéb feltételek fennforgása esetén - igényjogosultnak kell tekinteni a katolikus egyház latin, görög és örmény szertartású és a görögkeleti egyházak olyan papjelöltjeit, akik:

a) valamely hazai papnevelő intézetbe felvétettek vagy az egyház által jóváhagyott, az országban letelepült szerzetbe léptek, feltéve, hogy hittudományokat tanulnak és ezt a papnevelő intézet, illetőleg a szerzet tartományi főnökének, vagy ha a rendnek Magyarországon tartományi főnöke nincs, házfőnökének írásbeli bizonyítványával igazolják;

b) hittanhallgatókká lettek és igazolják, hogy valamely nyilvános hazai tanintézetben mint rendes hallgatók hittudományi tanulmányokat folytatnak, valamely egyházmegye főhatóságának bizonyítványával pedig igazolják, hogy tanulmányaik befejezése után az egyházmegye papságába felvétetnek;

c) valamely az országban letelepült papirend noviciusává lettek és a szerzet tartományi főnökének, vagy ha a rendnek Magyarországon tartományi főnöke nincs, házfőnökének bizonyítványával igazolják, hogy a novícia tus befejeztével hittudományi tanulmányokkal fognak foglalkozni;

d) papjelölti kedvezményre jogositó hittudományi tanulmányaikat már befejezték ugyan, de még nincsenek felszentelve, ha magyarországi törvényes egyházmegyei hatóságuk, illetve ilyennek hiányában a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizonyítványával igazolják, hogy még az egyházmegye papjelöltjei közé tartoznak.

(4) A papjelölti kedvezményre való igény szempontjából - az egyéb feltételek fennforgása esetén - igényjogosultaknak kell tekinteni a református, evangélikus és unitárius egyház és a baptista vallásfelekezet olyan pap-jelöltjeit, akik:

a) valamely hazai theológiai tanintézetben hittudományi tanulmányokat folytatnak és ezt püspökük, illetőleg a baptistáknál a budapesti anyahitközség elöljárója által kiállított bizonyítvánnyal igazolják;

b) püspökük, illetőleg a baptistáknál a budapesti anyahitközség elöljárója bizonyítványával igazolják, hogy a hittudományi tanulmányokat eredménnyel elvégezték, még a papjelöltek közé tartoznak, lelkészi állás elnyerésére törekszenek és nem űznek olyan foglalkozást, amely a lelkészi hivatásra való törekvésük feladására enged következtetni.

(5) A papjelölti kedvezményre való igény szempontjából - az egyéb feltételek fennforgása esetén - igényjogosultnak kell tekinteni azokat a rabbbijelölteket, akik:

a) a budapesti "Ferenc József" Országos Rabbiképző Intézet alsó tagozata negyedik vagy ötödik osztályának, illetve felső tagozatának hallgatói és ezt a rabbiképző intézet által kiállított és az intézet vezérlőbizottságának elnöke által megerősített bizonyítvánnyal igazolják;

b) a "Ferenc József" országos rabbiképző intézetben rabbiképesitést szereztek és a Rabbi Tanács jelölése alapján a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája bizonyítványával igazolják, hogy mint rabbijelöltek rabbi, segéd-rabbi, alrabbi vagy vallástanári alkalmazásra várnak s nem űznek olyan foglalkozást, amely a lelkészi hivatásra törekvésük feladására enged következtetni;

c) az Orthodox Rabbi Kollégium jelölése alapján a Magyarországi Autonom Orthodox Izraelita Hitfelekezet Irodája által kiadott tanúsítvánnyal igazolják, hogy orthodox izraelita rabbijelöltek és kizárólagos élethivatásként készülnek a papi (rabbi) pályára.

(6) A honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve esetenkint határoz afelől, hogy mennyiben lehet papjelölti (rabbijelölti) kedvezményre igényjogosultnak tekinteni a bármely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozó azt a hadkötelest, aki igényjogosultságának elismerését egészben vagy részben külföldön folytatott tanulmányok, vagy külföldön szerzett képesítés alapján kéri.

(7) A kedvezmény megszűnik, ha:

a) a kedvezményben részesített személy a felsőbb egyházi rendnek felvétele, illetőleg lelkészi alkalmazása előtt a papi pályát elhagyja;

b) a római katolikus, görögkeleti, református, evangélikus, unitárius vagy baptista egyházak papjelöltje hittudományi tanulmányának befejezését követő négy éven belül lelkészi, vagy papi jellegű tanári alkalmazást, a "Ferenc József" rabbiképző intézetben rabbikiképzést szerzett rabbijelölt pedig rabbi, segédrabbi, alrabbi, vagy vallástanári alkalmazást ugyancsak négy éven belül, az orthodox izraelita rabbi-jelölteknél pedig, ha 26 életévének betöltéséig rabbi, segédrabbi, alrabbi vagy vallástanári alkalmazási nem nyer;

c) a kedvezményben részesített személy a kedvezményre való Jogcímét a 12. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően nem igazolja.

5. §

A papok kedvezménye

(Rövidítve: ".P" kedvezmény.)

(1) Kedvezményben kell részesíteni:

a) a katolikus és görögkeleti egyházak felszentelt papjait, ha e jellegüket egyházmegyéjük, rendi hatóságuk, illetőleg egyházi főhatóság hiányában a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizonyítványával igazolják;

b) a református, az evangélikus, az unitárius egyház papjait, ha püspökük, a baptista vallásfelekezet papjait pedig, ha a budapesti anyahitközség elöljárója bizonyítványával igazolják, hogy lelkészül vagy papi jellegű tanárként" milyen állásban alkalmaztattak;

c) azokat a kongresszusi és status mio ante izraelita rabbikat, akik a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, illetőleg azokat az orthodox rabbikat, akik a Magyarországi Autonom Orthodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája bizonyítványával igazolják, hogy lelkészül vagy papi jellegű tanárként, avagy vallástanárként, milyen állásban alkalmaztattak, valamint azt is, hogy papi hivatásukat kizárólagos élethivatásként folytatják.

(2) A kedvezményre való jogcimet igazoló bizonyítvány nem lehet három hónapnál régibb keletű.

(3) A honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve, eseten-klnt határoz afelől, hogy az (1) bekezdésben nem emlitett mely vallásfelekezetnél és milyen feltételek mellett alkalmazott lelkészt vagy nap, jellegü tanárt lehet a papi kedvezményben részesíteni.

(4) Ha papjelölti kedvezmény élvezetében álló személy az (1) bekezdés alatt említett viszonyok valamelyikébe jut s ezzel papjelölti jellege megszűnik, a papi kedvezményben csak külön kérelem alapján részesíthető. A papi kedvezményben részesítésnek a korábbi papjelölti kedvezmény nem előfeltétele.

6. §

Az öröklött mezőgazdasági kisebb birtok tulajdonosának kedvezménye.

(Rövidítve: "Ömg." kedvezmény)

(1) Öröklött mezőgazdaság birtokosát kedvezményben lehet részesíteni, ha olyan mező-, kert-, vagy szőlőgazdaságban gazdálkodik:

a) amely törvényes öröklés utján, vagy bár végintézkedés alapján, de a törvényes öröklés rendje szerint háramlott reá;

b) amelyet élők közötti átruházás utján szerzett, de amely időközben elhalt jogelődjéről törvényes öröklés utján különben is reá háramlott volna;

c) amelyet részben öröklés utján, részben örökös társaitól osztályos egyezség utján szerzett;

d) amelynek legalább felét a most emlitett cimek valamelyike alapján, többi részért pedig életben maradt szülőjétől szerezte meg.

(2) A kedvezmény a gazdálkodót csak akkor illeti meg, ha a földet hivatásszerűen maga műveli és ha a gazdaság jövedelme egy öttagú család eltartásának a helyi viszonyokhoz mért költségeire elegendő, de ennek háromszorosát meg nem haladja. Ennek folytán a birtok általában nem lehet:

6 kataszteri holdnál kisebb és 20 kataszteri holdnál, - gyenge minőségű birtoknál kivételesen 30 kataszteri holdnál - nagyobb, ha mezőgazdasági müvelés alatt áll, illetve

2 kataszteri holdnál kisebb, 4 kataszteri holdnál nagyobb, ha szőlő- vagy kertgazdaság.

(3) Földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gazdálkodót az előző bekezdésekben megállapitott feltétel mellett a kedvezmény megilleti akkor is, ha az ingatlan telekkönyvi tulajdonát még nem szerezte meg.

(4) A gazdaság besorozott birtokosának csak abban az esetben van a kedvezményre igénye, ha a birtok a besorozottat kizárólagosan illeti meg s ehhez képest, ha az öröklés utján szerzett birtokra nézve örököstársai vannak, csak akkor, ha már a hagyatékátadó végzés alapján, vagy legkésőbb a besorozás előtt kötött osztályos egyezség utján a birtok külön, kizárólagos tulajdonává vált.

7. §

Családfenntartói kedvezmény

(Rövidítve: "Csf" kedvezmény.)

(1) Családfenntartói kedvezményben részesíthető az, aki az alábbiakban megjelölt családtagjainak eltartásáról, mint családfenntartó gondoskodik s akinek a kereső tevékenységétől való elvonása hozzátartozói létfenntartását veszélyeztetné.

(2) E kedvezményben részesíthető:

a) a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának törvényes származású egyetlen fia vagy ennek hiányában egyetlen veje. az utóbbi azonban csak akkor, ha a kedvezményre igényt adó körülmények házasságkötése időpontjában még nem állottak fenn;

b) az atya halála után a keresetképtelen nagyatyának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha kerestképes fiuk nincsen:

c) a teljesen árva testvérnek egyetlen testvére vagy féltestvére, valamint az atyátlan árvának egyetlen féltestvére:

d) két vagy több gyermek atyja.

(3) A jelen §-ban meghatározott kedvezményben csak az a fin. unoka, testvér, féltestvér, vő vagy atya részesülhet, akinek a kedvezményben való részesítésétől szüleinek, nagyszüleinek, testvéreinek, vagy féltestvéreinek, apósának vagy anyósának, illetve gyermekeinek eltartása függ és aki a tartásról valóban gondoskodik is.

(4) A kedvezményt az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokának akkor is meg kell adni, ha atyja még él, de az atya házassága megszűnt.

(5) A házasságon kívül született fiu is részesülhet a kedvezményben, a szülőanyjá-naik, keresetképtelen anyai nagyatyjának, özvegységre jutott anyai nagyanyjának vagy teljesen elárvult testvérének eltartásra köteles más hozzátartozója nincs, és ha a tartásról valóban 6 gondoskodik. Házasságon kivül született fiu csak az ugyanegy anyától akár törvényes, akár házasságon kivül született testvére után részesülhet kedvezményben.

(6) Keresetképtelennek kell tekinteni az atyát, nagyatyát, vagy apóst, ha életének hatvanötödik, illetőleg ha hadirokkant, vagy tűzharcos, életének hatvanadik évét betöltötte.

(7) Női családtag (anya, nagyanya, anyós, vagy nőtestvér) érdekében kért kedvezmény a nő keresetképességére vagy életkorára tekintet nélkül megadható, ha a kedvezményért folyamodó nő létfenntartása nincs a helyi viszonyoknak megfelelően biztosítva (pl. saját vagyonának jövedelmével, nyugdíj, haszonélvezet, életjáradék élvezetével, esetleg saját meglévő állása folytán avagy állásban lévő leányának, illetőleg a kedvezményben részesíteni kért személy nőtestvérének keresete által).

(8) Annak az anyának, illetőleg nagyanyának érdekében, akinek házassága birói itélet következtében megszűnt, az egyetlen fiút, vagy unokát a kedvezmény csak akkor illeti meg, ha a tartásdij fizetésére kötelezett volt férj nem él, vagy ha tartási kötelezettségének keresetképtelensége következtében nem tud eleget tenni.

(9) Mostoha szülő, örökbefogadó szülő, nevelő szülő vagy mostoha testvér érdekében a kedvezményben való részesítésnek nincs helye.

(10) Az egyéb előfeltételek fennállása esetében a fiút, unokát, testvért, féltestvért vagy vőt a kedvezmény megilleti, ha van is testvére, féltestvére, vőtársa, vagy nőtestvérének férje, illetőleg feleségének fitestvére, de az:

a) tényleges katonai szolgálatot teljesít;

b) meghatározott életpályára készülvén, mint rendes hallgató főiskolai vagy szakiskolai tanulmányokat folytat;

c) tizenkilenc évesnél fiatalabb:

d) gyógyíthatatlan szellemi vagy testi fogyatkozása miatt keresetképtelen;

e) az érdekelt hadkötelesnél idősebb, állítási kötelezettségének eleget tett, más helységben él, mint az eltartásra szoruló családtagok vagy ugyanabban a helységben, de külön háztartásban él és legalább egy törvényes gyermeke van.

f) hatvanöt évesnél, ha tűzharcos vagy hadirokkant, hatvan évesnél idősebb.

(11) Az apa a maga eltartása céljából törvényes fia kedvezményben való részesítését akkor is kérheti, ha az anyának házasságon kivül született fia van.

(12) Az akár törvényes, akár házasságon kivül született fiúnak az időközben vagy újból férjhez ment anya érdekében - az egyéb feltételek fennállása esetében is - csak akkor van a kedvezményre igénye, ha az anya gyámo-litására kötelezett férj a (10) bekezdés d) vagy f) pontja alá esik és ha az anya esetleges előbbi házasságából származó s eltartása szempontjából tekintetbe jövő fiu nincsen.

(13) Abban az esetben, ha az egyetlen fiúnak vagy unokának kedvezményben részesítését kérik, a vö (a szolgálatköteles személy nőtestvérének férje) csak a jelen § (10) bekezdésének e) pontjában emlitett esetekben hagyható számitáson kivül.

(14) A nagyszülők eltartása szempontjából a kedvezményben részesíteni kért személy életbenlévő atyja csak a (4) bekezdésben megjelölt esetben vagy a (10) bekezdés d), illetőleg f) pontjában meghatározott esetben hagyható számitáson kivül.

(15) Férfi családtagnak a kedvezmény előfeltételéül megkívánt keresetképtelensége csak akkor vehető figyelembe, ha az legalább 75%-os. Az igazoltan 75%-os katonai rokkantság vagy hadirokkantság egymagában elegendő a keresetképtelenség megállapítására.

(16) A férfi családtag munkanélkülisége nem tekinthető keresetképtelenségnek.

(17) Nem alapit jogcímet az, ha keresetképes, tartásra köteles férfi családtag magát e kötelezettségének teljesítése alól kivonja.

(18) A férfi családtag keresőképtelensége esetén sincs helye a kedvezmény megadásának akkor, ha a családnak olyan jövedelme van, amely a család eltartását a kedvezményben részesíteni kért személy közreműködése nélkül is biztosítja, illetőleg ha megvan az anyagi lehetőség arra, hogy a kedvezményben részesíteni kért szolgálatköteles közreműködését alkalmazotti munkaerővel pótolják vagy a jövedelem alapjául szolgáló vagyontárgyat bérbeadás utján hasznosítsák anélkül, hogy az ebből származó jövedelemcsökkenés által a család eltartása veszélyeztetve lenne. A család vagyoni és jövedelmi viszonyainak megállapításánál mindazokat a terheket (adó, községi pótadó, telekkönyvileg bekebelezett terhek), melyek a család vagyonát terhelik és a jövedelmet kisebbítik, megfelelően számításba kell venni.

(19) A kedvezmény megadható, ha az a személy, akinek érdekében a kedvezményt kérik, a család gazdaságának, ipari üzemének, kereskedelmi üzletének, vagy vállalatának legfeljebb irányítására, vagy felügyeletére képes, de képtelen arra, hogy a szolgálatköteles munkájút ellássa, a gazdaságnak, üzemnek, üzletnek vagy egyéb vállalatnak bérbeadása, vagy alkalmazott felvétele pedig a család létfenntartását nem biztosítaná.

(20) A család teljes vagyontalansága a kedvezmény megadásának nem előfeltétele, azonban a legszigorúbban kell minden esetben mérlegelni azt, hogy a család megélhetése az összes körülmények figyelembevétele mellett nincs-e az érdekelt hadköteles kereső tevékenysége nélkül is biztosítva. A kedvezményt kérő haszonélvezet, nyugdij vagy más címen élvezett járandóságát figyelembe kell venni, kivéve II-IV. járadékosztályok valamelyikébe sorolt hadirokkant, vagy a hadiözvegy járadékát vagy járadéksegélyét.

(21) Ha a szolgálatköteles más helységben lakik, mint az általa gyámolított családtag, családfenntartói kedvezményben csak akkor részesíthető, ha az érdekelt hiteltérdemlően igazolja, hogy a kedvezményben részesíteni kért hadköteles a támogatást valósággal és a viszonyokhoz képest kellő mértékben gyakorolja.

(22) Ugyanazon személy érdekében egy és ugyanazon időben csak egy hadkötelesnek adható meg a kedvezmény.

(23) Ha a kedvezményért folyamodónak több olyan gyámolitásra hivatott hozzátartozója van. aki ténvleges katonai szolgálatot teljesít szabad választása szerint kérheti az önként továbbszolgáló kivételével bármelyiknek a kedvezményben való részesítését.

(24) Abból az okból, hogy a hadkötelesnek a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében más cimen is van kedvezményre igénye, a jelen szakaszban szabályozott kedvezmény megadására irányuló kérelem nem utasítható el.

(25) A kedvezmény megadásához megkívánt személyes körülmények (életkor, keresőképesség stb.), valamint anyagi viszonyok fennállásának megállapítása szempontjából a határozathozatal időpontja az irányadó.

(26) Ha a kedvezményre való jogcím alapjául szolgáló körülmények annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben a szolgálatra kötelezett életének huszonharmadik évét betölti, előreláthatóan megváltoznak, a kedvezményben részesítés helyett el kell halasztani a szolgálatköteles tényleges szolgálatának megkezdését annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben a viszonyok megváltozása előreláthatóan be fog következni.

(27) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést különösen akkor kell alkalmazni, ha a kedvezményt kérő személy vagy a különben figyelembejövő családtag keresetképtelenségének tartama meghatározható vagy az muló természetű betegség folytán következeti be, vagy ha két családfenntartóként tekintetbe jövő hozzátartozó egyidejűen teljesítene tényleges szolgálatot, illetőleg ha a kedvezményben részesittetni kért személy katonai szolgálata olyan időszakra esnék, amelyben egy másik családtag életkora folytán mint családfenntartó még nem jöhetne figyelembe.

(28) A keresetképtelenség megállapítása végett a sorozóbizottság - a 8. § (11) bekezdése esetében a tisztiorvos, - avagy a vegyes felülvizsgáló bizottság előtt megjelenni köteles férfi hozzátartozó távolmaradása esetében a kedvezmény iránti kérelmet el kell utasítani, kivéve, ha a távolmaradást kellő igazolással kimentik. Igazoltnak kell tekinteni a távolmaradást, ha a tekintetbe jövő családtag súlyos beteg, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, vizsgálati fogságban, javítóintézeti nevelésben, rendőri őrizetben (internálás) van. Ezekben az esetekben a kedvezményi ügyben való határozathozatalt a megjelenésre kitűzött ujabb időpontig függőben kell tartani; ha azonban a határozatot a bevonulásig kellő időben nem lehetne meghozni, vagy már tényleg szolgáló katona kedvezményben részesitéséről van szó, a honvédelmi miniszter határozatát kell kérni.

(29) A kedvezmény megszűnik:

a) ha a szolgálatköteles személy kedvezményének jogcímét elveszti vagy

b) ha a kedvezményt kérő a kedvezményre való igény fennállását kellő időben nem igazolja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti.

8. §

A családfenntartói kedvezmény szempontjából figyelembejövő hozzátartozók keresetképtelenségének megállapítása

(1) Amennyiben a családfenntartói kedvezmény megadása valamely családtag keresetképtelenségétől függ, ezt az alábbi rendelkezések szerint orvosi vizsgálat alapján kell elbírálni, kivéve, ha a keresetképtelenség igazolt katonai rokkantság, illetőleg hadirokkantság következménye (7. § (15) bek.), vagy ha hiteltérdemlö okirat alapján nyilvánvaló, hogy a családtag mindenkorra keresetképtelen.

(2) A keresetképességet rendszerint annak a sorozóbizottságnak kell elbírálnia, amelyiknél a kedvezményben részesíteni kért újonc előállott. Kérelemre azonban az ennek a sorozó-bizottsógnak a székhelye szerint illetékes járási főjegyző (polgármester) megengedheti, hogy a vizsgálat és a keresetképesség elbírálása az illető családtag lakóhelye szerint illetékes sorozóbizottság előtt történjék. Ebben az esetben a járási főjegyző (polgármester), aki az engedélyt megadta, megkeresi a családtag lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőt (polgármestert) a családtag sorozóbizottság elé állítása iránt.

(3) A hozzátartozó keresetképességének megállapítása végett a sorozóbizottság előtt személyesen köteles megjelenni és ott személyazonosságát felszólítás nélkül is hiteltérdemlően igazolni.

(4) A megállapított fogyatkozást a bizottsági leletben pontosan fel kell tüntetni. Ha valamely fogyatkozás az orvos véleménye szerint az ujoncállitás helyén pontosan el nem bírálható, mert az csak hosszabb ideig tartó vagy műszerekkel való vizsgálat vagy megfigyelés utján lehetséges, akkor az elnök a megvizsgálandót fogyatkozásának megállapítása végett a legközelebbi kórházba küldheti. A keresetképtelenségnek a legközelebbi alkalommal a sorozóbizottság előtt eszközlendő megállapításánál a kórházi orvosi leletnek csak felvilágosító jellege van, de a sorozóbizottság ahhoz nincs kötve.

(5) A keresetképtelenség osztályozása a kővetkező lehel:

a) "Jelenleg keresetképtelen"; így kell osztályozni az olyan személyt, akinél a fogyatkozás természete szerint meg van a lehetőség arra, hogy idővel ismét keresetképes lesz;

b) "Mindenkorra keresetképtelen", ha a keresetképtelenséget olyan fogyatkozás okozza, amely a keresetképesség beállásának lehetőségét teljesen kizárja.

(6) A "Jelenleg keresetképtelen" osztályozás esetén a leletben ki kell mondani azt, hogy a keresetképtelenség előreláthatólag mennyi ideig tarthat.

(7) Az eskór betegség csak akkor jön figyelembe, ha az oly mérvű, hogy az abban szenvedőt valóban keresetképtelenné teszi. A családtagot eskór megállapítása végett a bizottság csak egészen kivételes esetben utalhatja kórházba.

(8) Ha a kedvezménynek már besorozott személy részére vagy bármely esetben vő részére való megadásáról van szó, akkor a sorozó-bizottsági leletben azt is meg kell említeni, hogy a keresetképtelenség mikor, a besorozott tényleges szolgálatának megkezdése előtt vagy az után, illetve, ha a vőnek a kedvezményben való részesitéséről van szó, az após keresetképtelensége a vő házasságkötése előtt vagy után keletkezett-e.

(9) A keresetképtelenség szempontjából a családtagot a bizottságban közreműködő tiszti főorvos, illetve tiszti orvos vizsgálja meg. A keresetképtelenség tárgyában a bizottságban közreműködő tiszti főorvos, illetve tiszti orvos véleménye alapján a sorozóbizottság elnöke határoz. (1. sz. minta).

(10) A sorozóbizottság elnökének a keresetképtelenség megállapítása tárgyában hozott határozata ellen a honvédség képviselője kifogással élhet. Ebben az esetben a hozzátartozót a honvéd orvos is megvizsgálja s ha eltérő véleményt nyilvánít, s ennek alapján a honvédség képviselője kifogását fenntartja, a hozzátartozót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állítani.

(11) Amennyiben a családtag keresetképtelenségének megállapítása végett - sorozóbizottság működésének hiányában - sorozóbizottság elé nem állitható, a keresetképtelenség kérdésében az illetékes tiszti orvos véleménye alapján az illetékes járási főjegyző (polgármester) határoz, aki határozatát az illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksággal is közli. A honvéd kiegészítő parancsnokság a keresetképtelenség megállapítása tárgyában hozott határozat ellen kifogással élhet s ebben az esetben a hozzátartozót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állítani.

(12) Ha az elsőfokú elutasító határozat ellen azért adtak be fellebbezést (11. § (5) bek.), mert a hozzátartozót keresőképesnek találták, a honvédelmi miniszter elrendelheti a hozzátartozó vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítását s evégből az iratokat leküldi az illetékes járási főjegyzőnek (polgármesternek), aki a felülvizsgálati lelettel kiegészített iratokat a honvédelmi miniszterhez visszaterjeszti.

(13) A vegyes felülvizsgáló bizottság elnökét a honvédelmi miniszter jelöli ki.

(14) A bizottság tagjai:

a) a honvédség részéről: egy törzstiszt, egy a kiegészítési ügyekben jártas tiszt és egy honvéd-orvos, akiket az illetékes honvéd kerületi parancsnokság jelöl, illetve rendel ki;

b) a polgári hatóságok részéről: a honvédelmi miniszter által kijelölt törvényhatóságnak egy, katonai ügyekben jártas és a felülvizsgáló bizottság székhelyén szolgálatot teljesítő tisztviselője és az ennek a törvényhatóságnak a területére illetékes tiszti főorvos, akiket a törvényhatóság első tisztviselője jelöl és rendel ki.

(15) A vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítás tekintetében a járási főjegyző (polgármester) intézkedik, aki a tárgyalási, illetve kedvezményi iratokat oly időben küldi meg a vegyes felülvizsgáló bizottság elnökének, hogy azok a bizottság működésekor rendelkezésre álljanak. A vegyes felülvizgáló bizottság eljárására nézve a sorozóbizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

(16) A 11. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a családtag a honvédség képviselője által a keresetképesség tárgyában hozott határozat ellen emelt kifogása folytán állíttatott vegyes felülvizsgáló bizottság elé. Ebben az esetben a vonatkozó iratokat a felülvizsgálati lelettel kiegészítve kell a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni.

9. §

A több katonát adó családok egyes tagjainak kedvezménye

(Rövidítve: "Tkacs." kedvezmény.)

(1) Az atya, vagy özvegy anya, illetőleg ezek halála után magának a hadkötelesnek kérelmére kedvezményben lehet részesíteni az olyan törvényes származású fiút, akinek legalább három testvére vagy féltestvére rendes tényleges katonai szolgálatot teljesít vagy teljesített. A kedvezmény szempontjából féltestvérnek számítanak akár az atya, akár az anya előző házasságából származó fiuk.

(2) A kedvezmény odaítélése szempontjából a honvédség kötelékében a megszabott időtartamú kisegítő szolgálat rendes tényleges szolgálatnak számit.

(3) A besorozott, de katonai szolgálatra még be nem vonult testvér (féltestvér) a kedvezmény odaítélésének előfeltétele szempontjából nem vehető figyelembe.

(4) A rendes tényleges szolgálattal kivételesen egyenlőértékünek tekintendő annak a testvérnek (féltestvérnek) a rendesnél rövidebb szolgálata, aki a katonai szolgálatteljesitésével szoros kapcsolatban meghalt vagy megsebesült, illetőleg rendes tényleges szolgálati idejét a katonai szolgálat sajátosságából kifolyólag elszenvedett sérülés, illetőleg megbetegedés folytán nem tölthette le és ezen a címen felülvizsgálat folytán korábban bocsáttatott el a katonai szolgálatból, avagy az említett sérülés, illetőleg megbetegedés következtében a tényleges katonai szolgálat alatt meghalt.

(5) A hadifogságban eltöltött idő a kedvezmény szempontjából a tényleges katonai szolgálathoz hozzászámítandó.

(6) Az 1944. évi október hó 15. napját követően az u. n. Szálasi-féle honvédségben teljesített katonai szolgálat a kedvezmény szempontjából figyelembe nem vehető.

(7) Ha a kedvezményi igény három fiu szolgálatteljesitése következtében már megállapítható, kérelemre minden további fiút kedvezményben kell részesíteni.

(8) Megszűnik a kedvezményre való igény ha

a) a kedvezmény előfeltétele szempontjából figyelembe jövő három fiu közül a rendes tényleges szolgálatot teljesítőt a (4) bekezdésben említett eseten kivül a rendes tényleges szolgálat letöltése előtt elbocsátják, a tényleges katonai szolgálati kötelezettség alól felmentik vagy meghal;

b) a kedvezményi kérelem előterjesztésére jogosult személy a 12. § (3) bekezdés szerinti jogcimigazolási kötelezettségét elmulasztja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti.

10. §

A 2-9. §-ban felsorolt kedvezmények iránti kérelmek előterjesztése

(1) A kedvezmény iránti kérelmet az érdekeltnek, illetőleg a hozzátartozónak a sorozás évében, a sorozásig a járási főjegyzőnél (polgármesternél), a sorozás ideje alatt az illetékes sorozóbizottságnál, a sorozás befejezése után pedig ismét a járási főjegyzőnél (polgármesternél) kell benyújtani. Ha a jogcím a be-sorozás vagy már a bevonulás után következett be, a kérvényt csak ennek a körülménynek igazolása mellett lehet benyújtani.

(2) Azok, akik a 2. §-ban megjelölt földhöz juttatottak kedvezményére támasztanak igényt, kötelesek igazolni:

a) telekkönyvi kivonattal, kataszteri birtokivvel, ezek hiányában adóívvel, illetőleg az átadó végzéssel, határozattal azt. hogy milyen módon jutottak a gazdaság birtokába, valamint azt is, hogy a gazdaság milyen nagyságú és azon milyen művelési ág szerinti gazdálkodás folyik;

b) a birtok fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) községi vagyonbizonyitványával (2. szánni minta) azt, hogy a földet hivatásszerűen maguk művelik és a gazdaság főldjövedelme egy öttagu család helyi viszonyoknak megfelelő eltartására elegendő, de nem haladja meg az ilyen jövedelem háromszorosát.

(3) A 3. §-ban meghatározott több gyermekes családokat megillető kedvezmény elnyerése iránti kérvényhez a család minden tagjára - kőztük az elhaltakra is - vonatkozó adatokat pontosan feltüntető családi értesítőt kell csatolni.

(4) A papjelölti, illetőleg papi kedvezmény iránti kérvényhez a 4. § (3)-(5) bek , illetve az 5. § (1) bek. szerinti bizonyítványt, olyan esetben pedig, ha az emiitett kedvezményeknek a 4. § (6) bek., illetve az 5. § (3) bek. alapján való odaítélését kérik, az ezzel kapcsolatosan rendelkezésre álló igazoló iratokat kell csatolni.

(5) A 6. § szerinti öröklött mezőgazdaság birtokosát megillető kedvezmény elnyerése iránti előterjesztett kérvényhez mellékelni kell:

a) annak igazolásául, hogy milyen módon jutott a gazdaság birtokába: telekkönyvi kivonatot, kataszteri birtokivet, ezek hiányában az adóívet, a biróság hagyatékátadó végzését vagy egyéb határozatát, illetőleg földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gazdálkodók közül azok, akiknek az ilyen gazdaság még nem telekkönyvi tulajdonuk, de tényleg birtokukban van. egyrészről azt. hogy a szóbanforgó birtokhoz jogelődjük földbirtokpolitikai intézkedéssorán jutott, valamint azt is, hogy a megszerzett gazdaság milyen nagyságú és azon milyen művelési ág szerinti gazdálkodás folyik;

b) annak igazolásául, hogy a földet hivatás-szerüleg helyben maga műveli és a gazdaság földjövedelme egy öttagú család helyi viszonyoknak megfelelő eltartására elegendő, de nem haladja meg az ilyen jövedelem háromszorosát, a birtok fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) községi vagyon-bizonyítványát (2. sz. minta).

(6) A 7. § szerinti családfenntartói kedvezmény elnyerése iránt előterjesztett kérvényhez mellékelni kell:

a) a család minden tagját - az elhaltakat is - feltüntető családi értesítőt; ha a családi értesítőt kiállító anyakönyvvezető valamely család, tag születési vagy elhalálozási napját nem jegyezheti be, mert az más anyakönyvi kerület ben, illetőleg más egyházközségben született vagy halt meg, akkor ezeket a körülményeket - amennyiben a kedvezmény szempontjából jelentőségük van - külön születési vagy halotti anyakönyvi kivonattal (bizonyítvánnyal) kell igazolni;

b) községi vagyonbizonyitványi (3. sz. minta), melyben fel kell tüntetni:

a kedvezményben részesíteni kért hadkötelesnek és azoknak a családtagoknak a nevét, akiknek érdekében a kedvezményt kérik,

a kereseti vagy jövedelmi forrás megjelöléséi, amely a család tagjainak - köztük a kedvezményben részesíttetni kért hadkötelesnek is - létfenntartását biztosítja, a kereset, jövedelem mértékének megjelölésével,

a keresetet vagy jövedelmet terhelő mindennemű állami adó, községi és megyei pótadók elkülönített és együttes felsorolását,

végül a viszonyok szorgos megvizsgálása és beható elbírálása alapján azt. hogy a megjelölt családtagok eltartása valóban a kedvezményben részesittetni kért hadkötelestől függ, ezt a kötelezettséget valóban és milyen mértékben gyakorolta, illetőleg viszonyai valóban olyanok-e, hogy a családot kellően gyámolítani képes;

c) ha a folyamodónak olyan hozzátartozója van, akiről el kell bírálni, hogy a kedvezmény odaítélése szempontjából a 7. § (10) bek. e) pontja értelmében figyelmen kivül hagyható-e, a 4. sz. minta szerinti községi bizonyítványt.

d) tényleges katonai szolgálatot teljesítő hozzátartozóra vonatkozóan az illetékes alakulat által kiállitott igazolványt (5. sz. minta).

(7) A vagyoni bizonyítványt a községi elöljáróságnak (polgármesternek) a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal kell kiállítania.

(8) A házasság felbontását bírói ítélettel kell igazolni.

(9) Az anyakönyvi kivonatok és a bizonyítványok ismételten használhatók, ha a kiállításukra hivatott hatóság (hivatal) azokon a viszonyok változatlan fennállását igazolja vagy a beállott változásokat pontosan felsorolja.

(10) A több katonát adó családokat megillető kedvezmény (9. §) elnyerése iránti kérelemhez a család minden tagjára - köztük az elhaltakra is - vonatkozó adatokat pontosan feltüntető családi értesítőt és a három fiútestvér tényleges katonai szolgálatteljesitését tanusító gazolásokat kell csatolni. Az igazolást a tényleges szolgálatot teljesítők illetékes csapatparancsnoksága, a tényleges szolgálatot már telesített személyekre nézve a lakóhelyük szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokság állítja ki (5. sz., illetve 6. sz. minta).

11. §

Határozathozatal a 2-9. §-okban felsorolt kedvezmények iránt előterjesztett kérelmek felett

(1) A kedvezmények megadása tekintetében a sorozás befejezéséig, a járási főjegyző (polgármester) javaslatára, elsőfokon a sorozóbizottság határoz. Ha a határozat egyhangú, azt az elnök a folyamodónak a sorozáson szóval nyomban kihirdeti. A határozatot a folyamodónak a 7. számú minta szerint hasban is ki kell adni.

(2) Ha a határozat tekintetében a sorozóbizottság elnöke és a honvédség képviselője között egyetértés nem érhető el, a kérelem felett a honvédelmi miniszter határoz. Ebben az esetben a járási főjegyző (polgármester) a kérvényt és az ahhoz csatolt okmányokat, valamint a sorozóbizottság elnökének javaslatát és a honvédség képviselőjének véleményét (8. számú minta) a sorozást követő naptól számított 15 nap alatt kisérő jelentéssel a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel, aki határozatát, a felterjesztővel, ez pedig az illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksággal és a folyamodóval is közli.

(3) A sorozóbizottság határozatot csak akkor hozhat, ha a folyamodó, illetőleg a kedvezményben részesíteni kért személy besorozhatott, ellenkező esetben a kérvényt tárgytalannak kell tekinteni és a folyamodónak vissza kell adni.

(4) Ha a kedvezmény iránti kérelmet a sorozás befejezése és a bevonulás közötti időben terjesztik elő, a járási főjegyző (polgármester) a kérelem előterjesztésétől számított 15 nap alatt a vonatkozó összes iratok megküldésével javaslatot tesz a honvéd kiegészítő parancsnokságnak, amely honvéd kiegészítő parancsnokság 8 nap alatt véleményt nyilvánít. (9. számú minta). Ha a vélemény a javaslattal egyetértő, a járási főjegyző (polgármester) határozatot hoz és azt, mint elsőfokú hadkiegészítési hatósági határozatot a folyamodóval közli (10. számú minta). Ha a honvéd kiegészítő parancsnokság véleménye eltérő, a honvédelmi miniszter határoz. Ez esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5) Ha a kedvezményért folyamodót sorozóbizottsági, illetőleg elsőfokú; hadkiegészítési hatósági határozattal elutasítják, az az elutasító határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezéssel élhet a honvédelmi miniszterhez. A folyamodót az elutasító határozatban (a 7., illetve 10. mintának megfelelően) a fellebbezési lehetőségre figyelmeztetni kell. A fellebbezést a járási főjegyző (polgármester) a kedvezményre vonatkozó összes tárgyalási iratokkal és a honvéd kiegészítő parancsnokságtól beszerzett avatási jegyzőkönyvi kivonattal együtt a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. A honvédelmi miniszter határozatát az illetékes járási főjegyzővel (polgármesterrel), ez pedig az illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksággal és a fellebbezővel is közli.

(6) Ha a földbirtokrefonn során földhözjuttatott kedvezményének megadását a birtok terjedelmére nézve megszabott korlátozás kivételes figyelmen kivül hagyásával kérik, az odaítélés kérdésében elsőfokon közvetlenül a honvédelmi miniszter határoz.

(7) A családfenntartói kedvezmény megadása tekintetében elsőfokon közvetlenül a honvédelmi miniszter határoz, ha:

a) a határozat függőben tartását a férfi hozzátartozó igazolt távolmaradása esetében a honvédelmi miniszter rendelte el;

b) az eskór betegség az iratokból megnyugtató módon meg nem állapítható.

(8) A (6) és (7) bekezdésben emiitett esetekben a járási főjegyző (polgármester) a besorozás idejének és helyének bejelentése mellett a kérvényt mellékleteivel és a vonatkozó összes iratokkal együtt döntés végett közvetlenül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. A (7) bekezdésben felsorolt esetekben a honvédelmi miniszter döntéséig a hadkötelest tényleges szolgálat teljesítésére behívni nem szabad.

(9) Ugyancsak közvetlenül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel döntés végett a járási főjegyző (polgármester) a papjelölti, illetve papi kedvezmény iránti kérvényeket azokban az esetekben, amelyekben elsőfokon - a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben - a honvédelmi miniszter hivatott határozni. (4. § (6) bek, 5. § (3) bek.)

(10) Ha valamely kedvezmény megadását hozzátartozó kéri, a határozatról nem a hadkötelest, hanem a kedvezményért folyamodó hozzátartozót kell értesíteni. Ha a kedvezményt megadják, a folyamodónak a határozaton felül a kedvezmény megadásáról igazolványt is kell kézbesiteni, amelyben őt a jogcimigazolási kötelezettségére (12. §) figyelmeztetni kell. (11. sz. minta.)

(11) A kedvezmények iránti igénybejelentést, valamint az ennek tárgyában hozott határozatot az állítási lajstrom minkét példányába, a kedvezmény megadását pedig az avatási jegyzőkönyvbe is, minden esetben be kell jegyezni.

(12) A járási főjegyző (polgármester) a kedvezményben részesitetteket, akik részére a (10) bekezdésben említett igazolványt kiállítja, nyilvántartásba veszi. A nyilvántartást az 1924. és ennél fiatalabb évfolyambeliekről évfolyamonkint kell összeállítani, az 1923. és ennél idősebb évfolyambeliek egy nyilvántartásba veendők fel. Az 5. § szerinti papi kedvezményben részesült személyt az illetékes honvédkiegészitő parancsnokságnak is külön nyilvántartásba kell vennie. Ezen kivül minden esetben, amikor a papi kedvezményt jogerős sorozóbizottsági, illetőleg elsőfokú hadkiegészítő hatósági határozattal itélték oda, az illetékes járási főjegyzőnek (polgármesternek) jelentenie kell a honvédelmi miniszterhez (közig, osztály) a kedvezményben részesült személy nevét, lakóhelyét és azonossági számát.

12. §

Kedvezményi jogcimigazolás

(1) Az 1945: VI. tc.-ben szabályozott földbirtokreform során földhözjuttatottak kedvezményére (2. §), az öt vagy annál több gyermekes családok egyes tagjait megillető kedvezményre (3. §), az öröklött mezőgazdasági kisebb birtok tulajdonosát megillető kedvezményre (6. §) és a családfenntartói kedvezményre (7. §) való jogcím fennállását a kedvezmény megadása iránti kérelemre megszabott módon (okmányokkal) a besorozást követő két év december hónapjában annál a járási főjegyzőnél (polgármesternél) kell igazolni, aki a kedvezményt megadó határozatot annak idején kiadta.

(2) A papi (rabbi), papjelölti (papnövendéki. rabbijelölti) - (4. és 5. §) - kedvezményben részesített hadköteles kedvezményi jogcímének fennállását az (1) bekezdés szerint illetékes járási főjegyzőnél (polgármesternél) elsőizben a besorozását követő december hó folyamán, majd folytatólagosan minden év december havában utoljára pedig annak az évnek december havában, amely évben 41. életévét betölti, a kedvezmény megadása iránti kérelemre meg szabott módon (a megállapított bizonyítványokkal, okmányokkal) igazolni köteles.

(3) A több katonát adó családok egyes tagjait megillető kedvezményben (9. §) részesített hadköteles atyjának, vagy özvegy anyjának, illetőleg a szülök elhalálozása után magának - hadkötelesnek, mindaddig, amig három testvér, illetve féltestvér a tényleges katonai szolgálatot le nem töltötte, a kedvezményre való jogcím fennállásának tanúsításául évenkint december hónapban az (1) bekezdés szerint illetékes járási főjegyzőnél (polgármesternél) a figyelem bejövő előljáró csapattestparancsnokság bizonyitványával (5. sz. minta) igazolnia kell azt, hogy a rendes tényleges szolgálatát le nem töltött testvér, féltestvér mint rendes szolgálati kötelezettség alatt álló hadköteles valóban még tényleg szolgál.

(4) Az előbbi (1)-(3) bekezdések szerinti jogcimigazolási kötelezettségre a járási főjegyzőnek (polgármesternek) a kedvezményi kére lem előterjesztésére jogosult személyt a kedvezmény megadásáról szóló igazolványban (11. § (10) bek.) figyelmeztetnie kell azzal, hogy a kellő időben való jogcimigazolás elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után.

(5) A kedvezményre való jogcim csak akkor ismerhető el, ha a kedvezmény megadására alapul szolgált viszonyok tényleg továbbra is fennállanak. Az igazolás azonban újonnan keletkezett viszonyokon is alapulhat.

(6) A 2., 3, 6, 7. és 9. § szerinti kedvezményre való jogcim fennállásának elismerése, vagy a kedvezmény megvonása tárgyában elsőfokon minden esetben, tehát akkor is, ha a kedvezményt elsőfokon a honvédelmi miniszter adta meg, az elsőfokú hadkiegészítő hatóság - a 11. § vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - határoz.

(7) A 4. és 5. § szerinti kedvezményre való jogcim fennállásának megállapítása vagy a kedvezmény megvonása tekintetében az előző

(6) bekezdésben foglalt rendelkezés azzal az eltéréssel irányadó, hogy elsőfokon a honvédelmi miniszter dönt azokban az esetekben, amelyekben a papjelölti kedvezmény megadása elsőfokon a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Ha az elsőfokú hadkiegészítési hatóságnak a kedvezmény fennállása tekintetében kételyei vannak, az iratokat a járási főjegyző (polgármester) utján határozathozatal nélkül akkor is a honvédelmi miniszterhez terjesztheti fel döntés végett, ha egyébként a jogcimigazolás kérdésében ő volna elsöfokon döntésre hivatott.

(8) A kedvezmény jogerős megvonását a 11. § (12) bek. értelmében a járási főjegyző (polgármester) által vezetendő nyilvántartásban, a papi kedvezmény megvonását pedig még a honvéd kiegészítő parancsnokság állal vezetendő külön nyilvántartásban is elő kell jegyezni.

(9) A kedvezmény megvonása miatt bejelentett fellebbezés esetében a honvédelmi miniszter döntéséig a kedvezmény érvényben marad.

(10) Amint a 2., 3., 6., 7. és 9. § szerinti kedvezmény megvonása jogerőssé vált, a megvonás folytán rendes tényleges szolgálatra kötelezetté vált személyt a még reá háruló tényleges szolgálali kötelezettsége teljesítésére be lehet hívni.

(11) A 4. és 5. § szerinti kedvezmény jogerős megvonása esetében a hadkötelest, a papi (rabbi), papjelölti (papnövendéki, rabbijelölti) kedvezmény élvezetének idején teljesített katonai szolgálat figyelmen kivül hagyásával, a rendes tényleges katonai szolgálat teljesítésére be lehet hivni.

(12) Ha a hadkiegészitési hatóság a legközelebbi igazolási határidő előtt tudomást szerez a kedvezmény feltételének megszűnéséről, haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kedvezmény megvonása iránt.

(13) Ha a családfenntartói kedvezményre (7. §) való igény fennállásának elbírálásához valamely férfi családtag keresetképtelenségének megállapítása válik szükségessé, ennek a legközelebbi sorozásig kell megtörténnie és csak akkor kell az igény fennállása tekintetében határozni. Ismételt megállapítás csak a "jelenleg keresetképtelen"-nek osztályozottaknál szükséges.

13. §

Szolgálathalasztás kedvezménye

(Rövidítve .- "Szolg. hál." kedvezmény.)

(1) A besorozott, de a rendes tényleges szolgálatra még be nem vonult szolgálatkötelesnek tényleges szolgálatra bevonulása elhalasztható annak az évnek bevonulási napjáig, amelyben a szolgálatköteles általában huszonnegyedik, amennyiben azt megkezdett tanulmányok indokolttá teszik huszonhatodik, orvosi tanulmányoknál huszonnyolcadik életévét betölti.

(2) A szolgálat megkezdésének elhalasztására figyelembe jöhet a besorozott, ha:

a) valamely meghatározott életpályához szükséges iskolai (szakiskolai, főiskolai) tanulmányokat folytat;

b) életpályára készülve a földművelés, ílletve mezőgazdaság (erdőgazdaság) vagy az ipar, kereskedelem, művészet valamelyik ágában gyakorlati szaktudás megszerzésére törekszik:

c) különös méltánylást érdemlő életviszonyok között van;

d) egy családból valamely másik fiútestvérével egyidejűleg jön rendes tényleges szolgálatra figyelembe.

(3) Az előbbi bekezdés a), b) vagy c) pontja alapján a szolgálathalasztás csak abban az esetben adható meg, amikor a megkövetelt ismeretek és gyakorlat elsajátításához megszakítás nélküli, hosszabb tanulmányok folytatása vagy hosszabb tartamú összefüggő gyakorlati tevékenység szükséges vagy kívánatos és ha azoknak a katonai szolgálat miatt való megszakítása az érdekeltre lényeges hátránnyal járna. Az előbbi bekezdés d) pontja alapján engedélyezett szolgálathalasztás esetében pedig figyelemmel kell kisérni azt, hogy az a másik fiútestvér, akire való tekintettel a szolgálathalasztást megadták, nem részesül-e szintén valamely kedvezményben (aminek megtörténte esetében ugyanis a szóbanforgó cimen engedélyezett szolgálathalasztás jogalapját vesztenél.

(4) A tanulmányoknak a besorozás időpontjában felsőbb tanintézetben való folytatását látogatási bizonyítvánnyal kell igazolni, illetőleg annak, aki a besorozás időpontjáig még főiskolai tanulmányokat nem folytat vagy azt kellő végzettség hiányában még nem kezdhette el, a főiskolára való felvétel fellételéül szolgáló iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt kell igazolásként a kérvényhez csatolnia annak kijelentése mellett, hogy főiskolai tanulmányokat kiván kezdeni. A halasztási kérelem okául felhozott szakszerű gyakorlati tevékenység folytatását a tartózkodási hely szerint illetékes járási főjegyzőnek (polgármesternek) bizonyítványával kell igazolni. A bizonyítvány a bemutatott s a szükséghez képest ellenőrzött működési bizonyitvány alapján állítandó ki.

(5) A keresetnek a tényleges szolgálat tartama alatt átmeneti csökkenése vagy akár teljes megszűnése egymagában a katonai szolgálat teljesítésének elhalasztására alapul nem szolgálhat.

(6) A lényleges szolgálat elhalasztásának szükségességét igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványban a kért halasztás időtartamát is meg kell jelölni. A folyamodványt a sorolási évnek július hó 31. napjáig ahhoz a honvéd kiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani, amelynél a folyamodó mint besorozott beosztás és behívás végett nyilvántartásban áll.

(7) Július hó 31. napja után benyújtott folyamodvány csak akkor vehető tárgyalás alá ha a határidő elmulasztása elfogadhatóan igazolható vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett különös méltánylást érdemlő életviszonyok utólag keletkeztek.

(8) A szolgálathalasztásra irányuló kérelem tárgyában a még be nem vonult szolgálatkötelesekre vonatkozóan a (6) bekezdés szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokság határoz. A már bevonult szolgálatkötelesek halasztási kérelme feleli a csapattest szerint illetékes honvéd kerületi parancsnokság határoz

(9) A honvéd kiegészítő parancsnokságnak illetve kerületi parancsnokságnak a szolgálathalasztás tárgyában hozott elutasító határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a honvédelmi miniszterhez. A fellebbezésnek felfüggesztő hatálya nincsen.

(10) Ha az előterjesztett kérelem tekintetében a bevonulási nap előtt bármilyen okból még nem hoztak határozatot, a szolgálatköteles a tényleges szolgálatra bevonulni köteles. Ez a körülmény a tényleges szolgálat elhalasztásának utólagos engedélyezését nem akadályozza.

(11) A tényleges szolgálat elhalasztásának kedvezményében részesített hadkötelesnek a szolgálathalasztásban való részesítést követő évtől kezdve a szolgálathalasztás tartama alatt - kivéve az engedélyezett szolgálathalasztás utolsó naptári évét - a szolgálat elhalasztására alapul szolgált viszonyok változatlan fennállását a (6) bekezdés szerint illetékes honvéd ki egészítő parancsnokságnál igazolnia kell. Az igazolásnak a halasztási kérelem felszerelésére megszabott módon [(4) bek.] évenkint legkésőbb augusztus hó 15. napjáig kell megtörténnie.

(12) Az engedélyezett szolgálathalasztást meg kell vonni, ha az előbbi bekezdésben megkívánt igazolást egyáltalán nem, vagy nem kellő időben terjesztették elő, vagy ha az igazolás tartalmánál fogva nem kielégítő. A szolgálathalasztás további érvényben tartása, ugyszintén a szolgálathalasztás megvonása a (6) bekezdés szerint illetékes honvéd kiegészitö parancsnokság hatáskörébe tartozik. A szolgálni halasztás kedvezményét megvonó határozat ellen használható fellebbezés tekintetében a (9) bekezdés megfelelően irányadó.

(13) A szolgálathalasztási kedvezmény megvonása esetén az újonc a legközelebbi kiképzési év megfelelő bevonulási napjára tényleges szolgálatra behivható.

(14) Azokat az újoncokat, akiknek tényleges szolgálatuk megkezdésének elhalasztását állománybavételük után engedték meg az állományból törölni kell és ujabb beosztásuk és behívásuk céljából a (6) bekezdés értelmében illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksághoz kell visszautalni. Ezeket a honvéd kiegészítő parancsnokság újból, mint besorozott, de szolgálathalasztás folyton még végérvényesen hanem hívott újoncokat nyilvántartásba veszi s a szolgálathalasztás lejáriának idejére (esetleg a megvonást követő bevonulás idejére) újból beosztja és behívhatja. A szolgálathalasztás további érvényben tartása céljából a viszonyok változatlan fennállását ennél a honvéd kiegészítő parancsnokságnál kell a (11) bekezdés szerint igazolni.

(15) Hadifogságból vagy deportálásból hazatérők, hazatérésüktől hat hónapon belül tényleges katonai szolgálatra nem hívhatók be. Behívásuk tehát eddig az időpontig elhalasztandó. Az intézkedés ezirányban, a hazatérés időpontjának megfelelő igazolása alapján, hivatalból teendő meg.

(16) A folyó (1946) évben a fenti (6) és (7) bekezdéseknek a szolgálathalasztás iránti kérelmek határidejére, illetőleg ennek elmulasztására vonatkozó rendelkezései nem. nyernek alkalmazást.

14. §

Mentesítések a katonai szolgálat alól

(1) A R. 3. § (1) bekezdés értelmében mentesithetők a katonai szolgálat alól

a) a föld alatt dolgozó bányászok,

b) a jóvátételi-

c) az ujjáépitésiüzemek nélkülözhetetlen szakalkalmazottal,

d) a vasutak és hajózási vállalatok személyzetéhez tartozó alkalmazottak.

e) a posta, táviró és távbeszélő forgalmi személyzetéhez tartózó alkalmazottak, alkalmazásuk ideje alatt,

f) egyéb személyek igen fontos közérdekből

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogcímeken mentesítettek jogcímük fennállása esetében is a honvédelmi miniszter által meghatározandó egy későbbi időpontban ugyancsak igénybe vételnek katonai szolgálatra. Ennek a katona szolgálatnak időtartama a honvédelmi miniszter által meghatározotlan legalább 12, legfeljebb 20 hétre terjed.

(3) Az államrendőrség tagjai a katonai szol gálat alól további rendelkezésig mentesülnek

15. §

Mentesítés iránti kérelmek előterjesztése és határozathozatal a mentesítés tekintetében

(1) A 14. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt személyek mentesítését csak, a munka adó (vállalat, üzem, intézeti kérheti a honvédelmi minisztertől. Csak olyan már besorozott de rendes katonai (munka-) szolgálatot még nem teljesített, 24 évesnél fiatalabb személy mentesítését lehet kérni, aki a vállalatnál üzemnél, intézetnél valóban nélkülözhetetlen.

(2) A mentesítés iránti kérelmet a 12. sz. melléklet mintája szerint elkészítve négy példányban kell előterjeszteni. Egy mentesítés kérelembe csak az ugyanazon járás (város Budapesten kerület) területén lakó személyeket lehet felvenni. A kérelem indokoltságáért, valamint a kérelemben felsorolt adatok helyességéért a munkaadó felelősséggel tartozik.

(3) A kérelmet véleményezés végett be ke mutatni az illetékes miniszternek, aki véleményét a kérelem 9. függőleges rovatába jegy; be. Illetékesnek azt a minisztert kell tekinteni, akinek ügyköréhez a mentesítést kérő vállalat. stb. tevékenységével összefüggő ügyek legfelsőbb fokon általában tartoznak.

(4) Az illetékes miniszter véleményével ellátott mentesitési kérelmet a f. (1946.) évbe október hó 31-ig, a további években pedig évente május hó 31-ig kell a honvédelmi miniszter (közigazgatási osztály) elé terjeszteni.

(5) A mentesítési kérelem felett a honvédelmi miniszter határoz. A honvédelmi miniszter határozatáról - a mentesítés megadása esetén vonatkozó 13. sz. minta szerinti mentesitési igazolvány kiadása melleit - a munkaadói (vállalatot, üzemet, intézetet), továbbá az illetékes járási főjegyzőt (polgármester) és a honvéd kiegészítő parancsnokságot a mentesitési kérelmek egy-egy példányának megküldésével értesiti. A megadott mentesítést az állítási lajstrom illetőleg avatási jegyzőkönyv megfelelő rovata ban elő kell jegyezni.

(6) A 14. § (1) bekezdés f) pontjára alapító kérelmet a (4) bekezdésben megjelölt időpont: az illetékes járási főjegyzőnél (polgármesterné kell előterjeszteni az igen fontos közérdek igazolására alkalmas iratok csatolása mellett. A járási főjegyző (polgármester) a kérvényt és mellékleteit a sorozás helyének, időpontjának és eredményének jelentése mellett döntés végett a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. A honvédelmi miniszter döntéséről - a mentesítés megadása esetén a vonatkozó mentesítési igazolvány kiadása mellett - az érdekelttel leendő közlés végett a járási főjegyzőt (polgármestert), továbbá az illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságot értesiti. A megadott mentesítést az állítási lajstrom, illetőleg avatási jegyzőkönyv megfelelő rovataiban elő kell jegyezni.

(7) Ha a mentesítés indokául szolgált viszonyokban változás áll be, a munkaadó (vállalat, stb.), illetőleg a mentesített személy köteles ezt a honvédelmi miniszternek haladéktalanul bejelenteni. A munkaadó (vállalat, stb.), illetőleg a mentesített személy egyébként egy év elteltével csak abban az esetben kérheti a mentesség két ízben történő meghosszabbítását, ha a mentesség jogcímének változatlan fennállását évente május 31-ig a honvédelmi miniszter előtt igazolja. A mentesítés meghosszabbítása iránti kérelmet az illetékes miniszternek véleményezés végett szintén be kell mutatni. A mentesítés meghosszabbítása iránti kérelemhez a mentesítési igazolványokat záradékolás végett csatolni kell.

(8) A 14. § (3) bekezdése szerint az államrendőrség tagjai a katonai szolgálat alól további rendelkezésig mentesülnek. A jogcim fennállását a vármegyei (th. városi) rendőrhatóság vezetője, Budapesten a rendőrfőkapitány igazolja és ennek alapján magának az érdekeltnek kell a sorozás alkalmával a sorozó-bizoílságtól, egyébként pedig a járási főjegyzőtől (polgármestertől) mentességének megállapítását kérnie. A mentesség az állítási lajstromok, illetőleg avatási jegyzőkönyv megfelelő rovataiban előjegyzendő, a mentesített személy részére pedig a 14. sz. minta szerinti "mentesítési igazolvány"-t kell kiadni.

(9) A (8) bekezdésben emiitett mentességi jogcim változatlan fennállását maguknak az érdekelteknek .minden év május havában az előirt igazolás és a mentesítési igazolvány csatolása mellett igazolniok kell az illetékes járási főjegyzőnél (polgármesternél). Ha e jogcim-igazolás során a mentesítésre való jogcim fennállása már nem állapithaló meg vagy a kellő időben való jogcimigazolást elmulasztják és a mulasztást elfogadhatóan ki nem mentik, a járási főjegyző (polgármester) megállapítja a mentesség megszűnését. A járási főjegyző (polgármester) a mentesség fennállásának, illetőleg megszűnésének megállapításáról előjegyzés végett az illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságot és magát az érdekeltet értesiti. Amennyibben a járási főjegyző (polgármester) a mentesség további fennállását állapítja meg, az erről szóló értesítéssel egyidejűleg az érdekeltnek a megfelelően záradékolt mentesítési igazolványt újból kiadja.

(10) A besorozást követően történt alkalmazás a mentességre igényt nem nyújt.

Budapest, 1946. évi augusztus hó 16-án.

A miniszter helyett:

Sárkány s. k.,

államtitkár

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep1.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep2.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep3.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep4.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep5.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep6.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep7.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep8.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep9.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep10.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1946 MK/Magyar közlöny 1946_188._19460820/kep/kep11.jpg