1946. évi XX. törvénycikk

egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről[1]

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. FEJEZET

Villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vétele

1. § (1) A szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. tc. 4. §-ában nem említett közhasználatú villamosműveknek azok az energiatelepei, amelyeknek teljesítőképessége, az összes beépített tartalékok hozzászámításával, húszezer kilovoltamperet elér vagy meghalad, állami tulajdonba vétetnek, feltéve, hogy az általuk fejlesztett energiának legalább ötvenegy százalékát rendszeresen az országos távvezetékhálózat, illetőleg olyan fogyasztók ellátására szolgáltatják, akiknek, illetőleg amelyeknek üzemei az energiateleppel műszaki vagy hőenergiagazdasági egységet nem alkotnak.

(2) Ha az ország villamos energiagazdálkodásának érdeke megkívánja, az iparügyi miniszter állami tulajdonba veheti bármely közhasználatú villamosműnek a jelen törvény hatálybalépése előtt üzembehelyezett olyan enegiatelepét is, amelynek teljesítőképessége ötezer kilovoltamperet elér vagy meghalad.

2. § (1) A köz- vagy saját használatú villamosművekhez tartozó azok a távvezetékek, amelyek feszültsége hatvan kilovoltot elér vagy meghalad, állami tulajdonba vétetnek.

(2) Az iparügyi miniszter a villamos energiagazdálkodás közérdekű céljainak biztosítása érdekében az (1) bekezdés rendelkezése alá nem eső minden olyan távvezetéket is állami tulajdonba vehet, amely két energiatelepet köt össze, feltéve, hogy a távvezetéket a jelen törvény hatálybalépése előtt már üzembehelyezték.

3. § (1) Közhasználatú villamosmű energiaszükségletének ellátására szolgáló és az 1. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítőképességet elérő vagy meghaladó villamos energiatelepet, úgyszintén a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feszültséget elérő vagy meghaladó távvezetéket a jelen törvény hatálybalépése után csak az állam létesíthet. E korlátozás alól az iparügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium indokolt esetben kivételt tehet.

(2) Köz- vagy saját használatú villamosmű energiaszükségletének ellátására szolgáló villamos energiatelepet csak az iparügyi miniszter által - az ország villamos energiagazdálkodási érdekeinek szem előtt tartásával -megállapított helyen és műszaki feltételek szerint szabad létesíteni.

4. § Budapest Székesfőváros Elektromos Művei tulajdonában lévő vagy az általa a jelen törvény hatálybalépése után létesítendő energiatelepekre és távvezetékekre az 1-3. § ok rendelkezései nem terjednek ki.

II. FEJEZET

A villamos energiagazdálkodás közérdekű céljai megvalósítását biztosító egyéb rendelkezések

5. § A közhasználatú villamosműnek a villamos energia fejlesztésére, vezetésére és elosztására szolgáló berendezései tekintetében a község (város) részére a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. tc. 54-56. §-aiban, illetőleg az energiaszolgáltatási szerződésekben (1931. évi XVI. tc. 65. §) biztosított megváltási és háramlási jog az államot illeti meg.

6. § (1) Ha valamely közhasználatú villamosmű tulajdonosa az 1. § (1), illetőleg a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá nem eső energiatelepét vagy távvezetékét eladni, bérbeadni vagy haszonbérbeadni kívánja, köteles ezt a szerződés megkötése előtt az iparügyi miniszternek bejelenteni. Az állam ilyen esetben jogosult az energiatelepet vagy távvezetéket a tervbevett szerződésben megállapított feltételekkel megvenni, bérbevenni, illetőleg haszonbérbevenni. Az iparügyi miniszter az állam részére biztosított ezt a jogot a bejelentés kézhezvételétől számított hatvan nap alatt gyakorolhatja.

(2) Az előbbi bekezdés ellenére kötött jogügylet érvénytelen.

7. § (1) Ha az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely köz- vagy saját használatú villamosmű engedélyesét, illetőleg fenntartóját

a) villamos energiának megjelölt fogyasztók részére meghatározott mennyiségben és megszabott feltételekkel való szolgáltatására,

b) más villamosművel meghatározott módon való együttműködésre kötelezheti.

(2) Saját használatú villamosmű fenntartójával szemben az előbbi bekezdés a) pontja csak annyiban alkalmazható, amennyiben a kötelezettség teljesítése a fenntartó és alkalmazottai háztartásának, gazdaságának vagy vállalatának villamos energiával való ellátása mellett lehetséges.

(3) Ha a villamosmű engedélyese, illetőleg fenntartója az (1) bekezdés alapján reárótt kötelezettségnek egyáltalában nem vagy nem megfelelően tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséről az engedélyes, illetőleg a fenntartó terhére az iparügyi miniszter gondoskodik. Az iparügyi miniszter e célból hatósági vezetőt rendel ki, aki jogosult az említett kötelezettség teljesítéséhez szükséges jognyilatkozatokat és intézkedéseket az engedélyes, illetőleg a fenntartó nevében megtenni. A hatósági vezetéssel felmerülő költség az engedélyest, illetőleg a fenntartót terheli.

8. § (1) Amennyiben az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely közhasználatú villamosmű tulajdonosát kötelezheti, hogy a háborús események következtében történt megrongálódás folytán vagy egyéb okból üzemképtelen energiatelepét, távvezetékét, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezését meghatározott idő alatt helyezze üzemképes állapotba.

(2) A tulajdonos az iparügyi miniszter határozatának közlésétől számított tizenöt nap alatt nyilatkozni köteles, hogy a határozatot hajlandó-e végrehajtani, illetőleg végre tudja-e hajtani. Ha a tulajdonos nyilatkozatát nem terjeszti elő vagy ha nyilatkozatában azt jelenti ki, hogy a határozatot nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, végül ha a határozatot a megszabott - és indokolt kérelmére esetleg meghosszabbított - határidő alatt nyilatkozata ellenére nem hajtja végre, az energiatelepet, távvezetéket, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezést állami tulajdonba lehet venni.

(3) Ha a Kúrián alakult különbíróság (1931. évi XVI. tc. 60. §) az iparügyi miniszter kérésére folyamatba tett eljárása során a tulajdonos gazdasági helyzetének és az összes körülményeknek gondos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos az (1) bekezdés alapján kiadott határozat végrehajtására jogos érdekeinek sérelme nélkül képes lett volna és azt ennek ellenére megtagadta, vagy elmulasztotta, az iparügyi miniszter a tulajdonost a kártalanítás ötven százalékáig terjedhető pénzbírsággal sujthatja. A pénzbírságból befolyó összeg az Országos Energiagazdasági Alapot (1931. évi XVI. tc. 58. §) illeti.

9. § (1) Amennyiben az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely közhasználatú villamosmű engedélyesét, illetőleg fenntartóját kötelezheti, hogy a biztonság követelményeinek meg nem felelő energiatelepén, távvezetékén, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezésén a biztonságossá tételhez megkívánt munkálatok elvégzéséről gondoskodjék.

(2) Ha az engedélyes, illetőleg a fenntartó a villamosmű tulajdonosa, a további eljárásra a 8. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az engedélyes, illetőleg a fenntartó a villamosműnek nem tulajdonosa, a 8. § (2) és (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdésben említett jogkövetkezmény helyett vele szemben az engedélyokirat (működési engedély) visszavonásának (1931. évi XVI. tc. 50. §) van helye, a (3) bekezdés alapján reá kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig a villamosműből elért utolsó havi nyers jövedelem tizennyolcszorosa.

(4) Az előbbi bekezdés esetében az iparügyi miniszter a villamosmű tulajdonosát az engedélyes, illetőleg fenntartó által el nem végzett munkálatok elvégzésére kötelezheti. A további eljárásra a 8. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) Ha az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely köz- vagy saját használatú villamosmű tulajdonosát energiatelepének, illetőleg távvezetékének meghatározott mértékű bővítésére kötelezheti.

(2) Ha a villamosmű tulajdonosa az előbbi bekezdés alapján elrendelt és a villamosmű teljesítőképességét legalább negyven százalékkal növelő bővítést az iparügyi miniszter által megállapított feltételekkel a saját költségén végrehajtja, a villamosmű energiatelepét, illetőleg távvezetékét a bővítés elrendelésétől számított tizenöt éven belül a jelen törvény 1. §-ának (2), illetőleg 2. §-ának (2) bekezdése alapján állami tulajdonba venni nem lehet.

(3) Ha a villamosmű tulajdonosa a bővítést a saját költségén nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, a végrehajtásról az iparügyi miniszter gondoskodhat; a bővítés költségei ebben az esetben az államot terhelik. A bővített villamosműnek az állam olyan arányban lesz társtulajdonosa, amilyen arányban a bővítési munkálatok befejezése után a bővítésre fordított költség a villamosmű értékéhez áll. Ha a bővítés folytán keletkezett jövedelemtöbblet a villamosmű jövedelméből az államra a tulajdoni arány szerint eső részt meghaladja, az államnak a jövedelem arányos része helyett a bővítés következtében előállott jövedelemtöbbletre van igénye. Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a Kúrián alakított különbíróság dönt.

(4) Ha a villamosmű tulajdonosa az (1) bekezdés alapján reárótt kötelezettségnek nem megfelelően tesz eleget, a kötelezettség kielégítő teljesítéséről a 7. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell gondoskodni.

(5) Bérlet vagy haszonbérlet esetében a bérlő, illetőleg a haszonbérlő a bővítés végrehajtását tűrni köteles. Ha a felek a bővítés folytán indokoltnak mutatkozó bér- vagy haszonbéremelés mértékében megegyezni nem tudnak, azt bármelyik fél kérelmére a Kúrián alakított, különbíróság; állapítja meg. A különbíróság ítéletének közlésétől számított harminc nap alatt bármelyik fél jogosult a bérletet vagy haszonbérletet hat hónapi időtartamra felmondani.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott mentesség a villamosmű tulajdonosát abban az esetben is megilleti, ha az 1. § (2), illetőleg a 2. § (2) bekezdése alá eső energiatelepének vagy távvezetékének - a villamosmű teljesítőképességét legalább negyven százalékkal növelő - bővítését a saját elhatározásából, az (1) bekezdés alapján történő kötelezés nélkül hajtja végre. Ebben az esetben a mentesség időtartamát a bővítéshez megkívánt építési engedély (1931. évi XVI. tc. 17. §) kiadatásától kell számítani.

11. § (1) Ha valamely közvagy saját használatú villamosmű a gazdaságosság követelményeinek nem felel meg, az iparügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium elrendelheti a villamosmű megfelelő korszerűsítését, végső esetben pedig működésének korlátozását, esetleg teljes megszüntetését is. A villamosmű működésének korlátozását vagy teljes megszüntetését azonban csak akkor lehet elrendelni, ha az állam a szükségelt villamos energiát az addigiaknál nem kedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezésre bocsátja. Annak megállapításában, hogy a villamos energiának az állam által történő rendelkezésre bocsátása feltételei az addigiaknál nem kedvezőtlenebbek-e, a villamosmű fennmaradó tőketerheit is figyelembe kell venni. A villamosmű működésének korlátozását vagy megszüntetését elrendelő határozat ellen a Kúrián alakított különbírósághoz halasztó hatályú felszólamlásnak van helye.

(2) Ha a villamosmű tulajdonosa az elrendelt korszerűsítést a saját költségén nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, a korszerűsítésről az állam költségén az iparügyi miniszter gondoskodhat. A korszerűsített villamosmű tulajdona és jövedelmének megoszlása tekintetében a 10. § (3) bekezdését, a korszerűsítés nem megfelelő végrehajtása, illetőleg a bérlet és haszonbérlet esetében követendő eljárást illetően pedig a 10. § (4), illetőleg (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) Az iparügyi miniszter a villamosművek üzem- és üzletvitelét, az általuk alkalmazott árszabásokat, a villamos energiaszolgáltatás feltételeit és a villamosművek egyéb kötelezettségeit felülvizsgálja és mindezekre nézve egységes irányelveket állapít meg. A villamosművek tulajdonosai, engedélyesei, illetőleg fenntartói kötelesek az irányelveket megtartani.

(2) Amennyiben az iparügyi miniszter az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat alapján az engedélyokiratban, illetőleg az energiaszolgáltatási szerződésben meghatározott egységárak megváltoztatását tartja szükségesnek, az érdekelteket az egységárak megváltoztatására hívja fel. Ha az érdekeltek a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesznek eleget, az iparügyi miniszter az ügyet a Kúrián alakított külön bíróság elé terjeszti. A különbíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével az engedélyokiratban, illetőleg az energiaszolgáltatási szerződésben meghatározott egységárakat vagy fenntartja, vagy pedig azok helyett egészen vagy részben új egységárakat állapít meg.

(3) Az előző bekezdések rendelkezései nem érintik az árszínvonal szabályozására a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint hivatott szervnek a villamos energia egységára megállapítása tekintetében biztosított jogkörét.

13. § Az energiagazdálkodás közérdekű célkitűzéseinek hathatósabb megvalósítása végett a közhasználatú villamosművek engedélyesei, illetőleg fenntartói a villamosmű által a közvetlen fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia számlázott ellenértéke után számított két százalék járulékot kötelesek az Országos Energiagazdasági Alap részére fizetni.

III. FEJEZET

Kártalanítás

14. § (1) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett energiatelepekért, távvezetékekért és a villamos energia elosztására szolgáló berendezésekért, valamint a községektől (városoktól) a jelen törvénnyel elvont megváltási és háramlási jogért az állam kártalanítást nyújt.

(2) A kártalanításról külön törvény rendelkezik. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a jelen törvény hatálybalépésétől számított négy hónap alatt köteles a Nemzetgyűléshez benyújtani.

IV. FEJEZET

A munkavállalók védelme

15. § (1) Az állam mindazoknak a munkavállalóknak a számára, akik a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett energiatelepeknél, távvezetékeknél és a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknél teljesítenek szolgálatot, szerzett jogaikat biztosítja arra az esetre, ha őket az állam vagy állami érdekeltségű vállalat szolgálatába átveszik. A munkavállalók átvételének részletes szabályait az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(2) Az állam vagy állami érdekeltségű vállalat szolgálatába át nem vett munkavállalók szolgálati viszonyára, illetőleg annak megszüntetésére az általános magánjogi szabályok irányadók.

V. FEJEZET

Országos Villamos Energiagazdasági Tanács

16. § (1) A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország villamos energiagazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben véleményadás és javaslattétel céljából az energiagazdasági szakemberek sorából Országos Villamos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani.

(2) Az iparügyi miniszter az 1. § (3) és a 2. (2) bekezdésében, a 3. és a 6-12. §-okban említett, valamint az Országos Energiagazdasági Alap felhasználására vonatkozó kérdésekben való intézkedés előtt a Tanács véleményét minden esetben meghallgatja.

(3) A Tanács elnökből, két alelnökből és tizenkét tagból áll. Elnökét az iparügyi miniszter előterjesztésére, egyik alelnökét az iparügyi miniszternek a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve tett előterjesztésére, másik alelnökét Budapest székesfőváros polgármesterének előterjesztésére a miniszterelnök, tagjait pedig - közülük kettőt a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve - az iparügyi miniszter nevezi ki. A Tanács elnökét, alelnökét és tagjait megillető tiszteletdíj összegét az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(4) A Tanács működésével felmerülő személyi és dologi kiadások fedezéséről az iparügyi tárca terhére az állami költségvetésben kell gondoskodni.

(5) A Tanács szervezetére vonatkozó részletes szabályokat és a Tanács ügyrendjét az iparügyi miniszter - a Tanács javaslatára - rendelettel állapítja meg.

VI. FEJEZET

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

17. § (1) Az állam tulajdonában levő - ideértve a jelen törvény, illetőleg a szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. törvénycikk alapján állami tulajdonba vett - energiatelepek, távvezetékek és a villamos energia elosztására szolgáló berendezések üzembentartását, kezelését és fejlesztését részvénytársasági alakban működő állami vállalatra kell bízni. Az iparügyi miniszter e rendelkezés alól indokolt esetekben kivételt tehet és valamely állami üzemhez tartozó, egészen vagy részben az üzem villamos energiaszükségletének ellátására szolgáló energiatelepet és egyéb berendezést az illető üzem kezelésében meghagyhat.

(2) Az előbbi bekezdésben említett részvénytársaság feladata az új állami energiatelepek, távvezetékek, a villamos energia elosztására szolgáló új állami berendezések létesítése és általában közérdekű energiagazdálkodási feladatok megvalósítása is. E feladatok megvalósítása érdekében a részvénytársaság villamosművek létesítésében és fenntartásában más természetes vagy jogi személyekkel közösen részt vehet.

(3) A részvénytársaság felett az iparügyi miniszter felügyeletet gyakorol.

18. § A Kúrián alakított különbíróság a jelen törvény alapján eléje terjesztett ügyekben azok előterjesztésétől számított kilencven nap alatt határozni köteles. Határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

19. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napját az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(2) A jelen törvényt az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhatodik évi szeptember hó második napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök