2330/1946. ME rendelet

a "Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, mint Szövetkezet" és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja, mint szövetkezet eredményes működésének előmozdítása tárgyában

A minisztérium avégből, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, mint Szövetkezet (továbbiakban:MSzK), valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja, mint szövetkezet (továbbiakban: FSzOK) munkájának eredményességét a mezőgazdasági termelés és értékesítés zavartalansága, a földmivelő és városi dolgozó lakosság jobb megélhetésének biztosítása és az ország dolgozó népének fogyasztási javakkal való kedvezményes ellátása "érdekében biztosítsa, az 1946. VI. tc. 1.§-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ működési köre

1. § (1) A MSzK működésének a jelen rendeletben szabályozott köre, amennyiben az alábbi rendelkezésekből más nem következik, - a mezőgazdasági szövetkezetekre terjed ki.

(2) Mezőgazdasági szövetkezet a jelen rendelet alkalmazása szempontjából, az a szövetkezet:

a) Amelynek az alapszabályokban megállapított tárgya egészben vagy tulnyomórészben mezőgazdasági célú tevékenység: vagy

b) melynek tagjai az alapszabályok rendelkezése értelmében vagy a szövetkezet működési köréből megállapíthatóan többségükben Őstermelők, tárgya pedig egészben vagy részben a tagok, vagy a tagok és mások által termeli mezőgazdasági terményeknek, vagy mezőgazdasági ipari termékeknek értékesítése illetőleg feldolgozása, továbbá a tagok részére, vagy a tagok és mások részére mezőgazdasági termelési eszközök és fogyasztási cikkek rendelkezésre bocsátása,

(3) Amennyiben az MSzK, másfelől, valamely szövetkezet, vagy szövetkezeti központ között vitássá válik, hogy a szövetkezet a jelen rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági (őstermelő) szövetkezetnek tekinthető-e, az Országos Szövetkezeti Tanács (továbbiakban: OSzT) meghallgatásával a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter a földmivelésügyi és iparügyi miniszterrel egyetértve annak az elvnek a szem előtt tartásával dönt, hogy minden szövetkezeti létesítmény ahhoz a szövetkezeti központhoz tartozzék, amelynek érdekeltsége céljára alapításkor létesült és tényleg működik. Ily döntésnek az MSzK, vagy bármely érdekelt fél kérésére mindkét érdekelt meghallgatása után van helye.

2. § A MSzK felügyelete és ellenőrzése alá tartoznak:

a) Azok a mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdasági szövetkezeti kötelékek (központok, szövetségek), amelyek a MSzK-nak önkéntes belépés alapján tagjai,

b) azok a mezőgazdasági szövetkezetek, melyek az államtól, törvényhatóságtól, községtől (várostól), az Országos Központi Hitelszövetkezettől, az Országos Földhitelintézettől, vagy magától a MSzk-tól mezőgazdasági célra, vagy a szövetkezet fennállása, illetve eredményes működése érdekében - amennyiben a jelen rendelet 5. §-ának b) pontja másként nem intézkedik, - segélyt vagy kölcsönt kapnak, vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor ily kölcsöntartozásuk van,

c) azok a bár nem szövetkezetként működő vállalatok, amelyeknél a MSzK-nak, vagy tagszövetkezetének, vagy ezek többségi érdekeltségéhez tartozó vállalatnak külön külön vagy együttesen 50%-os, vagy többségi érdekeltsége van. feltéve, hogy a MSzK kitérőre a felügyelet és ellenőrzés kiterjesztéséhez az OSzT meghallgatása után a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve hozzájárul;

d) a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsége;

e) a Földmivesszövetkezeteknek a 131000/1945. FM rendelet 18. §-a alapján megalakított központja.

3. § (1) A MSzK tagjául nem léphet be:

a) A Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének tagszövetkezete;

b) a 131000/1945. FM rendelet alapján alakuló földműves szövetkezet, hacsak a földmivelésügyi minisztertől a belépésre külön engedélyt nem kap;

c) ha a Halászok Országos Termelő és Értékesítő Szövetkezete a MSzK tagjául belép, e szövetkezet tagszövetkezete.

(2) A földmivelésügyi miniszter a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségét kötelezheti, hogy a MSzK tagjául belépjen és megállapíthatja a szövetség által a belépéskor jegyzendő üzletrészek minőségét és számát

(3) Az előbbi bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók a földmives szövetkezetének a 131000/1945. FM rendelet 18. §-a alapján megalakított központjára.

(4) A MSzK a jelen §-ban említett szövetkezeti kötelékeket, mint tagjait a tagszövetkezetei feletti felügyelet és ellenőrzése gyakorlásában kívánságukra a saját szervei utján támogatja. E kötelékeket a tekintetben is ellenőrzi, hogy tagszövetkezelei felett az őket a fennálló jogszabályok, illetőleg a szövetkezeti alapszabályok értelmében megillető felügyeletet és ellenőrzést megfelelően gyakorolják-e.

II. Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központjának működési köre

4. § (1) A FSzOK működésének a jelen rendeletiben szabályozott köre, amennyiben az alábbi rendelkezésekből mégsem következik, a fogyasztási szövetkezetekre terjed ki.

(2) Fogyasztási szövetkezet a jelen rendelet alkalmazása szempontjából, az a szövetkezet, amelynek az alapszabályokban megállapított tárgya egészben vagy túlnyomó részben fogyasztási cikkeknek, tagjai vagy mások számára történő beszerzése és rendelkezésre bocsátása.

(3) Amennyiben a FSzOK és valamely szövetkezet, vagy szövetkezeti központ kötött vitássá válik, hogy a szövetkezet a jelen rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztási szövetkezetnek tekinthető-e, az Országos Szövetkezeti Tanács meghallgatásával a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve, annak az elvnek a szem előtt tartásával dönt, hogy minden szövetkezeti létesitmény ahhoz a szövetkezeti központhoz tartozzék, melynek érdekeltsége céljára alapitásakor létesült és tényleg működik, ily döntésnek az FSzOK, vagy bármely érdekelt fél kérésére mindkét érdekelt meghallgatása után van helye.

5. § A FSzOK felügyelete és ellenőrzése alá tartoznak:

a) Azok a fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti kötelékek, (központok, szövetségek), amelyek a FSzOK-nak önkéntes belépés alapján tagjai;

b) azok a fogyasztási szövetkezetek, melyek az államtól, törvényhatóságtól, községtől (várostól), az Országos Központi Hitelszövetkezettől, az Országos Földhitelintézettől, vagy magától a FSzOK-tól fogyasztási vagy ipari termelési célra, vagy a szövetkezet fennállása, illetve eredményes működésé érdekében - amennyiben a jelen rendelet 2. §-ának b) pontja máskép nem intézkedik - segélyt vagy kölcsönt kapnak, vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor ilyen kölcsöntartozásuk van:

c) azok a bár nem szövetkezeiként működő vállalatok, melyeknél a FSzOK-nak vagy tag szövetkezetének, vagy ezek többségi érdekeltségéhez tartozó vállalatnak külön-külön vagy együttesen 50%-os vagy többségi érdekeltsége van feltéve, hogy a FSzOK kérésére a felügyelet és ellenőrzés kiterjesztéséhez az OSzT meghallgatása után a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve hozzájárul.

III. A Szövetkezeti Központok felügyeletének és ellenőrzésérek gyakorlása

6. § (1) Segély esetében a MSzK-t a 2. § b), illetve a FSzOK-t az 5. § b) pontján alakuló felügyeleti és ellenőrzési jogkör - hacsak a segélynyújtó hosszabb időtartamot nem kötött ki -a segélynyújtás üzleti évének mérlegét megállapító közgyűlés napjáig, kölcsön esetében pedig a kölcsöntartozás teljes kiegyenlítéséig illeti meg.

(2) A MSzK-t a 2. § b), illetőleg a FSzOK-t az 5. § b) pontja alapján felügyeleti és ellenőrzési jogkör nem illeti meg, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagszövetkezetei, a 3.500/1941. ME rendelet alapján létesített közjóléti szövetkezetek, valamint azok felett a szövetkezetek felett, amelyek a 3. § értelmében a MSzK-nak közvetlenül önkéntes belépéssel nem válhatnak tagjává.

7. § (1) A MSzK, illetőleg FSzOK a felügyelete és ellenőrzése alá tartozó szövetkezetek felett ezt a jogkörét az alábbi rendelkezések szerint gyakorolja;

a) kiküldöttje utján résztvesz azoknak a szövetkezeteknek a megalakításában, amelyek a MSzK, illetőleg a FSzOK tagjává kívánnak válni és felügyel a megalakulás törvényszerűségére;

b) kiküldöttje bármikor résztvehet a szövetkezetek rendes és rendkívüli közgyűlésein, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésein, azokon felszólalhat és indítványokat tehet, de szavazati jogot nem gyakorolhat;

c) kívánhatja, hogy a közgyűlés tárgysorozatára felvett bármely ügyre vonatkozó iratokat a szövetkezet választása szerint eredetiben vagy másolatban legalább 15 nappal a közgyűlés előtt hozzá bemutassák és hogy a bemutatás napjától számított 8 napon belül tett észrevételeit a szövetkezet igazgatósága a közgyűlés elé terjessze;

d) a szövetkezetek ügyvitelét, könyveit, ügykezelését, mérlegét, leltárát és zárszámadását felülvizsgálhatja;

e) a szövetkezettől bármely más ügyre vonatkozólag is felvilágosítást kérhet;

f) a d) pont értelmében tartott vizsgálat, vagy, az e) pont értelmében kért felvilágosítás eredménye alapján esetleg felmerülő észrevételeket a szövetkezet igazgatóságával közölheti;

g) kívánhatja, a szövetkezet alapszabályainak szükség esetén a szövetkezet tárgyára is kiterjedő módosítását.

(2) A szövetkezetek a rendes és rendkívüli közgyűlésük összehívásáról - a közgyűlés helyének, idejének és tárgyának közlésével - a MSzK-t, illetőleg a FSzOK-t kötelesek a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően írásban értesíteni.

(3) Ha az (1) bekezdés f) pontja értelmében tett észrevételek nem vezetnek megfelelő eredményre, vagy a szövetkezet az alapszabályok módosítására irányuló, a g) pont értelmében kifejezett kivánságának nem tesz eleget, a MSzK, illetőleg FSzOK az OSzT utján javaslatot tehet a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek a tárgy szerint illetékes miniszterrel egyetértésben az Országos Szövetkezeti Tanácsról és a szövetkezeteknél közgyűlés tartásáról szóló 8840/1945. ME rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdés értelmében való eljárás iránt.

(4) A szövetkezet alapszabályainak a közgyűlés által elhatározott módosítás csak abban az esetben érvényes és jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a MSzK, illetőleg FSzOK, a módositáshoz hozzájárul, ha a hozzájárulást megtagadja, eme közgyűléstől számított 15 nap alatt az igazgatóság az OSzT-nál benyújtandó panasszal élhet a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez: a miniszter hozzájáruló határozata a MSzK, illetőleg a FSzOK hozzájárulását pótolja.

(5) A OSzT azokra a szövetkezetekre nézve, amelyek a MSzK, illetőleg FSzOK felügyelete és ellenőrzése alá tartoznak, a 8840/1945. ME rendelet 4-11. §-aiban megállapított felügyeleti és ellenőrzési jogát a MSzK, illetőleg FSzOK utján gyakorolja. Az OSzT felügyelete és ellenőrzése a MSzK-val, illetőleg FSzOK-val szemben arra is kiterjed, hogy a MSzK, illetőleg FSzOK, a felügyetetet és ellenőrzést miként gyakorolja.

(6) A OSzT egyébként a MSzK és FSzOK tagszövetkezetei, valamint a MSzK és FSzOK tagjai kötelékébe tartozó szövetkezetek felett ellenőrzési jogkört közvetlenül csak annyiban gyakorol, amennyiben a jelen § (3) és (4) bekezdésének esetében az állásfoglaláshoz elkerülhetetlenül szükséges.

(7) Ha valamely szövetkezet egyidejűleg a MSzK-nek és a FSzOK-nak is tagszövetkezete, a felügyeletet és ellenőrzést csak az egyik és pedig a központ gyakorolhatja, amelynek érdekköréhez a szövetkezet az 1. § (2), illetőleg 4. § (2) bekezdéséhez képest túlnyomóan tartozik. Vita esetében az 1. § (3), illetőleg 4. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A MSzK-t, illetőleg a FSzOK-t az illetékes miniszter kötelezheti arra, hogy egyes közérdekű gazdasági feladatok megvalósításában a költségek megtérítése mellett közreműködjék, illetőleg ily feladatoknak a szövetkezetek által való végrehajtását ellenőrizze.

(2) Amennyiben a MSzK, illetőleg a FSzOK az előbbi bekezdés értelmében adott megbízásnak nem tesz eleget" az illetékes miniszter a minisztertanács alapján gondoskodhatik az intézkedésnek a MSzK, illetőleg FSzOK szerveivel való végrehajtásáról.

(3) A jelen § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések a 2. § c) és d) pontjában, valamint az 5. § c) pontjában felsorolt nem szövetkezetként működő vállalatokra is alkalmazandók.

IV. A szövetkezeti központok működésének előmozdítása

9. § A MSzK-t, FSzOK-t, illetőleg tagszövetkezeteiket mindazok az adó- és illetékkedvezmények (mentességek) megilletik, amelyekben a fennálló jogszabályok értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezet részesül. Az 1898: XXIII. tc. 65. §-t a MSzK-nak, illetőleg a FSzOK-nak a felügyelete és ellenőrzése alá tartozó szövetkezet, vagy más vállalat ellen fennálló követelésére is megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a minisztertanács jóváhagyása mellett a MSzK-val, illetőleg a FSzOK-val kötendő megállapodással megfelelő ellenérték fejében a MSzK-ra átruházása az 1. § (2) bekezdése alá eső szövetkezeteknek mindazokat az üzletrészeit, továbbá a Futura, Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt-nak, a Magyar Mezőgazdák Állatértékesitő Rt-nak és a Nostra Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Rt-nak mindazokat a részvényeit, illetőleg a FSzOK-ra átruházza a 4. § (2) bekezdése alá eső szövetkezeteknek mindazokat az üzletrészeit, valamint az 5. § c) pontja alá eső nem szövetkezetként működő vállalatoknak mindazokat a részvényeit és törzsbetétjeit, amelyek felett az államtitkár akár közvetlenül, akár közvetve rendelkezik. Az e rendelkezés alapján történő átruházás arra való tekintet nélkül érvényes, hogy valamely jogszabály, vagy a szövetkezet, illetőleg más vállalat alapszabályai az átruházáshoz az igazgatóság hozzájárulását kívánják meg, vagy az átruházást egyéb feltételekhez kötik, vagy kizárják.

(2) A pénzügyminiszter köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott 30 nap alatt az előbbi bekezdés értelmében folytatott eljárásának eredményéről a minisztertanácsnak jelentést tenni. A minisztertanács a létrejött megállapodás jóváhagyása felől határoz, ha pedig az ellenérték vagy szolgáltatásának modozatai tekintetében megállapodás nem jött létre, e tekintetben az államkincstárra, a MSzK-ra, illetőleg a FSzOK-ra kötelező hatállyal dönt.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kincstár tulajdonában lévő és az (1) bekezdésben érintett üzletrészek, részvények és törzsbetétek az MSzK, illetőleg FSzOK birtokába kerülnek, ezek alapján a társasági tagsági jogokat a jelen rendelet hatálybalépésétől a MSzK, illetőleg FSzOK gyakorolja, illetőleg azok gyakorlása felől rendelkezik.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgyaknak átruházása olymódon történne, hogy az államkincstár ellenérték fejében a MSzK, illetőleg FSzOK megfelelő üzletrészeit megkapja, ugy ezen - üzletrészek központi nyilvántartásával és az azokkal kapcsolatos jogok gyakorlásával a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a központ tárgya szerint illetékes miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértve bizatik meg.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgyak vagy egy részük fejében az államkincstár nem üzletrészeket kap, a vagyontárgyakat átvevő szövetkezeti központ felszámolása esetében a tiszta vagyonfelesleget tagjai között nem lehet felosztani, hanem a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a pénzügyminiszterrel egyetértve megállapított szövetkezeti célra használja fel.

(6) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak az Országos Magyar Tejértékesitő Központ, mint szövetkezetnek az állam tulajdonában lévő üzletrészeire.

11. § (1) Mezőgazdasági szövetkezetek céljaira, általában a mezőgazdasági termelés fejlesztésére szolgáló, az állam, törvényhatóság vagy község (város) által nyújtott természetbeni juttatások, vagy pénzbeli segélyek és hitelek a lehetőséghez képest a MSzK utján, a fogyasztási szövetkezetek céljaira, az állam, törvényhatóság, vagy község (város) által nyújtott természetbeni juttatások, vagy pénzbeli segélyek és hitelek a lehetőséghez képest a FSzOK utján kerülnek szétosztásra.

(2) Azokat a hitelműveleteket, amelyek a MSzK, illetőleg a FSzOK tevékenységével kapcsolatosak, továbbá a MSzK, illetőleg FSzOK felügyelete és ellenőrzése alatt álló szövetkezetek részére nyújtott hitelek folyósítását elsősorban az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet közreműködésével kell lebonyolitani.

V. A mezőgazdasági, valamint a fogyasztási szövetkezeti szervezet átalakítása

12. § (1) A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, az Olajértékesitő Szövetkezet, a Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezet, a Ciroktermelő és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Zöldmező-takarmányértékesitő Szövetkezet, mint beolvadó társaságok a MSzK-val egyesülnek, a Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, mint a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja (továbbiakban: Hangya Szövetkezeti Központ) pedig akként szűnik meg, hogy vagyona az alábbi rendelkezések értelmében a MSzK és a FSzOK között oszlik meg.

(2) Az előbbi bekezdésben emlitett beolvadó szövetkezeteknek az egyesülést kimondó közgyűlési határozatát pótolja a MSzK-nak a beolvadó társasághoz intézett az egyesülés végrehajtására irányuló, a Hangya Szövetkezeti Központnak a vagyona megosztott átruházásával kapcsolatos megszűnéséhez szükséges közgyűlési határozatait pedig a MSzK-nak és a FSzOK-nak a szövetkezethez intézett a vagyonmegosztás és megszűnés végrehajtására irányuló együttes felhívása.

13. § (1) A MSzK-val egyesülő szövetkezetek vagyontárgyaiból a fogyasztási célt szolgáló üzemeket, létesítményeket és árukészleteket (termékeket) a MSzK köteles a FSzOK-nak átengedni. A Hangya Szövetkezeti Központ vagyonból a mezőgazdasági termelés, beszerzés és értékesités céljait szolgáló üzemeket, létesítmények és árukészletek (termények) a MSzK-ra, a fogyasztási célt szolgáló üzemek, létesítmények és árukészletek (termékek) a FSzOK-ra szállanak át. Ugyancsak felülvizsgálandók az Általános Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezet és a Szőllőskert Borértékesítő és Fogyasztási Szövetkezet üzemei és létesítményei és a mezőgazdasági termelés beszerzés és értékesités céljait szolgáló üzemek és létesítmények az érdekelt felek között kötendő megállapodás keretén belül a MSzK-ra átruházandók. A Hangya Szövetkezeti Központ egyéb vagyontárgyai, ideértve a követeléseket és más jogokat is, a MSzK és a FSzOK között érték szerint egyenlő arányban megállapodásuknak megfelelően oszlanak meg. Megállapodás hiányában az egyes vagyontárgyak átszállása kérdésében a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter a földmivelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve dönt.

(2) A MSzK-val egyesülő szövetkezetek minden egyes üzletrésze fejében egy-egy MSzK üzletrész, a Hangya Szövetkezeti Központ minden üzletrésze fejében egy-egy MSzK és egy-egy FSzOK üzletrészt kell a tagoknak kiszolgáltatni.

(3) A beolvadó társaságok, illetőleg a Hangya Szövetkezeti Központ tagjait az üzletrészeken felül a beolvadó, illetőleg vagyonát átruházó szövetkezet tiszta vagyonának hányad-részében megállapított megfelelő vagyonilletőség is illeti. A vagyonilletőségek értékének megállapítását arra az időre kell halasztani, amikor a beolvadó társaság beolvadásakori tiszta vagyonának, illetőleg a vagyonát megosztó szövetkezeteknek az egyes központokra átszálló vagyonának valóságos értéke is megállapítható lesz. E megállapítás után a MSzK, illetőleg a FSzOK közgyűlése a vagyonilletőségek fejében üzletrészek szolgáltatását vagy azok pénzben való visszafizetését rendelheti el.

(4) Az előbbi bekezdésben emlitett időpontot a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

(5) Amennyiben a jelen § rendelkezései értelmében oly személyek válnak a MSzK, illetőleg a FSzOK tagjaivá, akiknek tagként belépését az alapszabályok nem engedik meg, ezeknek a tagoknak az üzletrészeit a MSzK, illetőleg a FSzOK igazgatósága felmondhatja. Hogy ilyen esetben a vagyonilletőség tekintetében ezeket a tagokat hogyan kell kielégíteni, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a földmivelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

14. § Annak a szövetkezetnek a tartozásaiért, amelynek vagyonából az előbbi § értelmében mindkét központ részesedett, a MSzK és a FSzOK egyetemlegesen felelnek. E tartozások a központokat egymásközti viszonyukban az adós társaságtól átvett vagyonrészek arányában terhelik.

15. § (1) A Hangya Szövetkezeti Központ vagyonának megosztása és a megszűnés végrehajtása során az igazgatóság feladatkörét az igazgatósági tagokra irányadó felelősség mellett hat tagu bizottság tölti be, amelynek bárom tagját a MSzK, három tagját a FSzOK küldi ki.

(2) Amennyiben a bizottság, valamely kérdésben különösen arra nézve, hogy egyes vagyontárgyak melyik központot illessék a szavazatok egyenlő megoszlása következtében, vagy más okból nem határozhatna, a vitás kérdést a bizottság előterjesztésére a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve dönti el.

16. § (1) A MSzK és a FSzOK az előbbi §-okban szabályozott egyesülések és vagyonmegosztás végrehajtásában ugy kötelesek eljárni, hogy az ország termelési, közellátási és egyéb közgazdasági érdekeit az egyesülésekkel illetőleg a vagyonmegosztással kapcsolatos intézkedések semmi vonatkozásban ne hátráltassák, hanem az említett érdekeket minél teljesebb mértékben szolgálják.

(2) Ehhez képest a Hangya Szövetkezeti Központhoz az 1946. év végéig felhívást intézni nem lehet, a 15. §-ban emlitett bizottságot azonban egyes vagyontárgyak használatra átadásának, illetőleg a vagyontárgyak megosztásának céljából a jelen rendelet hatálybalépése után haladéktalanul ki kell küldeni.

(3) A bizottság köteles megállapítani, hogy melyek azok az üzemek, intézmények és vagyontárgyak, amelyek a Hangya Szövetkezeti Központnak a jelen évben az (1) bekezdésben felsorolt célok elérésére zavartalan működését biztosítják, köteles továbbá megállapítani, hogy a Hangya Szövetkezeti Központ egyes vagyontárgyai a 13. § (1) bekezdése értelmében melyik központra fognak átszállani és ezeket a vagyontárgyakat, amennyiben a Hangya Szövetkezeti Központ működését nem zavarnák, haladéktalanul az illető szövetkezeti központ használatába bocsátani.

17. § (1) A Futura Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt., a Magyar Mezőgazdák Állatértékesitő Rt. és a Nostra Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Rt., a MSzK-val, a Hangyaipar Rt. pedig a FSzOK-val a 12-16. §-oknak a beolvadó szövetkezetekre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával egy vállalattá egyesül.

(2) A jelen rendeletben szabályozott egyesülésekre, amennyiben az előbbi rendelkezésekből más nem következik, a Kereskedelmi Törvénynek a kereskedelmi társaságok egyesülésére, a Hangya Szövetkezeti Központ megszűnésére, a kereskedelmi társaságok felszámolására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Felhatalmaztatik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve az egyesülések és a vagyonátruházás részletes szabályait különösen a Hangya Szövetkezeti Központ vagyonának megosztására vonatkozó és az előbbi bekezdésben emlitett egyesülés esetére szóló szabályokat a társasági hitelezők és a tagok magánjogainak sérelme nélkül, a szükséghez képest a fennálló jogszabályoktól eltérően is rendelettel állapítja még.

18. § (1) Felhatalmaztatik a földmivelésügyi miniszter, hogy a Termelő- és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének feladatkörére a szövetség megfelelő átalakulása utján szövetkezetet létesítsen, a szövetkezeteknek az Országos Magyar Tejértékesítő Központ, mint szövetkezettel való egyesülését a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel, valamint az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel kiadandó rendelettel a tagok és a hitelezők magánjogainak sérelme nélkül előmozdítsa és megállapítsa, hogy a jelen rendelet 3. §-ának (2) és (4) bekezdését az átalakult és egyesült szövetkezetre mennyiben kell alkalmazni.

(2) Az előbbi bekezdésben emiitett átalakulás és egyesülés előmozdítására a 10. § (6) bekezdésében említett üzletrészeket a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének kötelékébe tartozó tejszövetkezetek között lehet ellenérték nélkül felosztani mégpedig lehetőleg a szövetkezetek tagjainak az 1944. évi állatösszeiráskor volt tehénállományának arányában. A töredék üzletrészek figyelmenkivül hagyásával, illetőleg kikerekitésére a földmivelésügyi miniszter rendelkezései irányadók.

(3) Az Országos Magyar Tejértékesitő Központ, mint szövetkezet és a Tejtermelő és Tejszövetkezetek Országos Központjának átalakulása utján keletkező szövetkezet egyesülése kimondó közgyűlések határozatának hatályosságához a szavazatok egyszerű többsége akkor is elegendő, ha az emlitett szövetkezetek alapszabályai az egyesüléshez szükséges többségek ettől eltérően állapítják meg.

19. § A mezőgazdasági szövetkezetek kiépitése és támogatása, illetőleg a falusi és városi dolgozó lakosság jobb ellátása, az ipari szövetkezeti termelés kiépitése és támogatása érdekében az MSzK-nak, a FSzOK-nak, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, az Országos Földhitelintézetnek, egymással való szoros együttműködésűk és e végből megfelelő megállapodások létrehozása érdekében mindent meg kell tenniök.

VI. Záró rendelkezések

20. § A MSzK, illetőeg FSzOK a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt köteles az alapszabályait a jelen rendeletnek megfelelően módosítani.

21. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, a földmivelésügyi miniszterrel, az iparügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és az újjáépítési miniszterrel egyetértve gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésének napján az 1923. XXXIII. tc. 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi március hó 1-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök.