23550/1946. ME rendelet

egyes nehézipari vállalatok állami kezelésbe vételéről

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. tc. 1. §-ával meghosszabbitott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

1. § (1) A jóvátételi kötelezettségek teljesitéséhez, a gazdasági élet ujjáépitéséhez és az államháztartás egyensulyának megóvásához füződő érdekek előmozditására az ország jóvátételi kötelezettségének teljesitése tartamára a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt., a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. és a Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt. budapesti bejegyzett cégek (a továbbiakban: Részvénytársaságok) vagyonát az 1946. évi december hó 1. napjával az állam kezelésébe veszi.

(2) A Részvénytársaságok gazdasági egységének megóvása végett az iparügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium állami kezelésbe vehet minden olyan belföldi vállalatot, amelyben a Részvénytársaságoknak az 1945. évi január hó 20. napján közvetlenül vagy közvetve ötvenszázalékos vagy ezt meghaladó részvény-, kötvény-, illetőleg egyéb tőkeérdekeltsége volt. vagy amelyben a Részvénytársaságok az 1945. évi január hó 20. napját követően az állami kezelésbevétel napjáig ilyen érdekeltséget vállaltak. Közvetett tőkeérdekeltségnek számit az együttesen vezetett vállalatok egy csoportjához (concern), való tartozás is.

(3) A Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt. csepeli telepével való öszefüggése folytán az állam az (1) bekezdésben emlitett napon kezelésébe veszi a Csepeli üveggyár Rt. vagyonát is.

(4) A (2) bekezdés értelmében már az 1946. évi december hő 1. napjával állami kezelésbe vétetnek:

a) a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. érdekkörében a Romeiser B. és Fiai Rt. és a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt,;

b) a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. érdekkörében a Hazai Gépkereskedelmi Rt, Magyar Épitő Rt. és Magyar Vegyipari Gépgyár Rt.:

c) a Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt. érdekkörében a Weiss Manfréd Aluminium Müvek Rt, Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Rt., Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt., Labor Bizalmi Rt., Metalloglobus Fémkereskedelmi Rt., Ferroglobus Vasárukereskedelmi Rt, Agrárglobus Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Rt, Termoglobus Egészségügyi Berendezések és Cső-kereskedelmi Rt, Sigg Aluminiumárugyár Rt, Helyreállitási Kft

(5) A (4) bekezdésben fel nem sorolt de a (2) bekezdés rendelkezése alá tartozó vállalatok állami kezelésbevételének a 2. §-ban meghatározott határidő elteltétől számított hatvan nap után csak abban az esetben van helye, ha az érdekelt Részvénytársaság az illető vállalatnál fenálló érdekeltségét a 2 §-ban foglalt rendelkezés ellenére nem jelentette be. Ebben az esetben a kezelésbevétel napját az iparügyi miniszter állapitja meg.

(6) A minisztérium a (2) bekezdés rendelkezése alá tartozó egyes vállalatokat az iparügyi miniszterhez benyujtott kérelem alapján az állami kezelés alól mentesithet.

2. § A Részvénytársaságok bármely belföldi vagy külföldi vállalatnál fennálló tulajdoni (részvény-), kötvény-, illetőleg egyéb tőkeérdekeltségüket nyolc nap alatt kötelesek az iparügyi miniszternek bejelenteni.

3. § Az állami kezelés tartama alatt a Részvénytársaságoknál és az 1. § (2) (4) bekezdése alá tartozó vállalatoknál (továbbiakban: Vállalatok) az igazgatóság (korlátolt felelősségü társaságnál az ügyvezetők) jogkörét a jelen rendelet korlátai között a Nehézipari Központ (4. §) igazgatótanácsa gyakorolja.

4. § (1) A Nehézipari Központ (a továbbiakban: NIK) az iparügyi miniszter főfelügyelete alatt működik, élén az iparügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium által kinevezeti elnökből, valamint az iparügyi miniszter által kinevezett tíz tagból álló igazgatótanács áll. Az igazgatótanács egy hígját a miniszterelnök, három tagját a pénzügyminiszter és egy további tagját a közlekedésügyi miniszter jelölése alapján kell kinevezni.

(2) A NIK ügyvitelét az igazgatótanács mellett működő titkárság látja el.

(3) A NIK igazgatótanácsa az alább felsorolt intézkedéseket csak az iparügyi miniszter jóváhagyásával teheti meg:

a) a vezérigazgatók, helyetteseik, az igazgatók és igazgatóhelyettesek megbizása, a (4) bekezdésből folyó korlátozással:

b) cégjegyzési jogosultság adása megvonása;

c) a kollektiv szerződésben nem szabályozott illetmények megállapitása;

d) a Részvénytársaságok és Vállalatok költségelőirányzatának megállapítása;

e) 1,000.000. forintot meghaladó hitelek igénybevétele;

f) üzemek létesitése, tartós szüneltetése vagy megszüntetése:

g) 100.

000. forintot meghaladó értékű ingatlanok elidegenitése;

h) három évet meghaladó tartamu bérleti vagy haszonbérleti szerződések kötése:

i) a költségelőirányzatba fel nem vett 1,000.000. forintot meghaladó beruházások elrendelése;

j) a Részvénytársaságok és vállalatok vagyonához tartozó részvények alapján a részvényesi jogok gyakorlása.

(4) Az 1. § (1) bekezdésében megnevezett Részvénytársaságok vezérigazgatóinak megbizatását az iparügyi miniszter a minisztérium hozzájárulásával hagyja jóvá.

(5) A (3) bekezdés c), d), e), g) és i) pontjában felsorolt intézkedések tekintetében az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.

(6) A NIK szervezetét a jelen rendelet korlátai között az iparügyi miniszter rendelettel szabályozza.

5. § (1) Az állami kezelés tartama alatt a Részvénytársaságok és Vállalatok igazgatóságának (korlátolt felelősségü társaságnál az ügyvezetőknek) és felügyelőbizottságának, valamint a Vállalatok közgyűlésének (taggyülésének) működése szünetel.

(2) A Részvénytársaságok közgyülésének működése arra korlátozódik, hogy az állami kezelés tartamára három-három tagból álló intézőbizottságot választ a részvényesek képviseletére. Az egyes intézőbizottságok képviseleti joga a Részvénytársaságok érdekkörébe (1. § (4) bek.) tartozó Vállalatok részvényeseire (társasági tagjaira) is kiterjed. Az intézőbizottság működésével kapcsolatos költségek fedezésére az iparügyi miniszter megfelelő összeget állapit meg s annak folyósitásáról gondoskodik.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben emlitett közgyűlés megtartása akadályba ütközik, az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben elismerheti a részvényesek által kellő meghatalmazással ellátott személyek képviseleti jogát.

(4) Az intézőbizottság tagja vagy a részvényesek képviselője nem lehet olyan személy, aki valamelyik Részvénytársasággal vagy Vállalattal az állami kezelésbevételt követően szolgálati jogviszonyban áll.

6. § (1) Az állami kezelés tartama alatt a Részvénytársaságok és Vállalatok számadásainak megvizsgálása és mérlegük megállapitása tekintetében a miniszterelnökből, az iparügyi miniszterből, a pénzügyminiszterből, az igazségügyminiszterből és az érdekelt intézőbizottság (5. § (2) bekezdése) egy kiküldöttjéből álló öttagu bizottság határoz, a közgyűlés (taggyűlés) hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben az emlitett öttagu bizottság az érdekelt intézőbizottság meghallgatása után határozhat.

(2) Az állami kezelés tartama alatt a Részvénytársaságok és a Vállalatok üzletvitelének ellenőrzéséről a Legfőbb Állami Számvevőszék közreműködésével az (1) bekezdésben emlitett öttagu bizottság gondoskodik.

7. § (1) A NIK a Részvénytársaságok és Vállalatok üzlet- és üzemvitelét az államkincstár számlájára folytatja oly módon, hogy az egyes Részvénytársaságok és Vállalatok üzletvitelénél jelentkező esetleges mérlegszerű veszteség az államkincstárt terheli, a mérlegszerü nyereség ötven százalékát de évenként legfeljebb az alaptőke (törzstőke) három százalékát osztalékként a részvényesek (társasági tagok) számára kell folyósítani, a többlet az államot illeti.

(2) A Részvénytársaságok és Vállalatok mérlegének elkészítésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértésben állapitja meg.

8. § A Részvénytársaságoknak és Vállalatoknak állami kezelésbe vett vagyontárgyairól a kezelésbevétel napjával leltárt kell késziteni. A leltár felvételének részletes szabályait az iparügyi miniszter állapitja meg.

9. § Az állami kezelés tartama alatt a Részvénytársaságokat és Vállalatokat magánjogi ügyekben és vagyoni vonatkozásu egyéb jogügyekben biróságok és más hatóságok előtt a 48000/1940. IM rendelettel (Rendeletek Tára 1940. évf. 2249. lap) szabályozott feladatkörben a kincstári jogügyi igazgatóság képviseli.

10. § A Részvénytársaságok és a Vállalatok vagyonátlagára vonatkozóan a kezelésbevételt megelőzően kötött jogügyletek érvényességét az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a kezelésbevétel napját követő egy év alatt megtámadhatja, ha a jogügylet az állami kezelésbevételt gátolja, vagy a jóvátételi kötelezettség teljesitését vagy a gazdasági élet ujjáépitését veszélyezteti; az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az ilyen jogügyletből eredő igény érvényesitését az állami kezelés tartamára felfüggesztheti.

11. § A Részvénytársaságoknál és Vállalatoknál alkalmazott, a kollektiv szerződés hatálya alá nem tartozó munkavállalók szolgálati viszonyát az állami kezelésbevétel napjától számitott három hónap alatt az igazgatótanács rendkivüli felmondással megszüntetheti. A két hónapot meghaladó felmondási járandóságot, ugyszintén a végkielégités kifizetését az iparügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben az állami kezelés tartamára felfüggesztheti; a kollektiv szerződésben megszabott legmagasabb fizetés 70%-át meghaladó nyugdijak összegét az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben erre a mértékre csökkentheti.

12. § Az igazgatótanács elnöke és tagjai megbizatásuk megszünésétől számitott öt év elteltéig a Részvénytársaságok és Vállalatok szolgálatába nem léphetnek, ezeknél igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagul meg nem választhatók, sem ügyvezetőül ki nem rendelhetők.

13. § A cégbiróság a Részvénytársaságokra, illetőleg Vállalatokra vonatkozó cégjegyzékben az iparügyi miniszter megkeresésére feljegyzi, hogy azok vagyonát a jelen rendelet értelmében az állam kezelésébe vette.

14. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki

a) az állami kezelésbevétellel, illetőleg az állami kezelés folytatásával kapcsolatos intézkedések végrehajtását gátolja, hátráltatja, vagy bármely más módon annak meghiusitására törekszik;

b) a Részvénytársaságok és Vállalatok leltárába az állam megröviditésére alkalmas valótlan adatokat vesz fel;

c) a 2. §-ban megszabott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésbe valótlan adatot vesz fel;

d) a 12. §-ban foglalt tilalom ellenére valamelyik Részvénytársaság vagy Vállalat szolgálatába lép, illetőleg igazgatósági vagy felügyelőbizottsági taggá vagy ügyvezetővé történt megválasztását (kirendelését) elfogadja;

e) a Részvénytársaság vagy Vállalat képviseletében intézkedő az a személy, aki a 12. §-ban foglalt tilalom ellenére szolgálati jogviszonyt létesit, vagy ilyennek létesitésére, illetőleg igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagnak vagy ügyvezetőnek a 12. § értelmében tilos megválasztására (kirendelésére) a Részvénytársaság (Vállalat) illetékes szervének javaslatot tesz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott büncselekmény miatt mellékbüntetésként a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott büncselekmény tettesét a biróság az államkincstár javára belátása szerint megállapitandó, az elért vagy elérni kivánt vagyoni előny nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezi.

15. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi november hó 22-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök