250/1946. (I. 15.) ME rendelet

az 1927. XXI. és az 1928. XL. törvénycikkek egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

A minisztérium az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. XI. tc.15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A népjóléti miniszter egyes társadalombiztosító intézetek önkormányzatának javaslatára a pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy betegségi, valamint öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékok kulcsa, átmenetileg, legfeljebb egy év tartamára az 1927. XXI. tc. 19. §-ában, illetőleg az 1928. XL. tc. 22. §-ában meghatározott mértékűnél magasabb legyen; a két járulék együttes mértéke a biztosított tényleges javadalmazásának 20% -át nem haladhatja meg.

2. § (1) A pénzügyminiszter az érdekelt társadalombiztosító intézet kérelmére a népjóléti miniszter hozzájárulásával arra kötelezheti a munkaadót, hogy a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a baleseti biztosítási dijakat az alkalmazottak kereseti adójával és annak állami pótadójával, valamint a szolgálati illetmények (munkabérek) után járó jövedelemadóval és annak állami pótadójával együttesen számítsa ki és fizesse be. Az eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását a pénzügyminiszter a népjóléti miniszter hozzájárulásával az ország egész területére vagy annak csak egy részére is elrendelheti.

3. § Az 1927. XXI. törvénycikknek a 9090/1931. ME rendelet 7. §-ával és a 6000/1933. ME rendelet 2. §-ával kiegészített, illetőleg módosított 20. §-a nyolcadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a fizetések teljesítése az esedékességi határnapot követő időben történik, késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértékére és felszámításának módjára a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezéseknek az adópótlékra vonatkozó szabályai irányadók.

4. § Az 1927. XXI. tc. 129. §-a 4. bekezdését, ugyszintén az 1928. XL. tc. 117. §-a (1) bekezdését a következő rendelkezések egészítik ki:

Ha a munkaadó a biztosításra kötelezettnek az 1916. évi január hó 1. napja előtt fennállott munkaviszonyának bejelentését mulasztotta el és az intézet a mulasztást az 1945. évi december hó 31. napja után állapítja meg, illetőleg a munkaadó a bejelentést elkésetten ezt az időpontot követően teljesiti, a munkaadó a biztosításra kötelezett után az 1946. évi január hó 1. napja előtti időre fizetendő járulékokat annak a javadalmazásnak az alapulvételével köteles megfizetni, amely a biztosításra kötelezettet az 1945. évi december hó 1. napját magában foglaló bérfizetési hétre, illetőleg hónapra megillette, vagy - ha a munkaviszony már megszűnt - megillette volna abban az esetben, ha ezen a napon a munkaviszony még fennállott volna. A fizetendő járulékösszeg után a késedelmi pótlékot az 1946. évi január hó 1.napjától kezdődően lehet felszámítani.

5. § Az 1927. XXI. tc. 129. §-ának a 280616/1934. BM rendelet 2. §-ával megállapított ötödik bekezdését úgyszintén az 1928. XL tc. 118. §-át a következő rendelkezések egészitik ki:

Ha a munkaadó a biztosításra kötelezett javadalmazását az 1946. évi január hó 1. napja előtti időre jelentette be a valóságosnál alacsonyabb összegben, vagy ha a javadalmazás összegében beállott emelkedés bejelentését az 1946. évi január hó 1. napja előtti időre mulasztotta el és az intézet e mulasztásokat az 1945. évi december hó 31. napja után állapitja meg, illetőleg a munkaadó a valóságos javadalmazás bejelentését elkésetten ezt az időpontot követően teljesiti, a munkaadó a biztosításra kötelezett után az 1946. évi január hó 1. napja előtti időre fizetendő járulékkülönbözetet a bejelentett javadalmazás és ama javadalmazás között mutatkozó különbözet alapján tartozik megfizetni, amely a biztosításra kötelezettet az 1945. évi december hó 1. napját magában foglaló bérfizetési hétre, illetőleg hónapra megillette vagy - ha a munkaviszony már megszűnt - megillette volna abban az esetben, ha ezen a napon a munkaviszony még fennállott volna. A fizetendő járulékkülönbözet után a késedelmi pótlékot az 1946. évi január hó 1. napjától kezdődően lehet felszámítani.

6. § Az 1927. XXI. tc. 205. §-ában foglalt rendelkezésnek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az a munkaadó, aki elfogadható mentőok nélkül:

1. a törvényben és a törvény alapján kibocsájtott rendeletekben és szabályzatokban meghatározott jelentéseket vagy okirati igazolásokat nem törvényes határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy

2. a betegségi biztositási járulékokat és pótjárulékokat, a baleseti biztositási járulékokat, járulékelőlegeket, dijaikat és pótdijakat esedékességűk szerint be nem fizeti.

A kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés.

7. § Az 1927. XXI. tc. 213. §-ának (1) bekezdése a következőképen módosul:

A 206. § 1. pontjában meghatározott kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés, ismétlődés esetén hat hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés.

8. § Az 1928. XL. tc. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el az a munkaadó, aki elfogadható mentőok nélkül:

1. a törvényben vagy az annak alapján kibocsájtott rendeletekben és szabályzatokban meghatározott jelentéseket vagy bejelentéseket nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti,

2. bérjegyzéket nem vezet, vagy nem szabályszerűen vezet, vagy azt a megszabott időig meg nem őrzi,

3. az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztositási járulékokat és pótjárulékokat esedékességük szerint nem fizeti be.

A kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés, a 3. pontban foglalt kihágás ismétlődése esetén hat hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés.

9. § Az 1928. XL. tc. 184. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

A 183. § 1. pontjában meghatározott kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés, ismétlődés esetén hat hónapig terjedhető elzárás vagy pénzbüntetés.

10. § (1) A 6.-9. §-okban emlitett pénzbüntetés kiszabása tekintetében az 1928. X. törvénycikk és az ennek alapján kiadott rendeletek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az intézet megkeresésére az 1927. XXI tc. 205. és 206. §-aiban, illetőleg az 1928. XL tc. 182. és 183. §-aiban meghatározott kihágások elkövetőjével szemben - súlyosabb esetekben - a büntetőjogi felelősségrevonáson kívül rendörhatósági őrizetbehelyezésnek (internálásnak) is helye van.

(3) A 6.-9. §-okban meghatározott kihágások tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után meg kell küldeni a népjóléti miniszternek. A népjóléti miniszter javasolhatja az illetékes miniszternek a (2) bekezdésben említett §-okban meghatározott kihágások miatt ismételten elitélt személyek iparigazolványának, illetőleg iparengedélyének a megvonását. Az iparhatóság, illetőleg ha az iparjogositvány más hatóság adta, ez a hatóság az iparjogositványt az illetékes miniszter felhívására haladéktalanul visszavonni köteles. Az iparjogositvány elvonása tárgyában a közigazgatási bírósághoz halasztó hatályú panasznak van helye. Az elitélt, úgyszintén a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes águ rokona részére, az ítélet jogerőre emelkedése napjától számított két éven belül, uj iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nem szabad kiadni.

11. § A jelen rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezések az 1946. évi január hó 1. napján, míg a többi §-okban foglalt rendelkezések a jelen rendelet kihirdetése napján lépnek hatályba.

Budapest, 1946. évi január hó 5-én.

Tildy Zoltán s. k.,

miniszterelnök