25400/1946. ÉKM rendelet
a helyreállítási fellebbviteli bizottság eljárásának szabályozása tárgyában
A 11800/1946. ME rendelet (a továbbiakban: R., megjelent a Magyar Közlöny 234. számában) 9. § bekezdésében és 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
1. § (1) A lakások helyreállítási költségeinek megállapítására (R. 9. §) - a 21.800/1946. ÉKM rendelet értelmében (megjelent a Magyar Közlöny 239. számában) - elsőfokon a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke jogosult.
(2) Az elsőfokú véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt előterjesztésnek van helye a helyreállítási fellebbviteli bizottsághoz.
(3) A helyreállítási fellebbviteli bizottság (a továbbiakban: bizottság) az építés- és közmunkaügyi minisztériumban (Budapest, V., Báthory-u. 12. szám) működik.
(4) Az ügyek számához képest egy vagy több bizottság alakítandó.
2. § (1) Az előterjesztést az elsőfokon eljárt hatóságnál írásban, két példányban kell benyújtani.
(2) Az előterjesztésnek magában kell foglalnia:
a) az elsőfokú véghatározat megjelölését (felek neveit és az ügy számát),
b) határozott kérelmet arra nézve, hogy a bizottság az elsőfokú véghatározatot miként változtassa meg és milyen okból.
3. § (1) Az előterjesztéssel élő fél köteles az elsőfokú véghatározatban megállapított vagy ha az ennél több, a megállapítani kért összeg 2%-át, de legalább 50 forintot eljárási költségekre az Országos Épületjavitási Alap 189.501. számú csekkszámlájára befizetni. A befizetést igazoló elismervényszelvényt az előterjesztéshez kell csatolni.
(2) Ha az elísmervényszelvény nincs csatolva az előterjesztéshez, az elsőfokú hatóság felhívja az előterjesztéssel élő felet, hogy a befizetést három nap alatt pótolja és annak megtörténtét ugyanezen idő alatt igazolja, mert ellenkező esetben a hatóság az előterjeszést vissza fogja utasítani.
4. § Az elsőfokú hatóság az elkésett és az olyan előterjesztést, amelyhez az eljárási költségek befizetését igazoló elismervényszelvényt felhívás ellenére sem csatolták, - hivatalból visszautasítja; egyébként a jogorvoslati határidő lelelte után az iratokat a bizottsághoz felterjeszti
5. § (1) A bizottság elnöke az esetleg hiányosan felterjesztett iratok kiegészítése iránt - lehetőleg rövid úton - közvetlenül intézkedik, majd az ügy tárgyalására haladéktalanul határnapot tűz és arra a bizottság tagjait, valamint a feleket megidézi.
(2) Az első tárgyalást ugy kell kitűzni, hogy az idézés kézhezvétele és a tárgyalás határnapja között legalább nyolc napi időkői legyen.
(3) Az előterjesztéssel élő fél ellenfelét az előterjesztés másodpéldánya kapcsán kell megidézni és figyelmeztetni kell, hogy arra vonatkozó észrevételeit a bizottságnál a tárgyalásig írásban bejelentheti.
6. § (1) A bizottság elnöke vagy tagja nem járhat el olyan ügyben, amelyben reá nézve az 1911: I. tc. (Pp.) 59. §-ának 1-6. pontjában meghatározott kizárási okok forognak fenn.
(2) Az a bizottsági tag, akiire nézve az (1) bekezdés szerint kizárási ok forog fenn, köteles ezt a körülményt a bizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki a kizárt tag helyettesítéséről gondoskodik. A bizottság elnöke a reá nézve fennforgó kizárási okot az épités- és közmunkaügyi miniszternek jelenti, aki az elnök helyettesítéséről vagy az ügynek más bizottság elé utalásáról gondoskodik.
(3) Bármelyik fél kérheti a bizottság elnökének vagy tagjának a kizárását az (1) bekezdésben emiitett okból, vagy mert az elnök, illetőleg a bizottsági tag ellen olyan - nyomban valószínűsített - okot hoz fel, amely az ügyre vonatkozóan az elfogulatlanság iránt alapos kétséget támaszt.
(4) A bizottság a kizárási kérelem felett zárt ülésben, végérvényesen határoz. Ha a bizottság a határozat folytán nem járhat el, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
7. § (1) A bizottság előtt a felek személyesen, törvényes képviselőjük vagy meghatalmazott utján járhatnak el. A kellően megidézett fél elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
(2) A tárgyalást az elnök vezeti és ő gondoskodik a rend fenntartásáról.
8. § (1) A tárgyaláson az elnök vagy az elnök által kijelölt tag az ügyet előadja, majd a felek esetleges észrevételeiket élőszóval megtehetik.
(2) A tényállás ferdítése céljából a bizottság az előállított tanukat nyomban kihallgathatja, esetleg ebből a célból a tárgyalást egy izben, legfeljebb tizenöt napra elhalaszthatja.
(3) A bizottság - hivatalból vagy kérelemre - szakértőt hallgathat meg és helyszíni szemlét tarthat s annak foganatosításával az ügy előadóját bizhatja meg.
(4) Ha a felek a szakértő személyében nem tudnának megállapodni, a bizottság az épités-és közmunkaügyi minisztérium egy szakértő tisztviselőjét rendeli ki.
(5) A szakértő kizárására a 6. § rendelkezéseit kel] megfelelően alkalmazni.
(6) A szakértő diját és költségeit a bizottság állapítja meg és azt az eljárás költségeihez, hozzászámíthatja.
(7) A helyszíni szemle és a szakértő meghallgatásának költségeit az azt kérő fél köteles - a bizonyítás mellőzésének terhével - előlegezni Hivatalból elrendelt szemle, illetőleg szakértői meghallgatás esetében a bizottság határoz a költségek előlegezése tárgyában.
9. § A bizottság zárt ülésben határoz, a határozatokat egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozza. A tárgyalás és a határozatok kihirdetése nyilvános.
10. § A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni A jegyzőkönyvet az épités- és közmunkaügyi miniszter által - a minisztérium tisztviselői közül - kirendelt személy vezeti.
A jegyzőkönyvet a megjelent felek és képviselőik is aláírják. Az aláírás megtagadása esetében a megtagadás okát fel kell tüntetni.
11. § (1) A bizottság eljárásával felmerült költségek a vesztes, illetőleg a túlnyomó részben vesztes felet terhelik. Ha mindkét fél részben vesztes és részben nyertes, a bizottság az eljárási költségeket arányosan megoszthatja.
(2) Az ügyvédi képviselettel felmerülő költségek nem számithatók az eljárási költségekhez.
12. § (1) A bizottság - annak szem előtt tartásával, hogy a felmerült eljárási költségeket ki előlegezte - megállapítja, hogy melyik fél milyen összegű eljárási költség megtérítését követelhetné a másiktól.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított azt az összeget, amelynek megtérítését a helyreállító fél követelhetné a másik féltől, a megállapított helyreállítási költségekhez hozzá kell adni; azt az összeget pedig, a helyreállító fél tartozna a másik félnek megtéríteni, a megállapított helyreállítási költségekből le kell vonni. Ha az utóbbi esetben a megállapított helyreállítási költségek az eljárási költségeket nem fedeznék, vagy ha a bizottság helyreállítási költséget egyáltalában nem állapított meg, az érdekelt fél az őt illető - és az (1) bekezdés szerint kiszámított - összegre igényét a törvény rendes útján érvényesítheti.
(3) A véghatározatnak mind a helyreállítási, mind pedig az eljárási költségek tárgyában határozott rendelkezést kell tartalmaznia.
13. § A véghatározatot - részletes indokolásával együtt - az előadó haladéktalanul irásba foglalja és azt a bizottság valamennyi tagja aláírja. Ennek megtörténte után az ügy iratait az első fokon eljárt hatóságnak kell visszaküldeni, aki a véghatározatot a felek részére kézbesitteti.
14. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt az épités- és közmunkaügyi minisztériumba beérkezett előterjesztések esetleges hiányainak pótlása iránt a bizottság elnöke a 3. § (2) bekezdésének megfelelően intézkedik.
15. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1946. évi november hó 5-én.
Mistéth Endre s. k.,
építés- és közmunkaügyi miniszter