11800/1946. ME rendelet
a lakóházak helyreállítása tárgyában
A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed a háborus események vagy a háboru által előidézett helyzet következtében megsérült, az ország területén bárhol fekvő
a) lakásra, szállodára, pensióra és minden más olyan helyiségre (a továbbiakban: lakás), mely nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgál;
b) lakóházak tetőzetére és szerkezeti részeire, valamint a lakók közös használatára szolgáló épületrészekre és helyiségekre;
c) lakóházak központi (etage) fütőberendezésére és melegvizszolgáltató berendezésére (a továbbiakban: fűtőberendezés);
d) lakóházak felvonóberendezésére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szempontjából lakásnak kell tekinteni a lakás céljára bérelt helyiséget akkor is, ha azt a bérlő részben ipar vagy kereskedés folytatására használja, valamint az ipar vagy kereskedés folytatására, vagy raktározás céljára bérelt helyiséget is, ha azt egészen vagy részben lakásul használják.
(3) A jelen rendelet alkalmazásában bérlemény alatt mind a lakást, mind bármely más helyiséget is érteni kell.
Helyreállitásra jogosultak
2. § (1) Helyreállitásra jogosult az ingatlan tulajdonosán, illetőleg az ingatlannal a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult személyen felül - a jelen rendelet korlátai között - a tulajdonostárs, a bérlő és a bérleti, jogviszonyon kivül álló harmadik személy is.
(2) A bérlőt az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - a 8. § (4) bekezdésében szabályozott eset kivételével - csak a tetőzet helyreállitásának joga illeti meg.
(3) Részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő, ugynevezett öröklakásos ház valamelyik lakásának vagy más helyiségének használatára jogositott részvényes, illetőleg szövetkezeti tag, valamint a szolgálati lakás használója - ide nem értve a szolgálati lakását használó házfelügyelőt és segédházfelügyelőt - a jelen rendelet alkalmazásában a bérlővel egy tekintet alá esik
Gondnok kirendelése
3. § (1) Ha nincs olyan személy, aki a fennálló jogszabályok szerint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy a hazajövetelben és a rendelkezésben akadályozott tulajdonos képviseletében a lakóház helyreállitása iránt rendelkezni jogosult volna, az ilyen tulajdonos részére, a lakóház fekvési helye szerint illetékes gyámhatóság a helyreállitás céljára az 1877: XX. tc. 23. §-ának d) pontjában meghatározott gondnokságra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával akkor is gondnokot rendelhet, ha egy évnél rövidebb ideje van távol.
(2) Az (1) bekezdés alapján gondnok kirendelését a fennálló jogszabályokban meghatározott személyeken felül a 9. §-ban emlitett hatóság, továbbá a tulajdonostárs és a bérlő is kérheti.
(3) A jelen rendelet § alapján kirendelt gondnok jogköre, ugyszintén a gyámhatóság által a távollévő tulajdonos részére más jogalapon kirendelt gondnok jogköre kiterjed a jelen rendeleten alapuló helyreállitás tekintetében a tulajdonost megillető minden jog gyakorlására, illetőleg a tulajdonost terhelő minden kötelezettség teljesítésére. A gondnok jognyilatkozatának vagy jogcselekményének érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyására szükség nincs.
(4) Ha a lakóház még át nem adott hagyatékhoz tartozik, a jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni lehet gondnoknak az. ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen, avagy külföldön távollévő örökös részére való kirendelése tekintetében is.
Tulajdonostárs helyreállitási joga
4. § (1) Ha az ingatlan több személy osztatlan közös tulajdona, a helyreállitás joga bármelyik olyan tulajdonostársat megilleti, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa. Ez a rendelkezés a lakóháznak a többi tulajdonostárs nevében való haszonbérbeadására, illetőleg a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy által tervezett helyreállitásához a tulajdonostársak helyett való hozzájárulásra nem ad jogot.
(2) Ha valamely helyreállitási munkálatot több tulajdonostárs kiván elvégezni, a tulajdonostársak között e tekintetben felmerült vita felől - megegyezés hiányában - a biróság határoz.
5. § (1) A 4. § (1) bekezdésében megállapitott jog a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a helyreállitással járó költségeket fedezi és a helyreállitás céljából tervezett rendelkezéseiről a többi tulajdonostársat a tervezett helyreállitási munkálatok műszaki leirásának és költségvetésének közlése mellett előzetesen értesiti.
(2) Ha a tulajdonostársak valamelyike a tervezett helyreállitás műszaki terve vagy költségvetése, vagy kivitelezése ellen kifogást emel, ezt - esetleges javaslataival együtt - a helyreállitást tervező tulajdonostárssal az (1) bekezdésben emlitett közlés hozzáérkezésétől számitott nyolc nap alatt közölnie kell. Ha a helyreállitást tervező tulajdonostárs ezeket a kifogásokat, illetőleg javaslatokat nem veszi figyelembe, köteles azokat a helyreállitási munkálatok megkezdése előtt döntés végett az elsőfoku épitésügyi hatóság elé terjeszteni. A hatóság a műszaki követelményeknek és a lakóház helyreállitásához fűződő közérdeknek megfelelően határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A tulajdonostársak képviselet
6. § (1) Tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak az ingatlan fekvése szerint illetékes elsőfoku épitésügyi hatóságnál (Budapesten a kerületi előljárónál) bejelenthetik azt a közös képviselőjüket, akivel szemben a bérlő vagy a hatóság - valamennyi tulajdonostársra kiható joghatállyal - a jelen rendeleten alapuló minden jognyilatkozatot vagy jogcselekményt megtehet, illetőleg határozatot hozhat Ilyen közös képviselő bejelentésének vagy a lakásbérleti szabályrendeletnek megfelelően kijelölt házkezelőnek hiányában a bérlő, illetőleg a hatóság az emlitett jognyilatkozatot vagy jogcselekményt bármelyik olyan tulajdonostárssal szemben megteheti, illetőleg határozatot hozhat, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa. Ebben az esetben a többi tulajdonostársat a bérlő, illetőleg a hatóság egyidejüleg értesiti arról, hogy melyik tulajdonostársat tekinti a tulajdonostársak közös képviselőjének mindaddig, amig maguk a tulajdonostársak más közös képviselőt, illetőleg házkezelőt jelölnek ki.
(2) A hatóság vagy a bérlő által a jelen § értelmében kijelölt tulajdonostárs jognyilatkozatai és jogcselekményei akkor is hatályosak maradnak, ha képviseleti joga utóbb megszünik.
(3) Az elsőfoku építésügyi hatóság a tulajdonostársak által a jelen § értelmében bejelentett közős képviselőkről nyilvántartást vezet.
Társasháztulajdon képviselete
7. § Az 1924:XII. tc. hatálya alá eső társasház tulajdonostársainak képviseletében a jelen rendelet III-V. fejezetein alapuló minden eljárásra csak a telekkönyvi hatósághoz bejelentett közös képviselő jogosult. Több közös képviselő közül a képviseleti jog bármelyiket megilleti.
Eljárás a bérlő által tervezett helyreállitás esetében
8. § (1) A bérlő köteles a helyreállitásra irányuló szándékát a tulajdonosnak a tervezett helyreállitás műszaki leirásának és költségvetésének közlése melleit bejelenteni.
(2) Ha a tulajdonos a bérlő bejelentésére (1) bek.) nyolc nap alatt nem válaszol vagy válaszában kijelenti, hogy a helyreállitást nem vállalja, avagy vállalja ugyan, de nyilatkozatának a bérlőhöz érkezésétől számitott harminc nap alatt nem kezdi meg vagy a megkezdéstől számitott kilencven nap alatt nem fejezi be, a bérlő a helyreállitási munkálatokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül elvégeztetheti, kivéve, ha az elsőfoku épitésügyi hatóság a tulajdonosnak a helyreállitás megkezdésére vagy befejezésére - a körülményekhez mért - méltányos halasztást adott.
(3) Amennyiben a tulajdonos csak a tervezett helyreállitás módja ellen emel kifogást, ezt - esetleges módositó javaslataival együtt - nyolc nap alatt a bérlővel közölnie kell. Ha a bérlő a tulajdonos kifogásait, illetőleg javaslatait nem fogadja el, köteles azokat ugyancsak nyolc nap alatt döntés végett az elsőfoku épitésügyi hatóság elé terjeszteni. Ha a hatóság tizenöt nap alatt nem határoz, a bérlő a helyreállitást az általa tervezett módon elvégezheti.
(4) Ha a bérlő által tervezett heryreállitással szorosan összefüggő szerkezeti részek helyreállitása is szükséges, a tulajdonos a bérlőt a (3) bekezdésnek megfelelően ezeknek a munkálatoknak az elvégzésére is felhivhatja és ha a bérlő a felhivásnak eleget nem tesz, nem számíthatja fel azokat a helyreállitási költségeket, amelyek a helyre nem állitott szerkezeti részekkel szorosan összefüggő helyreállitási munkálatokból keletkeztek.
(5) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak olyan kisebb jelentőségü helyreállitási munkálatok (pl. üvegezés, kályhák felállitása, fürdőszoba, illetőleg konyhafelszerelés pótlása, stb.) elvégzésére, amelyeknek összes költsége a 14. § (1) bekezdése szerint számított egyévi alapbért nem haladják még.
Helyreállitási költségek megállapitása
9. § (1) A helyreállitót a jelen rendeletben biztositott jogok csak abban az esetben illetik meg, ha a helyreállitás költségeit - kérelmére - az épités- és közmunkaügyi miniszter rendeletével kijelölt hatóság megállapitotta. A kérelmet - minden igény elvesztésének terhével - a helyreállitási munkálatok befejezésétől számitott hatvan napon belül kell előterjeszteni.
(2) A hatóság a költségeket megállapitó határozatának meghozatala előtt az érdekelt feleket meghallgatja.
(3) A helyreállítási költségek megállapitása tekintetében - az ideiglenes jellegü munkálatok költségeinek kivételével - az összes igazolt munkálatok költségeit figyelembe kell venni.
(4) A bérlő által végzett helyreállitás esetében a költségek megállapitását csak akkor lehet kérni, ha azok a fennálló jogszabályok szerint a bérlő által fizetendő havi bér kétszeresét elérik.
(5) A hatóságnak a jelen rendelet alapján hozott határozatai ellen - amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik - a kézbesitéstől számitott nyolc nap alatt a helyreállitási fellebbviteli bizottsághoz előterjesztésinek van helye. A bizottság határozata végérvényes.
(6) A bizottság elnökből és két tagból áll; elnökét az épités- és közmunkaügyi miniszter, egy-egy tagját pedig a pénzügyminiszter, illetőleg az igazságügyminiszter jelöli ki a vezetése alatt álló minisztérium tisztviselői közül.
(7) A bizottság eljárásának szabályait az épités- és közmunkaügyi miniszter állapitja meg.
(8) Az eljárás költségeit az előterjesztéssel élő fél előlegezni köteles. A költségek a vesztes felet terhelik.
A helyreállitással kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések
10. § (1) A helyreállitási költségeket megállapitó jogerős határozat (9. §) telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.
(2) A jelen rendelet 25., 29., 32., 36., 37., 38., 43., 45., 48. és 49. §-ai alapján bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégitési elsőbbséggel biró házadót, valamint az Országos Épületjavitási Alap által nyujtott kölcsön biztositására bejegyzett jelzálogjogot. Ez az elsőbbség csak abban az esetben áll fenn, ha a hitelező a jelzálogjog bejegyzése iránti kérvényét a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat keltétől számitott három hónap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyujtja.
(31 A jelen rendelet, valamint a 8770/1945. ME, a 10300/1945. ME vagy a 12300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 139., 167. és 208. szám) alapján bekebelezett jelzálogjogok rangsora egymásközt egyenlőnek tekintendő.
(4) A telekkönyvi bejegyzésben a jelzálogjognak a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott természetét a jelen rendeletre utalással fel kell tüntetni.
(5) A helyreállitó tulajdonostársat megillető jogokat, illetőleg a bérlő bérbeszámitási jogát a 23. §, a 24. § (1) bekezdésének b) pontja, a 36. §, a 40. §, a 43. § (1) bekezdése, a 47. és 48. § szerint a hatóságnak (9. §) erre vonatkozó jogerős határozata alapján a jogosított tulajdonostárs, illetőleg bérlő kérelmére a telekkönyv "B" lapján fel kell jegyezni.
Értesítések módja
11. § Az érdekelt feleknek a jelen rendeletben szabályozott értesitését csak akkor lehet megtörténtnek tekinteni, ha irásbeli nyilatkozattal történt és a nyilatkozat átadása vagy postára adása okirattal igazolható.
A tulajdonos és a bérlő által közösen végzett helyreállitás
12. § Ha a helyreállítást részben a tulajdonos, részben a bérlő végezte, a jelen rendeleten alapuló jogok az általuk viselt költségek arányának megfelelően illetik meg őket.
Munkálatoknak iparossal való végeztetése
13. § (1) A lakóház szerkezeti részeit érintő helyreállitási munkálatokat csak olyan iparossal lehet elvégeztetni, akinek érvényes iparjogositványa van.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése ellenére a jelen rendelet hatálybalépése után elvégzett munkálatokat a költségek megállapitásánál figyelmen kivül kell hagyni.
II. Lakások és más helyiségek helyreállítása
A) A tulajdonos által végzett helyreállitás
Helyreállitás bérleti jogviszony hiányában
14. § (1) Ha a helyreállitás költségei a 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 2. §-a szerint megállapitott és a 8730/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 172/b. szám) megfelelően forintra átszámitott évi alapbér kétszeresét (2) elérik és a helyreállitási munkálatok megkezdésekor a lakásra vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn, a tulajdonos a helyreállitott lakást a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között mind a bérlő kiválasztása, mind a bérösszeg megállapitása szempontjából szabadon bérbeadhatja.
(2) Ha a tulajdonos ugyanabban az épületben több lakást állit helyre és a helyreállitott lakások forintra átszámitott két évi alapbérének együttes ősszegét a helyreállitási költségek nem érik el, a tulajdonos annyi helyreállitott lakást adhat szabadon bérbe, ahány lakás forintra átszámitott évi alapbérének kétszeresét a helyreállitási költségek elérik. Azt, hogy ennek folytán mely lakások adhatók szabadon bérbe, a tulajdonosnak erre vonatkozó kérelméhez képest a helyreállitási költségek hatósági megállapitásakor kell meghatározni.
(3) A jelen § értelmében helyreállitott lakásban a bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt megillető bérleti szükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt. A bérlőt ekként megillető lakás (lakásrész) a hatósági és a rendes felmondást korlátozó jogszabályok szerint lehetséges minden igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól is mentes, a lakásnak ezt meghaladó része tekintetében pedig igénybevételnek csak akkor van helye, ha a bérlő azt albérletbe nem adta. A jelen bekezdés rendelkezéseit az olyan lakásra is megfelelően alkalmazni kell, amelyet a tulajdonos maga használ, mégpedig már abban az esetben is, ha a lakás helyreállitásának költségei a lakás egy évi alapbérének összegét elérik.
15. § Ha a helyreállitott lakásra vonatkozóan a helyreállitási munkálatok megkezdésekor bérleti jogviszony nem áll fenn, de a helyreállitási költségek a 14. §-ban meghatározott mértékét nem érik el, a tulajdonost a szabad bérbeadás szempontjából csak az a jog illeti meg. hogy a bérlőt szabadon választhatja.
16. § A tulajdonosnak a 14-15. §-on alapuló szabad bérbeadási joga megszünik, ha azt a helyreállitási költségeket megállapitó jogerőt határozat keltétől, illetőleg a lakásnak a helyreállitást követően beállott megüresedéstől számitott hatvan napon belül nem gyakorolja. Ha a helyreállitást a jelen rendelet hatályba lépése előtt befejezték, ez a határidő, a jelen rendelet hatálybalépésének napjával veszi kezdetét.
Helyreállitás bérleti jogviszony esetében
17. § (1) Ha a tulajdonos bérbeadott lakást kiván helyreállitani, köteles a bérlőt a helyreállitás megkezdése előtt legalább nyolc nappal a tervezett helyreállitás részleteiről, a munkálatok megkezdésének idejéről és a munkálatok várható tartamáról, továbbá a helyreállitási költségek és a helyreállitás pótlék (jelen § (3) bek., 50. §) valószinü összegéről értesiteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a kisebb jelentőségü helyreállitási munkálatokra (8. § (5) bek.) nem vonatkozik.
(3) Ha a helyreállitási költségek évi 6%-os kamata a fennálló jogszabályok szerint a helyreállitott lakásért fizetendő évi bért meghaladják, a tulajdonos a bérlőtől a különbözetnek megfelelő összegü évi pótlék fizetését követelheti.
(4) Ha a bérlő a (3) bekezdés szerint esetleg követelhető pótlék fizetésére kötelezettséget vállal, a tulajdonos a helyreállitási munkálatokat azonnal megkezdheti.
(5) A tulajdonos köteles a helyreállitási munkálatok befejezése után a pótlék összegét, valamint a kiszámitás alapjául szolgáló részletes adatokat a bérlővel közölni és egyidejüleg a hatóságnak (9. §) bemutatni. A bérlő a tulajdonos által közölt adatokra és az általa megállapitott pótlékra észrevételeket tehet; az észrevételeket a hatóságnál kell megtenni.
(6) A tulajdonos attól a bérlőtől, aki a lakást a 14. § alapján szabad bérmegállapitás mellett bérli, pótlékot nem követelhet.
Pótlék fizetése
18. § (1) A bérlő a pótlékot - amennyiben ennek fizetésére kötelezettséget vállalt (17. § (4) bek.) - a 17. § (5) bekezdésében emlitett közlést követő hónap első napjától kezdődően köteles fizetni, a tulajdonos megállapitása ellen tett észrevétel esetén azonban a hatóság (9. §) határozatának kézbesitéséig csak az észrevételeiben általa helyesnek elismert összegben. A hatóság határozatában megállapitott és a bérlő által fizetett összeg közötti esetleges különbözetet a bérlő a hatóság határozatának kézbesitésétől számitott tizenöt nap alatt köteles megfizetni. Ha a hatóság a pótlékot a bérlő által fizetettnél kisebb összegben állapitja meg, a különbözetet a bérlő az utóbb esedékessé váló bérből, illetőleg pótlékból levonhatja.
(2) A pótlék a bérrel együtt esedékes és fizetendő; fizetésének elmulasztása a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár.
(3) A pótlék a helyreállitott lakás mindenkori bérlőjét a vonatkozó rendes felmondási jog korlátozásának megszüntetéséig terheli.
Felmondás
19. § (1) Ha a bérlő az esetleges pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet - akár határozott, akár határozatlan tartamu - felmondással megszüntetheti. Ebben az esetben a nem használt vagy nem rendeltetésszerüen használt bérleménye tekintetében (pl. ha a lakás céljára bérbeadott helyiséget ipar, kereskedés vagy raktározás céljára használják, avagy a lakás - anélkül, hogy abban lakó volna - csak butorok vagy más háztartási ingóságok elhelyezésére szolgál) rendkivüli felmondásnak, a rendeltetésszerüen használt lakás bérlete tekintetében pedig rendes felmondásnak van helye. A rendes felmondásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget egészben vagy részben lakásul használják.
(2) A rendkivüli felmondási idő tizenöt nap.
(3) A rendes felmondási idő - tekintet nélkül a lakás nagyságára és a bérösszegre - három hónap; a felmondás arra a napra szól, amikor a 20. § értelmében felajánlott és elfogadott lakás használatba vehető, de nem szólhat november hó 1. napja és március hó 1. napja közé eső napra.
(4) Az (1) bekezdésen alapuló felmondás esetében - a tulajdonos köteles a bérlőnek a felmondás a hatályossá válásától számitott három nap alatt a bérlet megszűnését követő időre az" esetleg már kifizetett bért visszafizetni, e kötelezettség elmulasztása esetében a felmondás hatályát veszti.
(5) A tulajdonos az olyan lakást, amelynek bérletét a jelen § (1) bekezdése alapján mondotta fel, csak akkor adhatja bérbe, ha azt a kiüritéstől számitott négy hónap alatt teljesen helyreállitotta; ellenkező esetben a lakásügyi hatóság a lakást igénybeveheti, kivéve ha az elsőfoku épitésügyi hatóság a tulajdonosnak a helyreállitási munkálatok elvégzésére a körülményekhez mért méltányos halasztást adott.
Lakás felajánlása
20. § (1) A 19. §-on alapuló rendes felmondás csak ugy érvényes, ha a tulajdonos a felmondás közlésével egyidejüleg a bérlő részére megfelelő más lakást ajánl fel és egyuttal átadja neki a felajánlott lakás bérbeadójának azt a nyilatkozatát, mely szerint az a felajánlott lakást a nyilatkozatban meghatározott bérért és az esetleges egyéb feltételek mellett hajlandó neki bérbe adni, valamint a lakásügyi hatóságnak arra vonatkozó határozatát, hogy a lakást más bérlő részére igénybevenni nem kivánja.
(2) A lakásügyi hatóság köteles azt a bérlőt, akinek bérletét a tulajdonos a 19. § értelmében felmondani jogosult, a felajánlani kivánt lakás tekintetében - a tulajdonos vagy a bérlő kérelmére - más igényjogosultakkal szemben elsőbbségben részesiteni. Ez a rendelkezés nem érinti a bérlőnek azt a jogát, hogy a felajánlást visszautasithassa.
(3) Ha a bérlő a felajánlott lakás elfogadásáról a felmondást közlő tulajdonost a közléstől számitott nyolc nap alatt irásban nem értesiti, ezt a felmondás érvényessége megtagadásának, illetőleg a felajánlott lakás el nem fogadásának kell tekinteni.
(4) A biróság annak megitélésében, hogy a tulajdonos által felajánlott lakás a bérlőnek indokolt bérleti szükségletét kielégiti-e, figyelembe veszi a bérlő összes körülményeit, különösen azt, hogy a bérlő a lakást milyen célra használta, továbbá figyelembe veszi mind a bérlő által bérelt, mind a felajánlott lakás fekvését, a bérlő által a helyreállitás előtt használt helyiségek számát, nagyságát, felszereléseit és állapotát a lakásoknak a bérlő munkahelyélő] való távolságát és a közlekedési viszonyokat, valamint azt, hogy a felmondott, illetőleg felajánlott lakás önálló vagy több bérlő által megosztva használt lakás-e, valamint azt is, hogy a felajánlott lakás bére a bérlő által eddig fizetett bérnek és a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak figyelembevételével nem tul magas-e.
21. § (1) A tulajdonos a bérlő számára a 19. §-ban szabályozott felmondással egyidejüleg felajánlhatja a bérlő lakásának megfelelően elkülönithető és rendeltetésszerüen használható részét is, feltéve, hogy a felajánlott lakásrész kielégiti a fennálló jogszabályok szerint a bérlőt megillető bérleti szükségletet.
(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakásrészt elfogadja vagy jogerős birói határozat a felmondást érvényesnek mondja ki, a tulajdonos a helyreállitási munkálatokat a felmondási idő eltelte előtt is megkezdheti.
(3) Az (1) bekezdés szerint felajánlott lakásrészre vonatkozóan uj bérleti szerződést kell kötni. A felajánlott lakásrész bére nem halad hatja meg az eredeti bérlemény bérének a felajánlott lakásrészre aránylagosan eső részét.
(4) A tulajdonos a lakásnak a bérlő számára felajánlott helyiségeken felüli részét a 14., illetőleg a 16. § rendelkezéseinek alkalmazásával és csak akkor adhatja bérbe, ha azt teljes egészében állitotta helyre. A helyreállitás akár egy, akár több önálló lakás létesitésével történhetik.
A lakás kiüritésével kapcsolatos költségek
22. § A 19. §-on alapuló rendkivüli felmondás esetében a lakás kiüritésével, illetőleg a lakásban lévő ingóságok raktározásával járó költségek, rendes felmondás esetében pedig a bérlő költözködési költsége a tulajdonost terheli és ezeket a költségeket a tulajdonos a bérlő kivánságára előlegezni köteles.
B) A tulajdonostárs által végzett helyreállitás.
23. § Ha a lakást tulajdonostárs (4. §) állitotta helyre, a helyreállitott lakás kizárólagos bérbeadására a rendes felmondási jog korlátozásának megszűntéig, de legalább a helyreállítási adókedvezmény tartama alatt a helyreállitó tulajdonostárs jogosult s erre az időre őt illeti az a tiszta jövedelemtöbblet, amely a helyreállitást közvetlenül megelőző tiszta jövedelemhez képest az általa végzett helyreállitás folytán - akár a szabad bérmegállapitásból, akár a pótlék szedéséből, akár a helyreállitási adókedvezményből - előállt.
C) A bérlő által végzett helyreállitás
A helyreállitó bérlő jogai
24. § (1) A bérlő az általa végzett helyreállitás esetében
a) követelheti, hogy a tulajdonos a helyreállitási költségeket téritse meg, vagy
b) a helyreállitási költségeket a bérbe s bér 70%-ának erejéig beszámithatja és ezenfelül bérleti jogát a tulajdonos beleegyezése nélkül átruházhatja, valamint lakásának egyrészét a bérleti jogviszony fennállásának tartama alatt - szintén a tulajdonos beleegyezése nélkül - albérletbe adhatja.
(2) A bérlő az (1) bekezdésnek mind az a) pontja, mind a b) pontja esetében a fennálló jogszabályok szerint őt megillető bérleti szükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt, feltéve, hogy a helyreállitási költségek a 14. § (1) bekezdése szerint meghatározott egyévi alapbért elérik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott választási jog kizárólag a bérlőt illeti meg Ha a bérlő ezzel a jogával a helyreállitási költségek megállapitása iránt előterjesztett kérelmében (9. § (1) bek.) nem él, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jog illeti meg.
(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszámitási jogát a bérleti jogviszony fennállása alatt folyamatosan köteles gyakorolni. Husz évet meghaladó beszámitási jogot érvényesiteni nem lehet.
(5) A tulajdonos az (1) bekezdés b) pontja esetében addig, amig a helyreállitási költségek a beszámitás folytán nem térültek meg, a bérleti jogviszonyt rendes felmondással nem szüntetheti meg, ha pedig a bérleti jogviszonyt rendkivüli vagy rögtöni hatályu felmondással szünteti meg, a bérlő a bérleti jogviszony megszünése után a helyreállitási költségek meg nem térült részének megtéritését az (1) bekezdés a) pontja szerint követelheti. Ez a szabály arra az esetre is áll, ha a bérleti jogviszony a bérlő felmondása következtében vagy egyéb jogalapon szünik meg.
(6) Ha a bérleti jogviszony a helyreállitási költségek megállapitása (9. §) előtt megszünt, a bérlőt csupán az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jog illeti meg.
A helyreállitási költségek megtéritése
25. § (1) A tulajdonos a 24. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a 9. §-ban emlitett hatóság által megállapitott helyreállitási költségeket évi 6%-os kamattal együtt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdődően, ha pedig a hatóság a költségeket ezt az időpontot követően állapitja meg, a költségeket megállapitó hatá-
rozat keltét követő második bérévnegyed 1. napjától kezdődően köteles megtériteni. A költségeket a 14. § szerint számitott évi alapbérhez igazodva, az alábbiakban megállapitott idő alatt kell megtériteni:
a) ha a költségek az évi alapbér egyszeresét nem érik el, két év alatt,
b) ha a költségek az évi alapbér egyszeresét meghaladják, de háromszorosát nem érik el, három év alatt,
c) ha a költségek az évi alapbér háromszorosát meghaladják, de ötszörösét nem érik el, négy év alatt,
d) ha a költségek az évi alapbér ötszörösét meghaladják, de tizszeresét nem érik el, hét év alatt és
e) ha a költségek az évi alapbér tizszeresét
meghaladják, tiz év alatt.
(2) A tulajdonos az (1) bekezdésben megállapitott határidő alatt minden évben köteles a helyreállitási költségeknek legalább egy évre eső részét megtériteni, de a helyreállitási házadókedvezményben (10750/1946. ME rendelet - Magyar Közlöny 210. számi való részesitése esetében legalább annyit, amennyivel a házadókedvezmény folytán egy évre eső házadója csökken. A tulajdonos a költségeket az (1) bekezdésben megjelölt határidők eltelte előtt is bármikor megfizetheti.
(3) A bérlő jogosult a megtéritendő összeg biztositása céljából a bérleményt magábanfoglaló ingatlanra jelzálogjogot bekebeleztetni.
A helyreállítási költségek megállapitásának mértéke
26. § A 9. §-ban emlitett hatóság a bérlő által végzett helyreállitás költségeit az alábbiakban megállapitott mértékben veszi figyelembe:
a) az igazolt helyreállitási költségeket, amennyiben azok a 14. § szerint számitott egyévi alapbért nem érik el és
b) az igazolt helyreállitási költségeknek 20%-kal növelt összegét, amennyiben azok a 14. § szerint számitott évi alapbér egyszeresét meghaladják, de háromszorosát nem érik el,
c) az igazolt helyreállitási költségeknek 35%-kal növelt összegét, amennyiben azok a 14. § szerint számitott egy évi alapbér háromszorosát meghaladják.
D) Harmadik személy által végzett helyreállitás
27. § (1) Az, akire a tulajdonos szerződés alapján egy vagy több lakásra vonatkozó bérbeadási jogát átruházta, mint házhaszonbérlő a 14-17. §-ok alkalmazásával a tulajdonos helyébe lép, ha a szerződésben a helyreállitásra kötelezettséget vállal és a hatóság a hozzá bemutatott házhaszonbérleti szerződés alapján megállapitja, hogy a házhaszonbérlőt a tulajdonos jogállása megilleti.
(2) Az (1) bekezdésben emlitett házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem lehet. Az ilyen tárgyu szerződés semmis.
(3) Ha a házhaszonbérlet bármely okból érvénytelen vagy megszűnik, a tulajdonos lép a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a házhaszonbérlő helyébe.
28. § (1) A tulajdonossal kötött házhaszonbérleti szerződés alapján a bérlő is jogosult saját lakását több önálló bérleménnyé átalakitva helyreállitani. Az ilyen szerződésen alapuló jogviszony tekintetében a 27. § rendelkezései irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben emlitett házhaszonbérleti szerződés megkötésével az átalakitandó lakásra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnik.
29. § A bérlő megállapodást köthet harmadik személlyel is lakásának helyreállitására nézve. Ebben az esetben a bérlő a 24. § (2) bekezdésében meghatározott jogra tarthat igényt, a helyreállitó harmadik személy pedig a hatóság által megállapitott helyreállitási költségeknek a tulajdonos által való megtéritését (24. § (1) bek. a) pontja, 25. §) követelheti és e költségek biztositására a saját javára a 10. §-nak megfelelően jelzálogjogot kebeleztethet be.
30. § A tulajdonossal, illetőleg a bérlővel kötött megállapodás alapján helyreállitási végző harmadik személy a lakást csak teljes egészében - akár egy, akár több önálló lakás létesitésével - állithatja helyre.
III. A tetőzetnek és a lakóház egyéb szerkezeti részeinek helyreállitása
A) A tulajdonostárs által végzett helyreállitás
A helyreállitási költségek megosztása
31. § Ha az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyreállitást a tulajdonostárs végeztette, a hatóság határozatában a költségek összegét valamennyi tulajdonostárs tulajdoni illetőségének arányában megosztva állapitja meg.
A helyreállitási költségek megtéritése
32. § Ha a helyreállitást végző tulajdonostárs a többi tulajdonostárstól - tulajdoni illetőségük aránya szerint - a helyreállitási költségek megállapitott összegének megtéritését a 25. §-nak megfelelően követelheti és ennek az összegnek biztositása céljából az ingatlanra a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül is jelzálogjogot kebelezhet be (10. §). Ilyen esetben a törlesztési határidő megállapitásánál az egész épület nyers bérjövedelmét kell alapul venni.
Helyreállitás az Országos Épület javítási Alap által folyósitott kölcsönből
33. § (1) Ha a tulajdonostárs a munkálatokat az Országos Épületjavitási Alapból folyósitott kölcsön igénybevételével végezteti, a kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot a helyreállitási költségeket megállapitó jogerős határozat alapján az abban megállapitott összeg erejéig az egész ingatlanra lehet bejegyezni.
(2) Ha valamelyik tulajdonostárs a kölcsönnek a tulajdonostársak egymásközötti viszonyában őt terhelő részét visszafizeti, a jelzálogjog részleges törlésével egyidejüleg azt is fel kell jegyezni, hogy ennek a tulajdonostársnak az illetőségét a tulajdonostársak egymásközötti viszonyában a jelzálogjog nem terheli.
Helyreállitás társasháztulajdon esetében
34. § (1) Társasháztulajdon esetében a 33. §-nak megfelelő kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot teljes összegében a törzsbetétbe kell bejegyeztetni, az albetétekbe pedig azt kell feljegyezni, hogy a törzsbetétbe bejegyzett követelés az egyes tulajdoni illetőségeket egymásközötti viszonyukban milyen arányban terheli. Ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni illetőségének megfelelő kölcsönhányadot viszszafizeti, az albetétből az emlitett feljegyzést törölni kell, a törzsbetétben pedig a megfelelő összegű résztörlesztést kell bejegyezni.
(2) Késedelem esetében a hitelező csak a késedelmes tulajdonostárs illetőségéből és csak a kölcsönnek a tulajdoni illetőségek egymás közötti viszonyában ezt az illetőséget terhelő összeg erejéig kereshet kielégitést. A végrehajtás utján való ilyen részleges kielégités esetében az előbbi bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
B) Bérlő által végzett helyreállitás
A helyreállitási költségek megoszlása több bérlő által végzett helyreállitás esetében
35. § Ha a lakóház tetőzetét több bérlő együttesen állitja helyre, a helyreállitási költségek megoszlására a bérlők közötti megállapodás az irányadó. Ilyen megállapodás hiányában a költségek a helyreállitó bérlők között az egyes bérlemények alapbérének (8000/1946. ME rendelet 2. §) arányában oszlanak meg.
A bérlő által végzett helyreállitás költségeinek megtéritése
36. § (1) A bérlő a tetőzet helyreállitásával felmerült és a hatóság által megállapitott költségek megtéritését a tulajdonostól csak a 24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelheti.
(2) Ha bármelyik bérleményre eső helyreállitási költség a 14. § (1) bekezdésében megállapitott értékhatárt meghaladja, a helyreállitó bérlőt a 14. § (3) bekezdésében megállapitott jog illeti meg.
C) Harmadik személy által végzett helyreállitás
37. § Ha az 1. § b) pontjában meghatározott helyreállitást a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján harmadik személy végezteti el, ez a harmadik személy a helyreállitási költségek összegének hatósági megállapitását kérheti és a hatóság határozata alapján az ingatlanra saját javára jelzálogjogot jegyeztethet be (10. §).
38. § A bérlő a ház tetőzetének helyreállitására vonatkozó jogát harmadik személy utjtán is gyakorolhatja. Ebben az esetben a 35-36. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni lehet.
IV. Központi fütő- és melegvizszolgáltató berendezés helyreállitása
A) Tulajdonos által végzett helyreállitás
39. § (1) Ha a tulajdonos a fűtőberendezést helyreállitotta és a helyreállitási költségek évi 6%-os kamata a (3) bekezdés szerint számitásba vett bérleményekért a fennálló jogszabályok szerint fizetendő egy évi bér összegét meghaladja, ezeknek a bérleményeknek bérlőitől a különbözetnek megfelelő összegű évi pótlék fizetését követelheti.
(2) A pótlék fizetésére a 18. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.
(3) A pótlékot csak azok a bérlők kötelesek fizetni, akik erre irásban kötelezettséget vállaltak. A pótlék az egyes bérlők közölt olyan arányban oszlik meg, amilyen arányban áll az egyes bérlemények fűthető légköbméter térfogata az összes bérlemények füthető legköbmétertérfogatával; ennek megállapitásában mind az épen maradt, mind a helyreállitott fűtőtestek által füthető helyiségek légköbmétertérfogatát figyelembe kell venni.
(4) Ha a bérlő a pótlék fizetésére kötelezettséget nem vállal, akkor a bérleményben lévő fütőberendezés helyreállitását mellőzni lehet, illetőleg az épen maradt vagy a tulajdonos által helyreállitott költségeket a fütési üzemből ki lehet kapcsolni vagy le lehet szeretni.
(5) A pótlék a tulajdonost nem illeti meg arra az időre, amely alatt a fütőberendezést bármely okból nem vagy nem megfelelően tartja üzemben, kivéve, ha a bérlők a fütőberendezés üzembentartását magukra vállalták. Arra vonatkozóan, hogy az üzembentartás megfelelő-e, a tulajdonos és a bérlők közötti megállapodás az irányadó.
(6) A tulajdonos attól a bérlőtől, aki a bérleményt a 14. § alapján szabad bérmegállapitás mellett bérli, pótlékot nem követelhet. Ilyen esetre a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik.
B) A tulajdonostárs által végzett helyreállitás
40 §
Ha a fütőberendezést tulajdonostárs (4. §) állitotta helyre, a rendes felmondási jog korlátozásának megszüntéig, de legalább is a helyreállitási adókedvezmény tartama alatt őt illeti meg az a tiszta jövedelemtöbblet, amely a helyreállitást közvetlenül megelőző tiszta jövedelemhez képest a fütőberendezés helyreállitása folytán - akár a 39. § alapján szedhető pótlékból, akár a fütőberendezés üzembentartásából eredő haszonból akár a helyreállitási adókedvezményből - előállt.
C) A bérlő által végzett helyreállitás
41. § (1) Azok a bérlők, akik a fütőberendezés helyreállitását elhatározták, a költségeket olyan arányban viselik, amilyen arányban áll a saját bérleményük fűthető légköbmétertérfogata a helyreállitásban részes bérlők bérleményeinek füthető légköbmétertérfogatával; ennek megállapitásában mind az épen maradt, mind a helyreállitott fütőtestek által füthető helyiségek légköbmétertérfogatát figyelembe kell venni.
(2) A bérlőknek az (1) bekezdés szerinti elhatározását irásba kell foglalni; a nyilatkozatot visszavonni nem lehet.
(3) Az előbbi bekezdésben emlitett nyilatkozat alapján a bérlők közt egyetemleges kötelezettség - ennek külön kikötése nélkül - nem jön létre s a bérlőtől nyilatkozata alapján a költségeknek csak az (1) bekezdés szerint reá eső részét lehet követelni.
(4) Ha valamelyik bérlő a helyreállitáshoz nem járul hozzá vagy a helyreállitási munkálatok megkezdéséig a költségeknek reá eső részét nem fizeti meg, a bérleményben lévő fütőberendezés helyreállitását mellőzni lehet, illetőleg az épen maradt vagy a helyreállitott fütőtesteket a fütési üzemből ki lehet kapcsolni.
42. § (1) A fűtőberendezés helyreállitásához az a bérlő, aki a helyreállitásban nem vett részt, utólagosan csatlakozhatik.
(2) Utólagos csatlakozás esetében a helyreállitás költségeit az érdekeli bérlők között ujra meg kell osztani, mégpedig akként, mintha az utólagosan csatlakozó bérlő a helyreállitáshoz már eredetileg is hozzájárult volna; az utólagos csatlakozással felmerült többletköltségek teljes egészükben az utólagosan csatlakozó bérlőt terhelik.
43. § (1) A fütőberendezés helyreállitásával felmerült és a hatóság (9. §) által megállapitott költségek megtéritését a bérlő a tulajdonostól a 24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelheti.
(2) Ha bármelyik bérleményre eső helyreállitási költség a 24. § (2) bekezdésben megállapitott értékhatárt meghaladja, a helyreállitó bérlőt a 14. § (3) bekezdésében megállapitott jog illeti meg.
D) Harmadik személy által végzett helyreállitás
44. §
Ha a fűtőberendezést a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy állitotta helyre, ez a harmadik személy a 39. § alkalmazásában a tulajdonos helyébe lép azzal, hogy a felmondási jog a tulajdonost illeti meg, a fütőberendezés karbantartásának a költsége pedig a tulajdonost terheli, kivéve, ha a bérlők a fütőberendezés üzembentartását magukra vállalták.
45. § Ha a fütőberendezés helyreállitását egy vagy több bérlő elhatározza, a fütőberendezést a bérlővel, illetőleg a bérlőkkel vagy meghatalmazottjukkal létrejött megállapodás alapján a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy is helyreállithatja. Ebben az esetben a harmadik személyt a 24. § (1) bekezdésnek a) pont-jóban meghatározott jog illeti meg és a helyreállitási költségek megtéritését a tulajdonostól a 25-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelheti.
V. Felvonóberendezés helyreállitása
A) Tulajdonos által végzett helyreállitás
46. § (1) Ha a tulajdonos a felvonóberendezést helyreállitotta és a helyreállitási költsége évi 6%-os kamata a felvonóberendezést használó bérlők bérleményeiért a fennálló jogszabályok szerint fizetendő évi bér összegét meghaladja, ezektől a bérlőktől a különbözetnek megfelelő összegü évi pótlék fizetését követelheti.
(2) A pótlékot csak az a bérlő köteles fizetni, aki erre irásbeli kötelezettséget vállal.
(3) A pótlék az egyes bérlők közölt bérleményük alapbérének arányában oszlik meg.
B) A tulajdonostárs által végzett helyreállitás
47. § Ha a felvonóberendezést tulajdonostárs (4. §) állitotta helyre, a 40. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
C) A bérlő által végzett helyreállitás
48. § Ha egy vagy több bérlő a felvonóberendezést saját költségén kivánja helyreállitani, a követendő eljárásra, valamint a bérlő jogaira és kötelezettségeire a 41-43. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a költségek a bérlők között eltérő megállapodásuk hiányában bérleményük alapbérének arányában oszlanak meg.
D) Harmadik személy által végzett helyreállitás
49. § Ha a felvonóberendezést harmadik személy állitotta helyre, a 44-45. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók.
VI. Vegyes rendelkezések
A pótlékok egyesitése
50. § A jelen rendelet alapján a tulajdonos áltál végzett különböző helyreállitások költségeit a bérlő által fizetendő pótlék megállapitása szempontjából összegezve kell számitásba venni.
Átmeneti rendelkezések
51. § (1) A jelen rendelet rendelkezései irányadók a hatálybalépés előtt végzett olyan helyreállitások tekintetében is, amelyekre nézve az országos épitésügyi kormánybiztos a hatálybalépés napjáig nem hozott a helyreállitó fél költségeit megállapitó határozatot, kivéve, ha a megállapitás iránt az országos épitésügyi kormánybiztosnál azért nem terjesztettek elő kérelmet, mert a felek a helyreállitás költségeit a jelen rendelet hatálybalépése előtt kölcsönös megállapodással rendezték.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt megkezdett vagy befejezett helyreállitás tekintetében a helyreállitó fél akkor is kérheti a jelen rendelet alkalmazásával költségeinek megállapitását, ha a munkálatoknál a másik félnek a hatályos jogszabályban megszabott előzetes felhivását mellőzte.
(3) Az 1945. évi november hó 4. napja és a jelen rendelet hatálybalépésének napja közt eltelt időben befejezett helyreállitás költségeinek megállapitása iránt - minden igény elvesztésének terhével - legkésőbb az 1946. évi december hó 31. napjáig lehet kérelmet előterjeszteni.
52. § (1) Ha az országos épitésügyi kormánybiztos a bérlő által végzett helyreállitás költségeit már a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozattal megállapitotta, a bérlőnek a helyreállitással megszerzett joga tekintetében az alábbi rendelkezések irányadók.
(2) Ha a bérlő a helyreállitást az 1946. évi február hó 1. napja előtt befejezte, a bérleti jognak az országos épitésügyi kormánybiztos határozatában megállapitott időtartamát a jelen rendelet nem érinti.
(3) A bérlő által az 1946. évi január hó 31. napja után, de április hó 1. napja előtt befejezett helyreállitás esetében a bérleti jognak az országos épitésügyi kormánybiztos határozatában megállapitott időtartama a jelen rendelet erejénél fogva felére csökken.
(4) Ha a bérlő a helyreállitást az 1946 évi március hó 31. napja után fejezte be, a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott hat hónapon belül a 9. §-ban megjelölt hatóságnál bármelyik fél kérheti a helyreállitás költségeinek a jelen rendelet alkalmazásával való uj megállapitását. Az uj megállapitás alapján a bérlő - a hatóság határozatában foglaltak szerint - a jelen rendelet 24-26. §-ainak megfelelően gyakorolhatja a helyreállitással kapcsolatos jogokat, akként azonban, hogy amennyiben a bérlő az 1946. évi augusztus hó 1. napja után a helyreállitás cimén bért nem fizetett, az ennek megfelelő bérösszeget az ujonnan megállapított helyreállitási költségekből levonásba kell hozni.
(5) Ha az 1945. évi március hó 31. napja után befejezett helyreállitással kapcsolatban a (4) bekezdés alapján az ott megszabott határidő alatt kérelmet nem terjesztettek elő, vagy a kérelmet visszavonják, az ilyen helyreállitással kapcsolatban szintén a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A jelen § rendelkezései nem érintik a helyreállitó bérlőnek az esetleges lakószoba többletre vonatkozóan a 10300/1945. ME rendelet alapján megállapitott igényét és az emlitett rendelet alapján őt megillető egyéb jogokat.
Helyreállitási munkálatok költségeinek megállapitása jelző- (index-) számok alapján
53. § Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt végzett helyreállitási munkálatok költségeit a jelen rendelet függelékében feltüntetett jelző-(index-) számok alapján kell megállapitani. Az 1945. évi junius hó 1. napjára vonatkozó jelzőszám szerint kell megállapitani a korábban végzett helyreállitási munkálatok költségeit is.
A rendelettől eltérő megállapodások
54. § Az érdekelt felek a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően is szerződhetnek, a szerződéssel egymás irányában kikötött jogokon tulmenően azonban a jelen rendeletben biztositott kedvezményekre csak a jelen rendelet rendelkezéseinek megtartása esetében tarthatnak igényt.
Bérlő kijelölése teljesen lakhatatlanná vált lakás igénybevétele esetében
55. § A lakásügyi hatóság a teljesen lakhatatlanná vált lakás bérlőjéül csak azt jelölheti ki, aki az egész lakás helyreállitására kötelezettséget vállal. Ha az ilyen bérlő a helyreállitást a lakásügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számitott hat hónap alatt nem fejezi be, a lakás a lakásügyi hatóság által ujból igénybevehetővé válik.
Költségmegállapitás iránti kérelem illetéke
56. § A helyreállitó fél köteles az általa megállapitani kért helyreállitási költségek 1%-át az Országos Épületjavitási Alap részére befizetni.
Hatályukat vesztő jogszabályok
57. § A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik
a lakások és más helyiségek helyreállitásáról szóló 10300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 167. sz.),
a központi fütőberendezések helyreállitásáról szóló 12300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 208. sz.),
a lakások és más helyiségek helyreállitásáról szóló 10300/1945. ME rendelet módositásáról és kiegészitéséről szóló 1200/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 30. sz.),
a központi fütőberendezések helyreállitásáról szóló 12300/1945. ME rendelet kiegészitéséről szóló 2030/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 48. sz.),
a lakások és más helyiségek helyreállitásáról szóló 10300/1945. ME rendelet módositása és kiegészitése tárgyában kibocsátott 1200/1946. ME rendelet 7. §-ában megállapitott határidő ujabb meghosszabbitásáról szóló 3000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 63 sz.),
az épületek helyreállitása érdekében szükséges gondnok kirendelés szabályozásáról szóló 5920/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 119. sz.),
a közös tulajdonban lévő épületek helyreállitásáról szóló 6630/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 131. sz.),
a lakások és más helyiségek helyreállitásáról szóló jogszabályok kiegészitése tárgyában kibocsátott 7290/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 144. sz.) 2-5. §-ai,
a lakások tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállitásáról szóló 7900/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 156. szám) 13-26. és 29. §-ai.
és általában mindazok a jogszabályok, amelyek a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkeznek.
A rendelet hatálybalépésének ideje
58. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az épités- és köz-munkaügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1946. évi október hó 4-én.
Nagy Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Függelék a 11800/1946. ME rendelet 53. §-ához
Lakóházak helyreállitási költségeinek átszámitásánál alkalmazandó mérlegelt értékjelző számok, melyek szerint 1 forint értéke:
