271000/1946. (VII. 26.) BM rendelet

a tüzoltóság és a tüzrendészet ujjászervezéséről szóló 10280/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában

A tüzoltóság és a tüzrendészet ujjászervezéséről szóló 10280/1945. ME (Magyar Közlöny 1945. évf. 174. szám. továbbiakban R.), valamint az ezt módositó 4900/1946. ME (Magyar Közlöny 1946. évf. 107. szám) rendeletekben foglalt felhatalmazások alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértően a következőket rendelem:

1. FEJEZET

A tüzrendészet célja

1. § A tüzrendészet célja:

a) a tüz keletkezésének lehető megelőzése (megelőző tüzrendészet);

b) szervezett erővel a tüz terjedésének gyors megakadályozása s a tüz eloltása (mentőtüzrendészet);

c) a tüz eloltása után a tüz okának megállapitása és ennek eredménye alapján hasonló tüzesetek megismétlődésének lehető kiküszöbölése (felderitő tüzrendészet).

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden tüzrendészeti és tüzrendészeti vonatkozásu ügyre - ideértve az ipar, a kereskedelem, a mező-és erdőgazdaság, a bánya, valamint a közlekedési vállalatok és üzentek, továbbá a honvédségi épületek, raktárak és honvédségi célokra szolgáló terek tüzrendészetére vonatkozó ügyeket is - függetlenül attól, hogy az épület, a raktár, a tér, az üzem, a bánya, illetőleg a vállalat kinek a tulajdonában vagy kezelésében van.

(2) Az erdei tüzrendészetnek az 1935: IV. törvénycikkben szabályozott kérdéseiben továbbra is ennek a törvénynek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Nem terjed ki továbbá jelen rendelet hatálya a bányatörvény alá tartozó üzemek földalatti részeire. A bánya földalatti részeiben a tüzrendészettel kapcsolatos munkálatokat az illetékes bányahatóság saját szabályzata alapján látja el.

A tüzoltóság feladatköre

3. § (1) A tűzoltóság legfontosabb feladata a tüz terjedésének megakadályozása, a tűzoltás és az ezekkel kapcsolatos teendők ellátása.

(2) A tüzoltóság az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörén felül egyéb elemi csapás (pl. árviz, földrengés) vagy közveszély, továbbá baleset esetében is köteles a mentési munkálatokban, különösen a műszaki mentésekben segédkezni. Ilyen esetekben a tűzoltóság a mentési munkálatokat irányitó hatóság kiküldöttjének (szakértőjének) utasításai szerint jár el; ezek az utasitások azonban - a munkálatokban résztvevő tüzoltóság működésére nézve - csak a tűzoltóegységeket vezető tüzoltótisztnek adott műszaki természetü utasitások lehetnek, a munkálatokban résztvevő tüzoltóegységek vezetésére és irányitására tehát nem vonatkozhatnak.

(3) A tüzoltóság a szükséghez képest a rendszerinti működési területén kivül fekvő más község (város) területén előforduló tüz oltásában és a (2) bekezdésben emlitett munkálatokban is köteles résztvenni.

(4) Az alispán a vármegye területén működő tüzoltóságokat az egyes községek (megyei városok) részére a tüzvész leküzdéséhez és a (2) bekezdésben emlitett munkálatokhoz nyujtandó támogatás céljából a vármegyei tűzoltóparancsnok és az érdekelt községi elöljáróságok (polgármesterek) meghallgatásával körzetekbe osztja be. Ha a körzeti beosztásba - célszerüségi okból - esetleg valamely törvényhatósági jogu városnak vagy a szomszédos vármegye területén lévő községnek (megyei városnak) tüzoltóságát is be kell vonni, az illető törvényhatósági jogu vagy megyei város vagy község tüzoltóságának a körzetbe való beosztása tekintetében az érdekelt törvényhatósági jogu város, illetőleg vármegye tüzoltóparancsnokát is meg kell hallgatni és a beosztáshoz az érdekelt törvényhatóság első tisztviselőjének hozzájárulását is meg kell szerezni. Vita esetében az országos tüzoltó főparancsnok meghallgatásával a belügyminiszter dönt.

(5) A (4) bekezdés értelmében megállapitott körzeti beosztásra vonatkozó rendelkezést a törvényhatóság (törvényhatóságok), valamint a tüzoltóság hivatalos lapjában közzé kell tenni és a beosztásról az érdekelt községek előljáróságait (városok polgármestereit) értesiteni kell.

(6) Az ugyanabba a körzetbe beosztott községekben (városokban) a segélynyujtás előzetes felkéréstől vagy engedélyadástól függetlenül történik. A körzeten kivül fekvő községbe (városba) a tüzoltóság csak abban az esetben köteles segélyt nyujtani, ha azt az érdükeit község birája vagy jegyzője (körjegyzője), illetőleg a város polgármestere a helyi tűzoltóparancsnok javaslatára, illetőleg nagyobb káreset szinhelyére kiszált országos tüzoltó főparancsnok vagy a vármegyei tüzoltóparancsnok kivánságára kéri, ahhoz a segélynyujtásra felkért község birája vagy jegyzője (körjegyzője), illetőleg város polgármestere hozzájárul és a tüzoltóság a segélynyujtásra kért község (város) tűzvédelmét megfelelő számu őrség és tüzoltószer hátrahagyásával biztositja.

(7) Az üzemek és vállalatok tűzoltósága még a körzeten belül is csak fenntartójának (megbizottjának) hozzájárulásával vehet részt a segélynyujtásban.

(8) A Nagy-Budapest területén (R. 8. §) működő tüzoltóságok körzeti beosztása és kölcsönös segélynyujtása tekintetében az egységes intézkedési és irányitási jogkör Budapest Székesfőváros tüzoltóparancsnokát illeti meg.

(9) A kivonulással és a közreműködéssel kapcsolatos üzemanyagköltségeket, valamint a kivonulás és a közreműködés során a tűzoltó-szerekben és felszerelésekben keletkezett kárt a segélyt kérő község (város) köteles a segélyt nyujtó községnek (városnak) utólag megtériteni.

(10) Ha a (9) bekezdésben emlitett költségek felszámitásának jogossága vagy mértéke tekintetében az érdekelt községek (városok) között vita támad, a vármegyei tűzoltóparancsnok meghallgatásával a vármegye alispánja, több törvényhatóság között felmerülő vita esetében pedig az országos tüzoltó főparancsnok meghallgatásával - birói ut kizárásával - a belügyminiszter végérvényesen határoz.

A tüzrendészeti intézkedéseknél irányadó szempontok

4. § A tüzrendészet körébe tartozó vagy ezzel kapcsolatos hatósági intézkedéseket - a köz- és magángazdaság érdekeinek lehető kimélésével - a helyi viszonyok szerint az eltérő körülményeknek megfelelően kell megtenni. Különösen figyelembe kell venni az életbiztonsági szempontokat, a környezetet, az egyes anyagok, illetőleg tárgyak tüzveszélyességének mértékét, valamint annak az épületnek szerkezetét, berendezését és rendeltetését, amelyre az intézkedés vonatkozik.

A tűzoltótestületi tagság általános feltételei

5. § (1) Tüzoltó csak tizennyolcadik életévét betöltött, testileg és szellemileg alkalmas, feddhetetlen előéletü, politikai szempontból kifogás alá nem eső magyar állampolgár férfi lehet. A testi alkalmasságot dijmentes, illetékköteles hatósági orvosi bizonyitvánnyal kell igazolni. A Magyar Államvasutak üzemeiben alkalmazandó tüzoltóknál az orvosi vizsgálatot a Magyar Államvasutak orvosai végzik. Aki életének hatvanötödik évét betöltötte, tényleges tüzoltószolgálatot nem teljesithet.

(2) Városi tüzoltónak csak azt szabad alkalmazni, aki a harmincadik életévét még nem töltötte be. Az alkalmazásnál előnyben kell részesiteni azt, aki már megfelelő műszaki vagy tűzoltói kiképzésben részesült.

(3) Tüzoltótiszt csak az lehet, aki az (1) és (2) bekezdésben megállapitott feltételeken felül azt is igazolja, hogy érettségi vagy ezzel tanértékre nézve egyenértékü iskolai végzettsége van vagy a 10070/1945. ME rendelettel meghatározott alkalmassági vizsgát (Magyar Közlöny 161. szám) sikerrel letette és a felsőfoku tüzoltótanfolyamon tüzoltótiszti oklevelet szerzett. A Magyar Országos Tüzoltótisztképző Tanfolyamon szerzett oklevél a felsőfoku tüzoltótanfolyamon szerzett oklevéllel egyenlő értékü.

(4) Tüzoltóaltiszt csak az lehet, aki az (1) bekezdésben megállapitott feltételeken felül a középfoku tüzoltótanfolyam sikeres elvégzését is igazolja. A kerületi tüzoltótanfolyamon szerzett bizonyitvány a középfoku tüzoltótanfolyamon szerzett bizonyitvánnyal egyenlő értékü.

(5) Tüzoltótisztessé csak az nevezhető ki, aki az (1) bekezdésben megállapitott feltételeknek megfelel és ezenfelül az alsófoku tüzoltótanfolyamot sikeresen elvégezte. A törvényhatósági tüzoltótanfolyamon szerzett bizonyitvány az alsófoku tüzoltótanfolyamon szerzett bizonyitvánnyal egyenlő értékü.

(6) Közszolgálati állásra tüzoltótisztté, altisztté, tisztessé és tüzoltóvá csak azt lehet kinevezni (alkalmazni), aki az előző (1)-(5) bekezdésben megkivánt feltételeken felül a közszolgálati alkalmazáshoz megkivánt feltételeknek is megfelel.

(7) Azok a kinevezett tüzoltótisztek, altisztek és tisztesek, akiknek e rendelet hatálybalépésekor a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott szakképzettségük nincs még, kötelesek azt - elbocsátás terhe alatt - a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott három éven belül megszerezni.

(8) A városi tűzoltói szolgálatra való alkalmasságot az országos tüzoltó főparancsnok által kiadott rendelkezések szerint megtartott külön tüzoltóorvosi vizsgálaton kell megállapitani. A vizsgálat dijmentes.

(9) A belügyminiszter az ujjászervezés során jelen rendeletben előirt személyi kellékek bármelyike vagy mindegyike alól felmentést adhat.

(10) Az (1) bekezdés nem érinti a jelen rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében megállapitott községi tüzoltói szolgálati kötelezettséget.

A volt önkéntes tüzoltótestületek vagyonának kezelése

6. § A község (város) a megszűnt önkéntes tüzoltótestületnek a R. 1. § (4) bekezdése értelmében a községre, illetve a városra átszállt minden ingó és ingatlan vagyonát a vagyontárgyak leltározása és átvételének elismerése mellett a helyi tűzoltóságnak köteles használatra átengedni.

A szolgálatban lévő tűzoltó büntetőjogi védelme

7. § A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából a szolgálatban lévő tűzoltót hatósági közegnek kell tekinteni (R. 2. § (2) bekezdés).

A tüzoltók jutalmazása, segélyezése

8. § (1) Az a tűzoltó, aki a tűzoltásnál vagy mentésnél kötelességét meghaladó és saját életét veszélyeztető munkát végzett, jutalomban részesithető.

(2) A működése közben megsérült vagy munkaképtelenné vált tüzoltót a községi (városi) orvos dijtalan orvosi gyógykezelésben köteles részesiteni. Ezen felül a tűzoltóság fenntartója saját költségén az ilyen tüzoltó gyógyszer és kötszer ellátásáról is köteles gondoskodni. Ha azonban a tüzoltó ebben a minőségében valamely baleset és betegségbiztositó intézetnél biztositva van, a hatósági orvos a tüzoltót csak az első segélynyujtásban részesiti,a tüzoltóság fenntartóját tehát a gyógyszer és kötszer ellátásra megállapitott kötelezettség ebben az esetben nem terheli.

(3) A község a községi tűzoltóság tagjait, az üzemi tűzoltóság fenntartója pedig az üzemi tűzoltóság tagjait a Magyar Tűzoltók Szabad Szakszervezete segélypénztáránál baleset esetén nyujtandó segélyezés céljából - a baleseti segélydij egyidejű befizetése mellett - bejelenteni és a működése közben megsérült vagy munkaképtelenné vált tüzoltót lehetőleg anyagi támogatásban részesiteni köteles.

(4) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság állományába tartozó és az a városi tűzoltó (tiszt, altiszt, tisztes és tüzoltó), illetve vármegyei tüzoltóparancsnok, aki szolgálatteljesitése közben munkaképtelenné vált, nyugdijigényére nézve az 1912: LXV. tc. 42. §-ának első, második, harmadik, negyedik és hatodik bekezdésében foglalt, az a tüzoltó (tiszt, altiszt, tisztes és tüzoltó), aki szolgálatteljesitése közben elhalt, annak özvegyére, illetőleg árváira vonatkozólag pedig az 1912: LXV. tc. 55. §-ának első, második, harmadik és ötödik bekezdésében, illetőleg a. 62. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezéseket lehet alkalmazni.

(5) A tűzoltóságnak dijazásban nem részesülő tagja a természetbeni közszolgáltatások (közmunkakötelezettség, fogat vagy gépjármű-szolgáltatás kötelezettsége stb.), továbbá a tüzrendészeti járulék, valamint a Magyar Tűzoltók Szabad Szakszervezete tagsági dijainak fizetése alól mentes és a Magvar Tűzoltók Szabad Szakszervezete által nyujtott gazdasági és kulturális előnyökben fokozott mértékben részesitendő (R. 2. § (6) bek.).

Fegyelmi és felügyeleti szabályok

9. § (1) Az országos tűzoltó főparancsnokra és a hozzá beosztott alkalmazottakra, a vármegyei és a városi tűzoltóparancsnokokra, a városi tüzoltótisztekre, altisztekre és tisztesekre, továbbá a tüzoltólegénység tagjaira szolgálati és fegyelmi eljárás tekintetében az állásukra nézve hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Enyhébb szolgálati engedetlenség, mulasztás vagy szabálytalanság esetében az országos tüzoltófőparancsnok, valamint az illetékes vármegyei és városi tüzoltóparancsnokok az alájuk rendelt tüzoltótiszteket, altiszteket, tiszteseket és tűzoltókat - meghallgatásukkal - a következő rendbüntetésekkel sujthatják;

a) figyelmeztetés,

b) szabadnapelvonás, legfeljebb kettő szabadnapig,

c) a havi törzsilletményének legfeljebb 2%-áig terjedhető pénzbirság,

(3) Az országos tüzoltófőparancsnok, valamint az illetékes vármegyei tüzoltóparancsnok a községi tüzoltóparancsnokokkal szemben a (2) bekezdése a) és c) pontjában meghatározott rendbüntetéseket alkalmazhatja.

(4) A kiszabott rendbüntetésekről Jegyzéket kell vezetni. A rendbüntetést a minősitési táblázatban csak ismétlődés esetében, valamint abban az esetben szabad feljegyezni, ha a rendbüntetéssel sujtottat fegyelmi vétség miatt előzőleg már megbüntették.

(5) A rendbüntetés erkölcsi hatálya egy év alatt szünik meg és annak megszűntét a minősitési táblázatban, - amennyiben ott fel volt jegyezve, - törölni kell. A rendbüntetés erkölcsi hatálya alatt a rendbüntetéssel sujtottat jutalomban részesiteni nem lehet.

(6) A rendbüntetésként kiszabott pénzbirságot a havi törzsilletményből le kell vonni és azt kizárólag tüzoltójóléti célokra szabad felhasználni.

(7) Előljárójával szemben tanusitott engedetlen magatartás, igazolatlan szolgálati mulasztás esetén a községi tűzoltóparancsnok a községi tűzoltót az előljáróságnál feljelenteni köteles. A községi előljáróság a feljelentettre a mindenkori napszám felerészéig terjedhető pénzbirságot szabhat ki. A pénzbirság kizárólag tüzoltójóléti célokra használható fel s azt a község pénztárába a kiszabás közlésének napjától számitott tizenöt nap alatt kell befizetni. A befizetés elmulasztása esetében a községi előljáróság a pénzbirság végrehajtását rendeli el. A végrehajtásra a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(8) A (7) bekezdésben emlitett kötelezettségek teljesitésének ismételt elmulasztása esetében a községi tűzoltót - a kihágási eljárás meginditása céljából - az illetékes elsőfoku rendőri büntetőbiróságnál fel kell jelenteni.

A tüzoltóság tagjainak minősitése

10. § (1) Az országos tüzoltófőparancsnok az Országos Tüzoltófőparancsnoksághoz beosztott valamennyi alkalmazottról, továbbá a vármegyei és városi tüzoltóparancsnokokról, a vármegyei tüzoltóparancsnok az alájarendelt községi és üzemi tűzoltóparancsnokokról és parancsnokhelyettesekről, valamint a községi és üzemi tüzoltóságok tisztjeiről, a városi tüzoltóparancsnok az alájarendelt városi tűzoltó-tisztekről, altisztekről, tisztesekről és a legénység minden tagjáról jellemük, képességük, ismereteik és egyéb tulajdonságaik, továbbá teljesitett szolgálatuk és személyi viszonyaik feltüntetésével minden személyről külön-külön minősitési táblázatot vezet. A minősitési táblázatot minden év október havában kell elkésziteni, illetőleg módositani, vagy kiegésziteni. A vármegyei és a városi tüzoltóparancsnok köteles az általa készitett módositott vagy kiegészitett minősitési táblázatok másolati példányait legkésőbb november hó 15. napjáig az országos tüzoltófőparancsnokhoz felterjeszteni.

(2) A minősitési táblázat szerkesztésének részletes szabályait és mintáját az országos tüzoltófőparancsnok állapitja meg. A minősitési táblázatot a megállapitott mintának megfelelően kell elkésziteni.

A tüzoltóság tagjainak egyenruhája, rendfokozata és rangjelzése

11. § (1) Az egységes tüzoltói rendfokozatok a következők:

1. tüzoltóvezérőrnagy,

2. törzstisztek: tüzoltóezredes, tüzoltóalezredes, tüzoltóőrnagy,

3. főtisztek: tüzoltószázados. tüzoltófőhadnagy,

4. alantastisztek: tüzoltóhadnagy, tüzoltóalhadnagy,

5. altisztek: tüzoltófőtörzstüzmester, tüzoltótörzstüzmester, tüzoltótüzmester,

6. tisztesek: tüzoltószakaszvezető, tüzoltótizedes, tűzoltóőrvezető.

(2) A tüzoltóvezérőrnagy a IV., a tüzoltóezredes az V., a tüzoltóalezredes a VI., a tüzoltóőrnagy a VII., a tüzoltószázados a VIII, a tűzoltófőhadnagy a IX., a tüzoltóhadnagy a X, a tüzoltóalhadnagy a XI., a tüzoltófőtörzstüzmester a szakaltisztekre megállapitott X., a tüzoltótörzstüzmester a XI., a tűzoltótüzmester a XII., a tüzoltószakaszvezető a XIII., a tüzoltótizedes a XIV. fizetési osztály 2. fokozatába és a tüzoltóőrvezető a XIV. fizetési osztály 3. fokozatába tartozik. A tűzoltó szolgálatát a XIV. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és egy évig ideiglenes alkalmazott.

(3) Ha a tüzoltószakaszvezető a középfoku tüzoltótanfolyamot nem végezte el, tüzoltószakaszvezetői rendfokozatát tartja meg akkor is, ha fokozatos előléptetés utján magasabb fizetési osztályba kerül.

(4) A községi és az üzemi tűzoltóságok tagjai nem tartoznak fizetési osztályokba, ezeknek rendfokozatát az országos tüzoltófőparancsnok állapitja meg. A községi tüzoltóparancsnokot és helyettesét a tüzoltóaltiszti rendfokozat illeti meg, ennél magasabb, de legfeljebb tüzoltófőhadnagyi rendfokozat kivételesen csak a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával állapitható meg. Az üzemi tüzoltóság parancsnokának és tisztjeinek rendfokozata a tüzoltószázadosi rendfokozatnál magasabb nem lehet

(5) Működésük tartamára a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének tűzoltói szolgálatot nem teljesitő főtitkárát az állami rendszerű VI., titkárát, pénztárosát és gazdasági hivatalának vezetőjét az állami rendszerű VII. fizetési osztálynak megfelelő rendfokozat illeti meg.

(6) A tűzoltóság tagjainak egyenruházati, rangjelzési és személyi (egyéni) felszerelése tekintetében a 64.200/1940. B. M. számu rendelet (Rendeletek Tára 1148. lap) 1. §-ának (1) bekezdéséhez mellékelt szabályzatban foglalt rendelkezéseket az alábbi módositásokkal és kiegészitésekkel kell alkalmazni.

(7) A tüzoltói egyenruha vállszalagjának szine egységesen tűzpiros.

(8) A rangjelzés a következő:

1. tüzoltóvezérőrnagy: egy 35 mm és egy 9 mm aranyszinü paszomány és ezek felett két keresztbefektetett, 3-3 levelü, aranyszinü ívelt tölgyfaág. A sapka fejrészén tüzpirosszinü szalagszegélyezés, a nadrágon a szegélyzsinór mindkét oldalán, attól 0.75 cm távolságra tüzpirosszinü, 3.3 cm széles posztó sáv (tampasz). A köpeny bélése vagy annak legalább a felső kihajtható széle ugyancsak tüzpiros anyagból készül;

2. törzstisztek:

a) tüzoltóezredes: egy 35 mm és három 9 mm,

b) tüzoltóalezredes: egy 35 mm és két 9 mm,

c) tüzoltóőrnagy: egy 35 mm és egy 9 mm;

3. főtisztek:

d) tüzoltószázados: három 9 mm,

e) tüzoltófőhadnagy: két 9 mm;

4. alantas tisztek:

f) tüzoltóhadnagy: egy 9 mm,

g) tüzoltóalhadnagy: egy 9 mm széles aranyszinü paszomány. Az alhadnagy rangjelzését a vállszalag váll felé eső szélétől kezdődően, a vállszalag hosszabb középvonalára kell felvarrni;

5. altisztek:

h) tüzoltófőtörzstüzmester: három 9 mm,

i) tüzoltótörzstüzmester: két 9 mm,

j) tüzoltótüzmester: egy 9 mm széles ezüstszinü paszomány;

6. tisztesek:

k) tüzoltószakaszvezető: három 9 mm,

l) tüzoltótizedes: két 9 mm, m) tüzoltóorvezető: egy 9 mm szeles, világosszürke szinü műselyem paszomány.

(9) A jelen rendelet életbeléptetése után kinevezett tüzoltótisztek, altisztek és tisztesek annak a rendfokozatnak a rangjelzését jogosullak viselni, amilyen állami rendszerű fizetési osztályba (vagy az állami rendszerű fizetési osztállyal történi összehasonlitás alapján) tartoznak.

(10) Azok a tüzoltótisztek, altisztek és tisztesek, akik jelen rendelet életbeléptetésekor a 64200/1940. BM rendeletnek megfelelő rendfokozatot viselik, eddigi rendfokozatukat - változatlan illetményük mellett - mindaddig megtartják, amig a (9) bekezdésben előirt rendfokozat rangjelzésének viselésére jogosulttá válnak.

(11) Azok a tüzoltótisztek, altisztek és tisztesek, akik pedig a 64200/1940. BM rendelettől eltérőleg, szabálytalan rendfokozatot viselnek, azok rendfokozatának rangjelzését az országos tüzoltóparancsnok - a vármegyei tüzoltóparancsnok, illetőleg a törvényhatósági jogu város tüzoltóparancsnokának javaslatára - esetről-esetre állapitja meg.

(12) A tűzoltóság vezetőjének a 64200/1940. BM rendelethez mellékelt szabályzat

16. § (3) bekezdésében leirt (az ék alakban meghajlitott szélső paszomány) megkülönböztető jelzése megszünik.

Szakképzettségi jelvények

12. § Az a községi tűzoltóparancsnok, valamint bármely tüzoltóságnak az az altisztje és tisztese, aki a felsőfoku tüzoltótanfolyamot elvégezte, a balkarján aranyszinü, az a tüzoltóaltiszt és tisztes, aki a középfoku tüzoltótanfolyamot elvégezte, ezüstszinű, aki pedig az alsófoku tüzoltótanfolyamot végezte el, világosszürkeszinü - műselyemből készült - jelvényt visel. A jelvény alapja és mérete a 11. § (6) bekezdésében emlitett szabályzat 3. §-ának (6) bekezdésében megállapitott gallérjelvény alakjával és méreteivel azonos.

Az egyenruha viselésének szabályozása

13. § (1) A tűzoltóságnak azok a tagjai, akik ebben a minőségben dijazásban egyáltalában nem részesülnek, egyenruhát csak szolgálatban vagy vasár- és ünnepnapon, törvényben vagy a kormány által megállapitott ünnepnapon és a parancsnok engedélyével egyes ünnepélyes alkalommal viselhetik.

(2) Az országos tüzoltófőparancsnokot a belügyminiszter, az Országos Tüzoltófőparancsnoksághoz beosztott alkalmazottakat, továbbá a Vármegyei és törvényhatósági jogu városi tüzoltóparancsnokokat az országos tüzoltófőparancsnok, a megyei, városi, községi és üzemi tűzoltóságok parancsnokait, valamint e tüzoltóságok tiszti tagjait a vármegyei tűzoltóparancsnok, a tűzoltóságok többi tagjait pedig az illető tűzoltóság parancsnoka egyenruha viselésre jogositó arcképes igazolvánnyal látja el.

(3) Az a tűzoltó, aki tűzoltói egyenruhát igazolvány nélkül vagy szabályzatellenesen visel, szolgálati vétséget követ el és ezért őt a 9. §-ban megállapitott rendbüntetéssel kell sujtani.

Kölcsönös tiszteletadás

14. § (1) A tüzoltóság tisztjei és az államrendőrség tisztjei - ha egyenruhát viselnek - egymást az udvariasság általános szabályai szerint üdvözlik.

(2) A tűzoltóság legénységi állományu egyénei (altisztek, tisztesek, tűzoltók) az államrendőrség tisztjeinek - ha egyenruhát viselnek - tisztelegni kötelesek.

(3) Az államrendőrség legénységi állományu őrszemélyzete - a külön megállapitott jelvénynyel megkülönböztetett, szolgálatban lévő közlekedési rendőrök kivételével - a tűzoltóság tisztjeinek - ha egyenruhát viselnek - tisztelegni kötelesek.

(4) A tűzoltóság és államrendőrség legénységi állományu egyénei (altisztek, tisztesek és tűzoltók, illetve rendőrök) egymásnak nem kötelesek tisztelegni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak hasonlóképpen érvényesek:

a) a két testület kivonult csapatainak összetalálkozásakor a parancsnokok közötti, valamint

b) a két testület kivonult csapatainak parancsnokai és az egyes egyének közötti kölcsönös tiszteletadásra, illetve üdvözlésre nézve.

II. FEJEZET

Községi tüzoltóságok szzervezése

15. § (1) Nagy- és kisközségben a tűzoltóságot önként jelentkezőkből ugy kell megszervezni, hogy annak létszáma busz főnél kevesebb ne legyen.

(2) Ha a megkivánt létszám önként jelentkezőkből nem érhető el. a községi tüzoltóságot férfiaknak tüzoltói szolgálatra hatósági rendelkezéssel való kötelezése által kell megszervezni. (R. 4. § (1) bek.)

(3) Azokban a községekben, ahol a tüzoltóság tagjai eddig is élethivatásszerüen működtek, továbbá azokban a községekben, amelyeknek háztartási helyzete megengedi, a városi tüzoltósághoz hasonló szervezettel tüzoltóságot tarthatnak fenn, illetve a jövőben ilyet létesithetnek. Szervezésükre és szolgálati viszonyukra vonatkozólag a városi tüzoltóságokra érvényes mindenkori jogszabályok az irányadók.

(4) A (2) bekezdésben említett évfolyamokba tartozó férfiak közül a fiatalabb évfolyamba tartozókat kell évfolyamonkinti sorrendben hatósági rendelkezéssel községi tüzoltói szolgálatra kötelezni akként, hogy az idősebb évfolyambeliek csak akkor kerülnek sorra, ha a szükséges létszám a megelőző fiatalabb évfolyamokból nem telt ki.

(5) Községi tüzoltói szolgálatra hatósági rendelkezéssel nem kötelezhetők:

a) az igazolt hadirokkantak,

b) a tényleges közszolgálati és közüzemi alkalmazottak, közforgalomra szolgáló vasutak üzemeinél alkalmazottak, községi elöljárók és szegődményesek, a honvédség, az államrendőrség, valamint az egyéb fegyveres testületek tényleges szolgálatában álló tagjai,

c) a lelkészek, az orvosok és a gyógyszerészek,

d) a testi vagy szellemi fogyatkozásuak vagy akik egészségi állapotuk miatt egyébként alkalmatlanok a szolgálatra.

(6) Az (5) bekezdés d) pontjában felsoroltak szolgálatra való alkalmatlanságukat a község orvosnak (körorvosnak) dijtalanul kiállitott, de illetékköteles bizonyitványával kötelesek igazolni.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott sor rendtől az évfolyam keretében el lehet térni azok javára, akiknek a községi tűzoltói szolgálat alól való mentésitését személyi körülményeik fokozottan indokolják (pl. nagy család fenntartói, olyan foglalkozást folytatnak, hogy a tüzoltói szolgálat és gyakorlat keresetüket rendkivüli mértékben korlátozzák, testi erőbei gyengébbek vagy a testi fejlődésben életkoruk hoz képest visszamaradtak). A mentesitésre alapul szolgáló körülményeket családi és személy vonatkozásokban helyhatósági, egészségügy vonatkozásokban tisztiorvos bizonyitványával kell igazolni.

A községi tüzoltói szolgálatra hatósági rendelkezéssel kötelezett férfiuk összeirása és szolgálatra behivása

16. § (1) A községi tűzoltói szolgálatra köteles férfiakról (15. § (2) bek.) a községi elöljáróság minden év december hó 31. napjáig a közmunkára kötelezettek összeirási adatainak felhasználásával keményfedélbe kötött névjegyzéke készit. A névjegyzéket csak annyi évfolyamról kell összeállitani, ahány évfolyamra a tűzoltó létszám elérése érdekében előreláthatólag szükség lesz. A névjegyzékbe csak azokat lehet fel venni, akik a névjegyzék összeállitásának évében a 18. életévüket betöltik vagy ennél idősebbek.

(2) A névjegyzéket évfolyamok szerint kell összeállitani. Az egyes évfolyamok között az évközi változások keresztülvezetésére, valamint a utolsó évfolyam után az uj évfolyamok bevezetésére megfelelő helyet kell hagyni. A névjegyzékben az összeirt férfiak nevét, foglalkozását lakáscimét, továbbá a 15. § (5) bekezdése alapján megállapitott mentességet és annak jogcimét kell feltüntetni.

(3) A községi elöljáróság a névjegyzéket január hó 1. napjától 15. napjáig bezárólag közszemlére teszi ki. Az érdekeltek ezalatt az idő alatt a téves összeirás vagy a névjeqyzékben a mentesség (15. § (5) bek.) feltüntetésének elhagyása miatt a községi elöljáróságnál felszólalással élhetnek.

(4) A névjegyzék közszemlére kitételének idejét, valamint a felszólalásra való figyelmeztetés a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon minden évben előzetesen közhirré kell tenni.

(5) A községi elöljáróság a felszólalást, - ha annak nem ad helyet - legkésőbb az összeirást követő év január 25. napjáig az elsőfoku tüzrendészeti hatósághoz terjeszti fel; az elsőfoku tüzrendészeti hatóság a felszólalás tárgyában végérvényesen határoz.

(6) A községi elöljáróság a tüzoltói szolgálatra köteles személyeket minden év március hó 1. napján hivja be tüzoltói szolgálatra A tüzoltói szolgálatra behivott személyeket a szolgálat megkezdése előtt a tüzoltói szolgálatra való alkalmasság megállapitása céljából a községi orvossal meg kell vizsgáltatni. Ugyancsak minden év március hó 1. napjával el kell bocsátani a tüzoltói szolgálatból azokat, akikre a fiatalabb korosztályba tartozóknak szolgálatra kötelezése folytán szükség már nincs. Azokat, akik a 40. életévüket már betöltötték, a szolgálatból minden esetben el kell bocsátani.

A községi tüzoltók alkalmazása, jogai és kötelességei

17. § (1) A községi tüzoltók felett az egységes irányitást és ellenőrzést közvetlenül a vármegyei tüzoltóparancsnok gyakorolja.

(2) A községi tüzoltóparancsnokot és a szertárost, továbbá azokban a községekben, amelyeknek lélekszáma a tizezret meghaladja, ezenfelül még a parancsnokhelyettest, valamint a motorfecskendők száma szerint két-két, legfeljebb azonban tiz gépkezelő tüzoltót dijazásban kell részesiteni (R. 4. § (3) és (4) bek.). Dijazásukat a helyi viszonyoknak megfelelően a község képviselő testülete állapitja meg olyan mértékben, hogy a dijazás az emlitett munkakörben végzett munkával - más községi alkalmazottak javadalmazásához viszonyitva - arányban álljon.

(3) A községi tüzoltóparancsnokot és helyettesét a vármegyei tüzoltóparancsnok előterjesztésére az országos tüzoltófőparancsnok nevezi ki.

(4) A községi tüzoltóság szertárosát és a dijazásban részsülő községi tűzoltókat a helyi tüzoltóparancsnok és a vármegyei tüzoltóparancsnok meghallgatásával a járási főjegyző, mint elsőfoku tüzrendészeti hatóság nevezi ki.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésekor a (3) és a (4) bekezdésben emlitett már szolgálatban álló személyek megbizatásukat (alkalmaztatásukat) továbbra is megtartják.

(6) Az országos tüzoltófőparancsnok azt a községi tűzoltó parancsnokot és parancsnokhelyettest, a járási főjegyző mint elsőfoku tüzrendészeti hatóság pedig a községi tüzoltóságnak azt a szertárosát és a dijazásban részesülő azt a községi tüzoltót, aki a lefolytatott vizsgálat adatai szerint kötelességét sulyosan megsértette vagy a tisztség tekintélyével össze nem férő magatartásával tisztségének tekintélyét csorbitja vagy a tiszteletre vagy bizalomra érdemtelenné válik, a vármegyei tüzoltóparancsnok meghallgatásával tisztségétől felmentheti.

(7) A községi tüzoltóságoknak hatóságokhoz vagy közhivatalokhoz intézett beadványai és azok mellékletei - a peres eljárás kivételével - az illetékdijjegyzék 89. tételének XII. a) pontja alapján illetékmentesek. (154557/1935. PM. r.) A községi tüzoltóságok felszerelésük pótlására évenként egyszer mindenféle szolgáltatás alól mentesen műkedvelő előadást, vagy táncmulatságot rendezhetnek.

(8) A községi tüzoltóság tagjai parancsnokuk beosztása szerint látják el szolgálati tennivalóikat.

(9) A (8) bekezdésben emiitett tennivalók eredményes ellátásának biztositása céljából a községi tűzoltókat a vármegyei tüzoltóparancsnok által megállapitott irányelvek szerint évenként tizenkét alkalommal két-két órás elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesiteni. A másodfoku tüzrendészeti hatóság a vármegyei tűzoltóparancsnok javaslatára az elméleti és gyakorlati oktatási időtartamot további tizenkét órával felemelheti.

(10) A községi tüzoltók a (9) bekezdésben emlitet oktatási órákon a községi tüzoltóparancsnok által megállapitott sorrendben megjelenni kötelesek. Aki az oktatási órán nem jelenik meg pontosan és elmaradását a községi tűzoltóparancsnoknál három nap alatt hitelt érdemlően nem igazolja, továbbá, aki az oktatási óráról engedély nélkül eltávozik, azzal szemben a 9. § (7) és (8) bekezdéseiben foglalt rendelkezések értelmében kell eljárni.

(11) A községi tüzoltóság parancsnoka a községi tűzoltóság működéséről havonként az elsőfoku tüzrendészeti hatóságnak és a vármegyei tüzoltóparancsnoknak jelentést tesz.

Városi tűzoltóságok szervezete

18. § (1) A törvényhatósági jogu és megyei városok tűzoltóságának szervezetét a törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetőleg a megyei város képviselőtestülete szabályrendelettel állapitja meg. A szervezési szabályrendeletet a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott egy év alatt kell megalkotni s abban meg kell állapitani a tüzoltótisztek, altisztek, tisztesek és tüzoltók szolgálati idejének (szolgálat, szabadnap) beosztását is. Az erre vonatkozó szabályrendelet mintáját a belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg. A városi tüzoltóság létszámát a szabályrendeletben lehetőleg aként kell megállapitani, hogy a tüzoltótiszteket nem számitva minden kétezer lélekre legalább egy, ipari jellegű városban pedig minden egyezerötszáz lélekre legalább egy városi tűzoltó essék. A tűzoltói létszám szakszempontból tizennégynél kevesebb nem lehet. Azokban a városokban, ahol a mentő és betegszállitó szolgálatot is a városi tűzoltóság látja el, az emlitett létszámon felül a tűzoltók létszámát mentőjáróművenkint további két-két fővel kell emelni. A tűzoltóknak ebben a számában az altisztek és a tisztesek is bennfoglaltatnak. Az altisztek és tisztesek létszámát a tűzoltók számának megfelelően arányosan kell megállapitani. A tiszti létszám megállapitásánál azt kell irányadónak tekinteni, hogy minden tizennégy tűzoltó után egy-egy tiszti állást kell szervezni s ha a város vármegyei székhely, a tüzoltótisztek száma keltőnél kevesebb nem lehet.

(2) A városi tűzoltóság illetményeit és felszerelésének költségeit - ideértve a ruházatot is - a város költségvetésében kell előirányozni.

(3) A város tűzoltóságának élén a tűzoltóparancsnok áll, akit akadályoztatása esetében a rangban utána következő tüzoltótiszt helyettesit.

(4) A városi tüzoltóparancsnokot, valamint a városi tűzoltóság tisztjeit - pályázat alapján - a polgármester előterjesztésére és az országos tüzoltófőparancsnok javaslatára, a belügyminiszter nevezi ki. Városi tüzoltóparancsnokká csak azt lehet kinevezni, aki megelőzőleg legalább tiz évi, beosztott főtisztté pedig azt, aki legalább öt évi tüzoltótiszti szolgálatot teljesitett, feltéve, hogy az 5. § (3) és (6) bekezdésében megállapitott egyéb feltételeknek is megfelel. A felsorolt személyi kellékek alól való felmentésre az 5. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) A városi tüzoltóaltiszteket, tiszteseket és tűzoltókat pályázat alapján a városi tüzoltóparancsnok javaslatára a polgármester nevezi ki.

(6) A városi tűzoltóság tagjait csak tűzoltói, mentői (betegszállitói) szolgálatra szabad igénybevenni. A városi tűzoltót az emlitett szolgálatokon felül a laktanyán kivül, hivatásával össze nem egyeztethető és a készültségi szolgálatot veszélyeztető más szolgálatra felhasználni nem szabad. A laktanyán belül azonban a tüzoltó köteles a reá bizott tüzoltói munkakört (gépkocsivezető, kocsis, stb.), valamint a tüzoltóság céljaira szolgáló műhelyekben az ipari munkát is ellátni.

(7) A városi tüzoltóság tisztikarának, altisztjeinek, tiszteseinek és legénységének létszámát a 11. § (1) bekezdésében megá1lapitott elnevezésekkel, a jelen § (1) bekezdésében emlitett szabályrendeletben kell megállapitani aként, hogy Budapest székesfőváros kivételével a. törvényhatósági jogu városban a parancsnoki állást az állami rendszerü VII. fizetési osztályba (tűzoltó-őrnagy), megyei városban az állami rendszerű VIII. fizetési osztályba (tüzoltószázados) kell sorolni. A szabályrendelettel szervezett és a tűzoltóparancsnok mellé beosztott többi tüzoltó tiszti állások rangjelzésére és fizetési osztályára nézve a 11. § (1) és (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(8) A (7) bekezdésben emlitett állásokra kinevezetteket a fizetési osztályukban eltöltött idő után a következő magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába kell előléptetni, ahonnan a szabályszerü várakozási idő eltelte után a magasabb fokozatba lépnek.

(9) A városi tüzoltóság altisztjei, tisztesei és legénységi tagjai városi szakaltisztek, akiknek létszámát és rangjelzését a 11. § (2) és (8) bekezdésében meghatározott elnevezésekkel szintén a szabályrendeletben kell megállapitani, oly módon, hogy szolgálatukat az állami rendszerü XIV. fizetési osztályban kezdik és fokozatos előléptetés után az állami rendszerü X. fizetési osztályba juthatnak. Az ujonctüzoltó szolgálatának első évében ideiglenes alkalmazott és ezalatt az idő alatt állásából bármikor elbocsátható, illetve állását huszonnégyórás felmondással saját akaratából is elhagyhatja. Az egyévi próbaszolgálat után kinevezett, illetve véglegesitett tüzoltó őrvezetői rendfokozatot nyer.

(10) A tüzoltóság céljaira szolgáló műhelyekben dolgozó, ipari szakképzettségü tüzoltók részére az illetményeken felül a mindenkori törzsfizetés 30%-ának megfelelő mühelypótlékot is kell fizetni. A műhely pótlékban részesülő tüzoltók száma az összlétszám egynegyedénél több nem lehet.

Üzemi tüzoltóságok szervezése

19. § (1) Azok a nagy ipari és mezőgazdasági üzemek, bányák, valamint közlekedési vállalatok, amelyeket az illetékes miniszter erre külön rendeletben kijelöl, tüzoltóságot kötelesek fenntartani (R. 7. § (2) bek).

(2) A kijelölés iránt - a Magyar Államvasutak kivételével - a vármegyei, törvényhatósági jogu városban a városi tüzoltóparancsnok kezdeményezésére a kerületi iparfelügyelő, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelő, bányáknál a bányakapitányságok meghallgatásával a törvényhatóság első tisztviselője tesz az illetékes szakminiszterhez javaslatot.

(3) Azt, hogy az illetékes szakminiszter által a tűzoltóság fenntartására kijelölt üzem, bánya, vagy közlekedési vállalat hány főből álló tüzoltóságot és milyen tüzoltói berendezést tartson fenn, a törvényhatóság első tisztviselője állapitja meg.

(4) A törvényhatóság első tisztviselője az üzemi tűzoltóság létszámának és az üzem tűzoltói berendezésének megállapitásánál a helyi tüzoltóság létszámát, továbbá a községben, városban és az üzemben rendelkezésre álló tüzoltói felszereléseket, valamint az üzem teherbiróképességét köteles figyelembe venni.

(5) Az ezer főt meghaladó munkáslétszámot foglalkoztató nagy ipari üzemekben, bányákban, vagy olyan üzemekben, ahol rendkivül tüzveszélyes anyagokat dolgoznak fel vagy tárolnak, állandó tűzoltóságot kell szervezni. Az ilyen üzemekben a tűzoltóságnak legalább 14 - más munkára igénybe nem vehető - főből kell állania s a parancsnokául csak azt lehet alkalmazni, aki legalább a középfoku tűzoltói tanfolyamot elvégezte.

(6) A (3) és (5) bekezdésben emlitett ügyekben másodfokon - az ipari üzemek tekintetében az iparügyi, a kereskedelmi vállalatok tekintetében a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a közlekedési vállalatok tekintetében a közlekedésügyi, a mezőgazdasági üzemek tekintetében a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően - a belügyminiszter határoz.

(7) Az (5) bekezdésben emlitett üzemek tüzoltóságának tagjait az országos tüzoltófőparancsnok által megállapitott irányelvek szerint kell kiképezni.

(8) A nem állandó jellegű üzemi tűzoltóságok tagjainak kiképzése havonként legalább két-két, legfeljebb azonban havi 4 órán ál az országos tüzoltófőparancsnok által megállapitott irányelvek szerint történik. Az elméleti és gyakorlati oktatásban eltöltött órákat - a munkabérek szempontjából - ugy kell tekinteni, mintha azokat rendes, illetőleg tulmunkában töltötték volna el.

(9) Az üzemi tüzoltóság tagjainak elméleti kiképzéséről és a gyakorlatokról működési naplót kell vezetni és art az ellenőrzés alkalmával be kell mutatni.

(10) Az üzemi tüzoltóságok a vármegyei, illetőleg a városokban a városi tüzoltóparancsnok ellenőrzése alatt állanak.

(11) Az üzemi tüzoltóság tagjai kötelesek az üzem tüzvédelmi berendezését jókarban tartani, tűzoltói felszerelését és eszközeit az előirt módon havonként kipróbálni. A próbák időpontját és eredményét a működési naplóba be kell vezetni.

(12) Az üzemi tüzoltóság parancsnokának rendfokozatát, amely a tüzoltószázadosi rendfokozatnál magasabb, a tüzoltótüzmesterénél alacsonyabb nem lehet, esetről-esetre az országos tüzoltófőparancsnok állapítja meg.

(13) Az üzemi tűzoltóság parancsnokát és helyettesét, valamint tisztjeit az üzem tulajdonosának meghallgatásával az országos tüzoltófőparancsnok, altisztjeit, tiszteseit és tüzoltóit az üzem tulajdonosának meghallgatásával az üzem fekvése szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője nevezi ki. A kinevezés előtt a (6) bekezdés szerint illetékes miniszter által az ezzel megbizott szervet, valamint az illetékes vármegyei, illetőleg városi tüzoltóparancsnokot meg kell hallgatni.

(14) A törvényhatóság első tisztviselője az üzemi tüzoltóságoktól - szervezésük befejezése után - a belügyminiszternek tesz jelentést.

III. FEJEZET

Tüzrendészeti hatóságok és ezek jogköre

20. § (1) Tüzrendészeti ügyekben - ha a jelen rendelet vagy más jogszabály másképen nem rendelkezik - a következő hatóságok járnak el:

a) elsőfokon:

nagy- és kisközségekben a járási főjegyző, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági jogu városokban a polgármester által kijelölt tisztviselő, Budapesten a székesfőváros tüzoltóparancsnoka;

b) másodfokon:

a törvényhatóság első tisztviselője;

c) harmadfokon: a belügyminiszter.

(2) Az ipartörvény hatálya alá eső üzemekre nézve tüzrendészeti ügyekben - a jelen rendelet 22. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ügyek kivételével - első- és másodfokon az iparhatóság, harmadfokon az illetékes szakminiszterrel egyetértően a belügyminiszter határoz. Közlekedési vállalatok tüzrendészeti ügyeiben harmadfokon a közlekedésügyi miniszterrel egyetértően a belügyminiszter dönt. A vasut tüzrendészeti ügyeinek elbirálása az illetékes szolgálati hely (igazgatóság, üzletvezetőség), végső fokon a közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, aki ezekben az ügyekben a belügyminiszterrel egyetértően határoz.

(3) A bányatörvény hatálya alá tartozó bányák földfeletti részeinek tüzrendészeti vonatkozásu ügyeiben elsőfokon a bányakapitányságok meghallgatása mellett a törvényhatóság első tisztviselője, másod- és végsőfokon az iparügyi miniszterrel egyetértően a belügyminiszter jár el.

(4) A vármegyei és a városi tüzoltóparancsnok előzetes bejelentése mellett a közforgalomra berendezett vasutat, annak berendezését és tartozékait, valamint a posta és a honvédségi épületeket (laktanyák, katonai célokra szolgáló terek, raktárak) évenkint legalább egyszer tüzrendészeti szempontból megvizsgálja és erről a másodfoku tüzrendészeti hatóságnak jelentést tesz. A vizsgálat tartama alatt az eljáró tüzoltótiszt jogosult a közforgalmi vállalatnak, illetve a katonai épületnek és a postának a közönség használatától elzárt részébe belépni és ott vizsgálatot tartani, de ezt előzőleg az épülettel közvetlenül rendelkező közegnek bejelenteni, honvédségi épületnél még az épület parancsnokának hozzájárulását is megszerezni köteles.

(5) A másodfoku tüzrendészeti hatóság, ha Intézkedés mutatkozik szükségesnek, annak foganatositása iránt az illetékes szervet (vasut-, postaigazgatóság, katonai parancsnokság, stb.) megkeresi. Ha az illetékes szerv a megkereséstől számitott hatvan nap alatt a másodfoku tüzrendészeti hatóság által kivánt intézkedést nem foganatositja vagy annak megtételét megtagadja, a másodfoku tüzrendészeti hatóság az ügyet, jelentés kíséretében határozathozatal végett a belügyminiszterhez terjeszti fel, aki a felügyeletre hivatott szakminiszter meghallgatásával végérvényesen határoz.

A tüzrendészeti hatóságok szakértői

21. § (1) Tüzrendészeti vagy tüzrendészeti vonatkozásu ügyben döntés előtt az illetékes tüzrendészeti szakértőt mindig meg kell hallgatni, illetőleg a helyszini szemlére mindig meg kell hivni.

(2) Tüzrendészeti szakértők:

1. a) a járási főjegyző mellett a járási székhelyül szolgáló község (város) tüzoltóparancsnoka,

b) a megyei város polgármestere mellett a városi tüzoltóság parancsnoka,

c) a törvényhatósági jogu városban a polgármester által kijelölt tisztviselő mellett a városi tűzoltóság parancsnoka által három évi időtartamra kijelölt városi tüzoltótiszt.

Budapesten - azokban a tüzrendészeti ügyekben, amelyekben nem mint hatóság jár el, - a székesfőváros tüzoltóparancsnoka,

2. a) az alispán mellett a vármegyei tüzoltóparancsnok,

b) a törvényhatósági jogu város polgármestere mellett a városi tüzoltóparancsnok,

c) Budapesten a székesfőváros polgármestere mellett a székesfővárosi tüzoltóparancsnok állal három évi időtartamra kijelölt tüzoltótiszt,

3. a belügyminiszter mellett az országos tüzoltófőparancsnok.

(3) Ha az 1. a) vagy a 2. b) pont esetében a városi tűzoltóparancsnok egyben vármegyei tűzoltóparancsnok is, a szakértői tennivalókat a városi tüzoltóparancsnok által három évi időtartamra kijelölt tüzoltótiszt látja el.

(4) A tüzrendészeti vonatkozásu határozatok és intézkedések egy példányát az illetékes tüzrendészeti szakértőnek is meg kell küldeni.

(5) A tüzrendészeti szakértőt a törvényhatósági bizottságok és a képviselőtestületek által alakitott szakbizottságok (1929:XXX. tc. 27. §, 1930:XVIII. tc. 33. § és 1934: XII. tc. 5. §) tüzrendészeti vonatkozásu ügyekben meghallgatni kötelesek.

(6 A tüzoltóparancsnok vagy megbizottja kihágási ügyekben a szakképviselő jogait gyakorolja (65.000/1909. B. M. számu rendelet 30. §).

A tüzrendészeti hatóságok hatásköre

22. § (1) A tüzrendészeti hatóság hatásköre főként a következőkre terjed ki:

a) működése területén figyelemmel kíséri az általános tüzrendészeti viszonyokat és minden tekintetben gondoskodik a tüzveszély megelőzéséről;

b) a tüzrendészet és a tüzoltó intézmény fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, illetőleg ilyen intézkedések megtétele céljából javaslatot tesz;

c) a tüzrendészetre vonatkozó jogszabályokban meghatározott engedélyezési ügyekben határoz;

d) a tüzveszélyes anyagok gyártásával, kezelésével, forgalombahozatalával és szállitásával foglalkozó gyár- és ipartelepeket, továbbá a bányatörvény hatálya alá tartozó bányák földfeletti részeit, valamint más üzemeket, kereskedelmi vállalatokat, műhelyeket, ugyszintén az ilyen anyagok raktározására szolgáló helyiségeket, közlekedési vállalatokat és üzemeket legalább évenként ellenőrizteti és az észlelt hiányok megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket saját hatáskörében, bányáknál a bányakapitányságok meghallgatásával megteszi;

e) a működése területén előfordult tüzesetekből származott tűzkárokról az érvényben lévő rendelkezések szerint adatokat szolgáltat és évenkint legalább egyszer ellenőrzi az arra kötelezett szervek adatszolgáltatási és statisztikai nyilvántartási tevékenységét;

f) a tűzrendészetre vonatkozó jogszabályokat egyébként is végrehajtja, illetőleg azok végrehajtásáról gondoskodik.

(2) Városokban az elsőfoku tüzrendészeti hatóság a tüzvizsgálatot huszonnégy óra alatt megtartja és a vizsgálat eredménye alapján megfelelő intézkedéseket tesz. Nagy- és kisközségekben a járási főjegyző csak nagyobb tüz esetében vesz részt a tüzvizsgálaton.

(3) Ha a d) pontban emlitett gyár- vagy ipartelep, vagy más üzem (műhely), vagy kereskedelmi, illetőleg közlekedési vállalat raktárhelyiségének használatát a hatályban lévő rendelkezések alapján nem tüzrendészeti hatóság engedélyezte, az ilyen helyiséget - ha ezt a viszonyok lehetővé teszik - az engedélyező hatósággal és az iparfelügyelővel egyidőben ugy kell ellenőrizni, hogy az a termelés menetét ne akadályozza.

(4) A másodfoku tüzrendészeti hatóság működése területének tüzrendészeti viszonyairól, továbbá az ott működő tűzoltóságokról a belügyminiszterhez évenként jelentést tesz.

(5) A belügyminiszter, mint legfőbb tüzrendészeti hatóság tüzrendészeti ügyekben közvetlenül vagy fellebbviteli jogkörében határoz, intézkedik és legfőbb ellenőrzését gyakorolja. Az ipart, a kereskedelmet, a közlekedésügyet, a földmivelést és a honvédelmet érintő tüzrendészeti kérdésekben a belügyminiszter az illetékes miniszter meghallgatása után határoz.

Fellebbvitel tüzrendészeti ügyben

23. § (1) A tüzrendészeti hatóság véghatározata ellen az általános közigazgatási jogszabályok (1929: XXX. tc.) szerint van helye fellebbvitelnek.

(2) A vármegyei és a törvényhatósági jogu városi tűzoltóparancsnok működése területén a közigazgatási hatóság határozata ellen annak tüzrendészeti vonatkozásaiban fellebbezéssel élhet. A vármegyei és a törvényhatósági jogu városi tüzoltóparancsnok azonban nem fellebbezheti meg a törvényhatóság első tisztviselőjének, a törvényhatósági bizottságnak, a kisgyülésnek és a közigazgatási bizottságnak határozatát; e hatóságok határozata ellen - annak tüzrendészeti vonatkozásaiban - a fellebbezés joga az országos tüzoltófőparancsnokot illeti meg.

(3) Budapest székesfővárosiban tüzrendészeti vonatkozásu ügyekben, a kerületi elöljáró határozata ellen a tüzoltóparancsnoknak, bármely más közigazgatási hatóság határozata ellen pedig az országos tüzoltófőparancsnoknak van fellebbezési joga.

A tüzrendészeti felügyelet és az ezzel kapcsolatos rendelkezések

24. § (1) Az ország tűzrendészete felett a főfelügyeletet a belügyminiszter, mint legfőbb tüzrendészeti hatóság az országos tüzoltófőparancsnok közreműködésével gyakorolja.

(2) A tüzrendészeti felügyeletet az erre vonatkozó jogszabályok keretei között, az országos tüzoltófőparancsnok, a vármegyei és a városi tüzoltóparancsnokok látják el.

(3) Nagy-Budapest (R. 8. § (1) bek.) területén a tüzoltóságok megszervezésére vonatkozó irányelveket - a jelen rendelet keretei között - a közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó területen is Budapest székesfőváros tűzoltóparancsnoka állapitja meg és intézkedik azok alkalmazása tekintetében. Ezenfelül Budapest székesfőváros tüzoltóparancsnoka Nagy-Budapest területén megállapitja a körzeti beosztást (R. 3. § (8) bek.), a kárelháritás egységes szabályait és ellenőrzési jogot gyakorol az emlitett területen a tűzoltóságok szervezése, felszerelése és működése tekintetében.

(4) A vármegyei tűzoltóparancsnok hivatali helyiségéről, valamint a működésével kapcsolatos dologi szükségletekről (nyomtatványok, fűtés, világítás, stb.) és a szükséges személyzetről a vármegye gondoskodik. Ha a városi tüzoltóparancsnok egyuttal vármegyei tüzoltóparancsnok is, az érdekelt önkormányzati testületek között az emlitett költségek megosztása tekintetében vita esetében a belügyminiszter dönt.

(5) Ha a vármegyei, illetve a városi tüzoltóparancsnok az alispán, illetőleg a polgármester mellett előadói teendőket lát el, működésére az előadókra megállapitott rendelkezések az irányadók.

(6) A hatóságok és a hatósági közegek kötelesek a vármegyei és a városi tűzoltóparancsnokot működésükben hatékonyan támogatni és részükre a kivánt felvilágositásokat megadni.

(7) Az országos tüzoltófőparancsnok, a tüzoltóparancsnokok és ezek megbizottai működésük területén jogosultak üzemközben bármely gyár, ipartelep, kereskedelmi, illetőleg közlekedési vállalat nyilvános előadások tartására szolgáló helyiség és minden más üzem, ugyszintén az épülettel, lakással, raktárral, vagy bármely más helyiséggel rendelkezni jogosultnak előzetesen tudomására hozott alkalmas időpontban bármely köz- és magánépület területére belépni és ott tüzrendészeti vizsgálatot tartani.

(8) A szemlét tartó tüzoltótiszt a tudomására jutott üzemi titkot és gyártási eljárást titokban köteles tartani.

(9) A szemlét tartó tüzoltótiszt a tennivalóinak ellátásával kapcsolatos kiszállás esetén a megszabott dij megtéritése ellenében előfogatot vehet igénybe.

(10) Az a városi tüzoltóparancsnok, aki egyuttal vármegyei tűzoltóparancsnok is, köteles hivatali székhelyén kivül teljesitendő szolgálatának helyét és időtartamát a város polgármesterének előzetesen bejelenteni.

(11) A tüzrendészeti szakértő magánfél részére csak elöljáró szakfőnökének hozzájárulásával adhat szakértői véleményt és fogadhat el szakértői dijazást. A tüzrendészeti szakértő csak az országos tüzoltófőparancsnok által megállapitott és a belügyminiszter által jóváhagyott dijat számithatja fel. Magánfél ügyében azonban nem lehet tüzrendészeti szakértő az, aki ugyanabban az ügyben mint elsőfoku tüzrendészeti hatóság jár el, vagy a hatóságnak tüzrendészeti szakértője.

(12) A tüzrendészeti szakértő magánféllel szemben kiküldetési dijat csak akkor számithat fel és költségei megtéritését csak akkor igényelheti, ha olyan eljárásban vett részt, amely a fél kérelmére indult meg. Hivatali székhelyén kivül szakértekezletre kiküldött tüzrendészeti szakértő napidiját és utiköltségét a kiküldő hatóság tériti meg.

IV. FEJEZET

Országos tüzoltófőparancsnok

25. § (1) Az ország valamennyi tüzoltóságának fő-parancsnoki tisztét és a tüzoltósággal, valamint a tüzrendészettel kapcsolatban a jelen rendelettel feladatkörébe utalt tennivalókat az országos tüzoltófőparancsnok látja el.

(2) Az országos tüzoltófőparancsnok az állami tisztviselők IV. fizetési osztályába sorozott és közvetlenül a belügyminiszternek alárendelt állami tisztviselő.

(3) Országos tüzoltófőparancsnokká csak az 5. § 1. és 6. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő az a férfi nevezhető ki, akinek főiskolai végzettsége van, vagy a 10.070/1945. M. E. számu rendeletben meghatározott közigazgatási képesitő tanfolyamot elvégezte és a képesitő vizsgát letette, valamint a felsőfoku tüzoltótanfolyamon, vagy az ezzel egyenlő értékü Magyar Országos Tüzoltótisztképző Tanfolyamon szerzett tüzoltótiszti oklevele van és aki már legalább tiz éven át tüzoltótiszti szolgálatot teljesitett.

(4) Az országos tüzoltófőparancsnokot a belügyminiszternek a miniszterelnök utján tett előterjesztésére az államfő nevezi ki.

(5) Az országos tüzoltófőparancsnok székhelye: Budapest. Körbélyegzője az ország cimerét tünteti fel, körirata felül: Országos Tüzoltófőparancsnok, alul: Budapest.

(6) Az országos tüzoltófőparancsnok:

a) figyelemmel kiséri az ország tüzrendészeti viszonyait;

b) biztositja és ellenőrzi az ország tüzoltóságainak egyöntetü és szakszerü kiképzését;

c) ellenőrzi a fegyelem helyes gyakorlását, a szolgálat megfelelő teljesitését, valamint a tűzoltóság felszerelését;

d) elkésziti a tüzoltóságok szervezési szabályrendeletének mintáját és a szolgálati, gyakorlati és működési szabályait;

e) gyakorolja az ellenőrzést a tüzrendészeti szakértők működése felett;

f) adományozza a tüzoltói szolgálati érmeket az arra jogosultaknak, a tűzoltói díszérem és egyéb kitüntetések adományozása iránt pedig a belügyminiszternek javaslatot tesz;

g) javaslatot tesz a belügyminiszternek a tüzoltóságok korszerű szervezésére, fejlesztésére és felszerelésére;

h) kinevezi a községi tűzoltóságok parancsnokait és parancsnokhelyetteseit, valamint az ipari-, mezőgazdasági üzemek és közforgalmi vállalatok tüzoltóparancsnokait és tüzoltótisztjeit és megállapitja azok rendfokozatát;

i) a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával általános érvénnyel megállapitja, hogy a községi és üzemi tüzoltóságoknál mennyi és milyen tiszti, altiszti és tisztesi rendfokozatokat lehet rendszeresiteni;

j) javaslatot tesz a belügyminiszternek az Országos Tüzoltófőparancsnokság tisztjeinek, továbbá a vármegyei és városi tüzoltóparancsnokok és a városi tüzoltótisztek kinevezése iránt;

k) névszerinti nyilvántartást vezet a vármegyei, városi és üzemi tüzoltóparancsnokokról és tüzoltótisztekről és számszerinti nyilvántartást a többi tüzoltóság tiszti és legénységi tagjairól;

l) versenyek, kisérletek, tüzpróbák és tüzrendészeti szempontból anyagvizsgálatok rendezéséről, illetve tartásáról gondoskodik.

(7) Az országos tüzoltófőparancsnok a vármegyei tűzoltóparancsnokoknak, továbbá az ország területén működő összes tüzoltóságok parancsnokainak szakfőnöke.

(8) Ha az országos tüzoltófőparancsnok ellenőrzési jogkörének gyakorlása során hiányt vagy szabálytalanságot állapit meg, annak megszüntetése végett az illetékes hatóságot keresi meg.

(9) Az országos tüzoltófőparancsnok tüzrendészeti vagy tüzrendészeti vonatkozásu ügyekben a hatóságoktól, hivataloktól, intézetektől, közintézményektől, stb. adatszerzés céljából közvetlenül kivánhat tájékoztatást és felvilágositást.

(10) Az országos tüzoltófőparancsnok csak a belügyminiszter utján tehet más minisztereknek jelentést vagy javaslatot.

Országos Tüzoltófőparancsnokság

26. § (1) Az országos tüzoltófőparancsnok feladatkörének ellátására Országos Tüzoltófőparancsnokságot kell létesiteni.

(2) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság személyzete a főparancsnokon kivül tizenegy tisztből, négy kezelő tisztviselőből, két gépkocsivezető szakaltisztből és egy irodai altisztből áll, akik állami tisztviselők, illetőleg alkalmazottak.

(3) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság tisztjei közül a tüzoltóezredes az V., a tüzoltóalezredes a VI., a tüzoltóőrnagy a VII., a tűzoltó-százados a VIII., a tűzoltófőhadnagy a IX., a tüzoltóhadnagy a X., a tüzoltóalhadnagy a XI. fizetési osztályba tartozik.

(4) Az Országos Tüzoltófőparancsnok tagjainak előléptetésére a közszolgálati alkalmazottak előléptetésére vonatkozó általános jogszabályokat kell alkalmazni.

(5) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság tisztjévé csak azt lehet kinevezni, aki az 5. § (3) és (6) bekezdésében megállapitott, valamint a közszolgálati kinevezéshez megkivánt feltételeket igazolja.

(6) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság tisztjeit az V. fizetési osztályba a belügyminiszternek a miniszterelnök utján tett előterjesztésére az államfő, a többi fizetési osztályba az országos tüzoltófőparancsnok javaslatára a belügyminiszter nevezi ki.

(7) Az Országos Tüzoltófőparancsnokság személyi és dologi kiadásait az állami költségvetésben kell előirányozni.

(8) A volt országos tüzrendészeti felügyelőség irodai felszereléseit leltár mellett az Országos Tüzoltófőparancsnokságnak kell átadni.

Vármegyei tüzoltóparancsnok

27. § (1) A vármegye tüzrendészeti felügyeletét a vármegyei tűzoltóparancsnok látja el.

(2) Vármegyei tüzoltóparancsnokká csak az nevezhető ki, aki az 5. § (3) bekezdésében megállapitott, valamint a közszolgálati kinevezéshez megkivánt feltételeknek megfelel és ezen felül legalább tiz évi városi tüzoltói szolgálata van. Egyenlő feltételek esetében a kinevezésnél előnyben kell részesiteni azt, akinek főiskolai végzettsége van.

(3) A vármegyei tűzoltóparancsnok körbélyegzője: az ország cimere, e felett félkörben a vármegye neve után a "..........vármegye tüzoltóparancsnoka" felirás, alul a vármegye székhelyének neve (pl. Békés vármegye tüzoltóparancsnoka, Gyula).

(4) A vármegyei tüzoltóparancsnok a vármegye területén működő összes tüzoltóparancsnoknak a szakfőnöke.

(5) A vármegyei tüzoltóparancsnok az alispán tüzrendészeti szakértője.

(6) A vármegyei tüzoltóparancsnok:

a) a vármegye területén a tüzrendészetre és a tűzoltóságokra vonatkozó jogszabályok végrehajtását, továbbá a tüzrendészeti viszonyokat és a tüzoltóságok egységes irányelvek szerint történő kiképzését, valamint működését minden községben (megyei városban) minél gyakrabban, de évenként legalább egyszer ellenőrzi és a tapasztalt hiányok megszüntetése céljából az alispánnak jelentést tesz;

b) a vármegye területén működő tűzoltóságok tagjairól községenkint (városonként) névszerinti nyilvántartást vezet;

c) alsófoku tüzoltótanfolyamok tartására az alispánnak javaslatot tesz;

d) évenkinti tüzoltóversenyek (tömlőszerelés, kocsi-, mozdony-, kismotorfecskendő- és létraszerelés, mászás, sportversenyek) tartásáról gondoskodik és erről az országos tüzoltófőparancsnoknak jelentést tesz;

e) a megyei városok és a községek részére beszerzendő tüzoltószerek beszerzésénél, illetőleg átvételénél közreműködik;

f) a működése területén lévő gyárakat, ipartelepeket és nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségeket községenkint betürendben nyilvántartja és azokat tüzrendészeti szempontokból ellenőrzi;

g) ellenőrzéseiről és kiszállásairól működési naplót vezet;

h) ellenőrzi a megyei városok és a községek tüzoltóparancsnokainak működését és a feladatát hanyagul teljesitő tisztet, altisztet, tisztest vagy tűzoltót megbirságolja, sulyos mulasztás esetén pedig a fegyelmi eljárás meginditására, illetőleg a szolgálat alól való felmentésre előterjesztést tesz;

i) a vármegye területén működő tüzoltóságok parancsnokait és tisztjeit időnkint értekezletre hivja össze;

j) a vármegye tüzrendészeti viszonyairól és a tűzoltóságok működéséről az alispánnak és az országos tüzoltófőparancsnoknak havonkint legalább egyszer jelentést tesz. A vármegye területin működő tűzoltóságok minden hó 5-éig a vármegyei tűzoltóparancsnoknak, a vármegyei tűzoltóparancsnok pedig minden hó 10-ig terjeszti elő jelentését a vármegye alispánjának, illetve az országos tüzoltóföparancsnoknak. E jelentések egyöntetű mintáját és főbb szempontjait az országos tüzoltófőparancsnok állapitja meg;

k) működése területén az országos tüzoltófőparancsnok vizsgálatain résztvesz.

(7) A R. 9. §-ának (3) bekezdése alapján kinevezett külön vármegyei tüzoltóparancsnok illetményeit a vármegye viseli. A vármegyei tüzoltóparancsnokot a nem magánfelek érdekében teljesitett kiküldetéseknél felszámitható összes költség (napidij, útiköltség, stb.) helyett a vármegye terhére kiküldetési illetményátalányban kell részesiteni. A kiküldetési illetményátalány a járási főjegyzők részére megállapitott ilyen átalánynak a fele.

Városi tüzoltóparancsnok

28. § (1) Városokban a tüzrendészeti felügyeletet a városi tüzoltóparancsnok látja el.

(2) A törvényhatósági és megyei városok tüzoltóságának parancsnoka a polgármester tüzrendészeti szakértője.

(3) A városi tüzoltóparancsnok kinevezése tekintetében a 18. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A városi tüzoltóparancsnok körbélyegzője: a város cimere, efelett félkörben a város neve után a "........... törvényhatósági jogu város (megyei város) tűzoltóparancsnoka" felirás (pl. "Békéscsaba megyei város tűzoltóparancsnoka").

(5) A városi tűzoltóparancsnoknak a tüzrendészeti felügyelet körébe tartozó működése és jelentéstétel kötelezettsége tekintetében a 27. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a városi tűzoltóparancsnok egyuttal vármegyei parancsnok is (R. 9. § (2) bek.), öt a vármegyei tüzoltóparancsnoki tennivalók ellátásáért - a 27. § (7) bekezdésében megállapitott kiküldetési illetményátalányon felül - külön költségátalányban kell részesiteni. A költségátalányt a vármegye viseli. A költségátalány mértékét a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapitja meg; ez a vármegyei tüzoltóparancsnokot megillető kiküldetési illetményátalány összegénél kevesebb nem lehet

V. FEJEZET

Tüzoltói készültségi szolgálat

29. § (1) A városokban és a legalább 300 lakóházból álló községekben állandóan éjjel-nappal, a 300 lakóháznál kisebb községekben pedig éjjel tüzoltói készültségi szolgálatot kell tartani.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett szolgálatot két-két tűzoltó teljesiti, de legalább annyi tűzoltónak kell szolgálatot teljesiteni, ahány fecskendő tartására a város, illetőleg a község a 180000/1946. BM rendelet 138. §-a értelmében (Rendeletek Tára 789. lap) kötelezve van. Az első foku tüzrendészeti hatóság megengedheti, hogy 300 lakóháznál kisebb községben a tűzoltói készültségi szolgálatot az éjjeli-őrök lássák el.

(3) A tűzoltói készültség feladata t

a) a tüz és más közveszély elháritását célzó őrködés a lakosság személy- és vagyonbiztonsága felett;

b) tűz esetében a riasztás;

c) a tüzoltószerek és eszközök készenlétbe helyezése;

d) az első tűzvédelmi és mentőintézkedésekről való gondoskodás;

e) a tüzoltóparancsnokság ellenőrzése mellett a tüzoltószerek tisztántartása és őrzése.

Távbeszélő használatának biztositása

30. § (1) Városban a tűzoltólaktanyát, illetőleg a tüzoltókészültség helyét, továbbá a tűzoltóparancsnoknak és helyettesnek lakását a város háztartása terhére távbeszélőállomással kell felszerelni és annak állandó működéséről kell gondoskodni.

(2) A távbeszélő hálózatba bekapcsolt községet az alispán kötelezheti, hogy az előző bekezdésben emlitett helyeken távbeszélő állomást szereltessen fel, illetőleg annak állandó működéséről gondoskodjék.

(3) Olyan községekben (városban), amelyben a posta csak meghatározott időben tart távbeszélőszolgálatot, gondoskodni kell arról, hogy a tűzoltóság, továbbá a tűzoltóparancsnoknak és tűzoltóparancsnok helyettesnek lakása, valamint az államrendőrség távbeszélőn a szolgálati szünet alatt is felhivható legyen.

(4) Tüz- és más közveszély elháritását célzó intézkedés végeit bárki bármely távbeszélő állomást helyi beszélgetésekre bármikor igénybe veheti.

Éjjelliőri szolgálat

31. § (1) Nagy- és kisközségben az éjjeliőri szolgálat tekintetében mindaddig, amig a R. 15. §-ának rendelkezéséhez képest e tárgyban a község szabályrendeletet nem alkot, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Nagy- és kisközségben rendszeres éjjeliőri szolgálatot kell tartani.

(3) A községi előljáróság készültségi szolgálatot teljesitő tüzoltó mellé, ha a községben 300 lakóháznál több nincs két-két, ha pedig ennél több lakóház van, minden további két-két soros éjjeliőrt rendel ki. Az őröket ugy kell beosztani, hogy a kirendelt őrök fele éjfél előtt, féle pedig éjfél után teljesitsen szolgálatot.

(4) Az éjjeliőröket elsősorban az erre a szolgálatra önként jelentkező és arra alkalmas férfiak közül kell kijelölni. Ilyenek hiányában a község minden lakóházának tulajdonosa, illetőleg, aki a ház használatára jogosult (haszonélvező, bérlő stb.) vagy saját maga, vagy megbizottja után felváltva teljesít éjjeliőri szolgálatot. Akinek a községben több lakóháza van, mindegyik lakóházát az éjjeliőri szolgálat szempontjából számitásba kell venni.

(5) A 15. § (4) bekezdésében felsoroltak, továbbá a községi tűzoltóság tagjai, a harangozó, az erdő- vad- és a mezőőr az éjjeliőri szolgálat kötelezettsége alól mentesek.

(6) Ha a lakóháznak több tulajdonosa, használója van, a tulajdonosok (használók) az éjjeliőri szolgálatra köteles személyt maguk közül jelölik ki; megegyezésük hiányában a községi előljáróság állapitja meg, hogy a szolgálatot milyen sorrendben kötelesek teljesiteni.

(7) A soros éjjeliőr köteles a szolgálat megkezdésekor a készenléti szolgálatot teljesitő tüzoltónál jelentkezni, aki őt szolgálatra beosztja és annak teljesitésére felügyel.

(8) Az éjjeliőr szolgálata alatt köteles őrködni a lakosság tüzbiztonsága felett. Köteles minden gyanus esetet a készenléti szolgálatot teljesitő tüzoltó utján a községi elöljáróságnak bejelenteni. Azzal az éjjeliőrrel szemben, aki a szolgálatból igazolatlanul elmarad, aki magát nem helyettesitteti, aki a szolgálatát hanyagul látja el, avagy a készenléti szolgálatot teljesitő tüzoltóval, avagy a községi elöljárósággal szemben engedetlen magatartást tanusit, a 9. § (7) és (8) bekezdései szerint kell eljárni.

(9) Ha a tüzbiztonság és a tűzrendészet érdekei indokolják, az elsőfoku tüzrendészeti hatóság az éjjeliőröknek a (3) bekezdésben megállapitott számát megfelelően felemelheti.

(10) Abban a községben, amely község az éjjeliőri szolgálat teljesitéséről fizetett éjjeliőrök alkalmazásával gondoskodik, a jelen §-nak a soros éjjeliőrök kirendelésére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

A tüzoltóság tagjainak kiképzése

32. § A tüzoltók kiképzése részben testületekben, részben tanfolyamokon történik.

Testületi kiképzés

33. § (1) A testületi kiképzés az ujonctüzoltók kiképzésére szolgál. A testületi kiképzésről a tűzoltóparancsnok gondoskodik.

(2) A testületi kiképzés tárgyai: a fegyelmezés, alap- és szergyakorlatok, a tömlő- és szerkarbantartás, a szolgálati és a gyakorlati szabályzat kivonatos ismertetése és lényegesebb részeire az ujonctüzoltók kioktatása, az elöljárókról való tájékoztatás, nyilvános előadásokon a tüzoltói szolgálat ellátásának, szolgálati jelentések szerkesztésének, távbeszélő jelentések készitésének, a vizszerzési módoknak és a tűzjelzéseknek ismertetése, oktatás a helyi ismeretek bővitésére.

(3) Az elméleti és gyakorlati oktatáson felül az ujonctüzoltók részére általános ismeretterjesztő előadásokat is kell tartani (egészségtan, a demokratikus állami és társadalmi berendezkedést ismertető politikai előadások).

(4) A tűzoltóság minden tagját az elsősegélynyujtásban mind elméletileg, mind gyakorlatilag ki kell képezni. Ezt a kiképzést a községi (körorvos, városi) orvos dijtalanul köteles teljesiteni. A kiképzést az illetékes tisztiorvos ellenőrizni köteles.

Alsófoku tüzoltótanfolyam

34. § (1) Az alsófoku tüzoltótanfolyam a tűzoltónak tisztessé való kiképzésére szolgál. A tanfolyamra csak azt lehet felvenni, aki valamely tüzoltótestületnél legalább egy éven át tűzoltói szolgálatot teljesitett.

(2) A tanfolyam tartását az országos tüzoltófőparancsnok javaslatára a belügyminiszter engedélyezi. A tanfolyamot vármegyei székhelyen, vagy olyan városban, ahol a tanfolyam tartásának személyi és tárgyi előfeltételei megvannak, a belügyminiszter által kijelölt alispán (törvényhatósági jogu város polgármestere) rendezi.

(3) A tanfolyam neve: Alsófoku tűzoltótanfolyam, kiegészitve a tanfolyam székhelyének a nevével. Körbélyegzője az ország cimerét tünteti fel, a tanfolyam nevét tartalmazó körirattal.

(4) A tanfolyam 92 előadási órával 14 napig tart.

(5) A tanfolyam parancsnoka a tanfolyam székhelyén működő tűzoltóság parancsnoka. A tanfolyam feletti felügyeletet a tanfolyam rendezésével megbizott alispán (törvényhatósági jogu város polgármestere) gyakorolja, ő nevezi ki a tanfolyam parancsnokának javaslatára a tanfolyam előadóit, a tanfolyam székhelyén működő tűzoltóság tisztjei és kiváló altisztjei közül. A kinevezett a kinevezést elfogadni köteles,

(6) A tanfolyamra felvételt a parancsnoktól irásban kell kérni. A kérvényhez csatolni kell a folyamodó születési anyakönyvi kivonatát hatósági erkölcsi bizonyitványát, legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizotyitványát és az egészségi állapotát igazoló hatósági orvosi bizonyitványt. Közszolgálati alkalmazottnál az erkölcsi bizonyitványt a hivatalfőnök által kiállitott szolgálati bizonyitvány pótolja.

(7) A (6) bekezdésben emlitett bizonyitványok kiállitása dij- és illetékmentes, de azokon fel kell tüntetni, hogy kizárólag a tanfolyamra való felvétel céljára használhatók fel.

(8) A felvétel kérdésében a tanfolyamparancsnok a szakszervezet megbizottjának meghallgatásával végérvényesen határoz.

(9) A tanfolyam megtartásáról szóló hirdetményt a tüzoltóság hivatalos lapjában közzé kell tenni. A jelentkezésre legalább 14 napi határidőt kell szabni. A hirdetményben közölni kell azt is, hogy a tanfolyamot csak akkor tartják meg, ha arra legalább 25 hallgató jelentkezik. Egy tanfolyamra harmincnál több hallgató nem vehető fel.

(10) A tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos dijakat az országos tüzoltófőparancsnok javaslatára a belügyminiszter állapitja meg. A tanfolyamra kiküldöttek dijai a kiküldő közületet terhelik.

(11) A tanfolyamot a kiképzéshez szükséges segédletekkel (iratminták, oktatótáblák, modellek stb.), a tanfolyam parancsnoka az országos tüzoltófőparancsnok által adott utasitásoknak megfelelően látja el.

Az alsófoku tüzoltótanfolyam tanterve

35. § Az alsófoku tüzoltótanfolyam tárgyai a következők:

a) Elméleti rész.

1. A fecskendő és tartozékai, ezek gondozása, kipróbálása és működési zavarai.

2. A motorfecskendő kezelése, gondozása, kipróbálása és működési zavarai.

3. Mászó, mentő, védő, bontó és világitó eszközök, kézi tüzoltókészülékek és egyéb segédeszközök ismertetése, használása, kipróbálása és ellenőrzése.

4. Tüzjelzés.

5. Vizszerzés.

6. Csővezetés.

7. Első segélynyujtás.

8. A demokratikus állami és társadalmi berendezkedést ismertető politikai előadások. 9. Szolgálati szabályzat.

10. írásbeli jelentések szerkesztése, szolgálati jelentés szemlékről, fecskendők és tömlők használatáról.

b) Gyakorlati rész.

1. Rendgyakorlatok.

2. Sport és játék.

3. Tömlőszerelés.

4. Fecskendő-, motorfecskendő és vizvezetékszerelés.

5. Mászás és mentés.

6. Támadás.

7. Tüzpróbák.

8. Kötélgyakorlatok.

9. Kézi oltókészülékek karbantartása és működtetése.

10. Tömlők szétvágása, bekötése és a hibák kijavitása.

Alsófoku tüzoltótanfolyam vizsgája és bizonyitványa

36. § (1) Az alsófoku tüzoltótanfolyamot vizsga zárja be. A vizsgabizottság elnöke a tanfolyam felügyelője, tagjai a tanfolyam parancsnoka és előadói, valamint a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje.

(2) A vizsga irásbeli és szóbeli. A szóbeli vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

(3) A vizsgázott hallgatókról minősitési lapot, a vizsgáról pedig jegyzőkönyvet kell késziteni, amelyben a sikerrel vizsgázott hallgatók készültségének megfelelő rangsorral fel kell tüntetni a vizsga eredményét. A sikerrel vizsgázott hallgatók a tanfolyam elvégzéséről a tanfolyam hivatalos bélyegzőjével ellátott bizonyitványt kapnak. A bizonyitvány szövegét az 1. számu melléklet tartalmazza.

Középfoku tüzoltótanfolyam

37. § (1) A középfoku tüzoltótanfolyam a tisztesek altisztté képzésére szolgál. A tanfolyamra csak az vehető fel, aki az alsófoku tüzoltótanfolyamot már sikerrel elvégezte.

(2) A tanfolyam neve: Középfoku tüzoltótanfolyam ......kiegészitve a tanfolyam székhelyének a nevével. Körbélyegzője az ország cimerét tünteti fel a tanfolyam nevét tartalmazó körirattal.

(3) A tanfolyam 188 előadási órával 4 hétig tart.

(4) A 34. § (2) és (5)-(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések a középfoku tüzoltótanfolyamokra is vonatkoznak, azzal a kiegészitéssel, hogy a felvételt kérő beadványához a 34. § (6) bekezdésében felsorolt okmányokon felül az alsófoku tüzoltótanfolyam elvégzését igazoló bizonyitványt is csatolni kell.

A középfoku tüzoltótanfolyam tanterve

38. § A középfoku tanfolyam tantárgyai a következők:

a) Elméleti rész.

1. A tüzoltóságok szervezete, felszerelése, szolgálata és ügyvitele (rövid összefoglalásban).

2. A fecskendőről (ismétlésszerüen).

3. A motorfecskendőről.

4. Mászó-, mentő-, védő-, bontó- és világitóeszközök, kézitüzoltókészülékek és egyéb segédeszközök ismertetése, használása, kipróbálása és ellenőrzése.

5. A tömlők kezelése és nyilvántartása.

6. A parancsnok büntetőjogi felelőssége.

7. A megelőző és felderitő tüzrendészet általános részei s a tüzrendészeti és szervezési szabályrendeletek vázlatos ismertetése.

8. Szolgálati utasitások és gyakorlati szabályzatok részletes ismertetése.

9. Vizszerzés (rövid összefoglalásban).

10. Tűzjelzés (rövid összefoglalásban).

11. Vezénylés.

12. Első segélynyujtás.

13. A tűzoltóság és a rendőrség feladata a kárelháritásnál.

14. A demokratikus állami és társadalmi berendezkedést ismertető politikai előadások.

b) Gyakorlati rész.

1. Rendgyakorlat.

2. Sport és játék.

3. Tömlőszerelés.

4. Fecskendő, vizvezeték, továbbá a különleges eszközök és szerek szerelése.

5. Mászó- és mentőgyakorlatok.

6. Támadási gyakorlatok.

7. Tüzpróbák.

8. Versenygyakorlatok (amelyeken az első gyakorlatok kivételével a hallgatók vezényelnek).

9. Gyár- és ipartelepvizsgálatok.

10. Tüzoltóságok megtekintése, esetleg versenyen való részvétel.

11. Fecskendők, létrák, tömlők, stb. próbája,

A középfoku tüzoltótanfolyam vizsgája és bizonyitványa.

39. § (1) A vizsgát a 36. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtartani.

(2) A bizonyitvány szövegét a 2. számu melléklet tartalmazza.

A hallgatók vezénylése az alsó- és középfoku tüzoltótanfolyamokra

A vezénylés költségei

40. § (1) Minden község fokozatosan köteles gondoskodni arról, hogy a községben legalább két képzett tüzoltóaltiszt és ugyanannyi képzett tüzoltótisztes legyen.

(2) Ha a rendelet hatálybalépésekor a községben még nincs két kiképzett tüzoltóaltiszt, illetőleg tisztes, két-két alkalmas önként jelentkezőt kell vezényelni a tanfolyamra.

(3) Önként jelentkező alkalmas személy hiányában a községi előljáróság jelöl ki a tüzoltószolgálatra köteles (15. § (2) bekezdés) férfiak közül két-két alkalmas férfit. A kiküldetés szükségességét a vármegyei tüzoltóparancsnok meghallgatásával a másodfoku tüzrendészeti hatóság állapitja meg.

(4) A tanfolyamra kiküldöttek utazási, tanulmányi és ellátási költsége, továbbá a tanfolyam idejére járó napidij a kiküldő községet terheli.

(5) Azt. aki az alsó- és középfoku tüzoltótanfolyamot elvégezte, a 15. § (2) bekezdése alapján háromévi tüzoltói szolgálatra lehet kötelezni, kivéve, ha negyvenedik életévét már betöltötte.

Összevont alsó- és középfoku tüzoltótanfolyamok

41. § (1) Budapest székesfővárosban az országos tüzoltófőparancsnok javaslatára a belügyminiszter folytatólagosan megtartott összevont alsó- és középfoku tüzoltótanfolyam tartását rendelheti el. Az ilyen tanfolyamot Budapest Székesfőváros polgármestere rendezi. Egyébként a tanfolyamra a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett tanfolyam a Nagy-Budapest területén szolgálatot teljesitő tüzoltók kiképzésére szolgál, de arra fel kell venni bármely vidéki város felvételre jelentkező tűzoltóját is.

(3) Az összevont tanfolyam tantervét az országos tüzoltófőparancsnok állapitja meg.

Felsőfoku tüzoltótanfolyam

42. § (1) A tanfolyam neve: Felsőfoku Tüzoltó tanfolyam. Székhelye: Budapest. Körbélyegzője: az ország cimerét tünteti fel a tanfolyam nevét és székhelyét magában foglaló körirattal.

(2) A tanfolyam célja, hogy hallgatóit rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás utján a tüzrendészettel és az azzal kapcsolatos közigazgatási, közrendészeti és műszaki kérdésekkel, valamint a tüzoltással megismertesse.

(3) A tanfolyamot a belügyminiszter az érdekelt törvényhatósági jogu városok közreműködésével Budapest székesfőváros utján rendezi. A tanfolyam rendezéséről az érdekelt törvényhatósági jogu városok polgármestereit legalább három hónappal a tanfolyam kezdete előtt értesiteni kell.

(4) A tanfolyam időtartama nyolc hónap, mely idő alatt a hallgatók részint Budapesten, részint a tanfolyam parancsnoka által arra alkalmasnak talált városokban kiképzésben részesülnek.

(5) A tanfolyam tartásához szükséges költségeket főként a hallgatók által fizetett dijakból kell fedezni. A tanfolyamra kiküldöttek dijait a kiküldő közület fizeti.

Felügyelet a felsőfoku tüzoltótanfolyamon

43. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam a belügyminiszter főfelügyelete alatt áll. A tanfolyam felett a közvetlen felügyeletet az országos tüzoltófőparancsnok akadályoztatása esetén helyettese gyakorolja.

(2) Az országos tüzoltófőparancsnok irányitja a tanfolyamot, ellenőrzi, hogy az előadók szakszerüen és pontosan végzik-e tennivalóikat, elnököl a felvételi bizottság ülésén és a vizsgákon; rendelkezéseit a tanfolyam tisztikara és hallgatói teljesiteni kötelesek.

(3) A belügyminiszter a tanfolyam számadásait és pénzkezeléseit a tanfolyam költségére kiküldött szakközegeivel bármikor megvizsgáltathatja.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam parancsnoka és tiszti személyzete

44. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam parancsnoka a budapesti tüzoltóság parancsnoka A tanfolyamot a parancsnok vezeti, az oktatást és az ezzel kapcsolatos tennivalókat a tanfolyam parancsnoka és az előadók látják el. A tanfolyam tisztikara a parancsnokból, az előadókból, a gazdasági előadóból és a jegyzőből áll.

(2) Az előadókat, a gazdasági előadót és a jegyzőt a tanfolyam parancsnokának javaslatára, az országos tüzoltófőparancsnok meghallgatásával a belügyminiszter nevezi ki.

(3) A kinevezés három évre szól, de a kinevezett bármikor felmenthető. A kinevezettek a három év eltelte után ujból kinevezhetők.

(4) A tisztikar tagjai a tanfolyamon végzett tevékenységükért dijazásban részesülnek.

(5) A felvételi dijat, a tandijat és a vizsgadijat, valamint a tanfolyam felügyelőjének, parancsnokának és tisztikarának munkadiját, továbbá azt, hogy e dijak közül melyiket kell előre fizetni, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően külön rendelettel állapitja meg.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam parancsnokának tennivalói

45. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam parancsnoka:

a) vezeti a tanfolyamot és képviseli a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben;

b) meghirdeti, megnyitja és bezárja a tanfolyamot;

c) elnököl az előadói értekezleteken, ezeken szavazategyenlőség esetében szavazatával dönt;

d) a tanfolyam felett a közvetlen ellenőrzést gyakorolja;

e) az előadók javaslatára a hallgatóknak a tanfolyamról való kizárása iránt az országos tüzoltófőparancsnok utján a belügyminiszterhez előterjesztést tesz:

f) összeállitja és az országos tüzoltófőparancsnok utján a belügyminiszterhez jóváhagyás végett felterjeszti a tanfolyam költségelőirányzatát;

g) a jóváhagyott költségelőirányzat keretében utalványozza a kiadásokat;

h) ellenőrzi a pénztár kezelését, amelyért a pénztárossal egyetemlegesen felelős;

i) minden tanfolyam befejezésével a számadásokat a kiadásokat igazoló okmányokkal együtt jelentés kiséretében az országos tüzoltófőparancsnok utján felterjeszti a belügyminiszterhez;

j) a tanfolyam meghirdetésétől annak befejezéséig rendszeres hivatalos órát tart, amelyet a tanfolyam hirdetőtábláján közhirré kell tenni;

k) a tanfolyam meghirdetéséről, megnyitásáról, bezárásáról és általában a tanfolyammal kapcsolatos fontosabb mozzanatokról az országos tüzoltófőparancsnok utján a belügyminiszterhez jelentést tesz.

(2) A tanfolyam parancsnoka a tanfolyam megtartásáról szóló hirdetményt a Magyar Közlönyben és a tüzoltóság hivatalos lapjában teszi közzé. A jelentkezésre legalább hat heti időt kell adni.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam előadóinak tennivalói

46. § A felsőfoku tüzoltótanfolyam előadói kötelesek előadásaik tárgyáról részletes tervezetet késziteni, azt a parancsnoknak bemutatni, a tantervben foglalt előadásokat megtartani, az előadói értekezleteken megjelenni és a vizsgákon - kijelölés alapján - vizsgabizottsági tagként résztvenni. Akadályoztatásuk esetében késedelem nélkül kötelesek a tanfolyamparancsnokot a helyettesitésükről való gondoskodás céljából értesiteni.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam gazdasági előadójának tennivalói

47. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam gazdasági előadója kezeli a tanfolyam pénztárát, közreműködik a tanfolyam költségelőirányzatának összeállitásánál, vezeti a leltárt. Ellennyugta ellenében elfogadja a befizetéseket, szabályszerü utalványozás alapján - nyugta ellenében - teljesiti a készpénzfizetéseket, vezeti a parancsnok által hitelesitett pénztári naplót és ezen az alapon elkésziti a számadásokat. A számadásokat a tanfolyam befejezésével lezárja és ezeket mellékleteikkel, valamint a leltár egy másolati példányával együtt a parancsnoknak átadja.

(2) A bevételeket és a kiadásokat időrendi sorrendben a befizető vagy a pénztfelvevő nevének és a bevétel, illetőleg a kiadás tárgyának feltüntetésével kell a számadásba bevezetni.

(3) A gazdasági előadó a tanfolyamra felvett és vizsgára jelentkezett hallgatókról két példányban személyi adataikat tartalmazó folyószámmal ellátott, átfüzött és lepecsételt törzskönyvet készit. A törzskönyv egyik példányát a tanfolyam irattárában kell megőrizni, a másikat a tanfolyam befejezése után a hallgatók képesitésének feltüntetésével a belügyminiszternek kell felterjeszteni. A tanfolyamhallgatók minősitését azonban a tanfolyam parancsnoka végzi. A gazdasági előadó feladata a következő tanfolyamra előjegyzett hallgatók előjegyzési könyvének vezetése is.

(4) A gazdasági előadó részt vesz az előadói kar értekezletein, de azokon szavazati joga csak akkor van, ha egyszersmind előadó is.

(5) A gazdasági előadó köteles a tanfolyam meghirdetésétől annak befejezéséig az előadási napokon a tanfolyam helyiségében a parancsnok által megállapitott időben hivatalos órát tartani. Ha a tennivalóinak ellátásában akadályozva van, köteles ezt kellő időben a parancsnoknak bejelenteni, aki a helyettesitésről gondoskodik.

(6) A tanfolyammal kapcsolatos irodai tennivalókat a Budapest székesfővárosi tüzoltóságnak tagjai közül a tanfolyam parancsnoka által kijelölt személy vagy személyek látják el.

Jelentkezés és felvétel a felsőfoku tüzoltótanfolyamra

48. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyamra azt lehet felvenni, akinek legalább középiskolai érettségi vagy ezzel egyenértékü iskolai végzettséget igazoló bizonyitványa van, vagy a 10070/1945. ME rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgát sikerrel letette. Ilyen végzettség hiányában fel lehet venni a tanfolyamra azt is, aki a középfoku tüzoltótanfolyamot (a székesfővárosban tartott összevont alsó- és középfoku tüzoltótanfolyamot) átlagon felüli eredménnyel végezte el és legalább tiz éves városi tüzoltói szolgálata van.

(2) A tanfolyamra való felvételre irányuló kérvényt a tanfolyam parancsnokához kell benyujtani. A kérvényhez a jelen rendelet 34. §-ának (6) bekezdésében felsorolt okmányokon felül csatolni kell az (1) bekezdésben megkivánt feltételeket igazoló, valamint a magyar állampolgárságot igazoló vagy azt valószinüsítő bizonyitványt.

(3) A felvételi dijat a kérvény benyujtásával egyidejüen kell befizetni.

(4) Külföldi honost csak rendkivüli hallgatóként, rendes hallgatóként csak a belügyminiszteri engedéllyel szabad felvenni. Az ilyen rendkivüli hallgató tüzoltótiszti vizsgára nem bocsátható, hanem csak látogatási bizonyitványt kaphat.

(5) Magyar állampolgár rendkivüli hallgatóként a tanfolyamra nem vehető fel.

(6) A hallgatók felvétele tárgyában az elnökkel együtt három tagból álló felvételi bizottság határoz. A bizottság elnöke a tanfolyam felügyelője vagy helyettese, egyik tagja a tanfolyam parancsnoka, másik tagja pedig a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje.

(7) A felvételi bizottság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Egy tanfolyamra legfeljebb harminc hallgatót lehet felvenni.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam tárgyai

49. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam tananyaga felöleli a tüzrendészetre és a tűzoltásra, valamint az ezekkel kapcsolatos tennivalókra vonatkozó összes ismereteket.

(2) A hallgatók három héten át ujonckiképzésben részesülnek, az ujonckiképzés után az alsó- és középfoku tüzoltótanfolyam anyagát veszik át. Ezután kell megkezdeni a tanfolyamon a tiszti kiképzéshez szükséges felsőbb ismeretek oktatását. A kiképzés elméleti és gyakorlati részből áll. Ennek befejezése után, - de a tüzoltótiszti oklevél kiadása előtt - a tanfolyamhallgatók két vidéki város tüzoltóságánál egy-egy hónapon át tüzoltótiszt mellett szolgálatot teljesitenek. Szolgálati működésükről az illetékes város tüzoltóparancsnoka a tanfolyam parancsnokának jelentést tesz.

a) Elméleti rész.

1. Tüzrendészeti közigazgatás.

1. A közigazgatás szervezete. A tűzrendészetről általában. A tüzrendészetre vonatkozó jogszabályok.

2. A tűzoltóság története, fejlődése és szervezete.

3. Szolgálati szabályzatok. Ügyintézés, iratok szerkesztése.

4. A tűzkár statisztikai adatszolgáltatás rendszere.

II. Műszaki ismeretek.

5. Tüzbiztos épitkezés. Kémények. Lángbiztositás. (Impregnálás.)

6. A vegytannak a tűzrendészettel kapcsolatos részei.

7. A fizikának a tűzrendészettel kapcsolatos részei.

III. Megelőző tüzrendészet.

8. A tüz keletkezésének okai, nyomozás. A tűzveszélyes anyagok.

9. A megelőző tűzrendészet szabályai és azok alkalmazása.

IV. Szerek és felszerelések.

10. Szivattyuk, motorok, motorosfecskendők, gépjáróművek szerkezete, működése, kipróbálása és átvétele.

11. Mászó- és mentőszerek, tömlők és azok átvétele.

12. Tüzoltóanyagok és vegyi tüzoltóeszközök (pl. poroltó, gázoltó, haboltó, szénsavoltó).

13. Tüzoltószerek gondozása. Működési zavarok. Szertár.

V. Taktika.

14. Vizszerzés.

15. Tüzjelzés.

16. A tüzoltás módszerei (alkalmazott tüzoltói taktika).

VI. Segélynyujtás.

17. Segélynyujtás a baleseteknél.

18. Műszaki mentés.

VII. A demokratikus állami és társadalmi berendezkedést ismertető politikai előadások.

b) Gyakorlati rész.

1. Test és rendgyakorlatok.

2. Tűzoltószerek szerelése. Vezénylés.

3. Taktikai támadások és ezek vezénylése.

4. Mentőgyakorlatok.

5. Tüzoltószerek kipróbálása és az ujabb tüzoltóeszközök bemutatása.

6. Szinházak, mozgófényképüzemek, tüzoltószergyárak, ipartelepek és más tüzveszélyes üzemek, vizművek, raktárak, gépkocsiszinek, benzintárolók, filmraktárak, mentőállomások ismertetése és bemutatása.

7. A budapesti tüzoltóság és nagyobb vidéki tüzoltóságok tanulmányozása.

8. Mühelygyakorlat.

9. Tüzoltósági próbák külön próbaházban.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam dijai

50. § (1) A belügyminiszternek a felvételi dijakra, a tandijakra és a vizsgák dijaira vonatkozó rendelkezéseit a tanfolyam helyiségében ki kell függeszteni.

(2) Az előre fizetendő dijak fizetése alól felmentésnek nincs helye.

(3) A tanfolyamról kilépett vagy kizárt hallgatók a befizetett dijak visszafizetésére igényt nem tarthatnak.

(4) A személyi és dologi kiadásokra fel nem használt összeg hovaforditásáról a belügyminiszter határoz.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam hallgatóinak kötelességei

51. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam hallgatói kötelesek a tanfolyam elméleti és gyakorlati előadásain a rendszeresitett gyakorló (legénységi) egyenruhában pontosan megjelenni és a parancsnok, valamint az előadók utasitásait pontosan követni.

(2) Az a hallgató, aki rendkivüli körülmények miatt, valamely előadáson vagy gyakorlaton nem jelenhetik meg, elmaradását 48 óra alatt köteles a tanfolyam parancsnokánál elfogadhatóan igazolni.

(3) Az a hallgató, aki - bár igazolta - husz elméleti vagy harminc gyakorlati óránál több órát elmulaszt vagy elmulasztott, azt elfogadhatóan nem igazolta, vizsgára nem bocsátható.

A felsőfoku tüzoltótanfolyam vizsgája

52. § (t) A felsőfoku tüzoltótanfolyamot irásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga fejezi be. írásbeli vizsgát kell tenni a közigazgatásból, a tüzoltás szabályaiból és a megelőző tüzrendészetből.

(2) A parancsnok a vizsga idejéről a hallgatókat legalább nyolc nappal előbb értesiti. A vizsgáztatásról külön szabályzat rendelkezik.

(3) Vizsgára csak a felsőfoku tanfolyamot végzett hallgató bocsátható.

(4) A vizsgadijat a vizsga napjáig kell a tanfolyam pénztárába befizetni.

(5) A vizsgabizottság elnöke a tanfolyam felügyelője, tagjai a tanfolyam parancsnoka, az előadók, a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje és az esetleg külön megbizott vizsgabizottsági tagok, jegyzője a belügyminisztérium kijelölt tisztviselője. A vizsgabizottság tagjait a tanfolyam felügyelője jelöli ki, illetőleg osztja be.

(6) A vizsgabizottság a vizsgázót kitüntetéssel, egyhangulag vagy szótöbbséggel képesitheti. Javitó vizsgára bocsátás esetében a bizottság az eredmény kihirdetésekor állapitja meg a javitóvizsgára bocsátás határidejét, amely azonban a vizsgától számitott három hónapnál rövidebb de hat hónapnál hosszabb idő nem lehet.

(7) Javitóvizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha legfeljebb két tantárgyból nem képesitették. A javitóvizsgán a jelöltet csak azokból a tantárgyakból kell ujból vizsgáztatni, amelyekből a vizsgán nem képesitették.

(8) Az, akit a javitóvizsgán nem képesitettek vagy akit a vizsgán kettőnél több tantárgyból nem képesitettek, csak a tanfolyam megismétlésével bocsátható ujból vizsgára. Ilyen esetben az érdekelt csak a sikertelen javitóvizsga, illetőleg a sikertelen vizsga napjától számitott két év elteltével és legfeljebb egyizben jelentkezhet ujból tanfolyamra.

(9) A vizsga eredményét a 47. § (3) bekezdésében emlitett törzskönyvbe kell bevezetni.

(10) Az a hallgató, aki a vizsgán betegség, vagy más rajta kivül fekvő más ok miatt nem jelenhetik meg, elmaradását köteles a vizsga előtt legalább 24 órával a tanfolyam parancsnokánál irásban bejelenteni és az elmaradás okát kellően igazolni. A parancsnok ebben az esetben a hallgató részére ujabb vizsganapot tüz ki és erről a tanfolyam felügyelőjének jelentést tesz. A vizsgáról elmaradt hallgató a vizsgadij visszafizetésére nem tarthat igényt.

(11) A javitóvizsga dija ugyanannyi, mint a vizsga dija.

Tüzoltótiszti oklevél

53. § (1) A felsőfoku tüzoltótanfolyam vizsgájának sikeres letételéről tüzoltótiszti oklevelet kell kiadni.

(2) A tüzoltótiszti oklevél szövegét a 3. számu melléklet tartalmazza.

Az alsó-, közép- és felsőfoku tüzoltótanfolyamok iratainak megőrzése

Vizsgabizonyitványokról és tüzoltótiszti oklevelekről másodlatok kiadása

54. § (1) Az alsó-, közép- és felsőfoku tüzoltótanfolyamok iratait annak a tüzoltóságnak az irattárában kell megőrizni, amelynek működési területén a tanfolyamot tartották.

(2) . Elveszett vágy megsemmisült eredeti oklevél helyett másodlatot az oklevél tulajdonosának kérésére, személyazonosságának megállapitása és az oklevél elvesztésének valószinüsitése után, a vizsgajegyzőkönyv és a vizsgára vonatkozó egyéb iratok alapján annak a tüzoltóságnak a parancsnoka állitja ki, amelynek irattárában a vizsgajegyzőkönyveket őrzik.

(3) A másodlat kiállitásának dija cimén a vizsgabizonyitványon lerovandó bélyegilleték tízszeresét kell fizetni. A kiadott másodlatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A másodlat kiállitásáért illetékköteles beadványban kall folyamodni és abban meg kell jelölni az eredeti bizonyitvány, illetőleg oklevél kiállitásának pontos idejét.

VII. FEJEZET

A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének szervezete

55. § (1) A tüzoltóságok tagjai a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének tagjai lehetnek (R. 2. § (3) bek.).

(2) A szakszervezet a tüzoltóság tagjainak szociális, gazdasági és kulturális - általában érdekvédelmi - szervezete.

(3) A szakszervezet székhelye: Budapest, pecsétje: körpecsét, benne a felirat: A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének központi vezetősége, Budapest.

(4) A szakszervezet elnökét, alelnökét, főtitkárát, titkárát és pénztárosát két évi időtartamra a kiküldöttek közgyűlése választja.

(5) A szakszervezetet hatóságoknál és harmadik személyekkel szemben az elnök vagy a főtitkár képviseli.

(6) Az elnök vezeti a szakszervezet valamennyi testületi szervének ülését, a főtitkárral együtt aláirja a szakszervezet kiadványait.

(7) A szakszervezet igazgatási és ügyviteli tennivalóit az elnök irányitása mellett a főtitkár látja el. A főtitkár a központi vezetőségnek hivatalból tagja. A főtitkár a szakszervezet terhére a tagsági dijakból költségátalányt kap. Az irodai kezelőszemélyzetet és az irodai altiszteket az elnök alkalmazza, létszámukat és járandóságukat a szakszervezet központi vezetősége állapitja meg.

A szakszervezet országos szervei

56. § (1) A szakszervezet ügyeit a kiküldöttek közgyűlése az országos választmány és a központi vezetőség intézi.

(2) A kiküldöttek közgyülése a helyi csoportok által választott tagokból áll. A helyi csoportok 100 tagig két-két és minden további 100 tag után még egy-egy tagot küldenek ki a közgyűlésre.

(3) Az országos választmány tagjait a kiküldöttek közgyülésének tagjai közül kell választani. Az országos választmány 18 rendes és 6 póttagból áll.

(4) A központi vezetőség tagjai az elnök mellett az alelnök, a főtitkár, titkárok, pénztáros és az országos választmány részéről választott 8 tag, továbbá tanácskozási joggal a számvizsgálóbizottság elnöke.

(5) A Tüzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje az országos tüzoltófőparancsnok mellett tanácsadóként működik. A kiküldöttet az országos tüzoltófőparancsnok tűzoltóság tagjainak személyi, szolgálati és felszerelési ügyében meghallgatni köteles (R. 11. § (4) bek.).

(6) Országos választmányi ülést rendszerint kéthavonkint, a kiküldöttek közgyűlését pedig rendszerint évenkint kell tartani.

A szakszervezet feladata

57. § (1) A szakszervezet:

a) az országos tüzoltófőparancsnokkal egyetértésben a külföldi tüzoltóintézményekkel és különösen ezeknek az intézményeknek jóléti szerveivel kapcsolatot létesit és tart fenn;

b) az országos tüzoltófőparancsnokot és a hatóságokat a tüzoltói szolgálat szociális, gazdasági, kulturális - általában érdekvédelmi - vonatkozásainak egységes megszervezésében támogatja és a tűzrendészet és a tüzoltóintézmény fejlesztését előmozditja; a tűzoltó jóléti ügyek állásáról statisztikát vezet;

c) a hatóságokkal, tüzoltótestületekkel, a városi és vármegyei, továbbá községi és üzemi tüzoltóparancsnokokkal, valamint a szakszervezet törvényhatósági helyi csoportjainak vezetőségével közvetlenül érintkezik, az utóbbiak ügymenetét megvizsgálja és pénzkezelését ellenőrzi;

d) az országos tüzoltófőparancsnokkal egyetértésben tüzrendészeti szakkönyvek és szaklap, az országos tüzoltófőparancsnok kivánalmainak megfelelően pedig tüzoltótankönyvek kiadásáról gondoskodik, a külföldi szakirodalmat figyelemmel kiséri, könyvek és más kiadmányok utján a tüzoltóság érdekében propagandát fejt ki, tüzoltómuzeum és szakkönyvtár létesitését, továbbá laboratoriumi és általában tüzoltókisérletek végzését anyagi támogatással elősegiti;

e) egyes tüzoltói szakkérdések megvizsgálására arra érdemes tüzoltótiszteket, altiszteket, tiszteseket és tüzoltókat fenntartójuk hozzájárulásával, valamint az országos tüzoltófőparancsnok beleegyezésével bel- és külföldi tanulmányutra küldi ki;

f) a szakszervezeti tiszteletbeli tagsági, valamint diszjelvényt az arra érdemesnek kiadja;

g) kiállitásokat, szakfelolvasásokat, tanulmányi utakat, kirándulásokat, kulturdélutánokat és ünnepségeket rendez;

h) gondoskodik a bajtársi szellem ápolásáról, valamint a tüzoltótanfolyamokon a demokratikus állami és társadalmi berendezkedést ismertető politikai előadások megtartásáról;

i) baleset biztositási segélypénztárt, özvegy-, árva- és rokkantbiztositó, valamint temetkezési pénztárt létesit és tart fenn, tüzoltóotthont. üdülő- és egyéb tüzoltói jóléti intézmények felállitását és fejlesztését anyagi támogatással elősegiti.

A szakszervezeti helyi csoportok szervezete

58. § (1) A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezete határozatainak végrehajtására és tagjaival való közvetlen érintkezése előmozditása céljából törvényhatóságonként helyi csoportokat létesit. Ha a vármegye székhelye törvényhatósági jogu város, a vármegyében és a városban működő tűzoltóságok tagjai együtt alkotják a tűzoltói szakszervezet helyi csoportját. Ha a szakszervezet helyi csoportja csak a vármegye területén lévő tüzoltóságok tagjaiból alakul, ebben az esetben a helyi csoport elnevezésében csak a vármegye, mig ha a vármegye székhelyét képező törvényhatósági jogu városban lévő tüzoltóságok tagjaival együtt alkotják a helyi csoportot, annak elnevezésében a vármegye és a törvényhatósági jogu város nevét egyaránt meg kell emliteni (pl. A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének Békés vármegyei helyi csoportja; A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének Fejér vármegyei és Székesfehérvár thj. város helyi csoportja).

(2) A Nagy-Budapest területén működő tűzoltóságok külön helyi csoportba tömörülnek.

A szakszervezeti helyi csoportok szervei

59. § (1) A tüzoltók szakszervezete helyi csoportjának székhelye a vármegyei törvényhatóság székhelye, illetőleg maga a törvényhatósági jogu város; pecsétje: körpecsét, a törvényhatóság, illetőleg törvényhatóságok helyi csoportjának nevét feltüntető körirattal.

(2) A tűzoltók szakszervezete helyi csoportjának szervei: a közgyűlés, az intézőbizottság és a tisztikar.

(3) A helyi csoport közgyülésének tagja minden tüzoltó, aki egyuttal tagja a szakszervezetnek is.

(4) Az intézőbizottság tagjait a közgyülés saját tagjai közül választja. Az intézőbizottság 12 rendes és 4 póttagból áll.

(5) A tisztikar az elnökből, az alelnökből, a titkárból és a jegyzőből áll. A tisztikar tagjait az intézőbizottság javaslatára két évi időtartamra a közgyűlés választja.

(6) A helyi csoport tisztikara és intézőbizottsága csak saját helyi csoportja ügyeivel foglalkozik. A helyi csoport tisztikara a saját működési körébe tartozó minden jelenségről és tapasztalatokról az intézőbizottságnak jelentést tesz.

(7) A helyi csoport tisztikarának kötelessége a tagfelvételre jelentkezőket felülbirálni, a belépési nyilatkozatokat és a tagsági dijakat a központnak beküldeni, bevételeikről és kiadásaikról a központnak havonta elszámolni.

(8) A Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje a vármegyei, valamint a városi tüzoltóparancsnokok mellett tanácsadóként működik.

A szakszervezet személyi és dologi kiadásai

60. § (1) A szakszervezet kiadásainak fedezésére szolgálnak:

a) a szakszervezeti tagok tagsági dijai;

b) az önkormányzatok és üzemek által befizetett baleseti segélydijak;

c) a volt Magyar Országos Tüzoltó Szövetség használatra átengedett vagyonából származó jövedelem;

d) a szakszervezet központi vezetősége részére esetleg biztositott jogositványok jövedelmei.

(2) A szakszervezeti tagok tagdijai csak a szakszervezeti főtitkár költségátalányára a szakszervezet dologi kiadásaira, valamint a tagok özvegy-, árva- és rokkantsegélyezésére, továbbá temetkezési segélyekre használhatók fel.

(3) A szakszervezet központi vezetőségének, valamint a helyi csoportok tisztikarának tagjai tiszteletdijban nem részesülnek. A részükre korábban esetleg megállapitott tiszteletdij kifizetését e rendelet hatálybalépésétől kezdve meg kell szüntetni.

(4) A községek és az üzemek által fizetendő baleseti segélydij évenkint fizetendő összegét a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének előterjesztésére a belügyminiszter külön rendeletben állapítja meg, melyet a község, illetőleg az üzem minden tüzoltója után köteles a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezete segélypénztára (Budapest) részére befizetni.

(5) A volt Magyar Országos Tüzoltó Szövetség használatra átengedett vagyonát a szakszervezet azzal a kötelezettséggel használhatja, hogy a vagyon terheit is viselni köteles. Mind az átengedett vagyon használatából, származó jövedelmet, mind pedig a megszerzett jogositványok jövedelmét csak a tüzoltóságok szociális, kulturális és gazdasági céljaira lehet forditani.

(6) A szakszervezet helyi csoportjai kiadásainak fedezésére a beszedett tagsági dijakból az alapszabályok értelmében visszatartható %-os rész szolgai.

Szakszervezeti alapszabályok készítése

61. § A szakszervezet működésére, ügymenetére és általánosságban egész tevékenységére vonatkozó részletes szabályozás céljából a Magyar Tüzoltók Szabad Szakszervezetének központi vezetősége megfelelő alapszabályokat készit és az alapszabályokat a Szakszervezeti Tanács által jóváhagyásban részesiti. A szakszervezet központi vezetősége a saját ügymenetének biztositására ügyviteli szabályokat is alkothat,

VIII. FEJEZET

A városokat és a községeket terhelő tüzrendészeti kiadások és azok fedezése

62. § (1) A városokban, továbbá a nagy- és kisközségekben a tüzrendészettel kapcsolatos kiadásokat a város, illetőleg a község háztartási költségvetésében kell előirányozni. Tüzrendészeti kiadások alatt a közkutak és vizmedencék létesitésével, tüzoltó- és mentőszerek beszerzésével, karbantartásával és pótlásával, a tüzoltók felszerelésével, egyeruhájával, kiképzésével és illetményeivel a községi tüzoltóparancsnokok, parancsnokhelyettesek, szertárosok és tüzoltók dijazásával, a tüzoltók biztositásával, a tüz szinhelyén megjelenő előfogatok (gépjáróművek) jutalmazásával, a tüzoltóversenyekre kiküldetésekkel felmerülő, valamint a felsoroltakkal rokontermészetü kiadásokat kell érteni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kiadások fedezéséről a községek (városok) a fennálló jogszabályok korlátai között háztartásuk költségvetésükben gondoskodnak.

Helyi tüzrendészet szabályozása

68. § (1) A helyi tűzrendészetnek a 10280/1945. ME rendeletben és a jelen rendeletben nem szabályozott kérdései tárgyában a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számitott két év alatt a községek, a városok és a vármegyék szabályrendeletet kötelesek alkotni.

(2) A szabályrendelet tervezetének a törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetve a képviselőtestület elé való terjesztése előtt meg kell szerezni a nagy és kisközségekre nézve a vármegyei, városokra nézve pedig a városi tűzoltóparancsnoknak, továbbá az illetékes mezőgazdasági, valamint kereskedelmi és iparkamarának, továbbá az iparfelügyelőnek, ga;:dasági felügyelőnek és a bányakapitányságnak a véleményét.

IX. FEJEZET

Büntető rendelkezések

64. § (1) Amennyiben cselekménye sulyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel kell büntetni:

a) azt, aki a 9. § (7) bekezdésében vagy a 17. § (11) bekezdésében meghatározott tüzoltói szolgálati kötelezettségét ismételten elmulasztja;

b) azt a vállalati vezetőt, aki a 19. § alapján kiadott hatósági rendelkezés ellenére üzemében tüzoltóságot nem létesit;

c) azt, aki a 30. § (4) bekezdésében foglalt szabály ellenére a rendelkezése alatt álló távbeszélőállomás használatát nem engedi meg vagy annak használatát megakadályozza;

d) az éjjeliőri szolgálatra kötelezett azt a személyt, aki a szolgálat teljesitésére vonatkozó 31. § (8) bekezdésében megállapitott kötelezettséget megszegi.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összegére nézve a 2000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 48. szám) az irányadó.

(3) A kihágások miatt az eljárás az állam-rendőrségnek, mint rendőrbüntetőbiróságnak a hatáskörébe tartozik.

(4) Harmadfokon a belügyminiszter biráskodik.

X. FEJEZET

Hatályon kivül helyezett jogszabályok

65. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 180000/1936. BM rendelet (Rendeletek Tára 789. lap) 1-68., 143-145. és 169. §-a, 170. §-ának 1. és 2. pontja, 172. §-ának (2) bekezdése, ugyszintén a rendeletnek a légoltalomra (légvédelemre) vonatkozó és általában a jelen rendelettel ellenkező vagy egyező rendelkezései, továbbá a 115200/1938. BM rendelet (Rendeletek Tára 456. lap), a 70373/1940. BM rendelet (Rendeletek Tára 1198. lap), 155500/1941. BM rendelet (Rendeletek Tára 461. lap), a 84000/1942. BM rendelet (Rendeletek Tára 966. lap), a 128100/1942. BM rendelet (Rendeletek Tára 2973. lap), a 97800/1944. BM rendelet (Rendeletek Tára 511. lap, a 99800/1944. BM r. (Rendeletek Tára 813. lap) és a 256461/1946. BM rendelet (Magyar Közlöny 95. sz.) hatályukat vesztik.

Hatálybalépés

66. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi julius hó 22-én.

A miniszter rendeletéből:

Dr. Szebenyi Endre s. k.,

miniszteri osztályfőnök.

1. sz. melléklet a 271000/1946. BM rendelet 36. §-ához

2. sz. melléklet a 271000/1946. BM rendelet 39. §-ához

3. sz. melléklet a 271000/1946. BM rendelet 53. §-ához