36000/1946. IM rendelet

a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált kereskedelmi cégjegyzékek pótlása, a kereskedelmi cégjegyzékek újraszerkesztése és az újraszerkesztett cégjegyzékek vezetésének szabályozása tárgyában

A 11230/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 186. szám) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. A cégjegyzékek újraszerkesztése

1. § (1) A háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált kereskedelmi cégjegyzékeket újraszerkesztés utján pótolni kell. Az erre irányuló eljárás megindítását valamely törvényszék területére vonatkozólag az igazságügyminiszter rendeli el. A pótlással egyidejűleg a törvényszéknél használható állapotban megmaradt cégjegyzékeket a jelen rendelet II. részében megszabott alakban szintén újra kell szerkeszteni.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdés esetén kivül is elrendelheti valamely törvényszék területére nézve az összes cégjegyzékek újraszerkesztését.

2. § (1) Az igazságügyminiszter rendelkezése alapján a cégbíróság hirdetményt bocsát ki az ujraszerkesztési munkálatok megindításáról. A hirdetményt közzé kell tenni a hivatalos lapban, továbbá ki kell függeszteni a törvényszék, valamint a kerületébe tartozó járásbíróságok hirdetőtábláján, meg kell küldeni az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, végül a helyi szokásnak megfelelő módon való közhirrététel végett a törvényszék területén levő valamennyi város polgármesterének és község elöljáróságának.

(2) A hirdetményben a cégbíróság felhívja a területén teleppel biró valamennyi bejegyzésre kötelezett kereskedőt (egyéni céget és kereskedelmi társaságot), hogy cégének adatait a törvényszéki céghivatalban (a különirodában) beszerezhető hivatalos űrlap felhasználásával hatvan nap alatt jelentse be a cégbíróságnak, egyszersmind annak valószínűsítésére, hogy a bejelentett adatok az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzékben be voltak jegyezve, mutasson be az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált cégjegyzékről a cégbíróság által korábban kiadott hiteles másolatot, kivonatot, bizonyitványt vagy mutassa be a bejegyzést rendelő végzés kiadmányát, avagy a Központi Értesítőnek azt a példányát, amelyben a szóbanlevő bejegyzést annak idején közzétették.

(3) Amennyiben a bejelentő az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzék tartalmának valószinüsitésére alkalmas okiratot vagy lappéldányt nem mutat be, köteles bejelentéséhez csatolni az iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt, továbbá az illetékes elsőfokú iparhatóság vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványát arról, hogy az iparjogosítvány alapján kereskedői tevékenységet folytat, végül amennyiben a bejegyzést a jogszabály valamely különös előfeltételhez köti, ennek igazolására alkalmas okiratot.

(4) Azoknak a cégeknek, amelyekre nézve a cégjegyzék a törvényszéknél használható állapotban rendelkezésre áll, a cégbíróság a (2) és (3) bekezdésekben megjelölt okiratok bemutatása alól felmentést adhat.

(5) A bejelentéshez a részvénytársaság és a szövetkezet legutolsó mérlegét, továbbá alapszabályainak, a korlátolt felelősségű társaság pedig a társasági szerződésnek cégszerű aláírással ellátott - módosítás esetében egységes szerkezetbe foglalt - három, illetőleg a szövetkezet négy példányát is köteles csatolni.

(6) A bejelentést tartalmazó űrlapot (a jelen rendelethez mellékelt 1. számú minta) el kell látni a cég jegyzésére jogosított valamennyi személy cégszerű aláírásával.

(7) A bejelentés illetékmentes (11230/1945. ME rendelet 2. §-a).

3. § (1) A cégbíróság a bejelentéseket a cégiktatókönyvbe való bevezetésük után az érkezés sorrendjében megvizsgálja s a cégjegyzék pótlása vagy újraszerkesztése tárgyában a következőképpen jár el.

(2) Ha a bejelentő az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzék tartalmának valószínűsítésére alkalmas - a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt - okiratot vagy lappéldányt mutatott be, a cégbíróság ezek alapján, illetőleg a 2. § (4) bekezdése esetében a rendelkezésre álló cégiratok alapján a jelen rendelet I. részében megszabott alakban elkészíti az illető cégre vonatkozó cégjegyzék tervezetét.

(3) Ha az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzék tartalmának valószinüsitésére alkalmas okirat vagy lappéldány nem áll rendelkezésre és ehhez képest a bejelentéshez az iparjogositványt, valamint a kereskedelmi és iparkamara bizonyítványát (2. § (3) bek.) csatolták, a cégbíróság a cégjegyzék tervezetének elkészítésénél a bejegyzés előfeltételeinek vizsgálata tekintetében ugy jár el, mint a cégre vonatkozó első bejegyzés esetében.

(4) Ha az alapszabályoknak, illetőleg a társasági szerződésnek olyan példányát mutatják be, amelyet a társaság eredeti bejegyzése alkalmával a cégbíróság bejegyzési záradékkal látott el, a cégbíróság az alapszabályok tartalmát nem vizsgálja. Ha ellenben a bemutatott alapszabálypéldányok egyike sincs cégbírósági záradékkal ellátva, a cégbíróság a bemutatott alapszabályokat, illetőleg társasági szerződést megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok nem ütköznek-e valamely fennálló törvényes rendelkezésbe, illetőleg nem tartalmaznak-e ellentmondó rendelkezéseket.

(5) Az újraszerkesztett cégjegyzék jegyzet rovatában fel kell tüntetni, hogy a bejegyzés elrendelése milyen okirat alapján történt.

(6) Ha a bemutatott okiratok alapján megállapítható az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzékben a szóbanlevő cégre vonatkozólag teljesített első bejegyzés kelte, a cégbirtokos kérelmére az újraszerkesztett cégjegyzék "A" lapjának jegyzet rovatában az első bejegyzés keltét is fel kell tüntetni.

(7) A cégjegyzékek újraszerkesztésére irányuló eljárásban a cégbíróság a cégbirtokost a 68300/1914. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 653. old.) 30. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával a bejelentett adatok kiegészítésére vagy kijavítására, a bemutatott okiratok pótlására vagy további bizonyítékok előterjesztésére kötelezheti.

4. § (1) A cégbíróság a jelen rendelet 23. §-ában megszabott munkálatok befejezéséről jelentést tesz az igazságügyminiszternek.

(2) Az igazságügyminiszter a pótolt és az újraszerkesztett cégjegyzékeket alaki szempontból - szükség esetében kiküldötte utján a helyszínen - felülvizsgáltatja. A felülvizsgálat eredményéhez képest a cégjegyzékek netán szükséges kiegészítését vagy helyesbítését a cégbíróság haladéktalanul foganatosítja. A szükséges kiegészítések vagy helyesbitések foganatosítása után vagy ha erre nem volt szükség, enélkül is, az igazságügyminiszter engedélyt ad a pótolt és az újraszerkesztett cégjegyzékek forgalomba adására.

5. § (1) Az igazságügyminiszter által a 4. § értelmében adott engedély alapján a cégbíróság a pótolt és az újraszerkesztett cégjegyzékeket végzéssel átadja a forgalomnak és ezt a törvényszék hirdetőtábláján közhírré teszi. Egyszersmind a cégbiróság a pótolt és az ujraszerkesztett cégjegyzékről készitett hiteles másolatot, - abban az esetben, ha a másolat részvénytársaságra, szövetkezetre vagy korlátolt felelősségű társaságra vonatkozik - az alapszabályoknak, illetőleg a társasági szerződésnek egyik példányával megküldi a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak fa továbbiakban: cégbiztos).

(2) Ha a szóbanlevő cégre vonatkozólag a cégjegyzék pótlása, illetőleg újraszerkesztése a 2. § (2) bekezdésében emlitett valószínűsítő okiratok, illetőleg a cégbiróság rendelkezésére álló cégiratok alapján történt, a Központi Értesítőben a cég megjelölésével csupán azt kell közzétenni, hogy a cégjegyzék pótlása, illetőleg újraszerkesztése az illető cég tekintetében megtörtént.

(3) Ha azonban a cégjegyzék pótlása a 3. § (3) bekezdése értelmében az eredeti iparjogosítvány és a kereskedelmi és iparkamara bizonyítványa alapján az első bejegyzésre vonatkozó szabályok alapján történt, a cégjegyzékkivonatot az első bejegyzés közzétételére megállapított szabályok szerint kell a Központi Értesítőben közzétenni.

(4) A pótolt cégjegyzékekben foglalt bejegyzéseknek harmadik személyekkel szembeni hatálya tekintetében az 1875. XXXVII. tc. 9. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.

(5) A Központi Értesítőben megjelent közzététel napjától harmadik személyek irányában a pótolt vagy újraszerkesztett cégjegyzékben foglalt bejegyzések hatályosak abban az esetben is, ha az elvesztett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzék adatai ezektől eltérnek.

(6) A forgalombaadásnak a végzésben meghatározott napjától kezdve a pótlás, illetőleg az újraszerkesztés előtt használatban volt cégjegyzékekben foglalt bejegyzéseket tovább fennállónak tekintem nem lehet.

6. § Az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzékekre vonatkozó beadványokat összegyűjtve külön kell kezelni és azokat a pótolt, illetőleg újraszerkesztett cégjegyzékek forgalombaadása után az érkezés sorrendjében kell elintézni.

7. § A cégjegyzék pótlása, illetőleg újraszerkesztése tárgyában hozott végzés ellen a jelen rendelet 5. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben megjelölt közzététel napjától számított harminc nap alatt bárki előterjesztéssel élhet akár azon az alapon, hogy a pótolt, illetőleg az újraszerkesztett cégjegyzék tartalma nem egyezik az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzéknek az elveszés, megsemmisülés vagy használhatatlanná válás időpontjában fennállott tartalmával, akár pedig amiatt, mert a bejegyzés sérti az előterjesztéssel élő fél valamely jogát. Az előterjesztést az illetékes cégbíróságnál kell benyújtani, amely az előterjesztés tárgyában végzéssel határoz (46000/1930. IM rendelet - Igazságügyi Közlöny 135. old. - 1. § 2. pont) s végzését mind az előterjesztéssel élő félnek, mind pedig a cégbirtokosnak kézbesitteti. A végzés ellen egyfokú felifolyamodásnak van helye az ítélőtáblához. A felfolyamodást a végzés közlését követő naptól számított nyolc nap alatt kell a cégbiróságnál beadni.

II. Az újraszerkesztett cégjegyzékekre és azok vezetésére vonatkozó rendelkezések

8. § A cégjegyzékeknek a jelen rendelet I. része értelmében való újraszerkesztésénél, úgyszintén az újonnan szerkesztett cégjegyzékek további vezetésére nézve az alábbi §-okban foglalt rendelkezések irányadók. Az ilyen újraszerkesztett cégjegyzékek tekintetében a kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 26.922/1875. FIKM és IM szám alatt kibocsátott I. rendelet rendelkezéseit, továbbá az 1930. V. tc. 14. §-ának a jelen rendelet 13. §-a (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes rendelkezéseit, végül a 42200/1914. IM rendelet (TüSz) 120-122. §-ainak a lajstromozásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

9. § A cégüknek bejegyeztetésére kötelezett kereskedőkről a jelen rendelethez mellékelt 2. számú mintáknak megfelelő cégjegyzéket kell vezetni.

10. § (1) A cégjegyzék "A" lapján (cégszöveg-lap) valamennyi egyéb bejegyzés előtt fel kell tüntetni a cég minőségét (egyéni cég. közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság).

(2) Az "A" lapon be kell jegyezni a cég szószerinti (betűszerinti) szövegét, még pedig ha a cégszöveg több nyelvű, az idegen nyelvű cég-szöveget is, a telep helyét - a kereskedelmi társaságnak a székhelyét -, az esetleges fióktelep helyét s ha ez utóbbi az 1875. XXXVII. törvénycikk (a továbbiakban: K. T.) 18. §-a értelmében eltérő cégszöveget használ, ezt a cégszöveget is. Ugyanezen a lapon kell bejegyezni az említett bejegyzések törlését vagy módosítását is.

11. § (1) A cégjegyzék "B" lapján (nyilvántartási lap) a következő adatokat kell az alábbi sorrendben bejegyezni:

1. egyéni cégnél a cégbirtokos nevét, lakóhelyét (helység, utca, házszám), valamint a vállalat tárgyát;

2. közkereseti társaságnál

a) a társaság keletkezésének időpontját,

b) a társasági tagok nevét, foglalkozását, lakóhelyét (helység, utca, házszám);

c) a vállalat tárgyát;

3. betéti társaságnál

a) a társaság keletkezésének időpontját,

b) a beltagok nevét, foglalkozását, lakóhelyét (helység, utca, házszám),

c) a kültagok nevét, foglalkozását, lakóhelyét (helység, utca, házszám), minden egyes kültag vagyonbetétének összegét,

d) a vállalat tárgyát;

4. részvénytársaságnál:

a) az alapszabályoknak és az azokat módosító közgyűlési határozatoknak keltét,

b) a társaság tartamát,

c) a vállalat tárgyát,

d) az alaptőke összegét,

e) a részvények vagy hányadrészvények számát, névértékét s hogy bemutatóra vagy névre szólnak-e,

f) az esetleg kibocsátott vagy kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát, névértékét,

g) a társasági határozatok közzétételének módját,

h) külföldi részvénytársaságoknál a belföldi képviselőség megnevezését és

l) a belföldön elhelyezett tőke mennyiségét;

5. a szövetkezetnél:

a) az alapszabályoknak és az azokat módositó közgyűlési határozatoknak keltét,

b) a szövetkezet tartamát,

c) a vállalat tárgyát,

d) az üzletrészek névértékét,

e) a tagok felelősségének mértékét, illetőleg annak feltüntetését, hogy a felelősség az üzletrész összegének hányszorosáig terjed,

f) a szövetkezeti hirdetmények közzétételének módját,

g) külföldi szövetkezetnél a belföldi képviselőség megnevezését és

h) a belföldön elhelyezett tőke mennyiségét;

6. korlátolt felelősségű társaságnál:

a) a társasági szerződés, illetőleg a társasági szerződést módosító taggyülési határozat keltét,

b) a vállalat tárgyát,

c) a törzstőke összegét,

d) az 1930. V. tc. 18. §-ának (1) bekezdése alá eső, valamint a társaság tartamára, az egyes tagok külön jogaira, pótbefizetések követelhetésére, továbbá a társasági hirdetmények közzétételének módjára vonatkozó megállapodásokat,

e) az esetleges felügyelők (hites könyvvizsgáló) nevét és lakóhelyét (helység, utca, házszám).

(2) A "B" lapon kell teljesíteni az előbbi bekezdésben felsorolt bejegyzések törlését és módosítását is. A foglalkozás és lakóhely megváltozásának bejegyzése nem kőtelező.

(3) A cégjegyzék "B" lapján kell bejegyezni minden olyan egyéb bejegyzendő körülményt, amelynek a cégjegyzék "A" vagy "G" lapján való bejegyzése iránt a jelen rendelet nem intézkedik.

12. § (1) A cégjegyzék "C" lapján (képviseleti-lap) kell bejegyezni:

a cégjegyzés módját,

a közkereseti társaságnak, illetőleg a betéti társaságnak képviseletre jogosult tagjait, illetőleg beltagjait,

a részvénytársaság és a szövetkezet igazgatósági tagjainak, a felszámolóknak nevét, foglalkozását és lakóhelyét (helység, utca, házszám),

a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőinek, a felszámolóknak nevét, foglalkozását és lakóhelyét (helység, utca, házszám),

a cégvezető nevét, foglalkozását, lakóhelyét (helység" utca, házszám), együttes cégvezetésnél ennek feltüntetésével,

a csődnyitást, a kényszerfelszámolásnak és a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásnak a megindítását, illetőleg ezek megszűnését.

(2) A "C" lapon kell teljesiteni az előbbi bekezdésben felsorolt bejegyzések törlését és módosítását is. A foglalkozás és lakóhely megváltozásának bejegyzése nem kötelező.

13. § (1) A főtelep cégbíróságától különböző cégbíróságnál bejegyzett fióktelep részére a cégjegyzéknek csak az "A" lapját kell a fióktelep e minőségének feltüntetésével kitölteni.

(2) A főtelep cégbíróságánál a fióktelep részére külön cégjegyzéket akkor sem kell nyitni, ha a fióktelep a főtelep cégszövegétől eltérő cégszöveget használ (Kt. 18. §).

(3) Fióktelepre vonatkozó minden bejegyzést a főtelep cégbíróságánál benyújtott beadványban kell kérni. A főtelep bírósága a beadványt a kérelem (megkeresés) elintézéséhez szükséges adatok közlésével átteszi a fióktelep cégbíróságához.

14. § Valamennyi bejegyzett cégről s ha a fióktelep cége a főteleptől különbözik (Kt. 18. §), erről is a jelen rendelethez mellékelt 3. számú mintának megfelelő betüsoros cégmutatót kell vezetni. Ezt a mutatót a beadványokról vezetett évenkénti mutatóval (17. §) egybefoglalni nem szabad.

15. § (1) A cégbíróság elintézése alá tartozó vagy a cégbírósághoz címzett valamennyi iratot (beadványt, megkeresést, jelentést), kivéve a j másolat megrendelését, a 42100/1914. IM rendelethez (J. Ü. SZ.) mellékelt XXXII. számú minta szerint vezetett iktatókönyvbe be kell jegyezni. Ax iktatókönyv 5. rovatát üresen kell hagyni.

(2) A cégiktató a főlajstromirodával azonos időben fogad el iratokat. Erre a feleket az iktató helyiségében vagy a helyiség ajtajára szembetűnően kifüggesztett hirdetményben figyelmeztetni kell.

(3) A hirdetményben megjelölt időn kivül a felektől nem szabad beadványt elfogadni, de a postán vagy hatóságoktól érkező, a gyüjtőszekrényben talált beadványokat ezen az időn tul is át kell venni.

16. § (1) Az iktatószámok minden év első napjától 1-gye) kezdődnek és december 31-ig megszakítás nélkül folynak. E számokat az iktatókönyvbe más számmal vagy betűvel törni nem szabad.

(2) Az iktatást akként kell teljesíteni, hogy az iktatókönyvnek előre vonalozott minden egyes vízszintes sorában egy-egy irat (beadvány, megkeresés, jelentés stb.) kerüljön. Tilos a sorok megosztása vagy olyan megváltoztatása, amely a nyomtatványban meglevő sorok számát növeli vagy csökkenti.

(3) Az iktatószámokat az iktatókönyvbe előre is be lehet irni.

(4) Az előadó nevét rövidítve vagy csak kezdőbetűjével lehet jelezni; ha pedig az iktatókönyvbe közvetlenül egymás után iktatott több iratnak ugyanaz az előadója van, az előadó nevét elegendő a sorban legelső irat iktatásának megfelelő rovatába beírni. Ha a cégügyeket állandóan ugyanaz a bíró intézi, az előadó nevét csak akkor kell bejegyezni, ha az ügy kivételesen más bíró elintézése alá kerül.

(5) Az irat nemét és tárgyát rövidítve lehet bejegyezni, de csak olyan rövidítéssel, hogy abból az irat tárgyát minden nehézség nélkül meg lehessen állapítani.

17. § Minden évre vonatkozóan az érkező beadványokról a cég szövege, valamint a kérelmező, illetőleg a megkereső hatóság neve szerint betüsoros mutatót kell vezetni. A mutatóban a vezérszó mellett az iktatmány számát és tárgyát kell rövid megjelöléssel bejegyezni.

18. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzésnek - ideértve a törlés bejegyzését is - csak a cégbíróság végzése alapján van helye.

(2) A bejegyzést rendelő végzést a bejegyzendő szöveg rövid s lehetőleg szószerinti befoglalásával akként kell szövegezni, hogy annak alapján a bejegyzés, külön utasítás nélkül is teljesíthető legyen. A végzésben meg kell Jelölni a céget, amelyre a bejegyzés vonatkozik, a cégjegyzék számát, ha a végzés előzőleg már bejegyzett szöveg törlését rendeli, a törölni rendelt bejegyzést is oly módon, hogy annak lényege felől a végzés önmagában tájékozást nyújtson. A vállalat tárgyának megjelölésénél a folyamodó által használt felsorolás helyett a vállalat tárgyát általánosságban feltüntető, összefoglaló megjelölés (pl. bank- és pénzváltó-ügyletek, 1. az alapszabályok 12. §-a) vagy a foglalkozás irányát jelző egyik megjelölés (pl. téglagyártás stb., 1. az alapszabályok 12. §-a) mellett a vállalat tárgyát tüzetesen felsoroló okiratra lehet utalni.

(3) Elutasító végzésben az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni.

19. § (1) A bejegyzést a cégjegyzékben a végzéshez igazodóan, lehető rövidséggel kell teljesíteni.

(2) Valamennyi bejegyzésnél - kivéve az "A" lap cégszövegének első bejegyzését - fel kell tüntetni a bejegyzés alapjául szolgáló irat iktatószámát és az iktatás napját, az egy-egy végzés alapján teljesített bejegyzéseket pedig befejezésül a lap széléig terjedő vízszintes vonallal le kell zárni. A bejegyzést aláírni nem kell.

(3) A bejegyzéseket az "A", "B" és "C" lapon 1-gyel kezdődő sorszámmal kell ellátni.

(4) Akkor is, ha bejegyzésük egy végzéssel történik, egyenkint külön sorszámmal kell megjelölni a főtelep mellett a fióktelep bejegyzését, a közkereseti és betéti társaság egyes tagjait, a jelen rendelet 11. és 12. §-aiban külön pontokban feltüntetett körülményeket, továbbá a jelen rendelet 12. §-a értelmében bejegyzett személyeket.

(5) A sorszámok főképen annak az összefüggésnek megjelölésére szolgálnak, amelyben a bejegyzések egymás között vannak, ezért a módosított vagy törölt bejegyzésnél a jegyzetrovatban a módosító vagy törlő bejegyzésre, sorszámának megjelölésével utalni kell.

(6) A bejegyzésben a részvények, hányadrészvények, elsőbbségi részvények számát, névértékét, valamint a pénzösszegeket betűvel is fel kell tüntetni. Ugyanez áll a szövetkezeti üzletrészek névértékére, valamint a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjére is.

(7) Ha a cégjegyzék valamelyik lapja betelt, a bejegyzéseket hozzáfűzött űrlapon kell folytatni.

20. § (1) A törölt, módosított vagy meghaladott tételt áthúzni vagy kivakarni, illetőleg más módon olvashatatlanná tenni nem szabad.

(2) A személyneveket és összegeket a reájuk vonatkozó bejegyzés törlése alkalmával alá kell húzni.

21. § (1) Ha a cégjegyzékvezető valamely bejegyzés teljesítésénél az elintézésben hibát észlel, erről az előadónak a végzés kiigazítása végett jelentést tesz. Az előadó által hibásnak minősített bejegyzést alá kell pontozni és a kiigazító megjegyzést hozzá kell írni.

(2) Ha a hibát a végzésnek a felek részére kiadása után észlelik, a hiba kiigazítása végett írásbeli jelentést kell tenni s a kiigazítást rendelő végzést a kiigazított bejegyzéssel érintett személyeknek és hatóságoknak meg kell küldeni.

22. § A bejegyzést rendelő végzést - ideértve a törlés bejegyzését is - a bejegyzés teljesítése után kell az érdekelteknek kézbesíteni, valamint a cégbiztosnak megküldeni, éspedig az utóbbinak a bejegyzés hiteles másolatával, részvénytársaság vagy szövetkezet alapszabályainak, korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének egy példányával, Az alapszabályok, illetőleg a társasági szerződés megváltoztatása esetében az uj alapszabályoknak, illetőleg a társasági szerződésnek egységes szerkezetbe foglalt példányát kell a cégbiztosnak megküldeni. Azt. hogy az alapszabályoknak, illetőleg a társasági szerződésnek a megküldött példánya (24. §), a cégbíróságnál maradó példánnyal megegyezik, a megküldött példányon záradékban kell tanúsítani.

23. § (1) Ugyanarra a cégre vonatkozó valamennyi iratot egy irattári jel alatt, együttesen kell kezelni. Irattári jelként - amelyet az iktatmány jobb alsó sarkában színes ironnal fel kell jegyezni - a cégjegyzék sorszáma szolgál.

(2) Az egy irattári jelet viselő iratok feltüntetése végett utóiratok könyvét kell vezetni. Az utóiratok könyvének egy-egy lapja az egy cégre vonatkozó iratok feltüntetésére szolgál. A lap felső részén az irattári jelet (a cégjegyzék számát), ezt követően pedig a cégre vonatkozó iratok iktatószámait kell feltüntetni.

(3) Ha valamely beadvány több cégre vonatkozik, az utóiratok könyvében az érintett többi cégnél is fel kell tüntetni, megjegyezvén, hogy az iratot melyik irattári jelnél kezelik, a többi iratcsomóban pedig az iktatószámok rendjében helyébe ugyane körülményt feltüntető lapot kell elhelyezni.

(4) Azokat az iktatmányokat, amelyek bejegyzett cégre nem vonatkoznak, vagy amelyeknél más okból az irattári jelet megállapítani nem lehet, iktatószámuk sorrendjében, a tárgy szerint összefüggő több ilyen iktatmányt pedig az elsőnél, mint alapszámnál utóiratként kell kezelni. Az utóiratnál az alapszámot, az alapszámnál pedig valamennyi utóirat iktatószámát az iktatókönyv jegyzet rovatában fel kell tüntetni. Ha az ekként kezelt iktatmányok lapján később bejegyzés történik (pl. az előző beadványok hiányainak pótlása után a cég bejegyzését elrendelték) a beadványokat a jelen § első bekezdése értelmében irattári jellel el kell látni, az iktatókönyvben a beadványoknál az irattári jelet, az utóiratok könyvében pedig az iktatmányokat pótlólag fel kell tüntetni s az iratokat az irattári jel (a cégjegyzék sorszáma) alatt kell kezelni.

24. § Részvénytársaság vagy szövetkezet alapszabályainak, továbbá korlátolt felelősségű társaság szerződésének megváltoztatása esetén a cégbíróság az 1875. XXXVII. tc. 21. §-ában megszabott jogkövetkezmény terhével felhívhatja a társaságot, hogy az uj alapszabályok, illetve társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt, toldásnélküli, összefüggő szövegét három egyező példányban bemutassa.

25. § (1) Az egyéni cégekről vezetett cégjegyzékek sorszámozását 1-gyel kell kezdeni. A közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a részvénytársaságok, a szövetkezetek és a korlátolt felelősségű társaságok cégjegyzékei részére kezdőszámul a számsor egy-egy magasabb számát kell megjelölni olyképen, hogy az első közkereseti társaság cégjegyzéke a 20.001. számot, az első betéti társaságé a 30.001., az első részvénytársaságé a 40.001., az első szövetkezeté az 50.001. és az első korlátolt felelősségű társaságé a 60.001. sorszámot kapja, a második közkereseti társaság sorszáma 20.002., a harmadiké 20.003. és igy tovább. Az igazságügyminiszter előzetes hozzájárulásával a cégbíróság a cégjegyzékek sorszámozását ettől eltérően is megállapíthatja.

(2) Ha valamely egyéni cég kereskedelmi társaságra vagy valamely társas cég egyes kereskedő birtokába megy át, a cégjegyzék részére az átalakulás utáni minőségnek megfelelő számcsoportban uj sorszámot (irattári jelet) kell adni.

(3) Uj cégjegyzék nyitásánál a számsort az előzően már felhasznált szám újból felhasználása nélkül kell folytatni akkor is, ha egy vagy több cég időközben megszűnt.

(4) A megszűnt cégre vonatkozó cégjegyzéket a cég megszűnésére vonatkozó bejegyzés után továbbra is az eredeti helyén kell kezelni és első lapjának felső lapszélén piros tintával "megszűnt" felírással, el kell látni.

(5) A cégjegyzékeket számszerinti sorrendben, dobozokban kell elhelyezni. A dobozokat rekeszekre osztott szekrényekben kell tartani és nem szabad élükre állítva kezelni. Minden dobozra fel kell írni, hogy mily sorszámú cégjegyzékeket tartalmaz.

26. § (1) A cégjegyzékeket és a cégügyekre vonatkozó iratokat lehetőleg ugyanabban a helyiségben kell őrizni.

(2) A cégjegyzékeket és a cégügyek iratait a törvényszéknél szokásos értesitési idő alatt bárki megtekintheti s azokból egyes adatokat kijegyezhet. Másolatokat a felek nem készíthetnek.

(3) Értesítés adásánál a feleket a szükséghez képest figyelmeztetni kell hogy a feljegyzésekre szolgáló papirost nem szabad a cégjegyzékre fektetni és hogy nem szabad oly eszközöket (tintát, tollat, töltőtollat, tintaceruzát, törlőgumit stb.) használni, amelyeknek segítségével a cégbejegyzés megváltoztatható vagy kétségessé tehető. Ilyen figyelmeztetést tartalmazó iratot az értesítésre szolgáló helyiség ajtaján és a helyiségben is feltűnő helyen ki kell függeszteni.

(4) Attól a féltől, aki a jelzett tilalmat megszegi, vagy a cégjegyzéknek vagy a cégiratoknak épségét vagy tartalmát bármiként is veszélyezteti, a cégjegyzéket haladéktalanul be kell vonni és az esetet a cégügyeket intéző bírónak be kell jelenteni.

27. § (1) A cégjegyzék bármelyik lapjáról teljes vagy pedig csak a fennálló tételeket tartalmazó hiteles másolatot lehet kérni. A másolat záradékában meg kell jelölni, hogy a cégjegyzék melyik lapjának, valamint azt, hogy teljes vagy pedig csak a fennálló tételeket tartalmazó (kivonatos) másolata.

(2) Az irattárban kezelt iratokról teljes vagy kivonatos másolatot lehet kérni.

(3) A cégjegyzékibe történt bejegyzésekről hivatalos bizonyítványt lehet kiállítani.

(4) A cégbíróság kérelemre bizonyítványt ad ki arról, hogy valamely tüzetesen meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem fordul élő.

(5) A hiteles másolatokat a cégjegyzékvezető aláírásával és a törvényszék pecsétjével kell ellátni.

III. A kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos megsemmisült iratanyagának pótlása

28. § (1) Az a cégbiróság, amelyet errenézve az igazságügyminiszter megkeres, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja a területén teleppel biró, bejegyzésre kötelezett valamennyi kereskedőt (egyéni céget és kereskedelmi társaságot), hogy a hirdetményben megszabott határidő alatt jelentse be, hogy kereskedői tevékenységét folytatja. A bejelentést cégszerű aláírással kell ellátná.

(2) A hirdetmény közzétételére nézve a jelen rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni

(3) A bejelentéshez a részvénytársaság, a szövetkezet és a korlátolt felelősségű társaság köteles alapszabályainak, illetőleg társasági szerződésének cégszerű aláírással ellátott - módosítás esetében egységes szerkezetbe foglalt - példányát is csatolni.

(4) Azt a kereskedőt, aki az (1) bekezdésben megszabott bejelentési kötelességének a megszabott határidőben nem tett eleget, a cégbíróság harminc napi határidő kitűzésével felhívja a jelentés utólagos megtételére. Ennek a határidőnek eredménytelen letelte után a cégbíróság a bejelentést nem tett céget az 1927. III. törvénycikkben megszabott eljárás lefolytatása után a cégjegyzékből törli.

29. § (1) A cégbíróság a részvénytársasági és szövetkezeti alapszabályoknak, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésnek az előbbi § (3) bekezdése értelmében hozzá beterjesztett példányát megvizsgálja abból a szempontból, hogy az tartalmilag egyezik-e a cégbíróság okmánytárában őrzött alapszabály, illetőleg társasági szerződéspéldánnyal.

(2) Az okmánytárban őrzött és bemutatott példányok tartalmi eltérése esetében érvényes alapszabálynak, illetőleg társasági szerződének az okmánytárban őrzött példányt kell tekinteni s a bemutatott példányt megfelelő határidő kitűzésével helyesbítés végett vissza kell adni a bejelentőnek.

30. § Az a cégbíróság, amely a 28. §-ban említett hirdetményt kibocsátotta, köteles az igazságügy miniszter felhívásában megszabott határidő alatt a bejelentést tett cégekre vonatkozó cégjegyzék fennálló bejegyzéseinek hitelesített másolatát - a részvénytársaság, szövetkezet, illetőleg korlátolt felelősségű társaság esetében a 28. § értelmében benyújtott, a cégbiróság által átvizsgált és megfelelően helyesbített alapszabály, - illetőleg társasági szerződéspéldánnyal együtt - a cégbiztosnak megküldeni.

IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

31. § Az igazságügyminiszter a cégjegyzékek újraszerkesztésére, továbbá az elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált cégjegyzékek és egyéb cégiratok pótlására irányuló eljárás részletébe nézve a cégbíróságot a szükséghez képest a jelen rendelet elveinek alapulvételével esetről-esetre külön utasítással fogja ellátni.

32. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a cégjegyzékbe bejegyzést, ideértve a bejegyzés törlését is, - a következő bekezdésben megjelölt esetek kivételével - csak bejegyzett ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített (1874. XXXV. tc. 55. §) beadványban lehet kérni. Bejegyzésre irányuló szóbeli kérelem előterjesztésének és jegyzőkönyvbe foglalásának nincs helye, kivéve a címpéldány kiadására irányuló kérelmet.

(2) Szövetkezet bejegyzésére, valamint a szövetkezet által kért bejegyzésekre az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik.

(3) A jelen szakasz rendelkezéseit alkalmazni kell minden cégbejegyzési ügyben, tekintet nélkül arra, hogy a bejegyzés a jelen rendelet I. része alapján újraszerkesztett cégjegyzékbe, vagy a korábbi jogszabályok alapján vezetett cégjegyzékbe történik.

33. § (1) A címpéldányokat az érdekelt, feleknek csak a vonatkozó bejegyzés foganatosítása után lehet kiadni s azokon a bejegyzés megtörténtét a cégjegyzékvezető záradék alakjában aláírásával és a hivatalos pecséttel tanúsítja. Ugyanilyen záradékkal kell ellátni a közjegyző - szövetkezeteknél a közjegyző vagy a községi elöljáróság - által hitelesített címpéldányokat is.

(2) A cégbirtokos tiz darab címpéldánynak díjmentes kiállítását kívánhatja, indokolt kérelem folytán azonban a cégbiróság ennél több címpéldányt is kiadhat díjmentesen.

(3) Ha a címpéldányt folyamodvánnyal mutatják be, a címpéldányon levő névaláírást közjegyzőnek, illetőleg szövetkezeteknél közjegyzőnek vagy a községi elöljáróságnak kell hitelesítenie.

34. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi június hó 12-én.

A miniszter helyett:

Dr. Pfeiffer Zoltán s. k.,

államtitkár