42000/1946. IM rendelet

a lakások és más helyiségek bérének megállapítására vonatkozó bírósági eljárás során fizetendő különeljárási költség tárgyában

A 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 22. §-ának (13) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A 8000/1946. ME rendelet 22. §-ában szabályozott eljárás során a bérmegállapitásért folyamodó fél a fennálló jogszabályok szerint járó illetékeken felül a kérelemnek a biróságnál való előterjesztésekor különeljárási költséget köteles leróni.

(2) A bérmegállapitásért folyamodó kincstár mentes a különeljárási költség lerovása alól.

2. § A különeljárási költség a forintértékben számitandó annak a különbözetnek 5%-a, amely a folyamodó által évi bérként (házhaszonbérként), albérlet esetében hat havi albérként megállapitani kért összeg és a másik fél által elismert összeg közt mutatkozik.

3. § (1) A 2. §-ban emlitett különeljárási költség összegét a biróság állapitja meg s a megállapitást a kérvény (az élőszóval előterjesztett kérelemről készitett jegyzőkönyv) hátlapjára rávezeti. A megállapitott összeget a biróság pénzkezelőjénél kell befizetni.

(2) Mindaddig, amig a megállapitott összeg megfizetését nem igazolják, a kérelmet lajstromozni nem szabad.

4. § (1) Az eljárási költség megállapitása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az eljárás során azonban a különeljárási költség megállapitása ellen bármelyik fél felszólalhat azon az alapon, hogy

a) a tárgyalás alatt álló ügyben különeljárási költség lerovásának nincs helye vagy

b) a különeljárási költséget helytelenül számitoták ki.

(2) A biróság az (1) bekezdésben megjelölt jogalapon a különeljárási költségre vonatkozó megállapitását hivatalból is módosithatja.

(3) Ha a különeljárási költségként a kérelem előterjesztésekor befizetett összeg nem megfelelő, a biróság az ügy érdemében hozott határozatában a különeljárási költség összegét felemelheti, leszállithatja, esetleg azt is kimondhatja, hogy különeljárási költség fizetésének a tárgyalás alatt levő ügyben nincs helye; egyuttal intézkedik a megfelelő összegnek a féltől való utólagos beszedése vagy az alaptalanul beszedett összegnek a fél részére való visszatéritése iránt.

5. § A különeljárási költség fejében fizetett ősszeg visszakövetelésének és visszatéritésének a bérmegállapitásra irányuló eljárástól való elállás esetében, továbbá a megállapitani kért bér öszszegének vagy a kért emelés vagy leszállitás mértékének csökkentése, illetőleg egyesség cimén, ugyszintén a kérelem előterjesztése után felmerülő bármely más okból - a 4. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt eseteken kivül - nincs helye.

6. § (1) A különeljárási költség viselése felől az eljáró biróság a bérmegállapitási eljárás költségének viselése kérdésével egyidejüleg határoz, de a különeljárási költségről külön rendelkezik. Külön rendelkezés hiányában a különeljárási költséget az viseli, aki azt a jelen rendelet értelmében befizetni köteles.

(2) Az 1. § (2) bekezdésének esetében a biróság azt a felet, aki ellen a kincstár megállapitást kért, különeljárási költség megfizetésében is elmarasztalja, amennyiben őt a bérmegállapitási eljárás költségeinek viselésére kötelezte.

7. § A különeljárási költség cimén befolyó összegek kezelése és elszámolása tekintetében a 3445/1926. IME rendelet (Igazságügyi Közlöny 128. lap) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a befolyt összegeket a 164.222. számu csekkszámlára kell befizetni.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba s ugyanakkor a 24400/1924. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 101. lap) hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi julius hó 19-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter