8000/1946. ME rendelet

a lakások és más helyiségek bérének szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A bérmegállapitásra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A lakások és más helyiségek bérét a jelen rendelet állapitja meg.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt nem pénzben, hanem más ellenértékben (pl. terményben vagy más természetbeni szolgáltatásban, munkateljesitményben, üzleti forgalom alapján) megállapitott bér mértékére és fizetésének módjára nézve továbbra is a felek megállapodása az irányadó.

(3) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a fogadó- (szálló-, penzió-) ipar keretében szállás céljára használt helyiség bérének és

b) a határozatlan időre albérletbe adott lakás vagy más helyiség, illetőleg lakásrész vagy helyiségrész albérének (albérleti dijának) megállapitására.

2. §

Alapbér

(1) A fizetendő bér - a 4. § (5) bekezdésében, valamint a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel - az alapbérhez igazodik.

(2) Az alapbér a bérleménynek az 1939. évi szeptember hó 1. napján pengőértékben érvényben volt tiszta bére. Tiszta bérnek a bérlemény használatáért kikötött bérösszeget kell tekinteni a különdijak (központi fütés és melegvizszolgáltatás dija, csatornázási dij vagy járulék, szemétfuvarozási dij, felvonó karbantartásának és használatának dija, porszivó használatáért, üvegbiztositásért stb. járó dij) és a mellékszolgáltatások (házfelügyelői dij, szemétpénz, kapupénz stb.) nélkül.

(3) Alapbérnek az illető helyen (városrészben) az 1939. évi szeptember hó 1. napján a hasonló bérleményért pengőértékben általában fizetett bért kell tekinteni a következő esetekben:

a) ha a bérlemény az 1939. évi szeptember hó 1. napján nem volt bérbeadva vagy utóbb épült;

b) ha a bért a felek különleges körülményeire tekintettel a bérlemény rendes forgalmi bérénél alacsonyabban állapitották meg;

c) ha a bér különböző bérleti időszakokra nézve eltérő összegekben volt megállapitva.

(4) Ha a bér egészen vagy részben külföldi pénznemben volt meghatározva, az alapbér összegének megállapitásánál a külföldi pénznemben meghatározott összegnek az 1939. évi szeptember hó 1. napján érvényben volt hivatalos árfolyam és a Magyar Nemzeti Bank által igazolt felár alapulvételével átszámitott pengőértékét kell számitásba venni.

3. §

Lakásnak tekintendő helyiség

(1) A jelen rendelet alkalmazásában lakásnak kell tekinteni mindazokat a helyiségeket, amelyek lakás céljára szolgálnak. Ha a helyiség ipari vagy kereskedelmi célra épült, azt nem lehet lakás céljára szolgáló helyiségnek tekinteni, kivéve ha kizárólag lakásul használják.

(2) Lakásnak kell tekinteni azt a bérleményt is, amelyet részben lakásul, részben olyan hivatásszerű tevékenység folytatására használnak, amelynek üzéséhez iparjogositvány, illetőleg rendőrhatósági engedély nem szükséges (orvosi rendelő, mérnöki, ügyvédi, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő, hites könyvvizsgáló irodája, képzőművész műterme stb.), továbbá azt a bérleményt, amelyben a bennlakó bérlő vagy albérlő legfeljebb egy szobában iparjogositványhoz kötött kézművesipart vagy a háziipar körébe eső tevékenységet folytat.

4. §

Lakásbér

(1) A lakásokért fizetendő bérek - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól-e - a következők: egy- és kétszobás lakás bére az alapbér 40%-a, háromszobás lakás bére az alapbér .. 50%-a, négyszobás lakás bére az alapbér .. 60%-a, ötszobás és ötnél több szobából álló lakás bére az alapbér 100 %-a.

(2) Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma - a háztartási alkalmazottakat nem számítva - a szobák számánál eggyel kevesebb, az alapbér .... 5%-ával, kettővel kevesebb, az alapbér ... 15%-ával, három vagy több személlyel kevesebb, az alapbér.............30%-ával magasabb bért kell fizetni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe az a személy, aki a bérleményben egy hónapnál rövidebb idő óta lakik. Az állandó ottlakást viszont nem lehet megszüntnek tekintetni, ha a bérlő vagy a lakásban állandóan lakó más személy hat hónapnál nem hosszabb időre ideiglenesen van távol vagy ennél hosszabb idő óta van ugyan távol, de a visszatérésben elhárithatatlan akadály gátolja.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából nem minősül szobának:

a) a szobából nyiló és attól ajtóval el nem választott ablaknélküli fülke (hálófülke),

b) az előtér (hall), ha közterületre vagy udvarra nyiló ajtaja vagy ablaka nincs, vagy ha van is, de a lakásnak előszobája nincs,

c) a konyha - kivéve ha az egyben lakószobául is szolgál és a lakásban külön lakószoba nincs (lakókonyha) -, továbbá az előszoba, a személyzeti szoba, a fürdőszoba, a kamra, a nyitott vagy zárt folyosó és általában a mellékhelyiség.

(5) A lakás bére a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között szabadon állapitható meg:

a) ha a szabad bérmegállapitásra a lakások helyreállitásáról szóló jogszabályok jogot adnak (10300/1945. ME r. - Magyar Közlöny 167. sz. - és 1200/1946. ME r.- Magyar Közlöny 30. sz.);

b) ha a lakás az 1945. évi január hó 1. napja után épült.

(6) Ha a bérlő az egész lakást albérletbe adta, a fizetendő bér szabad megállapodás tárgya, de a bérbeadó a bérlőtől az (1) és (2) bekezdések értelmében fizetendő bér összegét 50%-kal meghaladó összegnél magasabb bért nem követelhet.

5. §

A megosztva használt lakás bére

(1) A jelen rendelet alkalmazásában megosztva használt lakás az, amelynek egy részét a hatóság igénybe vette és annak bérlőjét kijelölte, vagy amelyet a bérlők külön-külön bérleti szerződés alapján szobák szerint is elkülönitve használnak. Az ilyen lakásnak az egyes bérlők használatában lévő részeit önálló bérleményeknek és az azokra vonatkozóan fennálló bérleteket önálló bérleteknek kell tekinteni.

(2) A megosztva használt lakás bérét a következőképen kell kiszámitani: Az egész lakás alapbérét el kell osztani a szobák számával és igy kell megállapitani, hogy az egyes bérlők külön lakásrészeire a 4. § (1) bekezdése értelmében mennyi bér esik. A külön lakásrészekre ekként külön kiszámitott bérek együttes öszszege adja a megosztva használt lakás teljes bérét. Ezt a teljes bért a bérlők nem az általuk használt szobák száma szerint, hanem olyan arányban viselik, amilyen arányban áll egymáshoz a kizárólag általuk használt helyiségek alapterülete. (Példa: Az A) által bérelt négyszobás lakásból a hatóság egy szobát igénybe vett és ennek bérlőjéül B)-t jelölte ki. A lakás alapbére 1600 P. Ebből egy szobára 400 P esik. A háromszobás lakásrészre eső alapbér 3x400 P=1200 P, ennek bére tehát az 1200 P-nek 50%-a, azaz 600 P. Az egyszobás lakásrészre eső alapbér 400 P, ennek bére tehát a 400 P-nek 40%-a, azaz 160 P. A megosztva használt lakás teljes bére eszerint 600+160 P = 760 P. Ha a kizárólag. A) által lakott három szoba alapterülete 68 m2, a B) által lakott egy szobáé pedig 32 m2, akkor a négy szoba összesen 100 m2 alapterületének A) 68%-át, B) pedig 32%-át használja kizárólag. Ennélfogva A) a 760 P teljes bérnek 68 %-át, azaz 516.8 P-t, B) pedig 32%-át, azaz 243.2 P-t fizet a lakásrészének bére fejében.)

(3) Ha a megosztva használt lakás valamelyik szobának minősülő helyiségét a bérlők közösen (pl. átjárásra) használják, ezt a szobát az előző bekezdés alkalmazásában a lakás teljes bérének kiszámitásánál ahhoz a lakásrészhez kell számitani, amelyikhez több szoba tartozik. Ha pedig a lakásrészekhez tartozó szobák száma azonos, a közösen használt szobát akármelyik lakásrészhez számitva kell egyszer figyelembe venni. A kizárólag az egyes bérlők által használt helyiségek megállapitásánál, vagyis annak kiszámitásánál, hogy a megosztva használt lakás teljes bérét a bérlők milyen arányban viselik, a közösen használt szoba alapterületét mindegyik bérlőre nézve számitáson kivül kell hagyni. (Példa: Az A) által bérelt négyszobás lakásból a hatóság egy szobát igénybe vett és ennek bérlőjéül B)-t jelölte ki. Egy szobát a bérlők közösen használnak; ezt a szobát a kétszobás lakásrészhez kell számitani. A lakás alapbére 1600 P, ebből egy szobára 400 P esik. A háromszobás lakásnak számitó lakásrészért az alapbér (3 X 400 P = 1200 P) 50%-a, azaz 600 P bér jár. Az egyszobás lakásrészért az alapbér (400 P) 40%-a, azaz 160 P jár. A megosztva használt lakás teljes bére tehát 600 + 160 = 760 P. A kizárólag A) által lakott két szoba alapterülete 48 m2, a kizárólag B) által lakott szobáé 32 m2. A közösen használt szoba alapterülete figyelmen kivül marad, tehát a számitásba jövő három szoba összesen 80 m2 alapterületének A) 60%-át, B) pedig 40%-át használja kizárólag. Ennélfogva A) a 760 I teljes bérnek 60%-át, azaz 456 P-t, B) pedig 40%-át, azaz 304 P-t fizet a lakárészének bére fejében.)

(4) Ha a megosztva használt lakás egyik részének bérlője a 4. § (2) bekezdése alapján magasabb összegü bér fizetésére köteles, a magasabb bér mértékét a bérlő által a jelen § értelmében fizetendő bér (tehát nem az alapbér vagy a teljes bér) alapulvételével kell kiszámitani.(Példa: Ha a (3) bekezdésben közölt példában emlitett A) a kétszobás lakásrészben egyedül lakik, a ráeső 456 P bér 5%-ával - 28 P-vel - magasabb, tehát összesen 484 P bért köteles fizetni.)

6. §

Lakásnak nem minősülő helyiség bére

(1) A 3. § értelmében lakásnak nem minősülő helyiség (gyár, műhely, áruház, üzlet, raktár, gépkocsiszin, iroda stb.) bére fejében - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól-e - az alapbér 75%-át kell fizetni.

(2) A lakásnak nem minősülő helyiség bére az alapbér 100%-a:

a) ha a bérlő a helyiséget részben albérletbe adta;

b) ha a helyiségben kizárólag vagy tulnyomóan a 600/1945. PM rendelet (Magyar Közlöny 41. sz.) 62. §-a szerint fényüzési forgalmiadó alá eső tárgyakat (árukat) árusitanak, továbbá ha a helyiség ugyanazon rendelet 63. §-a értelmében fényüzőnek minősülő vállalat céljára szolgál, ugyszintén ha a helyiségben olyan vendéglő, kávéház vagy cukrászda van, amelyet az árszabás szempontjából osztályon felülinek minősitettek, végül ha a helyiségben áru- vagy értéktőzsdei, bankári vagy pénzintézeti tevékenységet folytatnak. Ez a rendelkezés a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiségre nem vonatkozik.

(3) A lakásnak nem minősülő helyiség bére a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között szabadon állapitható meg:

a) ha a bérlő a helyiséget egészen albérletbe adta;

b) ha a szabad bérmegállapitásnak a 4. § (5) bekezdése a) pontjában emlitett rendeletek értelmében van helye;

c) ha az épület az 1945. évi január hó 1. napja után épült.

(4) Demokratikus politikai párt által kizárólag a pártélet céljára és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) kötelékébe tartozó szakszervezet által kizárólag hivatali célra használt helyiségért, továbbá kizárólag tudományos vagy szociális tevékenységet folytató egyesület (szervezet) által használt helyiségért az alapbér 50%-át kell fizetni. Azt, hogy ennek a rendelkezésnek értelmében a bérkedvezményre melyik egyesület (szervezet) jogosult, a belügyminiszternél előterjesztendő kérelemre a miniszterelnök a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve állapitja meg.

(5) A megosztva használt helyiség bére tekintetében az 5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

7. §

Vegyes célokra szolgáló bérlemény bére

(1) Több helyiségből álló olyan bérlemény bérét, amelyet részben lakás céljára, részben iparjogositványhoz, illetőleg rendőrhatósági engedélyhez kötött tevékenység folytatására használnak és a más-más célra használt helyiségek bérét a bérleti szerződés nem elkülönitve állapitotta meg, az alapterületek arányában kell egyrészt a lakásokra, másrészt a lakásnak nem minősülő helyiségekre irányadó rendelkezések szerint megállapitani. Ha a megállapitás ilyen módon nem lehetséges, a bér felét a lakásokra, a másik felét pedig az egyéb helyiségekre vonatkozó rendelkezések szerint kell fizetni. Az ekként megállapitott bér nem lehet kevesebb annál az összegnél, amely a helyiség után járna abban az esetben, ha az teljes egészében lakásnak minősülne.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a 3. § értelmében az egész bérlemény lakásnak minősül.

8. §

Idényre bérelt helyiség bért

(1) A kizárólag nyaralás vagy üdülés céljára szolgáló lakás bérének megállapitása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szabad megegyezés tárgya.

(2) Ha az (1) bekezdésben emlitett lakást a közigazgatási hatóság állandó lakás céljára igénybe vette, a fizetendő bér alapjául szolgáló alapbért ugy kell megállapitani, mintha a lakást az 1939. évben állandó lakásként adták volna bérbe.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell ipari vagy kereskedelmi vagy más kereső tevékenység folytatása coljából gyógyhelyen vagy üdülőhelyen idényre bérelt helyiség bérének megállapitására is.

9. §

Határozott időre albérletbe adott lakás és más helyiség albére

Határozott időre albérletbe adott lakás és más helyiség vagy helyiségrész egészen vagy részben pengőértékben megállapitott albérének (albérleti dijának) megállapitása a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között a felek szabad megegyezésének tárgya. Ha a felek az albér összegében megállapodni nem tudnak, azt a biróság állapitja meg.

10. §

Házhaszonbérbe adott helyiség haszonbére

(1) A több bérleményre vonatkozó bérbeadási jog hasznositása esetében (házhaszonbérlet) a házhaszonbér szabad megállapodás tárgya.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell a jelen rendelet hatálybalépésekor már fennálló házhaszonbérletekre is azzal, hogy ha a felek megállapodni nem tudnak, a házhaszonbér összegét a biróság állapitja meg.

(3) A jelen § nem érinti a házhaszonbér összegére nézve a 10300/1945. ME rendelet értelmében létesült megállapodás hatályát.

11. §

Használhatatlanná vált helyiségek bére

(1) Ha a háboru által előidézett helyzet következtében a lakásnak egyes helyiségei használhatatlanná váltak, a jelen § alábbi rendelkezései irányadók.

(2) Az (1) bekezdés esetében a lakásért a következő módon csökkentett bért kell fizetni:

a) Ha egy vagy több szoba vált használhatatlanná, meg kell állapitani az alapbérnek az egy használhatatlanná vált szobára eső részét akként, hogy az alapbér 70%-át el kell osztani valamennyi szoba számával. Egy használhatatlan szoba esetében ezt a részt, több használhatatlan szoba esetében pedig ennek a résznek a használhatatlan szobák számával való szorzatát az alapbérből le kell vonni és a maradékot kell alapbérnek tekinteni. A 4. § (1) bekezdésében megállapitott százalékos kulcs alkalmazása szempontjából a lakást annyi szobából álló lakásnak kell tekinteni, ahány szobája használható.

b) Ha a lakás valamennyi szobája használhatatlanná vált, de a mellékhelyiségek (4. § (4) bek.) használhatók, a fizetendő bér kiszámitásánál az alapbér 30%-át kell alapul venni, a 4. § (1) bekezdésében megállapitott százalékos kulcs alkalmazása szempontjából pedig a lakást egyszobásnak kell tekinteni.

c) Ha mellékhelyiség vált használhatatlanná, az alapbér 30%-át el kell osztani a mellékhelyiségek számával. Az igy nyert hányadot meg kell szorozni a használhatatlanná vált mellékhelyiségek számával és az eredményt az alapbérből levonva, a maradékot kell alapbérnek tekinteni.

(3) A lakás valamely helyisége csak akkor minősül használhatatlanná, ha az ablaktokok, hiányoznak, vagy a padozat, vagy a mennyezet avagy az utca, az udvar, a folyosó felé eső, illetőleg a szomszéd bérleménytől elválasztó fal olyan mértékben sérült, hogy ez a helyiségnek rendeltetésszerü használhatóságát kizárja.

(4) Ha a helyiség rendeltetésszerüen nem használható ugyan, de a bérlő azt bármilyen célra használja (pl. butorait ott tartja), az alapbérből az erre a helyiségre eső résznek felét kell a jelen rendelet szerint fizetendő lakásbér kiszámitásánál (4. §) figyelembe venni. Az ilyen helyiség a 4. § (1) bekezdésében megállapitott százalékos kulcs alkalmazása szempontjából szobának nem számit.

(5) Ha lakásnak nem minősülő helyiség egy része vált használhatatlanná, az (1)-(3) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) A helyiség használhatatlanná válása kérdésében felmerült vita esetén az épitésügyi hatóság határoz. A másodfokon eljáró épitésügyi hatóság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az épitésügyi hatóság az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kötelezi; ha mindkét fél részben nyertes, részben vesztes, a költségeket arányosan meg kell osztani.

(7) Ha a lakás, a lakószoba vagy más helyiség nem vált ugyan használhatatlanná, de a háboru által előidézett helyzet következtében olyan hiányai vannak, amelyek miatt a helyiség csak részben vagy korlátozottan használható, a bérlő a bér aránylagos leszállitását és esetleges kárának megtérítését további rendelkezésig nem követelheti.

12. §

Helyreállitási és karbantartási munkálatok és azok költségei

(1) A bérlő a bérbeadótól csak a földben vagy a falban elhelyezett viz-, csatorna-, gáz-és villamos fő- (fel- vagy leszálló) vezetékekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló mosókonyhában és árnyékszékben, valamint az épület állagában keletkezett, életveszéllyel fenyegető hiány megszüntetését követelheti, feltéve hogy a hiány megszüntetése a bérlemény rendeltetésszerü használatához feltétlenül szükséges és nem a bérlő vagy a bérleményben az ő jogán tartózkodó személy az, aki a hiányt - akár szándékosan, akár gondatlanságból - okozta. A vizvezetéknek felesleges vizfogyasztást okozó olyan hibáját, amelyet az előbbiek szerint a bérbeadó nem köteles helyreállitani, a bérlő köteles saját költségén kijavittatni.

(2) A háboru által előidézett helyzet következtében egészen vagy részben használhatatlanná vált központi (etage-) fütőberendezés vagy központi melegvizszolgáltató berendezés helyreállitásának kötelezettsége a bérbeadót nem terheli; e részben a 12300/1945. ME, a 2030/1946. ME és a 60000/1946. UM rendeletek (Magyar Közlöny 1945. évi 208. sz., 1946. évi 48. sz.) az irányadók.

(3) A háboru által előidézett helyzet következtében egészen vagy részben használhatatlanná vált felvonó helyreállitására vonatkozó kötelezettségnek és a helyreállitási költségek viselésének szabályait az igazságügyminiszterrel egyetértve az ujjáépitési miniszter állapitja meg.

(4) A bérbeadó a bérleményben vagy a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben, felszerelésekben és berendezésekben előállott - akár törvényes, akár külön kikötött kellék tekintetében felmerült - hiány helyreállitására további rendelkezésig, a jelen §-ban foglaltakon tulmenően nem köteles, kivéve ha a hiány előállásában őt vagy megbizottját szándékosság vagy gondatlanság terheli.

13. §

Központi berendezések üzembentartásának költségei

(1) A háboru által előidézett helyzet következtében meg nem sérült, illetőleg használhatatlanná nem vált, továbbá a már helyreállitott központi berendezések - a központi (etage-) fütőberendezés, a központi melegvizszolgáltató berendezés, a felvonó és a porszivó - üzembentartásával kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik, de a bérbeadó a költségek fedezésére azoktól a bérlőktől, akik a hozzá irásban intézett nyilatkozatukban kijelentik, hogy a központi berendezést igénybe veszik, dijat (különdijat) követelhet. A felvonó üzembentartásáért a bérlőnek ilyen kötelezettségvállalása nélkül is követelhető dij.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett dijak mértékét - ideértve a felvonó használatáért a bérleti jogviszonyban nem álló lakóktól és idegenektől szedhető dijat is - az igazságügyminiszterrel egyetértve az ujjáépitési miniszter rendelettel állapitja meg azzal, hogy a közszolgálati alkalmazottak és a társadalombiztositási intézetek orvosai a házban teljesitett hivatalos eljárásuk során, továbbá a hadigondozotti igazolvánnyal ellátott hadirokkantak a felvonót dijtalanul használhatják.

(3) Az előző bekezdések rendelkezéseinek alkalmazásában a részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő (u. n. öröklakásos) ház lakásának vagy más helyiségének használatára jogositott részvényesek, illetőleg szövetkezeti tagok és a szolgálati lakások használói a bérlőkkel egy tekintet alá esnek.

14. §

Közüzemi költségek

(1) A közüzemi költségek (vizszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, a ház világitása stb.) a háztulajdonost terhelik, kivéve azokat, amelyek az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott jogszabály vagy helyi szokás szerint a bérlőket terhelték.

(2) Azokat a közüzemi költségeket, amelyek az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtti szolgáltatásokból származnak, a bérlők fizetik a 11500/1945. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 129. sz.) megfelelően, tekintet nélkül arra, hogy a vonatkozó fizetési meghagyást (számlát) mikor kézbesitik.

15. §

A ház rendben- és tisztántartásával kapcsolatos költségek

A ház rendben- és tisztántartásával kapcsolatos költségeket - ideértve az ezzel kapcsolatos tennivalók elvégzéséhez szükséges tisztitóeszközök és szerszámok beszerzésének, valamint a gyalogjáró tisztántartásának költségeit is - kizárólag a háztulajdonos (bérbeadó) viseli.

16. §

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő járandóságai

(1) Amennyiben helyhatósági szabályrendeletnek (1930:XXXIV. tc.) a jelen rendelet hatálybalépése után alkotott rendelkezése másképen nem rendelkezik, a házfelügyelőt és a segédházfelügyelőt a szolgálati szerződésben esetleg megállapitott járandóságokon felül az alábbi rendelkezésekben szabályozott járandóságok illetik meg.

(2) A bérlő köteles olyan házban, amelyben házfelügyelő van, a bérösszegen és a külön kikötött dijakon felül házfelügyelői dijat (házmesterpénzt) fizetni. A házfelügyelői dij az esedékes bérösszeg 25%-a.

(3) Ha a lakásnak nem minősülő helyiség bérösszege különösen magas, a bérlő a biróságtól a 22. §-ban szabályozott eljárás utján a házfelügyelői dij mérséklését kérheti.

(4) A bérlő köteles a házban üzemben levő felvonó, az üzemben levő központi fütő-, továbbá melegvizszolgáltató berendezés kezeléséért a házfelügyelői dijon felül a bérösszeg 1/2-1/2 %-át porszivó kezeléséért 1/4%-át fizetni. Ezeket a dijakat csak az a bérlő köteles fizetni, aki a bérbeadóhoz irásban intézett nyilatkozatában kijelenti, hogy a berendezést igénybe veszi.

(5) A bérlő köteles olyan házban, amelyben házfelügyelő van, a szemét gyüjtéséért és kihordásáért szemétpénz cimén az esedékes bérösszeg 25%-át fizetni. A (3) bekezdés alkalmazható & szemétpénz mérséklésével kapcsolatban is.

(6) A felvonó használatáért megállapitott dijból a felvonó vezetőjét megillető összeg mértékét a 13. § (2) bekezdése alapján kibocsátott rendeletében az ujjáépitési miniszter állapitja meg, az igazságügyminiszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértve.

(7) A kapunyitásért fizetendő kapupénz mértékét az igazságügyminiszterrel egyetértve a népjóléti miniszter rendelettel állapitja meg azzal, hogy az ugyanahhoz a családhoz tartozó és ugyanabban a bérleményben lakó személyek együttes be- vagy kibocsátásuk esetében a bérleményüket magában foglaló épületben csak egy személyre eső kapupénzt kötelesek fizetni, továbbá hogy a közszolgálati alkalmazottak a házban teljesitett hivatalos eljárásuk során és a reggel 5 óra után távozó lakók kapupénzt nem fizetnek.

(8) A házfelügyelői dij, a (4) bekezdésben emlitett kezelési dijak és a szemétpénz a bérösszeggel együtt esedékesek; fizetésük elmulasztása a bérfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeivel jár.

(9) A házfelügyelői dijat, a (4) bekezdésben emlitett kezelési dijakat és a szemétpénzt a bér átvételére jogosult kezéhez, a felvonódijat és a kapupénzt pedig a felvonót vezető, illetőleg a kapunyitást végző személy kezéhez kell fizetni.

(10) A házfelügyelői dij és a szemétpénz a házfelügyelőt illeti meg. Ha a házban segédházfelügyelő van, a szemétpénz a segédházfelügyelőt illeti meg; több segédházfelügyelő esetében - más megállapodás hiányában - a szemétpénz közöttük egyenlően oszlik meg.

(11) A (4) bekezdésben emlitett kezelési dijak és a (6) bekezdésben megállapitott járandóságok, ugyszintén a kapupénz a házfelügyelőt illetik meg, kivéve ha e teendők elvégzésével a háztulajdonos más személyt bizott meg.

(12) A jelen §-ban szabályozott dijakat (járandóságokat) annak részére beszedetteknek kell tekinteni, akit azok az előző bekezdések értelmében megilletnek, akkor is, ha azokat nem ő szedi be.

(13) A (2), (4), (5), (10) és (11) bekezdések rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis.

(14) Ha a lakást vagy más helyiséget nem bérleti jogviszony alapján használják (tulajdonos, haszonélvező lakása, szolgálati lakás, ugynevezett öröklakások stb.), az előző bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a járandóságok mértékének megállapitásánál a helyiség házadóalapjául megállapitott haszonérték az irányadó.

17. §

Helyreállitásból kifolyólag szerzett jogok érvényesitése

(1) A jelen rendelet a bérlőnek a 10300/1945. ME rendelet 18. §-án alapuló jogát nem érinti.

(2) A jelen rendelet nem érinti az (1) bekezdésben emlitett rendeletben szabályozott helyreállitási pótlék fizetésére vonatkozóan már fennálló kötelezettséget. E kötelezettség fennállása alatt a bérlő a helyreállitási pótlék összegével csökkentett bérösszeget köteles fizetni.

18. §

Semmis megállapodások. A bérlő visszakövetelési joga

(1) Semmis az a megállapodás, amely a bérlőt a bérnek - ideértve mindazokat a szolgáltatásokat is, amelyek teljesitésének elmulasztása a bérfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeivel jár - a jelen rendeletben megállapitott legmagasabb mértékét meghaladó szolgáltatásra kötelezi. Ez a rendelkezés nem érinti az 1. § (2) bekezdése alá tartozó megállapodás hatályát.

(2) A bérlő a semmis megállapodás alapján tulfizetett szolgáltatást törvényes kamatával együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a bérlet megszünésének napjától számitott egy év alatt elévül.

19. §

Az alapbér és a fizetendő bér közlése

(1) A bérbeadó köteles mind a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló, mind annak hatálybalépése után - akár bérleti szerződés, akár hatósági igénybevétel alapján - keletkező bérletekre nézve a bérlővel irásban közölni (21. §) az alapbért és a jelen rendelet alapján havonkint fizetendő bérösszeget, továbbá az esetleges különdijak összegét. Az 5. és 7. §-ok alá tartozó esetekben a bérbeadó köteles a bér kiszámitásának alapjául szolgáló adatokat is közölni.

(2) Amig az (1) bekezdésben emlitett közlés meg nem történik, a bérlő az esedékes bért megfizetni nem köteles.

20. §

A bérlő nyilatkozata a bérbeadó közlésére

(1) A bérlő köteles a 19. §-ban emlitett közlét nyolc nap alatt irásban nyilatkozni (21. §), hogy a közlést helyesnek tartja-e és ha nem tartja helyesnek, mely összeget kiván alapbérnek és fizetendő bérösszegnek, illetőleg a különdijak cimén érvényesithető összegnek tekinteni.

(2) Ha a bérlő a nyilatkozatában a közlést helyesnek ismeri el, vagy a közlésre annak hozzáérkezésétől (kézbesitésétől) számitott nyolc nap alatt nem nyilatkozik, bérösszeg, illetőleg különdíjak fejében a vele közölt öszszeget köteles fizetni.

(3) Ha a bérlő nyilatkozatában a közölt öszszeget kifogásolja és a felek a bérben nem egyeznek meg, a bérbeadó a biróságtól kérheti az alapbér (a fizetendő bérösszeg, az esetleges különdijak), illetőleg a bér elismert részét meghaladó követelésének megállapitását. A biróság által a bér megállapitása tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időre a bérlő a legutolsó házbérvallomási ivből kitünő bérösszeg alapulvételével kiszámitott bért köteles fizetni.

(4) Ha a biróság a bérnek a bérlő által el nem ismert részét megállapitotta, a bérlő a megállapitott különbözetet a birói határozat jogerőre emelkedésének napjától számitott nyolc nap alatt köteles megfizetni; tulfizetett összeg a bérlőnek visszajár.

21. §

A bérre vonatkozó közlés és nyilatkozat alakja

(1) A 19. és a 20. §-ban emlitett közlést megtörténtnek kell tekintetni:

a) a közlemény személyes bemutatásával vagy átadásával, ha ennek megtörténtét a fél vagy a háznépéhez tartozó felnőtt személy, avagy a fél meghatalmazottja, illetőleg alkalmazottja aláirásával elismerte; b) a közlemények postán ajánlott levél vagy vevénnyel feladott távirat utján való kézbesítése esetében.

(2) A bérbeadónak az (1) bekezdés a) pontja szerint történő közlése akkor is hatályos, ha az nem minden bérlő részére külön-külön, hanem több vagy valamennyi bérlő részére együttesen (kiszámítási jegyzékben) történik. Hatályos közlés a bérlőnek az ilyen közleményre rávezetett nyilatkozata is.

(3) A postán helybeli lakos cimére ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés esetében az ajánlott levelet legkésőbb a feladást követő 48 órának elteltével, a táviratot pedig legkésőbb a feladást követő 24 órának elteltével, kézbesitettnek kell tekinteni. A nem helybeli lakos cimére postán feladott ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés esetében az ajánlott levelet, illetőleg a táviratot azon a napon kell kézbesitettnek tekinteni, amelyen az a rendes körülmények között a cimzetthez érkezhetik.

(4) A postán ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés hatályát nem érinti az, hogy a cimzett a közlemény átvételét megtagadta.

(5) Ha a közleményt a bérbeadó részére azért nem lehet kézbesiteni, mert a bérlő a bérbeadónak, illetőleg a közlemény átvételére jogosult meghatalmazottjának lakáscimét nem ismeri, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha a bérlő a közleményt a bérbeadó nevére és a bérleményt magában foglaló épületre cimezve az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően feladja; ha pedig a közleményt a bérlő részére nem lehet kézbesiteni, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha azt a bérbeadó a bérlő nevére és bérleménye cimére adja fel.

22. §

Bírósági eljárás a bérmegállapitási ügyekben

(1) Ha a felek közt vitás, hogy a jelen rendeletben vagy a jelen rendelet 12., 13. és 16. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletben megállapitott bér (bérösszeg), különdij vagy mellékszolgáltatás, avagy a 9. §-ban és a 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. sz.) 2. §-ában emlitett albér, vagy a jelen rendelet 10. §-ában emlitett házhaszonbér fejében mennyit kell fizetni, bármelyik fél a biróságtól kérheti a szolgáltatás mértékének megállapitását.

(2) A vitás kérdés eldöntése a járásbiróság hatáskörébe tartozik. Az illetékességet a lakás vagy más helyiség fekvése állapitja meg.

(3) Az eljárás kérvénnyel indul meg. A kérvényt egy példányban kell beadni. A kérelmet élőszóval is elő lehet terjesztem. Az élőszóval előterjesztett kérelmet a járásbiróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) A biróság az ügy tárgyalására határnapot tüz ki és arra az érdekelt feleket a jelen §-ban foglalt következményekre utalással megidézi. Ha azonban a vitássá tett alapbér (2. §) összege a kérvényhez csatolt okiratok (házbérvallomási iv, lakásadókiszámitási jegyzék stb.) alapján tárgyalás nélkül is kétségtelenül megállapitható, a kérelmet tárgyalás kitüzése nélkül is el lehet intézni.

(5) A szabályszerüen megidézett felek egyikének elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Ha a tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg, az eljárást végzéssel meg kell szüntetni. Ha a felek valamelyike nem volt megidézve, a tárgyalásra ujabb határnapot kell kitüzni.

(6) Ha a felek valamelyike kéri és a költséget előlegezni hajlandó, a biróság szemlét vagy szakértő meghallgatását rendelheti el. A szakértő személyének megválasztása tekintetében a biróság nincsen kötve a felek inditványához.

(7) A biróság végzéssel határoz és azt röviden indokolva élőszóval kihirdeti, a jelen nem volt félnek pedig kézbesitteti.

(8) A végzés ellen a közléstől számitott három nap alatt felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás tárgyában a törvényszék végérvényesen határoz.

(9) A felek bérmegállapitási ügyben a törvényszék előtt személyesen is eljárhatnak.

(10) Ha a felek az alapbérben megegyeztek, vagy ha bármelyik fél kérelmére a biróság az alapbér mennyiségét megállapította, azt a bérleti jogviszony fennállása alatt a felek egyike sem teheti többé vitássá.

(11) Az eljárást a lehető legnagyobb gyorsasággal kell lefolytatni.

(12) Amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a biróság a polgári perrendtartás szabályai szerint jár el,

(13) Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy az eljárás során a vonatkozó jogszabályok szerint lerovandó illetékeken felül külön eljárási költséget állapitson meg; az ennek fejében beszedett összeg kezeléséről és felhasználásáról az igazságügyminiszter rendelkezik.

23. §

A bérfizetés módja

A jelen rendelet szerint pengőben kiszámitott bér fejében a jelen rendelet hatályba lépésekor érvényben lévő uj törvényes fizetési eszközben: a forintban olyan összeget kell fizetni, amennyi az uj törvényes fizetési eszközre vonatkozó jogszabályok szerint megfelel az 1938. évi pengőérték és az uj törvényes fizetési eszköz értékviszonyának.

24. §

A bérfizetés ideje

(1) A lakás vagy más helyiség bérét mindig előre, első izben a beköltözés, illetőleg a használat megkezdése előtt, de legkésőbb a bérleti idő első napján kell fizetni.

(2) Éves bérletnek a bérévnegyedre járó bérét három egyenlő havi részletben kell fizetni.

(3) Éves bérlet esetében a bér havi részét, valamint havi bérlet esetében az egy hónapra járó bért - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az illető hónap ötödik napjának 18. órájáig kell fizetni.

(4) Az 1946. évi augusztus, szeptember és október hónapokban az egy-egy hónapra eső bér két egyenlő részletben fizethető. A bér első részletét legkésőbb a hónap 12., a második részletét pedig legkésőbb a hónap 25. napjának 18. órájáig kell fizetni.

(5) Az előző bekezdések rendelkezései irányadók a bérrel (bérösszeggel) együtt esedékes különdijakra és más szolgáltatásokra is.

(6) Ha a bérfizetés idejének utolsó napja vasárnap vagy Gergely-naptár szerinti ünnepnap vagy a törvényben megállapitott nemzeti ünnepnap, a bért a következő köznapon kell fizetni.

25. §

A bérbeadó felmondási jogára vonatkozó jogszabályok

(1) A jelen rendelet a bérmegállapitás körébe nem tartozó, a lakások és más helyiségek feletti szabad rendelkezés korlátozása tekintetében fennálló egyéb (felmondási jog korlátozására, az igénybevételre stb. vonatkozó) jogszabályok hatályát nem érinti.

(2) A bérbeadó mind a határozott, mind a határozatlan tartamu bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással megbüntetheti, ha a bérlő a bért a bérfizetésre megállapitott idő alatt (24. §) nem fizeti meg.

(3) A (2) bekezdés értelmében gyakorolható rendkivüli felmondással az éves bérletet - tekintet nélkül arra, hogy mennyi a bérlet rendes felmondási ideje - legkésőbb a bérévnegyed harmadik hónapjának lő. napjáig bármikor ugyanannak a bérévnegyednek végére, a havi bérletet pedig bármikor nyolc napra lehet megszüntetni.

(4) A rendkivüli felmondásban meg kell jelölni a felmondás alapjául szolgáló okot és a bérhátralék összegét.

26. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben cselekménye sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt hat hónapig terjedhető elzárással kell büntetni azt, aki a 16. §-ban meghatározott vagy a biróság által megállapitott mértéket meghaladó dijat követel, avagy dijat követel felvonódij vagy kapupénz fizetése alól mentes személyből.

(2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik.

(4) A jelen § alapján folyamatba tett büntető eljárásra Budapest székesfőváros területén kizárólag az államrendőrség budapesti V. kerületi kapitányságnak vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbizott rendőrségi tisztviselő illetékes.

(5) Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

27. §

Hatályukat vesztő jogszabályok

A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejüleg hatályukat vesztik:

a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5777/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 1976. lap) 1-5., 24. és 44. §-a,

a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések Szabályozásáról szóló 590/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 109. lap) 1. §-a,

a lakásbérletekkel kapcsolatos egyes kérdések ujabb szabályozásáról szóló 100/1943. ME rendelet (Rendeletek Tára 7. lap) 8. §-a,

a háborus viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 34/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 4. sz.) 4. §-a 2. pontjának a bérmegállapitásra vonatkozó rendelkezése és e § 4. pontja,

a háborus események folytán megrongálódott épületekben a bérlő által teljesitett egyes helyreállitási munkálatok költségeiről szóló 4060/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. sz.),

az egyes közüzemi dijak fizetéséről szóló 11500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 192. sz.),

a lakásadóról szóló 12410/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 1. sz.) és az ennek végrehajtása és kiegészitése tárgyában kibocsátott rendeletek,

az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. sz.) 10. §-ának (7) bekezdése és 17. §-a

és általában a fennálló jogszabályoknak vagy a helyi hatóságoknak mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkeznek vagy azokkal megegyeznek.

28. §

A rendelet hatálybalépésének ideje

A jelen rendelet 12. §-ának (3) bekezdése, 13. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (6) és (7) bekezdése és 19-22. §-ai a rendelet kihirdetésének napján, egyéb rendelkezései az 1946. évi augusztus hó 1. napján lépnek hatályba.

Budapest, 1946. évi julius hó 12. napján.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök