4370/1946. ME rendelet

a kereskedelmi társaságukra vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában fogalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az 1945. évi július hó 2. napja előtt alakult részvénytársaság közgyűlésének egybehivása és megtartása tekintetében a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve meghatározott tárgyra vagy tárgyakra vonatkozó határozathozatal céljából felmentést adhat a 817/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 23. szám) foglalt tilalom alól. A számadások megvizsgálására, a mérleg megállapítására és a nyereség felosztásán vonatkozó határozathozatal céljából ilyen felmentést adni nem lehet.

(2) Az előbbi bekezdésben említett felmentés megadása iránt az igazgatóság s ennek hiányában a 4. § (1) bekezdésében felsorolt szervek az ott meghatározott egymást kizáró sorrendben, illetőleg az 5. § esetében a részvényesek terjeszthetnek elő kérelmet.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése értelmében adott engedély alapján tartott közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha valamely részvény tekintetében a 4090/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. szám) 1. §-ának (1) bekezdése alapján megsemmisítési eljárás indult meg, ennek befejezéséig e részvény alapján a részvényesi jogokat az, illetőleg annak jogutódja gyakorolhatja, akinek javára a megsemmisítést kérő a részvényt őrizte. A megsemmisítési eljárás folyamaiban létét a 4090/1945. ME rendelet 4. §-ában megjelölt különbiróság tanusítványával, azt pedig, hogy a részvényt kinek javára őrizték, a megsemmisítést kérő hamisítványával kell igazolni.

(3) Ha a közgyűlésen ugyanazon részvény alapján több személy kívánja a részvényesi jogokat gyakorolni, annak folytán, hogy a részvény megsemmisítése iránt folyamatban levő eljárást a 4090/1945. ME rendelet 1. § (1) bekezdése alapján többen kérték, vagy nemcsak az idézett rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, hanem 2. §-a alapján is kérték, az előbbi bekezdés alkalmazásának nincs helye s az ilyen részvény tekintetében e közgyülésen részvényesi jogok nem gyakorolhatók.

(4) Ha a 4090/1945. ME rendelet értelmében megsemmisített részvény helyett uj részvényokirat (ideiglenes elismervény) még nem adatott ki, a részvényesi minőséget a részvényt semmissé nyilvánító jogerős bírói határozattal lehet igazolni: ha a megsemmisítési az emlitett rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján előterjeszteti kérelemre mondták ki, a részvényesi minőség igazolásához a határozaton felül a megsemmisítést kérőnek az a tanúsítványa is szükséges, hogy a megsemmisített részvényt a részvényesként jelentkező javára őrizte.

(5) Az 1946 évi december hó 31. napjáig oly részvény tekintetében, amely az 1344. évi március hó 19. napja után a Magyar Nemzeti Bank birtokából vagy őrizetéből jogtalanul került ki, a részvényesi jogok gyakorlására kizárólag az illetőleg annak jogutóda jogosult, aki ezt a körülményt, valamint azt, hogy a meghatározott sorszámú részvény az ő javára őriztetett, a Magyar Nemzeti Bank által a rendelkezésre álló adatok alapján kiállított tanúsítvánnyal igazolja.

(6) A jelen § alapján kiállított tanúsítványok illetékmentesek.

3. § A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve az 1560/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 24. szám) 2 §-a alapján igazgatósági vagy felügyelőbízottsági tagot kirendelni nem lehet.

4. § (1) Ha az 1. § esetében a közgyűlés összehívása iránt azért nem lehet intézkedni, mert a részvénytársaság igazgatósági tagjainak száma a határozatképességhez az alapszabályokban megkívánt legkisebb létszám alá csökkent, a közgyűlés összehívására az igazgatóságnak bármelyik tagja, igazgatósági tag hiányában a felfigyelőbizottság, illetőleg ha a felügyelőbizottság tagjainak száma nem éri el az alapszabályokban megállapított legkisebb létszámot, a felügyelőbizottságnak; bármelyik tagja jogosult. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok hiányában a közgyűlést a társaságnak cégjegyzési joggal felruházott az a működő alkalmazottja hivja össze, akinek cégjegyzési joga a legrégebben jegyeztetett be a cégjegyzékbe.

(2) Részvénytársaságnak a jelen rendelet hatálybalépése előtt tartott közgyűlésén hozott határozatok érvényességél nem érinti az, hogy a közgyűlés összehívása nem a társaságnak erre hivatott szerve által történt, feltéve hogy a közgyűlést a 3100/1945. ME, az 5170/1945. ME, a 10460/1945. ME vagy a 12100/1945. ME rendeletek valamelyike értelmében adott miniszteri engedély alapján hívták össze.

5. § Ha a részvénytársasági közgyűlés egybehivását az alaptőkének az 1875. XXXVII. tc. 178. §-a első bekezdésében, illetőleg az alapszabályokban megszabott hányadát képviselő részvényesek kívánják és az 1. § (1) bekezdése értelmében szükséges felmentés megadása iránt az 1. § (2) bekezdése szerint erre jogosult szerv a felhívás vételétől számított nyolc nap alatt az illetékes miniszternél kérelmet nem terjeszt elő, a részvényesek a felmentés megadását a minisztertől közvetlenül kérhetik.

6. § Ha a részvénytársaság közgyűlésének megtartásához az 1. § (1) bekezdése értelmében szükséges felmentést az illetékes miniszter megadta s a közgyűlés egybehívására jogosult szerv a felmentésnek hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt a közgyűlés egybehivása iránt nem intézkedik, az alaptőkének az 1875. XXXVII. tc. 178. §-a első bekezdésében, illetőleg az alapszabályokban megszabott hányadát képviselő részvényesek a közgyűlés egybehivása iránt közvetlenül az illetékes törvényszékhez fordulhatnak.

7. § A részvényesi jogosultság igazolására az 5. és 6. §-ok esetében is a 2. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjét, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét, illetőleg a szövetkezet üzletrészeit adópengőben (11600/1945. ME rendelet, Magyar Közlöny 195. szám) is meg lehet határozni.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő meghatározás abban az esetben is érvényes, ha az a jelen rendelet hatálybalépése elött történt.

9. § (1) A 8780/1945. ME rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezés azzal egészíttetik ki, hogy a Budapesten kívül eső székhellyel bíró szövetkezet közgyűlésére szóló meghívónak vagy az ily szövetkezet közgyűlésén hozott társasági határozatnak a Magyar Közlönyben és egyszersmind valamely időszaki lapban való közzétételét pótolja a meghívónak, illetőleg a társasági határozatnak a társaság székhelyén a helyi szokásnak megfelelő módon (pl. dobszó utján) közzététele és egyszersmind a társaság helyiségében (üzlethelyiségében) a közgyűlést megelőző, illetőleg a társasági határozatnak a közgyűlést követő nyolc napon át való kifüggesztése

(2) Budapesten székelő szövetkezet közgyűlésére szóló meghívó hírlapi közzétételére nincs szükség, ha a meghívót legalább nyolc nappal a közgyűlés előtt a szövetkezet valamennyi tagjának kezéhez kézbesítették.

10. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 3100/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 55. szám) 2-4. §-a, az 5870/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 95. számi, a 8780/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 139. szám) 2. és 3. §-a, a 10460/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 168. szám), a 12110/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évf., 14. szám) 2. §-ának (2) bekezdése, végül az 1180/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 32. szám) 1. §-a hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi április hó 18-án.

Rákosi Mátyás s. k.,

miniszterelnökhelyettes