8320/1946. (VII. 24.) ME rendelet
a nyugellátásoknak az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges korlátozásáról szóló 6800/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában
A minisztérium a nyugellátásoknak az államháztartás egyensulyának helyreállitása érdekében szükséges korlátozásáról szóló 6800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 133. szám) végrehajtása tárgyában figyelemmel a 2480/1945. ME rendeletre (Magyar Közlöny 39. sz.), a 6800/1946. ME rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a alapján a következőket rendeli:
I. fejezet
1. § (1) A R. hatálya alá tartozó személyek nyugellátási dijait számfejtő hivatalok kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésekor náluk nyilvántartott összes nyugdijasok (nyugbéresek stb.), illetőleg özvegyi ellátásban részesülők részére a jelen rendelet mellékletét képező Ny. és Ö. mintáju és az állami nyomdánál igényelhető ürlapot tértivevény mellett ajánlottan haladéktalanul megküldeni.
(2) Azok részére, akiket a jelen rendelet hatálybalépését követően az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig helyeznek nyugalomba, illetőleg akiknek nyugellátását ebben az időben állapitják meg - kivéve a (4) bekezdésben emlitetteket - az ürlapot a nyugellátás megállapitásával és utalványozásával egyidejüleg el kell küldeni.
(3) Azok részére, akik a hetvenedik életévüket a R. hatálybalépésekor (1946. évi junius hó 14. napján) már betöltötték, ürlapot csak az illetékes miniszter önkormányzati nyugdijasoknál a törvényhatóság első tisztviselőjének külön utasitására kell kiküldeni. Ürlap kiküldésére abban az esetben kell utasitást adni, ha az illető ellen bejelentés érkezett, vagy magatartása, illetőleg elhunyt férjének magatartása egyébként kifogás alá esik.
(4) Nem kell ürlapot kiküldeni azok részére, akiknek ügyét a tényleges állományba való tartozás alatt az 5000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) alapján a bizottság - bármilyen eredménnyel - már elbirálta; ezek a R. alapján nem kerülnek ujból felülvizsgálat alá.
2. § (1) Az ellátásokat számfejtő hivatalok az ürlapok szétküldése előtt a R. hatálya alá tartozó személyekről két példányban nyilvántartást készitenek. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az illető törzskönyvi jelét és számát, nevét, utolsó állását és lakáscimét és a nyilvántartás egy példányát meg kell küldeni az illetékes miniszternek.
(2) A nyilvántartásba felvett azokra a személyekre nézve, akiknek űrlapot kell kiküldeni, az űrlap elküldésének és visszaérkezésének időpontját a nyilvántartásban, valamint az illető számfejtő lapján fel kell jegyezni.
(3) A nyilvántartás pontos vezetését a számfejtő hivatal vezetője különös gondossággal ellenőrizni tartozik.
3. § A nyugdijas (nyugbéres stb.), illetőleg az özvegy az ürlapot kitölteni és aláirva az átvételtől számitott három napon belül a R. 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény terhével a nyugellátást számfejtő hivatalnak portómentes ajánlott levélben visszaküldeni tartozik.
4. § A számfejtőhivatalok az ürlapok szétküldését követő tizenötödik napon kötelesek az időközben visszaérkezett ürlapokat, ezentul pedig hetenként a visszaérkezett ürlapokat az illetékes miniszterhez felterjeszteni. A miniszter a 2. § (1) bekezdése értelmében hozzá felterjesztett nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi az ürlapok beérkezését.
5. § Az illetékes miniszter a számfejtőhivatal által felterjesztett ürlapokat, valamint a R. 3. §-ának (2) bekezdése alapján beérkezett bejelentéseket a 6. § szerint illetékes bizottságnak haladéktalanul kiadja.
6. § (1) A R. hatálya alá eső személyekkel szemben az eljárást a R. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az 5000/1946. ME rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján alakult bizottság folytatja le. Az eljárás lefolytatására az a bizottság illetékes. amely illetékes lenne abban az esetben, ha a nyugdijas (nyugbéres, stb.) abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, jelenleg is tényleges szolgálatot teljesitene. Az özvegyeknél a néhai férj utolsó állása irányadó.
(2) Ha az illetékes bizottság nem állapitható meg, az eljáró bizottságot az a miniszter jelöli ki, akinek tárcája terhére az ellátást folyósitják.
7. § (1) A R. 3. §-ának (2) bekezdése szerint a nyugdijas, (nyugbéres, stb.) illetőleg özvegy magatartása, illetőleg hivatali működése ellen a bizottságban képviselteken felül a törvényhatóság első tisztviselője és mind a jelenlegi, mind a volt lakó, illetőleg szolgálati helynek nemzeti bizottsága is tehet indokolt bejelentést. A most emlitetteknek ilyen bejelentéseiket legkésőbb az 1946. évi augusztus hó 10. napjáig irásban meg kell küldeniök ahhoz a miniszterhez, akinek tárcája terhére a nyugellátást folyósitják.
(2) Az (1) bekezdésben emlitett bejelentést minden egyes kifogásolt nyugdijasra, (nyugbéresre, stb.), illetőleg özvegyre külön iratban kell megtenni és ebben meg kell jelölni azokat a tényeket vagy azt a magatartást, amiből megállapitható, hogy a kifogásolt személy demokratikus szempontból miért sértette a magyar nép érdekeit.
(3) Az a körülmény, hogy a nyugdijas (nyugbéres, stb.), illetőleg özvegy valamely demokratikus pártnak vagy valamely szakszervezetnek tagja-e vagy sem, ügyének érdemi elbirálását nem érinti.
8. § (1) A bizottság csak elnökének és mindkét tagjának együttes jelenlétében járhat el, előadójaként az illetékes miniszter által kiküldött tag működik. Az előadó a tárgyalásra kerülő ügyek összes iratait legkésőbb három nappal a tárgyalás előtt közli a bizottság elnökével.
(2) A tárgyalás során az előadó egyenként felolvassa a nyugdijasok (nyugbéresek, stb.) nevét és utolsó állását, özvegyeknél azok nevét és meghalt utolsó állását, minden név felolvasása után közli, hogy a R. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból az illetékes miniszter, a helyi nemzeti bizottság, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője tett-e bejelentést, egyben kérdést intéz a bizottság elnökéhez és másik tagjához, hogy a miniszterelnök, illetőleg a Szakszervezeti Tanács részéről van-e ilyen bejelentés.
(3) A bizottság ezután egyenként tárgyalás alá veszi azoknak a személyeknek az ügyét, akik ellen valamely részről bejelentés tétetett és e bejelentéseket megvitatja. Az ügy megvitatása után a bizottság az 5000/1946. ME rendelet 4. §-a (5) bekezdésének megfelelő szavazással határoz a tekintetben, hogy a nyugdijas (nyugbéres, stb.), illetőleg az özvegy nyugellátásának csökkentése, illetőleg a nyugdijigény elvesztése mondassék-e ki. A 7. § (3) bekezdését ennél a határozathozatalnál is irányadónak kell tekinteni. Amennyiben a bizottság a nyugellátás csökkentését határozza el, a csökkentett nyugellátás összegének mértékét az egyébként járó nyugellátás összegének vagy 75%-ában, vagy 50%-ában állapitja meg.
(4) A R. 3. §-ának (3) bekezdése alapján hozott határozatnak tartalmaznia kell a nyugdijas, (nyugbéres, stb.) illetőleg özvegy törzskönyvi jelét és számát, nevét, utolsó hivatali állását (az özvegyeknél a néhai férj utolsó állását), továbbá annak megjelölését, hogy a bizottság a nyugellátás mértékét az egyébként járó nyugellátás összegének 75 vagy 50%-ára csökkentette, vagy a nyugdijigény elvesztését mondotta ki, utóbbi esetben azt is, ha az ellátásra jogosultak ellátási igényét fenntartotta.
(5) A bizottság a nyugellátás csökkentése, illetőleg a nyugdijigény elvesztése tárgyában hozott határozatát utóbb nem változtathatja meg.
(6) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell késziteni; ezt és minden egyes határozatot a bizottság elnökének és tagjainak alá kell irniok. Ha a bizottság valamelyik tagja az aláirást megtagadja, fel kell tüntetni, hogy ez milyen okból történt. Az aláirás megtagadása a már meghozott határozat érvényességét nem érinti.
(7) A 7300/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 141. szám) rendelkezéseit ebben az eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
(8) A bizottság a nyugellátás csökkentését, illetőleg a nyugdijigény elvesztését kimondó valamennyi határozatát a jelen § (4) bekezdése szerint irásbafoglalva megküldi az illetékes miniszternek, aki a határozatnak az érdekelt részére való kézbesítése és a határozat végrehajtása iránt azonnal intézkedik.
(9) A nyugdijellátást számfejtő hivatal a miniszteri utasitást azonnal foganatositani és a bizottság döntésének eredményét a határozat alapján a 2. § (1) bekezdése értelmében készitett nyilvántartás második példányán, valamint az illető személy számfejtőlapján feljegyezni köteles.
(10) A bizottság működésének befejezése után az eljárására vonatkozó összes iratokat az illetékes miniszternek küldi meg, aki azok megőrzéséről gondoskodik.
(11) Az illetékes miniszter annak részére, akinek nyugellátását a bizottság nem érintette, erről a körülményről hivatalból értesitést ad ki és ezt az illetékes számfejtőhivatal utján kézbesitteti.
II. FEJEZET
9. § A R. 5. §-ában foglalt rendelkezéseket azokra az özvegyekre, akiknek tizennyolcadik életévét még be nem töltött gyermeke van, nem lehet alkalmazni.
10. § (1) A számfejtőhivatal haladéktalanul beszünteti a R. hatálya alá tartozó azoknak a nyugdijasoknak (nyugbéreseknek, stb.) a nyugellátását.
a) akik a 45. életévüket még nem töltötték be,
b) akiknek nyugdijazását (szabályszerü elbánás alá vonását) az igazolási eljárás során hozott jogerős határozat rendelte el, feltéve, hogy hatvanötödik életévüket még nem töltötték be,
(2) Az (1) bekezdés alá tartozó esetben sem lehet beszüntetni annak a nyugellátását, aki legalább 75%-os munka és keresetképtelenségét hatósági orvosi (honvédorvosi) bizonyitvánnyal igazolja. A már beszüntetett nyugellátást a legalább 75%-os munka- és keresetképtelenség igazolását követő hó 1. napjától kezdődően ujból folyósitani kell.
(3) A nyugdijellátás beszüntetése csak időleges és azt az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetben a negyvenötödik életév betöltésének, a b) pont alá tartozó esetben pedig a hatvanötödik életév betöltésének napját követő hó 1. napjától kezdődően az érdekelt kérelmére ujból folyósitani kell.
(4) A nyugellátás beszüntetéséről az érdekeltet a nyugellátást számfejtő hivatal irásban értesiti. Az értesitésben meg kell jelölni azt, hogy a nyugellátás beszüntetése a R. 5. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján történt-e. Közölni kell továbbá azt is, hogy a nyugellátás további folyósitását a jelen § (2), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezésekor kérni kell. Ha a (3) bekezdésben emlitett esetben az érdekelt az ellátás ujból váló folyósitását csak egy év eltelte után kéri, az ellátás csak a kérelem előterjesztését követő hó 1. napjától kezdődően folyósitható.
(5) A negyvenötödik életév betöltéséig a nyugellátás folyósitása ideiglenesen akkor is szünetel, ha az alkalmazottat a jelen rendelet hatálybalépését követő időpontban helyezik nyugalomba, illetőleg a nyugellátást a jelen rendelet hatálybalépését követően állapitják meg.
11. § (1) A R. 6. §-a alapján folyósitandó ellátás engedélyezését az érdekelt az illetékes minisztertől kérheti. A kérelem előterjesztésekor az érdekeltnek igazolnia kell vagyoni és jövedelmi viszonyait, munkaképességének csökkent voltát, továbbá mindazokat a körülményeket, amelyek az ellátás engedélyezését méltányossá és indokolttá teszik.
(2) A R. 6. §-a alapján folyósitható ellátást az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve, csak meghatározott időtartamra, ezen belül is csak addig engedélyezi, amig az engedélyezés alapjául szolgáló okok és körülmények változatlanul fennforognak.
III. FEJEZET
12. § (1) A R. hatálya alá tartozó olyan nyugdijas (nyugbéres, stb.), illetőleg özvegy, akinek a nyugellátásán felül bármilyen személyes tevékenységből származó bármilyen elnevezésü állandó vagy esetenkénti keresete, vagy pedig bármilyen forrásból származó jövedelme van, köteles ezt a keresetet vagy jövedelmet a nyugellátását számfejtő hivatalnak bejelenteni.
(2) Kereset cimén be kell jelenteni:
a) a szolgálati viszonyból származó kereset esetében annak esedékessége szerint az utolsó havi vagy heti teljes összeget;
b) tantiemadó köteles kereset esetében a tantiemadó alapjául szolgáló kereset összegét;
c) önálló kereseti tevékenységből származó kereset esetében az utolsó hónapban fizetett együttes kereseti és jövedelemadó összeget; a társascég tagja az együttes kereseti és jövedelemadó cimén befizetett összegnek reá eső hányadát.
(3) Jövedelem cimén be kell jelenteni:
a) házbirtokból származó jövedelem esetében az egy hónapra eső nyers házbérjövedelmet (haszonértéket);
b) a földbirtokból származó jövedelem esetében művelési ágak szerint elkülönitve a földbirtok kataszteri tiszta jövedelmét;
c) tőkevagyonból származó jövedelem esetében a kamat, osztalék és más hasonló cimen élvezett jövedelmet.
13. § (1) A keresetet vagy jövedelmet a keresethez vagy jövedelemjutáshoz számított tizenöt napon belül, a keresetnek vagy jövedelemnek emelkedését, csökkenését vagy megszünését a változás bekövetkezésétől számitott tizenöt napon belül kell bejelenteni.
(2) A 12. § alapján a bejelentést első izben az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig kell meglenni.
(3) Aki a bejelentést elmulasztja, vagy azt elkésve teljesiti, ugyszintén azt, aki valótlan adatokat jelent be, az általa ebből kifolyólag jogosulatlanul felvett ellátási összeg, illetőleg ellátási részösszeg erejéig vagyoni felelősséggel tartozik. Ezekben az esetekben a jogosulatlanul felvett ellátást, illetőleg ellátási részösszeget nem lehet jóhiszemüen felvett ellátásnak tekinteni. Az ellátásnak részleges beszüntetése esetén a nem jóhiszemüen felvett ellátási részösszeget téritményként elő kell irni és azt az ellátásnak továbbra is kifizetendő másik részéből le kell vonni. Az ellátásnak teljes beszüntetése esetén a nem jóhiszemüen felvett ellátási összeget közadók módjára be kell hajtani.
(4) A (3) bekezdésben megbatározott esetekben a vagyoni felelősségre vonáson kivül a R. 8. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.
14. § (1) Az a munkáltató, akitől a R. hatálya alá tartozó nyugdíjasnak (nyugbéresnek, stb.), illetőleg özvegynek keresete van, köteles ezt az ellátást számfejtőhivatalnál bejelenteni.
(2) A bejelentésben fel kell tüntetni a nyugdijas (nyugbéres, stb.), illetőleg özvegy
a) nevét, utoljára viselt állását (az özvegyeknél a férj utoljára viselt állását) és lakáscimét;
b) a munkáltató (hatóság, hivatal, üzem, vállalat, részvénytársaság, szövetkezet, stb.) cimét és székhelyét, a nyugdíjasnak (nyugbéresnek, stb.), illetőleg az özvegynek a munkáltatóhoz való szolgálati viszonyát és a kereset esedékessége szerint annak havi vagy heti teljes összegét.
(3) A munkáltatók bejelentéseiket a jelen rendelet 12. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelesek megtenni.
(4) Amennyiben cselekménye sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munkáltató, aki a jelen §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesiti, avagy tudva valótlan adatokat jelent be. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók.
(5) A kihágás miatt az eljárás a járásbiróság hatáskörébe tartozik.
15. § (1) A nyugellátásokat számfejtő hivatal megvizsgálja, hogy a hozzáérkezett bejelentések a 12-14. §-ban foglaltaknak megfelelnek-e. Amennyiben a bejelentés hiányos, a számfejtőhivatal az érdekeit nyugdijast a 13. § (3) bekezdésében és a R. 8. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a munkáltatót a 14. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre utalással a hiányok pótlására hivja fel.
(2) A 12., illetőleg 13. § rendelkezéseinek megfelelő bejelentés esetén a számfejtőhivatal kiszámitja a kereset vagy jövedelem havi összegét, annak az illetménynek havi összegét, amely a nyugdijast (nyugbérest, stb.), illetőleg özvegyeknél a néhai férjet tényleges szolgálatban állás esetében megilletné.
(3) Azt, hogy a keresetnek vagy jövedelemnek egy hónapra eső összegét. a 12. § alapján bejelentett adatok figyelembevételével az ellátást számfejtő hivatal miképen köteles kiszámitani, a pénzügyminiszter rendelettel állapitja meg.
(4) A tényleges szolgálatban állás esetén járó illetmények kiszámitásánál figyelembe kell venni mindazt a fizetés, családi pótlék, lakáspénz, bármilyen pótlék vagy pótdij vagy egyéb cimen járó Összeget, amelyre a nyugdijasnak (nyugbéresnek, stb.), illetőleg özvegyeknél a néhai férjnek igénye volna akkor, ha abban az állásban (fizetési osztályban, csoportban, fokozatban), amelyből nyugalomba helyeztetett még tényleges szolgálatot teljesitene.
16. § (1) Ha a 15. § (3) bekezdése szerint kiszámitott keresetnek vagy jövedelemnek és a teljes nyugellátásnak együttes havi összege a 15. § (4) bekezdése szerint kiszámitott illetmények havi összegét meghaladja, a nyugellátást a többlet erejéig be kell szüntetni (R. 7. § (1) bek.).
(2) A nyugellátást - tekintet nélkül a bejelentés időpontjára - a keresethez vagy a jövedelemhez jutás napját követő hó végével kell egészben vagy részben beszüntetni.
(3) A 13. § (2) bekezdése esetében a nyugellátást az 1946. évi szeptember hó végével kell egészben, illetőleg részben beszüntetni.
(4) A nyugellátásnak a kereset vagy jövedelem cimén való teljes vagy részleges beszüntetése minden esetben csak időleges. A nyugellátást az érdekelt kérelmére ujra folyósitani kell, amint megszünt az az ok, amely miatt a nyugellátást egészben vagy részben be kelleti szüntetni. Ebben az esetben a nyugellátást az ok megszünését követő hó 1. napjától, illetőleg ha a kérelmet az ok megszünését követőleg egy év eltelte után terjeszetették elő. a kérelem előterjesztését követő hó 1. napjától kezdődően kell folyósítani.
17. § A R. 7. §-ában, illetőleg a jelen rendelet 12-16. §-ában foglalt rendelkezéseket azokra
a nyugdijasokra (nyugbéresekre, stb.), illetőleg özvegyekre is alkalmazni kell, akiket a R. hatályba lépését (1946. évi junius hó 14. napja) követő időpontban helyeznek nyugalomba, illetőleg akiknek nyugellátását a R. hatálybalépését követő időpontban állapitják meg.
IV. FEJEZET.
18. § (1) Annál a nyugdijasnál (nyugbéresnél, stb.), illetőleg özvegynél, akinek nyugellátását a R., illetőleg a jelen rendelet alapján bármely okból részben beszüntették, az ellátás csökkentésének tartama alatt a végrehajtás szempontjából az ellátásnak a csökkentett összegét kell számításba venni. Ehhez képest az ellátásnak a végrehajtás alá vont része ujabb birói vagy hatósági rendelkezés nélkül a csökkentett öszszeghez igazodik.
(2) Ha az ellátást részben beszüntették s ennek következtében az (1) bekezdés értelmében a letiltás összege is csökken, erről a végrehajtatót (engedményest, stb.) a számfejtőhivatal a csökkentés okának és a letiltás ujabb Összegének közlése mellett haladéktalanul irásban értesiti.
(3) A számfejtő hivatal ugyancsak haladéktalanul értesiteni köteles a végrehajtatot arról la, ha a nyugellátást teljes egészében beszüntették.
(4) Az előző bekezdések rendelkezéseit az ellátás engedményezésének esetére is megfelelően alkalmazni kell.
19. § Ha az, akinek nyugellátását a R., illetőleg a jelen rendelet alapján bármely okból egészben vagy részben időlegesen beszüntették, ezen intézkedés alkalmazásának tartama alatt meghal, az elhalálozás napját kővető három hónapon át az arra igényjogosult hozzátartozóknak háromhavi készpénzjárandóság cimén azt a nyugellátást kell kifizetni, amelyet a nyugdijasnak (nyugbéresnek, stb.), illetőleg özvegynek ez alatt a három hónap alatt - életbenléte esetén - nyugellátás cimén ki kellett volna fizetni akkor, ha az ellátás időleges beszüntetésére nem került volna sor.
20. § A nyugdíjasoknak (nyugbéreseknek, stb.), illetőleg özvegynek egyéb jogai (OTBA szolgáltatásra, MÁV arcképes igazolványra való igényjogosultság, stb.) a nyugellátásnak a R., illetőleg a jelen rendelet alapján való időleges teljes beszüntetése sem érinti.
21. § A jelen rendelet alapján tett bejelentések és igazolások illetékmentesek.
22. § A jelen rendelet 6. § (2) bekezdésének és a 7. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában
a) a legfőbb állami számvevőszéki nyugdijasok (nyugbéresek, stb.), illetőleg özvegyek tekintetében illetékes miniszter helyett a Legfőbb Állami Számvevőszék Elnökét kell érteni,
b) az olyan nyugdijasok (nyugbéresek, stb.), illetőleg özvegyek tekintetében pedig, akiknek nyugellátását nem valamely miniszter tárcájának terhére folyósitják, azt a minisztert kell illetékesnek tekinteni, aki a nyugellátást folyósitó intézet (szerv, stb.) felett a főfelügyeletet gyakorolja.
23. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1946. évi julius hó 19-én.
Nagy Ferenc s. k.,
miniszterelnök
I. Melléklet a 8320/1946. ME rendelethez
II. Melléklet a 8320/1946. ME rendelethez
