8400/1946. (VII. 28.) ME rendelet

a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivételének ujabb szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A Magyarországon lakó természetes személyek és a Magyarországon székhellyel biró jogi személyek és cégek, az utóbbiak akkor is, ha jogi személyiségük nincs, legkésőbb az 1946. évi augusztus 15. napjáig kötelesek zárolt letétbe helyezni a jelen rendelet hatálybalépésekor tulajdonukban vagy birtokukban lévő, illetőleg bármilyen cimen rendelkezésük (kezelésük) alatt álló

a) külföldi fizetési eszközöket;

b) külföldi verésü aranyérméket;

c) szinaranyat; szinaranyon olyan aranyat kell érteni, amelynek finomsága legalább 998 ezredrész;

d) rudaranyat, aranytömböt, aranylemezt, félkészgyártmányt, bánya- és hordalékaranyat (tekintet nélkül azok aranytartalmára);

e) törtaranyat (tekintet nélkül annak aranytartalmára).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és cégek legkésőbb az 1946. évi augusztus hó 15. napjáig kötelesek bejelenteni a jelen rendelet hatálybalépésekor tulajdonukban vagy birtokukban lévő, illetőleg bármilyen cimen rendelkezésük (kezelésük) alatt álló

a) külföldön kibocsátott értékpapirokat (részvényeket, kötvényeket, zálogleveleket és ezek szelvényeit);

b) külföldi pénzértékre szóló, külföldi adóssal szemben fennálló követeléseket, ideértve a csekken, váltón, utalványon, takarékbetétkönyvön, stb. alapuló követeléseket is;

c) az ugyanazon személynek vagy közös háztartásban élő, ugyanazon családhoz tartozó több személynek (házastársak, felmenők, lemenők, testvérek) a tulajdonában vagy birtokában levő, illetőleg bármilyen cimen rendelkezése (kezelése) alatt álló, aranyból vagy arany felhasználásával készült ékszereket, műtárgyakat és használati tárgyakat, ha azok sulya (nyersarany sulya) összesen ötszáz grammot meghalad vagy ha azok sulya (nyersarany sulya) az ötszáz grammot nem haladja ugyan meg, de az emlitett tárgyak sem személyes használatra szolgáló, sem kegyeletből őrzött aranytárgyaknak nem tekinthetők.

(3) Nem esnek a letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelesség alá

a) a külföldi váltópénz;

b) a belföldi verésü aranyérmék;

c) a személyes használatra szolgáló, illetőleg kegyeletből őrzött ékszerek, műtárgyak és használati tárgyak, feltéve, hogy azok együttes sulya (nyersarany sulya) az ötszáz grammot nem haladia meg.

(4) Nem kell letétbehelyezni a jelen rendelet hatálybalépésének Időpontjában meglévő és az (1) bekezdés alá eső értékeket, ha azokat a tulajdonos a letétbehelyezésre megállapitott határidő eltelte előtt a Magyar Nemzeti Banknak megvételre felkinálja és a Bank az értékeket megveszi; ilyen esetben a Bank nem kutathatja azt, hogy ki a megvételre felkinált értékek tulajdonosa vagy birtokosa.

(5) A letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelesség a külföldi cégeknek Magyarország területén levő telepeit (fiókjait, képviseleteit) is terheli.

(6) A letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelesség a kötelezettet arra tekintet nélkül terheli, hogy az érték korábbi törvényes rendelkezések szerint bejelentés alá esett-e, vagy sem, továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátás aló! mentes volt-e (mentesült-e) vagy sem.

2. § (1) A jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értéket a Magyar Nemzeti Bank budapesti főintézeténél vagy bármelyik fiókintézeténél, a Postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti (Központnál, vagy a Magyar Nemzeti Bank által e célra kijelölt pénzintézeteknél kell letétbe helyezni. A Magyar Nemzeti Bank által kijelölt pénzintézet a közreműködést nem tagadhatja meg.

(2) A letétbehelyezett értékekről az átvevő pénzintézet névre szóló számozott elismervényt ad. Az átvevő helyek a Magyar Nemzeti Banknak a náluk letétbehelyezett értékekről, a letevők nevéről és ciméről jelentést tesznek.

3. § (1) A jelen rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt értékekre vonatkozó bejelentést a Magyar Nemzeti Bankhoz (Budapest, V., Szabadság-tér 8-9.) kell benyujtani. A bejelentés céljára a Magyar Nemzeti Bank által rendszeresitett nyomtatvány szolgál; ezt Budapesten a Bank főintézete, vidéken a Bank fiókintézetei bocsátják rendelkezésre. A más alakban tett bejelentést a Magyar Nemzeti Bank visszautasithatja és határidő kitüzésével uj bejelentést követelhet. Ha a bejelentést az uj határidőben szabályszerüen megteszik, azt ugy kell tekinteni, mintha már eredetileg kellő időben tették volna meg.

(2) A bejelentésre kötelezett a bejelentés alá eső értékek megóvása tekintetében a bejelentés megtétele után is a rendes gondossággal köteles eljárni. Tilos minden olyan intézkedés, amelynek következtében a Magyar Nemzeti Banknak a jelen rendeleten alapuló joga meghiusulhat, vagy jogállása hátrányosabbá válhat.

(3) Az I. § (2) bekezdése szerint bejelentés alá eső értékekkel a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül rendelkezni tilos.

4. § (1) A Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos

a) külföldi fizetési eszközben vagy aranyban fizetést teljesiteni vagy ilyen fizetést elfogadni;

b) külföldi fizetési eszközt, vagy aranyat kölcsön adni, vagy élők közötti más jogügylettel elidegeniteni, továbbá kölcsönvenni vagy élők közötti más jogügylettel megszerezni, elzálogositani, vagy zálogba venni;

c) belföldi fizetési eszközt külföldi fizetési eszközre, vagy aranyra, továbbá külföldi fizetési eszközt vagy aranyat belföldi fizetési eszközre, végül külföldi fizetési eszközt más külföldi fizetési eszközre vagy aranyra, illetőleg aranyat külföldi fizetési eszközre átváltani;

d) belföldi vagy külföldi fizetési eszközt, továbbá aranyat az ország területéről kivinni, vagy bármilyen módon kijuttatni az utazási forgalomban engedély nélkül kivihető belföldi pénz mennyiségét a pénzügyminiszter rendelettel állapitja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik külföldi fizetési eszköznek vagy aranynak devizakülföldi személytől (cégtől) való elfogadására, illetőleg megszerzésére. Az ilymódon megszerzett külföldi fizetési eszközt vagy aranyat a jelen rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell letétbehelyezni, illetőleg bejelenteni.

(3) A jelen § alkalmazásában aranyon érteni kell: mindenfajta aranyérmét, szinaranyat, az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt aranyötvözeteket, végül törtaranyat.

(4) A pénzhelyettesitő eszközök (csekkek, váltók, utalványok, takarékbetétkönyvek, stb.) a jelen § alkalmazása tekintetében a fizetési eszközzel esnek egy tekintet alá. Pénzhelyettesitő eszköz akkor esik külföldi fizetési eszközzel egy tekintet alá. ha külföldi nénzértékre szól és akár a fizetésre kötelezett lakhelye, akár a teljesités helye külföldön van.

5. § (1) A Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos olyan jogügyletet kötni, vagy olyan jogügylet kötésére ajánlatot tenni, amely külföldi fizetési eszköznek vagy aranynak (4. § (3) bekezdése) valóságos (effektiv) szolgáltatására irányul vagy olyan kikötést tartalmaz, amely szerint külföldi pénznemet vagy aranyat a hivatalos árfolyamot (átvételi árat) meghaladó árfolyam alapulvételével kell forintra, aranyra vagy más pénznemre átszámitani.

(2) A valósággal külföldi pénznemben, illetőleg aranyban való teljesités kikötésének tilalma nem vonatkozik devizakülföldi személynek devizabelföldi személlyel kelölt olyan ügyletére, amely a külfölddel való fizetési forgalmat, valamint a külföldi fizetési eszközök és az arany forgalmát korlátozó rendelkezésekbe nem ütközik, igy nem vonatkozik áruknak a fennálló korlátozások betartása mellett külföldre való kivitele, vagy külföldről való behozatala tárgyában, illetőleg azzal összefüggésben devizakülföldivel létrejövő ügyletre. Nem vonatkozik továbbá a tilalom az 1945. évi január hó 1. napja előtt létrejött ügyletben már megvolt kikötésnek ügyletujitás vagy tartozásátvállalás keretében történő ujbóli alkalmazására, ez a rendelkezés arra az esetre is áll, ha az 1945. évi január hó 1. napja előtt létrejött ügyletet az emlitelt időpont után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt megujitották.

6. § Belföldi hitelezővel szemben fennálló, az 1945. évi január hó 1. napja és a jelen rendelet hatálybalépése között keletkezett pénztartozást az adós forintban teljesitheti akkor is, ha a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően a külföldi pénznemben, aranyban vagy más helyettesithető jószágban (pl. terményben) valósággal (effektive) való teljesités köttetett ki. Ha az 1945. évi január hó 1. napja előtt létrejött kötelmet a felek az emlitett időpontot követően megujitották vagy a jövőben megujitják, a tartozást a jelen § alkalmazásában ugy kell tekinteni, mint amely az 1945. évi január hó 1. napja előtt jött létre.

7. § Aranyat sziniteni (választani) a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos. A Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján a szinités kizárólag az Állami Pénzverőben történik. A Bank azonban saját részére saját üzemében szinithet aranyat.

8. § A jelen rendeletben foglalt valamely tilalom ellenére kötött jogügylet semmis.

9. § (1) A letétbehelyezett értékeket a Magyar Nemzeti Bank az általa jegyzett, ilyen hiányában az általa megjelölt árfolyamon (átvételi áron) kiszámitott forintösszegért igénybe veheti; erről a Bank a letevőt megfelelő módon értesiti. Az olyan letétbehelyezett érték tekintetében, amelynek árfolyamát (átvételi árát) a Magyar Nemzeti Bank jegyzi, a Bank az átvételt - ha a letevő ezt kivánja - nem tagadhatja meg és az átvett érték forintellenértékét a letevőnek azonnal kifizeti.

(2) A bejelentésre kötelezett a bejelentett értékeket - a csupán bejelentési kötelesség alá eső aranytárgyak (1. § (2) bekezdésének c) pontja) kivételével - a Magyar Nemzeti Bank felhivására a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, illetve megjelölt árfolyamon (átvételi áron) kiszámitott forintösszegért köteles haladéktalanul a Bank rendelkezésére bocsátani. A Magyar Nemzeti Bank a felhivást bármikor kibocsáthatja és tértivevénnyel postára adott ajánlott levélben küldi meg a rendelkezésre bocsátásra kötelezettnek. A rendelkezésre bocsátás helyét, idejét és módozatait a Magyar Nemzeti Bank állapitja meg.

(3) A forint ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank annak fizeti ki, aki az értéket letétbe helyezte, illetőleg aki azt rendelkezésre bocsátotta.

(4) Az átszámításnál az arra a napra érvényes vételi árfolyam (átvételi ár) irányadó, amely napon

a) a Magyar Nemzeti Bank az értéket megveszi (igénybeveszi);

b) a Magyar Nemzeti Bank az általa kijelölt külföldi pénzintézet jóváiró értesitését megkapja.

(5) Ha a Magyar Nemzeti Bank az értékpapirt természetben veszi át. az ellenérték kiszámitására, az értékpapirnak az átvétel napját megelőzően utoljára jegyzett tőzsdei árfolyama, ha pedig az értékpapirnak tőzsdei árfolyama nincs, a forgalmi értéke az irányadó. A külföldi pénzben külföldön jegyzett árfolyamot a Magyar Nemzeti Banknak az értékpapir átvétele napján érvényes vételi árfolyamán kell forintra átszámitani. A Magyar Nemzeti Bank az értékpapirt ugy is átveheti, hogy azt a bejelentésre kötelezett utján vagy más módon értékesiti és a befolyó eladási ár forintellenértékét fizeti ki a bejelentésre kötelezettnek. Az átszámitásban a Magyar Nemzeti Banknak azon a napon érvényes vételi árfolyama az irányadó, amely napon az eladási árat a Magyar Nemzeti Banknak befizették, vagy a Magyar Nemzeti Banknak jóváirták.

10. § (1) A letétbehelyezésre, illetőleg bejelentésre kötelezett az igénybevétel, illetőleg a rendelkezésre bocsátás alól a Magyar Nemzeti Banktól mentesitést kérhet azon a cimen, hogy az értékre a termelés folytatásához vagy valamely más fontos gazdasági cél érdekében szüksége van. A letétbehelyezésre, illetve bejelentésre kötelezett - amennyiben a 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a letett érték megvételét a Magyar Nemzeti Banktól nem követelheti - az 1946. évi szeptember hó 15. napja után kérheti a Banktól, hogy a letétbehelyezett, illetve bejelentett értéket vegye meg vagy pedig adjon engedélyt ahhoz, hogy a kötelezett az értéket valamely, a kérelemben tüzetesen megjelölt, gazdasági szempontból hasznos célra ugyancsak pontosan megjelölt feltételek mellett másnak átengedhesse.

(2) Ha a Magyar Nemzeti Bank az (1) bekezdés alá eső kérelmet nem teljesili, a kérelmező e Magyar Nemzeti Bank döntésének kézhezvételétől számitott nyolc nap alatt a Magyar Nemzeti Bankhoz benyujtott beadványban felszólalhat. A felszólalás tárgyában háromtagu bizottság dönt, amelynek két tagiát a pénzügyminiszter, harmadik tagját pedig a Magyar Nemzeti Bank jelöli ki; a háromtagu bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság a Magyar Nemzeti Bankot nem kötelezheti az érték megvételére, hanem - amennyiben a Bank döntését nem hagyja helyben - mentesitheti az értéket, illetve engedélyt adhat az átengedésre. Ha a felszólalás az érték más részére történő átengedésének engedélyezésére ((1) bekezdés második mondata] irányul, a Magyar Nemzeti Bank az értéket az eljárás bármely szakában, de legkésőbb közvetlenül a bizottság döntése után megveheti.

(3) A felhasználást (átengedést) a kérelmező a Magyar Nemzeti Bank felhivására utólag igazolni köteles. Ha a kérelmező az értéket az engedélyezett célra egyáltalában nem, vagy csak részben használja fel, köteles a fel nem használt értéket a Magyar Nemzeti Bank által megállapitott határidő alatt a Bank rendelkezésére bocsátani,

11. § Annak ellenőrzésére, hogy a letétbehelyezésre, illetőleg bejelentésre kötelezett a jelen rendeletben meghatározott kötelességének eleget tett-e, a Magyar Nemzeti Bank felvilágositást kérhet és adatszolgáltatást kivánhat, továbbá a bejelentett értékre vonatkozó okmányok és bizonyitékok átadását kivánhatja, végül a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat. A vizsgálatot a Bank a Pénzintézeti Központ utján is foganatosithatja.

12. § A letétbehelyezésre vonatkozó adatokat, valamint a bejelentéseket bizalmasan kell kezelni, birói megkeresésre azonban közölni kell.

13. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése után szerzett és az 1. § rendelkezései értelmében letétbehelyezési vagy bejelentési kötelesség alá eső értékeket a jelen rendelet rendelkezései szerint kell letétbehelyezni, illetőleg bejelenteni. A letétbehelyezést, illetőleg bejelentést vagy eladást a szerzéstől vagy birtokbajutástól (kezelésbevételtől) számitott két nap alatt kell foganatositani. Ebbe a határidőbe a vasár- és ünnepnap nem számit be.

(2) Aki külföldről Magyarország területére visszaköltözik, a letétbehelyezés, illetőleg bejelentési kötelesség alá eső, de a jelen rendelet alapján le nem tett, illetőleg be nem jelentett értékeit - ideértve a külföldön szerzett Ily értékeket is - a határátlépéstől számitott nyolc nap alatt köteles letétbehelyezni, illetőleg bejelenteni.

(3) A jelen § alkalmazásában a letétbehelyezéssel, illetőleg a bejelentéssel egy tekintet alá esik az értéknek a Magyar Nemzeti Bank részére megvételre felkinálása, feltéve, hogy a Bank a felkinált értéket megveszi.

14. § A jelen rendeletben megállapitott kötelességek alól a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyminiszter hozzájárulásával, az esetek bizonyos csoportjára felmentést, illetőleg halasztást adhat.

15. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az aranyból vagy arany felhasználásával készült ékszerek, műtárgyak és használati tárgyak forgalmát az iparügyi, valamint a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza. Addig is, amig a rendeleti szabályozás megtörténik, az aranytárgyak előállitásával, feldolgozásával vagy forgalomba-hozatalával foglalkozó iparosok kereskedők) a jelen rendelet 1. §-ában megállapitott kötelességek teljesitésén kivül kötelesek az 1946. évi julius hó 27. napján üzletzáráskor fennálló állapot szerint leltárt felvenni az üzleti vagyonhoz tartozó mindenfajta aranyról (1. § (1) bekezdésének b)-e) pontjai) és aranytárgyról (1. § (2) bekezdésének c) pontja). Az 1946. évi julius 28. napjától kezdődően az emlitett iparosok (kereskedők) az aranytárgyak tekintetében lebonyolódó forgalmukról (vétel, eladás, csere, feldolgozás,;tb.) naponkint lezárt és cégszerüen aláirt nyilvántartást tartoznak vezetni.

16. § (1) Az ellen, aki a jelen rendeletben megállapitott letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelességének a megállapitott határidő alatt eleget tesz, nem lehet bűnvádi eljárást inditani amiatt, hogy a letétbehelyezett vagy bejelentett értékek tekintetében elmulasztotta a korábbi törvényes rendelkezésekben megállapitott bejelentést vagy rendelkezésre bocsátást és amiatt sem, hogy a külföldi fizetési eszközök, követelések, értékpapirok vagy az arany forgalmát korlátozó törvényes rendelkezések ütköző módon jutott az értékek birtokába. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre is, akik az emlitett cselekményeket olyan értékek tekintetében követték el, amelyek a jelen rendelet alapján nem esnek bejelentési, illetőleg letétbehelyezési kötelesség alá.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában már folyamatban levő bünvádi eljárást, kivéve, ha a bünvádi eljárás az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy mulasztás miatt olyan érték tekintetében van folyamatban, amely a jelen rendelet alapján nem esik bejelentési, illetőleg letétbehelyezési kötelesség alá.

17. § (1) Aki a jelen rendelet 1. §-ában, 9. §-ának (2) bekezdésében és 13. §-ában megállapitott valamelyik kötelességét vagy 3. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben, 4. és 7. §-ában foglalt valamelyik tilalmat megszegi vagy kijátssza - amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - bűntett miatt 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő; ha pedig a kötelezettet csupán gondatlanság terheli, a cselekmény vétség és 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő.

(2) Ha a cselekmény a közgazdaság érdekét sulyosan sértette, vagy veszélyeztette, a büntetés halál, feltéve, hogy a cselekményt üzletszerüen követték el, vagy az elkövető az 1922: XXVI. törvénycikk az 1931: XXXII. törvénycikk a 7160/1945. ME vagy a jelen rendelet alapján az 1945. évi julius 1. napja után elkövetett cselekmény miatt szabadságvesztés büntetésre már el volt itélve.

(3) Aki a jelen rendelet 5. vagy 15. §-aiban foglalt valamelyik tilalmat vagy kötelességei megszegi, vagy kijátssza, vagy a 10. § (3) bekezdésében előirt kötelességének nem tesz eleget, vétség miatt 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő.

(4) A Jelen rendeletben meghatározott büntett esetében a főbüntetésen felül a hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani.

(5) A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések miatt kiszabható vagyoni elégtételre vonatkozó rendelkezéseket (1922: XXVI. tc. 1. § (3) bekezdés és 1939: XIV. tc. 3. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy halál vagy életfogytiglani fegyház kiszabása esetén az elitéit egész vagyonának elkobzását el kell rendelni.

(6) A jelen rendelet alapján bűntett miatt elitélt személy iparjogositványát vagy kereső tevékenységének (foglalkozásának) folytatásához szükséges hatósági engedélyét vissza kell vonni, üzlethelyiségét pedig az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) rendelkezései szerint igénybe kell venni.

(7) Az elkobzásra, valamint arra az esetre, ha az elkobzást nem lehel alkalmazni vagy foganatositani, az 1922:XXVI. tc. 2. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény büntett vagy vétség.

(8) A bünügyi zárlat és a biztositási végrehajtás tekintetében az 1939: XIV. tc. 8. §-ának, a terhelt távollétében folytatott bünvádi eljárás tekintetében pedig az emlitett tc. 7. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

18. § (1) A jelen rendeletben meghatározott büntettek és vétségek miatt az eljárás a budapesti büntetőtörvényszéknél szervezett uzsorabiróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik.

(2) Az eljárásban az uzsorabiróságra megállapitott szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyalást a vádirat (vádinditvány) benyujtásától számitott három nap alatt meg kell kezdeni és azt érdemleges határozattal három nap alatt be kell fejezni, ez utóbbi határidő legfeljebb egy izben további három nappal hosszabbitható meg. Az 1922: XXVI. tc. 6. §-ának, ugyszintén a 7070/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3225. o.) 2. §-ának, a 9060/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 7.778. o.) 4. §-a első bekezdésének rendelkezéseit a jelen rendelet alapján folyó eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha az uzsorabiróság a tényállást az előző bekezdésben megállapitott idő alatt tisztázni és igy a tárgyalást érdemleges határozattal befejezni nem tudja, az eljárást az általános szabályok keretében, de soronkivül kell lefolytatni.

19. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi julius hó 17-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök