4000/1946. ME rendelet

az üzlethelyiségek bérlete és albérlete tárgyában

A minisztérium az 1946. VI. tc 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

Az üzlethelyiségek fogalma

(1) A jelen rendelet alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - üzlethelyiség alatt érteni kell azt a helyiséget (gyár, műhely, áruház, bolt, raktár, iroda, fülke, kapualja stb.), amelyet akár bérleti, akár albérleti jogviszony alapján ipar vagy kereskedés folytatásának céljára bérelnek, illetőleg tulajdonjog, haszonélvezeti jog alapján vagy a bérlet fogalma alá nem tartozó más jogcímen ilyen célra használnak, továbbá azt a helyiséget is, amelyet nem iparjogositványhoz kötött, hanem olyan kereső tevékenység (foglalkozás) folytatására bérelnek, illetőleg használnak, amelynek folytatásához hatósági engedély szükséges. Üresen álló helyiség abban az esetben minősül üzlethelyiségnek, ha azt utoljára az előbbi rendelkezésben megjelölt célra bérelték, illetőleg használták.

(2) Nem minősül üzlethelyiségnek:

a) az a helyiség, amelyet részben ipar vagy kereskedés, illetőleg az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kereső tevékenység fotytatására, részben lakásul bérelnek. Illetőleg használnak

b) a lakással kapcsolatos helyiség;

c) a fogadó (szálló, penzió) ipar keretében szállás céíjára szolgáló helyiség;

d) a jelen rendelet hatálybalépése után épült uj házban levő helyiség.

(3) Az (1) bekezdésben nem emlitett keresőtevékenység folytatására bérelt vagy használt helyiséget (orvosi rendelő, mérnöki, ügyvédi, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő, hites könyvvizsgáló irodája, képzőművész műterme stb.) a jelen rendelet alkalmazásában lakásnak kell tekinteni.

(4) A jelen rendelet 7-15. §-ában, valamint a 16. §-a (1) bekezdésének (1) pontjában foglalt rendelkezések a mozgófényképüzem, a színjátszás és egyéb, a szórakoztatás céljára bérelt, illetőleg használt helyiségre nem vonatkoznak.

2. §

Üzlethetyiség albérlete alapján járó bér emelése

(1) Az 5777/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 1976. lap) 1. §-ának a béremelést tiltó rendelkezései az üzlethelyiség albérlete tekintetében az alábbi (2), (3) és (4) bekezdések rendelkezései értelmében módosíttatnak.

(2) Az üzlethelyiség albérletére vonatkozóan határozatlan időtartamra kötött szerződés alapján járó bért (albérleti dijat, albért) - ideértve az esetleges különdíjakat és mellékszolgáltatásokat is - éves albérlet esetében az első albérleti évet követő, havi albérlet esetében pedig az első hat hónap elteltét követő időre emelni lehet. A jelen rendelet hatálybalépésekor már fennálló albérlet esetében az emlitett első év, illetőleg első hat hónap elteltét a jelen rendelet hatálybalépésétől kell számítani.

(3) Az emelés mértéke az emelés alá kerülő bérrel együtt éves bérlet esetében nem haladhatja, meg az albérlő által az emelést közvetlenül megelőző évben, havi bérlet esetében pedig az emelést közvetlenül megelőző hat hónap alatt elért nyers üzleti bevétel 5%-át.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis.

(5) Az 5777/1941. ME rendelet 4. és 5. §-ának rendelkezései a jelen § alkalmazásában is irányadók.

3. §

Üzlethelyiség további albérletbe adásának tilalma

Az albérlő az üzlethelyiséget - akár egészen, akár részben - sem a bérbeadó; sem a bérlő hozzájárulásával további albérletbe nem adhatja. Az ezzel a rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis.

4. §

Üzlethelyiség bérletének felmondása

(1) A bérbeadó az üzlethelyiségnek határozatlan időtartamra szóló, bérlete rendes felmondással nem szüntetheti meg.

(2) Az üzlethelyiségnek a jelen rendelet hatálybalépése előtt határozott időtartamra kötött bérlete, ha az a már korábban hatályban volt jogszabályok értelmében határozatlan időtartamúvá még át nem alakult, határozatlan időtartamra meghosszabbodik, feltéve hogy a bérlő a bérleti szerződés további fenntartására irányuló szándékáról a bérbeadót legalább három hónappal az eredetileg kikötött határozott időtartam lejárta előtt - ha pedig ez az időtartam a jelen rendelet hatálybalépése után négy hónapon belül jár le, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt -ajánlott levélben értesiti.

(3) A jelen § rendelkezései nem érintik a bérbeadónak az üzlethelyiség bérletének rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondására vonatkozóan a fennálló jogszabályok szerint megillető jogát.

5. §

Üzlethelyiség albérletének felmondása

(1) A bérlő az üzlethelyiségnek határozatlan időre szóló éves albérletét az első albérleti év eltelte előtti időre, havi albérletéi az első hat hónap eltelte előtti időre, béremelés esetében pedig a magasabb bér esedékességétől számitott további első év, illetőleg első hat hónap eltelte előtti időre rendes felmondással megszüntetni nem jogosult. A jelen rendelet hatálybalépésekor már fennálló albérlet esetében az emlitett első évet. Illetőleg első hat hónapot a jelen rendelet hatálybalépésétől kell számítani. Az ezekkel a rendelkezésekkel ellenkező megállapodás semmis.

(2) A bérlő az üzlethelyiségnek mind a határozott, mind a határozatlan időtartamra kötött albérletét rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha az albérlő magatartása a bérlőt vagy ugyanannak a bérlőnek más albérlőjét ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatásában nagy mértékben akadályozza vagy az albérlet fenntartása az albérlő magatartása következtében a bérlőre vagy ugyanannak a bérlőnek más albérlőjére nézve egyébként válik elviselhetetlenné.

(3) A bérlő a (2) bekezdés értelmében gyakorolható rendkívüli felmondással az albérletet - tekintet nélkül arra, hogy mennyi az albérlet rendes felmondási ideje - bármikor tizenöt napra szüntetheti meg. A felmondást ajánlott levélben kell közölni és abban a felmondás alapjául szolgáló okot meg kell jelölni.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezései nem érintik a bérlőnek azt a jogát, amely őt az üzlethelyiség határozott vagy határozatlan időtartamra kötött albérletének a (3) bekezdésben nem emlitett okra alapitható rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondása tekintetében a fennálló jogszabályok szerint illeti meg.

(5) Az előző bekezdések rendelkezései nem érintik az albérletnek a jelen rendelet hatálybalépése előtt joghatályosan történt felmondását.

6. §

Határozott időtartamra kötött albérleti szerződés időtartamának meghosszabbodása

Az üzlethelyiségre vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépése előtt határozott időtartamra kötött albérleti szerződés időtartama az albérleti idő lejártával határozatlan időtartamra meghosszabbodik, feltéve hogy az albérlő az albérleti szerződés további fenntartására irányuló szándékáról a bérlőt legalább egy hónappal az időtartam lejárta előtt - ha pedig ez az időtartam a jelen rendelet hatálybalépése után egy hónapon belül jár le, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt - ajánlott levélben értesiti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött olyan albérleti szerződésre, amelynek időtartama egy év vagy annál rövidebb.

7. §

Üzlethelyiség igénybevétele

(1) Ipari vagy kereskedelmi vagy az 1. § (1) bekezdésében említett egyéb kereső tevékenységet, avagy kizárólagosan közcélú tevékenységei folytatni kívánó bérlő kijelölése (8. §) céljából igénybe lehet venni azt az üzlethelyiséget:

a) Amelyre vonatkozóan a bérleti jogviszony vagy a használat jogcíme megszűnt;

b) amelyben az igénybevételi eljárás folyamatbavételét közvetlenül megelőző három hónapon át a bérlő, illetőleg a használó az iparjogositvány, illetőleg az 1. § (1) bekezdésében emlitett hatósági engedély rendeltetésének megfelelő tevékenységet nem folytatott;

c) amelynek bérlőjéről vagy használójától iparjogositványát vagy az 1. § (1) bekezdésében említett hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, avagy annak hatálya bármely okból megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt üzlethelyiseget akkor is igénybe lehet venni, ha a bérlet vagy a használat határozott időre szól.

(3) Az illetékes hatóság által romépületté nyilvánított épületben levő üzlethelyiséget igénybevenni nem lehet.

(4) Ha az, igényelt üzlethelyiséget utoljára gyógyszertár céljára bérelték, illetőleg használták, art csak gyógyszertár céljára lehet igénybe venni, kivéve ha abban a községben (városban), illetőleg gyógyszertári körzetben, amelyben az igényelt üzlethelyiség van, a tiszti főorvos megállapítása szerint az igényjogosult részére a gyógyszerészi tevékenység folytatására alkalmasabb más helyiség vehető igénybe.

(5) Az üzlethelyiséget bérlő vagy használó halála esetében a bérleti jogviszonyt, illetőleg a használatot az igénybevétel szempontjából nem lehet megszüntetnek tekinteni, ha a meghalt bérlő (használó) által gyakorolt ipar folytatására jogosult (1922. XII. tc. 7-8. §) a bérleti (használati) jogviszonyba belép. Ez a szabály arra az esetre is áll, ha a meghalt bérlő (használói ipari (kereskedelmi) tevékenységét lemenője saját iparjogositványa alapján kivánja a meghalt bérlő (használó) által bérelt (használt) üzlethelyiségben folytatni.

(6) Ha az (5) bekezdésben említett belépési jog gyakorlása tekintetében a lakásbérleti szabályrendelet (1912. LIV. tc. 102. §) másképen nem rendelkezik, a belépési jogot a bérlő (használói halálától számított tizenöt nap alatt a bérbeadóhoz, illetőleg az ingatlan bérbeadása felől a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosulthoz intézett ajánlott levélben kell érvényesíteni.

(7) Az 1. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezések nem zárják ki az ott említett helyiség igénybevételét, ha azt műszakilag akként lehet megosztani, hogy a megosztás következtében önálló és rendeltetésszerűen használható egy vagy több lakás és ugyanilyen egy vagy több üzlethelyiség keletkezzék.

(8) Albérlet céljára üzlethelyiséget nem lehet igénybe venni.

(9) Nem iparjogositványhoz, hanem hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenység folytatásának céljára bérelt, illetőleg használt üzlethelyiség igénybevételéhez az engedélyező hatóság hozzájárulása szükséges.

(10) Annak a kereskedőnek (iparosnak) az üzlethelyiségét, akinek iparjogositványa a 3300/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 69. szám) alapján vesztette hatályát, az iparjogosítvány hatályának megszűnését követő hatvan nap eltelte előtt igénybe venni nem lehet.

(11) A minisztérium külön rendelettel szabályozza azt a kérdést, hogy az ingatlan tulajdonosét, illetőleg az ingatlan bérbeadása felöl a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult személyt a háborús események következtében elpusztult vagy megsérült, de az általa helyreállitott üzlethelyiségre vonatkozóan a szabad bérbeadás joga milyen feltételek fennállása esetében illeti meg.

8. §

Az igénybevett üzlethelyiség bérlőjének kijelölése

(1) Az igénybevett üzlethelyiség bérlőjét a közigazgatási hatóság (12. §) jelöli ki.

(2) A bérlő kijelölését nyilvános pályázat előzi meg. A pályázatot az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság hivatali helyiségében, valamint a hivatali helyiséget magábanfoglaló épület kapubejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán nyolc napon át - községben levő üzlethelyiségre vonatkozóan ezenfelül a községi előljáróság hivatali helyiségében is egyidejűleg -szembetűnő helyen és módon ki kell függeszteni továbbá az említett nyolc napon át szembetünő és könnyen olvastató hirdetmény alakjában az üzlethelyiség külső részén (boltkapuzatán, bejáratán) vagy kirakatában közzé kell tenni. A pályázatban pontosan meg kell jelölni az üzlethelyiség fekvését (város vagy község, ut stb. neve, házszám, esetleg helyrajzi szám), az üzlethelyiség alapterületét négyzetméterekben számítva, a bérletéért vagy használatáért utoljára fizetett ellenértéknek (használat esetében a házadó alapjául utoljára megállapított haszonértéknek) egy évre számitott összegét, továbbá azt, hogy az üzlethelyiség jelenlegi állapotában használható-e s ha nem, a használhatóságához milyen helyreállitási munkálatok elvégzése szükséges és végül a pályázat határidejét, amely a kifüggesztés utolsó napján veszi kezdetét s az ettől a naptól számított nyolcadik napon jár le.

(3) Bérlőül csak azt lehel kijelölni, aki a pályázatban résztvett és akinek érvényes iparjogositványa, illetőleg a kereső tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélye van vagy ennek megadását az illetékes hatóság megfelelő üzlethelyiség bérlőjéül való kijelölése esetére kilátásba helyezte.

(4) Nem lehet bérlőül kijelölni azt az igénylőt, akinek igazolási ügyében az eljárást jogerősen nem fejezték be, kivéve ha igazoló nyilatkozatát az igozalására illetékes bizottságnál már benyújtotta és annak benyújtásától számított hatvan nap alatt igazolási ügyében érdemleges határozatot nem hoztak.

(5) Nem lehet bérlőül kijelölni azt az igénylőt:

a) aki szabadságvesztésbüntetést megállapító jogerős ítélet hatálya alatt áll;

b) akit a népbiróság jogerős ítéletével az 1945. VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 1440/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 19. szám) 1. §-a alapján öt évre eltiltott attól, hogy abban a községben (városban), amelyben az igényelt üzlethelyiség van, foglalkozását folytassa, ha még az öt év el nem telt;

c) akit az igazolási ügyében hozott jogerős határozat iparjogositványától, illetőleg a kereső tevékenységének folytatásához szükséges hatósági engedélyétől megfosztott;

d) akit az igazolási ügyében hozott jogerős határozat eltiltott attól, hogy abban a községben (városban), amelyben az igényelt üzlethelyiség van, iparát, illetőleg kereső tevékenységét folytassa, ha még a tilalmi idő el nem telt;

e) aki háborús vagy népellenes cselekménye, illetőleg magatartása miatt rendőrhatósági őrizet (internálás) vagy felügyelet alatt áll.

(6) Ha a kijelölt bérlő igazolási ügyében a kijelölés után hoznak az (5) bekezdés c) vagy d) pontjában emlitett határozatot, a kijelölés annak a bérévnegyednek a végén, amelyben az igazolási ügyben hozott határozat jogerőre emelkedik, hatályát veszti.

(7) Ha ugyanazt az üzlethelyiséget több igényjogosult igényli, a lehetőséghez képest az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni azt:

a) akinek a nemzeti ellenállásimozgalomban vagy a németellenes szabadságharcban szerzett érdemeit a 7200/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 130. szám) értelmében elismerték, úgyszintén azt, aki a legutóbbi világháborúban a német haderő ellen, mint partizán harcolt;

b) akinek, mint visszatért hadifogolynak az üzlethelyiségének visszabocsátása iránt előterjesztett kérelmét a 9. § (5) bekezdésének b) vagy d) pontja értelmében teljesíteni nem lehet;

c) akinek üzlethelyiségét a hatóság a 9. § alapján igénybevette;

d) aki hadigondozott;

e) aki többgyermekes családfenntartó;

f) aki már a jelen rendelet hatálybalépése előtt mint önálló iparos vagy kereskedő működött, úgyszintén - amennyiben nem hadigondozott- az, aki a meghalt bérlő által gyakorolt ipar (kereskedési folytatására jogosult (1922. VII. tc. 7-8. §);

g) akit a demokratikus honvédség kötelékéből kifogástalan katonai szolgálat teljesítése után elbocsátottak;

h) aki az igényelt üzlethelyiségben albérlőként folytat iparjogosítványhoz, illetőleg hatósági engedélyhez kötött tevékenységet.

(8) Az ugyanazon vagy különböző jogcímen pályázók közül előnyben kell részesíteni azt, aki a háborús események következtében teljesen elpusztult vagy megsérült üzlethelyiségnek az igénybevételt elrendelő határozatban megszabott határidő alatt saját költségén való helyreállítására kötelezettséget vállal. Ha ilyen esetben a kijelölt bérlő helyreállitási kötelezettségét a megszabott határidő alatt nem vagy nem megfelelően teljesiti, a közigazgatási hatóság az igénybevételt elrendelő határozatnak, a bérlő kijelölésére vonatkozó részét hatályon kivül helyezi és az üzlethelyiség bérlőjéül uj pályázat alapján mást jelöl ki.

(9) A kijelölésért a beadvány után helyhatósági szabályrendelet alapján járó dijon felül semmiféle cimen sem szabad dijat szedni.

(10) Ha a (2) bekezdésben szabályozott pályázat alapján az üzlethelyiség igénybevétele, illetőleg bérlőül való kijelölése céljából igényjogosult nem jelentkezik, illetőleg az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság (12. §) a 15. § rendelkezéseinek megfelelően bejelentett üzlethelyiség uj bérlőjét a pályázat határidejének utolsó napjától számított harminc nap alatt nem jelöli ki, az üzlethelyiséggel rendelkezni jogosult személy szabadon választhat bérlőt, azzal azonban, hogy az üzlethelyiséget nem adhatja bérbe annak, akit a (4) vagy az (5) bekezdés értelmében bérlőül kijelölni nem lehet. Az ezzel a rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis.

(11) Az előbbi bekezdésben emlitett szabad bérbeadás esetének kivételével üzlethelyiséget sem bérbe, sem használatba adni vagy venni nem szabad.

9. §

Üzlethelyiség visszabocsátása

(1) A hadifogságból visszaiért iparos vagy kereskedő, vagy az 1. § (1) bekezdésében megjelölt egyéb kereső tevékenységet folytató személy, ha az általa bérleti jogviszony alapján vagy más jogcímen használt üzlethelyiség használatát távolléte alatt akaratán kivül fekvő okból elvesztette, az elvesztett üzlethelyiség használatába való visszabocsátását igényelheti.

(2) A hadifogságból visszatért iparos vagy kereskedő iparjogosítványának hatályát a jelen § alkalmazásában nem lehet megszüntnek tekinteni amiatt, hogy iparát az 1922. XII. tc. 71-72. §-ában meghatározott egy évi határidő alatt nem kezdette meg, illetőleg azt egy éven át egyfolytában nem űzte. A most emlitett határidők, a már visszatértekre nézve a jelen rendelet hatálybalépésének napján, az ezután visszatérőkre nézve pedig visszatérésük napján veszik kezdetüket.

(3) A 8. § (3), (4), (5) és (8) bekezdését a jelen §-ra alapított igény elbírálásánál megfelelően alkalmazni kell.

(4) A jelen § alapján visszabocsátásnak nincs helye olyan üzlethelyiségre nézve, amelyet gyógyszertár céljára bérelnek vagy használnak, továbbá a helyhez kötött kereső tevékenység folytatását engedélyező határozatban megjelölt üzlethelyiségre nézve.

(5) A visszabocsátás iránt előterjesztett kérelmet nem lehet teljesíteni:

a) ha az igénylő az üzlethelyiség albérlője volt;

b) ha az üzlethelyiség a háborús események következtében használhatatlanná vált és annak helyreállításét az üzlethelyiség bérlője vagy használója végezte el vagy a helyreállítás költségeit ő viselte;

c) ha az igénylő ugyanabban a községben (városban) bérleti jogviszony alapján vagy más jogcimen olyan üzlethelyiséggel rendelkezik. amelyet tevékenységének folytatására- annak terjedelmét figyelembevéve - alkalmas helyiségnek kell tekinteni;

d) ha az üzlethelyiség bérlője vagy használója a kincstár, a törvényhatóság vagy a község, köztestület vagy a kezelésük alatt álló alapítvány, avagy közüzem, közintézet vagy közintézmény.

(6) Visszabocsátásnak az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben is helye van, ha az igénylő kötelezettséget vállal arra, hogy a helyreállitás költségeit annak aki azokat kifizette, a költségeknek a visszabocsátásakor fennálló értékében megtáriti. Ilyen esetben sincs azonban a visszabocsátásnak helye akkor, ha a bérlő az üzlethelyiséget egy évet meghaladó időn át bérelte vagy használta.

(7) Az igényt - ha ez az igénylő és az üzlethelyiséget bérlő, illetőleg használó összes körülményeinek beható mérlegelése után méltányosnak és gyakorlatilag keresztülvihetőnek mutatkozik - az üzlethelyiségnek közöttük való tényleges megosztása utján is ki lehet egyenlíteni. Ilyen esetben az ügy összes körülményeinek beható egybevetése alapján, a méltányosság szerint kell elbírálni, hogy az üzlethelyiség megosztásával járó költséget melyik fél köteles, illetőleg a felek milyen arányban kötelesek viselni.

(8) Az igényi a jelen rendelet hatálybalépése előtt visszatért igénylő a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt, az ezután visszatérő igénylő pedig a visszatérésének napjától számított hatvan nap alatt terjesztheti elő. Az. aki ez alatt a határidő alatt igényének érvényesítésében elháríthatatlan akadály miatt gátolva van, igényét az akadály megszűnésétől számitott három hónap alatt érvényesítheti. Az 1947. évi június hó 30. napja után visszabocsátásra irányuló igényt érvényesiteni nem lehet.

(9) Az igényt érvényesítő beadványt az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóságnál (12. §) kell benyújtani. A beadványban részletesen elő kell adni és megfelelően bizonyítani kell az igény megalapozására szolgáló adatokat.

(10) A (6) bekezdésben szabályozott esetben az eljáró hatóság határozatának végrehajtását csak akkor rendelheti el, ha az igénylő a helyreállítás költségeinek megtérítését hiteltérdemlően igazolta.

10. §

Az üzlethelyiség igénybevételével és visszabocsátásával kapcsolatos egyes magánjogi kérdések

(1) Igénybevétel (7.-8. §) vagy visszabocsátás (9. §) esetében az igénybevett, illetőleg a visszabocsátott helyiségre nézve fennálló bérleti jogviszony az igénybevételt, illetőleg a visszabocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő naptári hónap végén megszűnik s a megszünés napját követő napon a bérbeadó és a kijelölt bérlő között uj bérleti jogviszony keletkezik.

(2) Igénybevétel vagy visszabocsátás esetében a bérlet időeelőtti megszűnése miatt kártérítésnek nincs helye.

(3) Az üzlethelyiség bérlőjét, illetőleg használóját az üzlethelyiségnek eredeti állapotába való visszahelyezésére vagy az ebből eredő költségek megtérítésére az igénylővel szemben kötelezni nem lehet.

(4) Az üzlethelyiség bérlőjét, illetőleg használóját az általa eszközölt beruházások elvitelére vagy azok értékének megtérítésére vonatkozó jog az általános jogszabályok szerint illeti meg.

(5) A (3) vagy a (4) bekezdésben szabályozott kérdésben a felek között felmerülő vita az igénybevételt, illetőleg a visszabocsátást nem akadályozza.

(6) A bérbeadó és a kijelölt, illetőleg az üzlethelyiség használatába visszabocsátott igénylő közötti bérleti jogviszonyra a bérleti jog általános szabályait a (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Ha a bérbeadó és az igénylő a bér, az esetleges különdíjak és jogszabályban vagy hatósági rendelkezéssel összegszerűen meg nem állapított mellékszolgáltatások összegében, avagy a bérlet egyéb feltételeiben nem tudnak megállapodni, azokat az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság állapítja meg. A bérösszeget olyan összegben kell megállapitani, amilyent a községben (városban) hasonló üzlethelyiség bérösszege cimén fizetnek. Az esetleges különdíjak és az említett mellékszolgáltatások összegét, valamint a bérlet egyéb feltételeit a megszűnt bérleti szerződés rendelkezéseinek, ilyenek hiányában a vonatkozó helyhatósági szabályrendeletnek, szabályrendeleti rendelkezés hiányában pedig a helybeli szokásoknak megfelelően kell megállapitani.

(8) Az igénybevételnek a 7. § (1) bekezdése b) és e) pontjában megjelölt esetéből, valamint visszabocsátás (9. §) esetében az üzlethelyiségre vonakozóan fennálló albérlet az igénybevételi, illetőleg a visszabocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkednének napját követő naptári hónap végén szűnik meg.

11. §

Üzlethelyiségek cseréje és átruházása. Bérlőtárs belépése a bérleti jogviszonyba

(1) A bérlő üzlethelyiségét a bérbeadó hozzájárulása nélkül is más bérlő üzlethelyiségével kölcsönös megegyezés alapján elcserélheti, továbbá üzletét átruházhatja (1908. LVII. tc.) és bérlőtársat vehet maga mellé feltéve, hogy ennek következtében a bérbeadó hátrányosabb helyzetbe nem kerül.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kötött szerződés érvényes létrejöveteléhez az üzlethelyiségre vonatkozó bérteli jogviszony tekintetében a közigazgatási hatóság (12. §) jóváhagyása szükséges. A hatóság a jóváhagyást csak abból az okból tagadhatja meg, hogy a csere vagy az üzlet átruházása, illetőleg bérlőtársnak a bérleti jogviszonyba való belépése következtében a bérbeadó hátrányosabb helyzetbe kerül vagy az (1) bekezdés értelmében kötött szerződés a jelen rendelet kijátszását célozza.

(3) Bérlőtársnak a bérleti jogviszonyba való belépése esetében az (1) bekezdés értelmében kötött szerződés érvényes létrejöveteléhez a hatóságnak a (2) bekezdésben említett hozzájárulása nem szükséges, ha a bérleti jogviszonyba belépő bérlőtárs a bérlő házastársa vagy egyenesági fel- vagy lemenő rokona, avagy annak következtében válik a bérlő üzlettársává, hogy a bérlő egyéni cége társas cégge (közkeresti, letéti vagy korlátolt felelősségű társasággá) alakul át.

(4) Az (1) bekezdésben említett szerződésről a bérlő a bérbeadókat legalább nyolc nappal a szerződésnek hatósági jóváhagyás végett, való bemutatása előtt ajánlott levélben lakáscímeik pontos közlése mellett értesíteni kötetesek. Bármelyik bérbeadó az értesités hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt bírói uton kérheti annak megállapítását, hogy a csere, az üzlet átruházása, illetőleg a bérlőtárs belépése következtében hátrányosabb helyzetbe kerül.

(5) A közigatgatási hatóság az (1) bekezdés értelmében kötött szerződést csuk akkor hagyhatja jóvá, ha a bérlők hiteltérdemlően igazolják, hogy a bérbeadó (bérbeadók) a szerződéshez hozzájárult (hozzájárultak), hozzájárulás hiányában pedig azt, hogy a biróság a bérbeadó keresetét jogerős ítéletével elutasitotta, illetőleg azt, hogy a keresetet a (4) bekezdésben megállapított határidő alatt a bérbeadó nem - csere esetében egyik bérbeadó sem - indította meg.

(6) Csere és üzletáruházás esetében a hatálybalépésére nézve a szerződésben megállapított napon, ilyen megállapítás hiányában pedig a jóváhagyás napján kezdődő hatállyal a bérleti szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek tekintetében az uj bérlő lép a korábbi bérlő helyébe. A bérlőtárs a hatóság jóváhagyásának napján lép a bérleti jogviszonyba.

12. §

Eljáró hatóságok. Jogorvoslat

(1) Az üzlethelyiség igénybevétele (7. §), az igénybevett üzlethelyiség bérlőiének kijelölése (8. §), az üzlethelyiség visszabocsátása (9. §), a bérösszegnek és a bérlet egyéb feltételeinek igénybevétel és visszabocsátás esetében szükséges megállapítása (10. § (7) bek.), továbbá az üzlethelyiségek cseréje, üzletátruházás vagy bérlőtárs belépést esetében szükséges jóváhagyás (11. §) elsőfokon nagy- és kisközségekben a járási főjegyző, városokban a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Másodfokon:

a) az a miniszter jár el, aki az üzlethelyiségben utoljára folytatott ipar vagy kereskedés folytatásához szükséges iparjogositvány megadása felől végső fokon határoz;

b) a 7. § (9) bekezdésében emlitett esetben - amennyiben az üzlethelyiségben utoljára iparjogositványhoz kötött tevékenységet nem folytattak - a hatósági engedély megadása felől végső fokon határozni hivatott miniszter

c) az a) pont, illetőleg a b) pont szerint illetékes miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértve jár el abban az esetben, ha az ügyben kizárólagosan emberbaráti vagy közegészségügyi tevékenységet folytatni kívánó igénylő van érdekelve;

d) az a) pont, illetőleg a b) pont szerint illetékes miniszter a miniszterelnökkel egyetértve jár el a pontban nem említett, kizárólagosan közcélú tevékenységet folytatni kivánó igénylő érdekeltsége esetében.

(3) Az igénybevétel, illetőleg a visszabocsátás tárgyában hozott véghatározat ellen használt fellebbezésnek nincs, halasztó hatálya, ha az csupán a véghatározatnak a bérösszeget vagy a bérlet egyéb feltételeit megállapító része ellen irányul.

13. §

Üzlethelyiség igénybevételével és visszabocsátásával kapcsolatos építkezés

(1) Az üzlethelyiség igénybevételével és visszabocsátásával kapcsolatban akár átalakítás, akár helyreállítás utján végrehajtandó építkezés feltételeit az országos építésügyi kormánybiztos állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság köteles véghatározatának meghozatala előtt az igénylőt felhívni, mutasson be helyhatósági bizonyítványt annak igazolására, hogy az üzlethelyiség megosztása vagy használható állapotba helyezése céljából milyen építkezési munkálatok végrehajtsa szükséges és az ügynek a helyhatósági bizonyítvánnyal kiegészitett minden iratát az (1) bekezdésben emlitett feltételek megállapitása és közlése céljából az országos építésügyi kormánybiztosnak (vidéken az illetékes kormánybiztosi kirendeltségnek) megküldeni. A kormánybiztosnak az építkezéshez való hozzájárulást megtagadó, valamint az építkezés műszaki vagy egyéb feltételeit megállapító határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye és ahhoz az eljáró közigazgatási hatóság véghatározatának meghozatalánál alkalmazkodni köteles. Az épitkezésnek a kormánybiztos által megállapított feltételeit a véghatározatba kell foglalni.

(3) Az országos épitésügyi kormánybiztosnak a (2) bekezdés értelmében hozott határozata nem mentesiti az építtetőt az építkezéshez a fennálló jogszabályok szerint szükséges építkezési engedély megszerzése, illetőleg bejelentés alól.

14. §

Végrehajtás

(1) A jelen rendelet alapján hozott közigazgatási véghatározat végrehajtásáról az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság gondoskodik.

(2) Az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából szükség esetében rendőri segélyt vehet igénybe. A segélyt az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóság megkeresésére az államrendőrségnek az üzlethelyiség fekvése szerint illetékes rendőrkapitánysága szolgáltatja,

(3) A végrehajtás foganatosításának költségei azt a személyt terhelik, akinek a foganatosítást akadályozó magatartása azokat okozta. A költségeket adópengőben kell megállapítani és adópengőértékben kell fizetni. A rendőri segély szolgáltatásával felmerülő költséget az igénylő előlegezni köteles.

15. §

Igénybevehető üzlethelyiség bejelentése

(1) A háztulajdonos köteles a tulajdonában levő házban a 7. § szerint igénybevehető üzlethelyiséget attól a naptól számított nyolc nap alatt, amely napon tudomásara jut, hogy az üzlethelyiség igénybevehetővé válik, ha pedig ez a jelen rendelet hatálybalépése előtt jutott tudomására, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóságnak (12. §) bejelenteni. A beadvány illeték- és díjmentes.

(2) A bejelentésben az igénybevétel alapjául szolgáló adatokat, az üzlethelyiség fekvését és alapterületét négyzetméterekben számítva, azt, hogy az üzlethelyiséget magábanfoglaló házban levő többi üzlethelyiségben milyen ipart vagy kereskedést, illetőleg milyen egyéb hatósági engedélyhez kötött kereső foglalkozást űznek, továbbá, hogy az üzlethelyiség a jelenlegi állapotában használható-e s ha nem, milyen mértékű helyreállításra szorul és végül az üzlethelyiség bérletéért, illetőleg használatáért utoljára fizetett ellenértéknek (ingyenes használat esetében a házadó alapjául szolgáló haszonértéknek) egy évre eső összegét tüzetesen meg kell jelölni.

(3) Ha a házat nem maga a háztulajdonos kezeli, a bejelentési kötelezettség azt terheli, aki jogszabály vagy szerződés értelmében a ház kezelésére jogosult (haszonélvező, házhaszonbérlő, házkezelő, gyám, távollevő gondnoka, társasháztulajdonnál a közös képviselő, házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok vagy más személy stb.).

16. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt hat hónapig terjedhető elzárással kell büntetni:

a) Azt, aki a 8. § (11) bekezdésének rendelkezése ellenére üzlethelyiséget ad vagy vesz bérbe vagy használatba;

b) azt, aki az albérletbe adott üzlethelyiség bérét (albérét) vagy a különdíjakat vagy a mellékszolgáltatásokat a 2. § (3) bekezdésében meghatározott mértéknél magasabban állapítja meg, avagy az ott megállapított béremelési tilalom kijátszása végett a meghatározott mértéken felül ellenszolgáltatást kér, kiköt vagy elfogad, illetőleg annak kérésénél, kikötésénél vagy elfogadásánál közreműködik;

c) azt, aki a 15. §-ban szabályozott bejelentést nem vagy nem az ott megszabott határidő alatt vagy módon teszi meg, avagy bejelentésében valótlan adatot szolgáltat.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege tizenhatmillió adópengő.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.

(4) A Jelen § alapján folyamatba tett büntetőeljárásra Budapest székesfőváros területén kizárólag az államrendőrség budapesti V. kerületi kapitányságának vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbízott rendőrségi tisztviselő illetékes.

(5) Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a jelen rendelet 12. §-a szerint illetékes minisztert kell tekinteni.

17. §

Bérmegállapításra vonatkozó bírósági eljárás

Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az üzlethelyiség bérének és albérleti dijának (albérének) megállapítására vonatkozó bírósági ellátást a polgári perrendtartás szabályaitól eltérően szabályozza.

18. §

Hatályukat vesztő jogszabályok

A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

az 5777/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 1976. lap) 6. §-ának 8. pontja, 9. §-a, 21-23. §-a és 49. §-ának 8. és 9. pontja,

az 590/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 109. lap) 6. §-ának második bekezdése és 8. §-a,

a 3210/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 901. lap) 4. §-a, továbbá

a 100/1943. ME rendelet (Rendeletek Tára 7. lap) 6. §-a

és általában a fennálló jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkeznek vagy azokkal megegyeznek.

19. §

Korábbi helyhatósági rendelkezések

(1) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a szabályozása körébe vont kérdések tárgyában a helyi közigazgatási hatóságok, illetőleg az azok helyett eljárt szervek által az 1945. évi január hó 1. napjától a jelen rendelet hatálybalépéséig terjedő idő alatt kibocsátott rendelkezések nem alkalmazhatók, üzlethelyiségeknek az emlitett rendelkezésekre alapított igénybevételét azonban, továbbá bérlőiknek e rendelkezések alapján történt kijelölését, illetőleg az azok alapján keletkezett bérleti és albérleti jogviszonyokat ugy kell tekinteni, mintha azok hatályos jogszabályok értelmében jöttek volna létre.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett rendelkezések alapján folyamatban levő közigazgatási eljárást meg kell szüntetni.

(3) A jelen rendelet hatálybalépése után az (1) bekezdésben emlitett rendelkezésekből, kifolyólag a kincstár, a törvényhatóság, a megyei város vagy a község, állami törvényhatósági vagy községi tisztviselő ellen, avagy a bérleti (albérleti) jogviszonyban szereplő személy ellen az igénybevétellel, illetőleg a bérlő (albérlő) kijelölésével kapcsolatban bármely cimen fizetett szolgáltatás visszatérítése vagy kártérítése iránt igényt érvényesíteni nem lehet.

(4) A bíróság az (1) bekezdésben emlitett rendelkezések érvénytelensége cimén inditott vagy a (3) bekezdésben említett rendelkezésre alapított keresetet vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmet visszautasítja, az arra alapitott követelés iránt indított s a jelen rendelet hatálybalépésekor már folyamaiban levő pert pedig a költségek kölcsönös megszüntetése mellett megszünteti. Az ilyen perben érvényesített követelés biztosítása vagy kielégitése céljából végrehajtást elrendelni (végrehajtható kiadmányt kiállítani) vagy végrehajtást foganatosítani nem szabad.

20. § A rendelet hatálybalépésének ideje.

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi március hó 29-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök