90140/1946. (I. 26.) KM rendelet
a búza-, rozs-, árpa- és kukoricaőrlemények, a kukoricacsíra és a malmi melléktermékek legmagasabb árának, valamint az idegen kereskedelmi őrlés díjának és az őröltetők által beszolgáltatandó gabona és kukorica mennyiségének megállapítása tárgyában
A 9690/1945. ME számú rendelet 2. §-ában, valamint a 4040/1945. ME rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § A 102900/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. július 1-i, 65. szám) 18-20. §-ában előirt feltételeknek megfelelő buza- és rozsőrlemények, a 104650/1945. KM sz. rendelet (Magyar Közlöny 1945. augusztus 10-i, 99. szám) 5. §-ában előirt feltételeknek megfelelő árpaőrlemények és a 106200/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny szeptember 11-i,123. szám) 11. és 12. §-ában előirt feltételeknek megfelelő kukoricaőrlemények és a kukoricadara, valamint a malmi melléktermékek legmagasabb malmi eladási ára minden malomüzemnél a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban, vagy ömlesztve - a zsáksulyt tisztasulyként véve figyelembe - 100 kg-onkint a kővetkező:
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított őrleményárak a 110200/1943. FM rendelet (Budapesti Közlöny 1943. május 6-i, 101. szám) 1. §-a (3) bekezdésében megállapított legmagasabb víztartalom mellett gyártott őrleményekre vonatkoznak.
(2) Az 1. §-ban megállapított kukoricacsira ár olyan minőségű árura vonatkozik, amely 15% víztartalom mellett laboratóriumi, éteres, extrakciós vizsgálat alapján 20% olajat tartalmaz, 20% olajtartalom felett minden tizedszázalék olajtartalomtöbblet után csira q-kint 1.500 P ártöbblet fizetendő, 20% alatti olajtartalomnál a hiány után tizedszázalékonkint és csira q-kint 12%-ig 1.500 P, a hiánynak 12% alatti része után pedig tizedszázalékonkint és csira q-kint 1.800 P árlevonásnak van helye,
3. § (1) A lisztkereskedőnek és sütőiparosnak (lisztfeldolgozónak) - nagykereskedő bekapcsolása nélkül - a malom által közvetlenül beváltott lisztutalványai ellenében kiszolgáltatott lisztek legmagasabb malmi eladási ára azonos a 9. §-ban megállapított nagykereskedői árakkal.
(2) A malom köteles az előző bekezdés szerint beváltott lisztutalványok ellenében kiszolgáltatott az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában felsorolt lisztek után a Terményhivatalhoz annak előírásai szerint 100 kg-onkint a következő árkülönbözetet befizetni:
4. § (1) Az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában megállapított lisztárak a malom telephelyén házhozszállitva, egyéb rendeltetési helyre történő szállításnál pedig bérmentesítés mellett vasúti kocsiba, vagy uszályba rakva értendők.
(2) Az 1. § e), g), i) k), l), m), n) és o) pontjában megállapitott őrlemény, kukoricacsira és malmi mellék termékárak a malom telephelyén házhozszállitva, egyéb rendeltetési helyre történő eladásnál pedig vasúti kocsiba, vagy uszályba, vagy kocsira rakva értendők.
(3) Amennyiben az őrlemények, kukoricacsira és malmi melléktermékek házhozszállítása akár a malom telephelyén, akár azon kivül a vevő által vagy költségére történik, a malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakból 100 kg-onkint 10.000 P fuvartéritést köteles levonni.
(4) A malom telephelyétől eltérő rendeltetési helyre eladott malmi melléktermékeknél a malmot terheli a vasutra vagy hajóhoz szálliás vasúti kocsiba vagy hajóba rakás (ömlesztve történő szállításnál a vasúti kocsiba vagy hajóba ürítés) költsége, továbbá a feladásnál nem a vevő (cimzett) érdekében felmerülő minden más költség. A fuvarlevélürlap ára, a mérlegelési dij, a vidéki feladóállomási különdij, továbbá a rinfusaberendezés használati dija azonban a fuvardíjjal együtt a vevőre (címzettre) hárítható. A feladó saját rinfusaberendezésének értékét a vevőre (címzettre) háríthatja. Amennyiben a vevő (cimzett) a rinfusaberendezést az áru átvételét követő 3 napon belül bérmentesités mellett visszaküldi, a feladó köteles a rinfusaberendezés árából az Államvasutak díjszabása szerint az adott esetben számitható használati dij levonása után fennmaradó összegei a vevőnek (címzettnek) visszatéríteni.
5. § (1) Az 1. és 3. §-ban megállapított árak a feladáskor történő fizetés esetén érvényesek. Az áru feladását követő 8 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 1%, 14 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 2%, 30 napon tul történő fizetés esetében pedig legfeljebb 4% külön feltüntetendő felár számitható.
(2) Ha a késedelmes fizetés a malom kívánságára történik, az előbbi bekezdésben megállapított felár felszámításának nincs helye.
(3) Az 1. és 3. §-ban megállapított árakból az áru feladása előtt 15-30 napon belül történő fizetés esetében 1%, 30 nap vagy annál előbb történő fizetés esetében pedig 2% engedményt kell téríteni.
(4) Amennyiben az áru feladása előtti fizetés nem a malom felhívására történt, az előbbi bekezdésben megállapított engedményt nem kell téríteni.
6. § (1) A malomipari erőtakarmányok kis tételekben történő közvetlen elosztása esetén az 1., 4. és 5. §-ban megállapított árakhoz az eladott mennyiségtől függően 100 kg-onkint az alábbi felár számitható:
5 q-tól 20 q-ig 1.500 P
1 q-tól 5 q-ig 2.500 P
1 q-n alul 3.000 P
(2) Az (1) bekezdés szempontjából közvetlen elosztás alatt a vevők részére történő kimérést, illetőleg közvetlen szállítást kell érteni.
7. § Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik, a malom zsákjában, az 1. ás 3. §-ban megállapított árakhoz a malom a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.
8. § (1) A megállapított őrlemény- és malmi melléktermékárak az általános forgalmiadót magukban foglalják.
(2) A malom az őrleményekről és malmi melléktermékekről kiállított számlákon lerótt számlailletéket, valamint a közszállitásoknál lerovandó nyugtabélyegilletéket a megállapított árakhoz hozzászámíthatja.
(3) A malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakat, valamint a 4-7. §-ok és a jelen § (2) bekezdése szerint felszámitható, illetve lerovandó tételeket a számlában külön-külön köteles fel tüntetni.
9. § (1) A nagykereskedő az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjaiban felsorolt lisztfajtákért a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban történő házhozszállításnál - függetlenül az eladott mennyiségtől - 100 kg-onkint a kővetkező legmagasabb árat számithatja:
a) búzadara 320.000 P
b) finomliszt 320.000 P
c) kukoricadara 320.000 P
d) EB. liszt 245.000 P
f) RL. liszt 245.000 P
h) AL. liszt 245.000 P
j) KL. és KLC. liszt 245.000 P
(2) Kereskedő a malomipari erőtakarmányok szétosztásánál az 1. §-ban megállapitott malmi eladási árhoz hozzászámíthatja:
a) a vasúti fuvardijat és annak járulékait,
b) a vasúti kocsiból kirakás vagy berakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,
c) a malomból, illetőleg vasútról raktárba szállitás vagy malomból, illetőleg raktárból vasútra szállítás ténylegesen felmerült igazolható költségeit,
d) a malomból, vasútról vagy raktárból háshozszállítás és raktárbarakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,
e) a beszerzési ár után számitott, legfeljebb 1% szóródást,
f) 100 kg-onkint legfeljebb 3.000 P ártöbbletet,
g) kis tételekben történő közvetlen elosztás esetében a 6. §-ban megállapitott mennyiségi felárat.
(3) Amennyiben a nagykereskedő által eladott lisztek házhozszállítása vasútról, közraktárból vagy a nagykereskedő raktárából a vevő által vagy költségére történik, ugy a nagykereskedő az (1) bekezdésben megállapított árakból 100 kg-onkint 10.000 P fuvartéritést köteles levonásba hozni.
(4) Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik a nagykereskedő zsákjában, az (1) bekezdésben megállapított árakhoz a nagykereskedő a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.
(5) Nagykereskedő hiteleladásánál, illetőleg a feladás előtt történő fizetésnél, az 5. § (1) és (2) bekezdésében megállapított felárat számíthatja, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti levonást köteles alkalmazni. A malmok által az 5. § (1) és (2) bekezdése alapján számított felár, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdése alapján adott engedmény a nagykereskedöi eladási árakban nem érvényesíhető.
(6) Nagykereskedő az őrlési termékekről kiállított számláknál az általa lerótt számlailletéket, valamint a közszállitásnál lerovandó nyugtabélyegilletéket az (1)-(5) bekezdésben megállapított árakhoz hozzászámíthatja.
(7) Lisztszállításnál a leadóállomáson felmerülő mellékilletékek (mérlegdij és különdíj stb.) az (1) bekezdésben megállapított lisztárakban foglalt nagykereskedői hasznot terheli.
10. § (1) A kiskereskedő által számított legmagasabb fogyasztói árak az ország egész területén a következők:
a) buzadara kg-onkint 350.000 P
b) kukoricadara kg-onkint 350.000 P
c) Fil. liszt kg-onkint 350.000 P
d) EB. liszt kg-onkint 260.000 P
e) RL. liszt kg-onkint 260.000 P
f) AL. liszt kg-onkint 260.000 P
g) KL. és KLC. liszt kg-onkint 260.000 P
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiskereskedői (fogyasztói) eladási árakat tisztasúlyra vonatkoztatva, csomagolás nélkül kell érteni. Ha a kiskereskedő a lisztet a fogyasztó kívánságára papirzacskóban szolgálja ki, a papírzacskó önköltségi ára külön felszámítható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megalapított árak a malom, illetőleg a nagykereskedő zsákjában történő eladás esetén a 7., illetőleg 9. § (4) bekezdése szerint számítható többletet magukban foglalják.
11. § (1) A nagykereskedő vagy a kiskereskedő által vagy költségére 10 km-nél nagyobb távolságra tengelyen történő szállítás esetén a területileg illetékes közellátási felügyelőség engedélyével a 10. §-ban megállapított fogyasztói árakhoz a következő felárak számithatók:
10-20 km távolságig kg-onkint 50 P
20-30 km távolságig kg-onkint 80 P
30-40 km távolságig kg-onkint 100 P
40-60 km távolságig kg-onkint 120 P
60 km távolságon felül kg-onkint 140 P
(2) A területileg illetékes közellátási felügyelőség a tengelyfuvarfelárat egy-egy helység területére egységesen hivatalból állapítja meg, annak engedélyezését külön kérelmezni nem kell.
12. § (1) Azt az idegen kereskedelmi őrlésre (800/ 1945. PM rendelet 15. §-a) kerülő búzát, rozsot, árpát és kukoricát, melyet nem vásárlási utalvány (102900/1945. KM rendelet 10. § 104650/1945. KM rendelet 4. § és 106200/1945. KM rerdelet) alapján vásároltak meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak terményben szedett őrlési dij és a dijon felül az ellátatlanok ellátásának biztosítására a 110910/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945 december 14-i, 200. szám) 1. §-ának (1) bekezdésében megállapitott termény átadása ellenében szabad megőrölni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott őrlés dijára, valamint a beszolgáltatandó termény mennyiségére, annak bejelentésére, forgalmára és árára a vámörlési dijat és a vámőröltető által beszolgáltatott termények mennyiségét, forgalmát és árát megállapító rendeletekben foglaltak az irányadók. (30200/1945. KM; 105100/1945. KM 3. § (2) bekezdés, 166300/1945. KM, 110910/1945. KM, 90130/1946.KM)
(3) Amennyiben a Terményhivatal a vásárlási utalvány kiállításával egyidejűleg erre engedélyt ad, az idegen kereskedelmi őrlés diját pénzben kell fizetni. Az idegen kereskedelmi őrlés legmagasabb dija ebben az esetben Budapest székesfőváros területén fekvő malmai; kivételével - a felőrlésre került tisztítatlan búza, rozs és árpa súlya után számítva 100 kg-onkint 26.000 P, a kukorica májusi morzsolt súlya után számítva pedig 100 kg-onkint 29.000 pengő, 1945. évi termésű kukorica őrlésénél minden 1 % nedvesség leszárítása esetén 100 kg szárítatlan kukorica után 500 P szárítási díj számítható. Ezek az összegek az őrlési és szárítási dij után fizetendő általános forgalmiadót magukban foglalják.
(4) A malom üzembentartója az idegen kereskedelmi őrlés könyve 600/1945. PM rendelet 28. §, mellékleteként a Terményhivatal által az idegen kereskedelmi őrlés végzésére adott engedélyeket megőrizni köteles.
13. § Az idegen kereskedelmi őrlésből származó búza-, rozs-, árpa- és kukoricaőrlemények és malmi melléktermékek legfeljebb a jelen rendeletben megállapított őrlemény- és malmi melléktermékárakon hozhatók forgalamba.
14. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 27900/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945.évi december hó 1-i, 190. szám) és a 29700/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945 december 21-i, 206. szám) hatályát veszti.
Budapest, 1946. évi január hó 25-én.
Dr. Bárányos Károly s. k.,
közellátásügyi miniszter