102900/1945. KM rendelet
az 1945. évi termésű kenyérgabona beszolgáltatása, továbbá a beszolgáltatott kenyérgabona forgalma és felhasználása tárgyában
Az 1945. évi mezőgazdasági termés beszolgáltatása, forgalma és felhasználása, valamint a mezőgazdasági termelőknek ipari termékekkel ellátása tárgyában kiadott 4040/1945. ME rendelet 1. és 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
Általános rendelkezések
1. §
(1) A gazdálkodó köteles búza-, rozs. kétszeres, árpa, zab, köles és hajdina (továbbiakban: gabona) termését cséplőgéppel - ahol elegendő cséplőgép nincs - kézierővel, vágy nyomtatással a jó gazda gondosságával elcsépeltetnl. A gabonát a cséplés utján ki kell tisztítani oly módon, hogy az lehetőleg 2%-ná) főbb idegen anyagot ne tartalmazzon. A cséplőgépről, vagy a tisztításból kikerülő ocsu 3%-nál több ép és egészséges gabonaszemet nem tartalmazhat.
(2) A közellátási kormánybiztos a járási főjegyző, a községi elöljáróság (polgármester) és a termelési bizottságok (30300/1945. FM rendelet) utján ellenőrizteti az előző bekezdésben foglalt rendelkezések megtartását. Az üzembe nem állított üzemképes, vagy üzemképessé tehető cséplőgépet a közellátási kormánybiztos térítés ellenében igénybeveheti. Annak az üzembeállított cséplőgépnek a megjavításáról, amelyet tulajdonosa (bérlője) nem hozott az előző bekezdésben meghatározott követelménynek megfelelő állapotba, a községi elöljáróság (polgármester) a tulajdonos (bérlő) költségére goitdoskodhotik.
2. §
(1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezés - a 14. § kivételével - kizárólag a beszolgáltatása kötelesség teljesítésére felhasznált kenyérgabonára (búzára, rozsra és kétszeresre) terjednek ki.
(2) A községi elöljáróság azoknak a munkálatoknak az elvégzéséhez, amelyeket a jelen rendelet hatáskörébe utal. igénybeveheti a népiskolai tanszemélyzet közreműködését is. Ha ez a közreműködés bármilyen ok miatt igénybevehető nem volna, a községi elöljáróság (polgármester) a munkálatok elvégzésére más megbízható személyeket is alkalmazhat. A munkálatok elvégzésével kapcsolatos díjazásokról a közellátásügyi miniszter a pénzügyminiszterre! egyetértésben gondoskodik.
Beszolgáltatás
3. §
(1) A gazdálkodó köteles az 1945. évi julius hó 15. napjáig a szántóterülete fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek - kataszteri holdakban és négyszögölekben megjelölve - bejelenteni a gazdaságához tartozó szántóterület teljes nagyságát és az 1945. évben búzából, rozsból, kétszeresből, kölesből, árpából, zabból, burgonyából, kukoricából learatásra kerülő szántóterület nagyságát. A bejelentéstől a községi elöljáróság (polgármester) az első számu mellékletnek megfelelő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a gazdálkodónak a 4. P-ban foglalt rendelkezés alaníán megállapított beszolgáltatást kötelességét. A nyilvántartás adatait a községi elöljáróság (polgármester) a termelési bizottság (30300/1945. F. M számú rendetet) közreműködésvei ellenőrzi. Ha a bejelentett és az ellenőrzés során megállapított adatok között eltérés van. a községi elöljáróság (polgármester) meghallgatja az érdekelt gazdálkodót és a nyilvántartásba vett adatokat a valóságnak megfelelően helyesbíti.
(2) Ha ugyanaz a gazdálkodó több község (város) határában fekvő külön-külön önálló gazdaságnak nem tekinthető szántóterületen gazdálkodik, az összes szántóterületére vonatkozó és az előző bekezdésben meghatározott bejelentést a gazdaság központja szerint illetékes községi előljárósághoz (polgármesterhez) kell megtennl. Ebben az esetben a bejelentésben fel kell tüntetni, hogy a gazdálkodó melyik község (város) határában mekkora szántóterületen gazdálkodik és ebből mekkora annak a szántóterületnek a nagysága, amelyről az 1945. évben kenyérgabonát arat. A községi elöljáróság (polgármester) a szántóterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságot (polgármestert) értesiti a reá vonatkozó adatokról. A községi elöljáróság (polgármester) a hozzá bejelentett több község (város) határában fekvő kenyérgabona vetésterület együttes nagysága alapján állapítja meg a gazdálkodónak a 4. §-ban foglalt rendelkezés szerinti beszolgáltatást kötelességét és a nyilvántartásban külön-külön feltünteti az egyes községek (városok) határában fekvő szántóterületekre vonatkozó adatokat és külön az ezek után a területek után megállapított beszolgáltatási kötelességet
(3) A községi elöljáróság (polgármester) ellenőrzi, hogy hatósága területéhez tartozó minden szántóterület után az előző bekezdésben meghatározott bejelentési kötelességnek eleget tettek-e. Ebből a célból a nyilvántartásnak a község (város) határában fekvő szántóterületre vonatkozó adatokról összesítést készít és annak eredményét egybeveti a község (város) határában fekvő összes szántóterülettel. A községi elöljáróság (polgármester) a bejelentés elmulasztása esetében az előző bekezdésben felsorolt adatok nyilvántartásbavételésről hivatalból gondoskodik. Az így nyilvántartásba vett beszolgáltatási kötelességet a községi elöljáróság (polgármester) az előző bekezdésben meghatározott értesítés alapján törli, a nyilvántartás-, megfelelő rovatában pedig feltünteti, hogy a beszolgáltatást kötelességet hol vették nyilvántartásba. A községi elöljáróság (polgármester), ha a nyilvántartásba vett szántóterületen gazdálkodó gazdasági központja más község (város) területén fekszik és az iliető községi előljáróságtól (polgármestertől) az előző bekezdésben meghatározott értesítést még nem kapta meg, a szántóterületre vonatkozó adatokat közli az illetékes községi elöljárósággal (polgármesterrel), amely az értesítés alapján a gazdálkodóra vonatkozó adatokat nyilvántartásba veszi és a nyilvántartás megtörténtéről értesíti a szántóterület fekvése szerint illetékes községi előljáróságot (polgármestert). A jelen bekezdésben meghatározott ellenőrzési kötelesség arra a szántóterületre is kiterjed, amely után megállapított beszolgáltatási kötelességet az előző bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében más községi előljáró-ság (polgármester) vesz nyilvántartásba. Ha az ellenőrzés során azt állapítja meg a községi elöljáróság (polgármester), hogy a község (város) határában fekvő szántóterület után a gazdálkodót nagyobb beszolgáltatási kötelesség terheli, mint amennyit az értesítés feltüntet, erről az illetékes községi elöljáróságot (polgármestert) írásban értesiti.
(4) A községi előljáróság (polgármester) a nyilvántartás adatairól 3 példányban a 2. számu melléklet szerint kimutatást készit, a kimutatás első példányát az 1945. évi augusztus hó 15. napjáig megküldi a közellátásügyi minisztérium statisztikai és nyilvántartási osztályának (Budapest, V., Zoltán-utca 16.), a második példányt a területileg illetékes köz-ellátási felügyelőségnek, a harmadik példányt pedig megőrzi. Ha a nyilvántartásba vett szántóterület nagysága nem egyezik a község (város) határában fekvő összes szántóterület nagyságával és az eltérést az ellenőrzés során végrehajtott helyesbítés sem szüntette meg, az eltérés okát is jelenteni kelt.
(5) A telén rendelet szempontjából gazdálkodónak kell tekinteni azt, aki szántóterületen akár mint tulajdonos (haszonélvező), akár mint haszonbérlő (felesbérlő) tényleg gazdálkodik.
4. §
(1) A gazdálkodó köteles a kenyérgabonából learatott terület minden kataszteri holdja után az alábbi mennyiségeket a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt valamelyik vásárlással megbízott kereskedőnek (az alábbiakban: kereskedőnek) hatósági áron megvételre felajánlani.
Ha a learatott terület:
2 kataszteri holdat nem halad meg 25 kg.,
2 kat. holdnál nagyobb, de 4 kat holdat nem halad meg 50 kg.
4 kat. holdnál nagyobb, de 6 kat. holdat nem halad meg 60 kg.
6 kat holdhál nagyobb, de 8 kat. holdat nem halad meg 80 kg.
8 kat. holdnál nagyobb, de 10 kat. holdat nem halad meg 100 kg.
10 kat. holdnál nagyobb, de 20 kat. holdat nem halad meg 120 kg.
20 kat. holdnál nagyobb, de 30 kat holdat nem halad meg 150 kg.
30 kat. holdnál nagyobb, de 50 kat. holdat nem halad meg 200 kg.
50 kat. holdnál nagyobb 250 kg.
(2) A gazdálkodó a búzából learatott írántó-terMetf; után búzát, a rozsból learatott szántóterület után rozsot, a kétszeresből learatott szántóterület után pedig kétszerest köteles beszolgáltatni.
(3) A községi e!őljáróság (polgármestar) az előző bekezdésben foglalt beszolgáltatási kötelességre vonatkozó rendelkezéseket a helyben szokásos módon, de hirdetmény, utján is közhírré teszi.
5. §
(1) A gazdálkodó, továbbá az aki a gazdálkodótól természetbeni járandóságként kenyér, gabonát kapott, ipari termékek ellenében kenyérgabonát szolgáltathat be, a közellátásügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben megbízott szövetkezetekhez. Az ilyen módon beszolgáltatott kenyérgabonát a megbízott szövetkezetek a hatóság által megállapított áron vásárolják meg, de a megbízott szövetkezet ugyanakkor a Ijeszolgáltató személynek utalványt ad arra, Hogy a vételár 25%-áért a közellátásügyi miniszter által megállapitott kedvezményes áron ipari terméket vásárolhasson. Az ipari termeket utalvány ellenében vagy maga a szövetkezet, vagy pedig a szövetkezet által megbízott kereskedő szolgáltatja ki.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott szövetkezet köteles szembetűnő helyen kifüggeszteni, hogy a gazdálkodó vagy más személy a beszolgáltatásra kerülő kenyérgabona ellenében milyen ipari termékeket milyen áron vásárolhat és a megvásárolni kívánt ipari terméket hol veheti át.
(3) Az a gazdálkodó, aki kenyérgabona beszolgáltatásra köteles, kenyérgabonát ipari termék ellenében csak beszolgáltatás! kötelességének teljesítése után adhat el a megbízott szövetkezeteknek.
(4) A szövetkezet által ipari termék ellenében megvásárolni kívánt kenyérgabona vételéről a 6. §-ban meghatározott vételi jegyet kiállítani köteles, de a vételi jegyen szembetűnő módon fel kell tüntetnie az "ipari termék ellenében" szavakat is. Ezenkívül a szövetkezet a megvásárolt kenyérgabona mennyiségéről, az eladó nevéről és lakóhelyéről kimutatást köteles vehetni. A 9. §-ban foglalt rendelkezések a jelen § alapján megvásárolt kenyérgabonára is kiterjednek.
6. §
(1) Kenyérgabonának kereskedelmi forgalombahozása és őrlése céljából történő megvásárlására csak az jogosult, aki gabonavásárlásra jogosító iparigazolvánhyal rendelkezik és aki ezen felül a közellátásügyi minisztertől vagy a közellátási kormánybiztostól gabona vásárlására megbízást kapott. A közellátásügyi miniszter az ország egész területére, a közellátási kormánybiztos hatósága területére vonatkozóan adhat vásárlásra megbizást. Ugyanaz a kereskedő az illetékes kormánybiztosoktól több vármegyei törvényhatóság területére vonatkozóan is kérhet megbizást.
(2) A megbízás iránti kérelmet az 1945. évi július hó 15. napjáig kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét), iparjogositványának számát, azt a területet, amelyen a kérelmező működni kiván, valamint azt, hogy a kérelmező a gabonavásárlás folytatásához milyen felvásárló szervezettel, üzleti tőkével és üzemi berendezéssel rendelkezik.
(3) A Futurát, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságát, a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezetet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetét, valamint a kereskedelmi őrlést végző malmokat gabonavásárlásra megbízott kereskedőknek kell tekinteni.
(4) A megbízott kereskedő a bevásárlóját, valamint az általa szerződtetett bizományost vásárlási igazolvánnyal köteles ellátni. A vásárlási igazolvány űrlapját a Terményhivatal (központja és kirendeltségei) bocsátja a megbízott kereskedők rendelkezésére. A megbízott kereskedő köteles a bizományosként szerződtetett kereskedőket a Terményhivatalhoz -annak rendelkezése szerint - bejelenteni.
(5) A közellátási kormánybiztos az általa gaT)onaváiár!ásra megbízott kereskedőkről kimutatást készit és azt az 1945. évi július hó 25. napjáig megküldi a Terményhivatal illetékes kirendeltségének. A kimutatás elküldése után kiadott vásárlási igazolvány adatairól a kimutatást a kiállítástól számított 3 nap alatt kell a Terményhivatal illetékes kirendeltségének megküldeni.
(6) A Terményhivatal gondoskodik arról, hogy azokban a községekben (városokban), ahol kereskedőnek telephelye nincs, valamelyik más községben (városban) telephellyel bíró kereskedő kéthetenkint, előre meghirdetett helyen és időbeni vásárlási napot tartson.
7. §
(1) A kereskedő köteles működése területén a vételre felajánlott kenyérgabonamennyiségeket - a ¡2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével - hatósági áron azonnal megvásárolni. A megvásárolt kenyrégabonáról a kereskedő köteles a Terményhivatal által rendszeresített nyomtatványon pontosan és a valóságnak megfelelően négy példányban vételijegyet kiállítani. A vételijegy első példányát az eladó lakóhelye (gazdasága) fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek), a másodikat a Terményhivatal területileg illetékes kirendeltségének kell megküldeni, a harmadikat az eladónak kell - vételkor --átadni, a negyedik pedig a kereskedőnél marad. A községi elöljáróságnak (polgármesternek) és a Terményhivatal kirendeltségének szóló példányokat a kereskedő köteles összegyűjtve minden hétfői napon ajánlott levélben postára adni.
(2) A kereskedő köteles a vételi jegyen feltüntetni nevét (cégét), telephelyét, az eladó nevét és lakóhelyét (gazdaságának helyét), a megvásárolt gabona nemét, súlyát és vételárát. A kereskedő és a gazdálkodó (eladó) a vételijegy mindegyik példányát aláírásával látja el. A gabona súlyából a meg nem engedett idegen anyagot le kell vonni és a vételijegyen csak az igy megállapított súlyt szabad feltüntetnie A megvásárlandó kenyérgabona minőségének megállapításánál a tőzsdeszokványok az irányadók.
8. §
(1) A kereskedő a megvásárolt kenyérgabonát a mindenkori tárolási és szállítási lehetőségeknek megfelelően veszi át, a 10 q-t meg nem haladó mennyiséget azonban azonnal átvenni és a vételárat a hatóság által megállapitott áron kifizetni köteles.
(2) Ha a kereskedő a megvásárolt kenyérgabonát a megvételtől számított 15 nap alatt nem veszi át, és az eladónak raktározásra megfelelő és nélkülözhető helyisége nincs, a kenyérgabona raktározására a kereskedő kérelme alapján a járási főjegyző a termelési bizottságnak a községi elöljáróság (polgármester) utján tett előterjesztésére bárkit kötelezhet, akinek kenyérgabona raktározására alkalmas és nélkülözhető helyisége van.
(3) A kereskedő a vételárat az átvételkor, de - ellenkező megállapodás hiányában - legkésőbb a megvételtől számított 30 napon belül kifizetni köteles, abban az esetben is, ha az árut nem vette át. A kereskedőnek az átvétel napjáig eltelt időre raktározási, biztosítási és kezelési költséget, ha pedig a kereskedő a vételárat a vételijegy kiállításától számított 30 nap alatt kölcsönös megállapodás alapján nem fizette ki - a fizetés napjáig eltelt időre kamat cimén a közellátásügyi miniszternek a 30300/1945. KM rendelete 7. §-ában meghatározott költségtérítést is kell fizetnie.
(4) Az eladó köteles a kereskedő által megvásárolt és nála hagyott kenyérgabonát a jó gazda gondosságával a kereskedő tulajdonaként az átvételig megőrizni, szakszerűen kezelni és tűzkár esetére biztosítani. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a raktározási, kezelési és biztosítási dij cimén járó költségtérítés azt illeti, aki a gabona raktározásáról, szakszerű kezeléséről és a tűzkár elleni biztosításáról ténylegv gondoskodott.
(5) Ha a gazdálkodó az eladott kenyérgabonát a kereskedő felszólítására nem adja át, a kereskedő köteles azt a járási főjegyzőnek (polgármesternek) bejelenteni, aki az átadás Iránt - szükséghez képest karhatalom igény, bevételével - intézkedik.
(6) A községi elöljáróság (polgármester) a kenyérgabonának a kereskedő raktárából a vasútállomásra, hajóállomásra, vagy a malom raktárába szállításához szükséges fuvarról gondoskodik. Ebből a célból a községi elöljáróság előterjesztésére a járási főjegyző (polgármester) karhatalom igénybevételét is elrendelheti. A kereskedő a fuvarozásért a községi elöljáróság (polgármester) által megállapitott fuvardijat köteles fizetni.
9. §
(1) A jelen rendeletnek a beszolgáltatásra, a vételijegyre, a vételár kifizetésére, az eladó raktározási és megőrzési kötelességére, valamint a költségtérítés iránti igényre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a Növénytermelési Hivatal által megvásárolt vetőmagvakra is.
(2) Ha a gazdálkodó tavaszbuzáját, nemesitett vagy utántermesztett kenyérgabonavetőmagját a Növénytermelési Hivatalnak eladja, és az eladott mennyiség nagyobb, mint amennyinek beszolgáltatására köteles volna, a közellátásügyi minisztertől a többlet beszolgáltatásnak megfelelő mennyiségű kenyérgabona kiutalását kérheti, vagy az 5. §-ban meghatározott feltételek szerint ipari termékeket igényelhet.
10. §
(1) A kenyérgabona megvásárlásának és felhasználásának irányitása, forgalmának ellenőrzése, továbbá a megvásárolt készletek nyilvántartása a Terményhivatal ügykörébe tartozik.
(2) A kereskedő a megvásárolt kenyérgabonát csak a Terményhivatal, vagy annak illetékes kirendeltsége által kiállított vásárlási utalvány ellenében adhatja el, egyébként azzal kizárólag a Terményhivatal (területileg Illetékes kirendeltségének) utasításai szerint rendelkezhetik. A kereskedő köteles a Terményhivatal utalványára kenyérgabonát a mindenkori készlete erejéig a hatóság által megállapított áron kiszolgáltatni.
(3) Ha a kereskedő a kenyérgabonát bizományosként vásárolta, á kenyérgabonával csak a megbízást adó vásárlásra jogosult kereskedő utasítása szerint rendelkezhetik.
(4) A kereskedő az általa vagy más megbízott kereskedő részére megvásárolt kenyérgabona mennyiségéről, továbbá eladásáról és készleteiről a Terményhivatal által meghatározott időben és módon jelentést tenni köteles.
11. §
A közellátási kormánybiztos a közellátási felügyelőség előterjesztése alapján kereskedő részére igénybeveheti és használatra másnak átengedheti - a tulajdonos (bérlő) idényszerű szükségletének figyelembevételével - az üresen álló vagy csak részben használt, raktározási célra alkalmas helyiségeket. Az igénybevétel csak egy évre szólhat és az igénybevételért térítést kell fizetni: A térítés mértékét - megegyezés hiányában - a közellátási kormánybiztos állapítja meg.
A beszolgáltatás ellenőrzése
12. §
A községi elöljáróság (polgármester) a vételi jegyek alapján (7. § (1) bekezdés) ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vett gazdálkodó (3. §) beszolgáltatási kötelességének eleget tett-e. Azt a gazdálkodót, aki a kenyérgabona eladására meghatározott határidőig (4. § (1) bekezdés) beszolgáltatási kötelességének, nem tett eleget, a községi előljáróság (polgármester) felszólítja beszolgáltatási kötelességének teljesítésére. Ha a gazdálkodó a felszólítástól számított 8 nap alatt a vételijegy bemutatásával nem igazolja a beszolgáltatási kötelesség teljesítését, a községi-elöljáróság azt jelenti a járási főjegyzőnek, aki a beszolgáltatás iránt - szükséghez képest karhatalom igénybevételével - intézkedik.
Felhasználás
13. §
A gazdálkodó köteles az 1945. évi kenyérgabona terméséből teljesíteni a jelen rendeletben meghatározott beszolgáltatási kötelességét, az ezután megmaradt kenyérgabonájából elsősorban vetőmagszükségletéről köteles gondoskodni, a többi kenyérgabonát háztartási és vetőmagszükségletén felül jelentkező gazdasági szükségletére, az 5. §-ban foglalt rendelkezés alapján ipari termék ellenében való beszolgáltatásra, szabadpiacon való értékesítésre, vagy a 14. §-ban foglalt rendelkezés korlátai között más módon használhatja fel.
14. §
(1) Kenyérgabonának és őrleményeinek külföldre történő kiviteléhez a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és a közellátásügyi miniszter engedélye szükséges.
(2) Kenyérgabonát, valamint ebből származó őrleményeket - ide nem értve a korpát - takarmányozásra felhasználni tilos. Emberi táplálkozásra nem alkalmas ilyen termények és termékek felhasználására a közellátásügyi minisztertől kell engedélyt kérni.
(3) A jelen § rendelkezése arra a kenyérgabonára is kiterjed, amelyet a gazdálkodó beszolgáltatni nem köteles.
Őrlés
15. §
A vámőrléssel foglalkozó malom üzembentartója köteles, a vámkeresmény 75 százaiékát őrletlen állapotban minden hónap 15. napjáig valamelyik kereskedőnek megvételre felajánlani és a vételi jegyekkel a Terményhivatal illetékes kirendeltségének elszámolni. Kereskedelmi őrlést is végző vegyes őrlésű malom a vámkeresmény 75 százalékát a Terményhivatal illetékes kirendeltségének engedélyével kereskedelmi őrlésben megőrölheti. A kirendeltség a megőrölhető vámkeresményről "vámkeresmény" felülbélyegzésü gabonavásárlási utalványt állit ki.
16. §
(1) A kereskedelmi őrlésre jogosult malom köteles a Terményhivatalnak (területileg illetékes kirendeltségnek) bejelenteni, hogy kereskedelmi őrlést kiván végezni. A malomnak a bejelentés megtörténtéig kereskedelmi őrlést végezni tilos.
(2) Kereskedelmi őrlést végző malom kenyérgabonát őrlés céljából beszolgáltatásra kötelezett gazdálkodóktól, egyébként csak kereskedőktől vásárolhat. A malom köteles a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint á gazdától vásárolt kenyérgabona megőrlése, továbbá kenyérgabonának kereskedőtől való vásárlása előtt vásárlási utalványt igényelni. A kereskedelmi őrlést végző malom csak annyi kenyérgabonát őrölhet meg. amennyire a vásárlási utalvány szól.
(3) A vásárlási utalványt a kereskedelmi őrlést végző malom részére a Terményhivatal illetékes kirendeltsége adja ki. Az utalvány kiadása előtt a 30300/1945. KM rendelet 9. §-ában meghatározott költségegyenértéket kell az utalvány átvétele előtt a Terményhivatal számlájára befizetni. A 30300/1945. KM rendelet 9. §-ában meghatározott árkiegészítésnek a kifizetéséről a kiadott vásárlási utalvány álapján a Terményhivatal gondoskodik.
(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések csak azokra a malmokra terjednek ki, amelyek a jelen rendelet alapján beszolgáltatott kenyérgabonát kereskedelmi őrlésben megőrölhetnek, továbbá csak arra a kenyérgabona mennyiségre, amelyet a beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szolgáltattak be.
17. §
(1) A közellátásügyi miniszter a kereskedelmi őrlést végző malom üzembentartóját arra kötelezheti, hogy őrlési, illetőleg raktározási képességének figyelembevételével meghatározott mennyiségű kenyérgabonát, vagy annak megfelelő őrleményt állandóan készletben tartson, illetőleg készletét arra a mennyiségre állandóan kiegészítse.
(2) A malom üzembentartója köteles vám-keresetéről, továbbá a jelen rendelet alapján beszolgáltatott kenyérgabonára és abból nyert őrleményeire vonatkozó kenyérgabona és őrleménykészletéről a Terményhivatal rendelkezése szerint minden hónap 1. és 16. napján jelentést tenni.
18. §
A kereskedelmi őrlést végző malom üzembentartója köteles a kereskedelmi őrlésre kerülő kenyérgabona felörléséből nyert összes lisztet és korpát a Terményhivatal által kiállított liszt-, illetőleg korpautalvány ellenében kiszolgáltatni A kereskedelmi őrlésre került 100 kg búzából. - tisztázatlan súlya után számítva - tiszta (zsák nélküli) súlyban legalább 20 kg egységes minőségű finomlisztet (malmi jelzése: Fil) és legalább 70 kg egységes buzakenyér-iiszlet (malmi jelzése: Eb), 100 kg rozsból legalább 85 kg egységes rozslisztet (malmi jelzése: Rl) keli lisztutalvány ellenében kiszolgáltatni. A felsorolt lisztfajtákon kívül csak egységes minőségű korpa készíthető. A kereskedelmi őrlésre kerülő kenyérgabona tisztítatlan súlya után számítva 100 kg-kint (tiszta, zsáknélküli súlyban) búzából legalább 8 kg, rozsból pedig legalább 12 kg egységes minőségű korpát kell kíőrölni.
19. §
(1) A kereskedelmi őrlésben nyert és kiszolgáltatásra kerülő lisztek nem lehetnek sötétebbek, vagy más szerkezetűek, mint a Lisztjellegmegállapító Bizottság határozata alapján az Országos Gabona- és Lisztkisérleti intézet által kiadott jellegminták.
(2) A malmokban, őrleménykeréskedőknél és feldolgozóknál tároló, valamint a szállítás alatt álló őrleménykészleteket az előbbi bekezdésben említett jellegminták alapján ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy ezek az előirt jellegnek megfelelnek-e.
20. §
(1) Kétszerest saját kereskedelmi) őrlésben külön őrölni nem szabad A vámkeresetből származó kétszerest legfeljebb 2% arányban az őrlésre kerülő búzához kell keverni.
(2) Minden 100 kg buza után 2 kg búzadarát a 14. §-ban meghatározott egységes minőségű finomlisztmennyiség terhére szabad előállítani. Ezt a mennyiséget meghaladó búzadarát csak a Terményhivatal utasítása alapján szabad előállítani.
21. §
(1) A közellátásügyi miniszter a mindenkori országos szükséget és a rendelkezésre álló közellátási készlet figyelembevételével a Terményhivatal utján lisztutalványokkal látja el a törvényhatóságok első tisztviselőit, akik ennek felhasználásával is gondoskodnak hatóságuk területén a rendelkezésre álló liszt (kenyér) arányos és igazságos szétosztásáról. A törvényhatóság első tisztviselője a községi elöljáróságokat (polgármestereket) a Terményhivatal kirendeltsége utján az általa készített elosztási tervnek megfelelő mennyiségre szóló lisztutalvánnyal látja el.
(2) A kereskedelmi Őrlést végző malom lisztet csak lisztvásárlási utalvány ellenében adhat el és szolgáltathat ki. A malom az utalványokkal a Terményhivatal illetékes kirendeltségének köteles elszámolni. A malom a lisztutalványok ellenében mindenkori készlete erejéig köteles lisztet a hatóság által megállapított áron kiszolgáltatni.
(3) A kereskedelmi őrlést végző malom köteles korpautalvány ellenében készlete erejéig orpát hatósági áron kiszolgáltatni, egyébként a korpa forgalma szabad.
22. §
Hatósága területén az ellátatlanok kenyér- és lisztfejadagját a közellátási kormánybiztos állapítja meg. A fejadag az ország egész területén nem haladhatja meg lisztből a havi 2 kg-mot, kenyérből pedig a nehéztestimunkásoknál a napi 55 dkg-mot, testi munkásoknál a napi 35 dkgmot, az alapfejadagra jogosultaknál pedig a napi 20 dkg-mot. Ha az ellátatlan kenyéradagiát lisztben kapja, az nem lehet nagyobb nehéz testi munkásnál havi 10 kg-nál, testi munkásnál havi 7 kg-nál. az alapfejadagra jogosultaknál pedig havi 4 kg-nál. A községi elöljáróság (polgármester) a törvényhatóság első tisztviselőjének utasítása szerint állapitja meg az ellátatlanok részére kiszolgáltatandó lisztnemet.
Szállítás
23. §
A kenyérgabona és abból készült őrlemények szállítása az ország- területén korlátozás alá nem esik.
Vegyes büntető és hatálybaléptető rendelkezések
24. §
A kereskedelmi őrlést végző malomnak azt az üzembentartóját, aki a jelen rendeletben megszabott kötelességeit nem teljesiti, a közellátásügyi miniszter a Terményhivatal javaslatára kenyérgabonának kereskedelmi őrlésben való megőrlésétől eltilthatja Ez a rendelkezés a malom üzembentartójának büntetőjogi felelősségét nem érinti.
25. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 4040/1945. ME rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint büntetendő az, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a feljelentői jutalomra, valamint a kihágások miatt eljáró hatóságokra vonatkozólag a 4040/1945. ME rendelet 5. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
26. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 11850/1945. KM rendelet 1-6. és 8-22. §-ai hatályukat vesztik.
Budapest, 1945. évi június hó 28-án.
Faraghó Gábor s. k.,
közellátásügyi miniszter
1. sz. metléklet a 102900/1945. KM rendelethez
2. sz. metléklet a 102900/1945. KM rendelethez
