Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

90290/1946. KM rendelet

a buza-, rozs-, árpa- és kukoricaőrlemények, a kukoricacsira és a malmi melléktermékek legmagasabb árának, valamint az idegen kereskedelmi őrlés dijának és az őröltetők által beszolgáltatandó gabona és kukorica mennyiségének megállapítása tárgyában

A 9690/1945. ME rendelet 2. §-ában, valamint a 4040/1945. ME rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A 102900/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. július 1-i, 65. szám) 18-20. §-ában előirt feltételeknek megfelelő buza- és rozsőrlemények, a 104650/1945. KM sz. rendelet (Magyar Közlöny 1945. augusztus 10-i, 99. szám) 5. §-ában előirt feltételeknek megfelelő árpaőrlemények és a 106200/1945. KM rendelet (Magvar Közlöny szeptember 11-i, 123. szám) 11. és 12. §-ában előirt feltételeknek megfelelő kukoricaörlemények és a kukoricadara, valamint a malmi melléktermékek legmagasabb malmi eladási ára minden malomüzemnél a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban, vagy ömlesztve - a zsáksulyt tisztasulyként véve figyelembe - 100 kg-onkint a következő:

a) búzadara 600.000 P

b) finomliszt (malmi jelzése Fil.) 600.000 P

c) kukoricadara (malmi jelzése: csirátlanításnál KD; csirásnál KDC) 600.000 P

d) egységes buzakenyérliszt (malmi jelzése: EB) 380.000 P

e) egységes minőségű buzakorpa 160.000 P

f) egységes rozsliszt (malmi jelzése: RL) 380.000 P

g) egységes minőségű rozskorpa 160.000 P

h) árpaliszt (malmi jelzése: AL) 380.000 P

i) egységes minőségű árpakorpa 160.000 P

j) kukoricaliszt (malmi jelzése: csírátlanításnál KL, csirásnál KLC) 380.000 P

k) egységes minőségű kukoricakorpa 160.000 P

l) buza-, rozs-, árpa- és kukoricalábliszt és buza-, rozs-, árpa-és kukoricaszélkorpa (koptatási melléktermék) 160.000 P

m) malombükköny, malomkonkoly és ocsu szemes állapotban 140.000 P

megdarálva 160.000 P

n) tisztítási hulladék (rostaalja) 80.000 P

o) kukoricacsira 800.000 P

hőlégkezeléssel sterilizálva 850.000 P

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított őrleményárak a 110200/1943. FM rendelet (Budapesti Közlöny 1943. május 6.- i, 101. szám) 1. §-a (3) bekezdésében megállapított legmagasabb víztartalom mellett gyártott őrleményekre vonatkoznak.

(2) Az 1. §-ban megállapitott kukoricacsira ár olyan minőségű árura vonatkozik, amely 15% víztartalom mellett laboratóriumi, éteres, extrakciós vizsgálat alapján 20% olajat tartalmaz, 20% olajtartalom felett minden tizedszázalék olajtartalomtöbblet után csira q-kint 5.000 P ártöbblet fizetendő. 20% alatti olajtartalommal a hiány után tizedszázalékonkint és csira q-kint 12%-ig 5.000 P, a hiánynak 12% alatti része után pedig tizedszázalékonkint és csira q-kint 7.500 P árlevonásnak van helye.

3. § (1) A lisztkereskedőnek és sütőiparosnak (lisztfeldolgozónak) - nagykereskedő bekapcsolása nélkül - a malom által közvetlenül beváltott lisztutalványai ellenéten kiszolgáltatott lisztek legmagasabb malmi ára azonos a 9. §-ban megállapított nagykereskedői árakkal.

(2) A malom köteles az előző bekezdés szerint beváltott lisztutalványok ellenében kiszolgálhatott az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában felsorolt lisztek után a Terményhivatalhoz annak előírása szerint 100 kg-onkint a következő árkülönbözetet befizetni:

a) búzadaránál 38.000 P

b) finomlisztnél 38.000 P

c) kukoricadaránál 38.000 P

d) egységes buzakanyérlisztnél 28.000 P

f) egységes rozslisztnél 28.000 P

h) árpalisztnél 28.000 P

j) kukoricalisztnél 28.000 P

4. § (1) Az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában megállapitott lisztárak a malom telephelyén házhozszállitva, egyéb rendeltetési helyre történő szállításánál pedig bérmentesítés mellett vasúti kocsiba vagy uszályba rakva értendők.

(2) Az 1. § c), g), i), k), l), m), n) és o) pontjában megállapított őrlemény, kukoricacsira és malmi melléktermékárak a malom telephelyén házhozszállitva, egyéb rendeltetési helyre történő eladásánál pedig vasúti kocsiba, vagy uszályba, vagy kocsira rakva értendők.

(3) Amenyiben az őrlemények, kukoricacsira és malmi melléktermékek házhozszállítása akár a malom telephelyén, akár azon kivül a vevő által vagy költségére történik, a malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakból 100 kg-onkint 20.000 P fuvartéritést köteles levonni.

(4) A malom telephelyétől eltérő rendeltetési helyre eladott malmi melléktermékeknél a malmot terheli a vasútra vagy hajóhoz szállítás, vasúti kocsiba vagy hajóba rakás (ömlesztve, történő szállításnál a vasúti kocsiba vagy hajóba ürítés) költsége, továbbá a feladásnál nem a vevő (cimzett) érdekében felmerülő minden más költség. A fuvarlevélürlap ára, a mérlegelési díj, a vidéki feladóállomási különdíj, továbbá a rinfusaberendezés használati dija azonban a fuvardíjjal együtt a vevőre (címzettre) háritható. A feladó saját rinfusaberendezésének értékét a vevőre (cimzettre) háríthatja. Amennyiben a vevő (cimzett) a rinfusaberendezést az áru átvételét követő 3 napon belül bérmentesítés mellett visszaküldi, a feladó köteles a rinfusaberendezés árából az Államvasutak díjszabása szerint az adott estben számitható használati dij levonása után fennmaradó összeget a vevőnek (címzettnek) visszatériteni.

5. § (1) Az 1. és 3. §-ban megállapított árak a feladáskor történő fizetés esetén érvényesek. Az áru feladását követő 8 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 1%, 14 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 2%, 30 napon tul történő fizetés esetében pedig legfeljebb 4% külön feltüntetendő felár számitható.

(2) Ha a késedelmes fizetés a malom kívánságára történik, az előbbi bekezdésben megállapitott felár felszámitásának nincs helye.

(3) Az 1. és 3. §-ban megállapított árakból az áru feladása előtt 15-30 napon belül történő fizetés esetében 1%, 30 nap vagy annál előbb történő fizetés esetében pedig 2% engedményt kell téríteni.

(4) Amennyiben az áru feladása előtti fizetés nem a malom felhívására történt, az előbbi bekezdésben megállapított engedményt nem kell téríteni.

6. § (1) A malomipari erőtakarmányok kis tételekben történő közvetlen elosztása esetén az 1, 4. és 5. §-ban megállapított árakhoz az eladott

mennyiségtől függően 100 kg-onkint az alábbi felár számitható:

5 q-tól 20 q-ig 2.500 P

1 q-tól 5 q-ig 4.000 P

1 q-n alul 5.000 P

(2) Az (1) bekezdés szempontjából közvetlen elosztás alatt a vevők részére történő kimérést, illetőleg közvetlen szállítást kell érteni.

7. § Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik, a malom zsákjában, az 1. és 3. §-ban megállapított árakhoz a malom a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.

8. § (1) A megállapított őrlemény és malmi melléktermékárak az általános forgalmiadót magukban foglalják.

(2) A malom az őrleményekről és malmi melléktermékekről kiállított számlákon lerótt számlailletéket, valamint a közszállitásoknál lerovandó nyugtabélyegilletéket a megállapított árakhoz hozzászámíthatja.

(3) A malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakat, valamint a 4-7. §-ok és a jelen § (2) bekezdése szerint felszámitható, illetve lerovandó tételeket a számlában külön-külön köteles feltüntetni.

9. § (1) A nagykereskedő az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjaiban felsorolt lisztfajtákért a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban történő házhozszállításnál - függetlenül az eladott mennyiségtől - 100 kg-onkint a következő legmagasabb árat számithatja:

a) buzadara 640.000 P

b) finomliszt 640.000 P

c) kukoricadara 610.000 P

d) EB. liszt 400.000 P

f) RL. liszt 410.000 P

h) AL. liszt 410.000 P

j) KL. és KLC. liszt 410.000 P

(2) Kereskedő a malomipari erőtakarmányok szétosztásánál az 1. §-ban megállapított malmi eladási árhoz hozzászámithatja:

a) a vasúti fuvardijat és annak járulékait,

b) a vasúti kocsiból kirakás vagy berakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,

c) a malomból, illetőleg vasútról raktárba szállítás vagy malomból, illetőleg raktárból vasútra szállítás ténylegesen felmerült igazolható költségeit,

d) a malomból, vasútról vagy raktárból házhozszállítás és raktárbarakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,

e) a beszerzési ár után számított, legfeljebb 1% szóródást,

f) 100 kg-onkint legfeljebb 5.000 P ártöbbletet,

g) kis tételekben történő közvetlen elosztás esetében a 6. §-ban megállapított mennyiségi felárat,

(3) Amennyiben a nagykereskedő által eladott lisztek házhozszállítása vasútról, közraktárból vagy a nagykereskedő raktárából a vevő által vagy költségére történik, ugy a nagykereskedő az (1) bekezdésben megállapított árakból 100 kg-onkint 20.000 P fuvartéritést köteles levonásba hozni.

(4) Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik a nagykereskedő zsákjában, az (1) bekezdésben megállapított árakhoz a nagykereskedő a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.

(5) Nagykereskedő hiteleladásánál, illetőleg a feladás előtt történő fizetésnél, az 5. § (1) és (2) bekezdésében megállapított felárat számíthatja, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti levonást köteles alkalmazni. A malmok által az 5. § (1) és (2) bekezdése alapján számított felár, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdése alapján adott engedmény a nagykereskedői eladási árakban nem érvényesíthető.

(6) Nagykereskedő az őrlési termékekről kiállított számláknál az általa lerótt számlailletéket, valamint a közszállitásnál lerovandó nyugtabélyegilletéket az (1)- (5) bekezdésben megállapított árakhoz hozzászámithatja.

(7) Lisztszállitásnál a leadóállomáson felmerülő mellékilleték (mérlegdíj és különdíj stb.) az (1) bekezdésben megállapított lisztárakban foglalt nagykereskedői hasznot terheli.

10. § (1) A kiskereskedő által számitható legmagasabb fogyasztói árak az ország egész területén a következők:

a) búzadara kg-onkint 6.900 P

b) kukoricadara kg-onkint 6.900 P

c) Fil. liszt kg-onkint 6.900 P

d) EB. liszt kg-onkint 4.500 P

e) RL. liszt kg-onkint 4.500 P

f) AL. liszt kg-onkint 4.500 P

g) KL. és KLC. liszt kg-onkint 4.500 P

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiskereskedői eladási (fogyasztói) árákat tisztasulyra vonatkoztatva, csomagolás nélkül kell érteni. Ha a kiskereskedő a lisztet a fogyasztó kívánságára papírzacskóban szolgálja ki, a papírzacskó önköltségi ára külön felszámítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított árak a malom, illetőleg a nagykereskedő zsákjában történő eladás esetén a 7., illetőleg 9. § (4) bekezdése szerint fizetett többletet magukban foglalják.

11. § (1) A nagykereskedő vagy a kiskereskedő által vagy költségére 10 km-nél nagyobb távolságra tengelyen történő szállítás esetén a területileg illetékes közellátási felügyelőség engedélyével a 10. §-ban megállapított fogyasztói árakhoz a következő felárak számithatók:

10-20 km távolságig kg-onkin 100 P

20-30 km távolságig kg-onkint 150 P

30-40 km távolságig kg-onkint 200 P

40-60 km távolságig kg-onkint 250 P

60 km távolságon felül kg-onkint 300 P

(2) A területileg illetékes közellátási felügyelőség a tengelyfuvarfelárat egy-egy helység területére egységesen hivatalból állapítja meg, annak engedélyezését külön kérelmezni nem kell.

12. § (1) Azt az idegen kereskedelmi őrlésre (600/1945. PM rendelet 15. §-a) kerülő buzát, rozsot, árpát és kukoricát, melyet nem vásárlási utalvány (102900/1945. KM rendelet 10. §, 104650/1945. KM rendelet 4. § és 106200/1945. KM rendelet) alapján vásároltak meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak terményben szedett őrlési dij és a dijon felül az ellátatlanok ellátásánál biztosítására a 110910/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. december 14-i, 200. szám) 1. §-ának (1) bekezdésében megállapitott termény átadása ellenében szabad megőrölni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott őrlés dijára, valamint a beszolgáltatandó termény mennyiségére, annak bejelentésére, forgalmára és árára a vámőrlési dijat és a vámőröltető által beszolgáltatott termények mennyiségét, forgalmát és árát megállapító rendeletekben foglaltatik az irányadók. (30200/1945. KM, 106100/1945. KM 3. § (2) bekezdés, 166300/1945. KM, 110910/1945. KM, 90130/1946. KM)

(3) Amennyiben a Terményhivatal a vásárlási utalvány kiállitásával egyidejűleg erre engedélyi ad, az idegen kereskedelmi őrlés diját pénzben kell fizetni. Az idegen kereskedelmi őrlés legmagasabb dija ebben az esetben - Budapest székesfőváros területén fekvő malmok kivételével - a felőrlésre került tisztitatlan buza, rozs és árpa súlya után számítva 100 kg-onkint 100.000 P, a kukorica májusi morzsolt súlya után számitva pedig 100 kg-onkint 110.000 pengő, 1945. évi termésű kukorica őrlésénél minden 1% nedvesség leszáritása esetén 100 kg szárítatlan kukorica után 2.000 P szárítási dij számitható. Ezek az összegek az őrlési és száritási dij után fizetendő általános forgalmiadót mágukban foglalják.

(4) A malom üzembentartója az idegen kereskedelmi őrlés könyve (600/1945. PM rendelet 28. §) mellékletenként a Terményhivatal által az idegen kereskedelmi őrlés végzésére adott engedélyeket megőrizni köteles.

13 §

Az idegen kereskedelmi őrlésből származó buza-, rozs-, árpa- és kukorireőrlemények és malmi melléktermékek legfeljebb a jelen rendeletben a megállapitott őrlemény- és malmi melléktermékekben hozhatók forgalomba.

14. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, hatálybalépésével a 90140/1946. KM rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi január hó 26-i. 22. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi február hó 14-én.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

közellátásügyi miniszter