103220/1947. (XI. 14.) KM rendelet

a vágásra szánt szarvasmarha, borjú és juh forgalmának szabályozása tárgyában

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) Közfogyasztás céljára - a kényszervágás esetének a kivételével - csak azt a szarvasmarhát, borjút és juhot (a továbbiakban: vágóállat) szabad levágni vagy vágási célból eladni, melynek tenyésztésre vagy igázásra alkalmatlan voltát hatósági állatorvos a marhalevélen igazolja. A Budapest-ferencvárosi közvágóhídon történő vágásokhoz ez az igazolás nem szükséges.

(2) Közfogyasztás céljára - a kényszervágás esetének a kivételével - vágóállatot levágni csak közvágóhídon, ahol ilyen nincsen, csak olyan vágóhídon, vagy vágóhelyen szabad, ahol a húsvizsgálatot állatorvos végzi.

(3) Kényszervágásnak csak a 100000/1932. FM rendelet (Rendeletek Tára 1933. évi 8. oldal) 87. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben van helye. Kényszervágás esetében a húsvizsgálatot végző állatorvos (hatósági húsvizsgáló) köteles a kényszervágást a vágóállat tulajdonosa nevének és lakóhelyének, továbbá a vágóállat nemének, korának és a kényszervágás okának feltüntetésével nyolc napon belül a kényszervágás helye szerint illetékes közellátási felügyelőségnek levelezőlapon bejelenteni.

2. § A gazdálkodó az eladásra szánt vágóállatot köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni. A községi elöljáróság (polgármester) a hozzá érkező bejelentések összesített adatait a bejelentő gazdálkodó nevének feltüntetése nélkül (darabszám, nemenkint) minden hónap 5. és 20. napján a területileg illetékes vármegyei állattenyésztő egyesületnek megküldi. A vármegyei állattenyésztő egyesület a vármegye területéről a hozzá beérkezett jelentéseket összesíti és az összesítés eredményét minden hónap 10. és 25. napján a földmívelésügyi miniszterhez felterjeszti.

3. § Vágóállatot vágási célból csak iparjogosítvánnyal rendelkező kereskedő (szövetkezet) vagy húsiparos vásárolhat.

4. § (1) Vágóállatot Budapest székesfőváros, valamint a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek (a továbbiakban: Nagy-Budapest) területére szállítani csak szállítási igazolvánnyal szabad. Vágóállatnak az ország egyéb területére történő szállítása nem esik korlátozás alá.

(2) A szállítási igazolványt kiadja:

a) a Nagy-Budapest területén lakó gazdálkodók, kereskedők (szövetkezetek) és húsiparosok részére - az Országos Vágóállateloszló Bizottság [5. § (1) bekezdés] javaslata alapján - a közellátásügyi miniszter;

b) az ország egyéb területén lakó gazdálkodók, helyi kereskedők (szövetkezetek), húsiparosok részére - az Országos Vágóállatelosztó Bizottság által az egyes törvényhatóságokra megszabott kereten belül, a törvényhatósági Vágóállat Elosztó Bizottság [5. § (2) bekezdés] javaslatának megfelelően - az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség.

(3) A szállítási igazolvány kiadására és kezelésére a 11180/1946. KM rendeletben (Magyar Közlöny 1940. évi december hó 24-i 294. szám) foglallak az irányadók. A 100160/1947. KM rendelet (Magyar Közlöny 1947. évi április hó 3-i 76. szám) 1. §-ának (1) bekezdése akként egészül ki, hogy a vágóállatok szállításához kiadott szállítási igazolványért

a) szarvasmarha szállításánál darabonkint 2.- forint;

b) borjú szállításánál darabonkint 1.- forint;

c) juh szállításánál darabonkint -.25 forint kiállítási díjat kell fizetni.

(4) Nagy-Budapest területére vágóállatot csak Budapest-ferencvárosi közvágóhíd rendeltetéssel a Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő Rt. (Budapest, V., Aulich-utca 8., a továbbiakban: Külbart) címére szabad feladni.

(5) Közforgalmú vasút, hajózási és közúti fuvarozási vállalat vágóállatot Nagy-Budapest területére történő szállítás végett csak akkor vehet át, ha a feladó a (2) bekezdés a) pontja esetében a közellátásügyi miniszter, a (2) bekezdés b) pontja esetében pedig az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség által kiállított szállítási igazolványt is átadja.

5. § (1) Az egyes törvényhatóságok területén lévő vágóállatoknak Nagy-Budapest területére történő szállításához kiadható szállítási igazolványok számát - a vágóállatok számának, valamint a takarmányozási viszonyoknak a figyelembevételével - az Országos Vágóállalelosztó Bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai a közellátásügyi miniszter és a földmivelésügyi miniszter két-két, az Országos Földmívelésügyi Tanács, a Magyar Állattenyésztők és Törzskönyvelő Szervezetek Országos Szövetsége és a Belkereskedelmi Igazgatóság egy-egy, továbbá a Külbart. két kiküldöttje. A bizottság elnöke a közellátásügyi miniszter egyik kiküldöttje. A bizottságban szakértőként résztvehet a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak, a Budapesti Mészárosok és Hentesek Ipartestületének, valamint a Sertés- és Marhakereskedők Egyesületének egy-egy kiküldöttje. A bizottság működését a közellátásügyi miniszter irányítja és ellenőrzi.

(2) Az Országos Vágóállatelosztó Bizottság által az egyes törvényhatóságokra megállapított keretben a szállítási igazolványokat a törvényhatóság területén lakó gazdálkodók, helyi kereskedők (szövetkezetek) és húsiparosok között az erre a célra alakított törvényhatósági vágóállat-elosztó bizottság osztja szét. A bizottság elnöke a közellátási kormánybiztos, tagjai a közellátási felügyelőség vezetője, a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője, a törvényhatósági állatorvos, a vármegyei termelési bizottság elnöke, a területileg illetékes földmívelésügyi tanács kiküldöttje, az illetékes kereskedelmi és iparkamara kiküldöttje, valamint a vármegyei állattenyésztő egyesület kiküldöttje. Ez utóbbi az ügyek előadója is.

6. § (1) Vágóállatot szállításra feladhat: a gazdálkodó, a kereskedő (szövetkezet) vagy a húsiparos. A berakást ellenőrző halósági állatorvos és a vármegyei állattenyésztő egyesület megbízottja csak a szállítási igazolványban megjelölt vágóállat berakását engedélyezheti.

(2) A feladó a berakás alkalmával a szállítási igazolványhoz (fuvarlevélhez) a melléklet szerinti kimutatást köteles csatolni. A kimutatást a feladó részére az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség adja ki. A kimutatásban felsorolt adatok helyességét berakáskor a vármegyei állattenyésztő egyesület kiküldöttje köteles a helyszínen ellenőrizni és az ellenőrzés megtörténtét a kimutatáson igazolni.

(3) Egy vasúti kocsiba súlykorlátozás nélkül legfeljebb 10 darab szarvasmarha, a legalább 19 négyzetméter rakterületű vasúti kocsiba pedig legfeljebb 14 darab összesen 65 métermázsát meg nem haladó súlyú szarvasmarha rakható be.

7. § (1) A kereskedő (szövetkezel) vagy husipáros köteles a gazdálkodótól (eladótól) megvásárolt vágóállat után - a közellátásügyi miniszter által erre a célra rendszeresített nyomtatványon - négy példányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy első példányát az eladás helye szerint illetékes vármegyei állattenyésztő egyesületnek kell megküldeni, a másodikat a szállítási igazolványhoz (marhalevélhez) kell csatolni, a harmadikat a gazdának (eladónak) legkésőbb a berakásig kell átadni, a negyedik a kereskedőnél (szövetkezetnél) vagy húsiparosnál marad. A vételi jegyet - a közellátásügyi miniszter által megállapított térítési díj ellenében - Nagy-Budapest területén lakó kereskedők (szövetkezetek), valamint húsiparosok részére a Külbart, az ország egyéb területén lakó kereskedők (szövetkezetek), valamint húsiparosok részére pedig az illetékes közellátási felügyelőség adja ki.

(2) A kereskedő (szövetkezet) vagy húsiparos a gazdálkodótól megvásárolt vágóállatért a közellátásügyi miniszter által megállapított árat köteles a gazdálkodónak (eladónak) kifizetni.

(3) A Budapest-ferencvárosi közvágóhídra megérkezett vágóállat minősítését az Országos Földmívelésügyi Tanács, a Budapest székesfővárosi közvágóhidak igazgatósága, a Külbart és a Budapesti Mészárosok és Hentesek Ipartestületének egy-egy kiküldöttjéből álló bizottság végzi. Ha a vágóállat felszállítását kereskedő (szövetkezet) végezte, a minősítő bizottságban a Sertés- és Marhakereskedők Egyesületének egy kiküldöttje is résztvesz. Ha a bizottság az állat minőségében nem tud megállapodni, a minőséget próbavágás útján kell megállapítani. Ha a bizottság a vágóállatot a kereskedőnél (szövetkezet) vagy húsiparosnál kedvezőbben minősíti, a Külbart a kereskedő (szövetkezet) vagy a húsiparos által kifizetett vételár és a minősítés eredményének megfelelő vételár közötti különbözetet a gazdálkodónak kifizeti.

(4) Ha a vágóállatnak Nagy-Budapest területére történő szállítását a gazdálkodó végzi, a szállítás közben elhullott vágóállat értékét a Külbart a gazdálkodónak megtéríti. A kereskedő (szövetkezet) vagy a húsiparos által megvásárolt vágóállat elhullásának veszélyért a kereskedő (szövetkezet) vagy húsiparos maga viseli.

8. § (1) Közfogyasztás céljára - a kényszervágás esetének a kivételével - csak olyan vágóállat levágását szabad megengedni, amelyre nézve a vágatónak marhavágási utalványa van. Nagy-Budapest területén a közvágóhidakon a vágási utalványt a szállítási igazolvány pótolja.

(2) Az egyes törvényhatóságok között a húsiparosok részére kiadható marhavágási utalványokat a közellátásügyi miniszter osztja szét. Az egyes törvényhatóságoknak kiadott vágási utalványokat a törvényhatóság területén működő húsiparosok között az illetékes közellátási felügyelőség osztja szét.

(3) Nagy-Budapest területén a húsiparosok a vágóállatot - a részükre kiadott szállítási igazolványok alapján - a közvágóhídon vagy a közellátásügyi miniszter által meghatározott helyen veszik át a Külbarttól.

9. § Az 1947. évi november hó 30. napjáig a vágóállatforgalommal kapcsolatban eddig rendszeresített nyomtatványok felhasználhatók. Ez időponttól kezdve csak a közellátásügyi miniszter körbélyegzőjével ellátott nyomtatványokat szabad felhasználni.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

a) az a gazdálkodó, aki a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az eladásra szánt vágóállatot a községi elöljáróságnak (polgármesternek) nem jelenti be;

b) az a kereskedő (szövetkezet) vagy húsiparos, aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vételi jegyre vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

11. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg a 10690/1946. KM rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1947. évi november hó 12-én.

A miniszter helyett:

Dr. Mátéffy Géza s. k.,

államtitkár

Melléklet a 102220/1947. (XI. 14.) KM rendelethez