105029/1947. (XI. 30.) IpM rendelet

a hazai származású tűzifa legmagasabb eladási árának megállapítása tárgyában

A 9690/1945. ME, valamint az 5740/ 1946. ME rendeletekben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. Termelői árak

1. Nagybani árak

1. §

A) Tőár

A termelők (erdőbirtokosok, fakitermelők, stb.) által tövön eladott tűzifa legmagasabb árát az I. számú melléklet "Tövön" rovata tünteti fel.

2. §

B) Tő melletti ár

Tő mellett (a kitermelés helyén) eladásra kerülő tűzifa legmagasabb termelői árát az I. számú melléklet "Tő mellett kitermelve" rovata tünteti fel.

3. §

C) Feladóállomási ár

(1) A termelők (Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek, stb.) által forgalomba hozott belföldi termelésű tűzifa legmagasabb termelői feladóállomási ára az I. számú melléklet "Feladóállomáson" rovatában feltüntetett ár.

(2) A "Feladóállomáson" rovatban feltüntetett árak a termelés helyéhez legközelebb eső vasúti vagy hajófeladóállomáson vasúti kocsiba, vagy hajóba (uszályba) berakott árura érvényesek s magukban foglalnak minden feladóállomási költséget (pld. rakterületbér, helyi különdíj, fuvarlevél, mérlegelési díj, stb.).

(3) Amennyiben valamely termelőhelyhez vasúti és hajóállomás is közel fekszik, a fuvartávolság meghatározása szempontjából azt kell feladóállomásnak tekinteni, amelyről a termelvények nagyobb része tényleg elszállítható.

4. § (1) Abban az esetben, ha a termelő az árut 2 űrméter vagy 15 q-n felüli mennyiségben nem az 1-3. §-okban említett módon, hanem kiközelítve, erdei rakodón vagy a feladóállomáson levő, illetőleg annak közelében vagy egyebütt fekvő rakterületen adja ót, vagyis, ha az említett faanyagnak az állomásra beszállítását, vasútra vagy hajóra feladását, vasúti kocsiba vagy hajóba berakását a vevő végzi, az eladó az áruért a feladóállomási árnál annyival alacsonyabb árat köteles számítani, amennyit a vevő által viselt költségek és az erre eső általános költség (regie) kitesz. Ezeket a költségeket a termelés helyén - más megállapodás hiányában az ügylet-kötés időpontjában - szokásos tényleges kiadások alapján az eladó és a vevő közösen állapítják meg. A vonatkozó kötlevelek (szerződések) másolatát az ügylet megkötésétől számított 8 napon belül,- a 2 űrméter vagy 15 q-n aluli mennyiségben történő eladások kivételével - az eladó köteles az Anyag- és Árhivatalnak (Budapest, II., Fő-utca 68. sz., Budapest 2., postafiók 15.) megküldeni.

(2) Amennyiben az áru átadása nem vasúti (hajó) állomáson, hanem olyan felmunkálási, vagy felhasználási helyen, fafeldolgozó vagy más, a tűzifát pld. üzemanyagként felhasználó ipartelepek (pld. mészégető, üveggyár, stb.), vagy a vevő által kijelölt gyűjtőtelepen történik, amely a termelőhely és a legközelebb eső vasúti (hajó) feladóállomás között fekszik, és a faanyag fuvarozását - külön költség felszámítása nélkül - az eladó végzi, az eladó a feladóállomási árat számíthatja fel.

(3) Ha az átadási hely a 3. § szerint meghatározott feladóállomáson túl fekszik és az árut az eladó fuvaroztatja, a feladóállomási árhoz, külön tételként hozzászámítható az a fuvartöbbletköltség, mely a termelési hely és a feladóállomás közötti, hatóságilag megállapított fuvarozási költségen felül felmerül.

5. § (1) A termelők által tövön, tőmellett, erdei vagy egyéb rakodón, illetve rakterületen és feladóállomáson eladott tűzifa árakhoz a forgalmi adó külön tételben hozzászámítható.

(2) A Magyar Állami Erdőgazdasági üzemek az (1) bekezdésben említett árakhoz a gyermeknevelési alap járuléka címén 0.2%-ot is hozzászámíthatnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett árakhoz felszámítható még a szállítási igazolvány díja. külön tételben az anyaggazdálkodási járulék, mely után azonban forgalmi adó nem számítható, a számlabélyegilleték, közszállítás esetén a nyugtabélyegilleték és külön tételként a hatóságok által megállapított vagy megállapítandó minden olyan járulék, amelynek áthárítását jogszabály megengedi.

6. §

D) Rendeltetési (leadó) állomási árak

(1) A termelők vagy nagykereskedők által rendeltetési állomáson átadott tűzifáért legfeljebb az I. számú melléklet "Rendeltetési állomáson" rovatában feltüntetett árakat lehet felszámítani.

(2) A rendeltetési (leadó) állomáson számítható legmagasabb termelői, illetve nagykereskedői ár vasúti kocsiban, hivatalos MÁV utánmérlegeléssel átadott aprítatlan tűzifára vonatkozik, mely magában foglalja a 3. §-ban megállapított feladóállomási árat, a termelők által külön felszámítható egyéb közterheket (pl. gyermeknevelési járulék stb.) a vasúti (hajó) fuvardíjat, a szállítási igazolvány díját, a rendeltetési állomáson fizetendő különdíjat (kövezetvámot) és az előbb felsorollak együttes összege után számított 2% biztosítási költséget, valamint - a rendeltetési állomási ár után számított - forgalmi adót.

7. § Abban az esetben, ha a termelő saját kitermelésű tűzifáját hozza forgalomba, városban vagy községben levő kereskedelmi eladási telepén a II. számú melléklet 2., 3., 4., 5. és a III. számú melléklet 2. tételszáma alatt feltüntetett kereskedői árak - forgalmi adó nélkül - számíthatók fel.

8. § (1) Közforgalmú vasúton történő szállításnál az eladó a vasúti kocsi teljes raksúlyát kihasználni köteles, amennyiben a feladóállomás hídmérleggel rendelkezik. Holtfuvar következtében felmerült fuvartöbbletet a vevő az eladó számlájából levonhatja. Ha azonban a kötlevélben megállapított szállítási határidőnek a vevő kívánságára történő megváltoztatása miatt, vagy a vevő egyéb szállítást rendelkezéséből kifolyólag a vasúti kocsi raksúlyát teljes egészében kihasználni nem lehet, az esetleg felmerülő holtfuvar a vevőt terheli.

(2) Nem terheli a holtfuvar az eladót abban az cselben, ha a vasútvállalat - a feladó megrendelésével ellentétben - olyan vasúti kocsit állít ki, amelynek raksúlyát a szóbanlévő tűzifával kellő gondosság mellett sem lehet kihasználni. A megállapított árak felemelésére azonban az eladó ilyen esetben sem jogosult.

(3) A vasúti kocsi raksúlyának kihasználása szempontjából 10 tonnánként legalább a következő mennyiségeket kell figyelembe venni:

a) keménytűzifánál 18 űrméter,

b) lágylomb- és fenyő tűzifánál 25 űrméter.

2. Kicsinybeni árak

9. § (1) A termelő által 2 űrméternél vagy 15 q-nál kisebb tételben a helyi szükséglet kielégítésére közvetlenül a fogyasztóknak (iparosoknak) történő eladás esetén legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott árak számíthatók:

a) A vágásterület szélére, nyiladékra, vagy erdei útra kiközelített tűzifának kicsinybeni eladásánál az I. számú mellékletben "Tő mellett kitermelve" rovatában feltüntetett áron felül kizárólag a rendeletileg jóváhagyott közelítési munkabérek számíthatók fel. Ilyen eladásoknál tűzifát súlyra forgalomba hozni nem szabad.

b) Ha az átadás a feladóállomáshoz 10 km-nél közelebb fekvő erdei vagy egyéb rakodón történik, a feladóállomási árat 10%-kal csökkenteni kell.

c) Ha az erdei vagy egyéb rakodó a feladóállomástól 10 km-nél távolabb esik, a feladó-állomási árat 15%-kal kell csökkenteni.

d) Ha az átadás feladóállomáson vagy fogyasztó helyen (városban, községben) levő rakterületen (udvaron, majorban) történik, az 1. számú mellékletben feltüntetett feladóállomási árakhoz 10% felár számítható.

e) Város vagy község területére piaci eladás céljára beszállított (piacon szekérrel árusított, illetőleg piacról vagy rakodóról a vevőhöz fuvarozott, úgynevezett szekerezéssel árusított, stb.) tűzifa eladási ára legfeljebb 15%-kal haladhatja meg a 3. §-ban meghatározott feladóállomási árat.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott árakat csak akkor szabad felszámítani, ha az erdei vagy egyéb rakodó állandó ellenőrzés alatt áll, esetleg bekerített, faanyagok átadására berendezett (pl. hídmérleggel ellátott, stb.) helyen van, állandó jellegű állami, megyei vagy községi úton elérhető és a tűzifának a rakodóról való elszállítása az év minden szakában szekérrel vagy teherautóval teljes terheléssel lehetséges.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított ár csak akkor számítható, ha az eladás az ott megjelölt kisebb tételekben közvetlenül a fogyasztóknak történik. Kereskedők részére történő kistételbeni eladások esetén is a termelő csak a 4. §-ban feltüntetett árakat számíthatja fel.

(4) Az a termelő, aki a kisebb tételekben eladott áruért az (1) bekezdésben megállapított árakat számítja, bár tudja, vagy kellő gondosság melleit tudnia kellene, hogy a vevő a tűzifát üzletszerű továbbadás céljából vásárolja (kereskedő), a 8800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 169. szám) 1. §-a értelmében ártúllépést követ el.

10. § A 9. § (1) bekezdése alapján megállapított eladási árakhoz az 5. § (1) - (3) bekezdéseiben felsorolt költségek (forgalmiadó, gyermeknevelési járulék, anyaggazdálkodási járulék, stb.) felszámíthatók.

II. Kereskedői árak

11. § (1) A kereskedő által eladott tűzifa legmagasabb eladási árát az I., II. és III. számú melléklet tünteti fel.

(2) Ezen rendelet alkalmazása szempontjából

a) nagykereskedő az, aki a tűzifát vasúti kocsi (hajó) tételben szerzi be és azt vasúti kocsi (hajó) tételben feladó- vagy rendeltetési állomáson értékesíti. A nagykereskedő eladási ára azonos a jelen rendeletben megszabott termelői árakkal (I. sz. melléklet);

b) pályaudvari telepeskereskedő az a kereskedő, akinek telepe közvetlenül pályaudvar mellett van, vagy iparvágánnyal (hajóval történő szállítás esetén kikötői rakodóval) rendelkezik és a tűzifát túlnyomórészt vasúti kocsirakományt kitevő tételekben termelőtől vagy nagykereskedőtől vásárolja és közvetlenül a fogyasztóknak adja el;

c) városi telepeskereskedő az a kereskedő, aki a tűzifát túlnyomórészt vasúti kocsirakományt kitévő tételekben termelőtől vagy nagykereskedőtől vásárolja és közvetlenül a fogyasztóknak adja el, azonban a tűzifát nem vasúti vagy hajóállomáson, vagy ezek közvetlen közelében levő telepről hozza forgalomba, s ezért az általa forgalomba hozott tűzifát telepreszállítási költség terheli;

d) pincéskereskedő (udvaros, szatócs, stb.) az olyan kereskedő, aki valamely város vagy község belterületén, de nem a pályaudvaron vagy annak közvetlen közelében levő pincéjéből (udvarából, üzletéből, stb.) a tűzifát közvetlenül fogyasztók részére kistételben árusítja.

(3) Abban a kérdésben, hogy jelen rendelet alkalmazása szempontjából valamely kereskedő pályaudvari telepeskereskedő-e, vagy pedig városi telepeskereskedő, illetve pincéskereskedő-e, kétség esetén az illetékes törvényhatóság első tisztviselője dönt.

12. § Na a kereskedő valamely - ugyanabban a városban vagy községben teleppel bíró másik kereskedőnek aprítatlan tűzifát ad el, legfeljebb a II. számú melléklet 2. tételszáma alatt megszabott árat számíthatja fel akkor is, ha az eladás nem fuvartételben történik.

13. § (1) A pályaudvari, továbbá a városi telepes-, illetve pincéskereskedők részére a II. számú melléklet 2., 3., 4. és 5., valamint a III. számú melléklet 2. tételszáma alatt feltüntetett árak az olt megjelölt módon a kereskedő telepén (üzletében) átadott tűzifára vonatkoznak.

(2) Na a pályaudvari telepeskereskedő a tűzifát a vevő lakására szállítja, a városi telepeskereskedő részére megállapított árakat számíthatja fel (II. számú melléklet 5. tételszám).

(3) Ha a városi telepes- vagy pincéskereskedő a tűzifát a vevő kívánságára annak lakására (pincéjébe) szállítja, a részére megállapított árakhoz a tűzifa hatóságilag megállapított fuvardíját és a lakásba (pincébe) való behordásnak a kollektív szerződés szerint megállapított munkabér költségeit, - amennyiben ténylegesen felmerülnek - külön felszámíthatja.

(4) Ha a városi telepes- vagy pincéskereskedő a tűzifát a rendeltetési állomásról közvetlenül a vevőhöz szállítja, a városi telepes- és pincéskereskedők részére megállapított árakon felül külön fuvar, valamint fel- és lerakási díjat nem számíthat fel.

14. § (1) A rendeltetési állomási ár a forgalmiadót magában foglalja; a számla- és nyugtabélyegilletéket és külön tételben az anyaggazdálkodási járulékot az árhoz hozzá lehet számítani.

(2) A pályaudvari- és városi telepes-, illetve pincéskereskedők részére megállapított árakhoz az (1) bekezdésben említett költségeken felül a forgalmiadó is hozzászámítható.

III. Vegyes rendelkezések

15. § (1) Amennyiben a tűzifa eladása űrméterben történik, az erre vonatkozó egységárat az eladó költségére történő próbamérlegelés alapján megállapított súlyadatok figyelembevételével kell megállapítani, azonban a legmagasabb ár meghatározása szempontjából egy normál űrméter (100X100X100 cm) tűzifa súlya nem lehet magasabb kemény tűzifánál 550 kg, lágy tűzifánál 400 kg-nál. Ennél alacsonyabb súlyú normál űrméterek esetén az űrméter árak arányosan csökkentendők, kivéve, ha az eladásra kerülő tűzifa igazoltan 6 hónappal az eladás időpontja előtt termeltetett.

(2) Eltérő űrméter méretek esetén az űrméter árakat arányosan módosítani kell.

(3) Kalitkába rakásolt űrméterek eladása esetén az árakat 10%-kal mérsékelni kell.

10. § Ha a tűzifa kereskedők különleges helyi viszonyok folytán bármilyen okból (pl. vízi szállítás olcsóbb viteldíja miatt) aránytalanul alacsonyabb áron tudnának valahol tűzifát beszerezni s ennek folytán indokolatlanul nagy haszonra tennének szert, az illetékes közellátási felügyelőség az Anyag- és Árhivatalhoz az országosnál alacsonyabb, helyi legmagasabb eladási árak megállapítása iránt javaslatot tehet.

17. § (1) A rendelet alapján megállapított legmagasabb eladási árak készpénzfizetés mellett érvényesíthetők.

(2) A fizetési feltételekre termelői árak tekintetében a 150150/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 169. szám), illetőleg az ezt módosító "Közlemény" IV. fejezete (Magyar Közlöny Hivatalos Rész 1947. évi 83. szám); a kereskedői árak tekintetében pedig a 150050/1946. IpM rendeletet (Magyar Közlöny 169. szám) módosító 102003/1947. IpM rendelet (Magyar Közlöny 83. szám) intézkedései az irányadók.

18. § (1) Az eladó a vevőnek minden eladott tétel után számlát, illetőleg árjegyzéket köteles adni, amelyen fel kell tüntetni az eladó nevét (cégét), az eladás időpontját, a vevő nevét, valamint az eladott tűzifa mennyiségét, minőségét és árát.

(2) A kereskedők kötelesek a jelen rendelet II., III. számú mellékletében feltüntetett fogyasztói árakat a telepen (illetve üzletben) jól látható helyre kifüggesztem.

19. § E rendeletben megállapított árakra a 150020/1946. IpM rendeletben (Magyar Közlöny 185. szám) meghatározott 5%-os rendkívüli árengedmény és a kiskereskedői bruttóhaszon tételekre a rendelet 6. §-ában meghatározott csökkentés, nem vonatkozik.

20. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntető rendelkezések alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt indított bűnügyben az eljárás az államrendőrség, mint rendőri büntető bíróság hatáskörébe tartozik. A jogerős büntető ítéletet meg kell küldeni az Anyag- és Árhivatalnak.

21. § Jelen rendelet hatálybalépésével a 170040/1946. IpM rendeletnek (Magyar Közlöny 176. szám) a tűzifára vonatkozó rendelkezései, a 170240/1946. IpM (Magyar Közlöny 197. szám) és a 105008/1947. IpM rendelet (Magyar Közlöny 89. szám) a telepeskereskedők 5 q-án aluli eladásait szabályozó 176023/1947. és a 176345/1947. számú, az erdei, vagy egyéb rakodón történő eladásokat szabályozó 176346/1947. számú a Budapestre beszekerezett tűzifa árat megállapító 170732/1946. számú leirat, valamint e rendelet rendelkezéseivel ellentétes minden jogszabály hatályát veszti.

22. § Ez a rendetet kihírdetésének napján lép életbe.

Budapest, 1947. évi november hó 29-én.

A miniszter helyett:

Dr. Varga István s. k.,

államtitkár

I. számú melléklet 105029/1947. (XI. 30.) IpM rendelethez

II. számú melléklet a 105029/1947. (XI. 30.) IpM rendelethez

III. számú melléklet a 105029/1947. (XI. 30.) IpM rendelethez