10580/1947. (VIII. 30.) Korm. rendelet

az itélőbirák és az államügyészek státusának visszaállítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: XVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezés

1. § Az itélőbirák és az államügyészek részére a korábbi törvényekkel (1919: XXVII. néptörvény, 1920: XX. törvénycikk) rendszeresített, de a 2500/1945. ME rendelettel részben megszüntetett birói külön státus a jelen rendelet rendelkezései szerint visszaállíttatik.

II. Fejezet

Fizetési fokozatok. Fizetés

2. § Az 1920: XX. törvénycikk és az ezt kiegészítő vagy módosító későbbi jogszabályok hatálya alá tartozó itélőbirák és államügyészek, valamint az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső más közszolgálati alkalmazottak az alábbiak szerint tizenhat fizetési fokozatba soroltatnak:

a) Az 1. fizetési fokozatban kezdi és a 9. fizetési fokozatot érheti el a törvényszéki biró, a járásbiró, a telekkönyvi betétszerkesztő biró, az államügyész, a kincstári ügyész;

b) a 4. fizetési fokozatban kezdi és a 9. fizetési fokozatot érheti el a c) pont alá nem tartozó szabadalmi biró;

c) a 6. fizetési fokozatban kezdi és a 11. fizetési fokozatot érheti el az ítélőtáblai biró, a d) vagy az e) pont alá nem tartozó törvényszéki elnök, a törvényszéki tanácselnök, a járásbirósági elnök és alelnök, a központi telekkönyvi hivatal elnöke, a d) pont alá nem tartozó főállamügyészi helyettes, az államügyészségi elnök és alelnök, a szabadalmi biró, a kincstári főügyészi helyettes;

d) a 9. fizetési fokozatban kezdi és a 13. fizetési fokozatot érheti el a kúriai biró, az ítélőtáblai tanácselnök, az e) pont alá nem tartozó törvényszéki elnök, a Budapesten elhelyezett törvényszékek másodelnökei, a budapesti központi járásbíróság elnöke, az e) pont alá nem tartozó legfőbb államügyészi helyettes és főállamügyész, a főállamügyészi helyettes, a budapesti és a pestvidéki államügyészség elnöke, a közigazgatási ítélőbíró, a szabadalmi biróság alelnöke és tanácselnöke, a kincstári jogügyi aligazgató, a kincstári főügyész;

e) a 13. fizetési fokozatban kezdi és a 15. fizetési fokozatot érheti el a kúriai tanácselnök, az ítélőtáblai elnök, a budapesti ítélőtábla alelnöke, a Budapesten elhelyezett törvényszékek elnökei, a legfőbb államügyészi helyettes, a budapesti főállamügyész, a közigazgatási birósági tanácselnök, a szabadalmi biróság elnöke, a kincstári jogügyi igazgató;

f) a 15. fizetési fokozatban kezdi és a 16. fizetési fokozatot érheti el a Kúria másodelnöke, a budapesti ítélőtábla elnöke, a legfőbb államügyész, a közigazgatási biróság másodelnöke;

g) a 16. fizetési fokozatba tartozik a Kúria és a közigazgatási biróság elnöke;

h) az ítélőtáblai elnöki titkár állását az a) pont, a kúriai elnöki tanácsos állását pedig a b) pont szerint kell elbírálni.

3. § A 2. §-ban felsorolt állásokba tartozó tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat a jelen rendelethez csatolt 1. számú kimutatásban feltüntetett illetmények illetik meg.

4. § (1) A 2. § a)-h) pontjaiban felsorolt egyes állásokba az alkalmazottak kinevezése útján jutnak.

(2) A kinevezés az illető állásra a 2. § szerint megszabott kezdő fizetési fokozatra szól.

(3) A magasabb fizetési fokozatokba az előlépés a 2. §-ban megszabott korlátok között a jelen rendelethez csatolt 2. számú kimutatásban feltüntetett várakozási idő elteltével kinevezés nélkül (automatikusan) következik be.

(4) Azokban a fizetési fokozatokban, amelyekben a várakozási idő három év, ez az idő az 1920; XX. tc. 7. §-ában meghatározott módon egy évvel, három évről két évre megrövidíthető.

5. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó azt az alkalmazottat, aki a 2, § a) vagy b) pontja alá tartozó állásban a 6., vagy az ennél magasabb -, a 2. § c) pontja alá tartozó állásban a 9., vagy az ennél magasabb -, a 2. § d) pontja alá tartozó állásban a 13., illetőleg a 2. § e) pontja alá tartozó állásban a 15. fizetési fokozatot már elérte, a közvetlenül magasabb állásra történő kinevezése cselén ugy kell tekinteni és fizetését ugy kell megállapítani, mintha a most megjelölt fizetési fokozat elérésekor már a közvetlenül magasabb állásba jutott volna.

6. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak közül az, aki a rendelet 2. §-ának a)-h) pontjaiban felsorolt, valamelyik állásról annál nem magasabb másik állásra neveztetik ki, korábbi fizetését és a magasabb fizetési fokozatba való előlépéshez a 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezések szerint szerzett igényét megtartja.

7. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésekor már kinevezett itélőbirót és államügyészt, valamint az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső más közszolgálati alkalmazottat abba a fizetési fokozatba kell besorolni, amely a jelen rendelethez csatolt 3. számú kimutatás szerint megfelel annak a fizetési osztálynak és fokozatnak, amelynek alapján az alkalmazottat a 2.500/1945. ME rendelet értelmében a jelen rendelet hatálybalépésekor az illetmények megilletik.

(2) Azt, aki az 1945. évi június hó 17. napja és az 1946. évi december hó 31. napja közötti időben a jelen rendelet 2. §-ának a)-d) pontjaiban felsorolt valamely állásra első ízben neveztetett ki, eggyel magasabb fizetési fokozatba kell besorolni, mint amelybe a jelen rendelethez csatolt 3. számú kimutatás szerint egyébként kerülne.

8. § Az igazságügyminisztérium fogalmazó személyzetének az itélőbirák és az államügyészek részére megállapított képesítéssel azonos képesítésű tagjai az illetmények szempontjából az itélőbirákkal és az államügyészekkel esnek egy tekintet alá.

9. § Az ítélőbíró és az államügyész az igazságügy-minisztérium fogalmazási szakán, az igazságügyminisztérium fogalmazó személyzetének az itélőbirák és az államügyészek részére megállapított képesítéssel azonos képesítésű tagjai pedig az itélőbirói és az államügyészi állásokra - állásuknak megfelelő vagy közvetlenül magasabb állásra - a megállapított személyzeti létszámok keretén belül személyi kiválasztás alapján kinevezhető.

III. Fejezet

Egyéb illetmények

10. § A vizsgálóbirák vizsgálóbírói pótlékának és az államügyészek államügyészi pótlékának összege havi 60 Ft,

11. § Az itélőbírákat és az államügyészeket, valamint az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső más közszolgálati alkalmazottakat családi pótlék, lakbérsegély, közlekedési segély, valamint a későbbi jogszabályok által esetleg megállapítandó bármely egyéb általános jellegű segély vagy pótlék címén ugyanazok az összegek illetik meg, mint amilyen összegeket a vonatkozó jogszabályok a többi közszolgálati alkalmazottra nézve megállapítanak.

IV. Fejezet

Nyugellátások

12. § A jelen rendelet 2. §-ának a)-h) pontjaiban felsorolt és az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső alkalmazottaknak nyugdiját, továbbá özvegyeik és árváik ellátási díjait a jelen rendeletnek megfelelő besorolás alapján kell megállapítani, mégpedig akként, hogy az ellátások összegének kiszámításánál a jelen rendelethez csatolt 4. számú kimutatásban arra a fizetésí fokozatra nézve megállapított beszámítható javadalmazást kell alapul venni, amely fizetési fokozatba az alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozott, illetőleg amely fizetési fokozatba - tényleges szolgálatban állása esetén - a jelen rendelet 7. §-ában foglalt rendelkezés szerint be kellene sorolni.

13. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó nyugdijasokat (özvegyeket, árvákat) családi pótlék és lakbérsegély címén ugyanolyan összegek illetik meg, mint amilyen összegeket a vonatkozó jogszabályok a többi közszolgálati nyugdíjasra (özvegyre, árvára) nézve megállapítanak.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

14. § A jelen rendelet 2. §-ának a)-h) pontjaiban felsorolt és az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső alkalmazottak kinevezése, előlépése, valamint fizetésének megállapítása (utalványozása, megszüntetése, korlátozása stb.), továbbá nyugdijuknak, az özvegyeik és árváik ellátási dijainak megállapítása (utalványozása, megszüntetése, korlátozása stb;) tekintetében az 1920: XX. törvénycikknek és az ezt kiegészítő vagy módosító későbbi jogszabályoknak, valamint a közszolgálali alkalmazottak illetményére és nyugellátására vonatkozó jogszabályoknak a jelen rendelet rendelkezéseivel nem ellenkező rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § A közszolgálati alkalmazottak illetményeinek és nyugellátásainak későbbi emelése esetében az ítélőbiráknak és az államügyészeknek, valamint az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső más közszolgálati alkalmazottaknak illetményeit és nyugellátását mindannyiszor ugyanolyan arányban fel kell emelni.

16. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek a közigazgatási bíróság elnököt gondoskodnak.

Budapest, 1947. évi augusztus hó 28-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

iniszterelnök

Melléklet a 3. §-hoz