107600/1947. (IV. 20.) XV. PM rendelet

az italmérési jövedékről szóló 1921: IV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 3660/1947. ME rendelet végrehajtása tárgyában

A 3660/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 69. szám; a továbbiakban: R.) 2. §-ának (6) és (7) bekezdésében, a 3. §-ának (3) bekezdésében, a 9. §-ának (2) bekezdésében, végül a 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

1. §

Az italmérési engedélykérelmek előterjesztése

(1) Az italmérési (árusítási) engedélykérelmet az erre a célra szolgáló és a pénzügyőri szakasznál beszerezhető nyomtatvány (kérelmi iv) felhasználásával az üzlet helyére illetékes pénzügyőri szakasznál kell benyújtani. A kérelmező tartozik legkésőbb a kérelem benyújtásakor a helyszíni tárgyalást költség diját postatakarékpénztári befizetési lapon befizetni. A befizetési lap elismervényszelvényét a kérelmi ívhez kell csatolni.

(2) A kérvény a beadványi illeték általános tétele alá esik.

(3) Ha az engedélykérelmet nem az illetékes pénzügyőri szakasznál nyujtották be, azt az illetékes pénzügyőri szakaszhoz kell továbbítani. Ha a kérelmet nem az előirt nyomtatványon terjesztették elő, a kérelmi ivet is pótlólag ki kell tölteni. Ilyen esetben a kérelmi iv a beadványok második és többi iveire megállapított illeték alá esik. Társasviszony esetén, valamint mindazon esetekben, amidőn a kérelem előterjesztésével kapcsolatban egyuttal üzletvezető vagy megbízott alkalmazását is

kérik, a társakról, valamint az üzletvezető és megbízott személyéről a pénzügyőri szakasznál beszerezhető külön "Betét ivet" kell kitölteni. Az üzlettárs által kiállitott betét iv a beadványok második és többi iveire megállapitott illeték alá esik. Az üzletvezető vagy megbízott által kiállított betét iv a beadványok mellékleteire megállapított illeték alá esik.

(4) A pénzügyőri szakasz a kérelmet csak abban az esetben veszi érdemi tárgyalás alá, ha azt kérelmi iven terjesztették elő s egyuttal lerótták a helyszíni tárgyalás diját. A pénzügyőri szakasz a kérelem benyújtása alkalmával a szükséges felvilágosításokat, különösen a korlátlan italmérési engedélyek létszámára, valamint a kérelem mellékleteire vonatkozólag megadja.

(5) Az italmérési, (árusítási) engedélykérelmet üzletfotytonosság (R. 9. §) esetén az üzletfolytonos italmérés (árusítás) megkezdésétől számított 30 napon belül kel! előterjeszteni. Akiknek kérelmét a korlátlan italmérési engedélyekre megállapított létszám betöltött volta miatt érdemi tárgyalás nélkül korábban azzal utasították vissza, hogy azt az egy éven belül bekövetkező legközelebbi üresedés alkalmával veszik tárgyalás alá, azok a létszámüresedést közlő értesítés kézbesítésétől számított 15 nap alatt jelenthetik be kérelmük további fenntartását. Az ilyen bejelentés alapján tárgyalás alá vett kérelem esetén az (1) bekezdésben megjelölt dijat újból nem kell leróni, feltéve, hogy azt a kérelem előterjesztésekor már lerótták.

(6) Az engedélykérelmek és bejelentések után fizetendő dijak összegét a mellékelt I. számú díjjegyzék állapítja meg. A dijakat a 157.810. számú "P. M. Italmérési tárgyalási és vizsgálati költségek, letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni. Az előterjesztett italmérési engedélykérelmekkel kapcsolatban a helyszíni tárgyalás dija fejében lefizetett összeg visszatérítésének nincs helye azon a címen, hogy a pénzügyi hatóság a kérelmet nem teljesítette, vagy folyamodó a kérelmét visszavonta.

2. §

Az italmérési engedélykérelmek mellékletei

(1) Az engedélykérelemhez a folyamodó köteles mellékelni:

a) születési anyakönyvi kivonatát, férjezett nő házassági anyakönyvi kivonatát is;

b) állampolgársági bizonyítványát, illetőleg az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolványát;

c) 6 hónapnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi bizonyitványát, férjezett nőnek - ha férjével közös háztartásban él - férje erkölcsi bizonyítványát is;

d) igazolást arról, hogy van-e adótartozása;

e) korlátlan italmérési és kávéházra kért korlátolt italmérési engedélykérelem esetén elfogadható igazolást az üzlethelyiség feletti kizárólagos rendelkezési jogáról;

f) iparjogositványhoz kötött üzletre kért italmérési (árusitási) engedélykérelemhez az iparhatósági iparjogositványt, vagy ennek hiteles másolatát.

(2) A kérelem elbírálása szempontjából jelentős körülmények, vagy indokok igazolására mellékelnie kell folyamodónak:

a) családi állapotának, foglalkozásának, vagy vagyoni állapotának igazolására helyhatósági bizonyítványt;

b) a R. 4. §-ában biztosított elsőbbségi igényjogosultság igazolására alkalmas bizonyítványt (pl. hadirokkantság, hadiözvegység, hadiárvaság igazolására a hadigondozási bizonyítványt)

c) az 1921: IV. tc. 3. § utolsó bekezdésében meghatározott italmérési (árusitási) engedély kérelmezése esetén az illető vállalat, tulajdonos, vagy katonai parancsnokság beleegyező nyilatkozatát;

d) ha az engedélyt kiskoru kéri, a gyámhatóság beleegyező nyilatkozatát;

e) ha az engedélyt az 1921: IV. tc. 16. § utolsó bekezdése alapján előnyben részesítendő nagykorú lemenő kéri, helyhatósági bizonyítványt annak igazolására, hogy folyamodó az elhalt engedélyessel közös háztartásban élt, szakképzett, megélhetést biztosító más keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkezik s hogy az engedély folytatólagos gyakorlására jogosult özvegy vagy kiskorú lemenő nincs;

f) üzletvezető vagy megbízott alkalmazása esetén az alkalmazási szerződést, valamint az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt okmányokat az üzletvezető személyére nézve is. (3) Csak az (1) és (2) bekezdésben előirt mellékletekkel felszerelt engedélykérelem vehető érdemi tárgyalás alá. A pénzügyőri szakasz azonban már érdemi tárgyalás alá venni köteles az (1) bekezdésben felsorolt mellékletekkel felszerelt kérelmet is. Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolvány hiányában is érdemi tárgyalás alá vehető annak engedélykérelme, akinek születési helye Magyarország jelenlegi területén van. Ha a folyamodó születési helye Magyarország jelenlegi területén kivül van, az engedélykérelem csak akkor vehető érdemi tárgyalás alá, ha folyamodó az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt okmányok egyikét vagy azok hiányában olyan bizonyítványt mellékelt engedélykérelméhez, mely igazolja, hogy 1921. évi július hó 26. napján Magyarország jelenlegi területén fekvő valamely községben (városban) bírt illetőséggel. Ha folyamodó honosítás, vagy honosított személytől való leszármazás, általa történt törvényesités vagy azzal kötött házasság utján szerezte meg az állampolgárságát, akkor - nem számítva ide a jelen rendelet 21. §-ában megjelölt kivételeket - az engedélykérelem csak akkor vehető érdemi tárgyalás alá, ha folyamodó mellékelte a legalább 20 éves magyar állampolgárságát igazoló állampolgársági bizonyítványát.

3. §

Az italmérési engedélykérelmek tárgyalása a pénzügyőri szerveknél

(1) Az italmérési engedélykérelmet a pénzügyőri szakaszon az italmérési engedélyért folyamodók jegyzékében kell iktatni és 15 napon belül el kell intézni.

(2) A kérelmet beérkezésekor azonnal meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a szükséges mellékleteket tartalmazza-e ? Amennyiben valamely melléklet hiányzik, a jelenlevő folyamodót azonnal fel kell hívni (a kérelmi iv III. része alatt), hogy a hiányzó okmányokat 8 napon belül pótolja. A távollevőt levelező lapon kell felhívni az okmányok pótlására. Egyben figyelmeztetni kell folyamodót arra is, hogy a különleges körülmények (elsőbbségi igények stb.) a kérelem elbírálásánál csak akkor vehetők figyelembe, ha azt folyamodó okmányokkal igazolja. Ha a kérelmet nem az 1. § (1) bekezdése szerint terjesztették elő. folyamodót fel kell hívni a kérelmi iv kitöltésére, valamint a helyszíni tárgyalási költség dijának lefizetésére is. Amennyiben folyamodó 8 napon belül kérelmi ívet elő nem terjeszt, illetőleg az I. számú díjjegyzékben megállapított összeget nem fizeti be, vagy a 2. § (1) bekezdésében felsorolt mellékleteket engedélykérelméhez nem csatolja, a beadott kérelmet érdemi tárgyalás nélkül a tényállást ismertető jelentéssel a pénzügyigazgatósághoz kell felterjeszteni.

(3) Korlátlan italmérési engedélykérelem esetén meg kell állapítani, hogy az üzlethelyként megjelölt város (község) korlátlan italmérési engedély létszámában van-e üresedés; ha ezt minden kétely nélkül azonnal elbírálni nem lehetne, akkor a kérdést a helyszínen, vagy az illetékes hatóság megkeresésével kell eldönteni.

Ha az illető községre (városra) megállapított létszámban üresedés nincs és a létszám felemelésére eljárás nem indult, a pénzügyőri szakasz a kérelmi ivet és mellékleteit érdemi tárgyalás nélkül a pénzügyigazgatósághoz terjeszti fel. A pénzügyigazgatóság elutasító határozatának meghozatala után a kérelmi ivet a pénzügyőri szakasznak visszaadja abból a célból, hogy egy éven belül az engedélyek létszámában bekövetkező legközelebbi létszámüresedés esetén az felhasználható legyen. A pénzügyőri szakasz az egy éves határidőt az italmérési engedélyért folyamodók jegyzékébe feljegyzi.

(4) A beadott kérelemről az iktatásától számított 2 napon belül, - ha az előző (2) és (3) bekezdés esete nem forog fenn, - értesítést kell küldeni a pénzügyőri felügyelőség utján a rendőri hatóságnak. A jelentéshez egy példányú másolatot is mellékelni kell.

A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka a pénzügyőri szakasz által tárgyalás alá vett kérelemről küldött jelentési az italmérési engedélyért folyamodók jegyzékében iktatja és a másolattal együtt az államrendőrség illetékes kapitányságának küldi meg. Az értesítéshez hivatalos megállapitási nyomtatványt is kell mellékelni azzal a kéréssel, hogy a rendőri hatóság véleményét 30 napon belül közölje a pénzügyigazgatósággal

(5) Folyamodó személyének jövedéki megbízhatósága tekintetében 5 évre visszamenőleg meg kell állapítani a kihágások jegyzékéből, valamint a jövedéki kihágások miatt körözöttek névjegyzékéből, hogy indult-e ellene jövedéki büntető eljárás és az milyen eredménnyel zárult. Ha a folyamodó lakhelye az utolsó 5 évben más pénzügyőri szakasz vagy szakaszok területén volt, akkor a volt lakóhelyre illetékes pénzügyőri szakaszhoz is kérdést kell intézni, hogy folyamodó személye jövedéki szempontból kifogás alá esik-e? A megkeresett pénzügyőri szakasz a választ postafordultával köteles megküldeni.

(6) A pénzügyőri szakasz járőre a kérelemben előadottak kivizsgálása és a megkívánt személyi és tárgyi előfeltételek fennforgásának megállapítása végett helyszíni szemlét tart. A szemle eredményét a "Helyszíni megállapítás" I., II. és III. része alatt jegyzi be. Ha az ital-mérésre kijelölt helyiség a követelményeknek nem felelne meg, kérdést kell intézni folyamodóhoz, hogy a szükséges átalakításokat, pótlásokat (pl. utcára nyíló ajtó létesítése, W. C. építése, ivószobák belső magasságának emelése, stb.) hajlandó-e elvégeztetni az engedély kiadása esetén, Tilos folyamodót felhívni a hiányok azonnali vagy határidőhöz kötött pótlására, sőt figyelmeztetni kell arra, hogy saját érdekében előre ne végeztessen átalakításokat. Szükség esetén folyamodót fel kell világosítani kérelme teljesíthetőségének akadályairól és meg kell magyarázni, hogy kérelmét hogyan módosíthatja. Folyamodó módosító nyilatkozatát a kérelmi ivre pótlólag rávezeti.

(7) A helyszíni megállapítást végző járőr egy példányban alaprajzot készit az üzlet helyiségeiről. Az alaprajzon fel kell tüntetni a kimérésre (elárusításra) szolgáló helyiségeket, nemkülönben ezen helyiségekkel helyi (ajtó, ablak, folyosó, előszobával) összeköttetésben álló szomszédos helyiségeket, korlátalan és helyben fogyasztásra jogosító korlátolt italmérési üzleteknél (a fűszer- és vegyeskereskedések kivételével) ezenkívül az illemhely helyét és az üzlethelyiség legközelebbi ajtajától való távolságát. Amennyiben valamely okból szükségesnek látszik, az egész épület alaprajzát el kell készíteni.

(8) A helyszíni megállapítás térrajzán fel kell tüntetni folyamodó üzlethelyiségét (A. betűvel jelezve) ezenkívül:

a) korlátlan italmérési vagy kizárólagos pálinkamérési engedélykérelem esetén folyamodó üzlethelyiségétől számítva Budapesten 100 méteren, városokban 200 méteren, kültelkek és községekben 300 méteren belül lévő valamennyi korlátlan italmérési és kizárólagos pálinkamérési üzlet helyét (az A. B. C. nagybetüivel jelezve). Ha a 100, illetőleg 200 méteres körzetben nem volna legalább 3 korlátlan italmérés, akkor Budapesten és más városokban a 300 méteres körzeten belül eső 3 legközelebbi korlátlan italmérési üzlet helyét kell feltüntetni; ezenkívül meg kell jelölni Budapesten 50, másutt 100 méteres körzeten belül a védelemben részesített közintézmények helyét (az A. B. C. kisbetűivel jelezve). Végül fel kell tüntetni Budapesten 100, más városokban 200, külterületeken és községekben 300 méteres körzetben a hasonló engedélyért (vagy áthelyezésért) folyamodók üzletének helyét (1., 2., 3. stb. számjegyekkel jelezve).

b) A kávéházra kért korlátolt italmérési engedélykérelem térrajzán 100, 200, illetőleg 300 méteres körzeten belül már meglévő kávéházi korlátolt italmérési üzletek helyét, valamint ugyanezen távolságon belül a hasonló engedélyért (vagy áthelyezésért) folyamadók üzletének helyét kell feltüntetni.

c) Egyéb engedélykérelemhez készített térrajzon fel kell tüntetni a 100, 200, illetőleg 300 méteres körzeten belül lévő valamennyi italmérési (árusítási) üzlet és a hasonló engedélyért (vagy áthelyezésért) folyamodók üzletének helyét.

d) Nem kell térrajzot készíteni, ha az a)-c) pontok alatt említett távolságokon belül sem italmérési (árusítási) üzlet, sem hasonló engedélyért folyamodó üzlethelyisége, sem pedig védelemben részesített közintézmény nincs, továbbá, ha az 1921: IV. tc végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM sz. Utasítás 7. § III. pont kilencedik bekezdése, valamint a 16.152/1946. P. M. rendelet alapján a közszükségletre való tekintet nélkül kiadásra kerülő sajáttermésü bor korlátolt kimérésére, vagy kismértékbeni elárusítására, valamint a bor- és sörnagykereskedésre, szeszesital közvetítésre, az égetett szeszes italoknak nagyban való eladására, végül a viszonteladókra korlátozottan kért kismértékbeni elárusitásra kérnek engedélyt, illetőleg tesznek bejelentést.

(9) Ha a helyszíni megállapítás szerint a folyamodó korlátlan italmérési üzlethelyiségétől számítva Budapesten 50, egyéb városban és községben 100 méteres körzetben az 1921: IV. tc. 5. §-a alapján védelemben részesített közintézmény volna, a pénzügyőri szakasz az érdekelt közintézmény közvetlen felügyeletével megbizott hatóságot, vagy szervet azzal a felhívással értesíti a beadott kérelemről, hogy ha az engedély kiadása tekintetében a rábízott intézmény szempontjából aggálya volna, ugy azt az illetékes pénzügyigazgatósággal 8 napon belül közölje. Az értesítés elküldésének idejét a kérelmi iven fel kell jegyezni.

(10) A "Helyszíni megállapítás" elkészítése után a tárgyiratokat a pénzügyőri felügyelőséghez kell felterjeszteni.

(11) A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka az engedélykérelmet az italmérési engedélyért folyamodók névjegyzékében érkezteti; a kérelmi ivre feljegyzi a rendőri hatóságnak szóló értesítés elküldésének idejét. A tárgyiratokat felülvizsgálja és szükség esetén helyszíni szemlét tart. Hiányok esetén a kérelem tárgyiratait pótlás végett visszaadja a pénzügyőri szakasznak. A kérelem a hiányzó mellékletek (2. §) beadásának ismételt szorgalmazása céljából vissza nem adható. A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka a kérelmet 8 napon belül véleményes jelentésével a pénzügyigazgatósághoz felterjeszteni köteles.

4. §

Az italmérési engedélykérelmek tárgyalása a pénzügyigazgatóságnál

(1) A pénzügyigazgatóság az italmérési engedélykérelmeket az italmérési engedélyért folyamodók jegyzékében feljegyzi. Ezt a jegyzéket községenkint kell vezetni. Célszerű azonban az ötvennél nagyobb korlátlan italmérési létszámú városokra nézve a korlátlan italmérési engedélyért folyamodókat az egyéb jogositványért folyamodóktól elkülönitve nyilvántartani. Budapesten a jegyzéket engedélynemenként elkülönitve kell vezetni.

(2) A tárgyiratokat át kell vizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmazzák-e a kérelem elbírálásához szükséges adatokat és mellékleteket. Amennyiben kiegészítésre van szükség, annak pótlására a pénzügyőri felügyelőség parancsnokát kell utasítani. Olyan okmányok beszerzése végett, melyeknek beadására a pénzügyőri szakasz a folyamodót már egyszer felhívta, ismételt felhívást nem szabad kiadni. Ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy az esetleg szükséges egyéb okmányok benyújtására történő felhívással egyidejűleg folyamodót ne figyelmeztesse ismételten a már egyszer kért okmányok beadására is. Kizárólag ujabb okmányok benyujtására vonatkozó felhívást nem a pénzügyőrség utján, hanem közvetlenül a folyamodóhoz kell intézni. Ezután csatolni kell a kérelemhez a rendőri hatóságtól beérkezett hivatalos megállapítást. Amennyiben a rendőri hatóság a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka állal küldött értesítés elküldését követő harmadik naptól számított 30 nap elteltével sem küldte volna meg a "Hivatalos megállapítást", a pénzügyigazgatóság értesíti a rendőri hatóságot, hogy amennyiben a kért hivatalos megállapítást 15 napon belül nem küldi meg, a kérelem tárgyában annak hiányában is érdemben fog határozni. Ha a kérelem teljesíthető volna, de a rendőri hatóság elhárítható, vagy nem lényegbe vágó okból ellenzi az engedély kiadását, a tényállásnak és a pénzügyigazgatóság álláspontjának ismertetése mellett ujból kérdést kell intézni a rendőrhatósághoz. Ha a rendőrhatóság olyan kifogást emelt, melyet folyamodó időközben megszüntetett, vagy a szükséges változtatás teljesítésére kötelezettséget vállalt, erről a rendőri hatóságot ujbóli véleményadás végett értesíteni kell.

(3) Az engedélykérelem tárgyában a pénzügyigazgatóság az összes javaslatok beérkezte után 15 napon belül köteles határozatot hozni. A pénzügyigazgatóság a következőképpen határozhat:

a) kiadja a kért engedélyt; b) határozattal elutasítja a kérelmet; c) határozathozatal nélkül részletes jelentéssel és javaslattal a pénzügyminisztériumhoz terjeszti fel a kérelem tárgyiratait a R. 2. § (4) bekezdés és a jelen rendelet 5. §-ában megjelölt esetekben;

d) határozattal beszünteti a kérelem további tárgyalását, ha folyamodó kérelmét visszavonta, vagy meghalt;

e) legfeljebb egy év tartamára felfüggeszti a tárgyalást, ha valamely engedély megadását kizáró cselekmény miatt eljárást indítottak folyamodó ellen, vagy ha valamely előzetes kérdés hatósági eldöntése nélkül az engedély-nem adható ki.

(4) A pénzügyigazgatóság az engedély kiadásával egyidejűleg az üzlethelyiségről készített alaprajzot is kiadja az engedélyesnek, aki azt az engedély mellett megőrizni köteles. Az engedélyesnek vissza kell adni az engedélykérelméhez mellékelt okmányait is az erkölcsi bizonyítvány kivételével.

(5) A pénzügyigazgatóság saját hatáskörében teljesítheti az olyan folyamodók ujabb kérelmét is, akiknek korábbi kérelmét a pénzügyminisztérium csupán a korlátlan italmérések létszámának betöltött volta miatt, vagy olyan tárgyi okok miatt- utasította el, amelyek időközben megszüntek.

(6) A pénzügyigazgatóság az állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolvány-hiányában is kiadhatja az italmérési (árusítási) engedélyt annak, aki Magyarország jelenlegi területén született és nem merült fel olyan adat, amely folyamodó magyar állampolgárságát kétségessé teszi. Kiadható az engedély az előbb megjelölt bizonyítvány, illetőleg igazolvány hiányában annak is, aki Magyarország jelenlegi területén kívül született ugyan, de az engedélykérelméhez mellékelt bizonyítványával igazolta, hogy 1921. évi július hó 26. napján Magyarország mostani területén fekvő valamely községben (városban) bírt illetőséggel. Aki magyar állampolgárságát honosítás utján, vagy honosított személytől való leszármazás, általa történt törvényesités, avagy azzal kötött házasság utján szerezte meg, annak az italmérési engedély - nem számítva ide a jelen rendelet 21. §-ában megállapított kivételeket - csak abban az esetben adható ki, ha a 20 éves magyar állampolgárságát igazoló állampolgársági bizonyítványát mellékelte engedélykérelméhez.

(7) Az italmérési (árusítási) engedély kiadása bizonyos követelmények teljesítéséhez köthető. Azokat a személyi vagy tárgyi feltételeket, melyek teljesítéséhez a pénzügyigazgatóság az engedély kiadását köti, határozatban kell közölni. Ha a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján az engedélyt valamely feltétel utólagos teljesítésének kötelezettségével adta ki, folyamodó kérelmére a kitűzött határidőt a pénzügyigazgatóság felhatalmazása nélkül nem hosszabbíthatja meg. Ha a pénzügyigazgatóság az italmérési (árusítási) engedélyt a (6) bekezdés alapján az állampolgársági bizonyitvány, vagy az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolvány hiányában adta ki, az engedélyest az engedélyelvonásának terhe mellett kötelezni kell a bizonyitványnak, vagy igazolványnak 6 hónapon belüli bemutatására. A pénzügyigazgatóság indokolt esetben egy izben és csak legfeljebb 6 hónapra hosszabbíthatja meg a most említett bizonyítvány, -vagy igazolvány bemutatására kitűzött határidőt. Ha a rendőri hatóság véleménye a R. 2. § (3) bekezdésében meghatározott 45 nap alatt nem érkezett be a pénzügyigazgatósághoz és a pénzügyigazgatóság az engedélyt kiadhatónak véli, akkor az engedélyt kiadhatja, de külön végzésben közölni kell az engedélyessel, hogy a kiadott engedély a rendőri hatóság nyilatkozatának hiányában ideiglenes jellegű s amennyiben a további 45 napon belül a rendőri hatóság az engedély kiadását ellenző véleményt nyilvánítana, az engedélyt el fogja vonni.

(8) A védelemben részesített közintézményeket (iskola, templom, kórház, gyermekgondozó intézet és temető) az engedély kiadásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha ezek a korlátlan italmérési és kizárólagos pálinkamérési üzlettől Budapesten 50, egyéb helyeken 100 méter távolságon belül vannak.

(9) A pénzügyigazgatóság elutasító határozatot abban az esetben is hozhat, ha az engedély kiadásához a pénzügyminiszter felhatalmazása szükséges, nemkülönben akkor is, ha a rendőrhatóság véleménye még nem érkezett meg. Az elutasító határozat indokolásában az elbírálás időpontjában fennforgó valamennyi indokot fel kell sorolni, nemcsak azok egynémelyikét. Az elutasítás indoka nem lehet a pénzügyminiszter felhatalmazásának vagy a rendőrhatóság véleményének hiánya. Indoka lehet az elutasításnak a védelemben részesített közintézmények közelsége olyan esetben is, amidőn az említett közintézmények felügyeletével megbízott szerv vagy hatóság nem kifogásolta az italmérési üzlet létesítését. Ha az üzlethelyiség kimérés céljára alkalmatlan, folyamodó kötelezettséget vállalt arra, hogy az engedély kiadása esetén a szükséges átalakításokat elvégezteti, akkor egyéb elutasító jogcim hiányában a pénzügyigazgatóság csak abban az esetben hozhat elutasító határozatot, ha folyamodó meghatározott időn belül a vállalt kötelezettségét nem teljesiti. Az elutasító határozat rendelkező részében mindig pontosan hivatkozni kell arra a törvényhelyre, melynek alapján az elutasítás történik.

(10) Ha a kérelem elutasításának oka kizárólag az, hogy a létszámban üresedés nincs, akkor a határozatban közölni kell azt is, hogy az egy éven belül bekövetkező létszámüresedés esetén folyamodó kérelmét kívánságára ismét tárgyalás alá veszik. Ha a pénzügyigazgatóság jelen § (3) bekezdés c) pontja alapján függesztette fel a kérelem tárgyalását, akkor a határozatban közölni kell azt, hogy a pénzügyigazgatóság egy éven belül külön kérelem nélkül folytatja az engedélykérelem tárgyalását abban az esetben, ha folyamodó bejelentéssel igazolja, hogy kizáró ok hatálya alá nem került, illetőleg az előzetes kérdés javára dőlt el. A pénzügyigazgatóság azonban ily esetben folyamodó részére a korlátlan italmérési engedélyekre megállapított létszámban nem tarthat fenn helyet. Ha a tárgyalás felfüggesztésére megállapított egy év anélkül telik el, hogy az engedély megadását kizáró cselekmény ügyében indított eljárás folyamán, illetőleg az előzetes kérdésben döntés következett volna be, a kérelmet el kell utasítani.

(11) A pénzügyigazgatóságnak a pénzügyminisztériumhoz teendő jelentéseiben részletesen ki kell fejtenie álláspontját s annak indokait; csatolnia kell a tárgyiratokhoz folyamodó esetleges jövedéki kihágási iratait, az esetleges előző kérelmére vonatkozó iratokat, továbbá az ügy elbírálásához szükséges valamennyi iratot. A létszámfelemeléssel kapcsolatos korlátlan italmérési engedélykérelmeket a lélszámfelemelési iratokhoz csak abban az esetben kell csatolni, ha az engedély a pénzügyminiszter előzetes felhatalmazása után adható ki, vagy ha több a kérelem, mint a létszámfelemelés esetén is rendelkezésre álló hely. Az italmérési engedélykérelmekhez kell csatolni a kérelem ügyében beadott minden pártoló vagy ellenző kérelmet, panaszt és feljelentést is.

5. §

A pénzügy miniszter előzetes felhatalmazásához kötött engedélyek

Csak a pénzügyminiszter előzetes felhatalmazása alapján adható ki:

a) az 1921: IV. tc. 13. § 1. pontjában felsorolt kaszinók, olvasó- és más társaskörök, valamint a szakszervezeti csoportok nem nyilvános helyiségeire kért engedélyek;

b) az 1921: IV. tc. 13. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján a közérdek által indokolt, vagy egyébként is különös méltánylást érdemlő esetekben kért kivételes engedély;

c) a korlátlan kimérési vagy kizárólagos pálinkamérési engedéllyel rendelkező személyivel vagyonközösségben, vagy közös háztartásban nem élő egyeneságbeli rokona, házastársa, elsőfokú oldalrokona, vagy sógora által ugyanazon község területére kért korlátlan kimérési engedély akkor, ha az illető községben a korlátlan italmérési engedélyekre megállapított létszám a hatot meg nem haladja;

d) a részvénytársaságok által kért italmérési (árusítási) engedélyek;

e) az égetett szeszesitalok nagyban való eladására jogosító engedély;

f) a kizárólagos pálinkamérési engedély;

g) a védelemben részesülő közintézménytől Budapesten 50 méter, egyéb helyen 100 méter távolságon belül nem üzletfolytonos helyiségre kért korlátlan italmérési és kizárólagos pálinkamérési engedély. Az ugyanezen távolságon belül üzletfolytonos helyiségre kért engedélykérelmet érdemi határozat mellőzésével a pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni akkor, ha az érdekelt közintézmény felügyeletével megbízott hatóság vagy szerv az italmérési üzlet további fenntartása ellen kifogást emelt ugyan, de a pénzügyigazgatóság az engedély kiadását indokoltnak tartja;

h) espressó vagy kávémérési üzletre az 1921: IV. tc. 7. § 5. pontjában meghatározott korlátolt italmérési engedély, nem számítva ide a kizárólag rumnak teához való kiszolgálására jogosító korlátolt italmérési engedélyt;

i) a bármilyen elnevezésű füszer- és csemegekereskedésre kért korlátolt italmérési engedély;

j) általában a pénzügyminiszter által egyizben már elutasítottak által kért ujabb engedélyek, kivéve a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eseteket.

6. §

A korlátlan italmérési engedélykérelmek együttes tárgyalása

(1) Ha a korlátlan kimérési engedélyért folyamodók száma nagyobb, mint az illető községben (városban) a korlátlan italmérési engedélyekre megállapított létszámban beállott üresedés, valamennyi kérelem felett egyidejűleg kell meghozni az elsőfokú határozatot (együttes tárgyalás). Ilyen esetben a személyi vagy tárgyi szempontból kifogás alá eső, az elsőbbségi igényjogosultsággal nem rendelkező, illetőleg a kevésbé igényjogosult folyamodók kérelmét el kell utasítani, a többi folyamodó részére pedig a létszámban rendelkezésre álló helyeket - az engedély kiszolgáltatásának mellőzésével - fenn kell tartani. Ha az elutasító határozatok, illetőleg ezek egynémelyike fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ennek következtében a folyamodók száma a kiadható engedélyek számát már nem haladja meg, a pénzügyigazgatóság az el nem utasított folyamodók részére az engedélyeket haladéktalanad kiadja. Amennyiben ez az eset nem következnék be, valamennyi fellebbezést és az el nem utasított kérvényeket a pénzügyminiszterhez kell döntés végett felterjeszteni.

(2) Ha valamely községben (városban) a korlátlan kimérési engedélyekre megállapított létszámban üresedés áll elő, akkor csupán a létszám betöltött volta miatt korábban elutasítottak kérelmeit szintén tárgyalás alá kell venni, ha a folyamodók a hozzájuk intézett felhívásra [3. § (3) bekezdés] 15. napon belül bejelentik, hogy kérelmüket továbbra is fenntartják.

(3) Az együttes tárgyalásba csak azok a kérelmek vonhatók be, amelyek a létszámban beállott üresedés napját követő 30 napon belül érkeznek a pénzügyőri szakaszhoz. A pénzügyőri szakasz az együttes tárgyalást az üresedés beálltát követő harmincadik napon lezárja s ezen a napon közvetlen jelentést tesz a pénzügyigazgatósághoz a beérkezett kérelmekről. A 30 nap után beérkező kérelmek tekintetében a pénzügyőrt szakasz a 3. § (3) bekezdésében megjelölt módon jár el.

(4) Ha az üresedés napját követő 30 napon belül a korlátlan italmérési engedélyek létszámában ujabb üresedések következtek volna be, akkor az együttes tárgyalást az ujabb üresedés napját követő harmincadik napon kell lezárni (tehát az együttes lezárásának legutolsó határnapja legfeljebb az első üresedéstől számított hatvanadik nap lehet).

(5) A pénzügyőri szakasz jelen § (3) és (4) bekezdésében megállapított határidőn tul beálló üresedéssel kapcsolatos kérelmeket már csak egy esetleges ujabb együttes tárgyalásba veheti fel.

(6) Ha a községben (városban) létszámfelemelésre eljárás indult, akkor a beérkezett kérelmeket ugyancsak az együttes tárgyalás szabályai szerint kell letárgyalni. A pénzügyigazgatóság ebben az esetben az együttes tárgyalás lezárásának időpontját a létszámfelemelési javaslatoknak beérkezésétől számított harmincadik napra tüzi ki s erről a pénzügyőri szakaszt értesíti. A pénzügyőri szakasznak ilyen esetben is ki kell adnia az 1. § (5) bekezdésben meghatározott bejelentés megtételére vonatkozó felhivást.

(7) Jelen § rendelkezései nem vonatkoznak az 1921: IV. tc. 13. §-ának 1-5. pontjában felsorolt létszámba be nem tudott korlátlan italmérési engedélykérelmekre, továbbá arra az esetre, ha az engedélyt a község, közbirtokosság, egyházközség és a kincstár tulajdonát képező korcsma (vendéglő) épületekre kérik, végül az 1921: IV. tc. 16. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt kérelem esetére.

(8) A pénzügyigazgatóság az együttes tárgyalás során a pénzügyminisztériumhoz felterjesztett kérelmeket a 9. számú mintának megfelelő kimutatásba foglalja.

7. §

A vasútokra, búcsukra, jármüvekre vonatkozó italmérési, valamint a markotányosok által beadott engedélykérelmek tárgyalása

(1) A kizárólag vásárokra, búcsúkra vonatkozó italmérési engedélykérelmet a folyamodó lakóhelyére illetékes pénzügyőri szakaszon kell beadni. Ezeknek a kérelmeknek tárgyalására is az általános szabályok érvényesek a következő eltérésekkel.

(2) A kérelmi ivet továbbítani kell valamennyi pénzügyőri szakaszhoz, amelynek Illetékességi területéhez tartozó községek vásáraira, vagy búcsuira kérik az engedélyt. A megkeresett pénzügyőri szakaszok a helyszíni megállapításon, esetleg külön beliven közlik a vásárok számát s azt, hogy az illető községek vásáraira kinek milyen szám alatt van már engedélye, illetőleg kinek az engedélye van a vásárra kiterjesztve. Egyben a kérelemre vonatkozó javaslatát is közli. A 3. § (4) bekezdésében megjelölt értesítést és a "Hivatalos megállapítás" nyomtatványt csak a folyamodó lakóhelyére illetékes rendőrhatóságnak kell megküldeni.

(3) A pénzügyigazgatóság az engedélyt a kérelemtől eltérőleg - csak bizonyos községek vásáraira korlátozva is kiadhatja. Amennyiben más pénzügy igazgatóság illetékességi területéhez tartozó községek vásáraira is kérik az engedélyt, ezen községek vásáraira az engedély csak az illetékes pénzügyigazgatóság hozzájárulásával adható ki. Az engedély kiadásáról lakóhelyre illetékes rendőri hatóságot és az ellenőrzésre hivatott valamennyi pénzügyőri szakaszt értesíteni kell a pénzügyőri felügyelőségek utján. Ha az engedély más pénzügyigazgatóság illetékességi területéhez tartozó községek vásáraira is kiterjed, akkor ezeket az értesítéseket az illetékes pénzügyigazgatóság utján kell megküldeni.

(4) A hajókra, vonatokra és egyéb járművekre vonatkozó italmérési engedélykérelmet a közlekedési vállalat székhelyére illetékes pénzügyőri szakasznál kell benyújtani tekintet nélkül arra, hogy maga a közlekedési vállalat, vagy pedig bérlő kéri az engedélyt. Ha a jármű utvonala a vállalat székhelyét nem érinti, a kérelmet ahhoz a pénzügyőri szakaszhoz is továbbítani kell, mely a jármű legfontosabb állomáshelye. Ez esetben a rendőrhatóság részére szóló értesítést nemcsak a vállalat székhelyére, hanem a jármű legfontosabb állomáshelyére illetékes rendőrhatóságnak is meg kell küldeni. Az engedély kiadásáról értesíteni kell azt a pénzügyőri szakaszt és rendőri hatóságot is, melytől a kérelem tárgyalása során véleményt kellett kérni.

(5) A katonai csapatokat kisérő markotányosoknak a katonai csapat állomáshelyére illetékes pénzügyőri szakasznál kell kérelmüket benyújtani s azt az általános szabályok szerint kell letárgyalni.

(6) A jelen §-ban megjelölt kérelmek tárgyalása során tér- és alaprajzot készíteni nem kell.

8. §

A bortermelők kedvezmény jellegű italmérési (árusítási) engedélykérelmei tárgyalása

(1) Ha a bortermelő az 1921: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM utasítás 7. § III. pontjának kilencedik bekezdése és a 16152/1926. PM rendelet 5. pontja értelmében kedvezmény jellegű - tehát a közszükségleti szempontok figyelembevétele nélkül kiadható - sajáttermésü bor utcán át való kimérésére, vagy kismértékben való elárusitására jogosító engedélyt kér, kérelmét az 1. §-ban meghatározott módon és helyen kell benyújtani.

(2) Az ilyen kérelemhez csak a kővetkező okmányokat kell mellékelni:

a) folyamodó születési anyakönyvi kivonatát, férjezett nőnek házassági anyakönyvi kivonatát is:

b) 6 hónapnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi bizonyítványát, férjezett nőnek - ha férjével közös háztartásban él - férje erkölcsi bizonyítványát is;

c) helyhatósági bizonyítványát, amely igazolja, hogy a folyamodó bortermelő, továbbá a szőlőterület nagyságát és az évi átlagos bortermés mennyiségét.

(3) A kérelem tárgyalásánál egyebekben az 1-4. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

9. §

A jogi személyek engedélykérelmeinek tárgyalása

(1) A kereskedelmi társaságok (részvénytársaság, szövetkezet, közkereseti- és betéti társaság, valamint korlátolt felelősségű társaság) italmérési engedélykérelmét csak a társaság képviseletére jogosultak (igazgatóság, ügyvezetők, cégvezetők) terjeszthetik elő. A kérelemhez mellékelni kell a kereskedelmi cégjegyzék kivonatát, továbbá:

a) a részvénytársaságnak a társasági alapszabályokat, illetőleg annak hitelesített másolatát;

b) a szövetkezetnek a társasági alapszabályt;

c) a közkereseti- és betéti társaságnak a társasági szerződést vagy annak hitelesített másolatát, valamint a társasági tagoknak, betéti társaságnál a beltagoknak születési anyakönyvi kivonatát és erkölcsi bizonyítványát;

d) korlátolt felelősségű társaságnak a társasági szerződést vagy annak hitelesített másolatát, továbbá a társaság valamennyi tagjának a 2. § a), b) és e) pontjában felsorolt okmányokat.

(2) Az államkincstár, a törvényhatóság, község, egyházak s általában minden olyan jogi alakulat és más jogszabályon alapuló egyesületek, közintézetek és közintézmények, melyeknek a fennálló törvények értelmében önállóan lehetnek magánjogai és kötelezettségei, az ital-mérési engedélykérelmüket a képviseletükre hivatott szervek utján terjeszthetik elő.

(3) A közérdekű alapítványok engedélykérelmét az alapítvány intézőszerve terjeszti elő. A kérelemhez mellékelni kell az okiratban foglalt alapítványi ügylet hitelesített másolatát. Ha az alapítványi ügylet olyan intézmény; létesitésére vagy egyéb olyan célra irányul, melynek megvalósításához hatósági jóváhagyás szükséges a jóváhagyott alapítványi ügylet hiteles másolatát kell mellékelni.

(4) Az egyesületek és testületek engedélykérelmét az intéző szerv terjeszti elő. A kérelemhez mellékelni kell a belügyminiszter, illetőleg az illetékes miniszter által jóváhagyott alapszabályokat.

(5) A jelen § (1)-(4) bekezdésében felsorolt jogi személyek a 2. § (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában megjelölt mellékleteket, nemkülönben az üzletvezető személyére nézve a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt okmányokat is kötelesek mellékelni kérelmükhöz.

(6) A közkereseti és betéti, valamint a korlátolt felelősségű társaságok részére kiadott italmérési engedélyen a cégszerű megnevezésen kivül fel kell tüntetni azoknak nevét is, akiknek személyi okmányait a jelen § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján az engedélykérelemhez mellékelni kellett. Az engedély kiadásával egyidejűleg külön végzésben kötelezni kell az engedélyest az engedélyokmányban feltüntetett személyek tekintetében esetleg beálló változás bejelentésére. Uj személy felvételénél az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okmányok csatolásával annak az engedélybe való felvételét kell kérni.

10. §

A változások engedélyezésére vonatkozó kérelmeknek és bejelentéseknek tárgyalása

(1) Az engedélyes (üzletvezető) személyében beálló változásoknak - ideértve az özvegy, illetőleg a kiskorú lemenők folytatólagos joggyakorlásának esetét is - továbbá az engedély jellegének, terjedelmének és az üzlet helyére vonatkozó engedélyhez vagy bejelentéshez kötött változásnak, kiterjesztésnek engedélyezésére irányuló kérelmet, illetőleg az erre vonatkozó bejelentést az 1921: IV. törvénycikk és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM utasításban megállapított határidőn belül a pénzügyőri szakasznál kell benyújtani.

(2) Az előző bekezdésben megjelölt kérelmeket és bejelentéseket az 1. §-ban meghatározott módon a kérelmi iv megfelelő kitöltésével kell előterjeszteni. Egyben a helyszíni tárgyalás költségét az 1. § (1) bekezdésében megjelölt módon be kell fizetni. Egyébként a változások tárgyalására is az uj engedélykérelmekre megállapított eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött állandó jellegű változásnak engedély vagy bejelentés nélkül történő megvalósítása által elkövetett jövedéki kihágás miatt készített tényleírásban figyelmeztetni kell az engedélyest, hogy a kérelmet, illetőleg a bejelentést 15 napon belül a pénzügyőri szakasznál nyújtsa be, mert ellenkező esetben újabb tényleirást kell felvenni.

(4) Az engedélyesek minden olyan beadványaikat, amelyekkel kapcsolatban a pénzügyőri szervek és a rendőri hatóság véleményére vagy közreműködésére szükség nincs (pl. utcanév vagy házszámváltozás, névváltozás bejelentése, állampolgársági bizonyítvány, iparjogosítvány bemutatása, kötelezővé tett adatbejelentés stb.) közvetlenül a pénzügyigazgatósághoz kell benyújtani kérelmi iv felhasználása nélkül.

11. §

Az italmérési engedélykérelmek módosítása és visszavonása

Az italmérési engedélykérelmet mindaddig, amig annak tárgyában érdemi határozatot nem hoztak, a folyamodó módosíthatja és vissza is vonhatja. A módosító beadványt az illetékes pénzügyőri szakasznál kell benyújtani. A szóval előadott módosító vagy visszavonó kérelmet a kérelmi ivre kell jegyzőkönyvi nyilatkozat alakjában felvenni. A helyszíni tárgyalás költsége címén lefizetett összeg egészben vagy részben való visszatérítésének nincs helye azon a cimen, hogy folyamodó a kérelmét módosította, vagy visszavonta.

12. §

Az égetett szeszesitalok nagyban való eladására irányuló engedélykérelmek, a bor-, sörnagykereskedő és szeszesitalközvetitő ipar gyakorlására vonatkozó bejelentések tárgyalása

(1) Az égetett szeszesitalok nagyban való eladására jogosító engedélykérelmet, nemkülönben a bor-, sörnagykereskedői és a szeszesitalközvetítő jogosítvány iránt előterjesztett bejelentést az üzlet helyére, illetőleg a közvetítő lakóhelyére illetékes pénzügyőri szakasznál kell előterjeszteni a kérelmi iv felhasználásával. Egyúttal le kell róni az 1. § (1) bekezdésben megállapított dijat is.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt kérelemhez, illetőleg a bejelentéshez mellékelni kell az 1921: IV. tc. 1. §-ában megjelölt okmányokon kivül a jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében, illetőleg jogi személyeknek a 9. §-ban felsorolt okmányokat is.

(3) Az égetett szeszesitalok nagybani eladására jogosító engedély iránti kérelmek tárgyalására az általános szabályok érvényesek azzal az eltéréssel, hogy térrajzot készíteni nem kell, ellenben Budapest kivételével fel kell tüntetni a városban, községben már engedéllyel rendelkező égetett szeszesital nagykereskedőket és azok legutolsó évi forgalmát. A bor- és sörnagykereskedői, valamint szeszesitalközvetitői bejelentés alapján a bejelentett adatok felülvizsgálatán kivül csupán alaprajzot kell készíteni a jövedéki ellenőrzés alá tartozó összes üzleti (irodai) és raktári helyiségekről. A pénzügy-igazgatósághoz csupán a mellékletekkel felszerelt és a felvett alaprajzzal ellátott bejelentési (kérelmi) ivet kell felterjeszteni minden egyéb tárgyalás vagy intézkedés foganatosítása nélkül.

(4) A pénzügyigazgatóság a bejelentést végzéssel tudomásul veszi. Egyben közli a bejelentővel az 1921: IV. tc. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasításokban és rendeletekben előirt kötelezettségeit és a szeszesitalközvetitők részére igazolványt állít ki.

13. §

Kézbesítés

(1) Az italmérési ügyben hozott határozat (engedély) a kézbesitésssel válik joghatályossá.

(2) A hatósági határozatok kézbesítésére a közadók kezelésének tárgyában hozott 600/ 1927. P. M. rendelet 94. és 95. § a az irányadó a jelen §-ban foglalt kiegészítéssel.

(3) A pénzügyőri szerveknél feljegyzést igénylő határozatok kézbesítését a pénzügyőri szakaszok az 58.400/1930. P. M. rendelet (Szolgálati Ügyrend; Pénzügyi Közlöny. 25. szám) 17. §-ában szabályozott módon végzik.

(4) Ha a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a kézbesítést a legutolsó lakhelyén a község (város) hirdető tábláján 30 napon át történő kifüggesztéssel kell foganatosítani (hirdetményi kézbesítés).

(5) A kiadott italmérési engedélyt az annak mellékletét képező alaprajzzal együtt a pénzügyőri szakasz székhelyén lakó folyamodónak a beérkezéstől számított 8 napon belül, míg a pénzügyőri szakasz székhelyén kívül lakó folyamodónak 15 napon belül kell kézbesíteni.

(6) Az át nem vett, vagy nem kézbesíthető engedély kényszer, illetőleg hirdetményi kézbesítésének helye nincs. Ha az érdekelt az engedélyt nem veszi át, erről jegyzőkönyvet kell készíteni s csak a magánokmányokat kell kézbesíteni. A pénzügyigazgatóság ilyen esetben a 4. § (3) bekezdés, d) pontja szerint jár el.

(7) Az engedély kézbesítése előtt a kézbesítésre ugyancsak kiadott alaprajzról két példányban másolatot kell készíteni. Egy példányt a vétívvel együtt a pénzügyigazgatósághoz kell felterjeszteni, a másik példányt a pénzügyőri szakasz az engedélyes nyilvántartási lapjához csatolja.

14. §

Az italmérési engedélyek és jogosítványok nyilvántartása

(1) A pénzügyigazgatóság a kiadott italmérési jogosítványokat az italmérők anyakönyvében feljegyzi, egyúttal értesiti a jogosítvány kiadásáról az illetékes rendőrhatóságot az elsőfokú iparhatóságot, továbbá a szeszesitalforgalmi illeték beszedésére jogosított várost (községet; adószámviteli osztályt).

(2) A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka a kiadott engedélyek nyilvántartását ugyan-

csak az italmérők anyakönyvében végzi. Az anyakönyv függelékeként a fejrovatok megfelelő átalakítása mellett, vagy külön iven nyilván kell tartani az alkalmi italmérési engedélyeket és az üzletfolytonos italméréseket.

(3) A pénzügyőri szakasz az italmérési jogosítvánnyal rendelkezőket szemlejegyzékbe veszi fel s ezenkívül minden jogosítvánnyal rendelkezőről nyilvántartási lapot állit ki s azt községenkint és engedélynemenként elkülönítve sorrendben tartja. A nyilvántartási lap mellékletét képezi az üzlethelyiség alaprajzáról készített másolat, valamint a 92000/1946. PM rendelet 10. § (25) bekezdése alapján a pénzügyőri szakasznak visszaadott "Bevallás". A nyilvántartási lapon minden változást, valamint az évenként kivetett szeszesitalforgalmi illetéket fel kell jegyezni.

(4) Az anyakönyv függelékeként az 1921: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM Utasitás 12. § IV. pont 5. alpontját követő harmadik bekezdésben említett betürendes nyilvántartást csak a pénzügyigazgatóság köteles vezetni.

(5) A pénzügyőri szakasz részéről vezetett nyilvántartási lapokat a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka által vezetett anyakönyvvel évenként egyeztetni kell. Az italmérők anyakönyvének vezetése az 1921: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott a 101010/1921. PM Utasítás 12. § IV. pontja szerint történik. A létszámba be nem tudható engedélyeket (az 1921: IV. tc. 13. § 1-5. pontja) a többi korlátlan kimérési engedélyektől elkülönitve kell felvenni.

(6) A 7. §-ban megjelölt italmérési engedélyeket az a pénzügyőri felügyelőség és szakasz tartja nyilván, amely az engedélykérelem beadása tekintetében illetékes. Az ellenőrzés foganatosítása végett az ilyen engedélyeket annak a pénzügyőri szakasznak szemlejegyzékében is fel kell jegyezni, amelyik az engedély kiadásáról értesítést kapott.

15. §

Az alkalmi italmérési engedélyek és az italmérési engedélyek alkalmi kiterjesztésének feltételei

(1) Alkalmi italmérési (árusítási) engedélyt kaphatnak:

a) egyesületek, olvasó- és társaskörök, testületek, szakszervezeti csoportok az általuk rendezett ünnepély, mulatság és hasonló szórakozás jellegű összejöveteleikre évente legfeljebb két alkalomra:

b) hatóságok, közintézmények korlátozás nélkül;

c) szeszesitalok termelői, előállítói és feldolgozói a tartóságok által, vagy azok jóváhagyásával rendezett vásárokra (áruminta-, lakberendezési- és tenyészállatvásárra), továbbá, a szeszesitalok forgalmának emelését vagy népszerűsítését célzó különleges alkalmakra (propaganda napokra), kizárólag saját termelvényeik kimérésére (árusítására);

d) minden más személy olyan községben, amelyben nincs korlátlan italmérési üzlet, legfeljebb havonta egy alkalomra.

(2) Az alkalmi italmérési engedély általában korlátlan jellegű. Az alkalmi korlátlan italmérési engedély a 101010/1921. PM Utasítás 6. § negyedik bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően kizárólag bor vagy sör kimérésének engedélyezésével is kiadható. Indokolt esetben a közönséges pálinka kivételével egyéb égetett szeszesitaloknak és csemegebornak álló vagy ülő vendégek részére való poharazására, vagy kismértékbeni elárusitására jogosító alkalmi italmérési (árusítási) engedély is adható.

(3) A korlátlan italmérési engedély érvénye azon község (város) területén, amelyre az engedély szól - egyes alkalmakra a jelen § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel - az engedélyben meg nem jelölt helyre kiterjeszthető. Kiterjesztés esetén nem minősül jövedéki kihágásnak az engedélyes és az összejövetelt (mulatságot) rendező egyesület, testület, szakszervezet, intézmény, vagy hatóság között olyan megállapodás kötése, mely lényegileg az. engedély hasznában való részesedést jelent, sem olyan kikötés, mely a kimérésre kerülő italok eladási árát megszabja. Engedély kiterjesztése esetén az italmérést az engedélyes a kiterjesztés helyén személyesen köteles vezetni. Üzletvezető, itt csak abban az esetben alkalmazható, ha az engedélyes üzletvezető alkalmazására kötelezett személy, vagy ha üzletvezetőnek a főüzletében való alkalmazására már előzetesen engedélyt kapott.

(4) Nem adható alkalmi italmérési (árusitási) engedély, illetőleg nem engedélyezhető a korlátlan italmérési engedély alkalmi kiterjesztése politikai jellegű gyülésekre, továbbá olyan alkalmakra (ünnepélyekre, vásárokra, összejövetelekre, stb.), amelyek jellegével az. italmérés (árusítás) nem fér össze (pl. iskolai ünnepélyre, vallásos jellegű összejövetelre, virágkiállításra, művészeti aukcióra, stb.). A politikai pártok által rendezett olyan összejövetelekre (mulatságokra, pártvacsorára), melyek rendszerint italfogyasztással járnak, ugyancsak nem adható alkalmi italmérési engedély, ellenben valamely korlátlan italmérő engedélyének kiterjesztése engedélyezhető ilyen alkalomra is.

(5) Nem kell alkalmi italmérési (árusítási) engedély:

a) közhatóság által végzett árverés esetére, ha az árverezendő tárgyak között szeszesitalok is vannak;

b) közhatóságok, egyesületek, közintézmények részéről rendezett jótékonycélu tárgysorsjáték (tombola) esetén akkor, ha a szeszesitalok a kisorsolandó tárgyak értékének 25%-át nem éri el.

(6) Az alkalmi italmérési engedély után fizetendő szeszesitalforgalmi illeték tekintetében a 92000/1946. PM rendeletnek a 2639/1946. PM rendelet 2. §-ával módosított 4. §-a az irányadó.

(7) Az italmérési engedély kiterjesztése után külön szeszesitalforgalmi illetéket fizetni nem kell.

16. §

Az alkalmi italmérés (árusítás) engedélyezésére és az italmérési engedélyek alkalmi kiterjesztésére vonatkozó eljárási szabályok

(1) Az alkalmi italmérés (árusítás), valamint az italmérési engedélyek alkalmi kiterjesztésének engedélyezése iránti kérelmet a pénzügyőri szakasznál beszerezhető kérelmi iv felhasználásával a kimérés (árusítás) helyére illetékes pénzügyőri szakasznál kell beadni; egyuttal be kell fizetni az 1. § (1) bekezdésben megállapított módon az I. számú díjjegyzékben meghatározott összeget is: Folyamodó, ha a kérdéses alkalomra szóló külön rendőrhatósági engedéllyel nem rendelkezik, a kérelmi ivet a pénzügyőri szakaszon való beadása előtt a kimérés helyére illetékes rendőrhatóságnál véleményezés végett köteles bemutatni. A rendőrhatóság nyilatkozatát a kérelmi ívre vezeti. A pénzügyőri szakasz a kérelmi ivet véleményes jelentésével haladéktalanul felterjeszti a pénzügyőri felügyelőség parancsnokához. Rendkívüli sürgős esetben a külön rendőrhatósági engedély csatolásával, illetőleg a rendőrhatóság véleményes nyilatkozatával ellátott kérelmi ivet közvetlenül a pénzügyőri felügyelőség parancsnokánál is be lehet nyujtani akkor, ha az illetékes pénzügyőri szakasz és a felügyelőség parancsnokának székhelye nem ugyanazon községben (városban) van.

(2) Az alkalmi italmérési engedélykérelemhez mellékelni kell:

a) folyamodórak, illetőleg üzletvezetőjének születési anyakönyvi kivonatát:

b) ha az italméréshez hatóság vagy a rendező bizottság részvételi vagy helyfoglalási engedélye, illetőleg hozzájárulása szükséges, akkor ennek igazolását is.

(3) Italmérési engedély kiterjesztése esetén a rendezőség és az engedélyes között létrejött megállapodást mellékelni kell, ha azt írásba foglalták. Egyebekben az általános rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az eljárás folyamán "Helyszíni megállapítást" nem kell készíteni.

(4) A legfeljebb két napra szóló alkalmi italmérési engedélyeket és az italmérési engedélynek két napot meg nem haladó időtartamra szóló alkalmi kiterjesztését átruházott hatáskörben a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka engedélyezi. A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka elutasító határozatot nem hozhat. Ha olyan okokat lát fennforogni, amelyek miatt a kérelem nem teljesíthető, az iratokat véleményes jelentéssel haladéktalanul felterjeszti a pénzügyigazgatósághoz.

(a) Az alkalmi italmérési (árusítási) engedélynek tartalmaznia kell az engedélyes megnevezését annak megjelölésével, hogy az engedélyes személyesen vagy üzletvezető utján végzi az italmérést (árusítást), a kimérés (árusítás) pontos helyét, az alkalom megjelölését, az időtartamot, amelyre az engedély érvényes, az esetleges korlátozásokat, végül a 92.000/ 1946. P. M. számú Utasítás 4. §-ának a szeszesitalforgalmi illeték fizetésére vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmi italmérési engedély Budapesten 20 forint, egyéb helyen pedig 10 forint kiadványi illeték alá esik.

(6) Az italmérési engedély alkalmi kiterjesztéséről szóló hivatalos kiadvány Budapesten 10 forint, egyéb helyen 5 forint kiadványi illeték alá esik.

(7) Az alkalmi italmérési engedély, illetőleg az italmérési engedély alkalmi kiterjesztés érvénye az engedélyre vezetett záradékkal külön kérelem nélkül az engedélyes bejelentése alapján 15 napon belül megváltoztatható, ha abban az időpontban, amelyre az engedély szól, az összejövetelt nem tartották meg és ezért az engedélyes italmérést nem gyakorolt.

(8) Az alkalmi italmérési engedély kiadásáról és az italmérési engedély alkalmi kiterjesztéséről, valamint az engedélynek, illetőleg a kiterjesztésnek a (7) bekezdés alapján történt megváltoztatásáról az illetékes rendőrhatóságot értesíteni kell. A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka az általa kiadott alkalmi engedélyek másolatát, jóváhagyó tudomásulvétel végett 3 napon belül a pénzügyigazgatósághoz köteles felterjeszteni.

17. §

Az iparjogosítvány utólagos bemutatása

(1) Amíg a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó iparjogositványok kiadása előzetes miniszteri engedélyhez van kötve, a pénzügyigazgatóság az üzletfolytonos helyiségekre kért korlátlan italmérési engedélyt az iparjogositvány hiányában is kiadhatja abban az esetben, ha folyamodó igazolja, hogy a megfelelő iparjogositvány iránti kérelme illetékes helyen tárgyalás alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély az 1921: IV. tc. 16. §-ában felsorolt eseteken kivül megszünik:

a) az engedély keltétől számított hat hónap elteltét követő napon, ha az engedélyes a megfelelő iparjogositványt eddig a határidőig a pénzügyigazgatóságnak nem mutatja be;

b) ha az engedélyesnek az iparjogositvány iránt előterjesztett kérelmét a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az engedély keltétől számított 6 hónap eltelte előtt elutasította.

(3) A jelen § (1) bekezdése alapján kiadott engedélyokmányban fel kell tüntetni, hogy a pénzügyigazgatóság az engedélyt az iparjogosítványnak az engedély keltétől számított hat hónap alatt történő bemutatásától feltételezetten adta ki. Az iparjogositvány bemutatását az engedélyokmányon igazolni kell.

(4) Budapesten a korlátlan italmérési engedélynek más közigazgatási kerületbe való áthelyezése iránt előterjesztett kérelem teljesíthető abban az esetben is, ha folyamodó az uj üzlethelyiségre érvényes iparjogositvánnyal még nem rendelkezik, de igazolja, hogy az iparjogositvány iránti kérelme illetékes helyen tárgyalás alatt áll.

(5) Ha az iparjogositvány utólagos bemutatásától feltételezetten engedélyezett áthelyezés keltétől számított hat hónapon belül engedélyes a megfelelő iparjogositványát nem mutatja be, vagy ha az iparjogositvány iránt előterjesztett kérelmét a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter már a hatodik hónap eltelte előtt elutasította, az 1921: IV. tc 17. § 3. pontja alapján az italmérési engedély elvonása iránti eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

18. §

Elsőbbségi igényjogosultság

(1) A R. 4. § (2) bekezdésének a) pontjában felsoroltakat egymás közölt a következő sorrend szerint illeti az elsőbbség:

1. a kül- és belforgalom szempontjából egyaránt fontos intézmények, u. n. szállodák és a nagyhírű, régimultu vendéglői üzemek fenntartói, illetőleg létesítői;

2. a tömegforgalom igényeinek kielégítésére hivatott és a vendéglátóipari szakma fejlesztését előmozdító vendéglői üzemek fenntartói és létesítői;

3. egyéb, a közérdekből szükséges vendéglői üzletek szakképzett tulajdonosai, vagy a közszükséglet szempontjából szükséges vendégszobákat fenntartó üzletek létesítői és fenntartói.

(2) Ha az előző bekezdés 1-3. pontja alá tartozó igényjogosult egyben hadigondozott is, az a többi egyébként ugyanolyan igényjogosultsággal rendelkező folyamodót sorrendben megelőzi.

(3) Annak elbírálására, hogy valamely intézmény (üzlet vagy üzem) az idegenforgalom szempontjából fontosnak minősithető-e, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal illetékes.

(4) A nemzeti- és hadigondozottakat egymás között a következő sorrend szerint illeti az elsőbbség:

1. a nemzeti gondozottak, ha másféle jogosítványt, vagy teljes létalapot biztosító egyéb támogatást (pl. földbirtok) még nem kaptak;

2. a II. járadékosztályu hadirokkantak, akiknek létfenntartása az italmérési engedély hiányában nem tekinthető biztosítottnak;

3. az I. járadékosztályu hadirokkantak, akiknek létfenntartása a háború következtében beállott súlyos anyagi veszteség miatt, vagy más körülmények folytán még a járadékellátással sincs kellőleg biztosítva;

4. az olyan hadiözvegyek, akiknek legalább egy kiskorú hadiárva gyermekük van és a gyermek gondozása, vagy saját testi fogyatkozásuk (állandósult betegségük) miatt kereső és munkaképtelenek;

5. a III., vagy IV. járadékosztályba tartozó olyan hadirokkantak, akiknek létfenntartása nincs kellőleg biztosítva;

6. a hadigondozott családtag (1933: VII. tc. 2. § E. pont), ha eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincsen;

7. azok a legalább 40 éves gyermektelen hadiözvegyek, akik legalább 75%-ban tartósan munkaképtelenek;

8. azok a hadigondozottak, akik az előbbi pontok alá nem sorolhatók.

(5) A nemzeti gondozottakkal azonos elbírálás alá kell venni azokat is, akik az ellenállási mozgalomban részt vettek, vagy akik politikai magatartásuk miatt üldöztetésben részesültek és súlyos hátrányt szenvedtek.

(6) Az özvegy csak abban az esetben igényjogosult, ha férjével annak halála, vagy ha a halál hadiszolgálat alatt következett be, hadbavonulása előtt közös háztartásban élt.

(7) Az elsőbbségi igényjogosultság megállapítása szempontjából hadigondozott (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva és hadigondozott családtag) alatt a háborús polgári gondozottat is érteni kell, de a tulajdonképpeni hadigondozottak a háborus polgári gondozottakat - egyébként egyenlő feltételek esetén - sorrendben megelőzik.

(8) A kérelmező gyermekei számának megállapításánál a háború következtében meghalt vagy eltünt gyermeket - kegyeletből és méltányosságból - beszámítandó gyermeknek kell tekinteni.

(9) Nagycsaládú személy alatt azt kell érteni, aki munkaképes házastársán kivül még legalább 4 keresetképtelen családtagot köteles eltartani. A terhes állapotban levő nőnél figyelembe kell venni a születendő gyermekét is.

(10) Az elsőbbségi igényjogosultság szempontjából a szomszédos államokból áttelepitett vagy menekült személyek közé a jelen rendelet 21. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt azok a személyek tartoznak, akiknek áttelepülése 1945. évi január hó 20. után történt, s ezek közül elsősorban azokat kell figyelembe venni, akiknek elhagyott lakóhelyükön is volt italmérési (árusítási) engedélyük.

(11) Az elsőbbségi igény kedvezmény jellegű és nem érinti az engedély kiadásának előfeltételéül megállapított általános követelményeket.

(12) Azok, akik korlátlan italmérési engedélyüket jelen § (1) bekezdés 3. pontjában megjelölt azon elsőbbségi igény érvényesítésével kapták, hogy szállószobákat tartanak fenn, pénzügyigazgatósági hozzájárulás nélkül a szállószobák számát nem csökkenthetik s azokat - hatósági igénybevétel esetét kivéve - szállóvendégek befogadására használhatják. Az engedélyokmányban fel kell tüntetni a szállószobák számát s az ellenőrző közegeknek szemlék alkalmával azt is meg kell állapitaniok, hogy azokat rendeltetésük szerint használják-e fel.

(13) A italmérési (árusítási) engedélyek kiadásánál a R. 4. §-ában felsorolt elsőbbségi igényjogosultságot az italmérési (árusítási) kérelmek egyéni tárgyalása esetén is figyelembe kell venni.

19. §

A kismértékbeni italárusítási engedélyek korlátozása

(1) A R. 5. § (2) bekezdésének rendelkezése csakis az 1921: IV. tc. 7. §-ának 8. és 9. pontja alapján kiadott kismértékbeni elárusitási engedélyekre vonatkozik. A rum- és likőrgyárosok, valamint a pezsgőgyárosok, nemkülönben a szeszesitalnagykereskedők (bor-, sör- és égetett szeszesitalnagykereskedők) saját termeivényeiknek, illetőleg az általuk nagyban is eladható szeszesitaloknak kismértékbeni elárusítására a vevőkör korlátozása nélkül kiadott engedélyek alapján 1948. évi március hó 25. napjától kizárólag a viszonteladók részére adhatnak el szeszesitalt.

(2) A R. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében az égetett szeszesitalnagykereskedők részére a vevőkör korlátozása nélkül kiadott kismértékbeni italárusítási engedély alapján finomszeszt továbbra is ki lehet szolgálni közvetlenül a fogyasztók részére, egyéb égetett szeszesitalokat azonban csak viszonteladók részére.

(3) A szeszfőzdevállalkozók és ezekkel egy tekintet alá eső termelők, szeszfőzdei üzletvezetők részére saját termelvényeiknek (vám-pálinkájuknak) kismértékbeni elárusítására a vevőkör korlátozása nélkül kiadott engedélyek továbbra is változatlanul érvényben maradnak.

(4) A R. 5. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint a kizárólag viszonteladók kiszolgálására jogosító kismértékbeni italárusítási engedély alapján kiszolgáltatható szeszesitalok tekintetében - a sör kivételével - az 1921: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 101.010/1921. P. M. számú Utasítás 1. § V. pont harmadik és negyedik bekezdésének a szeszesitalt tartalmazó edények lezárására és a címlappal való ellátásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A szeszesitalok a viszonteladók által hozott edényekben is kiszolgáltathatók.

(5) A kizárólag viszonteladók részére kismértékben kiszolgált szeszesitalt a nagybani eladásról vezetett kiadási árujegyzékben a vevő nevének és lakóhelyének feltüntetésével kiadásba kell helyezni.

20. §

A finomszesz kicsinybeni elárusítása

(1) Az italmérők és italárusok a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő finomszesz készletüket 1948. évi március hó 25-ig az eddig érvényben volt rendelkezéseknek megfelelő módon raktározhatják, kimérhetik, illetőleg elárusíthatják, azonban kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül bejelenteni finomszesz készletüket az illetékes pénzügyőri szakaszon.

(2) A kismértékbeni italárusitási engedéllyel rendelkező droguisták, akik ipari célokra dolgoznak fel finomszeszt, azt nyílt edényben is beszerezhetik és raktári helyiségükben nyílt - edényben is tarthatják, de üzlethelyiségükben csakis a beszerzési hely eredeti palackjában raktározhatják és hozhatják forgalomba.

(3) A zárt edényben elárusítható finomszesz legkisebb mennyiségének legalább egy dl-nek kell lenni.

21. §

Az italmérési (árusítási) engedély kiadása a 20 éves magyar állampolgárság hiányában

(1) A 20 éves magyar állampolgárság hiányában is kaphat italmérési (árusítási) engedélyt az, aki a szomszédos államok területét magyar nemzetisége miatt volt kénytelen elhagyni, akár hatósági intézkedésre, akár önként települt át Magyarország területére, feltéve, hogy a kérelem beadása idején már magyar állampolgár, illetőleg ezzel egy tekintet alá esik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az áttelepülők családtagjaira is alkalmazni kell, akár a családfővel együtt, akár külön települtek át még abban az esetben is, ha a családfőre háruló kényszerhelyzet a családtagra nézve nem is állott fenn.

(3) Az előző bekezdések rendelkezéseit a Bukovinából hatósági intézkedés folytán áttelepült magyar nemzetiségű személyekre is alkalmazni kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá eső folyamodók elfogadható módon igazolni tartoznak:

a) régi lakóhelyüket,

b) áttelepülésük idejét,

c) hatósági intézkedésre vagy önként települtek-e át, végül

d) ha önként települtek át azt is, hogy külföldön volt lakóhelyüket milyen kényszerítő körülmények hatására hagyták el.

(5) A pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyt az (1)-(3) bekezdés hatálya alá esők közül csak azoknak adhatja ki, akik az előző bekezdésben megjelölt igazoláson kívül előzetesen bemutatják honosítási-, visszahonosítási okiratukat, vagy állampolgársági bizonyítványukat, illetőleg az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolványt.

(6) Akik magyar állampolgárságukat az előző bekezdésben megjelölt módon előzetesen igazolni nem tudják, azok részére csak a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján adható ki az italmérési (árusítási) engedély. Az engedély kiadásával egyidejűleg az engedély elvonásának terhe alatt - kötelezni kell az engedélyest honosítási-, visszahonosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az 5070/1945. ME rendelet alapján kiállított igazolványnak 6 hónapon belüli bemutatására.

22. §

Üzletfolytonosság

(1) Üzletfolytonosság esete áll fenn, ha valamely italmérési üzlet tulajdonosának személyében változás állott be és az üzletben a tulajdonos változást közvetlenül megelőzőleg a pénzügyi hatóság engedélye alapján ugyanolyan jellegű italmérést folytattak, mint amilyet az uj üzlettulajdonos is gyakorolni szándékozik.

(2) A jelen § (1) bekezdésében említett tulajdonos változásnak tekintendő az az eset is, ha az özvegyi jogon, illetőleg a kiskorúság jogán az italmérés folytatólagos gyakorlására jogosító engedély az özvegy házasságkötése, illetőleg a kiskoru nagykoruvá válása folytán megszünt, de az italmérést (árusítást) ugyanaz a személy tovább folytatja.

(3) Az a körülmény, hogy az üzlethelyiséget átépítés, tisztogatás, uj berendezés létesítése, vagy más hasonló okból a munkálatok tartama alatt zárva tartják, továbbá, hogy az uj üzlettulajdonos az italmérést erőhatalom (vis major) következtében nem tudta az üzletelőd által történt italmérés beszüntetése után azonnal megkezdeni, nem tekinthető az üzletfolytonosság megszakításának. Ha az év bizonyos szakára kiadott u. n. idényengedéllyel ellátott üzleteknél az üzlettulajdonos változás abban az időszakban történt, amikor az engedély nem gyakorolható, de az engedély gyakorlására megállapított időszak kezdetén a kimérést az uj üzlettulajdonos megkezdi, az üzletfolytonosság az egyéb követelmények fennforgása esetén - ugyancsak fennáll.

(4) Az üzletfolytonos alapon megkezdett italmérés nem minősül jövedéki kihágásnak, köteles azonban az üzletfolytonos italmérő 30 napon belül

a) kérni az üzletfolytonos italmérés további folytatására való jogosultság elismerését, továbbá

b) italmérési (árusítási) engedélyt kérni, valamint

c) az üzletfolytonosság tartamára járó üzletfolytonossági dijat és szeszesitalforgalmi illetéket megfizetni, ezenkívül

d) igazolni, hogy adótartozása nincs és felmerült kételyek esetén

e) igazolni, hogy az üzlethelyiséggel kizárólagos joggal rendelkezik.

(5) Ha az üzletfolytonos italmérő az előzö bekezdésben meghatározott kötelezettségeket nem teljesíti, az üzletfolytonosság alapján megkezdett italmérés további folytatására való jogosultság elismerését meg kell tagadni. Meg kell tagadni továbbá az elismerést akkor is, ha azok a tárgyi körülmények, amelyek az üzletelőd engedélyének megvonására okul szolgáltak, továbbra is fennállanak.

(6) Aki az üzletfolytonosság alapján megkezdett italmérés további folytatására való jogosultság elismerésének megtagadása esetén az italmérést a kitűzött határidő alatt nem szünteti meg, illetőleg azon tul is folytatja, az 1921: IV. tc. 32. §-ának 1. pontjába ütköző jövedéki kihágást követ el.

(7) Megszünik az üzletfolytonosság, ha:

a) a pénzügyigazgatóság annak elismerését megtagadta, a határozat jogerőre emelkedésének napján:

b) az üzletfolytonosság elismerése után a R. 9. § (3) bekezdésében meghatározott üzletmegszüntetési indokok következnek be, az üzletmegszüntető határozat kézbesítését követő nappal;

c) az üzletfolytonos helyiségre a pénzügy-igazgatóság italmérési (árusítási) engedélyt adott ki, az engedély kézbesítésének napján;

d) az üzletfolytonos helyiségre kért italmérési (árusítási) engedély iránti kérelem elutasítása esetén az I. fokú határozat jogerőre emelkedését, illetőleg a II. fokit határozat kézbesítését követő napon;

e) az üzletfolytonos italmérő (árusító) bejelenti italmérési (árusítási) üzletének beszüntetését, az üzlet beszüntetésének napján.

(8) Az üzletfolytonos italmérés (árusítás) után a 92.000/1946. P. M. rendelet (Magyar Közlöny 88. szám) 13. § (1) bekezdésében az átvett üzletekre megállapított szeszesitalforgalmi illetéket az üzlet átvétele után első izben 4 hétre előre, ezentúl pedig 7 naponkint előre kell megfizetni. Az üzletfolytonosság időtartama alatt azt az időt kell érteni, mely az italmérés (árusítás) megkezdésének napjától az üzletfolytonosság megszünésének napjáig terjed.

(9) Az üzletfolytonossági dij összegét a mellékelt II. számu díjjegyzék állapítja meg. Az üzletfolytonosság diját a 157810. számú "P. M. italmérési tárgyalási és vizsgálati költségek, letéti számla, Budapest" elnevezésü postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni.

(10) Az a körülmény, hogy az üzletfolytonos italmérést az üzlettulajdonos önként vagy felhívásra megszüntette, az üzletfolytonossági dij és a szeszesitalforgalmi illeték lefizetésére vonatkozó kötelezettség alól nem mentesít. Ha utólag az derül ki, hogy nem üzletfolytonosság, hanem engedélynélküli italmérés (árusítás), esete áll fenn, az esetleg már befizetett üzletfolytonossági dijat és szeszesitalforgalmi illetéket elsősorban a megrövidített szeszesitalforgalmi illeték és a kiszabható pénzbüntetés kiegyenlítésére kell elszámolni.

(11) Az üzletfolytonos italmérésre (italárusitásra), amennyiben jelen rendelet ellenkező rendelkezést nem tartalmaz, ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, amelyek az engedélylyel rendelkező üzletelődre. Az üzletfolytonos italmérés (árusítás) az üzletelőd engedélyében megjelölt helyiségben és korlátok között gyakorolható. Az üzletelőd engedélyének függelékként más helyiségre vagy egyes alkalmakra való állandó kiterjesztésből folyó jogokat azonban az üzlet folytonos italmérő nem gyakorolhatja.

(12) A pénzügyőri közegeknek jegyzőkönyvet kell készíteni minden üzletfolytonossági esetről nemcsak az érdekelt bejelentése, hanem annak elmulasztása esetén is. Jegyzőkönyvet akkor is kell készíteni, ha az uj üzlettulajdonos az üzletfolytonos italmérést (árusítást) időközben beszüntette volna. A pénzügyőri közegek kötelesek állandóan figyelemmel kisérni azt, hogy az italmérési üzletek tulajdonosainak személyében nem következett-e be változás. A jegyzőkönyv készítésekor figyelmeztetni kell az uj üzlettulajdonost azon feltételekre, melyek teljesítése esetén az italmérés üzletfolytonosság címén tovább folytatható. Az üzletfolytonosság elismerése iránti kérelmet is a jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(13) Az előző bekezdés alapján felvett jegyzőkönyvet a 4 hétre szóló szeszesitalforgalmi illeték lefizetésének igazolásával, valamint az üzletfolytonossági dij befizetését igazoló postatakarékpénztári befizetési lap elismervényszelvényével felszerelve haladéktalanul fel kell terjeszteni a pénzügyőri felügyelőség parancsnokához. A pénzügyőri felügyelőség parancsnoka a pénzügyőri közegek által készitett jegyzőkönyv s az abban foglalt kérelem alapján abban az esetben, ha az italmérő a jelen § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tett, az üzletfolytonosság elismeréséről értesítést ad ki. Az értesítésben figyelmezteti az italmérőt (italárust) az üzletfolytonos italméréssel kapcsolatos kötelezettségekre és azok elmulasztásának következményeire. Egyidejűleg a szeszesitalforgalmi illeték szedésére jogosult községi elöljárósággal (városnál az adóhivatallal, Budapesten a ker. adószámviteli osztállyal) közölni kell az üzletfolytonos italmérő (italárus) által fizetendő szeszesitalforgalmi illetéket.

(14) Ha az üzletfolytonosság nem ismerhető el, a jegyzökönyvet indokolt javaslattal a pénzügyigazgatósághoz kell felterjeszteni határozathozatal végett.

(15) A jegyzőkönyvet az üzletfolytonosság elismerésével, illetőleg az elutasító határozat kiadásával egyidejüleg vissza kell küldeni a pénzügyőri szakasznak. Az üzletfolytonos italmérést a pénzügyőri szakasz a jegyzőkönyv alapján mindaddig nyilvántartja, mig az üzletfolytonosság meg nem szűnik. Az üzletfolytonosság megszűnésekor a jegyzőkönyvet le kell zárni, annak megjelölésével, hogy az üzletfolytonosság idejére járó szeszesitalforgalmi illeték befizetése megtörtént-e vagy sem. Ezután a jegyzőkönyvet a pénzügyőri felügyelőség parancsnokának kell megküldeni.

23. §

A kiskoruak folytatólagos joggyakorlása

Az 1947. évi március hó 25. napja után elhalt engedélyes kiskorú lemenőit az engedély folytatólagos gyakorlásának joga a 20-ik életévük betöltéséig illeti meg. Ha azonban a kiskorú a 20-ik életévének betöltése előtt házasságkötés vagy nagykorúsítás folytán nagykorúvá válik, az engedély folytatólagos gyakorlásának joga a nagykoruvá válás napjával megszűnik.

24. §

Üzletbeszüntetés

(1) A R. 11. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben az érdekeltet írásbeli felhívással kell felszólítani az italmérés (árusítás) önkéntes beszüntetésére. A felhívásnak tartalmaznia kell a R. 11. §-ának vonatkozó rendelkezését, az italmérés (árusitás) megszüntetésére kitüzött határidőt, a felhívás ellenére tovább folytatott italmérésnek (árusításnak) a R. 11. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeit.

(2) Az italmérés beszüntetésére a határidőt a pénzügyőri szakasz a felhívás kézbesítésétől számitott 24 órában, a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka pedig a felhívás kézbesítésétől számított legfeljebb 3 napban állapítja meg.

(3) A jelen § (1) bekezdésében említett felhívást abban az esetben, ha az engedély nélküli italmérés (árusitás) nem a gyanusított rendelkezése alatt álló helyiségben, illetőleg nem zárt helyen (hanem vásárban, utcán, házalással) történt, a tényleirást felvevő pénzügyőri közegek jegyzőkönyvben közlik a gyanusítottal. Ilyen esetben az italmérést (árusítást) a jegyzőkönyvi felhívás közlésétől számított 1 órán belül be kell szüntetni: tehát határidő kitüzése helyett a jegyzőkönyvi felhivásban ezt a körülményt kell feltüntetni.

(4) A felhívás az előző bekezdésben megállapított kivétellel a R. 11. § (1) bekezdésének a) és e) pontja esetében (jövedéki kihágás esetén) a pénzügyőri szakasz bocsátja ki a tényleírás beérkezte után. A R. 11. § (1) bekezdésének c), d) és f), valamint az e) pontnak nem jövedéki kihágása esetében a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka adja ki a felhívást azonnal, amikor a pénzügyigazgatóság határozata hozzáérkezett. Ugyancsak a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka bocsátja ki a felhívást illetékességi területén az általa felderített jövedéki kihágási ügyekben.

(5) A felhívást kézbesítő pénzügyőrnek a kézbesítéskor meg kell állapítania az érdekelt italkészletét.

(6) Ha a pénzügyőri közegek a felhívásban kitűzött határidő eltelte után arról szereznek tudomást, hogy az üzlettulajdonos (kimérő, elárusító) az italmérést (árusítást) nem szüntette be, vagy 3 éven belül azt újból megkezdte, ellene tényleirást vesznek fel és az üzlet bezárása (az italmérés beszüntetése), valamint a R. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében elkobzásra kerülő tárgyak és áruk őrizetbevétele iránt azonnal intézkednek. Ha az áruk őrizetbevétele utján a további italmérés (árusitás) lehetőségét a pénzügyőri közegek megszüntették, a helyiség lezárásának nincs helye. Ha az elkobzás alá eső tárgyak (áruk) azonnali elszállítása nehézségbe ütközik, vagy elszállításukkal nincs biztosítva az italmérés megszüntetése, a kimérés céljára szolgáló helyiséget hivatalos zár alkalmazásával le kell zárni még abban az esetben is, ha a helyiség az italmérésen (árusításon) kívül egyéb célokra is szolgál.

(7) A pénzügyigazgatóság az érdekelt kérésére a lezárt helyiségek további zár alatt tartását indokolt esetben megszüntetheti. Az őrizetbe vett tárgyak lefoglalása és elkobzása tekintetében a 18400/1928. PM rendelet 7. és 33-41. §-ait kell alkalmazni. Az elkobzott tárgyak értékesítésére a 600/1927. PM számú Hivatalos Összeállítás (K. K. H. Ö.) rendelkezései az irányadók.

(8) A R. 11. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott esetben a meglévő italkészlet kimérésére az érdekelt kérelmére a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka saját hatáskörében legfeljebb 14 nap kiméleti időt engedélyezhet. Indokolt esetben a pénzügyigazgatóság a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka által engedélyezett kiméleti időt legfeljebb 30 napra kiegészítheti. A kiméleti idő engedélyezése iránt a kérelmet a pénzügyőri szakaszon kell benyujtani. A pénzügyőri szakasz az ilyen kérelmet soronkivül terjeszti fel az italkészletre vonatkozó adatokat is tartalmazó jelentésével. A kiméleti idő engedélyezéséről a pénzügyigazgatóság végzést, a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka pedig hivatalos értesítést ad ki. A kiméleti idő csak akkor engedélyezhető, ha a volt engedélyes igazolja, hogy annak a hónapnak a végéig járó szeszesitalforgalmi illetéket, amelyben a kiméleti idő lejárna, befizette.

(9) Ha a meglevő italkészlet kimérésére engedélyezett kiméleti idő tartama alatt ujabban beszerzett italkészlet kimérése (árusítása) is történik, a pénzügyőri felügyelőség parancsnoka az italmérésnek 24 órán belül való beszüntetésére szabályszerü felhívást bocsát ki.

25. §

Hatálybaléptetés

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, ezzel az 1921: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM Utasítás 5. § II. pont utolsó bekezdése, a 7. § III. pont második bekezdésének második mondata, a 8. §-a, a 10 § I. pont negyedik bekezdés második mondata, a 10. § II. pont 7. alpontja, a 11. § utolsó bekezdése, a 12. § III. pontja, a 13. § VI. és VII. pontja, a 14. §-a, a 34. §-a, valamint mindazok a rendelkezések, amelyek a jelen rendeletben foglalt szabályokkal ellentétben állanak, hatályukat vesztik.

Budapest, 1947. évi április hó 16-án.

A miniszter helyett:

dr. Antos István s. k.,

államtitkár