16500/1947. (V. 18.) ÉKM rendelet

az Országos Építésügyi Szabályzat első részének megállapítása tárgyában

Az épitésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló 1946. évi XXIV. tc. 1. §-ának (7) bekezdésében, illetőleg a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi VI. tc. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZAT

I. FEJEZET

Általános Szabályok

1. §

A rendelet hatálya

A jelen rendelet hatálya kiterjed Budapest Székesfővárosnak és környékének (1937: VI. tc. 2. § (7) bek.) kivételével az ország egész területére.

2. §

Meghatározások

(1) Ahol a jelen rendelet közelebbi meghatározás nélkül csupán a "Törvény"-re hivatkozik, ez alatt a városrendezésről és építésügyről szóló 1937: VI. törvénycikket kell érteni.

(2) A jelen rendelet rendelkezései szempontjából:

1) az ut elnevezés egyaránt vonatkozik útra, utcára, térre;

2) építési telek: az a telek, amely város (község) beépitésre kijelölt területén, illetőleg a község belterületén fekszik, alakjánál, terjedelménél és fekvésénél fogva az építési szabályoknak megfelelő épület elhelyezésére alkalmas és utról közvetlen bejárata van;

3) telekcsoport: a telkeknek olyan csoportja, amely nincs minden oldalon uttal határolva;

4) telektömb: a telkeknek olyan csoportja, amely minden oldalon uttal van határolva;

5) a telek homlokvonala: a telkeknek az uttal közös határvonala;

6) telekrendezés: a telek határvonalának a városrendezési terv szerinti kialakítása (a szabályozási vonal szerint utra leeső területek lejegyzése, közterületek hozzájegyzése, határrendezés, telekfelosztás és telekegyesités);

7) közművek:

a) a közhasználatú villamosmű,

b) a vízellátás,

e) a csapadékvizelvezetés, d) a szennyvízelvezetés; 8) beépítési terv: valamely terület, telektömb vagy telekcsoport telkeinek, továbbá egyes telkeknek nagyobb részletességgel vagy az általános szabályoktól eltérően az építésügyi hatóság által megállapított beépítési módja;

9) körzet: általánosságban egységes szabályok szerint beépítésre kijelölt terület;

10) építési vonal: a telek beépíthető részének a telek homlokvonala vagy más határvonala felé a városrendezési tervben vagy építésügyi szabályrendeletben meghatározott olyan vonala, amelyre az épületet a homlokzattal külső síkjával helyezni kell;

11) előkert: a teleknek az a része, amely a homlokvonal és az épitési vonal között beépítetlenül marad;

12) kertszerü kiképzés: a terület nagyobb részének fákkal vagy bokrokkal, zöld vagy virágzó növényzettel való beültetése vagy legalább is gyepesítése és kellő gondozása, valamint a be nem épített területeken a porképződés ellen megfelelő burkolat készítése;

13) beépítési mélység: a telek homlokvonala felé eső épitési vonal és az udvar felé eső épitési vonal (hátsó vagy belső épitési vonal) közötti merőleges távolság;

14) oldalszárny: az utfelőli épülethez csatlakozóan a telek oldalhatárára helyezett és ezen a vonalon határfallal, a többi oldalon pedig homlokzattal épülő szárny;

15) középszárny: a telek oldalhatárától bizonyos távolságban az utfelöli épülethez csatlakozó, egyébként minden oldalán homlokzattal épülő szárny;

16) udvari épület: az utra néző épülettől független, szabad oldalain homlokzattal kiképezett épület;

17) ikerház: két olyan épület, amely két telek közös határvonalán, vagy pedig egy telek tervezett osztási vonalán egymáshoz csatlakozik, egyebekben pedig a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint épül;

18) csoportház: három vagy négy épületből álló épületcsoport, amelynek egyes épületei egy telek tervezett osztási vonalain egymáshoz csatlakoznak, egyebekben pedig a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint épülnek;

19) határfal: az épületnek a telek oldal- vagy hátsó határvonalán álló határoló fala;

20) emeletsor: az épület helyiségeinek minden olyan vízszintes sora, amelynek padlószintje legalábbis a jelen rendeletben meghatározott legkisebb mérettel a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje fölött van;

21) földszint: a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje fölött fekvő első emeletsor;

22) emelet: a földszint fölött fekvő mindegyik emeletsor;

23) pince: a földszint alatt fekvő olyan helyiség vagy helyiségsor, amelynek padlószintje a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje alatt van;

21) lakóhelyiség: a szoba, a hall és a konyha;

25) a lakáshoz tartozó mellékhelyiségek: az előszoba, a fürdőszoba, a mosdóhelyiség, a főzőfülke, az éléskamra, az árnyékszék, az öltöző, a ruhakamra és hasonlók;

26) állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek: a lakóházakban és egyéb hasonló rendeltetésű épületekben (szálloda, kórház, laktanya, stb.) a lakóhelyiségek, valamint az olyan helyiségek, amelyekben emberek foglalkozásuk üzése céljából tartózkodnak, (hivatal, műterem, iroda, műhely, üzlet, stb.);

27) alkalmi tartózkodásra szolgáló helyiségek: melyekben a helyiség rendeltetésének megfelelő célból emberek csak alkalmilag tartózkodnak (étkezés, szórakozás, előadás, gyülekezés és hasonló célra szolgáló helyiségek);

28) ürmagasság: a helyiség padlószintje és a födém elsö sikja közötti távolság;

29) ablakterület: a káva-méret szerinti terület.

II. FEJEZET

Területfelhasználás. Építési körzetek

3. §

Építési körzetek kijelölése

(1) A város (község) köteles egész területére kiterjedően megállapítani az egyes területrészek rendeltetését.

(2) A beépítés céljára kijelölt területeket építési körzetekre kell oszlani; a körzeti beosztásnál külön kell választani a lakó, ipari és gazdakörzeteket.

(3) A körzeteket a város (község) várható fejlődésének, a kívánatos laksűrűség kialakulásának, a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásának és a tervezett közművesítésnek megfelelően kell megállapítani olykép, hogy az a város (község) összhangzatos fejlődését biztosítsa.

(4) A körzetek kijelölésénél a meglévő állapotra általában figyelemmel kell lenni, ez azonban nem lehet akadálya a kialakult helyzet megváltoztatásának, ha ezt a (3) bekezdésben megjelölt szempontok vagy valamely más fontos városrendezési érdek indokolttá teszik.

(5) Az egyes körzetekre vonatkozóan a beépítés módját lényegileg egységesen kell megállapítani, ez azonban nem zárja ki, hogy a telepítési elgondolás és a városkép megóvása mellett más beépitési módok is megengedhetők ne legyenek, ha az a szomszédos telkeknek a körzetre irányadó általános szabályok szerinti beépítését nem gátolja. A fennálló helyzetre figyelemmel egyes területek különböző beépítési módok vegyes alkalmazására is kijelölhetők.

(6) Ugyanazon beépítési mód szerint beépítendő területen a teleknagyság, beépítési sűrűség, épületmagasság és lakásszám különböző mértékének alkalmazásával is külön körzeteket lehet megállapítani.

4. §

Az építési körzetek határai

(1) Az egy-egy városra (községre) vonatkozó helyi építésügyi szabályrendeletben a körzetek határait részletesen körül kell írni és a helyi épitésügyi szabályrendelethez csatolandó térképen is fel kell tüntetni, Több községre vonatkozó vármegyei építésügyi szabályrendeletben a körzetek határainak körülírása mellőzhető és a körzetek határai ehelyett külön határozattal állapithatók meg, amelyet az egyes községek előljáróságának állandóan hozzáférhető helyen kell tartania.

(2) A körzeteket rendszerint utakkal kell határolni, a körzetek határait azonban egymással összefüggő egyéb jellegzetes vonalak is alkothatják.

(3) A beépítési módok alkalmazását kül- és belterületenkint, esetleg utak és telekcsoportok szerint is meg lehet állapítani.

5. §

Város- (község-) központ

(1) A közhivatalokat, valamint a közgazdasági és üzleti élet szempontjából legjelentősebb területet magában foglaló, illetőleg ilyen célra leginkább alkalmas körzetet vagy annak egy részét városközpontként (községközpontként) kell kijelölni. Ilyen központok kijelöléséről uj településeknél is gondoskodni kelt.

(2) Nagy kiterjedésű városokban (községekben) több központot is ki lehet jelölni. Kisebb községekben viszont a községközpontra vonatkozóan annak külön körzetként való kijelölése nélkül az egyébként meghatározott beépítési módtól eltérő beépítési módot lehet megállapítani.

(3) A város- (község) központra a közművek létesítése tekintetében az általános szabályokon tulmenő követelmények megállapítása kívánatos.

6. §

Lakó- és ipari területek elkülönítése

(1) Olyan ipari üzemek részére, amelyek füstöt, zajt, rázkódtatást okoznak, a lakókörzetektől elválasztva, külön körzetet kell kijelölni olymódon, hogy az ipari üzemek a lakókörzetekre káros áthatást ne gyakorolhassanak.

(2) Külön körzetet kell kijelölni azoknak az üzemeknek, amelyeknél mérges gázok, büz, nagymennyiségű vagy az egészségre ártalmas szennyvizek keletkeznek; az ilyeneket olyan módon kell elhelyezni, hogy a lakókörzetektől nagy távolságra kerüljenek és a szél vagy az élővizfolyás a káros áthatást a lakókörzetekre ne közvetíthesse.

(3) Az ipari körzeteket lehetőleg ugy kell kijelölni, hogy azok részére megfelelő vasúti és vizi csatlakozást lehessen létesíteni.

III. FEJEZET

Úthálózat

7. §

Forgalmi úthálózat kijelölése

(1) Minden város és község városias kialakításra szánt területén, illetőleg belterületén ki kell jelölni a tényleges és várható forgalom igényeinek megfelelő forgalmi úthálózatot. A kijelölésnél különbséget kell tenni a főként átmenő forgalom lebonyolítására szolgáló forgalmi utak és a helyi forgalom lebonyolítására szolgáló forgalmi utak között.

(2) A forgalmi úthálózat tervébe fel kell venni az összes számozott állami és törvényhatósági utakat, a szomszédos községekhez vagy különálló lakó- és ipartelepekhez, a vasútállomásokhoz, kikötőkhöz, repülőterekhez, vásár- és piacterekhez, sport- és üdülőtelepekhez és kiállítási területekhez stb. vezető, esetleg számozatlan utakat, akár burkolva vannak, akár nem. Ebbe a tervbe a meglévő és a tervezett utakat egyaránt fel kell venni.

(3) A forgalmi úthálózatot a meglévő utszélességek és utburkolatok tekintetbevételével ugy kell kijelölni, hogy azok mind vonalvezetés, mind pedig a legkisebb szélesség szempontjából lehetőleg megfeleljenek a 8. §-ban meghatározott követelményeknek. Ahol a kialakult helyzet következtében a szükséges méret nem tartható be, ott a forgalom megosztására alkalmas párhuzamos utakat kell kijelölni.

(4) Iparvágányok részére lehetőleg külön területsávot kell kijelölni. Ha olyan utat jelölnek ki átmenő forgalmi ut részére, ahol iparvágány is van, akkor ezen az uton gondoskodni kell az iparvágány által okozott forgalmi nehézségek kiküszöböléséről, illetőleg az iparvágány áthelyezéséről.

8. § Forgalmi utak vonalvezetést és szélessége. A forgalmi utak vonalvezetését és szélességét a városok és községek beépitetlen területén, továbbá egyéb olyan területen, ahol erre még mód van, az alábbi elvek szerint kell megállapitani:

a) átmenő forgalmi utakon akadály- és sorompómentes forgalom lebonyolitását kell biztosítani. Az utpálya hossza egyenes szakaszokból és legalább 200 m sugaru ivekből álljon, azon a forgalom biztonságát veszélyeztető kilátási akadályok ne legyenek. Az átmenő forgalmi útba lakóutca (9. §) járműforgalma közvetlenül ne torkoljon. A helyi forgalmi utaknak sem csatlakozása, sem keresztezése nem lehet egymáshoz közelebb 500 m-nél. Átmenő forgalmi ut esetében az ut részére legalább 30 m szélességű sávot kell kijelölni.

b) helyi forgalmi útnál kerülni kell a tulhosszu egyenesekből álló vonalvezetést. Kanyarulatokban az utpálya sugara ne legyen 100 m-nél kisebb. A lakóutcák forgalmát az ilyen utakba kell csatlakoztatni; a csatlakozások vagy keresztezések nem lehetnek egymáshoz közelebb 300 m-nél, helyi forgalmi ut esetében az uttest részére legalább 20 m szélességű sávot kell kijelölni.

9. §

Lakóutcák és gyüjtőutak

(1) A lakóutcák csak az ott fekvő telkek megközelítésére szolgálnak.

(2) A lakóutcáknál gondoskodni kell arról, hogy azok az átmenő járműforgalom céljára ne legyenek alkalmasak. A lakóutcák járműforgalmát gyüjtőutak beiktatásával kell a forgalmi utakba csatlakoztatni. Ha lakóutcák már beépített területen a forgalmi utakba a 8. §-ban megállapított méreteknél sűrűbben torkolnak be, a betorkolásokat a lehetőséghez képest a járműforgalom elől el kell zárni.

(2) A lakóutcák szélessége 10 m-nél kisebb nem lehet, előkertes vagy szabadonálló építkezés esetén, amennyiben az utcában zárt csapadékvizcsatorna létesül, továbbá községek olyan utcáiban, ahol a forgalom lebonyolítására egy kocsinyom is elegendő, ezt a méretet 7.5 m-re lehet csökkenteni.

(4) A telek megközelítésére szolgáló gyalogut [16. § (1) bek.] szélessége 3 m-nél kisebb nem lehet.

(5) Lakóutcát zsákutcaként is szabad kiképezni, de legalább 10 m szélességgel, legfeljebb 100 m hosszúsággal és legalább 12 m átmérőjű végfordulóval. Ha szabadonálló vagy fésüsbeépitésü területen a zsákutcára legfeljebb 15 telek nyílik, a szélességet 7.5 m-re lehet csökkenteni.

10. §

Égtáji fekvés. Növényzet védelme

(1) Egész tömb osztásánál és nagyobb területnek utak nyitásával tömbökké és építési telkekké osztásúnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az épületek a kedvező égtájú irányoknak megfelelően legyenek elhelyezhetők.

(2) Az utak megállapításánál a meglévő értékes növényzet (fák, fasorok, facsoportok, stb.) megmaradására a lehetőséghez képest figyelemmel kell lenni.

11. §

Építkezés az utak mentén

(1) Városok és községek beépítésére kijelölt területén az épületeket a megállapított építési vonalon kell elhelyezni. Mindaddig, mig az építési vonal megállapítva nincs, a tervezett építésre irányadó építési vonalat akként kell megállapítani, hogy az ut a 8. és 9. §-ban meghatározott megfelelő szélességű méretben kiépíthető legyen.

(2) Városok és községek beépítésre kijelölt területén kivül a meglévő és tervezett átmenő forgalmi utak mentén az ut határvonalától mért 50 m-en belül csakis a közúti és vasúti forgalom folytán szükséges építményeket szabad létesíteni. Ez a rendelkezés a közlekedésrendészeti szabályokban megállapított további korlátozásokat nem érinti.

(3) Ha forgalmi ut keresztezésénél fekvő telek homlokvonalai C0 foknál kisebb szöget zárnak be, az áttekintés biztosítása végett a teleknek azt a sarokrészét, amely a homlokvonalakkal és legalább 4 m hosszú alappal egyenlő szárú háromszöget alkot, beépitetlenül kell hagyni.

(4) A közuti közlekedésre szolgáló utakon vagy ilyen célra kijelölt területeken semmiféle épületet nem szabad létesíteni. Kivételesen és ideiglenes jelleggel a gyalogjárón megengedhető az olyan berendezési tárgyak elhelyezése, melyek közérdeket szolgálnak. E berendezési tárgyakat olykép kell elhelyezni, hogy a közlekedést ne akadályozzák és a szabad átlátást ne korlátozzák.

(5) Minden beépítési módnál és minden körzetben legalább 1.20 méter széles, viztelenitett és a kocsiuttól elkülönített gyalogjáró létesítése kötelező; a gyalogjárót ugy létesíteni, hogy ezáltal a közut szélessége csökkenjen, nem szabad.

IV. FEJEZET

Közművek

12. §

Általános szabályok

(1) A város (község) köteles a közművek általános tervét elkészíteni, a megvalósítás sorrendjét és előrelátható időpontját, valamint a költségek hozzávetőleges nagyságát meghatározni, továbbá a munkálatoknak az előirányzott időben történő végrehajtása végett a költségek fedezetét biztosítani. Építkezni csak akkor szabad, ha a körzetnek abban a részében, ahol az építkezést tervezik, már végrehajtották azoknak a közmüveknek az építését, amelyeknek létesítése a 13. § szerint, vagy a helyi építésügyi szabályrendelet értelmében kötelező.

(2) Ott, ahol a megkívánt közmüvek még nincsenek meg, azoknak megépítése vagy pótlása iránt az építési lelkekre még fel nem osztott területen a telekfelosztási engedély kiadásakor, egyébként pedig az építési engedély megadásakor kell rendelkezni (14-15. §).

(3) A már beépített területen fekvő egyes telkek előtt még hiányzó gyalogjáró létesítését, továbbá a meglévő közműveknek a már beépített telkekre való bekapcsolását a jelen rendelet hatálybalépésekor haladéktalanul el kell rendelni és annak végrehajtására a gazdasági helyzet mérlegelésével megfelelő határidőt kell szabni.

13. § Az egyes körzetekben megkívánt közművek. Az egyes körzetekben az illető körzetre megállapított általános beépítési módhoz képest az alább felsorolt célokra a következő közműveket kell létesíteni:

a) Villanyáram-szolgáltatás: Városokban a városias kialakításra szánt területen belül minden körzetben és minden beépítési módnál, egyebütt pedig - ideértve a községeket is - a kettőnél több lakásos zártsorú, sávos és szabadonálló beépítési módnál közhasználatú villamosmű létesítése kötelező.

b) Vízellátás: Zártsorú emeletes és sávos beépítési módnál, valamint a városközpontban minden beépítési módnál és végül az ipari körzetben központi vagy körzeti vízvezeték létesitése kötelező.

c) Csapadékvizelvezetés: Zártsoru emeletes és sávos emeletes beépítési módnál a város- és községközpontban, valamint a városközponthoz csatlakozó körzetben, végül sávos földszintes beépítési módnál a városközpontban zárt csatorna, egyebütt pedig teljes burkolatú nyilt árok létesítése kötelező. Zártsoru földszintes és kettőnél több lakásos szabadonálló beépítési módnál a városközpontban teljes burkolatu, egyebütt pedig fenékburkolatu nyilt árok létesítése kötelező. Legfeljebb kétlakásos szabadonálló beépítési módnál a városközpontban teljes burkolatú, a városközponthoz csatlakozó körzetben és a községközpontban fenékburkolatu, egyebütt pedig burkolatlan nyílt árok létesitése kötelező. Fésűs és egyéb beépítési módnál mindenütt legalább burkolatlan nyilt árok létesítése kötelező. Ha a nyílt árok csupán csapadékvíz elvezetésére szolgál, ahelyett burkolt folyóka is alkalmazható.

d) Szennyvízelvezetés: Zártsorú emeletes és sávos emeletes beépítési módnál a város- és községközpontban, valamint a városközponthoz csatlakozó körzetben, az ipari körzetben, végül sávos földszintes beépítési módnál a városközpontban zártcsatorna, egyebütt pedig körzeti derítő létesítése kötelező.

14. § Telekfelosztásnál megkívánható közművek.

(1) A város (község) telkekre még fel nem osztott területén a telekfelosztás engedélyezésének előfeltételeként az arra a területre megállapítani kivánt beépítési módtól és a körzet fekvésétől függően és figyelemmel a város (község) bármely részén meglévő közművekre ki kell kötni, hogy az engedélyes a megszabott határidő alatt legalább a 13. §-ban felsorolt közműveket kiépítse, illetőleg azok kiépítésének költségeit megfizesse.

(2) Már beépített területen lévő telkek továbbosztása esetében az (1) bekezdés rendelkezéseit az abban a körzetben már meglévő közművek tekintetében szintén megfelelően alkalmazni kell.

16. § Építkezésnél megkívánható közművek. Minden uj építkezés, valamint nagyobb mértékű átalakítás, emeletráépítés és toldaléképitkezés engedélyezését a körzeti beosztáshoz és a tervezett beépítési módhoz képest a 13. § alapján szükséges közművek kiépítésétől kell függővé lenni, kivéve ha az építtető a hiányzó közművek pótlására szolgáló, az alábbiakban meghatározott létesítményekről gondoskodik.

a) A 13. § a) pontja, szerint kötelező, de hiányzó villanyáramszolgáltatást saját használatú villamosmű létesitésével lehet pótolni.

b) A 13. § b) pontja szerint kötelező, de még ki nem épített központi, illetőleg körzeti vízvezetéket - a sávos beépítési módra kijelölt körzetek kivételével - állandó vízszolgáltatásra berendezett önműködő házi vízvezetékkel lehet pótolni. Azokban a körzetekben, amelyekben a közműjellegű vízszolgáltatás nem kötelező, kettőnél több lakásos, szabadonálló beépítési módnál házi vízvezetéket, egyéb beépítési mód esetében pedig, ha a tervezett épülettől legfeljebb 200 m gyalogut-távolságra egészséges és elegendő mennyiségű vizet adó viznyerőhely nincsen, megfelelő kutat kell létesiteni.

c) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló, a 13. § c) pontja szerint kötelező, de még ki nem épített csatorna vagy árok hiányában a csapadékvíz elvezetését a helyi viszonyoknak megfelelő más módon kell biztosítani.

d) A 13. § d) pontja szerint kötelező, de még ki nem épitett zárt csatornát vagy körzeti derítőt - a sávos beépitési módra kijelölt és az ipari körzetek kivételével - házi derítővel lehet pótolni; azt, hogy ipartelepeknél milyen pótlás alkalmazható, az iparüzem összes körülményeinek figyelembevételével esetenkint kell megállapítani. Azokban a körzetekben, amelyekben a szennyvíznek közművek utján való elvezetése nem kötelező, zártsorú földszintes beépitési mód esetében a városközpontban, kettőnél több lakásos szabadonálló beépitési mód esetében pedig minden körzetben házi derítőt, végül minden egyéb beépitési módnál és minden egyéb körzetben legalább pöcegödröt kell létesíteni.

V. FEJEZET

Építési telkek alakítása

16. § (1) Építési telkeket ugy kell alakítani, hogy járműközlekedésre alkalmas meglévő vagy tervezett útra közvetlen homlokvonaluk legyen, továbbá, hogy szabályosak, lehetőleg négyszögletesek és a szabályoknak megfelelően beépíthetők legyenek. Ha valamely telek megközelítésére csak gyalogut szolgál, akkor a telket a járműközlekedésre alkalmas legközelebbi kocsiuttal összekötő gyalogút hossza nem lehet több 100 m-nél.

(2) Zártsorú beépitési módnál a telek oldalhatárai egész hosszukban, de legalább is az utra néző épület mélységéig lehetőleg merőlegesen legyenek a homlokvonalra. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szomszédos lelkek szintén megfelelő alakuak lehessenek.

(3) A 10. § (2) bekezdésének a növényzet védelmére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a telekhatárok megállapításánál is.

17. § (1) Épitési telek alakítása vagy alakjának bármilyen megváltoztatása csak a beépítésre kijelölt területen engedélyezhető.

(3) Városokban és olyan községekben, ahol a Törvény rendelkezései szerint a rendezési tervet meg kell állapítani, a rendezési tervhez, egyéb községekben az építésügyi hatóság által kijelölt épitési vonalakhoz kell alkalmazkodni.

(3) A beépítésre már kijelölt terület oly részén, ahol rendezési terv még nincs megállapítva, a tulajdonos részletes rendezési terv megállapítását kérheti. Beépitésre ki nem jelölt területen tervezett telekalakitások esetében a a tulajdonos a felosztani, kívánt területnek beépítési területül való kijelölését kérheti. A kérelem tárgyában hat hónapon belül határozatot kell hozni.

(4) A beépítésre kijelölt terület oly részén is, melynek rendezési terve még nincsen megállapítva, vagy annak megváltoztatása tervbe van véve, telekfelosztásra vagy a telek alakjának megváltoztatására engedélyt lehet adni ha az a rendezési terv elkészítését, megállapítását és végrehajtását előreláthatólag nem gátolja vagy nem hátráltatja és a rendezési terv végrehajtásának költségeit nem növeli. Az engedélyt ily esetekben különleges feltételekhez lehet kötni.

18. §

Telekrendezési kötelezettség

(1) Telek alakításával és alakjának megváltoztatásával kapcsolatosan végre kell hajtani a rendezési tervnek megfelelő telekrendezést. Ez a kötelezettség az esetleg szükséges telekhatárrendezésre is vonatkozik (R. 2. §), ha fennálló épület annak akadályául nem szolgál.

(2) Építési engedély megadását az építésügyi hatóság a telekrendezés végrehajtásától teheti függővé.

19. §

Hatósági engedély telek alakítására

(1) A Törvény rendelkezéseihez képest telek alakításához, a telek alakjának megváltoztatásához és ezek telekkönyvi foganatosításához az építésügyi hatóság engedélye szükséges, kivéve a beépítésre kijelölt területen kívül eső telekfelosztást, amelyre csak a Törvény 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben kell engedélyt kérni

(2) Az engedély megadását a beépítési terv egyidejű megállapításához, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítéséhez lehet kötni.

(3) Ha az engedély jogerőre emelkedésétől számítva egy alatt az annak megfelelő telekkönyvi foganatosítást nem kérik, az engedély hatályát veszti, kivéve, ha az építésügyi hatóság az engedély hatályát legfeljebb további egy évre meghosszabbítja.

Telekméretek

20. § (1) A telek legkisebb méretei szempontjából szélesség alatt a teleknek a homlokvonalon, valamint az épület elhelyezésére szolgáló bármely részén mért szélességet is, a telek mélysége alatt pedig a homlokvonaltól, előkertes zártsoru beépítési mód esetében az épitési vonaltól mért melységét kell érteni.

(2) Zártsoru beépítésü körzetben a telek szélessége 12 m-nél, mélysége 25 m-nél, sarokteleknél pedig a mélység mindkét utra merőlegesen mérve 18 méternél kisebb nem lehet.

(3) Sávos beépítésü területen a telek szélessége 9 m-nél mélysége 20 m-nél kisebb nem lehet. Olyan telekből azonban, amelyen az épületek egyszerre épülnek meg, az épületek felépülte után 6 m szélességű telkeknek felosztás utján való alakitását is lehet engedélyezni.

(4) Szabadonálló beépítésű körzetben a telek szélessége 20 m-nél, területe 1000 m2-nél kisebb nem lehet. Olyan területen, melynek erdőjellegét fenn kell tartani, a telek szélessége 25 m-nél, területe 2000 m2-nél kisebb nem lehet.

(5) Fésüs beépitésű körzetben a telek szélessége 16 m-nél, mélysége 30 m-nél, területe 500 m2-nél kisebb nem lehet.

(6) Vegyes beépitésü körzetekben a kialakítandó telek méreteire a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni ahhoz képest, hogy a telek milyen beépitési mód szerint építendő be

(7) Gazdakörzetben - tekintet nélkül a beépítési módra - a telek területe 1000 m2-nél kisebb nem lehet.

(8) Ipari körzetben az ipartelepek elhelyezésére szolgáló telkek szélessége 25 m-nél, területe 2000 m2-nél kisebb nem lehet.

21. § A hatóság a jelen rendelet hatálybalépésekor már meglévő telkeknek legfeljebb három részre osztásánál a 20. §-ban megállapitott méretektől eltérést engedhet, az eltérés azonban a 10%-ot nem haladhatja meg.

22. § A jelen rendelet hatálybalépésekor már kialakított telkek beépítésénél a 20. §-ban meghatározott méretektől el lehet tekinteni, ha azonban az eltérés 10%-nál nagyobb, a hatóság az eltérés mértékéhez és a szükséghez képest épitési korlátozásokat állapithat meg.

Nyilványos telkek alakitása

23. § (1) Ssabadonálló beépítési mód alá eső területen, ha a területnagyság szempontjából egyébként megosztható telek homlokvonalának hossza nem teszi lehetővé a szabályszerű megosztást, az eset körülményeihez képest kivételesen nem lehet engedni a telek olyan kettéosztását, hogy a szabályszerüen alakítandó egyik telek mellett a másik csupán nyulványszerü résszel terjedjen ki az utra.

(2) A nyulvány szélessége nem lehet kisebb 3 m-nél s a teleknek az ahhoz tartozó nyulvánnyal együtt egy telekkönyvi jószágtestet kell alkotnia; a nyulványos teleknek a nyulvány nélkül is meg kell felelnie a szélességre, mélységre, és a területnagyságra megszabott méreteknek.

24. § Ha a beépítési terv valamely területre, telektömbre, telekcsoportra, vagy telekre az illető körzet általános beépitési módjával szemben más beépitési módot állapít meg, a telkek méreteire és nagyságára ennek a beépítési módnak a szabályai irányadók.

25. § Ha a részletes rendezési terv közérdekű szempontból valamely térület, telektömb, telekcsoport, vagy telek beépítésére különleges módot állapít meg, az épitési telkek méreteit és nagyságát is az általános szabályoktól eltérően lehet megállapítani.

VI. FEJEZET

Beépítési módok

26. § A beépítés módjai. A beépítés módjai:

a) zártsoru beépítés,

b) sávos beépítés,

c) szabadonálló beépítés,

d) fésűs beépítés.

A)

27. §

A zártsorú beépítési mód fogalma

(1) Zártsorú beépítési módnál a telkeket az utfelöli épitési vonalon teljes szélességükben, tehát akként kell beépíteni, hogy az épültetek a telkek közös határvonalain egymáshoz csatlakozzanak.

(2) Zártsorú beépítési mód szerint beépítendő lakókörzetben a beépítés általánosan kötelező alakja a keretes beépítés. Ettől eltérő beépítést csak beépítési terv alapján lehet megengedni, illetőleg kötelezővé tenni.

28. §

A keretes beépítés részletes feltételei

(1) Keretes beépítésnél az épületeket az utfelőli építési vonaltól számított és arra merőlegesen mért egyenlő épületmélységgel kell építeni; ezt a helyi építésügyi szabályrendeletben kell megállapítani és a részletes rendezési tervben is fel kell tüntetni, az épületmélység azonban nem lehet nagyobb 12 m-nél.

(2) A telektömb belsejében a két átellenes épületmélységi vonal (belső építési vonal) közötti távolság 20 m-nél, a belső építési vonal és a leiek hátsó határvonala közli távolság pedig 6 m-nél kisebb nem lehet. E méretektől a már kialakult helyzetre tekintettel az építésügyi hatóság eltérést engedélyezhet.

(3) Az épületmélységi vonalon tul is szabad a telek belseje felé az épülettel összefüggő olyan középszárnyat építeni, amely belül marad az épületmélységi vonalnak a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belseje felé huzott szögfelező vonalakon. Az ilyen közép-szárnynak a telek oldalhatáraitól legalább 2 m, a hátsó határvonaltól pedig legalább 6 m távolságban kell lennie.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérő középszárnyat csak a telektömbre vagy telekcsoportra megállapitott beépítési terv alapján szabad építeni.

(5) Oldalszárnyat csak beépítési terv alapján és csak olykép szabad létesíteni, hogy két szomszédos épület oldalszárnyai egymáshoz csatlakozzanak és takaratlan határfalak ne keletkezzenek. Oly területen, ahol csupán földszintes házak építhetők és a kedvező égtáji fekvés ezt kívánatossá teszi, kötelezővé lehet tenni, hogy a telken csak egy oldalszárny épüljön, melyet a kedvező égtáji fekvésnek megfelelő oldalon kell elhelyezni. Az ilyen oldalszárnyat nyeregtetővel kell ellátni, távolsága a szomszédos telek határától 0.50 m-nél, a hátsó telekhatártól 6 m-nél kisebb, az oldalszárny hossza pedig 10 m-nél nagyobb nem lehet. Az oldalhatár felé eső határoló falat az épület udvari homlokzatával azonos vakolattal kell ellátni.

(6) Oly területen, ahol csupán földszintes épületet szabad építeni, meg lehet engedni, hogy a telek az utcai vonalon csak részlegesen épüljön be, a beépítetlen rész azonban nem lehet kisebb 3 m-nél; a beépítetlen rész utcai határvonalán legalább 2.5 m magas keritésfalat kell építeni.

(7) Nagymélységű telkeknél az utfelőli épitési vonalon átló épülettől függetlenül különálló udvari épületet is szabad építeni, a telek teljes beépítése azonban 40%-ot nem haladhat meg s az udvari épületnek az utfelőli épülettől legalább 15 m, a telek oldalhatáraitól legalább 3 m, a hátsó határvonaltól pedig legalább 6 m távolságban kell lennie.

29. §

Hátralépés, épületkőz

(1) A városkép és a forgalom követelményeinek figyelembevételével meg lehet engedni, hogy az utfelőli épület részben hátrább helyeztessék. A hátralépés hossza nem lehet kisebb 6 m-nél s mélysége nem lehet nagyobb a hátralépés hosszának felénél. A hátralépés a telek oldalhatáraitól legalább 4 m-re legyen.

(2) A telektulajdonosok megegyezése vagy beépítési terv alapján két, esetleg több szomszédos épületen együttes, egymáshoz egyenlő mélységi mérettel csatlakozó hátralépésnek is helye lehet. Ily esetben az épületeket egységes homlokzati kiképzéssel kell létesiteni s az engedélyben ki lehet kötni, hogy az épületek egyszerre épüljenek meg.

(3) Részletes rendezési vagy beépítési tervben meg lehet állapitani, vagy kérelemre meg lehet engedni, hogy az épületek zárt sora helyenkint beépítetlen nyilással - épületközzel - megszakítást nyerjen. Az épületköz szélessége 10 m-nél kisebb nem lehet, oly területen azonban, ahol csak földszintes épületei szabad építeni, az épületköz szélessége 8 m-ig csökkenthető. Ha az épületköz két telekre terjed ki, abból legalább is 3 m essék az egyik telekre.

(4) Beépítési tervben azt is kötelezővé lehet tenni, hogy az épületek egyenlő magasak legyenek s tetőzetük egyformán képezendő ki.

30. §

Előkert zártsorú beépítési módnál

(1) Zártsoru építkezésnél valamely utvonalon vagy annak egy részén létesítendő előkert vonalát a részletes rendezési terven fel kell tüntetni. Valamely utvonalon vagy annak egy szakaszán előkert létesítését kérelemre is meg lehet engedni.

(2) Az előkert mélysége nem lehet kisebb 5 m-nél ( valamely utvonalon, vagy annak egy szakaszán kivételesen kisebb mélységű előkert létesítését is meg lehet állapítani vagy meg lehet engedni, ily esetben azonban az előkertet bekeríteni nem szabad.

(3) Az előkert szintjének általában az ut gyalogjárójára megállapitott magassággal egyenlőnek kell lennie, a terepviszonyokra való tekintettel azonban meg lehet engedni, hogy az előkert szintje a járda szintjétől eltérő legyen.

(4) Az előkertet kertszerüen kell kiképezni és fenntartani. Egyes utvonalakon az előkertek meghatározott és egységes kiképzését és fenntartását is kötelezővé lehet tenni.

(5) Az előkert területén csak fedetlen terraszt, világitó, szellőző, vagy egyéb aknát szabad létesíteni, de azt is csak ideiglenes jelleggel és az eltávolitási kötelezettség kikötésével lehet engedélyezni.

B)

Sávos beépítési mód

31. §

A sávos beépítés fogalma

(1) Sávos beépítési módnál egy-egy épületsorban az épületeket a megállapított építési vonal mentén egységes épületmélységgel, oldal- és középszárnyak nélkül zárt sorban, egymáshoz csatlakozva kell megépiteni: az épületsor két végén keresztirányú épületsort csatlakoztatni nem szabad, az épületsorok tehát sávokban helyezkednek el, anélkül, hogy épületekkel körülvett udvar keletkeznék.

(21 Két- vagy többemeletes sávos beépítés esetében kivételesen meg lehet engedni a sávok közölt szabadon hagyott területen az ut felőli építési vonal mentén lakás céljára nem szolgáló, legfeljebb 5 m magas és legfeljebb 12 m mély épületek építését is.

(3) A sávos beépitésnél a zártsoru beépítési mód általános szabályait kell alkalmazni a 32. §-ban megjelölt eltérésekkel.

(4) Sávos beépitési módot bármelyik zártsoru körzetben, valamint szabadonálló és vegyes beépítésű körzetben is alkalmazni lehet. A sávos beépítés céljára külön önálló körzetet is ki lehet jelölni. Sávos beépítés esetében részletes rendezési tervet kell megállapítani.

32. §

A sávos beépítés részletes szabályai

(1) Az épitési vonalat egy-egy épületsáv összes épületeire egységesen kell megállapítani.

(2) A telektömböt határoló utak felé rendszerint előkertet kell hagyni; az előkert mélységének általában 5 m-nek, de legalább 3 m-nek kell lennie.

(3) Az egy-egy épületsávra irányadó épületmélység legfeljebb 12 m lehet, ebből a mélységből csak a lépcsőház, s az is csak legfeljebb 3.0 m-rel nyulhat ki.

(4) Két épületsáv között a távolság az átlagos épületmagasság kétszerese, de legalább 20 m legyen; szabadonálló és vegyes beépítésű körzetben a távolságnak legalább 30 m-nek kell lennie, ebből mindkét esetben legalább 5 m a saját területre essék.

(5) Egy-egy épületsávban valamennyi épületet egyenlő magassággal, tetőhajlással és párkánykiugrással kell megépíteni. Ettől csak a terpeviszonyokra tekintettel és a városkép szempontjából indokolt esetben szabad eltérni.

(6) Sávos beépités esetében melléképület nem létesithető.

(7) Azoknál az épületeknél, amelyeket a 20. § (3) bekezdése alapján egyszerre kell megépíteni, az egyes épületek előkertjei között kerítést létesíteni nem szabad; az épületek homlokzatát, továbbá az utfelőli, valamint az egyes telkek között - az épület mögött -esetleg létesített kerítéseket egymással összhangban lévő kivitellel kell készíteni és ugyanígy fenntartani.

C)

Szabadonálló beépitési mód

33. §

A szabadonálló beépitési mód fogalma

(1) A szabadonálló beépitési módnál az épületet mindegyik oldalán a telekhez tartozó beépítetlen területnek kell körülvennie és az épület valamennyi oldalát homlokzattal kell kiképezni.

(2) Az épület legkülsőbb falsíkjának az ut felé néző oldalon a telek homlokvonalától legalább 5 m távolságra, a szomszédos határvonalaktól pedig az odanéző homlokzat átlagos magassága felének megfelelő, de legalább 3 m távolságra kell lennie. A helyi építésügyi szabályrendeletben ennél nagyobb távolság megtartását is el lehet rendelni.

(3) Az utcakép egysége érdekében a részletes rendezési tervben az ut felé néző oldalon kötelező építési vonalat is meg lehet állapítani.

34. §

A szabadonálló beépitési mód részletes szabályai

(1) Ha kötelező építési vonal megállapítva nincs, az épületet azoknak a területsávoknak a kivételével, amelyeket az ut és a szomszédos telekhatárok mentén szabadon kell hagyni, az épületet bárhol el lehet helyezni, azokban ugy, hogy minél kevesebb fa kerüljön kivágásra. A növényzet védelme, a szomszédos épületek kilátása és megvilágítása érdekében a hatóság az építési engedély megadását az épület tervezett elhelyezésének vagy alakjának megváltoztatásától teheti függővé.

(2) Minden telken általában csak egy lakóházat szabad építeni, meg lehet engedni azonban 1.500 m2-nél nem kisebb nagyságú telken különálló melléképület építését az ott alkalmazott személyzet (házfelügyelő, kertész, kocsis gépkocsivezető, stb.) lakása és gazdasági helyiségek céljára. Meg lehet engedni azt is, hogy a lakóházban a lakásokon felül egyes helyiségeket a helyi szükséglet kielégítésére szolgáló árusító üzlet és ugyanilyen kisebb, csupán kézi iparüzemi műhely céljára is létesíthessenek, illetőleg használhassanak.

(3) Ha a telek területe a körzetre megállapitott legkisebb teleknagyság többszöröse, meg lehet engedni a telken annyi lakóépület építését is, ahányszorosa a telek nagysága a legkisebb telekméretnek. Ebben az esetben azonban meg kell kívánni, hogy mindengyik épülethez a körzetre megszabott legkisebb telekterületnek megfelelő nagyságú és alakú, elkülöníthető telekrész jusson, továbbá, hogy mindegyik épület tüzveszély esetén is megfelelően megközelíthető legyen.

(4) A telkek beépitési mértékét, valamint az emeletsorok és lakások számát a körzetnek közmüvekkel való ellátottságától kell függővé tenni és a helyi építésügyi szabályrendeletben kell megállapítani; a beépítés legmagasabb mértéke 15-35%-ban állapítható meg. Ha a telek erdős területen fekszik, az összes közművekkel való ellátottság esetén is a telek területének legfeljebb 20%-át szabad beépíteni; indokolt esetben azonban a beépítés mértékét 10%-ra is le lehet csökkenteni.

(5) Az épület hossza egyik homlokzati vetület irányában sem lehet több 25 m-nél, az építésügyi hatóság azonban az épület hosszát a telek nagyságának és méreteinek figyelembevételével ennél kisebb méretre is korlátozhatja.

(6) A telek beépíthető területének százalékos mértéke szempontjából nem számit beépítésnek: a legfeljebb 1.50 m padlómagasságu és 10 m2-nél nem nagyobb nyitott terrasz, a nyitott lépcső, a nyilt erkély, az oszlopokon álló nyitott védőtető és végül a telek területének legfeljebb 5%-áig azok a létesítmények (növényház, gépkocsiszin, ól, stb.), amelyeknek építése a reájuk vonatkozó külön szabályok szerint szabadonálló építési mód esetében engedélyezhető.

(7) A telek homlokvonalától és a szomszédos telekhatároktól tartandó legkisebb távolságon belül is szabad 1.20 m-nél nem magasabb lépcsőt, nyitott és födetlen terraszt, valamint a bejárat fölött védőtetőt létesíteni, ezeknek azonban a szomszéd telek határaitól legalább 1.50 m távolságban kell lenniök.

(8) Az ut felé eső, be nem építhető terület alatt pincét nem szabad létesíteni.

(9) A teleknek beépítetlenül hagyott részét kertszerüen kell kiképezni és fenntartani. Fát a telekhatártól 1 m-nél, bokrot és cserjét pedig 0.50 m-nél kisebb távolságra nem szabad ültetni; ha azonban a bokor vagy cserje a szomszéddal való megegyezés alapján egyuttal élősövénykeritésül is szolgál, az a telek határára is ültethető. Ha magas növésű fák a szomszéd épület lakóhelyiségeire állandó árnyékot veinek és egészségügyi érdekeket sértenek a hatóság elrendelheti a fák nyesését.

35. §

Különleges célú épületek

(1) Szabadonálló beépitésü körzetben általában csak lakóépületet szabad létesíteni, ha azonban a helyi szükséglet indokolja, engedélyt lehet adni üzletek vagy étkező üzemek (vendéglő, kocsma, étkezde, cukrászda, kávéház, stb.) ugyszintén 600 m2-nél nem nagyobb alapterületű gépkocsiszin, valamint egyesület céljára, továbbá nyilvános előadásokra vagy szórakozásokra szolgáló épület építésére is. Ily épületeknél a telek nagyságának figyelembevételével a 34. § (5) bekezdésében megállapított mérettől el lehet tekinteni.

(2) Szállodát, szanatóriumot, valamint egyéb közcélu vagy közérdekű épületet a megállapított legnagyobb alaprajzi és magassági mérettől eltérően is szabad építeni, azzal azonban, hogy az épületet a lelek oldalhatáraitól legalább olyan távolságra kell elhelyezni, mint az odanéző homlokzat átlagos magassága és hogy a beépített terület nem haladhatja meg a telek területének 15%-át.

36. §

Ikerházépités

(1) Ikerházat lehet építeni és az ikerházépitéssel kapcsolatban a telket meg lehet osztani, ha az igy keletkező telkek területe, homlokzathossza és szélessége a körzetre megszabott legkisebb mértéknek legalább a felét eléri és a tervezett beépítés a telkenkint megengedett beépitési százalékot egyik telken sem lépi tul. Az ikerház két épületét egyidejűleg kell megépíteni és az ilyen ikerházzal beépülő telek megosztására az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha az ikerház épületei már megépültek.

(3) Az ikerházat az épületmagasság számítása, a megengedhető lakások száma, valamint az épület hossza szempontjából egy szabadonálló épületnek kell tekinteni.

(3) A két épületnek legalább 6 m mélységben egymáshoz kell csatlakoznia s azok mindegyikét külön határfallal és ugy kell megépíteni, hogy az ut felől egy épület egységes képét mutassák; ehhez képest a csatlakozó felületeknél a tetőhajtásnak, a párkány- és gerincmagasságnak, úgyszintén a két épület homlokzatának, valamint a tetőhéj anyagának és szinezésének összhangzatosnak kell lennie. A két épületnek ezt az egységes jelegét állandóan fenn is kell tartunk

37. §

Ikerházszerű építés

(1) Ikerházszerűen két olyan szomszédos telket szabad beépiteni, amelyek mindegyikén azok területnagysága szempontjából önállóan is lehetne szabadonálló epületet építeni. A két épületet egyidejűleg, kell megépiteni és azokra alkalmazni kell a 36. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt alakított oly teleknél, amelynek szélessége a szabályszerű méretnél kisebb, a hatóság erre a telekre és bármelyik szomszédos telekre ikerházszerü beépítési módot állapithat meg. Ilyen esetben a két épület egyidejű megépítése nem kötelező; a kél épület egységes jellegének biztosításáról a telektulajdonosok méltányos érdekeinek figyelembevételével az első épületre vonatkozó épitési engedély megadásakor kell gondoskodni.

(3) A két épületet, mind az (1), mind a (2) bekezdés esetében az épületmagasság számitása szempontjából egy szabadonálló épületnek kell tekinteni, de a két épület mindegyikében külön-külön annyi lakást szabad létesíteni, mint az önálló épületekben.

(4) Az ikerház két épületének együttes hossza nem haladhatja meg a 36 m-t.

38. §

Csoportház

(1) A szabadonálló beépítésű körzetben a beépítésre, az épületek elhelyezésére és kiképzésére vonatkozó előzetesen bemutatott egységes terv alapján csoportház létesítését is meg lehet engedni. A csoportházat ugy kell elhelyezni, hogy az utfelőli oldalon és a hátsó telekhatár felé a csoportház mindegyik épületénél be kell tartani a körzetre megállapított szabályszerű távolságot, a két szélső épületnél pedig a szomszédos telekhatár felé legalább 5 m-t szabadon kell hagyni. Az egy csoportban egymás mellé épült házak homlokzathosszának egyenkint legalább 9 m-nek kell lennie, a házak együttes hossza pedig nem haladhatja meg a 36 m-t.

(2) A csoportot alkotó telkek együttes területét átlagosan csak a 34. § (4) bekezdése szerint megállapitott beépitési százalék mértékéig szabad beépíteni, egyes telekek beépítése azonban ezen a kereten belül akkor is 25%-ig terjedhet, ha a körzetre egyébként irányadó beeépitési százalék ennél kisebb.

(3) A csoportházban együttesen annyi lakás építhető, ahányszorosa a csoportot alkotó telkek együttes területe az illető körzetre megállapított legkisebb területnagyságnak; ehhez képest a csoportot alkotó egyes telkek nagysága az általános szabályban megállapitottnál kisebb is lehet, de az egyes telkek területének legalább 250 m2-nek kell lennie.

A 36. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a csoportháznál is alkalmazni kell.

(5) A csoportot alkotó telkek telekkönyvi megoszlására az engedélyt csak a csoportot alkotó épületek felépítése után lehet megadni.

D)

Fésüs beépítési mód

39. §

Az épület elhelyezése

(1) A fésűs beépítési módnál a lakóépületet rövidebb oldalával az ut felőli építési vonalon, hosszabb oldalával a telek egyik oldalhatára mentén ugy kell elhelyezni, hogy a lakóhelyiségek a kedvezőbb égtáj felé nézzenek. Az épületet nyeregtetővel kell ellátni, melynek gerince az oldalhatárra párhuzamos legyen. Az épület tetőzetét az ut felé le kell kontyolni vagy oromfallal kell lezárni. Az építési vonaltól számított 15 méteres mélységen tul keresztszárnyat is szabad építeni. Az épület előtt legalább 3 m mély előkertet kell hagyni; részletes rendezési terven, vagy a helyi építésügyi szabályrendeletben, vagy az utca rendezési tervében azonban az előkert méretét ettől eltérően is meg lehet állapítani vagy az előkert létesitésétől el is lehet tekinteni.

(2) Az épületnek a kedvezőbb égtáj felé néző oldalhomlokzata és az ezzel szemközti telekhatár között a távolság 6 m-nél kisebb nem lehet. Az épület másik hosszanti oldalfalának vagy a szomszédos telek oldalhatárán vagy attól legalább 1.50 m távolságra kell lennie. Az épület és a hátsó telekhatár között a távolság 6 m-nél kisebb nem lehet.

(3) Ha az épület a telek határvonalán áll, a szomszéd felé csak a konyha és a mellékhelyiségek szellőző ablaka nyilhat; ezeknek az ablakoknak legalsó éle a terep fölött legalább 2 méter magasan legyen.

40. §

(1) Lakóépülettel a telek területének legfeljebb 20%-át szabad beépíteni. Egy telken általában legfeljebb két lakás létesíthető, ha azonban lakóépülettel beépitett terület a telek területének 10%-át nem haladja meg, a lakások száma korlátozás alá nem esik. Ha ehhez képest a telken háromnál több lakás létesíthető, azokat akként kell elhelyezni, hogy egy-egy lakóépületben legfeljebb 3 lakás legyen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátok között gazdasági épületet is szabad építeni, ezen felül gazdasági épületekkel a telek területének további 20%-át szabad beépiteni. Az ól, a szerszámkamra és más hasonló épitmények - amennyiben 2 m-nél nem magasabbak, s együttes területük a telek területének 10%-át nem haladja meg - nem számítanak beépítésnek.

E)

Vegyes beépítés

41. § (1) Oly területen, amelyen a telkek nagy része már különböző módon épült be és kialakult állapot következtében egységes beépitési módot alkalmazni nem lehet, a még beépitetlen telkekre a helyi viszonyok és a városkép szempontjából leginkább megfelelő beépítési módot kell alkalmazni.

(2) Vegyes beépítés esetén az egyes telkek beépítési módját a részletes rendezési vagy a beépítési tervben kell meghatározni és ott a jelen rendeletnek megfelelő beépítési módok vegyesen is alkalmazhatók, de a 26. §-ban felsorolt beépítési módok általános szabályaitól eltérő módozatokat is meg lehet állapítani.

(3) Az egyes telkek százalékos beépitésére annak a beépítési módnak a szabályai irányadók, amelyet a részletes rendezési beépítési terv szerint az illető telken alkalmazni kell.

42. § (1) Vegyes beépítés esetén csak lakóépület létesíthető, a lakóépületben azonban a helyi szükséglet kielégítésére szolgáló üzleteket, továbbá étkezőüzemet és kéziipari üzemet is el lehet helyezni.

(2) Személyzeti lakás vagy kisebb iparüzem céljára melléképületet is szabad létesiteni. A melléképület nagyságát és elhelyezését a hatóság a helyi körűlmények figyelembevételével beépítési tervben állapítja meg.

F)

Az ipari körzet beépítési módja

43. § (1) Az iparüzemek részére kijelölt területen az üzemi épületeket szabadonállóan, a telek homlokvonalától 5 m, a szomszédos telekhatártól pedig legalább 6 m távolságban kell elhelyezni, kivételesen azonban, ha üzemi okokból szükséges, megengedhető az is, hogy az épület a telek homlokvonalán helyeztessék el.

(2) Zártsoru beépítési mód szerint részben már beépült telektömbökön a zártsoru beépitési mód továbbra is alkalmazható.

(3) Ha valamely telken több egymással üzemi szempontból össze nem függő üzemi épület épül, ezeknek egymástól való távolsága 6 m-nél kisebb nem lehet.

(4) Iparüzemi épület céljára szolgáló telek beépítésénél - bármely beépítési mód alkalmazása esetében - a telek területére m2-ként legfeljebb 8 m3 földfeletti beépítés juthat.

(5) Az előkertet kertszerűen kell kiképezni, valamint fenntartani, az üzemi célokra nem szükséges területeket legalább gyepesíteni kell.

44. § 5000 m2-nél nagyobb telken iparüzem létesítése vagy nagyobb mértékű átalakítása esetében az építési engedély iránti kérelmet megelőzően - a beépitési terv megállapítása végett - az építésügyi hatósághoz be kell mutatni az üzem természetére, a telek felhasználásának tervére, az épületek elhelyezésére, magasságára és rendeltetésére, továbbá az épületek és udvarok használatának módjára vonatkozó előzetes tájékoztató terveket és leírást. Az építésügyi hatóság a bemutatott tájékoztató terv és leírás, valamint az üzemi, szociális és közegészségi szempontok figyelembevételével állapítja meg a telek beépitési tervét, valamint az építkezés tervezésénél irányadó feltételeket.

45. § (1) Az ipari körzetben az üzemi épületeken kivül állandó vagy alkalmi tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épület is létesíthető; e tekintetben a szükséghez képest az építésügyi hatóság az illetékes iparfelügyelőt is meghallgatja.

(2) Amennyiben az ipari körzet területén állandó vagy alkalmi tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületek is létesülnek, a telektömbök beépítésére részletes rendezési tervet kell megállapítani. A tervben bármelyik beépítési mód alkalmazását meg lehet engedni.

VII. FEJEZET

Épületmagasság

46. §

Az épületmagasság megállapítása

(1) Az épületmagasságokat a jelen rendelet korlátai között a részletes rendezési tervben vagy a helyi szabályrendeletben meg kell állapítani.

(2) Az épületmagasságok megállapításánál a fennálló helyzetet és a várható szükségletet egyaránt figyelembe kell venni. Városokban és azokban a községekben, amelyekre az 1937: VI. tc. hatálya kiterjesztetett, háromemeletesnél, egyéb községekben pedig egyemeletesnél nagyobb épületmagasságot megállapítani nem szabad; e tekintetben kivétel csupán az épület rendeltetése vagy a helyi viszonyok, illetőleg a különleges szükségletek folytán indokolt esetekre állapítható meg.

(3) Az épületmagasságot az egyes építési körzetekre, illetőleg a szükséghez képest ezeken belül egyes utakra, utszakaszokra, telektömbökre vagy telekcsoportokra rendszerint egységesen és a település egyenletes kialakulása, valamint a városkép egysége érdekében általában kötelezően kell megállapítani. Emeletes épületmagasságokat a nagyobb városokban azokon a területeken (építési körzetekben), kisebb városokban, valamint községekben pedig olyan utvonalak és terek mentén lehet megállapítani, ahol azt a helyi viszonyok és az előrelátható fejlődés indokolttá teszik.

(4) Az épületmagasság nem haladhatja meg az utszélességet és földszintes épületnél nem lehet több 5.00 m-nél, egyemeletes épületnél nem lehet több 8.00 m-nél, kétemeletes épületnél nem lehet több 11.50 m-nél, háromemeletes épületnél nem lehet több 15.00 m-nél.

47. §

Az épületmagasság számítása

(1) Zártsorú beépitési módnál az útra néző épület magasságát az ut gyalogjárójára megállapított végleges szint és a legfelső teljes emeletsor födémének felső sikja (beleértve a födémszerkezet összes alkotórészeit) közötti függőleges méret adja. Ha azonban a telek lejtős ut mentén fekszik, vagy ha a legfelső emeletsor födémének felső sikja az épület homlokzatának egész hosszában nem egyenlő magas, az épület magasságát ugy kell kiszámítani, hogy a homlokzatnak a függőleges síkra vetített területét el kell osztani az ut felöli építési vonal vízszintes hosszával (átlagos épületmagasság),

(2) Az udvari épület magasságának számítására az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a magasságot az ut gyalogjárójának szintje helyeit az udvar szintjétől kell számítani.

(3) Az utfelöli épület udvari menetén és az oldal-, valamint a középszárnyon az épület magassága az utfelöli épület magasságával egyenlő lehet, de az oldalszárny magassága nem lehel nagyobb, mint az azzal szemben lévő szárnytól való távolság.

(4) Az ut felöli épület udvari menetében és a középszárnyon az épület utfelöli magasságán felül is meg lehet engedni az. épület közös használatára szolgáló épületrészek és helyiségek (lépcsőház, felvonó, mosókonyha, vasaló- és száritóhelyiség, közös fürdő, stb.) létesitését; ezeknek a helyiségeknek a tetősik fölé emelkedő része a szomszéd határvonaltól legalább 1 50 m távolságban legyen.

(5) Szabadonálló beépitésmódnál az épület magasságát ugy kell kiszámítani, hogy valamennyi homlokzat felületének összegét el kell oszlani valamennyi - vízszintesen mért - homlokzathossz összegével (átlagos épületmagasság). A homlokzatok felületéhez nem kell hozzászámítani a telek lejtésének kiegyenlitésére szolgáló azokat az alépítményeket és támfalakat, amelyekben semmiféle helyiség sem épül.

48. §

Épületmagasság zártsorú beépítési módnál

(1) A 46. § alapján megszabott legnagyobb épületmagasságot zártsoru beépitési módnál kötelezővé kell tenni, az egyhangúság elkerülése végett azonban meg lehet engedni az ennél kisebb olyan épületmagasságot is, amely a földszinti padlómagasságok, illetőleg belső ürmagasságok különbözőségéből adódik. Különleges városképi érdekből viszont kötelezően meg lehet állapítani egyenlő párkány-, illetőleg homlokzati legfelső élvonalmagasságot, továbbá egyenlő tetőhajlást, azonos tetőgerincmagasságot, valamint egyenlő főpárkánykiugrást is. Ha azonban valamely útvonal részben már beépült nagyobb magasságú olyan épületekkel, amelyek fenntartása a városkép érdekében kívánatos, a szomszédos telkeken meg lehet engedni a szabályszerűnél ugyan magasabb, de a csatlakozó épületek magasságához alkalmazkodó épület építését is.

(2) Egységes párkány-, illetőleg homlokzati élvonalmagasság vagy tetőhajlás kötelezővé tétele esetében a párkány-, illetőleg a homlokzati élvonal fölött épületrészek létesítését korlátozni lehet, sőt meg is lehet tiltani; nem lehet azonban - még kis hajlású (lapos) tető esetén sem - megtiltani felvonóháznak és a tető megközelítésére szolgáló lépcsőháznak létesítését.

(3) Habár a (2) bekezdés alapján nincs is korlátozva vagy megtiltva a legfelső emeletsor födémének felső sikja fölött a homlokzati kiképzést szolgáló épületrész (párkány, térdfal, attika vagy egyéb diszitmény) létesítése, ez akkor sem lehet magasabb 1.0 m-nél, a hatóság azonban megengedheti ennél magasabb oromfal, térdfal, torony vagy egyéb diszitmény létesítését, ha az a városkép vagy létkép érdekében kívánatos.

(4) Az épületmagasság megállapításánál az utnak a rendezési tervben megállapított szélességét kell alapul venni és ahhoz mindkét oldalon hozzá kell adni az esetleges előkert szélességét is. Ha az ut egyik oldalán be nem építhető terület (tér, park, temető, vízterület stb.) van, az épületmagasság szempontjából legfeljebb 15.0 m utszélességet lehet alapul venni, az azonban, hogy a telekkel szemben az útba keresztut torkollik be, az épületmagasság számításánál nem vehető figyelembe.

(5) Ha az előkert szintje eltér az utcai gyalogjáró szintjétől, az épületmagasságot az építési vonal szintjétől kell számítani.

(6) Két útra átmenő telken az épületmagasság szempontjából mindegyik homlokzatra az előtte lévő ut-szélesség irányadó.

(7) Saroktelken a nagyobb utszélességnek megfelelő nagyobb magassággal szabad építeni a másik ut felé is, de legfeljebb 15.0 m hosszban és a szomszéd telekhatártól legalább 3.0 m távolságra el kell maradni. Indokolt esetben meg lehet engedni, hogy a nagyobb épületmagasság a telekhatárig terjedjen, de csak akkor, ha az átmenet a szomszédos telken megfelelően biztosítható.

(8) Ha az ut lejtése következtében a telek homlokvonalának szélső pontjain a magasságkülönbség nagyobb 4.0 m-nél ,az épületet különböző magasságú szakaszokra kell felosztani; az átmeneteken a magasságkülönbség legfeljebb 4.0 m lehet.

(9) Ha a telek előtt az ut szélessége változó, az épület magasságára - annak egész hosszában - a telek homlokvonalának közepén levő utszélesség irányadó, feltéve, hogy a telek két végpontján levő utszélesség szerint számitott épületmagasságok különbsége nem haladja meg a 4.0 m-t. Ha azonban a méretkülönbség ennél nagyobb, az épületmagasságot - kötelezően betartandó átmenetekkel - az építésügyi hatóság állapítja meg.

49. §

Épületmagasság sávos beépitési módnál

(1) Sávos beépítésű körzetben az épületek magassága nem haladhatja meg az utszélesség felét s nem lehet nagyobb 11.50 m-nél. Egyéb körzetekben az épület magasságára sávos építkezés esetén is az illető körzetre megállapított szabályok irányadók.

(2) Az épületmagasságot, valamint azt a terepszintet, amelytől az épület magasságát számítani kell, a részletes rendezési vagy beépitési tervben kell megállapítani.

50. §

Épületmagasság szabadonálló beépítési módnál

(1) Az épület átlagos magassága (47. g (5) bek.) szabadonálló beépitési módnál legfeljebb 11.50 m lehet; a magasság az épület egy pontján sem lehet - még lejtős talaj esetén sem - a környező terep fölött több, mint 15.0 m.

(2) A helyi épitésügyi szabályrendeletben vagy a részletes rendezési tervben egyes körzetekre az épületek legnagyobb magasságát az (1) bekezdésben megszabott méreteknél kisebb méretben is meg lehet állapítani.

(3) A legfelső emeletsor födémének felső sikja fölött a homlozati kiképzést szolgáló épületrész (párkány, térdfal, attika, vagy egyéb diszitmény) 1.0 m-nél magasabb nem lehet. A hatóság megengedheti 1.0 m-nél magasabb oromfal vagy egyéb diszitmény létesítését, ha az a városkép vagy látkép érdekében kívánatos.

(4) A melléképület átlagos magassága legfeljebb 5.00 m lehet.

(5) Szabadonálló épületnél az épületmagasságot az épület körvonalai mentén levő terepszinttől kell mérni. Lejtős talaj esetén, vagy ha a terep szintje eltér az utca szintjétől és ez okból a terepszint megváltoztalása szükséges, az épület körvonalai mentén kialakítandó terepszint magasságút az építési kérelem kapcsán a tervezett épület magasságának, a kilátás védelmének, a városképnek és a szomszédok érdekeinek figyelembevételével a hatóság állapítja meg.

51. §

Épületmagasság fésűs beépitési módnál

(1) Fésűs beépitési módnál a lakóépület és a melléképület magassága legfeljebb 50 m lehet. Az épületmagasságot az udvarfelöli homlokzat középvonalában kell mérni Ez a magasság a terep lejtésének megfelelően növelhető, de legfeljebb olyan mértékben, hogy az épület egy pontjának magassága se haladja meg a 8.0 m-t.

52. §

Földszinti padlómagasság

(1) A kötelező legkisebb földszinti padlómagasság a terep szintje fölött:

a) a telek homlokvonalán lévő lakóhelyiségben városokban 0.75 m, községekben és fésűs beépitési módnál 0.45 m, üzletben, műhelyben s alkalmi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben 0.15 m;

b) előkert, udvar, vagy egyéb beépítetlenül maradó telekrész mellett fekvő helyiségekben 0.15 m.

(2) A földszint alatt elhelyezett üzlet, műhely és alkalmi tartózkodásra szolgáló egyéb helyiség padlómagassága legalább 0.30 m-rel, de legfeljebb 1 m-rel legyen a terep szintje alatt

(3) A terep szintje alatt az (1) és (2) bekezdés szempontjából a telek homlokvonalán lévő helyiségeknél az ut gyalogjárójára megállapított végleges szintet, egyebütt pedig a helyiség mentén fekvő terepszintet kell érteni. Az épület mentén fekvő 3 m széles terepsáv lejtése legalább 1% legyen.

53. §

Nagyobb magasságú építkezések

(1) A lazább beépítés előmozdítására egyes telkeken, telekcsoportokon vagy telektömbökön az illető építési körzetre megállapított beépitési módtól és a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérő építkezéseket is meg lehet engedni, de csak az illető építési körzetre megállapított legkisebb telekméret négyszeresét meghaladó területen és csak részletes rendezési terv alapján.

(2) A tervezett épület vagy épületek emeletsoronkénti területének összege nem lehet nagyobb, mint a körzetre vonatkozó beépitési mód szabályai szerint beépíthető területnek és a létesíthető emeletsorok számának szorzatából adódó terület. A telek beépített területe nem lehet nagyobb az illető körzetre megállapított mértéknél.

(3) Az épületet (épületeket) a már felépített, illetőleg a jelen § szerint tervezett vagy a beépítés általános szabályai szerint építhető épületek szemközti homlokzatától legalább az épületmagasság másfélszeresének megfelelő távolságra kell építeni. Olyan homlokzatok közt azonban, amelyekre lakószobák nem nyílnak, ez a távolság legfeljebb az épületmagassággal egyenlő távolságra csökkenthető. A szomszédok felé megkívánt ezt a távolságot az egyes szomszédos telkek közt az épületek magasságának arányában kell megosztani.

(4) Zártsorú beépítési mód alá eső telektömb egyes telkein vagy telekcsoportjain az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett építkezést csak akkor lehet engedélyezni, ha a környező telkeknek a városkép szempontjából kedvező beépítése biztosítható.

VIII. FEJEZET

Városkép

54. §

Esztétikai és műemléki követelmények

(1) Minden épület és építmény létesítésénél, ideértve az ipartelepeket is, különös gondot kell fordítani arra, hogy az épület (építmény)

a) az esztétikai követelményeknek megfeleljen s a környező épületekkel, a városképpel és tájképpel összhangban legyen;

b) a műemlékjellegű, történelmi vagy művészi értékű, továbbá a városképre és a tájképre jellemző, vagy a hagyományok, illetőleg a kegyelet szempontjából értékes épület vagy épületcsoport hatását és érvényesülését ne zavarja, tekintet nélkül arra, hogy azok a fenti szempontokból védelmei igénylő épületeknek vannak-e minősítve.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső épületeket átépiteni, átalakítani, tatarozni csak ugy szabad, hogy ez az épület jellegére ne legyen hátrányos. A Műemlékek Országos Bizottsága által műemléknek vagy műemlékjellegű épületnek minősített épületek esetében az épitési engedély megadása előtt a Műemlékek Országos Bizottságát is meg kell hallgatni.

(3) A város (község) egyes részein vagy utjain a városkép és tájkép érdekében meg lehet követelni, hogy az épület külső kiképzése a fokozottabb épitőmüvészeti követelményeknek is megfeleljen és az épitési engedélyben evégből különleges feltételeket lehet megállapitani.

(4) Valamely épület átalakításával, átépítésével, tatarozásával kapcsolatban az építésügyi hatóság a városkép szempontjából nem megfelelő homlokzat útalakítását elrendelheti

(5) A helyi építésügyi szabályrendeletben valamely történelmi, művészi értékű vagy egyébként jellegzetes épület, épületcsoport, vagy városrész védelme érdekében egész útra vagy városrészre is kiterjedő különleges rendelkezéseket lehel megállapitani.

55. §

A homlokzat anyaga és színezése

(1) Az épület valamennyi homlokzatát tégla, természetes kő, műkő, vagy más időálló burkolással avagy megfelelő vakolással kell ellátni. Az épitési engedélyben kötelezővé lehet tenni meghatározott színnek, valamint meghatározott anyagnak az alkalmazását is. Vályogból vagy vertfallal készült épületeknél a vakolást sártapasztással is szabad készíteni.

(2) Sem a homlokzatot, sem az épület egyéb felületét - ideértve a tetőzetét is - nem szabad a környezetből kirivó vagy rikító, a városképet vagy tájképet zavaró, vagy a szemet bántó színezéssel ellátni, vagy ilyen hatású anyagból készíteni.

56. §

Kötelező homlokzat

Valamely utra, utszakaszra, vagy épületre a részletes rendezési tervben meghatározott jellegű és kiképzésű, vagy megállapított tervnek megfelelő homlokzat építését, továbbá meghatározott épitési anyag alkalmazását is kötelezővé lehet lenni.

57. §

Különleges rendelkezések zártsoru beépítési módnál

(1) Az épületnek a szomszéd telek beépítése után is takaratlanul maradó s közterületről látható határfalait az utra néző homlokzatával azonosan vagy ahhoz hasonlóan kell kiképezni.

(2) Az épületnek a szomszéd telek beépítéséig takaratlanul maradó és közterületről látható határfalait legalább is simított vakolással és színezéssel kell ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkát a tulajdonos az építésügyi hatóság felhívására már fennálló épületnél is köteles elvégezni.

(4) Az épittető emeletráépítés esetében vagy az egész épületre kiterjedő tatarozás, vagy átalakítás esetében is köteles azzal együtt az (1) és (2) bekezdésben megjelölt munkákat elvégeztetni.

(5) Uj épület építésekor vagy emeletráépítés alkalmával az építtető köteles az épitési munka során a már fennálló szomszédos épületnek az uj épülettel (emelettel) határos, takaratlanul maradó és közterületről látható határfalát is legalább simított vakolással és szinezéssel ellátni. E munka elvégzését a szomszéd tűrni tartozik és az igy létesitett állapot további fenntartása már őt terheli. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a takaratlan tűzfalnak az (1) bekezdés szerinti kiképzésére a hatóságnak a (3) bekezdésen alapuló rendelkezése folytán a magasabb épület tulajdonosa köteles.

(6) Már fennálló épületnek a szomszédos ingatlanról látható takaratlan falait a szomszéd is jogosult a saját költségén átvakolni és világos színezéssel ellátni: az igy létesített állapot további fenntartása is őt terheli.

58. §

Épületek külsején felszerelt tárgyak

Az épületek külsején felszerelt tárgyak (boltkapuzat, kirakatszekrény, rádióantenna, hirdető-, világító- vagy egyéb berendezés) létesítésénél gondot kell fordítani arra, hogy azok az épület esztétikai kiképzésére, a városkép és tájkép szépségére, ezek összhangjára, vagy megóvandó jellegére hátrányos vagy zavaró hatással ne legyenek.

50. §

Kirívó vagy hirdetés céljára szolgáló épületrészek

(1) Pusztán feltűnés keltésére szolgáló és a városképből, tájképből kirivó, továbbá csupán hirdetések elhelyezésére tervezett toronyra vagy más ilyen épületrészre az épitési engedélyt meg lehet tagadni.

(2) Már meglevő ilyen tornyoknak vagy más épületrésznek a városkép érdekében elrendelhető lebontásáról a Törvény 13. §-ának (2) bekezdése rendelkezik.

60. §

Közterületről nyiló kilátás védelme

Közterületről vagy nyilvános helyről nyiló kilátásnak, továbbá városkép érvényesülésének vonalába eső helyeken akár általános rendelkezéssel, akár esetenkint az ott tervezett épitkezés alkalmával az épület elhelyezése, magassága és tömegeloszlása tekintetében korlátozásokat lehet megállapitani.

IX. FEJEZET

Beépítésre ki nem jelölt és fenntartott területek

61. §

Építkezés városias kialakitásra szánt, de beépítésre ki nem jelölt területen

(1) Beépítésre ki nem jelölt terület általában mező-, szőlő-, kert- és erdőgazdaság céljára, ezenkívül a (3) bekezdésben megjelölt különleges célokra használható.

(2) A mezőgazdaság (szántó-, szőlő-, kert- és erdőgazdasági céljára szolgáló területen csak középület és olyan épület építhető, amely az illető terület rendeltetésének megfelel. Lakóépületei csak legalább 4.000 m2 nagyságu telken szabad építeni s alapterülete, illetőleg emeletes épület esetében az emeletsorok együttes területe nem lehet nagyobb a telek területének 3%-ánál. A gazdasági melléképületek (istálló, kocsiszín, stb.) együttes alapterülete nem lehet nagyobb a telek területének 5%-ánál. Az épületeket szabadonállóan, a telekhatároktól legalább 5 m távolságban kell elhelyezni. A telek megműveléséhez szükséges kisebb gazdasági építményt (őrház, ól, kamra, stb.) - tekintet nélkül a telek nagyságára, bármely telken szabad építeni, ezeknek együttes alapterülete azonban nem lehet nagyobb 10 m2-nél. Megengedheti a hatóság -a telek nagyságára való tekintet nélkül - hétvégi ház építését is, ennek alapterülete azonban nem lehet nagyobb 25 m2-nél. Hétvégi telepet csak erre a célra külön kijelölt területen szabad létesíteni.

(3) Különleges célra szolgáló területeken (vasút, kikötő, repülőtér, pihenés, üdülés, testedzés céljára szolgáló területek, temető, stb.) csak középület és az illető terület rendeltetésének megfelelő épületet szabad építeni, s lakást, illetőleg lakóépületet csak oly terjedelemben szabad létesíteni, amely az illető terület rendeltetésszerű használata érdekében nélkülözhetetlen.

62. §

Építkezés beépítésre ki nem jelölt egyéb területeken

(1) A városias kialakításra szánt terület határain kivül beépítésre ki nem jelölt területeken csak a terület rendeltetésének (mezőgazdasás, kert- és szőlőművelés, állattenyésztés, bányaművelés, erdőgazdaság, stb.) megfelelő épületet, továbbá középületet, végül ipari célra szolgáló épületet szabad építeni. E rendelkezés szempontjából középület alatt minden közcélra szolgáló épületet és berendezést kell érteni (vasút, repülőtér, kikötő, közmüvek, közegészségügyi és tudományos intézetek épületei és berendezései, stb.).

(2) Mező- és erdőgazdasági területen lakóépületet csak oly telken szabad építeni, amelynek területe. legalább 6.000 m2. A lakóépület alapterülete, illetőleg emeletes épület esetében az emeletsorok együttes területe nem lehet nagyobb, mint a telek területének 2%-a. A gazdasági épületek (istálló, kocsiszín, stb.) együttes alapterülete nem lehet nagyobb, mint a telek területének 3%-a. Az épületeket szabadonállóan, a telekhatároktól legalább 5 m távolságban kell elhelyezni. A gazdasági műveléshez szükséges, 20 m2-nél nem nagyobb alapterületű építményt minden telken szabad építeni, tekintet nélkül a telek nagyságára. Meg lehet engedni bármely telken hétvégi ház építését is, ennek alapterülete azonban 25 m2-nél nagyobb nem lehet. Hétvégi telepet csak erre a célra külön kijelölt területen szabad létesíteni.

(3) Nagy kiterjedésű olyan területen, ahol az egyes telkek a mezőgazdasági müveléssel kapcsolatosan egyszersmind lakótelepülésre is szolgálnak (tanyarendszer), a terület művelődési és közigazgatási szükségleteinek kielégítése céljából közlekedésileg alkalmas helyeken kisebb terjedelmű körzeteket (tanyaközpontok) kell kijelölni s ezeknek beépítésére rendezési tervet kell készíteni.

(4) Vendéglátóipari épület (szálloda, menedékház, stb.) a (2) bekezdés szerint meghatározott méretnél nagyobb terjedelemben is létesíthető; ez esetben a vízellátásról, villanyáramszolgáltatásról és a szennyvizek eltávolitásáról azonban gondoskodni kell.

(5) Ipari és bányaművelési célra szolgáló épületek terjedelmének, elhelyezésének és a szükséges közművek vagy az ezek pótlására szolgáló berendezések létesitésének feltételeit a hatóság esetről-esetre állapítja meg. Ipari célra szolgáló épületben csak olyan lakást szabad létesíteni, amely azoknak a személyeknek elhelyezésére szolgál, akiknek az üzem zavartalan működése érdekében az üzem helyén kell lakniok (45. §).

Ha az iparüzem munkáslakótelep létesítésével kapcsolatos, akkor az ily célra szolgáló területet beépítésre ki kell jelölni és a telekosztás, valamint az építkezés engedélyezésére az alkalmazni kívánt építési mód szabályai irányadók.

(6) A (2) bekezdésben foglalt korlátozásokat az ut- és vasuti őrházakra, gát-őrházakra, valamint a közutak mentén szokásos gépjáróműjavitó és üzemanyagellátó állomásokra, vendéglátó üzemekre stb. nem lehet alkalmazni.

X. FEJEZET

A helyiségek méretei, megvilágítása és szellőzése

63. §

Alaprajzi méretek

(1) Minden lakásnak a konyhával együtt legalább három lakóhelyiségből kell állnia s ezeknek együttes hasznos alapterülete 40 m2-nél kisebb nem lehet. Az egyik lakóhelyiség alapterületének legalább 16 m2-nek, minden további lakóhelyiség alapterületének pedig legalább 7.5 m2-nek kell lennie. Másodlagos megvilágítású helyiség (az igy megvilágított hall, üvegezett veranda mögött fekvő szoba) a lakóhelyiségek együttes legkisebb területébe nem számítható be.

(2) A konyha alapterülete 7.5 m2-nél kisebb is lehet, ha abban az építkezéssel egyidejűleg rendeltetésének megfelelő, el nem mozdithatóan beépített tüzhely, mosogatómedencével ellátott vizvételi hely, konyhaasztal és konyhaszekrény készül. Az egymással szemben fekvő beépített berendezési tárgyuk külső élei közt legalább 1 m széles területet szabadon kell hagyni. Ilyen konyhában füstképződést előidéző tüzelőanyag használatára alkalmas tűzhelyet nem szabad elhelyezni. A 4 m2 alapterületű, vagy ennél kisebb konyha (főzőfülke) nem lakóhelyiségnek, hanem mellékhelyiségnek számit.

(3) Fésüs beépítési mód esetében a lakókonyha két lakóhelyiségnek számit, feltéve, hogy alapterülete legalább 15 m2 és a lakóhelyiségek együttes alapterülete nem haladja meg a 45 m2-t.

(4) A lakás az (1) bekezdésben meghatározott méretnél kisebb alapterülettel és kevesebb lakóhelyiséggel is létesíthető, ha vízvezeték és csatornázás van és ha a lakáshoz előszoba és rendeltetésszerűen berendezett fürdőszoba tartozik. Ez esetben egy lakóhelyiségből álló lakás is építhető, a lakóhelyiség alapterülete azonban legalább 20 m2 legyen és a lakásban főzőfülkét, vagy legalább gáz-, vagy villanyüzemű fözővel vízvételi hellyel és konyhaszekrénnyel berendezett főzőhelyet is kell létesíteni.

(5) A lakóhelyiség szélessége 1.80 m-nél, - 7.5 m2-nél kisebb konyha esetében 1.50 m-nél kisebb, mélysége pedig az ürmagasság kétszeresénél nagyobb nem lehet.

(6) Minden lakásban mosdásra szolgáló helyiséget kell létesíteni, melynek alapterülete 2 m3-nél kisebb nem lehet.

(7) Minden lakáshoz külön helyiségben elhelyezett árnyékszéknek kell tartoznia, melynek alapterülete 1.0 m2-nél, szélessége 0.80 m-nél kisebb nem lehet. Árnyékszék lakóhelyiségből közvetlenül nem nyilhatik. Ahol vizöblités lehetősége nem áll fenn, ott az árnyékszék a lakás területétől elkülönitve, vagy az épületen kivül is létesíthető. A lakáshoz tartozó egyetlen árnyékszék az egy lakóhelyiséget tartalmazó lakásnál (4. bek.) a fürdőszobában is elhelyezhető.

(8) Minden lakás bejáratánál legalább 2 m2 nagyságu előteret kell létesiteni; fésűs beépitési mód esetében az előtér létesitése mellőzhető, ha a bejárat előtt tornác van.

(9) Minden lakásban - kivéve a (4) bekezdés szerint épített lakásokat - legalább 1.0 m2 nagyságú éléskamrát kell létesíteni.

64. §

Ürmagasság

(1) A lakóhelyiség ürmagassága zártsorú beépitési módnáé 2.80 m-nél, egyéb beépitési módoknál 2.60 m-nél kisebb nem lehet. A helyi építésügyi szabályrendeletben egyes körzetekre ezeknél nagyobb ürmagasságot is meg lehet állapítani.

(2) Visszaugró emeletsoron, vagy tetőürben elhelyezett lakásban a lakóhelyiség legkisebb ürmagassága bármely körzetben 2.40 m is lehet.

(3) Mellékhelyiség legkisebb ürmagassága, ha a helyiség kellően szellőztethető, 2.10 m is lehet.

(4) Boltozat vagy ferde sikfödém esetében a helyiség átlagos magasságát kell ürmagasság gyanánt számítani. Az ürmagasság ferde sikfödém esetében a legalacsonyabb helyen sem lehet 1.50 m-nél kisebb.

(5) Ha a födém alsó felületén a gerendák vagy a bordák a helyiség légterébe nyulnak, a gerendák vagy a bordák alsó éle a padló szintjétől legalább 2.20 m magasságban legyen.

65. §

Megvilágítás és szellőzés

(1) Minden lakóhelyiségnek közvetlenül a szabadba (utra, udvarra) nyíló ablaka legyen, melynek felülete nem lehet kisebb helyiség alapterületének 1/8 részénél. A kötelező ablakfelület legalább felső 2/3 részének szellőzés céljából nyithatónak kell lennie. Ha a lakóhelyiségnek csak egy ablaka van, annak felülete 1 m2-nél kisebb nem lehet.

(2) Ha a lakóhelyiség ablaka tornácra nyílik, vagy az ablak fölött a födém síkjában 1.0 m-nél nagyobb mértékben kinyuló árnyékoló felület (erkély, párkány) van, az ablakfelület méretezésénél a helyiség mentén levő árnyékoló felületet a megvilágítandó helyiség alapterületéhez hozzá kell adni.

(3) Másodlagos megvilágítású helyiség létesítése esetén a szabadba nyiló ablak felülete az egymás mögött fekvő helyiségek együttes alapterületének 1/8 részénél, a közvetlen és a másodlagos megvilágítású helyiségeket összekötő nyílás területe pedig a másodlagosan megvilágított helyiség alapterületének 1/4 részénél kisebb nem lehet. Ha a másodlagosan megvilágított helyiség kellő átszellőzését - két különböző oldalán fekvő helyiségnek közvetlenül a szabadba nyiló nyílásain keresztül - nem lehet biztosítani, a másodlagosan megvilágított helyiség átszellőzését legalább szellőző kürtővel kell lehetővé tenni.

(4) Mellékhelyiségek szabadba nyiló ablak nélkül és csupán mesterséges megvilágítással is létesíthetők. Ilyen helyiségek kellő szellőzéséről - a lépcsőházból nyiló előszoba kivételével - önállóan kell gondoskodni, vagyis minden helyiség részére külön függőleges szellőző kürtöt vagy vízszintes átszellőző csatornát kell létesíteni. Függőleges szellőző kürtő űrszelvénye legalább 0.U4 m2, legkisebb szélessége pedig 0.20 m legyen. A vízszintes átszellőző csatorna hossza nem haladhatja meg a 3 m-t, űrszelvénye pedig legalább 0.30 m2 legyen. Szellőző kürtő vagy átszellőző csatorna esetén a friss levegőnek közvetlenül a szabadból a helyiségbe való bevezetéséről is gondoskodni kell.

(5) Alkalmi tartózkodásra szolgáló helyiségek megvilágítására és szellőzésére az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pincében fekvő ilyen helyiség ablakfelületeit a helyiség alapterületének legalább 1/6 részével egyenlő nagyságura kell méretezni.

(6) Megfelelő villanyvilágítás és kellő gépiberendezéssel működő szellőzés esetén az építésügyi hatóság az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alól felmentést adhat.

66. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésétől kezdődően az építési szabályrendeleteknek vagy egyéb jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

Budapest, 1947. évi május hó 16-án.

Veres Péter s. k.,

építés- és közmunkaügyi miniszter