1946. évi XXIV. törvénycikk

az építésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) Az építési, városrendezési és közmunkaügyek egységes irányításának biztosítása végett jelen törvény a magyar felelős minisztériumot építés- és közmunkaügyi miniszterrel egészíti ki és egyidejűleg az újjáépítési miniszteri állást építés- és közmunkaügyi miniszteri állásra szervezi át.

(2) Az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe tartoznak különösen:

a) az építési (magas- és mélyépítési) ügyek, ideértve az építésrendészetet is;

b) a városrendezési ügyek, a városok és a községek háztartását érintő kérdésekben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, közlekedési vonatkozásban a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve, továbbá közegészségügyi kérdésekben a népjóléti, a műemlékeket érintő kérdésekben pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghallgatásával;

c) az érdekelt miniszterekkel egyetértve a Nemzetgyűlés jóváhagyásától feltételezetten és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának illetékessége alá tartozó területen a Tanács meghallgatásával annak meghatározása, hogy az országnak egyes, közigazgatási határoktól függetlenül is elhatárolt részein a területek felhasználása (táj-12. szám. XXIV. tc. rendezés) és az ezzel kapcsolatos műszaki munkálatok milyen összefüggő egyetemes rendszer szerint történjenek;

d) az építőipari anyaggazdálkodás és (árszabályozás az iparügyi miniszterrel egyetértve;

e) az építés- és közmunkaügyi miniszter hatáskörébe vont építkezések gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítása;

f) az építőiparok és az építési vállalkozói ipar tekintetében a kormányhatósági jogkör gyakorlása;

g) a középítkezések és közmunkálatok intézése és műszaki tennivalóinak ellátása, szakigazgatási szempontból az érdekelt miniszterekkel egyetértve;

h) a közmunkaügyek és a hatósági munkaerőgazdálkodás;

i) a fentiek szerint az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe vont ügyekkel kapcsolatos kisajátítások tekintetében a kormányhatósági jogkör gyakorlása.

(3) Az előbbi bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezés a vármegyék, a városok és a községek vagyonfelügyeletére vonatkozó jogszabályok hatályát nem érinti.

(4) Az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörére vonatkozó részletes szabályokat - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel -, továbbá a kisajátítási közigazgatási eljárás új szabályozását, valamint az építésügyi és közmunkaügyi igazgatás szervezésére vonatkozó rendelkezéseket a miniszter rendelettel állapítja meg; az utóbb említett szabályozás körében akként is rendelkezhetik, hogy az építésügyi hatósági jogkört elsőfokon állami tisztviselők, másodfokon vegyes - állami és önkormányzati tisztviselőkből, illetőleg kiküldöttekből vagy megbízottakból alakuló - szervek, ez utóbbiaknak elnöki teendőit műszaki képesítésű, hivatali teendőit pedig műszaki és egyéb, a törvényben megkívánt képesítésű állami tisztviselők látják el.

(5) A vasútépítések, a közutak és a hidak építése s az ezekkel, úgyszintén a légiközlekedéssel és a postával kapcsolatos építkezések ügyei - a nem üzemi jellegű magasépítkezések kivételével -, továbbá az 1890. évi I. törvénycikkben szabályozott községi közmunka ügyei, valamint a közlekedésügyi minisztérium külső hivatalai a közlekedésügyi miniszter, végül a vízügyi műszaki szolgálathoz tartozó ügyek továbbra is a földmívelésügyi miniszter ügykörében maradnak. Az építés- és közmunkaügyi miniszter a most felsorolt építkezések közül azokban a magasépítkezésekben, amelyek nem üzemi jellegűek, a közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben jár el.

(6) Az országos építésügyi kormánybiztos állása, valamint az Országos Építésügyi Tanács megszűnik.

(7) Az országos építésügyi kormánybiztosnak a fennálló jogszabályokban meghatározott hatásköre az építés- és közmunkaügyi miniszterre vagy az általa rendelettel kijelölt hatóságra száll át.

(8) A fennálló jogszabályok szerint az újjáépítési minisztert megillető hatáskör, amennyiben annak gyakorlása az építés- és közmunkaügyi miniszter általános feladatkörébe (1. § (1) bekezdés) tartozik, az építés- és közmunkaügyi miniszterre száll át, ideértve a 2.660//1945. M. E. számú rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazást is.

2. § (1)[1]

(2)[2]

(3)[3]

(4) Az 1870. évi X. tc. 17-24. §-ai hatályukat vesztik.

3. § Az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörének ellátásához szükséges személyzetet elsősorban azoknak a személyeknek köréből kell kinevezni, akik az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe utalt ügyekkel kapcsolatos tennivalókat a jelen törvény hatálybalépése előtt ellátták. Az evégből szükséges állások rendszeresítése, illetőleg az egyes tárcák létszámában a jelen törvényben szabályozott átszervezés következtében feleslegessé vált állások megszüntetése iránt a minisztérium rendelkezik.

4. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról - amennyiben az a minisztérium hatáskörébe utalva nincsen - az érdekelt miniszterekkel egyetértve az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyven hatodik évi szeptember hó huszonharmadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök