1947. évi XXVIII. törvénycikk

a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége között Moszkvában az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről[1]

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége között Moszkvában az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés a hozzátartozó Melléklettel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés eredeti magyar szövege a következő:

"A Magyar Köztársaság Elnöke és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége áthatva attól az óhajtól, hogy a két ország között a gazdasági kapcsolatokat továbbfejlesszék és megszilárdítsák, elhatározták, hogy Kereskedelmi és Tengerhajózási Szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Köztársaság Elnöke - Rónai Sándort, a Magyar Köztársaság kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterét,

a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége - Mikoján Anasztáz Ivánovicsot, a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége külkereskedelmi miniszterét,

akik kellő és jó alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek minden fenntartás és megszorítás nélkül kölcsönösen alkalmazni fogják egymással szemben a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzetre vonatkozó elbánást mindazokban a kérdésekben, amelyek a két ország közötti kereskedelemre és tengerhajózásra, valamint az ipar és gazdasági tevékenység egyéb ágainak területeiken való folytatására vonatkoznak.

2. cikk

A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége ilyenformán biztosítják egymás számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást mindazokban a kérdésekben, amelyek a vámokra, bármiféle illetékekre és adókra, a vámtarifák értelmezésére,- vámok beszedési módjára, áruk osztályozására, vámok visszatérítésére, áruk újrakivitelére, átrakására és raktárakban való elhelyezésére, áruknak vámhivatali mentesítésével kapcsolatban alkalmazandó szabályokra, formaságokra és illetékekre vonatkoznak.

A Szerződő Felek egyikének területéről származó vagy onnan behozott nyers- és ipari termékek a másik Fél területére való behozataluk alkalmával semmiesetre sem sujthatok más, vagy magasabb vámmal, adóval és illetékkel, vagy bármilyen más, vagy nagyobb terhet jelentő szabályozással vagy formasággal, mint amilyenek azok, amelyek bármely harmadik ország hasonló nyers- és ipari termékeit terhelik, vagy a jövőben terhelni fogják.

Hasonlóképen az egyik Szerződő Fél nyers- és ipari termékei a másik Fél területére való kivitel alkalmával semmiesetre sem sujthatok valamilyen más vagy magasabb vámmal, adóval és illetékkel vagy bármilyen más vagy nagyobb terhet jelentő szabályozással vagy formasággal, mint amilyenek azok, amelyek bármelyik harmadik ország területére kivitt hasonló nyers- és ipari termékeket terhelnek vagy a jövőben terhelni fognak.

Mindazokat az előnyöket, könnyítéseket, előjogokat vagy kedvezményeket, amelyeket a Magyar Köztársaság vagy a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége bármely harmadik országból származó, vagy bármely harmadik ország területére való kivitelre szánt nyers- és ipari termékek számára nyujt, vagy a jövőben nyujtani fog, haladéktalanul és ellenszolgáltatás nélkül nyujtani fogja a másik Szerződő Fél területéről származó, vagy onnan behozott, vagy a másik Fél területére való kivitelre szánt hasonló termékek számára is.

3. cikk

Az egyik Szerződő Fél harmadik állam területén keresztül szállított nyers- és ipari termékei a másik Szerződő Fél területére való behozataluk alkalmával nem terheltetnek magasabb adókkal vagy illetékekkel, mint amilyenek azok, amelyekkel abban az esetben terheltetnének meg, ha ezeket a termékeket közvetlenül a származási országokból hoznák be.

Ezek a rendelkezések vonatkoznak úgy azokra az árukra, amelyek megszakítás nélkül szállíttatnak, mint azokra az árukra, amelyeknél szállítás közben átrakásra, átcsomagolásra vagy raktárakban való elhelyezésre keiül sor.

4. cikk

Az egyik Szerződő Fél áruinak a másik Fél területén a kérdéses áruk termelésére, feldolgozására, forgalmára vagy fogyasztására megállapított belső illetékek tekintetében mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy vagy az általa a hazai árukra megállapított rendszert, vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet számára megállapított elbánást fogja alkalmazni, amennyiben ez utóbbi a másik Fél számára előnyösebb.

5. cikk

Egyik Szerződő Fél sem fog a másik Fél területéről való behozatal, vagy ez utóbbi területére való kivitel tekintetében bármiféle megszorítást vagy tilalmat alkalmazni, amennyiben ezek alkalmazására az összes többi országgal való viszonylatban nem kerül sor, kivéve azokat a megkülönböztetés nélkül minden azonos helyzetben levő országra kiterjedő megszorításokat, vagy tilalmakat, amelyek a társadalmi renddel, az állam biztonságával, a közegészségüggyel, a növényi és állati kórok elleni harccal, a növényi magvaknak elfajzástól való megóvásával, műalkotások, történelmi és régészeti értékkel bíró tárgyak védelmének szempontjaival kapcsolatosak, továbbá az aranyra, az ezüstre, az érmékre, a papírpénzekre és az értékpapírokra és azon árukra vonatkoznak, amelyek a Szerződő Felek valamelyikének területén állami egyedáruság tárgyát képezik vagy fogják képezni.

6. cikk

A Szerződő Felek területén a vámelőjegyzési eljárás tekintetében fennálló feltételek figyelembevételével a behozatali és kiviteli vámoktól és egyéb köz adóktól mentesülnek az alább felsorolt áruk:

a) áruminták, papiroslemezre erősítve is, ha fogyasztási tárgyakul nem használhatók;

b) jegyes burkolatok, amelyeket megtöltés végett hoznak be, valamint behozatali cikkek burkolására szolgáló anyagok, amelyeket meghatározott idő elteltével újra vissza kell vinni;

c) kikészítésre vagy javításra behozott nyers- és ipari termékek, amelyeket kikészített vagy javított állapotban vissza kell vinni;

d) kipróbálásra vagy kísérletre szánt tárgyak;

e) kipróbálásra küldött gépek vagy gépalkatrészek;

f) szerelők szerszámai és eszközei, amelyeket azok magukkal hoznak be vagy visznek ki, vagy amelyeket számukra határátlépésük előtt vagy után elküldenek;

g) kiállításokra, versenyekre és vásárokra szánt áruk.

7. cikk

A Szerződő Felek mindegyikének hajói, azok legénysége, utasai és rakománya számára biztosíttatik a másik Fél kikötőiben a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása a következők tekintetében: a kikötőkbe való belépés, az azokból történő kilépés vagy a kikötőkben való tartózkodás; berakodás és kirakodás; az állam, városok, testületek, közhatóságok, vagy más intézmények vagy szervezetek javára és nevében beszedett mindenféle illeték és adó; a hajók kikötése, berakodási és kirakodási hely biztosítása a hajók számára a kikötőkben, révekben, öblökben, folyótorkolatokban, medencékben; a hajóknak fütő- és kenőanyaggal, vízzel és élelemmel való ellátása; javítás; rév-kalauz-szolgálat, csatornák, zsilipek, hidak, mozgatható hidak, a hajózható út megjelölésére szolgáló különböző felszerelések, jelzőberendezések és tüzek igénybevétele; emelődaruk, mérlegek, horgonyzóhelyek, raktárak, hajóépítőműhelyek, dokkok és javítóműhelyek használata; továbbá különböző szabályzatok és formaságok alkalmazása tekintetében, ideértve az egészségvédelmi- és vesztegzár-előírásokat és általában mindazt, ami a hajózással összefüggésben van.

Mindazok az előnyök, könnyítések, előjogok vagy kedvezmények, amelyeket a Szerződő Felek egyike ebben a vonatkozásban valamely harmadik országnak nyujt, vagy a jövőben nyujtani fog, haladéktalanul és ellenszolgáltatás nélkül biztosíttatnak a másik Fél számára is.

8. cikk

Valamely hajó nemzetiségét mindkét Szerződő Fél saját törvényei és rendeletei alapján az illetékes hatóságok által kiállított és a hajón levő okmányok és pátensek szerint ismeri el.

Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy elismert hajóköbözési tanusítványt és egyéb technikai jellegű hajóokmányt a másik Fél is el fogja ismerni.

Ennek megfelelően mindegyik Szerződő Fél szabályszerűen kiállított hajóköbözési tanusítvánnyal ellátott hajója mentesül a másik Fél kikötőiben való ismételt köbözés alól és a kikötői díjak kiszámításának alapjául a hajónak a tanusítványban megjelölt netto űrtartalma fog szolgálni.

9. cikk

Ha a Szerződő Felek egyikének hajója a másik Fél partjainál balesetet vagy hajótörést szenved, akkor a hajó és rakománya ugyanazokban az előnyökben és kedvezményekben részesül, amelyeket a másik fél törvényei és jogszabályai hasonló esetekben a legnagyobb kedvezményt élvező állam hajói és azok rakománya számára biztosít. A kapitányt, a legénységet és az utasokat, valamint magát a hajót és rakományát mindenkor ugyanolyan mérvű segítség és támogatás illeti meg, mint hasonló esetekben a saját nemzetiségű hajókat.

Megállapodás jött létre abban a tekintetben, hogy a balesetet vagy hajótörést szenvedett hajóról megmentett tárgyakat semmiféle vámmal nem sujtják, hacsak ezek a tárgyak az országon belül való felhasználásra nem rendeltettek.

10. cikk

A jelen szerződés rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a kikötői szolgálatok teljesítésére, ideértve a révkalauzvezetést és a vontatást;

b) a parti hajózásra; nem tekintetik azonban parti hajózásnak valamelyik Fél hajóinak a másik Fél egyik kikötőjéből ugyanezen Fél valamely másik kikötőjébe való befutása abban az esetben, ha ennek célja a külföldről hozott hajórakomány teljes vagy részleges kirakása, avagy idegen államba irányuló rakománynak a hajóra való teljes vagy részleges berakása.

11. cikk

Áruknak, utasoknak és poggyásznak belső vasúti, közúti és víziúton való szállítása tekintetében mindkét Szerződő Fél kölcsönösen alkalmazza egymással szemben a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet számára biztosított elbánást mindabban, ami a rakománynak szállításra való átvételére, a szállítás módjaira és költségére, valamint az ugyanabban az irányban és ugyanarra a távolságra való szállítással kapcsolatos díjakra vonatkozik.

12. cikk

Tekintettel arra, hogy a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének törvényei értelmében a külkereskedelem állami monopólium, lévén ez a szocialista rendszernek egyik, a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének alkotmánya által megerősített megingathatatlan alapja, a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége a Magyar Köztársaságban Kereskedelmi Képviseletet állít fel, amelynek jogi helyzetét a jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képező Melléklet rendelkezései szabályozzák.

13. cikk

Magyar jogi és természetes személyek személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek jogi és természetes személyei kereskedelmi, ipari vagy bármely más gazdasági tevékenységüknek a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége területén való folytatásánál, azon feltételek mellett, ahogyan ezt a tevékenységet a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége törvényei szabályozzák.

Szovjet állami gazdasági szervezetek és más jogi személyek, valamint szovjet állampolgárok személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint a legnagyobb kedvezmény elvét élvező nemzetek jogi és természetes személyei kereskedelmi, ipari vagy bármely más gazdasági tevékenységüknek a

Magyar Köztársaság területén való folytatásánál azon feltételek mellett, ahogyan azt a tevékenységet a Magyar Köztársaság törvényei szabályozzák.

Mindkét Szerződő Fél természetes és jogi személyei bíróságok előtt keresetet indíthatnak és szabadon felléphetnek a másik Fél bíróságai előtt; mindenesetben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet természetes és jogi személyei.

14. cikk

A jelen Szerződés rendelkezései nem terjednek ki azokra a jogokra és előnyökre, amelyeket mindkét Szerződő Fél a szomszédos államokkal való határmenti kapcsolatok megkönnyítése érdekében a határ mindkét oldalán 15 kilométert meg nem haladó sávban biztosít, avagy biztosítani fog.

15. cikk

Az állatok, állati termékek, élőnövények, növényrészek és magvak bevitelénél, kivitelénél, valamint átvitelénél mindegyik Szerződő Fél területén a belföldi törvények és rendeletek nyernek alkalmazást, amennyiben a Szerződő Felek állat, illetve növényegészségügyi megállapodást nem kötnek.

16. cikk

A két ország közötti kereskedelmi forgalommal kapcsolatos ügyletekből kifolyólag esetleg keletkező viták eldöntése történhetik döntőbíróság útján.

A Szerződő Felek mindegyike kész arra, hogy a másik Fél felkérésére tárgyaljon a paritás elvén nyugvó, egységes és a lehető legjobb rendszerű döntőbíróságra vonatkozó egyezmény megkötéséről.

17. cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy végre fogják hajtani azokat a döntőbírósági határozatokat, amelyek az állampolgáraik, szervezeteik vagy intézményeik által kötött kereskedelmi ügyletek kapcsán esetleg keletkezett vitákban hozattak, ha az ilyen vitáknak - külön e célra létesített, vagy állandóan működő - döntőbíróság útján való eldöntésére, vagy maga az ügyletre vonatkozó szerződés, vagy-pedig az ügyletre nézve megkövetelt alaki kellékkel bíró külön egyezmény megfelelő rendelkezéseket tartalmaz.

A jelen cikkben fentebb körülírt döntőbírósági határozat végrehajtása csupán a következő esetekben tagadható meg:

a) ha a döntőbírósági határozat annak az országnak a törvényei alapján, amelyben az hozatott, nem bír érvénybelépett, végleges határozat erejével;

b) ha a döntőbírósági határozat a felet olyan cselekedetekre kötelezi, amely nem megengedett annak az országnak a törvényei szerint, amelyben a határozat végrehajtást igényel;

c) ha a döntőbírósági határozat ellentétben áll azon ország közrendjével, amelyben a határozat végrehajtást igényel.

A döntőbírósági határozatok végrehajtására irányuló rendelkezések és maga a végrehajtás is a határozatot végrehajtó Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően foganatosíttatnak.

18. cikk

A jelen szerződés a lehető legrövidebb időn belül ratifikálásra kerül és a megerősítő okiratok Budapesten való kicserélésének napján lép életbe.

A Szerződés érvényben maiad azon naptól számított hat hónapos határidő lejártáig, amely napon az egyik vagy másik Szerződő Fél a Szerződés érvényességének megszüntetésére irányuló kívánságának kifejezést ad.

Ennek igazolásául mindkét Szerződő Fél Meghatalmazottai aláírták a jelen Szerződést és azt pecsétjükkel látták el.

Készült Moszkvában, 1947. évi július hó 15-én két eredeti példányban, mindegyik - magyar és orosz nyelven azzal, hogy mindkét szöveg egyenlő érvényű.

Rónai Sándor s. k.,

P. H.

A. Mikoján s. k.,

P. H.

Melléklet

a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége között 1947. évi július hó 15-én kötött Kereskedelmi és Tengerhajózási Szerződéshez

A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének jogi helyzete

1. cikk

A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének a Magyar Köztársaság területén működő Kereskedelmi Képviselete a következő feladatokat tölti be;

a) a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége és a Magyar Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének előmozdítása;

b) a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége érdekeinek képviselete a Magyar Köztársaságban mindazokban a kérdésekben, amelyek a Magyar Köztársaságban a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége külkereskedelmével és vagyoni jogaival kapcsolatosak;

c) a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége és a Magyar Köztársaság közötti kereskedelmi műveleteknek a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége részéről való irányítása;

d) a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége és a Magyar Köztársaság közötti kereskedelem lebonyolítása.

2. cikk

A Kereskedelmi Képviselet a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége magyarországi követségének alkotó részét képezi és székhelye Budapesten van.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének kormánya megegyezése alapján a Kereskedelmi Képviseletnek a Magyar Köztársaság más városaiban kirendeltségei létesülhetnek.

A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének magyarországi Kereskedelmi Képviselője és három helyettese élvezi mindazokat a jogokat és előjogokat, amelyek a diplomáciai képviseletek tagjait megilletik.

Az előző bekezdésben említett személyeken kívül a Kereskedelmi Képviselet munkatársai és tisztviselői, akik szovjet állampolgárok, mentesülnek a magyar jövedelemadó alól azon jövedelem után, amelyet a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének Kormányától szolgálatukért élveznek.

A Kereskedelmi Képviseletnek és Kirendeltségeinek helyiségei területenkívüliséget élveznek.

A Kereskedelmi Képviseletnek és. Kirendeltségeinek jogukban áll rejtjeleket használni.

3. cikk

A Kereskedelmi Képviselet a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége Kormánya nevében működik. A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének Kormánya csak azokért a kereskedelmi ügyletekért vállal felelősséget, amelyeket a Magyar Köztársaságban a Kereskedelmi Képviselet nevében, vagy kezessége mellett kötnek és erre meghatalmazott személyek írnak alá.

A Szocialista Szovjet köztársaságok Szövetsége bármely, a szovjet törvények értelmében önálló jogi személy jogaival bíró állami gazdasági szervezete által a Kereskedelmi Képviselet kezessége nélkül kötött bármely kereskedelmi ügyletért csupán a nevezett szervezetek felelősek és az ilyen ügyletek alapján végrehajtás csak ezek vagyonára vezethető. Sem a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége Kormánya, sem ennek magyarországi Kereskedelmi Képviselete, sem bármely más szovjet gazdasági szervezet nem felelős az ilyen ügyletekért.

4. cikk

A Kereskedelmi Képviselet kezességet vállalhat azokért az ügyletekért, amelyeket a jelen Melléklet 3. cikkének második bekezdésében megjelölt szervezetek valamelyike valamilyen magyar természetes vagy jogi személlyel köt.

5. cikk

A Kereskedelmi Képviselet a jelen Melléklet 2. cikkéből folyó előjogokat és sértetlenséget a következő kivételekkel élvezi:

A jelen Melléklet 3. cikkének első bekezdésében foglaltak értelmében a Magyar Köztársaság területén a Kereskedelmi Képviselet által vagy kezessége mellett kötött kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban keletkező vitás kérdések esetén választott bíróság vagy más különbírósági kikötés híján a magyar bíróságok illetékesek és az ezekből eredő perek a magyar jogszabályoknak megfelelő módon döntetnek el, kivéve, ha az egyes ügyletek vagy a magyar törvények rendelkezései más módon nem intézkednek. Mindamellett azonban a Kereskedelmi Képviselet semmiféle perbeli biztosítékra nem kötelezhető. A fenti perekben a Kereskedelmi Képviselet ellen hozott, jogerőre emelkedett bírói határozatok alapján végrehajtás foganatosítható, azonban csupán a Kereskedelmi Képviselet áruira és követeléseire.

6. cikk

A Kereskedelmi Képviseletre nézve nem kötelezőek a kereskedelmi cégek bejegyzésére vonatkozó szabályok. A Kereskedelmi Képviselet a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi azoknak a személyeknek nevét, akik az ő nevében jogcselekményeket végezhetnek, valamint azokat az adatokat, amelyek meghatározzák, hogy meddig terjed ezeknek a személyeknek a Kereskedelmi Képviselet kereskedelmi ügyleteinek aláírásával kapcsolatos jogköre.

Rónai Sándor s. k.,

P. H.

A Mikoján s. k.,

P. H."

3. §[2] A jelen törvény hatálybalépésének napját a közlekedésért felelős miniszter és a külgazdaságért felelős miniszter együttes rendelettel állapítja meg.[3]

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyven hetedik évi november hó huszonkettedik napján.