34510/1947. (VIII. 5.) NM rendelet

a háztartási alkalmazottak és a háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában

A háztartási alkalmazottak és a háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos ügyeknek a népjóléti miniszter hatáskörébe utalásáról szóló 4980/1947. ME kormányrendelet (Magyar Közlöny 91. száma) 2. §-ában, ugyszintén a háztartási alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseknek a népjóléti miniszter által történő szabályozásáról szóló 9130/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 172. száma) 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a Szakszervezeti Tanács meghallgatása után - a következőket rendelem:

I FEJEZET

1. §

Fogalommeghatározás

(1) A jelen rendelet alkalmazásában háztartási alkalmazott az, aki határozatlan időre vagy legalább egy hónapi időre kötött szerződés alapján a munkáltató háztartásában vagy családja körében munkabér fejében rendszeresen és folytonosan, a munkaerejét egészben vagy nagyobb részben igénybe vevő, tulnyomórészt testi munkából álló személyes szolgálatot teljesít.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában háztartási alkalmi munkás az, aki az (1) bekezdésben meghatározott munkát munkabér ellenében egy hónapnál rövidebb időre kötött szerződés alapján rendszeresen és folytonosan vagy bár hosszabb időre kötött szerződés alapján, de nem rendszeresen és folytonosan végzi.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában nem tekinthető háztartási alkalmazottnak

a) az olyan házfelügyelő (segédházfelügyelő,) aki a fennálló jogszabályok értelmében külön díjazás mellett szerződés alapján a Házfelügyelői (segédházfelügyelői) tennivalókon felül más, háztartási munkák végzésére is vállalkozik, továbbá

b) az, aki napi néhány órai munkáért lakást, fűtést és világítást kap.

(4) A jelen rendelet szempontjából

a) házvezetőnő vagy házvezető az a háztartási alkalmazott, aki a munkáltató által a ház-tartási kiadások fedezése céljából neki átadott összeget önállóan beosztja, felhasználja és a munkáltató háztartását egyébként is önállóan vezeti;

b) szakácsnő vagy szakács az a háztartási alkalmazott, aki önállóan főz és esetleg önállóan bevásárol, valamint a konyhát és a mellékhelyiségeket takarítja;

c) szobalány vagy szobainas az a háztartási alkalmazott, aki a lakást takarítja, a kismosást végzi és a munkáltató s házanépe tagjainak személyes kiszolgálását ellátja;

d) főzőmindenes az a háztartási alkalmazott, aki a munkáltató ellenőrzésével főz és minden egyéb háztartási munkát végez;

e) mindenes az a háztartási alkalmazott, aki a főzés kivételével minden egyéb háztartási munkát végez;

f) gyermeklány az a háztartási alkalmazott, aki a felügyeletére bízott gyermekeket gondozza, tisztántartja, egészségük védelméről gondoskodik, részükre kismosást végez és a gyermekszobát takarítja.

II. FEJEZET

Háztartási alkalmazottak

2. § A szolgálati szerződés megkötése. (1) A háztartási alkalmazott és munkáltatója között a munkaviszony a szolgálati (Szerződéssel létesül. A szolgálati szerződés meghatározza mindazokat a jogokat és kötelességeket, amelyek egyfelől a háztartási alkalmazottat, másfelől a munkáltatót megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A szerződés megkötése rendszerint a háztartási alkalmazottak szakszervezete által előállitott és rendelkezésre bocsátott nyomtatványürlapok felhasználásával irásban történik. A szerződést három megegyező példányban kell kiállitani, és mindhárom példányt a szerződés megkötésétől számitott tizenöt nap alatt a szakszervezet legközelebbi kirendeltségének be kell mutatni, illetőleg meg kell küldeni. A szerződéspéldányokat a szakszervezet láttamozza és bélyegzőjének lenyomatával ellátja; egy példány a szakszervezetnél marad, a másik két példány közül az egyiket a szakszervezet a háztartási alkalmazotthoz, a másikat pedig a munkáltatóhoz juttatja.

(3) Ha a szolgálati szerződést eredetileg nem a (2) bekezdésben meghatározott módon kötik meg, azt a megkötéstől számított nyolc nap alatt a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával irásba kell foglalni és a háztartási alkalmazottak szakszervezetének az eredeti szerződés megkötésétől számitott tizenöt nap alatt az ugyanott meghatározott eljárás céljából be kell mutatni, illetőleg meg kell küldeni.

(4) A szakszervezet a nyomtatványürlapokért és egyéb közreműködésért dijat nem számithat fel.

3. §

Munkabér

(1) A háztartási alkalmazott munkabére készpénzben és természetben nyujtott járandóságból áll:

(2) A készpénzjárandóság:

1. a munkáltatónál lakó (a továbbiakban: bentlakó) háztartási alkalmazott, mégpedig

(3) A (2) bekezdés 1. pontjának b), c), illetőleg d)) alpontjában a szobalány (szobainas), a főzőmindenes, illetőleg a mindenes részére megállapított havibér akkor fizetendő, ha a munkáltató lakása legfeljebb két szobából és a mellékhelyiségekből áll; minden további szoba után 10-10% pótbér jár. A (2) bekezdés 1. pontjának e) alpontjában megállapitott havibérért a gyermeklány legfeljebb két gyermek gondviselését köteles ellátni; minden további gyermek után 10-10% pótbér jár. A fokozás a tulóradíjra is kiterjed.

(4) Ha a bejáró háztartási alkalmazott napi nyolc óránál (4. § (2) bekezdései kevesebbet dolgozik, havibére - a (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott havibér alapul vétele mellett - munkaidejével arányos összegben jár.

(5) Tulóradíj a rendes munkaidőt (4. § (1) és (2) bekezdése) meghaladó foglalkoztatás esetében jár. Minden megkezdett óra egész órának számit.

(6) Az előbbiekben megállapitott havibér (tulóradíj) alsó határa a kiköthető legalacsonyabb, felső határa pedig a kiköthető legmagasabb havibér (tulóradíj).

(7) A bentlakó háztartási alkalmazott részére természetben a) megfelelő lakóhelyiséget és b) teljes ellátást kell nyújtani. Teljes ellátásként naponkint legalább háromszori étkezés, fütés, világítás, tisztálkodási lehetőség jár, a szükséges szappannal és egyéb szükséges eszközökkel; ha fürdőszoba van, hetenkint egyszer fürdési lehetőséget is biztosítani kell.

(8) A bejáró háztartási alkalmazott természetben kapott járandósága:

a) teljes munkaidő [4. § (2) bekezdése] esetében naponkint legalább háromszori étkezés, nem teljes munkaidő esetében annyi étkezés, ahány a munkaidőbe beleesik, és

b) tisztálkodási lehetőség a szükséges szappannal és egyéb szükséges eszközökkel.

(9) A háztartási alkalmazott a megállapított munkabér ellenében nagymosást és nagytakarítást önállóan végezni nem köteles, de a szerződésben foglalt megállapodáshoz képest abban közre kell működnie.

4. §

Munkaidő

(1) A munkaidő a munka tényleges felvételével kezdődik.

(2) A bentlakó háztartási alkalmazott munkaideje naponkint tizenegy óra; ebből egy óra esik az étkezésekre.

(3) A bejáró háztartási alkalmazott munkaideje naponkint nyolc óra; ebből fél óra esik az étkezésekre.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megállapitott munkaidő beosztásában a munkáltató és a háztartási alkalmazott a szerződésben szabadon állapodhatik meg. A beosztást a munkáltató a felmerülő szükséghez képest az alkalmazott érdekeinek sérelme nélkül módosíthatja.

(5) A bentlakó háztartási alkalmazottat naponkint tizenegy órán tul csak különlegesen megokolt esetekben szabad foglalkoztatni.

5. §

Szabadnap

A háztartási alkalmazottat vasárnap délutón 3 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá csütörtök délután 3 órától ugyanaznap este 10 óráig fizetett szabadidő (szabadnap) illeti meg. Ebben az időben a háztartási alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad. A háztartási alkalmazott és munkáltatója megegyezhetnek abban, hogy a háztartási alkalmazott az utóbb említett szabadnapot valamelyik más hétköznapon veszi igénybe.

6. §

Szabadság

(1) A háztartási alkalmazottat minden ugyanannál a munkáltatónál munkában eltöltött egy évi folytonos szolgálat után két heti (tizennégy napi) fizetett szabadságidő (szabadság) illeti meg. Minden további betöltött egy-egy szolgálati év után az alkalmazott szabadsága további egy-egy nappal gyarapodik, azonban három héten (huszonegy napon) tul nem terjed. Ha a szolgálati viszony a bármelyik fél részéről gyakorolt felmondás következtében a szolgálati év betöltése előtt megszünik, a háztartási alkalmazottnak minden munkában eltöltött teljes hónap után egy napi szabadság jár.

(2) A szabadság tartamára a munkáltató köteles a háztartási alkalmazottnak a készpénzben nyujtott járandóságon (3. §) felül a természetben nyujtott járandóságnak az Országos Társadalombiztosító Intézet által mindenkor megállapított egyenértékét is megfizetni.

7. §

A munkaviszony azonnali hatállyal felbontása

(1) A munkáltató a háztartási alkalmazottat a szolgálatból azonnali hatállyal elbocsáthatja:

a) ha a háztartási alkalmazottat szolgálata alatt jogerős határozattal három napnál hosszabb tartamu szabadságvesztésbüntetésre itélték és a büntetés végrehajtását nem függesztették fel;

b) ha a háztartási alkalmazott a munkáltató, illetőleg a házanépéhez tartozó személy sérelmére vagyon elleni bűncselekményt követ el vagy a munkáltatót, illetőleg a házanépéhez tartozó személyt fenyegeti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy rágalmazza, avagy vagyonának biztonságát szándékosan vagy sulyos gondatlanságból veszélyezteti;

c) ha a háztartási alkalmazott iszákos vagy erkölcsi magatartása alaposan kifogásolható;

d) ha a háztartási alkalmazott undorító vagy fertőző betegségben szenved;

e) ha a háztartási alkalmazott a szolgálati viszonyon alapuló kötelességeinek teljesítését vétkesen elmulasztja vagy megtagadja;

f) ha a háztartási alkalmazott a szolgálati viszonyon alapuló kötelességeinek teljesítésére képtelennek bizonyul.

(2) A háztartási alkalmazott a szolgálatból azonnali hatállyal kiléphet:

a) ha a munkáltató, illetőleg a házanépéhez tartozó személy a háztartási alkalmazott sérelmére vagyon elleni bűncselekményt követ el vagy a háztartási alkalmazottat fenyegeti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy rágalmazza, avagy vagyonának biztonságát szándékosan vagy sulyos gondatlanságból veszélyezteti;

b) ha a munkáltató vagy a házanépéhez tartozó személy a háztartási alkalmazottal szemben erkölcsileg kifogásolható magatartást tanusit;

c) ha a munkáltató vagy a házanépéhez tartozó személy undorító vagy fertőző betegségben szenved;

d) ha a munkáltató a szolgálati viszonyon alapuló kötelességeinek teljesitését vétkesen elmulasztja vagy megtagadja;

e) ha a munka folytatása a háztartási alkalmazott egészségét, testi épségét vagy életét sulyosan veszélyezteti.

8. §

A 9700/1945. ME rendelet hatálya

A próbaidő, a határozott időtartamra szóló szolgálati viszony, a törvényes felmondási idő, a felmondási járandóság, a felmondás korlátozása, a végkielégítés, a munkavállaló halála és a munkáltató csődje kérdését, amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a háztartási alkalmazottak tekintetében is a 9700/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 157. szám) szabályozza.

9. §

Munkakönyv

(1) A háztartási alkalmazottakat az 1876: XIII. törvénycikk alapján kiállított cselédkönyv helyett fényképes munkakönyvvel kell ellátni.

(2) A (1) bekezdés végrehajtásáról külön rendelet intézkedik.

III. FEJEZET

Háztartási alkalmi munkások

10. §

Munkaidő és munkabér

(1) A háztartási alkalmi munkás munkabére:

(2) Ha a háztartási alkalmi munkás napi nyolc óránál kevesebbet dolgozik, munkabére - az (1) bekezdésben meghatározott munkabér alapulvétele mellett - munkaidejével arányos összegben jár.

(3) A rendes (napi nyolc órai) munkaidő a félórai étkezési időt is magában foglalja.

(4) Tulóradíj a rendes (napi nyolc órai) munkaidőt meghaladó foglalkoztatás esetében jár. Minden megkezdett óra egész órának számit.

(5) Az előbbiekben megállapítottnál sem alacsonyabb, sem magasabb munkabért (tulóradíjat) nem szabad kikötni.

IV. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

11. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben cselekménye sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt pénzbüntetéssel büntetendő:

1. az a munkáltató, aki a jelen rendelet 2. §-a (2), illetőleg (3) bekezdésének a szerződéskötésre, illetőleg a szerződés irásba foglalására és a szerződésnek a háztartási alkalmazottak szakszervezetéhez juttatására vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

2. az a munkáltató, aki a jelen rendelet 3. §-a szerint kiköthető legalacsonyabb havibérnél (tulóradíjnál), alacsonyabbat, illetőleg az ott foglalt rendelkezések szerint kiköthető legmagasabb havibérnél (tulóradijnál) magasabbat köt ki vagy ad meg, ugyszintén az a háztartási alkalmazott, aki a jelen rendelet 3. §-a szerint kiköthető legmagasabb havibérnél (tulóradijnál) magasabbat köt ki vagy fogad el;

3. az a munkáltató, aki háztartási alkalmazottját szabadideje alatt a jelen rendelet 5. §-ának rendelkezései ellenére foglalkoztatja, ugyszintén az a munkáltató, aki a háztartási alkalmazottnak a 6. § értelmében járó szabadságot nem adja meg;

4. az a munkáltató, aki a jelen rendelet 10. §-ában megállapított munkabérnél alacsonyabbat vagy magasabbat köt ki vagy ad meg, ugyszintén az a háztartási alkalmi munkás, aki a jelen rendelet 10. §-ában megállapított munkabérnél magasabbat köt ki vagy fogad el.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikknek és a 8960/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 173. száma) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege hatszáz forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

12. §

Ellentétes megállapodások tilalma

A szolgálati szerződésnek a jelen rendeletben foglalt szabályoktól a munkavállaló hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek.

13. §

Életbe lépés

A jelen rendelet - a 9. § kivételével - az 1947. évi augusztus bő 16. napján lép hatályba. A rendelkezéseivel ellentétben álló törvényi és rendeleti rendelkezések egyidejűleg hatályukat vesztik.

Budapest, 1947. évi augusztus hó 2-án.

Dr. Molnár Erik s. k.,

népjóléti miniszter