61530/1947. (III. 30.) FM rendelet

a parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok megművelésének biztosítása tárgyában

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XVI. tc. 42. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 3650/1947. ME rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. § Minden tulajdonos (birtokos) köteles a közérdek és az okszerűség követelményeinek megfelelő gazdálkodással az ország általános mezőgazdasági termelési rendjébe beilleszkedni és az ország újjáépítése, valamint jóvátételi kötelezettségének teljesíthetése és a lakosság élelmezésének biztosítása céljából mezőgazdasági birtokának megfelelő megműveléséről gondoskodni. Ezen belül mezőgazdasági birtokát gazdaságilag mindenki szabadon használhatja (1942: XVI. tc. 21. § (1) bekezdése).

2. § A jelen rendelet szempontjából parlagon hagyottnak kell tekinteni azt a mezőgazdasági művelés alatt állott, vagy ilyen művelésre alkalmas ingatlant, amelyen tulajdonosa (birtokosa) a művelési ágnak megfelelően szükséges munkálatokat - jóllehet annak ideje elérkezett - nem végezte el; elhanyagoltnak kell tekinteni azt az ingatlant, amelynek rendes hasznosítását tulajdonosa (birtokosa) nem készítette elő és ennek folytán attól lehet tartani, hogy az ingatlan megművelése az illető gazdasági évben teljesen elmarad (1942: XVI tc. 21. § (2) bekezdésének a) pontja).

I. Az ingatlanok megművelésének biztosítása

3. § (1) A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok tekintetében a mezőgazdasági termelés közérdekű biztosítása céljából az e rendeletben részletesen szabályozott hatósági intézkedéseknek van helye.

(2) Az előbbi bekezdésben említett hatósági intézkedést csak akkor lehet tenni, ha a gazdasági felügyelőség felhívására és a körülményeknek megfelelően kitűzött határidő alatt a tulajdonos (birtokos) a termelés rendje szempontjából káros állapotot nem szünteti meg. Ha a tulajdonosnak (birtokosnak) a felhívást bármi okból kézbesíteni nem lehet, a kézbesítés elmaradása a hatósági intézkedés megtételét nem akadályozza.

4. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől az előbbi §-ban emlitett hatósági intézkedés megtételére a szóbanforgó ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség hivatott, amely ezirányu működése körében a rendes gazda gondosságával köteles eljárni.

(2) A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok megművelésének biztosítása érdekében - annyiban, amennyiben arra a gazdasági felügyelőségtől megbízást kapnak - egyes intézkedéseket a járási gazdasági felügyelők, továbbá a községi elöljáróság (polgármester), valamint a községi (városi) termelési bizottságok és gazdasági elöljárók is kötelesek megtenni, illetőleg végrehajtani.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a községi (városi) és vármegyei termelési bizottságoknak az elhagyott, elhanyagolt és parlagterületeknek kishaszonbérletek utján hasznosítására vonatkozó és a 22500/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 111. szám) 2. § (4) bekezdésének 7. pontjában megállapított önálló rendelkezési jogköre megszűnik.

5. § A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása tekintetében teendő hatósági intézkedés birtokkezelő kirendelésében vagy az ingatlannak haszonbérbeadás utján hasznosításában állhat.

6. § (1) A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok megművelésének birtokkezelő utján biztosítása tekintetében továbbra is az 1942: XVI. tc. 22. §-ának (3) -(6) bekezdéseiben és az annak végrehajtására vonatkozó 286100/1943. FM rendeletben (Rendeletek Tára 655. old.) foglalt jogszabályok az irányadók.

(2) Az előbbi bekezdésben említett 286100/ 1943. FM rendelet 1. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a parlagon hagyott, illetőleg elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanokról a községi elöljáróságon (polgármesteren) kívül a jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett egyéb szervek is kötelesek a gazdasági felügyelőséget kellő időben tájékoztatni.

7. § (1) Ha a vármegyei gazdasági felügyelőség akár a községi elöljáróság (polgármester), akár a községi (városi) termelési bizottság, vagy a községi (városi) gazdasági előljáró jelentése, vagy saját megállapítása alapján arról szerez tudomást, hogy a működési területén fekvő és mezőgazdasági művelés alatt álló vagy ilyen művelésre alkalmas ingatlanon - ideértve a szőlő- és kertgazdasági művelést is - a tulajdonos (birtokos) a művelési ágnak megfelelően szükséges munkálatokat - jóllehet annak ideje elérkezett - nem végezte el és ekként ingatlanát parlagon hagyta vagy az ingatlan rendes hasznosítását nem készítette elő és ekként ingatlanának megművelését elhanyagolta, akkor a 3. § (2) bekezdésében említett felhívásban kitűzött határidőnek eredménytelen letelte után az ingatlannak haszonbérbeadás utján hasznosítását rendeli el.

(2) A gazdasági felügyelőségnek a haszonbérbeadás utján hasznosítást rendelő határozata elleni panasz tekintetében az 1942: XVI. tc. 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy a panasz beadásának az ingatlan haszonbérbeadására halasztó hatálya nincs.

(3) A gazdasági felügyelőség a parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanoknak haszonbérbeadás utján hasznosítását elrendelő jogerős határozatáról a törvényhatóság első tisztviselőjének utólag jelentést tenni és részére a kivánt felvilágosításokat megadni köteles. A jelentést községenként (városonként) és meghatározott időszakonként összesített kimutatásban is meg lehet tenni.

8. § A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanokat rendszerint kishaszon-bérletek alakítása utján kell hasznosítani.

9. § (1) Ha a gazdasági felügyelőség valamely parlagon hagyott, vagy elhanyagolt ingatlannak haszonbérbeadás utján hasznosítását rendelte el, a haszonbérlő személyének kiválasztását és a haszonbérleti szerződés megkötése tekintetében szükséges teendőket - az Országos Termelési Miniszteri Biztos utasításai alapján - vagy maga látja el, vagy azok ellátásával a járási gazdasági felügyelőt, a községi (városi) gazdasági elöljárót, vagy pedig a községi (városi) termelési bizottságot bizza meg. Utóbbi esetben a megbízott szervvel a haszonbérleti szerződés feltételeinek tervezetét is közölni kell.

(2) A haszonbérlő személyének kiválasztásában különösen arra kell figyelmet fordítani, hogy a haszonbérlő vagyoni viszonyainál és személyi körülményeinél fogva alkalmas legyen a termelés folytonosságának a megvalósítására.

(3) Szőlő- és kertgazdasági ingatlan haszonbérbeadása esetén a gazdasági felügyelőség a haszonbérlő személyének kiválasztásánál és a szerződési feltételek megállapításánál az illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelőséget, illetőleg kertészeti felügyelőséget is meghallgatja.

(4) A haszonbérlő személyének kiválasztásánál - azonos bérleti feltételek mellett - a helyi földmivesszövetkezeteket előnyben kell részesíteni.

10. § (1) A haszonbérleti szerződést a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően, illetőleg az Országos Termelési Miniszteri Biztos állal adott irányelvek szem előtt tartásával - a gazdasági felügyelőség vagy maga köti meg, vagy annak megkötésével a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szerveket bizza meg; utóbbi esetben azonban a haszonbérleti szerződés csak a gazdasági felügyelőség jóváhagyásával válik érvényessé.

(2) A haszonbérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni és azt - ha a földreform céljára igénybevett és még ki nem osztott ingatlanról van szó két példányban, - egyébként pedig három példányban kell kiállítani. A szerződés egy példányát a gazdasági felügyelőség őrzi meg, egy egy példányát pedig a tulajdonosnak (birtokosnak), illetőleg a haszonbérlőnek kell kiadni.

11. § (1) A kishaszonbérleti szerződés feltételeinek megállapításánál az illető vidéken a gondozás nélkül maradt ingatlannak megfelelő ingatlanok szokásos haszonbérleti feltételeit kell alapul venni.

(2) A haszonbért a haszonbérleti szerződés egyéb feltételeinek, továbbá a haszonbérbeadott ingatlan értékének és hasznavehetőségének figyelembevételével kell megállapítani. A haszonbérlő általában olyan haszonbért köteles fizetni, amilyen az ingatlan minőségének és fekvésének azon a vidéken megfelel, figyelembevéve azt a munka és költségtöbbletet, ami az ingatlan okszerű megművelésének helyreállításával jár.

(3) A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanoknak a jelen rendelet értelmében történő haszonbérbeadása esetében a 10.970/1946. ME rendelet 7. §-a (1) bekezdésének azt a rendelkezését, mely szerint kishaszonbérleteknél a felek által érvényesen kiköthető haszonbér az irányhaszonbérnél legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb, nem kell alkalmazni. A most említett ingatlanok tekintetében tehát a haszonbér az érvényben lévő irányhaszonbért 30 %-kal meghaladó kereten belül a szerződő felek állal szabadon állapítható meg.

(4) A 10970/1946. ME rendelet 7. §-ának az előbbi bekezdésében idézett rendelkezését nem kell alkalmazni az olyan kishaszonbérletek tekintetében sem, amelyeket a földmivesszövetkezetek a jelen rendelet alapján haszonbérbevett ingatlanokból alhaszonbérlet utján létesítenek.

12. § A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlan a jelen rendelet alapján legfeljebb egy gazdasági évre adható haszonbérbe, a parlagon hagyott, illetőleg elhanyagolt szőlőterületek kivételével, amelyek hasznosítása tekintetében legfeljebb három gazdasági évre terjedő bérleti szerződés köthető.

13. § Ha a haszonbérleti szerződésben nincs is kikötve, a haszonbérleti jogviszony tekintetében a következő rendelkezések irányadók:

a) Az ingatlant terhelő, valamint a haszonbérlettel kapcsolatos személyi természetű valamennyi közterhet a haszonbérlő tartozik kiegyenlíteni, de az - a késedelmes fizetésből származó kamat és birság, vagy egyéb költség kivételével - a szerződés szerint kikötött haszonbérbe beszámít.

b) A haszonbérlő köteles a haszonbérletbe vett ingatlanokon az okszerűség követelményei szerint gazdálkodni, a trágyát a gazdaságban felhasználni, a termőerőt kiuzsorázó gazdálkodástól tartózkodni, a haszonbérleti jogviszony megszűnésekor az ingatlanon termett szalmát és réti takarmányt visszahagyni. A szalma és réti takarmány fejében megtérítés csak annyiban jár, amennyiben a szalma és a réti takarmány a haszonbérlő által átvett mennyiséget meghaladja.

C) A haszonbérlő köteles az átvett épületeket és építményeket legalább az átvétel idejében fennállott állapotnak megfelelő állapotban fenntartani, a szokásos kisebb karbantartási munkálatokat saját költségén elvégezni és ha valamely vagyontárgyat elhasznált, legkésőbb a haszonbérleti jogviszony megszünésekor pótolni.

d) A haszonbérlő köteles a bérbevett ingatlan megművelésével kapcsolatban alkalmazott gazdasági cselédeket és munkásokat szolgálatába átvenni. Ezeknek csak a gazdasági felügyelőség hozzájárulásával mondható fel, de ilyen esetben a bérlő a felügyelőség felhívására köteles az elbocsátott cseléd helyett másikat foglalkoztatni.

e) A haszonbérleti szerződést a haszonbérlő köteles illetékezés végett bemutatni és a szerződési illetéket is viselni. Az Országos Földbirtokrendező Alap állagához tartozó tartalékföldek hasznosítása tekintetében kötött haszonbérleti szerződések az 1945: VI. tc. 52. §-a alapján illetékmentesek.

14. § Az ingatlannak a haszonbérlő részére átadásakor, illetőleg a szerződés megszüntetése esetén visszavételekor az épületekről és építményekről, valamint az esetleg átadott, illetőleg átvett élő és holt felszerelésről és egyéb ingóságokról részletes leltárt kell készíteni.

15. § (1) A haszonbérlő a gazdálkodás okszerűsége, illetőleg a haszonbérleti szerződés feltételeinek betartása tekintetében a gazdasági felügyelőség - mint szakfelügyeleti szerv - ellenőrzése alatt áll.

(2) A gazdasági felügyelőség az előbbi bekezdésben említett ellenőrzés gyakorlásával a 1. § (2) bekezdésében megjelölt helyi szerveket is megbízhatja,

16. § (1) Ha a haszonbérlő a szerződéses kötelezettségének, vagy általában az okszerű gazdálkodás követelményeinek nem tesz eleget, a gazdasági felügyelőség a haszonbérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felbonthatja és az ingatlannak más személy részére való haszonbérbeadása iránt intézkedik.

(2) Ha a gazdasági felügyelőség a haszonbérleti jogviszonyt az előbbi bekezdés alapján azonnali hatállyal felbontotta, egyidejűleg köteles megállapítani és a bérlővel közölni az eddigi jogviszonyból kifolyóan fennálló kötelezettségét.

17. § (1) A parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlannak hasznosítása tekintetében a gazdasági felügyelőség által létesített haszonbérleti szerződésben kikötött haszonbért a gazdasági felügyelőséghez, vagy az általa megjelölt hatósági személy kezéhez kell megfizetni. Az esetleges terményhaszonbér beszállításának kötelezettsége a bérlőt terheli.

(2) A haszonbérből a gazdasági év közben befolyó összegeket a gazdasági felügyelőség székhelyén működő hitelszövetkezetnél nyitandó külön folyószámlára kamatozó elhelyezés céljából azonnal he kell fizetni. Az ilyen folyószámláról csak a gazdasági felügyelőség vezetője utalványozhat.

(3) A gazdasági felügyelőség köteles a jelen rendelet alapján kötött haszonbérleti szerződés szerint esedékes haszonbérnek a kikötött időben - legkésőbben azonban a bérleti szerződés leteltekor - való megfizetéséi szorgalmazni.

(4) Ha a haszonbérlő a szerződésben megállapított határidőben a haszonbérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a gazdasági felügyelőség az 1881: LX. tc. 72. §-a alapján a haszonbérbeadói megillető törvényes zálogjogot gyakorolhatja, vagy pedig az ugyane törvény 225. §-a értelmében biztosítási végrehajtás elrendelését kérheti.

18. § (1) A gazdasági felügyelőség a haszonbérből elsősorban a bérelt ingatlant terhelő, valamint a haszonbérlettel kapcsolatos személyi természetű köztartozásokat, továbbá a hatósági hasznosítás tartama alatt folytatott gazdálkodással kapcsolatban felmerült munkabér és egyéb (szántási hitel, üzemanyaghitel, stb. címén az államkincstár vagy harmadik személyekkel szemben fennálló) magánjogi tartozásokat, végül a haszonbérbeadással és ellenőrzéssel felmerülő készkiadások fedezése címén a kikötött haszonbérösszeg 15%-át (ellenőrzési díjátalányt) levonásba hozza, míg az e levonások után fennmaradó haszonbérösszegei elismervény ellenében az ingatlan igazolt tulajdonosának (birtokosának), vagy megfelelően igazolt és pénzfelvételre is jogosított meghatalmazottjának adja ki.

(2) A haszonbérmaradvány kiadásakor a tulajdonosnak (birtokosnak) - kívánságára - a haszonbérről részletes elszámolást kell adni.

(3) A gazdasági felügyelőség az (1) bekezdés értelmében levont ellenőrzési díjátalányt a 161.281. számú "FM Központi igazgatás letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára köteles befizetni. Az ekként befolyt összegek mikénti felhasználásáról külön történik rendelkezés.

II. Országos Termelési Miniszteri Biztos

19. § (1) Az ország egész területén parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása tekintetében szükséges hatósági intézkedéseknek egységes irányelvek szerinti végrehajtását az Országos Termelési Miniszteri Biztos irányítja és ellenőrzi.

(2) Az Országos Termelési Miniszteri Biztos ellenőrzi és irányítja a 22.500/1945. F M. rendelettel létrehívott községi (városi) termelési bizottságok, továbbá a vármegyei termelési miniszteri biztosok, illetőleg az ugyane jogkörrel felruházott vármegyei gazdasági felügyelőségek, valamint a kerületi termelési miniszteri biztosok tevékenységét is.

(3) Az Országos Termelési Miniszteri Biztos az (1) bekezdésben szabályozott hatáskörében a vármegyei gazdasági felügyelőségeket, valamint a 4. § (2) bekezdésében említett egyéb hatósági szerveket a jelen rendelet végrehajtása során szükséges tennivalók tekintetében a helyi, vagy az országos viszonyok figyelembevételével részletes utasításokkal láthatja el, működésüket közvetlenül vagy alárendelt szervei utján ellenőrzi és egyben gondoskodik a parlagon hagyott, illetőleg elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanok okszerű megműveléséhez szükséges gazdasági előfeltételek biztosításáról.

(4) Az Országos Termelési Miniszteri Biztos olt, ahol a parlagon hagyott és elhanyagolt ingatlanok összefüggő nagyobb kiterjedése folytán ez célszerűbb, az említett ingatlanoknak a jelen rendelet értelmében történő hatósági hasznosításáról a földmivelésügyi miniszter külön megbizása folytán közvetlenül gondoskodhat. Ilyen esetben az Országos Termelési Miniszteri Biztos minden tekintetben a gazdasági felügyelőségnek a jelen rendelettel megállapított hatáskörében jár le.

(5) Az Országos Termelési Miniszteri Biztosnak az előbbi bekezdés értelmében a parlagon hagyott és elhanyagolt egyes mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása tekintetében közvetlenül tett intézkedése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt a földmivelésügyi miniszterhez van panasznak helye. A panasznak azonban az intézkedés foganatosítására halasztóhatálya nincs.

20. § Az Országos Termelési Miniszteri Biztos irányitó és ellenőrző feladatkörének az ország egyes területrészein való ellátásában a Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok közreműködnek. A Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok a működési területükön parlagon hagyott és elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanoknak a jelen rendelet szerint történő hatósági hasznosítása tekintetében közvetlenül nem intézkedhetnek, csupán az Országos Termelési Miniszteri Biztos irányitó és ellenőrző feladatkörének gyakorlásában fejthetnek ki - a megbízás keretein belül - tevékenységet.

21. § A Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok, továbbá a gazdasági felügyelőségek, valamint a járási gazdasági felügyelők, a községi (városi) gazdasági elöljárók és termelési bizottságok az Országos Termelési Miniszteri Biztosnak a jelen rendelet végrehajtása tekintetében kiadott utasításait haladéktalanul teljesíteni, az egyéb közigazgatási hatóságok és szervek, továbbá a földmivelésügyi igazgatás szakszervei az Országos Termelési Miniszteri Biztost tevékenységében minden törvényes eszközzel támogatni kötelesek.

22. § (1) Az Országos Termelési Miniszteri Biztos a földmivelésügyi miniszter közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Ezért a parlagon hagyott és elhanyagolt ingatlanok hatósági hasznosításának és általában a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítása szempontjából jelentős minden mozzanatról, valamint az idevonatkozóan tett intézkedések eredményeiről a földmivelésügyi minisztert állandóan tájékoztatja.

(2) A Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok a földmivelésügyi miniszter főfelügyelete és az Országos Termelési Miniszteri Biztos közvetlen felügyelete alatt állanak.

(3) Az Országos Termelési Miniszteri Biztos, valamint a Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok megbízatásuk tartama alatt büntetőjogi szempontból közhivatalnokoknak (1940: XVIII. tc. 3. §-a) tekintendők.

23. § (1) Az Országos, valamint a Kerületi Termelési Miniszteri Biztosok működésükért a földmivelésügyi miniszter által megállapított tiszteletdíjban részesülnek.

(2) Az előbbi bekezdésben említett termelési miniszteri biztosok működésével kapcsolatban felmerülő személyi és dologi szükségletekről a földmivelésügyi minisztérium költségvetésében történik gondoskodás.

III. Vegyes rendelkezések

24. § (1) A községi (városi) termelési bizottságok legkésőbb az 1947. évi április hó l5. napjáig kötelesek az illetékes gazdasági felügyelőséghez jelentést tenni azokról az ingatlanokról, amelyeknek haszonbérbeadás utján hasznosítása tekintetében a jelen rendelet hatálybalépése előtt a 22500/1945. FM rendelet 2. § (4) bekezdése 7. pontja, illetőleg a 40000/1945. FM rendelet 10. §-a értelmében intézkedtek. A jelentésben pontosan meg kell jelölni a haszonbérbeadott ingatlan: helyrajzi számát és területét, a tulajdonos, valamint haszonbérlő nevét, pontos lakcímét és mellékelni kell a haszonbérleti szerződés egy-egy példányát.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésétől a gazdasági felügyelőség ellenőrző jogköre az előbbi bekezdésben említett haszonbérletekre is kiterjed.

25. § A jelen rendelet hatálybalépésétől a községi (városi) termelési bizottságok az e rendelet hatálybalépése előtt általuk létesített haszonbérletek tekintetében csak a gazdasági felügyelőség által reájuk bizott egyes feladatokat látják el.

26. § A községi (városi) termelési bizottságok által a parlagon hagyott és elhanyagolt ingatlanok hatósági hasznosítása tekintetében a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített haszonbérleti szerződések csak az 1946-1947. gazdasági év végéig terjednek, amikoris azok minden külön felmondás nélkül megszűnnek.

27. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és e nappal a 22500/1945. FM rendelet 2. %-a (4) bekezdésének 7. pontjában, továbbá az egyes őszi mezőgazdasági munkák biztosítása tárgyában 40000/1945. FM szám alatt kiadott rendelet (Magyar Közlöny 238. szám) 10. §-ában. valamint a 60470/1947. I/A.-1. ü. o. körrendeletben foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

Budapest, 1947. évi március hó 24-én.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

földmivelésügyi miniszter