6850/1947. (VI. 1.) ME rendelet
egyes pénzintézetek ellenőrzése tárgyában
A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: VIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A pénzügyminiszter a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon belül a minisztertanács hozzájárulásával a Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetekhez további intézkedésig, de legfeljebb az 1947. évi december hó 31-éig terjedő hatállyal egy-egy miniszteri biztost, szükség esetén miniszteri biztos helyettest, illetőleg helyetteseket (az alábbiakban miniszteri biztos) rendel ki.
(2) Nem kell miniszteri biztost kirendelni az olyan pénzintézethez, amelynél jogszabály vagy a pénzintézet alapszabályai értelmében kormánybiztos működik.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá cső pénzintézetnél a kormánybiztost a jogszabályban, illetőleg alapszabályban meghatározott jogokon és kötelességeken felül a jelen rendelet alapján kiküldött miniszteri biztos jogköre is megilleti.
(4) Nem nevezhető ki miniszteri biztossá a pénzintézethez az a személy, aki a pénzintézettől vagy a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalattól a jelen rendelet hatálybalépését megelőző három év alatt bármilyen cimen bárminemű juttatásban részesült vagy szolgálati jogviszonyban állt.
(5) A miniszteri biztos büntetőjogi védelme és felelőssége tekintetében a közhivatalnokra nézve fennálló törvényes rendelkezések irányadók.
2. § (1) A miniszteri biztos ellenőrzi azt, hogy a pénzintézet közérdekű feladatát folyamatosan ellássa, vagyonállagát épségben megtartsa.
(2) A miniszteri biztos a pénzintézet összes könyveit, iratait és levelezését megtekintheti; az általa kivánt felvilágosításokat a pénzintézet megadni tartozik. A miniszteri biztos résztvesz a pénzintézet közgyűlésén, igazgatósági, végrehajtóbizottsági ás ügyvezetőségi ülésein; jelen lehet továbbá a pénzintézet bármely más szervének ülésén is. A miniszteri biztost evégett az ülésekre kellő időben meg kell hivni.
(3) Jogosult a miniszteri biztos a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó vállalatok ügyvitele tekintetében a pénzintézetet megillető keretek között az ellenőrzést gyakorolni.
(4) Érdekeltséghez tartozónak az olyan vállalatot kell tekinteni, amelynek részvényeiből, üzletrészeiből, illetőleg törzstőkéjéből legalább 20% áll a pénzintézet saját tulajdonában.
3. § A pénzintézetet a 2. § (2) bekezdésében foglaltak alapján terhelő felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelesség a pénzintézetet megillető keretek között [2. § (3) bekezdés] a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is kiterjed.
4. § (1) A miniszteri biztos a jelen rendelettel reá ruházott feladatkör ellátása céljából felhívhatja a Pénzintézeti Központot, hogy a pénzintézetnél tartson felülvizsgálatot; a Pénzintézeti Központtól szakértők kirendelését is kérheti. A Pénzintézeti Központ e felhivásoknak köteles eleget tenni.
(2) Szükség esetén a miniszteri biztos a pénzügyminiszter hozzájárulásával mái szakértőket is igénybe vehet.
5. § (1) A Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek a forint mérlegről szóló 1790/1947. ME rendelet rendelkezéseinek épségben tartásával az ugyanott előirt mérleget az 1947. évi május hó 31-i állapotnak megfelelően is kötelesek készíteni.
(2) Külön kimutatást kell készíteni a jelen rendelet hatálybalépése napján érvényben lévő a 6. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alá eső, továbbá a miniszteri biztos által meghatározott minden üzleti megállapodásról.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelesség kiterjed a jelen rendelet hatálya alá eső pénzintézetek érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is.
(4) Az (1) és (2) bekezdésekben említett mérleget és kimutatást a miniszteri biztos 1947. évi június hó 30. napjáig tartozik elkészíttetni és a pénzügyminiszternek előterjeszteni.
6. § (1) A miniszteri biztos a pénzintézet igazgatóságánál a pénzintézet nevében létesíteni szándékolt bármely ügylet ellen - ha az ügylet a pénzintézet közérdekű feladatainak folyamatos ellátását, illetőleg vagyonállagának épségben tartását veszélyezteti - óvást emelhet. Az óvásnak halasztó hatálya van; óvás esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal fordulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt. Azon az alapon, hogy a miniszteri biztos óvási jogával élt, kártérítési követelésnek sem a miniszteri biztos, sem az államkincstár ellen nincs helye és a pénzintézet ügyfelei a pénzintézettel szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak.
(2) A miniszteri biztos előzetes hozzájárulását kell kikérni:
a) állandó befektetés jellegével biró vagyontárgyak (ingatlan, értékpapir, berendezés stb.) megszerzése, elidegenitése, megterhelése vagy bérbeadása esetén;
b) a 100.000 forintot meghaladó hitelnyujtás, valamint értékhatárra tekintet nélkül minden a szokásos üzletvitel kereteit meghaladd ügylet esetén;
c) alkalmazottak előléptetése, valamint szolgálati szerződések és nyugdijmegállapodások megváltoztatása esetén;
d) az alaptőke megváltoztatásához, az alapszabályok módosításához;
e) uj érdekeltségek vállalásához vagy fennálló érdekeltségeken való változtatáshoz.
(3) Az előzetes hozzájárulás megtagadása esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal fordulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt.
7. § (1) A miniszteri biztos a jelen rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c), d) és e) pontjaiban meghatározott jogokat - amennyiben ezek a pénzintézetet is megilletik - a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső érdekeltségi vállalat tekintetében is gyakorolja.
(2) A hozzájárulás megtagadása esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak azzal az eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy a pénzügyminiszter a vitás kérdésben a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben dönt.
8. § (1) A miniszteri biztost a működése során tudomására jutó adatok tekintetében a közhivatalnokokra megállapított titoktartási kötelesség terheli.
(2) A titoktartási kötelesség a miniszteri biztos által a pénzügyminiszter hozzájárulásával igénybevett szakértőkre is kiterjed.
9. § (1) A miniszteri biztos ilyen minőségben történt kiküldése, illetőleg működése által a pénzintézettel szolgálati jogviszonyba nem kerül.
(2) A miniszteri biztos működésének részletes szabályait - ideértve a miniszteri biztos szolgálati szabályzatát - a pénzügyminiszter állapítja meg.
10. § (1) A miniszteri biztos működésével felmerülő költségeket az a pénzintézet köteles az államkincstárnak megtéríteni, amelyhez a miniszteri biztos kiküldetett; a költségek mértékére a 9. § (2) bekezdésében említett szolgálati szabályzat az irányadó.
(2) A miniszteri biztos a pénzintézettől, illetőleg a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalattól sem közvetlenül, sem közvetve díjazást, költségmegtéritést, vagy bármilyen más cimen történő egyéb juttatást nem fogadhat el; jogügyletet az emlitettekkel nem köthet.
(3) A miniszteri biztosra az előző (2) bekezdésben előirt tilalom megbízásának megszűnésétől számított 3 éveig tart. E rendelkezés alól a pénzügyminiszter felmentést adhat.
11. § A Pénzintézeti Központnak a jelen rendelet 4. §-ában foglaltak alapján felmerülő költségeit, úgyszintén a miniszteri biztos által igénybe vett szakértők díjazását a Pénzintézeti Központ javaslatára a pénzügyminiszter állapítja meg. E költségeket az a pénzintézet köteles a Pénzintézeti Központnak megtéríteni, amelynél a Pénzintézeti Központ felülvizsgálatot tartott, illetőleg amelynél a szakértők igénybevételére sor került.
12. § (1) Ha a pénzintézet:
a) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelességének nem tesz eleget; vagy
b) a jelen rendelet alapján foganatosított felülvizsgálatot megakadályozza; vagy
c) a 6. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulása nélkül köt ügyletet.
A pénzügyminiszter a pénzintézet mulasztó, illetőleg a felülvizsgálatot megakadályozó igazgatósági tagjának, vezérigazgatójának, ügyvezető igazgatójának vagy más alkalmazottjának további működése ellen az érdekelt személy és a pénzintézet ügyvezetőségének meghallgatása után kifogást emelhet.
(2) Kifogás esetén a kifogásolt személy igazgatósági tagsági, vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói vagy egyéb felelős vezetői hatáskörét haladéktalanul meg kell szüntetni, illetőleg a kifogásolt személyt a törvényes felmondási idő alatt el kell bocsátani.
(3) Ha igazgatósági tag, illetőleg más cégjegyzési jogosultsággal biró személy esik kifogás alá, a pénzügyminiszter a kifogásemelésről a cégbiróságot is értesiti; a cégbíróság az igazgatósági tagság, illetőleg a cégjegyzési jogosultság megszűnését a cégjegyzékben bejegyezni köteles.
13. § (1) A 12. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a pénzintézet érdekkörébe tartozó a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalat olyan igazgatósági tagjára, vezérigazgatójára, ügyvezető igazgatójára vagy más alkalmazottjára is, akinek intézkedése vagy mulasztása folytán a vállalat:
a) a 3. §-ban meghatározott felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelességének nem tesz eleget, vagy
b) a 7. §-ban foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását elmulasztja kikérni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyminiszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben intézkedik.
14. § (1) Ha a pénzintézet
a) a miniszteri biztost a jelen rendelettel reáruházott feladatkör ellátásában szándékosan akadályozza, vagy
b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelességének ismételten nem tesz eleget, vagy
c) a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását (6. § (2) bekezdés) ismételten elmulasztja kikérni, vagy
d) az 5. § (1) és (2) bekezdésében előirt kötelességének teljesítését megtagadja,
e) ha a miniszteri biztos megállapítása szerint a pénzintézet üzlet- és ügyvitele a 2. § (1) bekezdésében megjelölt érdekek szempontjából nem megfelelő a miniszteri biztos a tényállás részletes ismertetése mellett a pénzügyminiszternek jelentést tesz. A pénzügyminiszter a miniszteri biztos jelentését a Pénzintézeti Központ és a pénzintézet meghallgatása után a minisztertanács tudomására hozza.
(2) Ilyen esetben, ha ez a 2. § (1) bekezdésében megjelölt közérdek megóvása céljából szükséges, a pénzügyminiszter a minisztertanács jóváhagyásával a pénzintézethez vállalatvezetőt rendel ki.
15. § (1) A 14. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a pénzintézet érdekkörébe tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is, ha a vállalat
a) a miniszteri biztost a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkör ellátásában szándékosan akadályozza, vagy
b) a 3. §-ban meghatározott felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelességének ismétellen nem tesz eleget, vagy
c) az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelesség teljesítését megtagadja.
d) a 7. §-ban foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását ismételten elmulasztja kikérni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyminiszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben intézkedik.
16. § (1) A Magyarországon lakó természetes személyek és a Magyarországon székhellyel biró jogi személyek és cégek, ez utóbbiak akkor is, ha a jogi személyiségük nincs, legkésőbb az 1947. évi június hó 15. napjáig kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésekor tulajdonukban, vagy birtokukban lévő, illetőleg bármilyen címen rendelkezésük (kezelésük) alatt álló és a Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek által kibocsátott részvényeket a Pénzintézeti Központnál bejelenteni.
(2) A bejelentést irásban kell megtenni, annak tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását és pontos lakcímét;
b) a tulajdonban vagy birtokában lévő, illetőleg bármilyen cimen rendelkezése (kezelése) alatt álló részvények darabszámát, sorszámát, egyéb betü- vagy számmegjelölését, valamint a részvények pengőre szóló névértékét;
c) annak megjelölését, hogy a részvényeket milyen minőségben (tulajdonos, letéteményes, zálogbirtokos, stb.) jelenti be;
d) azt, hogy a részvények a bejelentés időpontjában hol találhatók (pld. letétben, zálogban, stb.).
(3) A bejelentési kötelesség a külföldi cégeknek Magyarország területén lévő telepeit (fiókjait, képviseleteit) is terheli.
17. § (1) A külföldön lakó természetes személyek és külföldön székhellyel bíró jogi személyek és cégek - ez utóbbiak akkor is, ha jogi személyiségük nincsen -, legkésőbb az 1947. évi szeptember hó 1. napjáig kötelesek a 16. §-ban meghatározott bejelentést megtenni.
(2) A 4500/1931. ME rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok hatálya alatt kivitt részvényekre vonatkozó bejelentésben a Magyar Nemzeti Bank engedélyszámát is közölni kell.
Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést bármely magyar külképviseleti hatóságnál is meg lehet tenni.
18. § A Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek kötelesek az általuk kibocsátott részvények tekintetében rendelkezésükre álló összes adatokat (tulajdonjog, őrzési hely. stb.) a jelen rendelet 15. és 16. §-aiban foglalt rendelkezésektől függetlenül a Pénzintézeti Központnak az 1947. évi június hó 15. napjáig bejelenteni.
19. § A 16., 17. és 18. §-ok alapján eszközölt bejelentéseket a Pénzintézeti Központ köteles bizalmasan kezelni.
20 §
A bejelentést az olyan részvény tekintetében is meg kell tenni, melynek megsemmisítése tárgyában a bírósághoz keresetet nyujtottak be.
21. § (1) A jelen rendelet alapján bejelentési kötelesség alá eső részvények elidegenítéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.
(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egy személy tulajdonában álló és a kibocsátó részvénytársaság alaptőkéjének 2%-át el nem érő (700/1942. ME rendelet hatálya alá nem eső) részvények forgalmának felszabadítása tárgyában a minisztertanács hozzájárulásával - rendeletileg intézkedhessen.
(3) A jelen rendelet alapján bejelentési kötelesség alá eső részvények tulajdonjogában öröklés következtében előálló változást a pénzügyminiszter további rendelkezéséig a változást követő 90 napon belül a Pénzintézeti Központnak be kell jelenteni.
(4) Nem kell a bejelentést megtenni az olyan részvények tekintetében, amelyeknek forgalmát a pénzügyminiszter felszabadítja [(2) bekezdés].
22. § Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a 16., 17., 18. és 21. §-okban megszabott bejelentési kötelességnek nem tesz eleget, valamint aki részvényt a 21. § rendelkezése ellenére engedély nélkül elidegenít.
23. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1947. évi május hó 29-én.
Rákosi Mátyás s. k.,
miniszterelnökhelyettes