6850/1947. (VI. 1.) ME rendelet

egyes pénzintézetek ellenőrzése tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: VIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A pénzügyminiszter a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon belül a minisztertanács hozzájárulásával a Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetekhez további intézkedésig, de legfeljebb az 1947. évi december hó 31-éig terjedő hatállyal egy-egy miniszteri biztost, szükség esetén miniszteri biztos helyettest, illetőleg helyetteseket (az alábbiakban miniszteri biztos) rendel ki.

(2) Nem kell miniszteri biztost kirendelni az olyan pénzintézethez, amelynél jogszabály vagy a pénzintézet alapszabályai értelmében kormánybiztos működik.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá cső pénzintézetnél a kormánybiztost a jogszabályban, illetőleg alapszabályban meghatározott jogokon és kötelességeken felül a jelen rendelet alapján kiküldött miniszteri biztos jogköre is megilleti.

(4) Nem nevezhető ki miniszteri biztossá a pénzintézethez az a személy, aki a pénzintézettől vagy a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalattól a jelen rendelet hatálybalépését megelőző három év alatt bármilyen cimen bárminemű juttatásban részesült vagy szolgálati jogviszonyban állt.

(5) A miniszteri biztos büntetőjogi védelme és felelőssége tekintetében a közhivatalnokra nézve fennálló törvényes rendelkezések irányadók.

2. § (1) A miniszteri biztos ellenőrzi azt, hogy a pénzintézet közérdekű feladatát folyamatosan ellássa, vagyonállagát épségben megtartsa.

(2) A miniszteri biztos a pénzintézet összes könyveit, iratait és levelezését megtekintheti; az általa kivánt felvilágosításokat a pénzintézet megadni tartozik. A miniszteri biztos résztvesz a pénzintézet közgyűlésén, igazgatósági, végrehajtóbizottsági ás ügyvezetőségi ülésein; jelen lehet továbbá a pénzintézet bármely más szervének ülésén is. A miniszteri biztost evégett az ülésekre kellő időben meg kell hivni.

(3) Jogosult a miniszteri biztos a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó vállalatok ügyvitele tekintetében a pénzintézetet megillető keretek között az ellenőrzést gyakorolni.

(4) Érdekeltséghez tartozónak az olyan vállalatot kell tekinteni, amelynek részvényeiből, üzletrészeiből, illetőleg törzstőkéjéből legalább 20% áll a pénzintézet saját tulajdonában.

3. § A pénzintézetet a 2. § (2) bekezdésében foglaltak alapján terhelő felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelesség a pénzintézetet megillető keretek között [2. § (3) bekezdés] a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is kiterjed.

4. § (1) A miniszteri biztos a jelen rendelettel reá ruházott feladatkör ellátása céljából felhívhatja a Pénzintézeti Központot, hogy a pénzintézetnél tartson felülvizsgálatot; a Pénzintézeti Központtól szakértők kirendelését is kérheti. A Pénzintézeti Központ e felhivásoknak köteles eleget tenni.

(2) Szükség esetén a miniszteri biztos a pénzügyminiszter hozzájárulásával mái szakértőket is igénybe vehet.

5. § (1) A Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek a forint mérlegről szóló 1790/1947. ME rendelet rendelkezéseinek épségben tartásával az ugyanott előirt mérleget az 1947. évi május hó 31-i állapotnak megfelelően is kötelesek készíteni.

(2) Külön kimutatást kell készíteni a jelen rendelet hatálybalépése napján érvényben lévő a 6. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alá eső, továbbá a miniszteri biztos által meghatározott minden üzleti megállapodásról.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelesség kiterjed a jelen rendelet hatálya alá eső pénzintézetek érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben említett mérleget és kimutatást a miniszteri biztos 1947. évi június hó 30. napjáig tartozik elkészíttetni és a pénzügyminiszternek előterjeszteni.

6. § (1) A miniszteri biztos a pénzintézet igazgatóságánál a pénzintézet nevében létesíteni szándékolt bármely ügylet ellen - ha az ügylet a pénzintézet közérdekű feladatainak folyamatos ellátását, illetőleg vagyonállagának épségben tartását veszélyezteti - óvást emelhet. Az óvásnak halasztó hatálya van; óvás esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal fordulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt. Azon az alapon, hogy a miniszteri biztos óvási jogával élt, kártérítési követelésnek sem a miniszteri biztos, sem az államkincstár ellen nincs helye és a pénzintézet ügyfelei a pénzintézettel szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak.

(2) A miniszteri biztos előzetes hozzájárulását kell kikérni:

a) állandó befektetés jellegével biró vagyontárgyak (ingatlan, értékpapir, berendezés stb.) megszerzése, elidegenitése, megterhelése vagy bérbeadása esetén;

b) a 100.000 forintot meghaladó hitelnyujtás, valamint értékhatárra tekintet nélkül minden a szokásos üzletvitel kereteit meghaladd ügylet esetén;

c) alkalmazottak előléptetése, valamint szolgálati szerződések és nyugdijmegállapodások megváltoztatása esetén;

d) az alaptőke megváltoztatásához, az alapszabályok módosításához;

e) uj érdekeltségek vállalásához vagy fennálló érdekeltségeken való változtatáshoz.

(3) Az előzetes hozzájárulás megtagadása esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal fordulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt.

7. § (1) A miniszteri biztos a jelen rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c), d) és e) pontjaiban meghatározott jogokat - amennyiben ezek a pénzintézetet is megilletik - a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső érdekeltségi vállalat tekintetében is gyakorolja.

(2) A hozzájárulás megtagadása esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak azzal az eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy a pénzügyminiszter a vitás kérdésben a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben dönt.

8. § (1) A miniszteri biztost a működése során tudomására jutó adatok tekintetében a közhivatalnokokra megállapított titoktartási kötelesség terheli.

(2) A titoktartási kötelesség a miniszteri biztos által a pénzügyminiszter hozzájárulásával igénybevett szakértőkre is kiterjed.

9. § (1) A miniszteri biztos ilyen minőségben történt kiküldése, illetőleg működése által a pénzintézettel szolgálati jogviszonyba nem kerül.

(2) A miniszteri biztos működésének részletes szabályait - ideértve a miniszteri biztos szolgálati szabályzatát - a pénzügyminiszter állapítja meg.

10. § (1) A miniszteri biztos működésével felmerülő költségeket az a pénzintézet köteles az államkincstárnak megtéríteni, amelyhez a miniszteri biztos kiküldetett; a költségek mértékére a 9. § (2) bekezdésében említett szolgálati szabályzat az irányadó.

(2) A miniszteri biztos a pénzintézettől, illetőleg a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalattól sem közvetlenül, sem közvetve díjazást, költségmegtéritést, vagy bármilyen más cimen történő egyéb juttatást nem fogadhat el; jogügyletet az emlitettekkel nem köthet.

(3) A miniszteri biztosra az előző (2) bekezdésben előirt tilalom megbízásának megszűnésétől számított 3 éveig tart. E rendelkezés alól a pénzügyminiszter felmentést adhat.

11. § A Pénzintézeti Központnak a jelen rendelet 4. §-ában foglaltak alapján felmerülő költségeit, úgyszintén a miniszteri biztos által igénybe vett szakértők díjazását a Pénzintézeti Központ javaslatára a pénzügyminiszter állapítja meg. E költségeket az a pénzintézet köteles a Pénzintézeti Központnak megtéríteni, amelynél a Pénzintézeti Központ felülvizsgálatot tartott, illetőleg amelynél a szakértők igénybevételére sor került.

12. § (1) Ha a pénzintézet:

a) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelességének nem tesz eleget; vagy

b) a jelen rendelet alapján foganatosított felülvizsgálatot megakadályozza; vagy

c) a 6. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulása nélkül köt ügyletet.

A pénzügyminiszter a pénzintézet mulasztó, illetőleg a felülvizsgálatot megakadályozó igazgatósági tagjának, vezérigazgatójának, ügyvezető igazgatójának vagy más alkalmazottjának további működése ellen az érdekelt személy és a pénzintézet ügyvezetőségének meghallgatása után kifogást emelhet.

(2) Kifogás esetén a kifogásolt személy igazgatósági tagsági, vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói vagy egyéb felelős vezetői hatáskörét haladéktalanul meg kell szüntetni, illetőleg a kifogásolt személyt a törvényes felmondási idő alatt el kell bocsátani.

(3) Ha igazgatósági tag, illetőleg más cégjegyzési jogosultsággal biró személy esik kifogás alá, a pénzügyminiszter a kifogásemelésről a cégbiróságot is értesiti; a cégbíróság az igazgatósági tagság, illetőleg a cégjegyzési jogosultság megszűnését a cégjegyzékben bejegyezni köteles.

13. § (1) A 12. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a pénzintézet érdekkörébe tartozó a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalat olyan igazgatósági tagjára, vezérigazgatójára, ügyvezető igazgatójára vagy más alkalmazottjára is, akinek intézkedése vagy mulasztása folytán a vállalat:

a) a 3. §-ban meghatározott felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelességének nem tesz eleget, vagy

b) a 7. §-ban foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását elmulasztja kikérni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyminiszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben intézkedik.

14. § (1) Ha a pénzintézet

a) a miniszteri biztost a jelen rendelettel reáruházott feladatkör ellátásában szándékosan akadályozza, vagy

b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelességének ismételten nem tesz eleget, vagy

c) a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását (6. § (2) bekezdés) ismételten elmulasztja kikérni, vagy

d) az 5. § (1) és (2) bekezdésében előirt kötelességének teljesítését megtagadja,

e) ha a miniszteri biztos megállapítása szerint a pénzintézet üzlet- és ügyvitele a 2. § (1) bekezdésében megjelölt érdekek szempontjából nem megfelelő a miniszteri biztos a tényállás részletes ismertetése mellett a pénzügyminiszternek jelentést tesz. A pénzügyminiszter a miniszteri biztos jelentését a Pénzintézeti Központ és a pénzintézet meghallgatása után a minisztertanács tudomására hozza.

(2) Ilyen esetben, ha ez a 2. § (1) bekezdésében megjelölt közérdek megóvása céljából szükséges, a pénzügyminiszter a minisztertanács jóváhagyásával a pénzintézethez vállalatvezetőt rendel ki.

15. § (1) A 14. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a pénzintézet érdekkörébe tartozó és a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső vállalatra is, ha a vállalat

a) a miniszteri biztost a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkör ellátásában szándékosan akadályozza, vagy

b) a 3. §-ban meghatározott felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelességének ismétellen nem tesz eleget, vagy

c) az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelesség teljesítését megtagadja.

d) a 7. §-ban foglaltak ellenére a miniszteri biztos előzetes hozzájárulását ismételten elmulasztja kikérni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyminiszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben intézkedik.

16. § (1) A Magyarországon lakó természetes személyek és a Magyarországon székhellyel biró jogi személyek és cégek, ez utóbbiak akkor is, ha a jogi személyiségük nincs, legkésőbb az 1947. évi június hó 15. napjáig kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésekor tulajdonukban, vagy birtokukban lévő, illetőleg bármilyen címen rendelkezésük (kezelésük) alatt álló és a Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek által kibocsátott részvényeket a Pénzintézeti Központnál bejelenteni.

(2) A bejelentést irásban kell megtenni, annak tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását és pontos lakcímét;

b) a tulajdonban vagy birtokában lévő, illetőleg bármilyen cimen rendelkezése (kezelése) alatt álló részvények darabszámát, sorszámát, egyéb betü- vagy számmegjelölését, valamint a részvények pengőre szóló névértékét;

c) annak megjelölését, hogy a részvényeket milyen minőségben (tulajdonos, letéteményes, zálogbirtokos, stb.) jelenti be;

d) azt, hogy a részvények a bejelentés időpontjában hol találhatók (pld. letétben, zálogban, stb.).

(3) A bejelentési kötelesség a külföldi cégeknek Magyarország területén lévő telepeit (fiókjait, képviseleteit) is terheli.

17. § (1) A külföldön lakó természetes személyek és külföldön székhellyel bíró jogi személyek és cégek - ez utóbbiak akkor is, ha jogi személyiségük nincsen -, legkésőbb az 1947. évi szeptember hó 1. napjáig kötelesek a 16. §-ban meghatározott bejelentést megtenni.

(2) A 4500/1931. ME rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok hatálya alatt kivitt részvényekre vonatkozó bejelentésben a Magyar Nemzeti Bank engedélyszámát is közölni kell.

Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést bármely magyar külképviseleti hatóságnál is meg lehet tenni.

18. § A Pénzintézeti Központ I. kuriájába tartozó pénzintézetek kötelesek az általuk kibocsátott részvények tekintetében rendelkezésükre álló összes adatokat (tulajdonjog, őrzési hely. stb.) a jelen rendelet 15. és 16. §-aiban foglalt rendelkezésektől függetlenül a Pénzintézeti Központnak az 1947. évi június hó 15. napjáig bejelenteni.

19. § A 16., 17. és 18. §-ok alapján eszközölt bejelentéseket a Pénzintézeti Központ köteles bizalmasan kezelni.

20 §

A bejelentést az olyan részvény tekintetében is meg kell tenni, melynek megsemmisítése tárgyában a bírósághoz keresetet nyujtottak be.

21. § (1) A jelen rendelet alapján bejelentési kötelesség alá eső részvények elidegenítéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egy személy tulajdonában álló és a kibocsátó részvénytársaság alaptőkéjének 2%-át el nem érő (700/1942. ME rendelet hatálya alá nem eső) részvények forgalmának felszabadítása tárgyában a minisztertanács hozzájárulásával - rendeletileg intézkedhessen.

(3) A jelen rendelet alapján bejelentési kötelesség alá eső részvények tulajdonjogában öröklés következtében előálló változást a pénzügyminiszter további rendelkezéséig a változást követő 90 napon belül a Pénzintézeti Központnak be kell jelenteni.

(4) Nem kell a bejelentést megtenni az olyan részvények tekintetében, amelyeknek forgalmát a pénzügyminiszter felszabadítja [(2) bekezdés].

22. § Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a 16., 17., 18. és 21. §-okban megszabott bejelentési kötelességnek nem tesz eleget, valamint aki részvényt a 21. § rendelkezése ellenére engedély nélkül elidegenít.

23. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1947. évi május hó 29-én.

Rákosi Mátyás s. k.,

miniszterelnökhelyettes