11940/1948. (XI. 30.) Korm. rendelet

a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről

A magyar népi demokrácia győzelme a földbirtokos, a kapitalista volt uralkodó osztályok felett lehetővé tette, hogy a termelő eszközök a dolgozó nép kezébe kerüljenek, a földek, a gyárak ne a földbirtokosok, a tőkések, hanem a dolgozó magyar nép javára termeljenek.

Az a tény, hogy a dolgozók saját országukat építik, saját felemelkedésük érdekében termelnek, teremtette meg a dolgozó tömegek mozgalmát: a munkaversenyt és az észszerűsítő mozgalmat. A dolgozók széles tömegei őszinte lelkesedéssel, odaadással minden tudásukkal és találékonyságukkal igyekeznek többet, jobbal és olcsóbban termelni.

A magyar köztársaság kormánya felismerve e tömegmozgalom jelentőségét, biztosítani kívánja kifejlődésének megfelelő előfeltételeit, az újítások igazságos elbírálását, gyors megvalósítását és jutalmazását; ezért a hároméves gazdasági tervről szóló 1947. XVII. tc. 4. és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

Újítások díjazása

1. § (1) Nemzetgazdaságunkban (iparban, bányászatban, közlekedésben, mezőgazdaságban stb.) valamely hasznos eredmény elérésére vagy valamely szociális szükséglet kielégítésére alkalmas újítás szerzőjét az újítás elfogadása és megvalósítása esetén a jelen rendeletben megállapított pénzbeli díjazásban kell részesíteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett újítás szerzője több személy, a díjazást közöttük szerzői működésük arányában kell felosztani.

2. § (1) Ha valamely újításnak minősülő műszaki tökéletesítés vágy ésszerűsítés megvalósítása pénzben kifejezhető gazdasági eredményt ad, az újítás szerzőjét az újítás bevezetésétől számított első év gazdasági eredménye alapján kiszámított díjazásban (3) bekezdés) kell részesíteni.

(2) A gazdasági eredményt az Országos Találmányi Hivatal által a Magyar Közlönyben közzétett irányelvek alapulvételével kell megállapítani.

(3) A gazdasági eredmény első

5. 000 Ft-ja után fizetendő - 10%, a következő

5. 000-20.000 Ft-ig terjedő rész után - 8%,

20. 000-100.000 Ft-ig - 5%.

100. 000-1 millió Ft-ig - 9%, az

1 millió Ft-on felüli rész után pedig: - 2%.

(Példa: Valamely újítás évi gazdasági eredménye 30.000 forint, a díjazás az első 5.000 forint után 500 forint, az 5.000 - 20.000 forintig terjedő rész után 1.200 forint, a 20.000 -30.000 forintig terjedő rész után 500 forint. Összesen fizetendő 2.200 forint.)

3. § (1) Az a vállalat (üzem, a továbbiakban: üzem), amely az újítási először vezeti be, az üzemen belüli gazdasági eredményhez mérten a díjazási saját számlájára fizeti ki a javaslattevőnek.

(2) Ha az újítási a megvalósítása utáni első éven belül egy ipari központ irányítása alatt álló több üzemben alkalmazzák: az ezekben az üzemekben eléri gazdasági összeredmény után további díjazás jár. Ezt a díjazást az ipari központ újítási bizottsága állapítja meg és azt az ipari központ fizeti ki az újítást alkalmazó üzemek terhére.

(3) Ha az újítást a megvalósítása utáni első éven belül egy miniszter főfelügyelete alá tartozó több ipari központban vagy több, ipari központhoz, nem tartozó vállalatban alkalmazzák, a miniszter a díjazás összegét az elért gazdasági összeredmény figyelembevételével állapítja meg és rója ki arányosan az ipari központokra, illetőleg az azokhoz nem tartozó vállalatokra.

4. § Díjazásban részesíthető olyan javaslat is, amelynek tárgya valamely irodalmi forrásban (folyóiratban, Magyarországon jogi védelem alatt nem álló szabadalmi leírásban stb.) megjelent közleményen alapul. Az ilyen javaslatok díjazására irányadó szabályokat - a jelen rendelet 2. §-ában megállapított díjazási kereten belül - az Országos Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó szabályokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

5. § A fizetendő díjazás összegét, valamennyi figyelembe veendő szempont mérlegelésével, az illetékes újítási bizottság (10. §) állapítja meg:

a) ha az újítás megvalósítása pénzben közvetlenül ki nem fejezhető hasznos eredményt ad (pl. valamely cikk minőségének vagy a dolgozók munkafeltételeinek javítása), vagy

b) ha a gazdasági eredmény megállapítása egyelőre nem lehetséges (pl. új termék feltalálása esetén), továbbá

c) ha a gazdasági eredmény pénzben kifejezhető ugyan, de ennek összege az újítás más szempontból megítélt jelentőségéhez képest csekély (pl. új tudományos műszer feltalálása, fontos, de csak kis mennyiségben használt vegyszer előállítása).

6. § Díjazni kell az olyan újításokat is. amelyeknek szerzője az üzem műszaki vezetőségéhez tartozó személy (vállalatvezető, műszaki igazgató, főmérnök, üzemvezető, műhely vagy laboratórium vezetője vagy hasonló munkakört betöltő személy). Ilyen esetben azonban az újítási bizottságnak mérlegelni kelt. hogy az újítás felülmúlja-e a javaslattevő hatáskörében megkívánható átlagos teljesítményi és ennek megfelelően a díjazás kulcsát leszállíthatja.

7. § (1) Ha valamely teljesítménybér melleit foglalkoztatott munkavállaló saját munkaterületére vonatkozó olyan újítást javasol, amely az érvényes norma túlteljesítéséi leszi lehetővé, akordnormája az újítás bevezetésétől számított hat hónapon belül nem változtatható meg. Az így elért többletkeresete az újítás díjazása iránti jogát nem érinti.

(2) Ha az újítást teljesítménybér mellett foglalkoztatott munkavállalók akár önként, akár rendelkezésre átveszik, ezek normáját, mihelyt az újítás gyakorlati kipróbálása azt műszakilag lehetővé leszi, azonnal meg kell változtatni. A szükséges normaváltoztatást legkésőbb az újítás bevezetésétől számított egy hónapon belül végre kell hajtani.

8. § A jelen rendelet szerint kell díjazni azokat az újítási javaslatokat is, amelyeket a jelen rendelet hatálybalépése előtt, de az 1948. évi január hó 1. napja után nyújtottak be, ha a jelen rendelet hatálybalépéséig szerzőjük az újításért díjazásban nem részesült.

9. § Olyan újítások díjazása tekintetében, amelyeket a technika ismert állásához mért újdonságuknál és műszaki jelentőségüknél fogva találmánynak kell minősíteni, az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelmére és díjazására vonatkozó rendelkezések irányadók.

II.

Az újítási javaslatok elbírálásit, megvalósítása és a díjak kifizetésének határideje

10. § (1) Minden ipari jellegű üzemben, a legalább húsz műszaki munkavállalót (mérnököt és technikust) foglalkoztató közintézményben, valamint minden ipari központban az újításokkal kapcsolatos teendők intézésére az üzem. intézmény, illetőleg központ vezetősége által újítási megbízottat kell kijelölni és újítási bizottságot kell alakítani. Olyan üzemekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak ipari központhoz, az ipari központ újítási megbízottjának és újítási bizottságának feladatait az illetékes miniszter látja el.

(2) Az üzemi újítási bizottság elnöke az ipari központ kiküldöttje, tagjai az üzemvezetőség és az üzemi bizottság egy-egy vagy két-két kiküldöttje. Az újítási bizottságokban való részvételt a bizottság tagjai hivatalos ügykörébe tartozónak kell tekinteni és az külön díjazás alá nem esik.

(3) Az ipari központ újítási bizottságának tagjai: az illetékes miniszter, az ipari központ vezetőségének és a szakszervezetnek egy-egy kiküldöttje.

(4) Az újítási megbízottak és az újítási bizottságok hatáskörét és ügyvitelét az Országos Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell lenni.

11. § (1) Ha az újítás szerzője újítását a jelen rendeletben meghatározott díjazási feltételek mellett az állam részére kívánja felajánlani, az alábbi rendelkezések szerint köteles eljárni.

(2) Ha az újító olyan üzem alkalmazottja, amelyben újítási megbízott működik és az újítás olyan jellegű, hogy az üzemen belül megvalósításra kerülhet, az újítást az üzemi újítási megbízottnak kell írásban bejelenteni, vagy ha a bejelentés szóban történik, azt az újítási megbízottnak jegyzőkönyvbe kell foglalnia.

(3) Az az újító, aki javaslatát nem a munkahelyén való megvalósítás céljából kívánja felajánlani, javaslatával az illetékes ipari központhoz, minisztériumhoz, vagy az Országos Találmányi Hivatalhoz fordulhat.

(4) Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik az újítónak azt a jogát, hogy a szabadalmi bírósághoz "szerzői tanúsítvány" (11950/1948. Korm. rendelet §-a) kiadása iránt kérelmet nyújtson be.

12. § Az üzemi újítási megbízott köteles a hozzá benyújtott újítási javaslatot az újítási naplóba, a javaslat tárgyának és a benyújtás időpontjának pontos megjelölésével, feljegyezni és erről, a javaslat rövid megnevezésével, az újítónak elismervényt adni.

13. § (1) A javaslatot az újítási megbízott köteles az üzem vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, amelynek egy bélen belül nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e azt gyakorlatbavétel vagy kipróbálás (kidolgozás) céljából. Ha az üzem vezetősége ezen a határidőn belül nem nyilatkozik vagy a javaslatot az újító által is elfogadható indoklás nélkül viaszautasítja, a javaslatot az újítási megbízott döntés végett az újítási bizottság elé terjeszti.

(2) Az újítási megbízott az üzem vezetősége által közvetlenül elfogadott javaslatokat is köteles az újítási bizottság tudomására hozni.

14. § (1) Ha az újítási bizottság a javaslat elbírálása során úgy találja, hogy jelentőségénél és valószínű újdonságánál fogva a javaslat elsőbbségének biztosítása szükséges, az újító - amennyiben a 11. § (4) bekezdésében biztosított joga alapján szerzői tanúsítvány kiadása iránt kérelmet még nem terjeszteti elő - köteles a javaslatnak a szabadalmi bíróságnál történő bejelentéséhez (11930/1948. Korm. rendelet 3. §-ai szükséges okiratokat kiállítani, illetőleg aláírni. A bejelentésnek megfelelő formában való elkészítéséről és annak a szabadalmi bírósághoz való benyújtásáról az újítási megbízott gondoskodik.

(2) Az újítási javaslatok az újítási bizottság döntéséig nem hozhatók nyilvánosságra. Ha az újítási bizottság a javaslat elsőbbségének biztosítását határozta el, a javaslatot a bejelentésnek a szabadalmi bíróság által való közzétételéig nem szabad nyilvánosságra hozni. A bejelentés benyújtása után az Országos Találmányi Hivatal a nyilvánosságra hozatalt - a vonatkozó jogszabályok keretein belül - a hivatalos közzététel megtörténte előtt is megengedheti.

15. § A kivizsgálásra (kidolgozásra) elfogadott javaslat kipróbálási határideje egy hónap. Ha a javaslat kivizsgálása annak bonyolultságánál fogva hosszabb időt igényelne, az üzem vezetősége köteles a kivizsgálás előrelátható tartamáról az újítási megbízottat értesíteni, aki azt az újítási bizottság és az újító tudomására hozza.

16. § (1) Ha a kivizsgálás eredménye indokolná teszi az újítás gyakorlatba vételét, az üzem vezetősége a termelés általános érdekeinek figyelembevételével köteles azt a legrövidebb időn belül tényleg gyakorlatba is venni. A gyakorlatbavétel tervezett időpontját közölni kell az újítási megbízottal. Egyidejűleg az üzem vezetősége köteles az újítási megbízottal írásban közölni, a javaslat megvalósításától számított egy év alatt minimálisan várható gazdasági eredményre vonatkozó számításait vagy annak egyéb előnyére vonatkozó véleményéi. Az újítási megbízott ennek alapján az újítási bizottság legközelebbi ülésén előterjeszti a díjazásra vonatkozó javaslatát.

(2) Az újítási bizottság a számításokat felülvizsgálja és megállapítja a jelen rendelet 2. §-a értelmében az újításért járó díjazást.

(3) Ha az újítási bizottság által megállapított díj összege az 5.000 forintot meghaladja, a számításokat felülvizsgálat végett az ipari központ újítási bizottságához kell felterjeszteni, amely a díjazás összegét 10.000 forintig végérvényesen saját hatáskörében állapítja meg. 10.000 forinton felül pedig az illetékes miniszternek tesz előterjesztést, aki az Országos Találmányi Hivatal meghallgatása után dönt.

17. § (1) Az újítási bizottság döntésének az üzem vezetője által való jóváhagyása [(5) bekezdés] után, ha a díjazás nem nagyobb 200 forintnál, azt az üzem vezetősége az üzemi költségek terhére köteles haladéktalanul kifizetni.

(2) Ha a díjazás nagyobb 200 forintnál, akkor a díjösszeg 25%-át, de legalább 200 forintot köteles az üzem vezetősége a javaslat gyakorlatba vétele után egy héten belül az üzemi költségek terhére kifizetni. A díjösszeg további 50%-át akkor kell kifizetni, amikor az újítással tényleg elért gazdasági eredmény az előzetes számítások alapján meghatározott díjazás kétszeresét már elérte.

(3) Az újítás megvalósításának első éve után számított egy hónapon belül a már kifizetett összegeket a tényleg eléri gazdasági eredmény alapján számított díjazásra kell kiegészíteni.

(4) Ha az újítást a jelen rendelet 5. §-a értelmében kell díjazni, a díjazás 50%-át az újítás megvalósításától számított két héten belül, további 50%-át pedig három hónapon belül kell kifizetni, amikor a gyakorlat az újítástól várt eredményeket eléggé megerősíti, Ha a díjazás az 5.000 forintot meghaladja, a díjazás 5.000 forinton felüli részének fedezetéről az Országos Találmányi Hivatal költségvetésében kell gondoskodni.

(5) Az üzemi újítási bizottság határozata az üzeni vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba. Amennyiben az üzem vezetője a határozatot nyolc napon belül nem hagyja jóvá, azt az ipari központ újítási bizottsága elé kell terjeszteni, amelynek döntése az üzem vezetőjére kötelező.

18. § Ha az újító az üzemi újítási bizottság bármely határozatát magára nézve sérelmesnek tartja, előterjesztéssel élhet az ipari központ újítási bizottságához, amely végérvényesen határoz.

19. § (1) Az újításokért a jelen rendelet alapján kifizetett díjak adó- és illetékmentesek,

(2) Az újítási javaslatok előterjesztésével kapcsolatos beadványok illetékmentesek.

(3) Az (1) és (2j bekezdésben meghatározott kedvezmények nem vonatkoznak a szabadalom iránt előterjesztett kérelemre, valamint a feltalálónak a szabadalommal védett találmányából származó jövedelmére.

III.

Az újításokkal kapcsolatos kísérleti munkák és azok költségeinek fedezése

20. § (1) Az azonos szakmájú ipari központok legalább egyikeink valamely üzemében az újítási javaslatok kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos munkák elvégzésére legkésőbb az 1950. évi december hó 31. napjáig kísérleti műhelyt kell létesíteni. A kísérleti műhelyek felállításának sorrendjét és időpontját az illetékes miniszter az Országos Találmányi Hivatal meghallgatásával állapítja meg.

(2) A kísérleti műhelyekben lehetővé kell lenni, hogy az azonos szakmájú üzemek céljait szolgáló kísérletek - amennyiben az újítót foglalkoztató üzemen belül elvégezhetők nem lennének - a kísérleti műhelyben elvégezhetők legyenek.

(3) A kísérleti műhely létesítésének és fenntartásának költségeit az illetékes ipari központ költségvetésében kell előirányozni.

(4) Amely üzemben kísérleti műhely nincs, ott az újító kérésére lehetőség szerint engedélyt kell adni arra, hogy az újító - munkaidőn kívül - az üzemi berendezés felhasználásával az újítási javaslatával kapcsolatban kísérleteket folytasson. Az ily módon végzett munka után az újító túlmunka díjazásra nem tarthat igényt.

21. § (1) Az újítási megbízotthoz bejelenteti újítási javaslatok kísérleti költségeit az üzemi költségek terhére kell fedezni. Az ilyen módon kísérletezésre fordított költségek havi átlaga azonban nem haladhatja meg a szóbanforgó üzem munkavállalói részére kifizetett összes munkabér 0.5%-át,

(2) A kísérleti költségekre fordított kiadásokat az üzemi költségek közöli elkülönítve kell könyvelni. Az ilyen kiadásuk szükségességét az újítási megbízott köteles igazolni. Az újítási megbízott a kisérleli költségekről és azok felhasználásáról az újítási bizottságnak havonta részletes jelentési lesz.

(3) Ha a kísérleti költségek egy újításra vonatkozóan előreláthatóan az 5.000 forintot meghaladják, a kísérletek megindításához az újítási bizottság határozata szükséges. Előreláthatóan 10.000 forinton felüli kísérleti költségek esetében a kísérletek megindításához az ipari központ újítási bizottságának hozzájárulása szükséges.

(4) Ha valamely üzemnél az (1) bekezdésben meghatározott összeg nem fedezné a kísérlethez szükséges költségeket, az újítási bizottság javaslatára az üzem vezetője előterjesztést lehel a felmerülő többletkiadások engedélyezése iránt az Országos Találmányi Hivatalhoz, amely azt költségvetési fedezetéből az üzem rendelkezésére bocsáthatja.

(5) A jelen § rendelkezései nem alkalmazhatók azoknak a kísérleteknek költségeire, amelyeket az üzem termelése érdekében az üzemi kutató laboratóriumokban, kísérleti műhelyekben az azzal megbízott személyek tervszerűen folytatnak, ha ezeknek költségei az Országos Tervhivatal által jóváhagyott évi vagy negyedévi részlettervben szerepelnek.

IV.

Az újítási tevékenységgel kapcsolatos ügyek általános irányítása

22. § (1) Az újításokkal, tapasztalat-kicseréléssel és műszaki tájékoztatással kapcsolatos ügyek általános irányítása, továbbá az előbbi munkakörrel kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezése, valamint az országos jelentőségű találmányok jegyzékének összeállítása és e találmányok kidolgozásával vagy levezetésével kapcsolatos munkák ellenőrzése az Országos Találmányi Hivatal feladata.

(2) Az egyes gazdasági ágakban az újításokkal kapcsolatos ügyek közvetlen irányítása, ellenőrzése és figyelemmel kisérése az illetékes miniszter feladata,

23. § (1) Minden gazdasági jellegű minisztériumban és az Országos Közellátási Hivatalban az újítással kapcsolatos ügyek intézésére külön osztályt vagy alosztályt kell létesíteni.

(2) A nem gazdasági jellegű minisztériumokban az újítással kapcsolatos ügyek intézésére újítási megbízottat kell kijelölni.

(3) A honvédség tekintetében a haditechnikai jellegű újításuk és találmányok ügyeinek intézésére a Haditechnikai Intézetben találmányi előadót, egyéb újítások részére a honvédelmi minisztériumban újítási megbízottat kell kijelölni.

24. § A közlekedésügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó üzemeknek, műszaki hivataloknak az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyvitelét a közlekedésügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével és az Országos Találmányi Hivatal meghallgatásával a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül rendelettel szabályozza. Ennek kiadásáig a jelenleg fennálló rendelkezések irányadók.

25. § (1) A mezőgazdasági és erdei termelés, a kert- és szőlőművelés, az állattenyésztés, a halászat, a selyemtenyésztés és a méhészet körében üzemi újítási megbízottként működése területén a vármegyei (városi) gazdasági felügyelőség vezetője, üzemi újítási bizottságként pedig vármegyénként (Szeged thj. városban) a földmívelésügyi miniszter által szervezendő bizottság jár el. Az ipari központ újítási megbízottjának és újítási bizottságának feladatát pedig a földmívelésügyi miniszter látja el. A termelés javítására irányuló újítási javaslatok elbírálására és díjazására vonatkozó rendelkezéseket a földmívelésügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével és az Országos Találmányi Hivatal meghallgatásával a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül külön rendelettel állapítja meg.

(2) A földmívelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó ipari üzemekben a jelen rendelet rendelkezéséit kell alkalmazni.

26. § A tényleges állományú honvédszemélyek, valamint a honvéd-igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári személyek újításainak díjazására vonatkozó eljárási a honvédelmi miniszter külön rendelettel állapítja meg.

27. § (1) A jelen rendelet rendelkezései kiterjednek a legalább húsz munkavállalót foglalkoztató magánüzemekre is, azzal az eltéréssel, hogy minden olyan esetben, amelyben a jelen rendelet az ipari központot említi, az illetékes minisztert kell érteni.

(2) Minden nem állami, vagy nem állami irányítás alatt álló üzemben dolgozó újítónak jogában áll újítási javaslatát bármely állami újítási szervhez benyújtani.

V.

Büntető rendelkezések

28. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik

a) vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki valamely újító, újítási javaslatát jogtalanul eltulajdonítja és ezt akár saját maga, akár más számára hasznosítja vagy hasznosítani megkísérli;

b) az előző pontban meghatározott cselekmény bünteti és büntetése öt évig terjedhető börtön, ha a cselekményt az újítási javaslattal kapcsolatosan hivatali eljárásra kötelezett személy - ideértve az újítási megbízottat és az újítási bizottság tagjait is - vagy az követi el, aki az újítás tényleges szerzőjének hivatali vagy üzemi elöljárója:

c) vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki valamely, a szabadalmi bíróságnál még be nem jelenléti, illetőleg a bíróság által közzé nem tett találmányi javaslatot a feltaláló és az illetékes szerv engedélye nélkül nyilvánosságra hoz;

d) vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki valamely újítási javaslat elbírálásával, kidolgozásával vagy megvalósításával kapcsolatos eljárást szándékosan akadályoz vagy hátráltat;

e) vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki valamely újítás díjazása alapjául szolgáló gazdasági eredmény kiszámításánál, annak összegéi szándékosan túlozza vagy csökkenti abból a célból, hogy ezáltal az újítót vagy mást az állam megkárosításával jogtalan előnyhöz juttasson. vagy jogos díjigényének érvényesítésében akadályozzon.

(2) A jelen § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések nem érintik a cselekmény elkövetőjének a cselekmény által okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségét.

VI.

Vegyes rendelkezések

29. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a miniszterelnök az Országos Találmányi Hivatal útján gondoskodik.

(2) Az újítási megbízottakat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt kell kinevezni, az újítási bizottságokat és az újítási osztályokat pedig harminc napon belül keli megalakítani.

30. § Felhatalmaztatik a miniszterelnök, hogy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket az illetékes miniszterekkel egyetértve, rendelettel szabályozza.

Budapest, 1948. évi november hó 19-én.

Dinnyés. Lajos s. k.,

miniszterelnök