12560/1948. (XII. 12.) ME rendelet

(Közigazgatás szám: 9054)

a műszaki újításuk díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről szóló 11.940/ 1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában

A 11940/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 264. szám) nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I.

Mit kell újítást javaslatnak tekinteni

Újításnak kell tekinteni az említett kormányrendeletek szerinti díjazás szempont játtól olyan javaslatot, melynek célja valamely eljárásnak, konstrukciónak, műszaki, vagy adminisztratív szervezeti tormának, terméknek stb. ésszerű megváltoztatása, vagy újszerű megoldása, amely valamelyik gazdasági, vagy más hasznos eredményt biztosít. Az üzemi újítási javaslattól csak viszonylagos újdonság követelhető, tudnillik az, hogy az adott üzemben, amelyben javasolták, a javaslat megtételekor ne legyen gyakorlatban, vagy igazolható módon gyakorlatbavételre tervbe véve.

Nem minden ésszerű műszaki, vagy szervezési változtatás tekintendő azonban újítási javaslatnak. Nem tekinthető pld. újításnak valamely, a tervben előirányzott műszaki intézkedés megvalósítása. Nem tekinthető újításnak valamely hanyagságból, vagy kellő hozzá nem értésből származó hibának, vagy hiányosságnak a felszámolása, olyanok részéről, akiknek lelkiismeretes munkája és alkalmazási minőségükben joggal megkövetelhető szaktudása mellett a szóbanlévő hiányosság, vagy hiba elkerülhető, vagy kötelességszerűen megjavítandó lett volna. Ha azonban ilyen hiba, vagy hiányosság kijavítása olyan munkavállaló javaslatára történik, akitől ez mint munkaköréhez nem tartozó feladat, kötelességszerűen nem követelhető meg, akkor az ilyen javaslatot is újítási javaslatnak kell tekinteni. Ilyen esetekben azonban az újítási bizottságnak rá kell mutatnia azok felelősségére, akiknek az adott hiányosság kiküszöbölése kötelességük lett volna.

A 11.940. rendelet 6. § alapján való díjazás estién hatáskörnek a munkavállaló azon kötelezettségei tekintendők, amelyek alapján fizetését megállapították (pld. az OMB-hez beterjesztett munkakörleírás a fizetés jóváhagyása ügyében).

II.

Az újítás szerzői elsőbbségérül

1. Az újítás szerzőjének az tekintendő, aki az adott újításra vonatkozó javaslatot először jelenti be az újítási megbízottnál, vagy más illetékes újítási szervnél.

2. Társszerzők esetén az újítási megbízott valamennyi szerző nevét tartozik az újítási naplóban feltüntetni és valamennyinek külön elismervényt adni erről, a többi társszerző feltüntetésével.

3. Az újítási naplóba való bejegyzés nem jelenti egyidejűleg a szerzői tanúsítványra, vagy szabadalomra való bejelentés elsőbbségét is. Ez az elsőbbség a fennálló jogszabályok értelmében a bejelentésnek a szabadalmi bírósághoz való beérkezése napjától számítódik.

III.

A Gazdasági vélemény kiszámítása

A gazdasági eredmény (megtakarítás stb.) helyes megállapítására a legnagyobb figyelmet kell fordítani

1. A számítás alapjául általában a régi és az új eljárás pontos műszaki összehasonlítása szolgál. Az újításnak nemcsak az előnyeit, hanem annak esetleges hátrányait is figyelembe kell venni és a termelésnek vele kapcsolatos többi láncszemeire való előnyös, vagy hátrányos kihatását is. A műszaki összehasonlítás alapján eszközölt gazdasági számítás helyességét az üzem könyvelőségének igazolnia kell.

2. A gazdaságosság kiszámításánál a tiszta megtakarítást kell figyelembe venni. Ha az újítás gyakorlatba vétele építkezést, gépek beszerzését, átalakítását, egyéb beruházást, vagy jelentékeny költséggel járó előzetes kidolgozást követel, úgy ezen költségek egy évre eső leírási hányadát az összmegtakarításból le kell vonul.

3. A beruházási, vagy felújítási megtakarítás a díjazás szempontjából teljes összegében úgy tekintendő, mintha egy évi gazdasági eredmény lenne.

4. Az egyes megtakarítási tényezőket, tehát anyag, munkabér és rezsi megtakarítást, külön kell kimutatni.

5. Anyagmegtakarításnál a megtakarított anyagot olyan vételárral kell számításba venni, amilyennel az illető anyag az üzem önköltségi kalkulációjában szerepel. Házilag előállított anyaguknál önköltségi árat kell elszámolni. Olyan újításoknál, amelyek hulladékanyagok, vagy a selejtmennyiséget csökkentik, kiszámítandó az ennek következtében előálló ön-költségcsökkenés. Az új eljárásnak a régivel való összehasonlításakor azonban a régi eljárásnál csak az átlagos selejt, vagy hulladékmennyiség veendő számításba, amely a régi eljárásnál érvényben lévő műszaki előírás szakszerű és lelkiismeretes betartása mellett is elkerülhetetlen volt.

6. Munkabérmegtakarításnál a megtakarított munkaidőből számítolt munkabérhez a bérjárulékot (OTI, adó, közmunka-váltság stb.) is hozzá kell számítani.

a) Normaváltozással járó újításnál a régi norma szerinti és az új norma szerinti évi munkabér különbözete adja a munka-bérmegtakarítást. Az évi munkabér a norma 100%-os teljesítése esetére számított egy darabra, vagy más egységre jutó bér és az évi gyártandó darabszám szorzata.

b) Ha időbérben végzett munkánál jelentkezik munkaidő-megtakarítás, akkor a számítás alapjául az újítást megelőző háromhónapos átlagos órakeresetét kell venni.

7. A rezsi megtakarításnál csak a ténylegesen megtakarított rezsianyagot vagy bért kell számításba venni. Nem engedhető meg az üzemi, vagy műhelyrezsinek a megtakarított munkabérhez százalékos kulcs szerint való hozzáadása.

8. Ha az újítás közvetlen külföldi valutamegtakarítást eredményez, vagy pedig új kiviteli lehetőséget teremt, úgy a valuta-megtakarításból, vagy a többletből származó nemzetgazdasági haszon is figyelembe veendő a gazdasági eredmény kiszámitásánál. Az ennek alapján járó díjazás mértékét minden egyes esetben a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben a találmányi hivatal állapítja meg.

9. Az újítónak jogában van a díjazás nagyságának meghatározásául szolgáló gazdasági Számításokba betekintést nyerni, kivéve azokat az eseteket, amelyekben honvédelmi szempontból az ilyen számítás nem hozható nyilvánosságra.

10. A díjazás alapjául szolgáló egy évi gazdasági eredmény számításánál az egy ével az újítás üzemszerű gyakorlatbavételének időpontjától kell számítani.

11. A 11910/1948. Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdése értelmében a díj 59%-a akkor fizetendő, amikor az újítással tényleg elért gazdasági eredmény az előzetes számítások alapján megbatározott díjazás kétszeresét már elérte. Ha az előzetes számítás helyes volt. úgy ennek az újítás második, vagy harmadik hónapjában he kell következnie. Ezért az újítás gyakorlatbavételétől számított legkésőbb három hónap után a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével felül kell vizsgálni az előzetes számítás helyességéi. Az esedékes 50% kifizetése szempontjából az újítás tényleges gazdasági eredményekért azt az összeget kell tekinteni, amelyet ez a felülvizsgálat állapít meg. Ha az összeg eltér az előzetes számítástól, úgy a kifizetendő esedékes részletet olyan összegben kell megállapítani, hogy az a már előbb kifizetett 25%-os előleggel együtt, az újonnan megállapított gazdasági eredményhez mért díjazásának 75%-át legye ki. (példa: valamely újítás várható gazdasági eredményét elfogadáskor 12.000 forintra számítollak. Az ilyen megtakarítás utált az újítóknak a rendelet szerint 1.080 forint díjazás jár. Ebből a gyakorlatbavételkor megkapott 25%-ot, azaz 265 forintot előlegként. Két hónap mulya a tapasztalati adatok alapján megállapítható, hogy az újítás nem 12.000 forint, hanem 24.000 forint évi megtakarítást ad. A 24.000 forint után az újítónak nem 1.060 forint, hanem 1.900 forint díjazás jár. Miután ennek az összegnek kétszerese már jelentkezett, tényleges megtakarításként, az újítónak meg kell kapnia az őt megillető díjazás 75%-át, azaz összesen 1.425 forintot. Miután 265 forint előleget már kapott, számára 1.160 forintot kell kifizetni. Tegyük fel, hogy a megvalósítás első éve után tényleg elért gazdasági eredmény 30.000 forintra emelkedik, 30.000 forint után jár 2.200 forint díjazás, amiből eddig megkapott 1.425 forintot, végső elszámolásként fizetendő tehát még 775 forint.)

IV. Az üzem (vállalati, intézményi, stb.) újítási megbízott ügyköre

1. Az üzemi újítási megbízottat a vállalat, intézmény, stb. vezetője nevezi ki és e minőségében közvetlenül a vállalat vezetőjének tartozik felelősséggel.

2. Az újítási megbízott alant felsorolt teendői elsőrendű szolgálati feladatnak tekintendők és egyéb munkával csak olyan mértékben terhelhető meg, amilyen mértékben az újításokkal kapcsolatos teendői számára azt lehetővé teszik.

3. Az üzemi újítási megbízott

a) nyilvántartja és előterjeszti a beérkező javaslatokat, figyelemmel kíséri a javaslatok további sorsát és esetleges fennakadásokról jelentést tesz. az üzem vezetőségének, szükség esetén a felettes újitási szervnek;

b) megfelelően előkészíti az újítási bizottság elölt tárgyalandó ügyeket;

c) mindennemű műszaki segítséget nyújt és szervez az újítónak javaslatai kidolgozásához, (rajzok, leírások, modellek készítése, stb.). Az üzem vezetősége tartozik azokat a műszaki személyeket kijelölni, akiket ilyen esetekben az újítási megbízott a rajzok és leírások elkészítésére igénybe vehet;

d) számon tartja a bevezetett újítási javaslatok gazdasági eredményét és az újítónak járó díjazás kifizetéséi, felvilágosítást ad az újítónak az őket érdeklő kérdésekben és működéséről havi és negyedévi összefoglaló jelentési készít:

e) a gyakorlatilag bevált újítások leírását tapasztalatkicserélés céljából eljuttatja az illetékes ipari központhoz, általánosabb érdekű újítások esetén egyidejűleg az Országos Találmányi Hivatalhoz is; ugyancsak gondoskodik az üzembe tapasztalatcsere alapján beérkező anyag megfelelő felhasználásáról;

f) szervezi az üzemi újítási és ésszerűsítési feladat terv kidolgozását abból a célból, hogy az újítók munkája elsősorban az üzem számára legfontosabb kérdések megoldására irányuljon; gondoskodik az e kérdésekre vonatkozó irodalmi és tapasztalati anyag beszerzéséről: elősegíti és kezdeményezi kollektív újító és ésszerüsítő csoportok alakulásai;

g) gondoskodik azoknak a javaslatoknak a Szabadalmi bíróságnál való bejelentéséről, amelyekre nézve annak szükségességét az újítási bizottság megállapította, ezt a bejelentést nyolc napon belül tartozik eszközölni.

4. Az újítási megbízottnak különös gondol kell fordítani az újítási napló helyes vezetésére. Az újítási javaslatoknak az újítási naplóba való bejegyzése okiratként szolgál, az újítói elsőbbség megállapítására, ha e körül vita keletkeznék. Ezért a naptól számozott oldalakkal kell ellátni és azokat kilépni, vagy a bejegyzéseken törléseket eszközölni nem szabad.

V.

Az üzemi (vállalati, intézményi stb.) újítási bizottság ügyköre

1. Az üzemi újítási bizottság feladatkörébe tartózik:

a) az újítási megbízott által előterjesztett javaslatok elbírálása, azok további kidolgozása, az üzembe való bevezetése és a Szabadalmi Bírósághoz való esetleges bejelentések szempontjából;

b) a gazdasági eredményre vonatkozó számítások felülvizsgálása és ennek megfelelően a díjazás megállapítása;

c) az újítások kidolgozásával kapcsolatos költségek elbírálása;

d) a javaslat szerzőségére vonatkozó esetleges vitákban való döntés;

e) a nem gazdasági jellegű újítások díjazásának meghatározása

2. Az újítási bizottság havonta legalább egyszer, nagyobb üzemekben legalább kétszer ülésezik, lehetőleg állandóan előre meghatározott napokon. A bizottság üléseire meg kell hívni az érdekelt újítókat, valamint az esetleg szükséges szakértőket. Az újítási bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

3. Az üzemi újítási bizottságunk a díjazására, vagy a kísérleti költségekre vonatkozó határozatai az üzem (vállalat, intézmény) vezetője elé terjesztendők jóváhagyás végett. Ha az üzem vezetője nem hagyja jóvá a bizottság határozatát, vagy indokolatlanul visszatartja az elintézési, úgy a határozat az ipari központ újítási bizottsága elé terjesztendő, amelynek döntése az üzem vezetőjére kötelező.

4. Az újítási bizottság tagjai az üzemvezetés, a szakszervezeti (üzemi) bizottságok 1-1 (nagyobb üzemekben 2-2) kép-viselője és az ipari központ kiküldöttje. Ez utóbbi a bizottság elnöke. A bizottságnak lehetőleg állandó tagjai legyenek és ne változzanak ülésenként. Kivételes esetekben, ha az ipari központ a nagy távolság, vagy egyéb okok miatt nem tudná megbízottját rendszeresen kiküldeni, a központ az illetékes miniszter engedélyével meghatalmazást adhat valamely más hozzá tartozó üzem, és csak, ha ez sem lehetséges, az adott üzem valamelyik munkavállalójának.

VI.

Az ipari központ újítási megbízottjának ügyköre

a) Az ipari központba közvetlenül beérkező javaslatok megfelelő elirányítása.

b) Az üzemekben folyó újító tevékenység általános irányítása és eredményeinek központi számontartása.

c) Gondoskodás a központ képviselőjének az üzemi újítást bizottságokba való kiküldéséről.

d) Az Országos Találmányi Hivataltól a központból véleményezésre beküldött javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézése.

e) Az üzemi újítási bizottságok határozataival szemben felmerüli fellebbezések anyagának az előkészítése a központ újítási bizottságában való tárgyalásra.

VII.

Az ipari központ újítási bizottságának ügyköre

a) Az ipari központ újítási megbízottja által közvetlenül eléje terjesztett javaslatokra vonatkozó döntés.

b) Az üzemi újítási bizottságok határozataival kapcsolatos fellebbezésekben való döntés.

c) Döntés a díjazásokra vonatkozó javaslatokban, ha azok összege 5.000-10.000 forint között van, úgyszintén az előreláthatóan 10000 forinton felüli üzemi kísérleti költségek tekintetében.

A központ újítási bizottságának kísérleti költségekre vonatkozó határozatait jóváhagyásra a központ vezetője elé kell terjeszteni. Hu ez utóbbi nem hagyja jóvá a bizottság határozatát. Úgy azok végleges döntés végett a minisztériumhoz terjesztendők elő.

VIII.

Az újítási bizottsági tagsággal való összeférhetetlenség

Ha bármely újítási bizottság valamelyik tagjának a javaslata kerül az illető bizottság elé tárgyalásra, az illető bizottsági tagot mással kell helyettesíteni.

IX.

A 11940/1948 rendelet 21. § (4) bekezdéséhez

Az ebben a bekezdésben foglaltak alkalmazásánál az üzem vezetőjének az. Országos Találmányi Hivatalhoz teendő előterjesztését az ipari központon, illetőleg az ipari igazgatóságon keresztül kell benyújtania.

X.

Az irodalmi forrásokon alapuló javaslatok dijazása

1. Általában minden üzem (vállalat stb.) vezetőségénél: kötelessége a maga szakmája területén a technikai haladás, az irodalom rendszeres tanulmányozása útján figyelemmel kísérni és az üzem számára értékes irodalmi anyagot gyakorlatilag felhasználni.

Ezért az üzem (vállalat slb.) vezetőségének két hónapos elsőbbséget kell biztosítani az üzemhez, folyamatosan beérkező folyóiratok és egyéb újonnan megjelenő irodalmi kiadványok feldolgozására. Ezt a jogát az üzem vezetősége olymódon gyakorolja, hogy az általa kiválasztott közleményt e határidőn belül bejegyeztett az "újítási napló"-ba, mint saját újítási tervezetét. Példa: Tegyük fel, hogy valamely folyóirat ez. év január 1. száma tartalmaz egy közleményt, amelynek tárgya az üzemben megvalósítható. Ha ezt a közleményt az üzem vezetősége február végéig bejegyezteti az újítási naplóba, úgy akkor is a javaslat szerzőjének számit, ha ugyanazt a bejelentést más valaki már január elején meglette volna.

Az üzem vezetőségének az elsőbbsége csakis az újonnan megjelenő irodalomra vonatkozik, a megjelenés idejétől külföldi irodalomra nézve az országba való beérkezéstől, illetve forgalomba hozataltól) számított két hónapon belül.

2 Az (1) bekezdésben említett korlátozás figyelembevétele mellett a díjazás összegét a következőkép kell megállapítani:

a) ha az irodalmi közlemény olyan, hogy annak tárgya (pld. valamely szerszámnak, vagy műszernek leírása, vagy rajza gyakorlatilag kipróbált recept, stb.) a közlemény alapján átlagos képzettségű szakemberek állal közvetlenül megvalósítható, akkor annak, aki az adott közlemény megvalósítását először javasolta, a műszaki tökéletesítések Után járó díjazás 50%-a fizetendő.

b) Ha az irodalmi közlemény (különösen pld. a szabadalmi irodalomban) valamely technikai cél elérésének módját, annyira homályosan, vagy esetleg szándékosan is eltorzítva közli, hogy annak megvalósítása átlagon felüli kezdeményezés és valóságos újítómunkát igényel, a közlemény felhasználása.

javasolójának a műszaki tökéletesítés után járó díjazás 25%-a fizetendő, az pedig, aki a javaslatot hiányos tartama ellenére megvalósította (akkor is, ha az esetleg azonos a közlemény előterjesztőjével), külön fizetendő a műszaki tökéletesítések után járó díjazás 25-75%-a, aszerint, hogy mennyire értékeli fiz újítási bizottság a javaslat megvalósítójának eredeti munkáját.

3. Ha valamely irodalmi közlemény felhasználására irányuló javaslat egy magyar újító munkáját ismerteti, úgy annak gyakorlati felhasználása esetén

a) a közvetlen javaslattevő megkapja a fenti bekezdéseknek megfelelő díjazást és

b) az újítási megbízott köteles erről az Országos Találmányi HIvatalt értesíteni, amely megállapítja, hogy az újítónak jár-e az adott esetben a 11940/1948. rendelet értelmében még díjazás, s hu ez az eset fennáll, megteszi a szükséges intézkedéseket annak kifizetésére.

1. Ha az irodalmi forrásból származó javaslat tárgya szabadalommal, vagy szerzői tanúsítvánnyal védett találmány, úgy a javaslattevő, ha javaslatát a fennálló jogszabályok betartása mellett megvalósítják, a műszaki tökéletesítések díjazására megállapított díj 10%-ál kapja. Ez az összeg nem vonható le a tényleges feltalálónak járó díjazásból.

5. Nem díjazhatok olyan javaslatok, amelyek általánosan Ismert tankönyvekből, vagy kézi könyvekből vannak- véve.

Budapest, 1948. évi december hó 10-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök