16000/1948. (II. 21.) IM rendelet

a tagosítási és egyéb birtokrendezési ügyekben követendő eljárásról szóló 34700/1935. IM rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában

Az 1908. XXX1X. tc. 4. és 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a földmívelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

I. Közigazgatási eljárási szabályok

1. § A 34700/1935. IM rendelet (Rendeletek Tára 1121. lap; a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosításra vonatkozó bírói eljárás (II. Fejezel) megindítását meg kell előznie a földmivelésügyi miniszter állal foganatosítandó közigazgatási eljárásnak. Ennek keretében meg kell állapítani, vajon a község határának melyik területe vonható be a tagosítási eljárásba és vajon a tagosítás a községre nézve hasznos-e, célszerűen keresztülvihető-e és gazdasági szempontból közérdekű-e.

2. § A R. 2-4. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:

A közigazgatási eljárás foganatosítását a földmívelésügyi miniszter az illetékes mezőgazdasági érdekképviseleti szervek előzetes meghallgatása után hivatalból rendeli el.

3. § A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A földmívelésügyi miniszter a közigazgatási eljárás lefolytatása előtt felhívja a pénzügyminiszter által a tagosítási ügyek műszaki felülvizsgálatára kijelölt (jelenleg a budapesti állami 22.) földmérési felügyelőséget, hogy a helyszínen foganatosított vizsgálat alapján mielőbb legyen részletes véleményes jelentést az egyes birtokok eldaraboltsága s általában a tagosítás hasznossága és célszerű keresztülvitele szempontjából fontos műszaki kérdések, valamint a tagosítás műszaki keresztülvitelének valószínű időtartama és költségei, végül a földmívelésügyi miniszter által kívánt egyéb adatok tekintetében.

A földmérési felügyelőség az esetleges akadályokról a földmívelésügyi miniszternek jelentési tesz.

A földmívelésügyi miniszter egyidejűleg megkeresi a belügyminisztert, valamint az építés- és közmunkaügyi minisztert aziránt, hogy abban az esetben, ha a község belterületére nézve község-fejlesztés céljából változtatás van tervbevéve, azt vele sürgősen közöljék.

4. § A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés

Ha a földmívelésügyi miniszter az előzetes tájékozódás vagy adatgyűjtés alapján indokoltnak tartja, az állandó gazdasági szakbizottság meghallgatása után a községbe tárgyaló bizottságot, ellenkező esetben pedig csak gazdasági szakértőt küld ki.

5. § A R. 7. §-ának 5. és 6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. az állami erdőfelügyelőség kiküldötte,

6. a járási főjegyző (megyei vagy törvényhatósági jogú város polgármestere) vagy helyettese.

6. § A R. 11. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A határjáráshoz szükséges fuvar igénybevételével felmerülő költségeket tagosítási költségeknek kell tekinteni.

7. § A R. 12. §-a első bekezdésének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

12. azokat a körülményeket, amelyek a község tagosítását gazdasági szempontból közérdekűvé teszik.

A R. 12. §-ának első bekezdése 13. pontként az alábbiakkal egészíttetik ki:

13. végül megállapítja mindazokat az adatokat, amelyek a birtokrendező" mérnöki munkaegység-ár megállapításához műszaki, gazdasági és pénzügyi szempontból szükségesek.

8. § A R. 13. §-ának 12. pontja hatályát veszti.

9. § A R. 14. §-ának első bekezdése hatályát veszti.

10. § A R. 16. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az állandó gazdasági szakbizottság tagjai:

1. az elnök,

2. gazdasági szakismerettel rendelkező három tag,

3. erdészeti szakismerettel rendelkező egy tag,

4. a földmívelésügyi közigazgatási tisztviselők közül három tag,

5. vízügyi mérnöki szakismerettel rendelkező egy tag,

6. az állami földmérés három olyan szakközege akinek a tagosítási ügyekben gyakorlata van,

7. a birtokrendezési jogszabályokban jártas három olyan tag, akinek az ítélőbírákra megszabott képesítése van.

Az állandó gazdasági szakbizottság elnökét valamint a 2-5. pont alatt megjelölt tagokat a földmívelésügyi miniszter, a 6. pont alatt megjelöli tagokat a pénzügyminiszter és a 7. pont alatt megjelölt tagokat az igazságügyminiszter nevez ki.

11. § A R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A földmívelésügyi miniszter az állandó gazdasági szakbizottság véleménye és javaslata alapján határoz.

A földmívelésügyi miniszter határozatának a következőkre kell kiterjednie:

1. a község határából - tüzetesen megjelölve - melyek azok a területek, amelyek a tagosításba bevonhatók,

2. a tagosítás a községre nézve hasznost-e és célszerűen keresztül vihető-e,

3. milyen gazdasági közérdek kívánja a tagosítási eljárás folyamatba tételét,

4. az erdők a tagosítási eljárás során kicserélhetők-e,

5. a meglévő közös legelő eredeti rendeltetésétől elvonható-e, új közös legelő létesítése szükséges-e a legelő létesítésére vagy kiegészítésére a tagosítandó területnek hány százalékát kell fordítani a legelő kicserélése vagy határának kiigazítása szükséges-e és milyen mértékben,

6. mely vízrendezések; talajjavítások volnának a tagosítás során végrehajtandók.

7. van-e erdősítésre kijelölt, de még be nem erdősített terület (1923. XIX. tc.) és az kinek az illetményéül adandó ki,

8. mekkora a pénzügyminiszter által megállapított birtokrendező mérnöki munkaegységár,

9. a tagosítási költségeket az államkincstár a jeleit rendelet 101. §-a értelmében milyen arányban viseli.

A földmivelésügyi miniszter a határozatban tájékoztatást nyújt a tagosítási eljárással előreláthatólag holdankint felmerülő költségekről, a tagosítási munkálatok elvégzésének valószínű időtartamáról és azokról a gazdasági vonatkozású adatokról (pl. a becslési eljárás előrelátható időtartama stb.), amelyek a költségelőirányzat összeállításához szükségesek. Továbbá - a helyi viszonyok tekintetbe vételével - nyilatkozik arról, hogy a tagosítás miképpen volna a legcélszerűbben keresztülvihető, végül arról is, hogy a tagosítás műszaki munkálatait saját közegeivel kívánja-e elvégeztetni, vagy pedig a pénzügyminiszter az állami földmérés műszaki közegeivel fogja azokat végeztetni.

A pénzügyminiszter az általa megállapított és a földmívelésügyi miniszter határozatában közzétett birtokrendező mérnöki munkaegységárat - a földmívelésügyi miniszter véleményének meghallgatása után - indokolt esetben hivatalból megváltoztathatja.

12. § A R. 20. §-ának első bekezdése az alábbi 5. ponttal egészíttetik ki:

5. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról szóló és az 1945. VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet, vagy az azt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján juttatott ingatlanok, amelyek tekintetében a földmívelésügyi miniszter hivatott nyilatkozni.

13. § A R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha a földmívelésügyi miniszter határozatában megállapította, hogy a tagosítás hasznos, célszerűen keresztülvihető és gazdasági szempontból közérdekű, határozatát a bírói eljárás folyamatbatétele céljából annyi példányban közli a törvényszékkel, hogy azokból egy-egy példány az állami 22. földmérési felügyelőségnek, a háromszögelő hivatalnak, a vármegyei gazdasági felügyelőségnek, a kultúrmérnöki hivatalnak, az államépítészeti hivatalnak, az erdőfelügyelőségnek, a járási főjegyzőnek, kihirdetés végett a községi elöljáróságnak és a szomszédos községek előljáróságainak, valamint a birtokrendező mérnöknek is jusson.

A földmívelésügyi miniszter határozatának egy példányát az igazságügyminiszterrel, egy példányát pedig a pénzügyminiszterrel is közli.

14. A R. 23-25. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A közigazgatási eljárás költségeinek viselése tekintetében a jelen rendeletnek a tagosítási költségek viselésére vonatkozó általános rendelkezései irányadók.

A közigazgatási eljárásban résztvevő személyek kiküldetési illetményeire és az általuk igénybevett fuvarok költségeire előleg adására szolgáló összegeket a szükséghez mérten az igazságügyminiszter bocsátja a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére.

A tárgyaló bizottságnak a R. 7. §-ában említett tagjai az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kiküldetések alkalmával felszámítható illetmények szabályozására nézve érvényben levő mindenkori rendelkezések szerint járó kiküldetési illetményeket és utazási költségeket számíthatnak fel és útiszámlájukat felettes hatóságuknál nyújtják be az igazságügyminiszterhez továbbítás végett.

II. Bírói eljárási szabályok

15. § A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosítási ügyek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezekben az ügyekben a törvényszék, mint egyes bíróság jár el. Az eljárásra az a törvényszék illetékes, amelynek területén a tagosítás alá kerülő község van. A R.-ben említett eljáró bíró helyett mindenütt törvényszéket kell érteni.

16. § A R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási ügyekben a törvényszéknek az a bírája jár el, akit az ítélőtábla elnöke az 1912. évi VII. tc. 5. §-a értelmében birtokrendező bírónak kijelöl.

Ha a tagosítási ügyek előbbrevitele érdekében szükséges, ezekben az ügyekben való közreműködés végett az igazságügyminiszter a törvényszékhez ideiglenesen telekkönyvi betétszerkesztő bírót oszthat be szolgálattételre.

A törvényszékhez ideiglenesen beosztott telekkönyvi betétszerkesztő bírót, ennek az alkalmazásának idejére, korlátozás alá nem eső havi 100 forint működési pótlék illeti meg. Ezt a működési pótlékot, a telekkönyvi betétszerkesztők részére megállapított napidíj - és fuvardíjátalány egyidejű megszüntetésével, a törvényszéken szolgálatra jelentkezés napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani. A törvényszékhez történt ideiglenes beosztás megszüntetése esetében a napidíj- és fuvardíjátalányt, a működési pótlék egyidejű megszüntetésével, a törvényszéknél teljesített szolgálattól való felmentés hónapjának 1. napjától kezdve kell újra folyósítani.

A működési pótlék az egyébként járó kiküldetési illetmények szabályszerű felszámítására való jogosultságot nem érinti.

17. § A R. 35. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Amennyiben a R. mást nem rendel, a törvényszék általában köteles megtartani a tárgyalások előirt sorrendjét. Az előzetesen megoldandó feladat teljes elintézése előtt az azután következő kérdést csak akkor veheti tárgyalás alá, ha azt az eljárásban résztvevő szakközegek a munkálatok előbbrevitele érdekében szükségesnek tartják.

18. § A R. 36. §-ának utolsó bekezdése a következőképen módosul:

Ha a tárgyalás megkezdésének elhalasztása vagy a tárgyalás félbeszakítása a birtokrendező mérnök indokolatlan mulasztása miatt vált szükségessé, a mulasztót a törvényszék a tárgyalás elhalasztásával vagy félbeszakításával okozott költségben elmarasztalja és egyidejűleg a törvényszék elnökének jelentést tesz avégett, hogy a birtok rendező mérnököt az erészben fennálló szabályoknak megfelelően rendbírsággal is sújtsa.

19. § A R. 41. §-a hatályát veszti.

20. § A R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A bíróság elé idézhető a működő birtokrendező mérnök, az ügyben eljárt szakértő és az állami földmérés mérnöke is. Az állami mérnököt a tagosítási ügyek műszaki irányításai, ellenőrzését és felülvizsgálatát végző állami földmérési felügyelőség útján kell megidézni.

A Pp. 446. §-a nem alkalmazható. A megidézett feleknek vagy meghatalmazottaiknak elmaradása az ügy elintézését nem gátolja és az elmaradás miatt igazolásnak nincs helye. A határozathozatalnál a bíróság a rendelkezésre álló és szükség esetében hivatalból kiegészített adatok alapján bírálja el az ügyet.

A bíróság elrendelheti a bizonyítás vagy a szakértői megállapítás kiegészítését vagy ismétlését.

A bíróság - amennyiben az eljárás sikere érdekében szükségesnek látja - a Pp. 226. és 227. §-ainak megfelelő alkalmazásával rendeli el, hogy az eljárásban érdekelt felek közül ki jelenjék meg személyesen és a megjelent felek vagy meghatalmazottaik közül a kérelem támogatása vagy a tényállás felderítése végett ki szólalhat fel. A bíróságnak ebben a tárgyban hozott végzése ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.

21. § A R. 44. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

Az R. 44. §-ának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A felsőbíróság határozatait soronkívül köteles meghozni. Ennek a kötelességének teljesítése végett az eljáró tanács egyik tagját a tényállás teljes felderítése és a határozathozatalhoz szükséges bővebb adatok beszerzése céljából a helyszínére küldi ki, kivéve azt az esetet, ha az ügyiratok a késedelemnélküli határozathozatalhoz elegendő adatot tartalmaznak.

Az ítélőtábla ítélete ellen a Kúriához felülvizsgálati kérelemnek csak abban az esetben van helye, ha az ítélőtábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta

22. § A R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási ügyekben az előmunkálatokról, az érdemleges tárgyalásról és a végrehajtásról külön-külön, de folytatólagosan csak egy-egy jegyzőkönyvet kell szerkeszteni.

A jegyzőkönyv Bevezetésében az eljárás tárgyát szabatosan meg kell jelölni.

Az eljárás menetének nyilvántartása céljából a törvényszék köteles minden helyszíni működés megkezdésének és befejezésének időpontját, továbbá a helyszíni eljárás tárgyát, valamint a végzett munka mennyiségét az igazságügyminiszternek esetről-esetre jelenteni.

23. § A R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosításnál a műszaki irányítást, ellenőrzést és felülvizsgálatot s az ezekkel kapcsolatos műszaki tennivalókat kizárólag az állami földmérés, a vízrendezési és talajjavítási munkálatokét pedig a kultúrmérnöki hivatal közegei teljesítik.

24. § A R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék minden olyan határnapot, amelyen az állami földmérés mérnökének mint műszaki szakértőnek (a továbbiakban: állami mérnök) közreműködése szükséges, a földmérési felügyelőséggel való előzetes megállapodás után tűz ki.

Az állami mérnököt a műszaki irányítás, ellenőrzés és felülvizsgálat teljesítése végett a földmérési felügyelőség a szükséghez képest hivatalból bármikor kiküldheti, míg műszaki szakértői véleményadás céljából a törvényszék megkeresése folytán esetről-esetre küldi ki.

A földmérési felügyelőség állami mérnököt, az év bármely szakában köteles kiküldeni, ha az időjárás és a munka természete megengedi.

25. § A R. 50. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

26. § A R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosítást minden község határára külön kell foganatosítani.

27. § A R. 53. §-ának első bekezdésében a "kért" szó elmarad.

28. § A R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A földmívelésügyi miniszter határozatának kézhezvétele után a törvényszék a tagosítási eljárást megindítja és az előmunkálatok folyamatbatétele iránt intézkedik, erről a földmívelésügyi miniszteri határozat egy-egy példányának megküldésével a jelen rendelet 18. §-ában felsorolt hatóságokat és hivatalokat végzéssel értesíti és az igazságügyminiszternek jelentést tesz.

29. § A R. 55-62. §-ai hatályukat vesztik.

30. § A R. 63. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A törvényszék a tagosítási munkálatokban hivatalból jár el.

31. § A R. 65.-§-ának első bekezdésében "az igazságügy-miniszternek az 54. § utolsó bekezdésében említett értesítése alapján" szavak helyébe "a földmívelésügyi miniszter határozatának kézhezvétele után" szavakat kell felvenni.

A R. 65. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti.

32. § A R. 66. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 65. §-ában említett alapmunkálatokat kiegészítő háromszögelési adatokat a háromszögelő hivatal a jelen rendelet 28. §-a értelmében hozzá intézett értesítés vétele után összeállítja.

33. § A R. 67. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék a tagosítási eljárás megindítása iránt lett intézkedésével egyidejűleg megkeresi a földmérési felügyelőséget, hogy a szükséges földmérési alapmunkálatokat bocsássa a törvényszék rendelkezésére és nyilatkozzék arról is, hogy a; birtokrendező mérnöki munkálatok egyes szakainak elvégzésére a földmívelésügyi miniszteri határozatban megállapított időtartam keretei között az illető munkaszak tennivalóinak figyelembevétele mellett előreláthatólag mennyi időre lesz szükség.

A földmérési felügyelőség nyilatkozatának tartalmát a törvényszék közli a birtokrendező mérnökkel. Amennyiben a birtokrendező mérnök a munkálatok egyes szakait a megszabott időtartam alatt nem készíti el és a késedelem egy hónapot meghalad, a földmérési felügyelőség erről megfelelő intézkedés végett a törvényszéket értesíti.

A munkálatok előrehaladásának ellenőrzése céljából a birtokrendező mérnök köteles minden hónap végén a földmérési felügyelőségnek részletes munkajelentést küldeni.

Arra nézve, hogy a jelentésnek milyen részletes adatokat kell tartalmaznia, a földmérési felügyelőség utasítása irányadó.

34. § A R. 68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék a tagosítási eljárás folyamatbatétele alkalmával aziránt is intézkedik, hogy a telekkönyvi hatóság a tagosítás tárgyát alkotó területre vonatkozó összes telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) A) és B) lapjainak fennálló tételeit, továbbá C) lapjának a fennálló haszonélvezetekre vonatkozó tételeit tartalmazó hiteles másolatait, valamint a részletlajstromok és névjegyzékek másolatait illetékmentesen (1908. XXXIX. tc. 6. §) haladék nélkül készíttesse el és a törvényszéknek küldje meg.

Ha a tagosítandó község telekkönyve telekjegyzőkönyvekből áll, szükség esetén a telekkönyvi térkép másolatát is be kell szerezni. Eziránt a földmérési felügyelőség keresi meg a törvényszéket.

A törvényszék egyúttal megkeresi a telekkönyvi hatóságot, hogy a telekkönyvi másolatok elkészítése után a tagosítandó község telekkönyvében felvett ingatlanokra vonatkozó tulajdonváltozásokat megengedő végzéseit a törvényszékkel közölje.

35. § A R. 69. §-ának utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti.

36. § A R. 71. §-a, az első mondat után a következőkkel egészíttetik ki:

Központi gazdasági szakértő esetleges kiküldése végett a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést tesz.

37. § A R. 73. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A R. 72. §-ában felsorolt ügyekben a felek írásbeli beadványaikat a törvényszékhez nyújtják be.

A törvényszék ezeket az ügyeket, amelyeket a tagosítási ügytől elkülönítve kell iktatni és kezelni, külön tárgyalja és intézi el. Fellebbvitel esetében a vonatkozó ügyiratokat azonnal a fellebbviteli bíróság elé terjeszti, amely a jogorvoslatot soronkívül intézi el.

38. § A R. 75. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a pénzügyminiszter nem kívánja a műszaki munkáltatókat saját közegeivel végeztetni, a törvényszék az előmunkálatok megkezdésére kitűzött határnap közzétételére vonatkozó hirdetményben egyúttal felhívja a birtokrendező mérnököket, hogy azok, akik a kérdéses ügyben a birtokrendező mérnöki munkálatoknak a földmívelésügyi miniszter határozatban megállapított és a hirdetményben közölt egységáron és idő alatt történő elvégzésére hajlandók vállalkozni, pályázataikat az állami 22. földmérési felügyelőséghez adják be.

A pályázatokat a hirdetménynek a hivatalos lapban való megjelenésétől számított 15 nap alatt kell beadni.

Ha a hirdetmény teljes szövege csak a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, mint melléklapban jelenik meg, a hirdetménynek a Magyar Közlönyben közzétett kivonatából ki kell tűnnie annak, hogy a hirdetmény tagosítási ügyben beadandó birtokrendező mérnöki pályázatra vonatkozik.

39. § A R. 77. §-a hatályát veszti.

40. § A R. 80. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A kinevezett birtokrendező mérnököt vagy a birtokrendező mérnöki munkálatok végzésére az illetékes miniszter által kirendelt állami mérnököt a törvényszék az előmunkálatok megkezdésére a helyszínére kitűzött tárgyalásra megidézi.

41. § A R. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Amidőn a birtokrendező mérnök a R. 88. §-ában említett munkája befejezésének valószínű időpontját már megállapíthatja, erről a törvényszéket értesíti. Az értesítés folytán a törvényszék az elhatárolási jegyzőkönyv felülvizsgálatára a helyszínére tárgyalási határnapot tűz ki, a helyszíni kiszállás időpontját állami mérnök kiküldése végett a földmérési felügyelőséggel, központi gazdasági szakértő kiküldése végett pedig a földmívelésügyi miniszterrel közli és a kitűzött határnapra az érdekelt feleket és a birtokrendező mérnököt megidézi.

42. § A R. 90. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék az állami mérnök és a központi gazdasági szakértő közreműködésével az elhatárolási jegyzőkönyvet felülvizsgálja, a netán mutatkozó hiányokat pótolja és az esetleges hibákat - szükség esetén a határvonalnak a bizalmi férfiak jelentésében megtekintése után - kiigazítja és mindennek megtörténtét a birtokrendező mérnök által felvett jegyzőkönyvbe bevezeti.

Az elhatárolási jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevők aláírják és annak első példányát a törvényszék a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolja, másodpéldányát pedig a birtokrendező mérnöknek adja át.

A törvényszék a R. 85. és 89. §-aiban említett helyszíni tárgyalások külön-külön kitűzése helyett, a földmérési felügyelőség indokolt javaslatára, egy tárgyalási határnapot tűz ki.

Ha a bizalmi férfiak vagy az érdekelt birtokosok a tagosításba bevonás vagy abból kivonás iránt a földmívelésügyi miniszteri határozat vonatkozó rendelkezéseitől eltérő kérelmeket terjesztettek elő, az erről felvett jegyzőkönyv másodpéldányát a törvényszék kiadja a központi gazdasági szakértőnek. Egyúttal a becslő bizottság elnökének és helyettes elnökének kirendelése iránt teendő intézkedés céljából közli a központi szakértővel a becslési eljárás megkezdésének valószínű időpontját és tartamát s ennek megtörténtét a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja.

43. § A R. 92. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítandó terület határvonalának kitűzését és töréspontjainak végleges megjelölését a részletes háromszögelés és sokszögelés után kell végrehajtani.

Ha a tagosítandó terület határvonala egyúttal községi határvonal is, ezt a határvonalat az állami mérnök tűzi ki, írja le és töréspontjait véglegesen megjelöli.

A tagosítandó területnek a községi határral nem érintkező határvonalának töréspontjait az állami mérnöktől kapott utasítás szerint a birtokrendező mérnök tűzi ki és jelöli meg véglegesen.

A tagosítandó terület határvonalának kitűzését az állami mérnök felülvizsgálja, a műszakilag el nem intézhető határvitákat jegyzékbe foglalja és a jegyzéket a törvényszéknek küldi meg.

A törvényszék a határvonal vagy mezsgye iránt támadt vitákat letárgyalja és elintézi.

44. § A R. 94. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnök az előmunkálatok során csak a tagosítási alapmunkálatokon át nem vezetett megosztások, új utak, árkok, épületek, az új birtoktagok elhelyezése szempontjából fontos művelési ágváltozások és magánjogi forgalomban levő telekkönyvezetlen területek feltüntetése, egyes érdekeltek által ingatlanaik felmérése tekintetében emelt kifogások megvizsgálása, a tagosítandó terület határvonalának kitűzése és szükség esetén az ingatlanok azonosítása céljából végez méréseket.

Ha a telekkönyvben osztatlan közösségben felvett ingatlant a telekkönyvi tulajdonosok a természetben felosztva birtokolnak és a tagosítás során a telekkönyvi arány szerint kívánják az ingatlan becsértékét megosztani, ezt a birtokrendező mérnök a felek kívánsága szerint jegyzőkönyvbe foglalja és a megosztást az előmunkálatokban átvezeti.

Az említett jegyzőkönyvet a birtokrendező mérnök a birtokváltozások tárgyalása alkalmával a törvényszéknek adja át, amely azokat letárgyalja és jóváhagyás esetén azoknak az érdekeltek többi ingatlanával való egyesítésére utasítja a birtokrendező mérnököt

A méréseknél a mezsgyék kimutatása végett a bizalmi férfiak a birtokrendező mérnök felhívására a helyszínen megjelenni és felvilágosítást adni kötelesek. Ha a szomszédos birtokosok között a mezsgye iránt vita támad és az a bizalmi férfiak közbejöttével ki nem egyenlíthető, a birtokrendező mérnök a vitás területet külön felméri és erről a törvényszéknek jelentést tesz, amely a vitás kérdéseket tárgyalja és elintézi.

Mérési vázlatot (felvételi előrajzot) csak a földmérési felügyelőség állal kijelölt területről kell készíteni. Minden egyéb mérési adatot a bemérési kézikönyvben kell feltüntetni.

45. § A R. 96. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

46. § A R. 102. §-ában az "és becslési jegyzéket" szavak elmaradnak.

47. § A R. 106. §-ának utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti.

48. § A R. 108. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A törvényszék a becslő bizottság elnökéi és helyettes elnökét már letett hivatali esküjére vagy fogadalmára figyelmezteti. A becslő bizottság tagjai és póttagjai, mint szakértők, esküt vagy fogadalmat tesznek.

49. § A R. 111. §-a helyébe a következő rendelkezések ennek:

A részletes becslést a becslőbizottság elnöke és két rendes tagja végzi. Akadályoztatásuk vagy érdekeltségük esetén az elnök tennivalóit helyettese végzi, a rendes tagok helyeit pedig a póttagok járnak el.

Az egyes földrészletek minőségi osztályokba való sorozásánál (részletes becslés), valamint egyes tárgyak becslésénél az érdekelt lelek szintén jelen lehetnek, de a bizottsági eljárásba beleszólásuk nincs.

A becslő bizottság a részletes becslés során a tagosításba bevont területet tüzetesen bejárja és kijelöli a különböző minőségi osztályba tartozó területek (becsfoltok) határvonalát.

A birtokrendező mérnök a határvonalak töréspontjait beméri, a mérési adatokat a becslési vázlaton piros tussal feltünteti és a becsfoltok határvonalait erőteljes piros tusvonallal berajzolja. A becslő bizottság elnöke a lezárt becsfoltba annak minőségi osztályát - ugyancsak piros tussal - sajátkezűleg beírja.

Amennyiben a becslő bizottság elnöke és tagjai a becsfoltok minőségi osztályba sorozása tekintetében nincsenek egy véleményen, véleményeiket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A tagosítandó területen levő olyan utakat, amelyek a tagosítás során változást szenvedhetnek, szintén meg kell becsülni.

50. § A R. 112. §-ának első bekezdésében "a becslési jegyzékhez fűzendő" szavak elmaradnak.

51. § A R. 113. §-ának utolsó bekezdésében az utolsó mondatból "és a becslési jegyzéket" szavak elmaradnak.

52. § A részletes becslés befejezése után a becslő bizottság az állami mérnök közreműködésével megállapítja az új ut- és árokhálózat tervét is. Ebből a célból a tagosítandó területet bejárja és a birtokrendező mérnököt a terv elkészítéséhez szükséges utasításokkal ellátja.

53. § A R. 115. §-ában "és a becslési jegyzéket" szavak elmaradniuk.

54. § A R. 116. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök az alaptérképen a becsfoltokat térképezi, vörös vonallal feltünteti és az egy tulajdonos birtokában levő és egymással összefüggő földrészletek (birtoktest) különböző minőségi osztályokba eső részeinek területeit kiszámítja.

55. § A R. 118. §-ának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök az alapbirtokkimutatás egyes tételeinek minőségi osztályonkinti területi adatait birtoktestenkint és minőségi osztályonkint összegezi.

56. § Ha valamely községre nézve a telekkönyvi betétekben (telekjegyzőkönyvekben) feltüntetett és a tényleges állapot között tömegesen fordulnak elő eltérések, erről a földmívelésügyi miniszter, a tagosítás hasznosságát és célszerűen keresztülvihetőségét megállapító határozatának megküldésével, esetleg már előbb is, az illetékes telekkönyvi hatóságot értesíti.

A telekkönyvi hatóság a telekkönyv helyesbítése iránti eljárást az értesítés kézhezvétele után - saját hatáskörében - nyomban folyamatba teszi. Ha a szükséges személyzet nem áll rendelkezésre, telekkönyvi betétszerkesztő bíró és kisegítő szakközeg kirendelése végett az igazságügyminiszterhez felterjesztést tesz.

57. § A R. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök az előmunkálatok munkarészeinek lezárása után kéri a földmérési felügyelőségtől azoknak felülvizsgálatát.

58. § A R. 128. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A kiküldött állami mérnök, a lezárt munkarészeket felülvizsgálja. Ez a felülvizsgálat különösen a következők megállapítására terjed ki:

1. a becslési vázlat alapján az egymástól eltérő minőségű területek (becsfoltok) határvonalai az alapiérképen helyesen vannak-e feltüntetve,

2. a különböző minőségű területek számítása és ezeknek a területszámítási jegyzőkönyvbe, valamint az alapbirtokkimutatásba bevezetése helyes-e,

3. a tényleges birtokosok jegyzékében feltüntetett változások az alapmunkálatban helyesen vannak-e érvényesítve,

4. az előző felülvizsgálatnál adott műszaki utasításokat a birtokrendező mérnök betartotta-e, az ott észlelt hiányokat, hibákat pótolta, illetve helyesbítette-e, általában a munkarészek az előírásoknak megfelelően készültek-e.

A felülvizsgálat a helyszínén, szükség esetén a birtokrendező mérnök irodahelyiségében is végezhető.

59. § A R. 129. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha az állami mérnök az előmunkálatokat hibátlanoknak találta, vagy a könnyen pótolható hiányokat pótoltatta és a hibákat kijavíttatta, erről a törvényszéket értesíti.

Ha az állami mérnök az előmunkálatokban lényeges hiányokat vagy hibákat talál, az előmunkálatokat a birtokrendező mérnöknek visszaadja és a birtokrendező mérnököt a felülvizsgálati jegyzőkönyvben adott utasítások végrehajtására hívja fel.

Az állami mérnök az adott utasítások értelmében kiegészített élőmunkálatok újabb felülvizsgálatánál az előbbi két bekezdés értelmében jár el.

60. § A R. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A törvényszék a kitűzött tárgyaláson az előmunkálatokat az érdekelt felek elé terjeszti és az alapbirtokkimutatást megmagyarázza olyan módon, hogy a tagosító érdekeltek meggyőződést szerezhessenek arról, vajion az alapbirtokkimutatásba összes földrészleteik fel vannak-e véve és helyesen vannak-e felvéve. Ez alkalommal a tagosító érdekelteknek az előmunkálatok ellen emelt felszólalásait jegyzőkönyvbe veszi.

61. § A R. 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosító érdekeltek az előmunkálatok folyama alatt egyfokú felfolyamodással élhetnek a törvényszéknek olyan intézkedése és határozata ellen,

1. amely az eljárás folyamát megakasztja,

2. amely szükségtelen munkálatok foganatosítását rendeli el vagy amelynek foganatosítása a költségelőirányzat keretébe fel nem vett költséggel jár,

3. amely pénzbeli marasztalást vagy ezt helyettesítő elzárást tartalmaz,

4. amely a földmívelésügyi miniszternek vagy a pénzügyminiszternek vagy valamely felsőbíróságnak az eljárás során hozott határozatával ellenkezik.

A tagosító érdekeltek az előmunkálatok befejezése után az azoknak folyama alatt felmerült mindennemű sérelmek orvoslása végett, a bizalmi férfiak pedig napidíjuk összegének meg nem felelő megállapítása miatt egyfokú felfolyamodással élhetnek.

A felfolyamodás az előmunkálatok folyama alatt a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, kézbesítés esetében a kézbesítéstől, az előmunkálatok befejezése után a hitelesítés befejezésétől számított 8 nap alatt a törvényszéknél írásban nyújtandó be.

62. § A R. 137. és 138. §-ai hatályukat vesztik.

63. § A R. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A jelen rendelet 52. §-ában előírt bejárás eredménye alapján a birtokrendező mérnök két példányban elkészíti az út- és árokhálózat átnézeti tervét (a továbbiakban: úthálózati terv), amelyen fekete tussal feltünteti a régi utakat, vasutakat, csatornákat és mindazokat a területeket, amelyek a tagosítandó területen belül vannak és kicserélésnek nem tárgyai, vörös tussal pedig berajzolja a szélességi méretek, szükség esetén a lejtési viszonyok feltüntetésével a tervezett új utakat, árkokat és csatornákat.

64. § A R. 144. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnök az úthálózati terv mindkét példányát még a végleges helyszíni kitűzés előtt bemutatja az állami mérnöknek.

Az esetleg szükséges módosítások keresztülvezetése után az állami mérnök az úthálózati terv egyik példányát a törvényszéknek küldi meg, másik példányát pedig a birtokrendező mérnöknek adja át.

65. § A R. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha az 1890. I. tc. 1. §-ában meghatározott közutakra nézve változásokat terveznek, a törvényszék az illető közút felett az említett törvénycikk értelmében felügyeletre és intézkedésre jogosult közigazgatási hatóságot a birtokrendező mérnök állal hivatalból elkészített erre vonatkozó munkálat közlésével előzetesen értesíti és az erészben soronkivül hozandó jogerős közigazgatási határozatot bevárja.

Egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által a közforgalom céljaira létesített közutak körüli változásokat az érdekeltekkel közölni kell és őket erészben megfelelő határidő alatt észrevételek tételére kell felhívni. Az észrevételek tárgyában a törvényszék határoz.

66. § A R. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök a felülvizsgált úthálózati terv alapján az utakat és árkokat a természetben kitűzi, határvonalaik töréspontjait az állami mérnök által a birtokhatárpontok végleges megjelölésére vonatkozó szabályok szem előtt tartásával adott utasítás szerint véglegesen megjelöli és ennek megtörténtéről a törvényszéknek jelentést lesz.

67. § A R. 147. §-ának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A véglegesen jóváhagyott úthálózati tervet a helyszíni bejáráson résztvevő - a harmadik bekezdésben felsorolt - személyek valamennyien aláírják és ezután a törvényszék az úthálózati terv egyik példányát a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolja, a másikat pedig a birtokrendező mérnöknek adja át azzal az utasítással, hogy a bejárás alkalmával felmerült észrevételeknek megfelelően az úthálózati tervben a változtatásokat vezesse keresztül.

68. § A R. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az út- és árokhálózat kitűzött és véglegesen megjelölt töréspontjait a birtokrendező mérnök az alappontokból meghatározza és azok összrendezőit (koordinátáit) kiszámítja.

69. § A R. 150. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A felülvizsgálat befejezéséről a törvényszéket értesíti. A törvényszék az értesítés vétele után a birtokrendező mérnököt utasítja, hogy az elhelyezkedési tárgyalás céljára az egyes dűlők becsértékét feltüntető elhelyezkedési dűlővázlatot készítsen és ennek megtörténtét jelentse. Egyúttal felhívja a birtokrendező mérnököt, hogy az elhelyezkedés során az érdekeltek tájékoztatása céljára az új út- és árokhálózatot a becslési vázlaton a tárgyalás kitűzése napjáig irónnal rajzolja be.

70. § A R. 155. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Amikor a birtokrendező mérnök az elhelyezkedési dűlővázlat elkészítéséről a törvényszéknek jelentést tett, a törvényszék az új birtoktagok elhelyezésének tárgyalására a helyszínére halár-papot tűz ki és erre a tagosító érdekelteket a községben és a szomszédos községekben a szokott módon közhírré teendő hirdetménnyel, a birtokrendező mérnököt pedig végzéssel megidézi és egyúttal a becslő bizottsági elnök vagy ennek akadályoztatása esetén központi gazdasági szakértő kiküldése végett a földmívelésügyi miniszterhez felterjesztést tesz, szükség esetén állami mérnök kiküldése végeit pedig a földmérési felügyelőséget megkeresi.

71. § A R. 156. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az új birtoktagok elhelyezése végett kitűzött tárgyaláson a törvényszéknek arra kell törekednie, hogy az elhelyezkedés kérdésében lehetőleg egyesség jöjjön létre.

Ha az elhelyezkedés minden kérdésére nézve vagy minden érdekelttel egyesség nem jön létre, a törvényszék az egyes kérdésekre nézve, illetőleg az egyes érdekeltekkel létrejött megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalja, a vitás kérdéseket pedig a felek meghallgatásával és a becslő bizottság elnökének vagy a központi gazdasági szakértőnek, szükség esetén az állami mérnöknek közreműködésével tárgyalja és az elhelyezkedés kérdésében ítéletet hoz.

A tárgyalás során a birtokrendező mérnök a műszaki tennivalókat a törvényszék által megállapított irányelvek szerint végzi.

72. § A R. 158. §-ának első bekezdése hatályát veszti.

73. § A törvényszéknek az érdemleges eljárás során hozott határozata vagy tett intézkedése ellen felfolyamodásnak a jelen rendelet 61. §-ának 1-4. pontjai esetében van helye.

A R. 160. §-a hatályát veszti.

74. § A R. 161. §-ának első bekezdésében "és ennek ítélete ellen felülvizsgálati kérelemnek a Kúriához" szavak helyett "és ennek ítélete ellen - amennyiben a törvényszék ítéletét megváltoztatta - felülvizsgálati kérelemnek a Kúriához" szavakat kell felvenni.

A R. 161. §-ának második bekezdése hatályát veszti.

75. § A R. 162. §-ának első, második és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az érdemleges egyesség elfogadása és jóváhagyása tárgyában hozott végzés, illetőleg az érdemleges ítélet jogerőre emelkedése után a törvényszék utasítja a birtokrendező mérnököt, hogy az egyesség vagy ítélet végrehajtására alapul szolgáló műszaki munkarészeket (tervezési jegyzék, tervezési térkép, stb.) készítse el.

A birtokrendező mérnök az új birtoktagok tervezését a tervezési jegyzékben végzi, a tervezési térképen az új birtoktagokat és az állandó művelési ágakat feltünteti, egyúttal az új földrészleteket az állami földmérés szabályai szerint számozza.

A birtokrendező mérnök az összehasonlító jegyzék A) oldalán a tagosításba bevont ingatlanoknak területét és becsértékét vagy pénzben kifejezett értékét, B) oldalán pedig az új birtoktagoknak úgy egész, mint minőségi osztályonkinti mennyiségét mutatja ki.

76. § A R. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök a tervezési térképen az új birtoktagok határvonalának tussal való kihúzása és a tervezési jegyzék elkészítése után a földmérési felügyelőségtől a tervezés felülvizsgálatát kéri és erről a törvényszéknek jelentést tesz.

77. § A R. 164. §-ának első bekezdésében a "tervezési naplót" szavak helyébe "tervezési jegyzékét" szavakat kell felvenni.

78. § A R. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A birtokrendező mérnök az új birtoktagok kitűzése alkalmával - a jövőben együttes kezelés alatt maradó családi birtokokat elválasztó határvonalak töréspontjainak kivételével - az összes új határvonalak minden töréspontját a földmérési felügyelőség által a birtokhatárpontok végleges megjelölésére vonatkozó szabályoknak megfelelően adott utasítás szerint véglegesen megjelöli.

79. § A R. 169. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnök az új birtoktagok helyszíni kiosztása után a földmérési felügyelőségtől a helyszíni kiosztás felülvizsgálatára állami mérnök kiküldését kéri.

A kiküldött állami mérnök a helyszíni kiosztást tüzetesen felülvizsgálja, az esetleges kisebb hibákat azonnal kiigazítja, a nagyobb kiosztási hibák kiigazítására pedig, a birtokrendező mérnököt utasítja és a kiigazítás megtörténtét ellenőrzi.

Az állatni mérnök egyúttal kijelöli azokat az V. rendű háromszögelési és sokszögelési pontokat, amelyeket állandósítani kell. Ezeknek az alappontoknak az állami földmérés utasításaiban előirt módon való állandósítására és a szükséges műszaki munkarészek elkészítésére a birtokrendező mérnököt utasítja.

A állami mérnök az állandósítás végrehajtását ellenőrzi.

80. § A R. 170. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az új birtoktagok kiosztásának felülvizsgálata után az állami mérnök értesítése alapján a törvényszék a kiosztás elleni panaszok felvétele és tárgyalása céljából a helyszínére határnapot tűz ki. Érre a tárgyalásra szakértőként az állami mérnököt és a központi gazdasági szakértőt megidézi, a kultúrmérnöki hivatalt és az erdőfelügyelőséget pedig azzal a megjegyzéssel értesíti, hogy a kultúrmérnöki és erdészeti szakértő esetleges kiküldése végett szükség esetén később fog intézkedni.

A tárgyaláson előadott panaszokat a törvényszék jegyzőkönyvbe foglalja és azok felett a szakértők meghallgatása, szükség esetén a panasz tárgyát képező ingatlan helyszíni megszemlélése után ítélettel határoz. A birtokrendező mérnököt az ítélet jogerőre emelkedése után utasítja, hogy a kiosztási munkálatokat az ítéletnek megfelelően igazítsa ki.

81. § A jelen rendelet 80. §-ában említett ítélet ellen a kihirdetéstől vagy a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés a törvényszéknél jegyzőkönyvbe mondható vagy írásban nyújtható be. Ha az ítélőtábla a törvényszék ítéletet megváltoztatta, az ítélőtábla ítélete ellen a Kúriához felülvizsgálati kérelemnek van helye.

A jogorvoslatban meg kell jelölni a kiosztási birtokkimutatás vonatkozó tételszámát, a dülő nevét és a földrészlet kiosztási térképi számát.

A R. 176. §-a hatályát veszti.

82. § A R. hatályban maradó szakaszaiban és a jelen rendeletben megállapított jogorvoslatokon kívül más jogorvoslatnak, igazolásnak vagy perújításnak, semmisségi keresetnek nincs helye.

A R. 181. §-ának első bekezdése hatályát veszti.

83. § A R. 182. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki:

Ez az értesítési és közlési kötelezettség a felsőbíróságokat is terheli.

84. § A R. 183. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A pénzbeli marasztalást vagy elzárást megállapító határozat ellen használható fellebbvitel a határozat, végrehajtását felfüggeszti.

A jogorvoslatokat soronkívül kell elintézni.

A jogorvoslatok soronkívüli elintézésének központi nyilvántartása céljából, mind a törvényszék, mind a felsőbíróság - elnöke útján - az igazságügyminiszternek esetről-esetre azonnal jelenteni köteles a jogorvoslati beadvány iktatószámát, a jogorvoslattal élő nevét, a tagosítandó község nevét, a jogorvoslat beadásának, felterjesztésének és elintézésének naptárszerinti időpontját.

85. § A R. 185. §-a hatályát veszti.

86. § A R. 186. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A végrehajtott munkálat kiigazítását csak nyilvánvaló számítási hiba miatt és csak a kiosztási munkálatok hitelesítésétől számított, egy év alatt lehet a törvényszéknél kérelmezni.

A kiigazítási kérelem a tagosítási eljárásban érdekelt valamennyi fél ellen intézendő és a kiigazítási kérelmet magában foglaló kérvényt négy példányban kell beadni.

Az egy évi határidő után előterjesztett vagy nyilván alaptalannak talált kiigazítási kérelmet a törvényszék hivatalból visszautasítja. A visszautasító végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.

A kellő időben előterjeszteti és nem nyilván alaptalannak talált kiigazítási kérelem megvizsgálására és tárgyalására az ítélőtábla elnöke a törvényszéknek a tagosítási ügyben nem működött bírói tagját jelöli ki.

A törvényszék a földmérési felügyelőséget olyan állami mérnök kiküldése iránt keresi meg, aki abban az ügyben nem működött.

A kiigazítási kérvény példányai közül a törvényszék egyet magának tart meg, egyet-egyet pedig a községi elöljáróságnak, a kiigazítást kérő léinek és az árvaszéknek kézbesíttet és az érdekelt feleket a R. 55. §-ában meghatározott módon azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy az eljárásra tartozó körülményekre nézve az eljárás befejezése után utólagos felszólalásnak nincs helye.

A törvényszék a kirendelt állami mérnök közreműködésével hivatalból vizsgálja meg a kérelem alapjául szolgáló körülményt és megkísérli a felek között az egyességet.

Erről az eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az egyesség meghiúsulása esetében a törvényszék a telek további képviseletét a R. 81, §-a értelmében rendezi és az érdekelt felek meghallgatásával mindazt kinyomozza, ami a tényállás megállapítása és esetleg a hiba kiigazítása végett szükséges; ennek megtörténte után a kiigazítási kérelem tárgyában végzéssel határoz, amely ellen az ítélőtáblához felfolyamodásnak van helye.

Az ítélőtábla végzése ellen a Kúriához további felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha az ítélőtábla a törvényszék végzését megváltoztatta.

Az eljárás költségét a kiigazítást kérő fél előlegezi, aki annak megtérítésére a kérelem elutasítása esetében igényt nem tarthat.

Ha a törvényszék a kiigazítási kérelemnek helyet ad, a végzésben az érdekeltek meghallgatása után egyúttal afelől is határoz, hogy a költségeket az érdekeltek valamennyien vagy csak a számítási hibát elkövető személyek kötelesek-e a kiigazítást kérő félnek megtéríteni.

Újabb kiigazítási kérelemnek nincs helye.

87. § A R. 187. §-a hatályát veszti.

88. § A R. 189. §-ának első bekezdésében a "napidíjat és utazási költséget" szavak helyébe "kiküldetési illetményt" szavakat kell felvenni.

89. § A R. 190. §-ának második bekezdése a következőképen módosul:

Ha a szakértő kivételesen nyugalmazott állami, törvényhatósági vagy községi alkalmazott, kiküldetési illetményként a tényleges szolgálatban utoljára betöltött állására nézve megállapított kiküldetési illetményt számíthatja fel.

90. § A R. 192. §-ának harmadik bekezdése a következőképen módosul:

Minden kiküldött külön útiszámlát állít ki, amelyben csak a saját kiküldetésével felmerülő kiküldetési illetményeit számíthatja fel.

A kiküldetéssel kapcsolatosan felmerülő és a szabályszerű kiküldetési illetmények közé nem sorolható egyéb költségeket nem az útiszámlában, hanem külön költségjegyzékben kell felszámítani.

91. § A R. 194. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A bíró, a bíróság fogalmazó személyzetéhez tartozó jegyzőkönyvvezető, az állami földmérés közege, valamint az eljárás során alkalmazott szakértők előreláthatólag felmerülő kiküldetési illetményeiket meg nem haladó összegű útielőleget kérhetnek.

Több naptári hónapra terjedő kiküldetés esetén egyszerre csak olyan összegű útielőleget lehet engedélyezni, amely az egy naptári hónapra járó kiküldetési illetmény összegét nem haladja meg.

A felvett előleggel a kiküldött a havi útiszámlájában köteles elszámolni.

Az első bekezdésben felsorollak részére szükség esetén a dologi kiadások (fuvar, napszám, stb.) fedezésére is adható előleg. Ennek összege nem haladhatja meg az egy hónap alatt előreláthatólag felmerülő ilyen költségek összegét.

A dologi kiadások fedezésére szolgáló előleg igénylésekor a kiküldött köteles részletezni, hogy az előleget milyen célra kívánja fordítani.

Az előlegeket úgy kell igényelni, hogy a kézhezvétel és a felhasználás között 8 napnál több idő lehetőleg ne legyen.

Az előleg összegéi az igazságügyminiszter állapítja meg és utalványozza az előleg felvételére jogosult részére. Az igazságügyminiszter külön állapítja meg a kiküldetési illetményekre és külön az egyéb költségekre (napszám, fuvardíjak, stb.) szükséges előleg összegét.

Ha a kiküldetési illetményekre adott előleg az ezen a címen érvényesített járandóságot vagy az egyéb költségekre adott előleg a tényleg felmerült végleges kiadás összegét meghaladja, a különbözetet az előlegben részesült köteles a kiküldetési illetményeket megállapító rendelet kézhezvétele Után azonnal, de legkésőbb 3 napon belül mint térítményt postatakarékpénztári befizetési lappal - a vonatkozó tagosítási ügynek és a rendelet ügyszámának megjelölésével - a 106219. számú "IM: Tagosítási letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpenztári kiadási csekkszámlára visszafizetni.

Olyan térítményt, amely az előző költségvetési évben adott előlegből származik, nem a fentemlített kiadási csekkszámlára, hanem a 108.801. "IM: Bíróságok, tagosítási költségek visszatérítése, bevételi számla, Budapest" elnevezésű csekkszámlára kell befizetni.

Az előlegtérítmény visszafizetésének megtörténtét a törvényszék is köteles nyilvántartani. Ebből a célból a befizetési lapnak az előlegmaradvány visszafizetését igazoló szelvényét a visszafizetésre kötelezett a vonatkozó tagosítási ügynek és a rendelet ügyszámúnak közlésével köteles a törvényszéknek haladéktalanul beszolgáltatni.

Az igazságügyminiszter az előleg utalványozásáról és annak elszámolásáról a törvényszéket nyilvántartás céljából értesíti.

A törvényszék elnöke a nyilvántartás szabályszerű vezetését és a visszafizetés megtörténtét havonkint köteles ellenőrizni.

Az állami mérnököket kiküldetési illetményeik és az eljárás során általuk igénybevett napszámosok és fuvarosok díjainak fedezése céljára az állami 22. földmérési felügyelőség közvetlenül látja el előleggel. Erre a célra az igazságügyminiszter a földmérési felügyelőség kérelmére időközönkint megfelelő ellátmányt bocsát a földmérési felügyelőség rendelkezésére.

A földmérési felügyelőség vezetője köteles a kiutalt összegről szabályszerű ellátmányszámadást vezetni, amelynek hivatalos másolatát a vonatkozó eredeti okmányokkal együtt minden hónap 8. napjáig felülvizsgálat végeit köteles az igazságügyminiszteri számvevőségnek megküldeni.

Ugyanígy kell eljárni a közigazgatási eljárás költségeinek fedezésére kiutalt ellátmány tekintetében is.

92. § A R. 195. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

93. § A R. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha valamely jogorvoslat elbírálása során a felsőbíróság a jelen rendelet 21. §-a értelmében helyszíni eljárást rendel el, erre vonatkozó határozatát azzal a kérelemmel terjeszti fel az igazságügy-miniszterhez, hogy a kiküldetéssel előreláthatólag felmerülő költségek fedezésére a határozatban megállapított összeg ereiéig előleget bocsásson a felsőbíróság rendelkezésére.

94. § A. R. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A felsőbíróság határozatában megjelölt kiküldöttek az adott előleg összegét útiszámlájukban kötelesek elszámolni. Ha az adott előleg a felmerült kiküldetési, illetmények teljes kiegyenlítésére nem nyújt elegendő fedezetet, a különbözetet az igazságügyminiszter az útiszámlák felterjesztése után, a számvevőségi érvényesítés alapján, pótlólag utalványozza a kiküldöttek részére. Ha az adott előleg összege a szabályszerűen felszámítható illetmény összegét meghaladja, a kiküldöttek a jelen rendelet 91. §-a vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kötelesek eljárni azzal a különbséggel, hogy a visszafizetést igazoló szelvényt az igazságügyminiszterhez kötelesek felterjeszteni.

95. § A R. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Amennyiben a felsőbíróság határozatában a helyszíni kiszállás költségeiben a jogorvoslattal élő tagosító érdekeltet marasztalja el, a határozat jogerőre emelkedése után a költség behajtása iránt megfelelően intézkedik. A felsőbíróság a behajtás iránti intézkedést csak akkor mellőzi, ha az említett kiszállás költségét tagosítási költségnek minősíti. Határozatát jogerőre emelkedése után az igazságügyminiszterhez köteles felterjeszteni.

96. § A R. 201. §-ában "az eljáró bíró végzéssel állapítja meg s utalja ki" szavak helyébe "a törvényszék végzéssel állapítja meg és az igazságügyminiszter utalványozza" szavakat kell felvenni.

97. § A R. 202. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási eljárásnak a birtokrendező mérnöki munkadíjon felüli költségei közül a bíróság eljárási, gazdasági szakértői és műszaki felülvizsgálati költségeket a birtokrendező mérnöki munkadíjhoz viszonyított olyan százalékos arányban kell a költségelőirányzatban rendszerint megállapítani, hogy a bírósági eljárási költségek a birtokrendező mérnöki munkadíj 11. §-át, a gazdasági szakértői tevékenységgel felmerülő költségek a birtokrendező mérnöki munkadíj 7 % -át, a műszaki felülvizsgálattal felmerülő költségek pedig annak 12%-át ne haladják meg.

Ha az előbbi bekezdésben említett költségek az olt megállapított arányt kivételesen meghaladnák, ennek okát a költségelőirányzat felterjesztésekor jelenteni kell.

Az első bekezdésben említett valamelyik célra megállapított költségnél megtakarított összeg csak az igazságügyminiszter hozzájárulásával fordítható más célra.

98. § A R. 203. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási eljárás összes költségeit, tehát mind t közigazgatási eljárás, mind a bírói eljárás költségeit a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére az igazságügyminiszter előlegezi.

A tagosítással kapcsolatban felmerült azokat a költségeket, amelyeknek ki által és mi módon való viseléséről külön jogszabályok rendelkeznek utak, vízművek, vízrendezések, állami háromszögelési munkák, stb. költségeit), kivéve a jelen rendelet 110. §-ának első bekezdésében említett esetet, az igazságügyminiszter nem előlegezi.

Ha a tagosítási eljárás során olyan munka elemzésének szükségessége merül fel, amelyre nézve vitássá válik, hogy annak költsége a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére előlegezhető-e. a törvényszék döntés végett indokolt felterjesztést tesz az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter döntéséig az ilyen munka elvégzését függőben kell tartani.

99. § A R. 204. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnök részére járó díjakat az alábbiak szerint megjelölt munkálatok elvégzésétől számított 15 nap alatt a következő részletekben kell utalványozni:

1. egyhuszadrészt az elhatárolási vonal és az egész tagosítandó terület bizottsági bejárásának és az elhatárolási jegyzőkönyv felülvizsgálásának befejezésekor;

2. kéthuszadrészt a helyszínelés céljára esetleg szükséges háromszögelés és sokszögelés, a helyszínelés és az azonosítás, a megosztott és a változott ingatlanok térképezése és az azonosítási jegyzék megvizsgálásának befejezésekor;

3. egyhuszadrészt a részletes becslés munkálatainak hitelesítésekor;

4. egyhuszadrészt a becshatárvonalak térképezése és a becsrészletszámítások megvizsgálásának befejezésekor;

5. kéthuszadrészt a tagosítandó és a helyükön maradó területek határvonala töréspontjainak kitűzése, állandósítása és bemérése, illetőleg meghatározása, továbbá az ezekről készített mérési vázlatok, az ezekkel kapcsolatos háromszögelés, illetőleg sokszögelés és számítások megvizsgálásának befejezésekor;

6. egyhuszadrészt az 5. pont alatt felsorolt határpont rendezők kiszámítása megvizsgálásának befejezésekor, továbbá az alapbirtokkimutatásnak és összesítésének megvizsgálása, a telekkönyvi végzések átvezetése, a hibák helyesbítése és a hiányok pótlása után az előmunkálatok hitelesítésekor:

7. kéthuszadrészt a kiosztási munkálatok céljára szükséges háromszögelésnek, továbbá az új dűlőhálózat kitűzésének, állandósításának és meghatározásának és a mérési vázlatok megvizsgálásának befejezésekor:

8. egyhuszadrészt az új dülőhálózat és becsfoltok térképezése és az ellenőrzési területszámítás megvizsgálásának befejezésekor;

9. kéthuszadrészt az új dűlők területsávozása, továbbá a tagosítandó területen fekvő - kicserélés alá azonban nem eső - birtok részleteik és a becsfoltok területszámítása és az összehasonlító jegyzék A) oldala megvizsgálásának befejezésekor;

10. egyhuszadrészt az elhelyezkedési tárgyalás befejezésekor:

11. egyhuszadrészt a tervezési jegyzék és a tervezési térkép elkészítésének igazolásakor;

12. egyhuszadrészt az új birtoktagok tervezése megvizsgálásának befejezésekor;

13. egyhuszadrészt a tervezési térkép helyszínrajzi számozása és az összehasonlító jegyzék B) oldala megvizsgálásának befejezésekor;

14. egyhuszadrészt az Új birtoktagok kiosztása megvizsgálásának befejezésekor;

15. egyhuszadrészt a kiosztási munkarészek megvizsgálásának befejezésekor:

16. egyhuszadrészt a kivetési lajstromok jóváhagyásakor.

Az előbbi bekezdés 5. pontja alatt megjelöli munkálatok a 2., 3. és 4. pont alatt megjelöltekkel egyidejűleg vagy azokat megelőzően is, a 7. pont alatt megjelölt munkálatok pedig a 3. pont alatt megjelöltek után is elvégezhetők és ebben az esetben a megfelelő díjrészleteket is ilyen sorrendben kell utalványozni.

A birtok rendező mérnöki munkadíjrészletek utalványozása előtt a birtokrendező mérnök köteles a köztartozásait feltüntető községi elöljárósági (városi adóhivatali) bizonyítványt az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. Abban az esetben, ha a bizonyítvány szerint a birtokrendező mérnöknek az állammal szemben tartozása van, ennek összegét a kiutalandó munkadíjrészletből le kell vonni és a hátralékos köztartozás kiegyenlítésére kell utalványozni.

Az előző bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a birtokrendező mérnök esetleges alkalmazottai után járó társadalombiztosítási díjak tekintetében is.

A köztartozások (adók, társadalombiztosítási díjak, stb.) teljes egészükben a birtokrendező mérnököt terhelik, azok tehát a tagosító érdekeltekre részben sem hánthatók át.

Ha a birtokrendező mérnök az irodai alkalmazottainak, napszámosainak és fuvarosainak esedékes járandóságait nem fizeti ki, az igazságügyminiszter az érdekeltek kérelmére a hátralékos járandóságokat a birtokrendező mérnök meghallgatása után az esedékes munkadíjából az érdekeltek részére közvetlenül utalványozza.

A birtokrendező mérnök részére járó munkadíjak bírói végrehajtása alá vonása tekintetében az 1881. LX. tc. 65. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.

A birtokrendező mérnök munkadíjaira előleg utalványozásának nincs helye.

100. § Ha a birtokrendező mérnöki munkálatokat akár a pénzügyminiszter, akár a földmivelésügyi miniszter intézkedésére állami műszaki közeg végzi, a birtokrendező mérnöki munkadíj fejében járó összegeket a pénzügyminiszterhez, illetőleg a földmivelésügyi miniszterhez kell utalványozni.

101. § A R. 205. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási eljárás összes költségeinek nyolcvan százalékát az államkincstár viseli, húsz százaléka pedig a tagosító érdekelteket terheli.

A tagosító érdekeltek a tagosítási költségeknek őket terhelő részét a tagosítási eljárás során nekik kiosztott összes új birtoktagok becsértéke arányában a törvényes fizetési eszközként megállapított készpénzben kötelesek megfizetni.

A becsérték megállapítására az összehasonlító jegyzék felülvizsgált B) oldalán feltüntetett becsértékek irányadók.

102. § A R. 206. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosítási eljárás során felmerült ügyvédi díjak és kiadások megállapítására vonatkozólag az 1937. IV. tc. 105. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

103. § A R. 207. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A tagosítási eljárás körében a bíróság által kiszabott pénzbírságokból és pénzbüntetésekből befolyó összegeket a 108.807. számú "IM: Büntetéspénzek, bevételi számla, Budapest" elnevezésű csekkszámlára kell befizetni.

104. § A R. 208. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszéknek a telekkönyvi hatóságokhoz intézett megkeresésére a jelen rendelet 34. §-ában megjelölt telekkönyvi másolatokat a járásbíróság elnökének (vezetőjének) kijelölése alapján a járásbíróság személyzetének erre alkalmas tagjai a hivatalos órán kívül készítik el és ezért a munkájukért telekkönyvi betétenkint (telekjegyzőkönyvenkint) - ideértve a R. 68. §-a szerint készítendő minden másolatot - a fele jár annak a díjnak, amely a magánosok által megrendelt telekkönyvi betétmásolat (telekjegyzőkönyvmásolat) egy oldaláért az erre vonatkozó jogszabályban másolási költség címén meg van állapítva.

A díjazást a végzett munka arányában havonkint utólag kell kifizetni.

Erre a díjazásra a másolást végző személyek részére előleget utalványozni nem lehet.

105. § A R. 212. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a telekkönyvi másolatokat a járásbíróság személyzete készíti, a másolásnak a jelen rendelet 104. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kiszámított költségeit az igazságügyminiszter a telekkönyvi hatóság felszámítása alapján havonkint utólagosan utalványozza. Az utalványozás iránt az igazságügyminiszterhez teendő felterjesztéshez hivatalos másolatban csatolni kell a törvényszéknek a telekkönyvi hatósághoz intézett megkeresését is.

A másolási költségek címen felmerülő összegeket a járásbíróság elnöke a kezéhez erre a célra kiutalt összegből fizeti ki és a kifizetett összegekről készített elszámolást a másolási munka befejezése után terjeszti fel az igazságügyminiszterhez.

106. § A R. 213. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A másolási munkákkal kapcsolatos kiadásokat a R. 209. §-ának első bekezdése esetében szintén tagosítási költségként kell utalványozni és kifizetni.

A másolásra felfogadott külön munkaerők havi illetményeiről a R. 210. §-ában említett fizetési jegyzék két példányát minden hónap 5. napjáig kell az igazságügyminiszteri számvevőségnek megküldeni. Az igazságügyminiszter a számfejtett fizetési jegyzék alapján a számfejtési záradékban feltüntetett végösszeget a fizetési jegyzék számfejtési záradékának megfelelően utalványozza.

A számvevőség a kiutalás körül a R. 224. §-a alapján az állami készpénzbevételek és kiadások kezelése tárgyában kiadott 5200/1924. PM rendelet IV. fejezetében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a kiutalás foganatosításával egyidejűleg a fizetési jegyzékei megküldi az illetékes járásbíróság elnökének, aki a kiutalt illetményeknek a jogosultak kezéhez történt kifizetését a fizetési jegyzékben elismerteti és ennek megtörténte után a fizetési jegyzéket az igazságügyminiszteri számvevőségnek a vonatkozó utalványozó rendelethez fedezeti okmányként csatolás végett visszaküldi.

107. § A R. 214. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Abban az esetben, ha a másolást, végző külön munkaerők működése a hónap közepén ér végett a hónap hátralevő napjaira is számfejtett, azonban ki nem fizethető illetményeket a járásbíróság elnöke a 164.219. számú "IM: Tagosítási letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári kiadási csekkszámlára visszafizeti és erről az igazságügyminiszteri számvevőséget értesíti. A postatakarékpénztári befizetési lapnak arra rendelt helyén pontosan fel kell tüntetni, hogy mely község tagosítási ügyében és milyen címen történt a visszafizetés.

108. § A R. 215. § a helyébe a következő rendelkezés lép:

A telekkönyvi másolatok elkészítéséhez szükséges nyomtatvány papír és másolóvászon beszerzésével felmerült és az ezzel kapcsolatos esetleges egyél) költségeket a járásbíróság elnökének felterjesztésére - az ahhoz csatolt költségjegyzék alapján - az igazságügyminiszter a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére utalványozza.

109. § A R. 216. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Azokban a községekben, amelyekben az új részletes felmérés már megtörtént, de a telekkönyvi betéteik még nem készültek el, az állami földmérés a tagosítás céljára saját térképét vagy annak másolatát - a másolással felmerült költségek megtérítése ellenében - bocsátja rendelkezésre azzal a kikötéssel, hogy az eredeti térképet a tagosítási eljárás befejezése után nem a törvényszék irattárában kell elhelyezni, hanem az állami földmérésnek sértetlen állapotban vissza kell adni.

110. § A R. 217. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a háromszögelő hivatal mérnökeinek az új IV. rendű háromszögelési hálózat fejlesztése vagy a régi hálózat kiegészítése céljából a helyszínére kell kiszállniok, a háromszögeléssel kapcsolatos személyi kiküldetési illetményeket a háromszögelő hivatal fizeti, míg a háromszögeléshez szükséges szolgálmányokat éspedig az alap pontok megjelölésére szükséges anyagokat, a háromszögelés végrehajtásánál igénybevett napszámokat és fuvarokat, az esetleg szükséges csónakokat, valamint az irodahelyiséget és a lakást a tagosító érdekeltek bocsátják rendelkezésükre. Ha a tagosító érdekeltek ezeket nem szolgáltatják vagy nem szolgáltathatják, ezekről a háromszögelő hivatal mérnöke az igazságügyminiszter állal a háromszögelő hivatal rendelkezésére bocsátott ellátmány terhére gondoskodik. Az ellátmányszámadást a háromszögelő hivatal az eredeti okmányokkal együtt havonkint köteles az igazságügyminiszteri számvevőségnek felülvizsgálás végett megküldeni.

Úgy az állami háromszögelő mérnök, mint a birtokrendező mérnök által meghatározott háromszögelési és sokszögelési alappontok állandó megjelöléséhez és megújításához, valamint a községi határnak az állami mérnök által történő kitűzéséhez és leírásához szükséges anyagok, ezek elhelyezésénél igénybevett fuvarok és napszámok összes költségei a községet terhelik. (A földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 100/1027. PM rendelet 69. §-a).

111. § A R. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az út-, árok- és birtokhatárvonalak töréspontjainak megjelölésére szolgáló anyagoknak a vonatkozó műszaki szabályok szem előtt tartásával történő beszerzésével vagy előállításával és az elhelyezés helyére szállításával felmerülő költségeket a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére az igazságügyminiszter előlegezi

112. § A R. 219. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A halárban való működés gyorsítása végett a bírónak, az állami földmérés mérnökének vagy a becslő bizottság elnökének netán szükséges egy - vagy ha a becslő bizottság működéséről van szó, legfeljebb három - fuvart, a helyben szokásos módon a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére az igénybevevő tisztviselő fogadja fel.

Fuvar csak a legszükségesebb esetben használható. A község középpontjától három, kilométer távolságon belül személyszállításra fuvart egyáltalában nem lehet igénybevenni.

Fuvar nem igényelhető, ha - tekintve a határ kisebb terjedelmét vagy azt, hogy az fuvarral célszerűen nem járható - a fuvar alkalmazása az eljárási nem gyorsítaná.

A felmerült kiadás összegét és azt, hogy a kifizetett fuvar és napszám a helyi viszonyuknak megfelelő, a fuvar- és napszámjegyzéken a községi elöljáróság záradék alakjában igazolja, az igénybevett fuvarosok és napszámosok pedig a részükre kifizetett összeg felvételét a fuvar- és napszám-jegyzék jegyzet rovatában aláírásukkal elismerik.

Az igénybevett fuvarosok és napszámosok részére kifizetett összegekről kiállított jegyzéken az igénybevételt tanúsító záradékot az igénybevevő is aláírja.

A előirt záradékkal ellátott fuvar- és napszámjegyzéket utalványozás, illetőleg elszámolás végett az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

A bíró, a műszaki, gazdasági és egyéb szakértők részére megfelelő irodahelyiségről, annak fűtéséről, világításáról és takarításáról a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére a községi elöljáróság köteles gondoskodni.

113. § A R. 220. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási költségekről a jelen rendelet 33. §-a értelmében beszerzett adatok figyelembevételével és a felek meghallgatásával költségelőirányzatot kell készíteni.

A költségelőirányzatot 5 példányban kell elkészíteni. Ezek közül 2 példányt fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez, 1-1 példányt meg kell küldeni a földmívelésügyi miniszternek és a 22. földmérési felügyelőségnek, 1 példányt pedig az iratoknál marad.

114. § A R. 221. §-a hatályát veszti.

115. § A 222. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási eljárással felmerülő költségeket az igazságügy miniszter utalványozza.

A törvényszékei az utalványozás joga nem illeti meg.

A kiküldetési költségeket az igazságügyminiszteri számvevőség által előzetesen érvényesített útiszámlák alapján, egyéb költségeket pedig - a birtokrendező mérnöki munkadíj kivételével - azok tényleges felmerültét igazoló okmányokkal is felszerelt és az igazságügyminiszteri számvevőség által érvényesített költségjegyzék alapján kell utalványozni.

Az utalványozásnál szem előtt kell tartani, hogy a tagosítási ügyekben az 1908. XXXIX. tc. 6. §-ában biztosított illetékmentesség érintetlenül marad.

A birtokrendező mérnöki munkadíjrészleteket az igazságügyminiszter a törvényszék felterjesztése alapján utalványozza. A törvényszék felterjesztéséhez - a jelen rendelet 99. §-ának 3., 10. és 16. pontjaiban foglalt esetek kivételével - csatolni kell a 22. földmérési felügyelőség szakvéleményét.

116. § A R. 223. §-a hatályát veszti.

117. § A R. 224. §-a helyéin; a következő rendelkezés lép:

Az igazságügyminiszter által utalványozott összeget az igazságügyminiszteri számvevőség a 164219. számú "IM: Tagosítási letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári kiadási csekkszámlájáról utalja ki.

118. § A R. 225. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék köteles az eljárás jogerős befejezéséről az igazságügyminiszternek késedelem nélkül jelentést lenni. Az igazságügyminiszter intézkedik aziránt, hogy az igazságügyminiszteri számvevőség az általa vezetett községi számlakönyv adatai alapján közölje a törvényszékkel, hogy a község tagosítási ügyében mekkora összegű költség merült fel.

A törvényszék az értesítés alapján, figyelemmel a még esedékessé nem vált birtokrendező mérnöki munkadíjra is, lehetőleg tárgyalás kitűzése nélkül, végzésben megállapítja a tagosítási eljárás összes költségeinek összegét és ebből a tagosító érdekeltekre eső résznek egyéni kivetése, beszedése vagy behajtása iránt intézkedik.

A törvényszék végzése ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.

119. § A R. 228. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A kivetési lajstromok kiállítása előtt a törvényszék meghatározza azt az arányt, amelyben az egész tagosítási eljárás folyamán felmerült tagosítási költségek egyénenkint kirovandók.

A tagosítási költségek egyénenkinti kirovásánál a törvényszék a következőképen jár el:

1. A törvényszék a jelen rendelet 118. §-a értelmében megállapított tagosítási költségekből az államkincstárt terhelő részt levonja, azután a felülvizsgált összehasonlító jegyzék B) oldalán bevezetett adatokból megállapítja a tagosítási költségek viselésére kötelezett birtokosoknak kiosztott új birtoktagok becsértékének összegét.

2. Annak az aránynak a megállapítása végett, amelyben a birtokosok a költségeket viselik, a költségeknek az államkincstárt terhelő rész levonása után fennmaradó részét elosztja a tagosító érdekelteknek kiosztott új birtoktagok becsértékének összegével.

Az így nyert arányszám segítségével a birtokrendező mérnök kiszámítja, hogy az egyes tagosító érdekelteket a tagosítási költségekből mekkora összeg terheli.

120. § A R. 229. §-a második bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

Az egy becsértékre (földértékegységre) eső költségjárulék összegét (az arányszámot) a kivetési lajstromon fel kell tüntetni.

121. § A R. 230. §-ának harmadik és negyedik bekezdése hatályát veszti.

122. § A R. 230. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

123. § A R. 241. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az adóhivatal a szállítmányi letéti számla javára, befolyt tagosítási költségjárulékokat és késedelmi kamatokat a R. 233. §-ában említett számfejtőkönyvben a befizető község javára írja és a heti elszámolások alkalmával az ezeken a címeken befolyt összeget szállítmányi letéti számlájáról a 108.804. számú "IM: Bíróságok, tagosítási költségek visszatérítése, bevételi számla, Budapest" elnevezésű csekkszámlára utalja át.

Az átutalásnál a befizetési lapon - ha pedig azon nincs elegendő hely - külön jegyzéken részletesen fel kell tüntetni, hogy az átutalt összegből községenkint mennyi esik tőkére és mennyi esik késedelmi kamatokra.

Az adóhivatal szállítmányi letéti számlájáról az első bekezdésben jelzett postatakarékpénztári csekkszámla javára történt átutalások foganatosítása, illetőleg a vonatkozó postatakarékpénztári számlakivonat beérkezése után a tagosítási állami letétnapló kapcsolatos bevételi tételszámainak közlése mellett jelenti az igazságügyminiszternek, hogy az átutalt összegből községenkint mennyi az az összeg, amely tagosítási költségjárulék címén folyt be.

Az igazságügyminiszteri számvevőség a hozzá beérkezett postatakarékpénztárt számlakivonatok alapján az első bekezdésben említett bevételi csekkszámla javára befolyt összeget szabályszerűen könyveli (5400/1924. PM rendelet 10. §-a).

124. § A R. 242. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A jutalmat az igazságügyminiszter a tagosítási költségek fedezésére szolgáló összeg terhére utalványozza.

125. § A R. 243. §-a hatályát veszti.

126. § A R. 244. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék a számlát utalványozás végett az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésnek még az eljárás jogerős befejezéséről szóló jelentést megelőzően meg kell történnie.

A nyomtatványok árát az igazságügyminiszter állapítja meg.

127. § A R. 245. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A tagosítási eljárás műszaki munkálatait csak birtokrendező mérnök vagy jogosított földmérő Végezheti, feltéve, hogy gondnokság vagy csőd alatt nem áll.

Birtokrendező mérnökök azok:

1. akik a R. IX. fejezete érteimében szervezett birtokrendező mérnöki vizsgabizottságtól birtokrendezői mérnöki jogosítványt nyernek,

2 akik a 600/1908. IM rendelet 1. §-ának 1. pontja alapján birtokrendező mérnöki jogosítványt nyertek,

3. akik a 600/1908. IM rendelet 1. §-ának 2. pontja, valamint a 40/1909. I. M. rendelet 2. §-ának 1. és 2. pontjai alapján földmérői jogosítványt nyertek.

128. § A R. 246. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnöki vizsgabizottság Budapesten működik.

Tagjai:

1. az elnök,

2. a magyar József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem által saját kebeléből öt évenkint kiküldött három tag,

3. a birtokrendezési jogszabályokban jártas hat olyan tag, akiknek az itélőbírákra előírt képesítésük van,

4. az állami földmérés három olyan szakközege, akiknek birtokrendezési ügyekben megfelelő gyakorlatuk van,

5. a 22. földmérési felügyelőség által javaslatba hozott három olyan birtokrendező mérnök, akiknek birtokrendezési műszaki munkálatok végrehajtásában megfelelő gyakorlatuk van.

A bizottság elnökét s a 3. és 5. pont alatt megjelölt tagokat az igazságügyminiszter, a 4. pont alatt megjelölt tagokat a pénzügyminiszter öt év tartamára nevezi ki. Az öt év elteltével a kinevezés megújítható.

Az elnök helyettesét a bizottság tagjainak sorából az igazságügy miniszter jelöli ki,

Minden egyes vizsgánál a bizottság az elnökön kívül 4 tagból áll, akiket a 2-5. pont alatt megjelölt tagok közül kell meghívni.

129. § A R. 247. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A birtokrendező mérnöki (földmérői) jogosítvány elnyerése végett vizsgára bocsáthatók azok a feddhetetlen jellemű magyar állampolgárok,

a) akiknek 1. mérnöki, 2. bányamérnöki, 3. erdőmérnöki. 4. gépészmérnöki. 5. építészmérnöki oklevelük van vagy külföldön szerzett ilyen oklevelüket honosították és igazolják, hogy tagosítási ügyben vagy az állami földmérés szabályai szerint végrehajtott részletes földmérésben legalább két éven át mérnöki munkát végeztek;

b) az állami földmérés olyan mérnökei, akiknek az a) alatt előirt képesítésük ugyan nincs, de az állami földmérésnél előirt mérnöki szakvizsgát letették és a pénzügyminiszter igazolja, hogy az állami földmérésnél legalább 10 éven át mérnöki munkát végezlek;

c) azok a személyek, akik középiskolai érettségivel vagy ezzel egyenrangú iskolai végzettséggel rendelkeznek és a pénzügyminiszter igazolja, hogy a tagosítási és egyéb birtokrendezési ügyekben vagy az állami földmérés szabályai szerint végzett földmérői munkálatokban legalább 10 éven át mérnöki munkát végeztek és az államfő őket az a) alatt előírt képesítés és a b) alatt említett mérnöki szakvizsga igazolása alól kegyelmi úton felmentette.

130. § A R. 249. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A kérvényhez csatolni kell a jelen rendelet 129. §-ának a) pontjában említetteknél a mérnöki oklevelet vagy annak hiteles másolatát, a jelen rendelet 129. §-ának b) pontjában említetteknél a szakbizonyítványt vagy annak hiteles másolatát, a jelen rendelet 129. §-ának c) pontjában említetteknél pedig az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát, továbbá mind a bárom esetben születési anyakönyvi kivonatot, hatósági erkölcsi bizonyítványt, a magyar állampolgárságot igazoló okmányt és a gyakorlatot igazoló bizonyítványt.

131. § A R. 254. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Okleveles gépészmérnöknek, építészmérnöknek, továbbá az előírt alaki képesítés igazolása alól kegyelmi úton felmentetteknek földméréstanból (geodéziából) is kell vizsgázni, kivéve azokat, akik az állami földmérés mérnöki létszámában legalább öt éven át teljesítettek szolgálatot.

Az állami földmérésnek azok a tagjai, akik az állami földmérésnél előirt mérnöki szakvizsgát letették, az állami földmérésre és a földadó kataszterre vonatkozó szabályokból nem vizsgáznak.

132. § A R. 255. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:

Azok, akik a jelen rendelet 129. §-ában előirt alaki képesítés igazolása nélkül legfelsőbb fegyelmi elhatározás alapján teszik le a R. 254. §-ában említett birtokrendező mérnöki vizsgát, birtokrendező mérnöki jogosítvány helyett földmérői jogosítványt nyernek.

A R., valamint a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a földmérők a birtokrendező mérnökökkel egy tekintet alá esnek.

133. § A R. 263. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A törvényszék elnöke kérelem nélkül is jogosítva van arra, hogy a birtokrendező mérnökkel (földmérővel) szemben felügyeleti intézkedést alkalmazzon minden szabálytalan eljárás, mulasztás vagy rendellenesség esetében.

Az előbbi bekezdésben említett esetekben a törvényszék elnöke a következő intézkedések megtételére jogosult:

1. Írásbeli megintés,

2. 2000 forintig terjedhető rendbírság.

A felügyeleti intézkedés tárgyában hozott határozat ellen 8 nap alatt írásban felfolyamodásnak van helye az ítélőtábla elnökéhez, amelyet a törvényszék elnökénél kell benyújtani.

A R. 263. §-ának harmadik bekezdésében "az első vagy" szavak elmaradnak.

134. § A R. 264. § a hatályát veszti.

135. § A R. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az ítélőbírákra, államügyészekre, bírósági és ügyészségi tisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályokat, amennyiben a R. 266-273. §-ai eltérően nem rendelkeznek, a birtokrendező mérnökökre (földmérőkre) is alkalmazni kell.

136. § A R. 268. §-ának első bekezdése 9. pontként a következőkkel egészíttetik ki:

9. ha a tagosító érdekeltekkel kötött szerződésből folyó jogait és kötelezettségeit a birtokrendező mérnöki munkadíj bizonyos százalékának saját javára biztosítása mellett vagy enélkül olyan személyre ruházza ál. akinek sem birtokrendező mérnöki, sem földmérői jogosítványa nincsen.

137. § A R. 274. §-a hatályát veszti.

138. § A R.-ben említeti értékhatárok, valamint a tagosítási eljárás során kiszabható pénzbírságok és pénzbüntetések a R.-ben megjelölt összeg kétszeresében, mint forintösszegben állapíttatnak meg.

139. § A tagosítási kiosztási munkarészek (R. 172. és 177. §-ai) sokszorosításának költségeit tagosítási költségeknek kell tekinteni.

Ezeknek a költségeknek fedezésére az igazságügy miniszter a 22. földmérési felügyelőségnek megfelelő ellátmányt bocsát rendelkezésére.

III. Átmeneti rendelkezések

140. § A jelen renedelet rendelkezéseit, valamint a R.-nek a jelen rendelet által nem érintett rendelkezéseit a háború következtében félbeszakadt vagy felfüggesztett tagosítási ügyekben az alábbi §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

141. § A háború következtében félbeszakadt vagy felfüggesztett azokban a tagosítási ügyekben, amelyekben az eljárás folytatását a törvényszék, akár hivatalból, akár kérelemre már elrendelte és a felmerült költségeket vagy azoknak egy részét a tagosító érdekeltekre már kivetette, ez a kivetés továbbra is érvényben marad azzal a különbséggel, hogy a már kivetett, de a tagosító érdekeltek állal a birtokrendező mérnöknek még ki nem fizetett birtokrendező mérnöki munkadíjrészleteket a tagosító érdekeltek a jelen rendelet hatálybalépése után a község (várost adóhivatali) pénztárába kötelesek befizetni.

A befizetett összegre vonatkozólag a községi elöljáróság (polgármester) a továbbiakban: a R. 240. §-a szerint jár el.

A birtokrendező mérnök ehhez képest köteles a birtokában levő kivetési lajstromokat és tagosítási törzskönyveket a törvényszékhez haladéktalanul beszolgáltatni. A törvényszék a beszolgáltatás időpontját azokon feltünteti és azokat az illetékes adóhivatal utján megküldi a községi elöljáróságnak (polgármesternek) a behajtás iránt intézkedés végett.

142. § Az előbbi §-ban említett ügyekben a birtok-rendező mérnök a jelen rendelet hatálybalépése után közvetlenül a tagosító érdekeltektől fizetést többé, el nem fogadhat, hanem a már kivetett, de neki még ki nem fizetett birtokrendező mérnöki munkadíj összegét részére az igazságügy-miniszter a kezelése alatt álló 164.219. számú "IM: Tagosítási letéti számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámla terhére utalványozza.

Az igazságügyminiszter ezt az utalványozást a birtokrendező mérnök részére csak akkor teljesíti, ha a törvényszék végzéssel megállapítja, hogy mekkora volt a tagosító érdekeltekre kivetett birtokrendező mérnöki munkadíjrészlet összege, arra a tagosító érdekeltek már mekkora összegű fizetést teljesítettek és mekkora összeggel vannak még hátralékban.

A törvényszék végzését, amelyben arra is ki kell terjeszkedni, hogy a még ki nem fizetett birtokrendező mérnöki munkadíjrészlet a birtokrendező mérnöki munkadíj hányadik huszadrészének felel meg, a községi elöljáróság útján a szokott módon közhírré kell tenni és jogerőre emelkedése után lel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

Az igazságügyminiszter a végzés felterjesztése után a birtokrendező mérnöki munkadíjrészletnek még ki nem fizetett részéi a birtokrendező mérnök részére utalványozza és erről a törvényszéket értesíti.

143. § A tagosítási költségek kivetése" beszedése, behajlása és kezelése tekintetében a jelen rendelet hatálybalépése után a háború következtében félbeszakadt vagy felfüggesztett tagosítási ügyekre nézve is az általános szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a tagosító érdekeltek az egyénenkint kivetett tagosítási költségjárulékokat az új birtokállapot hitelesítésének napjától számított egy év alatt kötelesek megfizetni.

144. § A jelen rendelet 101. §-ának első bekezdését a háború következtében félbeszakadt vagy felfüggesztett tagosítási ügyekben a jelen rendelet hatálybalépése után kifizetésre kerülő költségek tekintetében is alkalmazni kell.

145. § A háború következtében félbeszakadt vagy felfüggesztett tagosítási ügyekben az eljárás folytatását, amennyiben azt a törvényszék sem hivatalból, sem kérelemre még el nem rendelte, a jelen rendelet hatálybalépése után hivatalból kell elrendelni.

Az eljárás folytatásának elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

Az eljárás folytatását abban a sorrendben kell elrendelni, amelyet a földmívelésügyi miniszter az említett tagosítási ügyek között az összes körülmények mérlegelésével hozott határozatában megállapít.

146. § A törvényszék a földmívelésügyi miniszter határozatának vele történt közlése után haladéktalanul intézkedik az eljárás folytatásának elrendelése iráni.

A törvényszéknek az eljárás folytatását elrendelő végzése ellen felfolyamodásnak nincs helye.

A törvényszék az eljárás folytatását elrendelő végzésében egyúttal az eljárás folytatásával kapcsolatos kérdések tárgyalására határnapot tűz ki, amelyre a tagosító érdekelteket és a birtokrendező mérnököt megidézi.

A törvényszék végzését a tagosítás alatt álló község, valamint a szomszédos községek elöljáróságai által a szokott módon ki kell hirdettetni, ezenfelül egy ízben a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.

A eljárás folytatását elrendelő végzést fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez és meg kell küldeni a földmívelésügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek és a 22. földmérési felügyelőségnek.

147. § A törvényszék a kitűzött határnapon - a szükséghez képest - mindenek előtt a tagosító érdekelteknek az eljárás folyama alatti képviseletéi rendezi. Azután letárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása az eljárás folytatása szempontjából szükséges.

A tárgyalás további folyamán a törvényszék jegyzőkönyvbe foglalja a birtokrendező mérnök nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a hátralévő birtokrendező mérnöki munkálatokat, illetve azoknak egyes szakaszait mikorra fogja elkészíteni.

A tárgyalási jegyzőkönyvnek a munkamenetet tartalmazó kivonatát fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez és meg kell küldeni a földmívelésügyi miniszternek és a 22. földmérési felügyelőségnek.

Végül a törvényszék az eljárás hátralevő részében előreláthatólag felmerülő költségekre vonatkozóan az érdekeltek meghallgatásával költségelőirányzatot szerkeszt. A költségelőirányzat megszerkesztésénél figyelembe kell venni az eljárás folytatása előtt már esedékessé vált, de még ki nem fizetett birtokrendező mérnöki munkadíjakat és esetleges többi költségeket is. Ezenfelül figyelembe kell venni a pénzügyminiszter által megállapított esetleges pótmunkadíjakat is.

148. § A tagosítási eljárást ott kell folytatni, ahol az félbeszakadt. Abban az esetben azonban, ha a már elkészült munkarészek vagy az eljárás folytatása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb iratok egészben vagy részben megsemmisültek vagy használhatatlanná váltak vagy egyébként nem állanak rendelkezésre és beszerzésük a közeli jövőben nem remélhető, az eljárást vagy annak egy részét a szükséghez képest meg kell ismételni. Ebben az esetben a törvényszék a 22. földmérési felügyelőségnek, szükség esetén a földmívelésügyi miniszter által kiküldött központi szakértőnek a szakvéleményét is beszerzi, a tagosító érdekelteket pedig meghallgatja és ennek eredményéhez képest legjobb belátása szerint intézkedik az eljárás megismétlése, a megsemmisült vagy használhatatlanná vált munkarészek vagy egyéb iratok pótlása iráni.

Az alábbi bekezdés szerint szükséges műszaki pótmunkálatok díjazása tekintetében a pénzügyminiszter megállapítása irányadó.

A pótmunkálatok elrendeléséről jelentést kell tenni az igazságügyminiszternek és értesíteni kell a pénzügyminisztert, a földmívelésügyi minisztert és a 22. földmérési felügyelőséget.

A telekkönyv átalakításához nélkülözhetetlen műszaki munkarészeket feltétlenül pótolni kell. Erre vonatkozólag az igazságügyminiszter véleménye irányadó.

149. § A pénzügyminiszter a tagosítás folytatását elrendelő végzés kézhezvétele után - a földmívelésügyi miniszter meghallgatásával - hivatalból állapítja meg a birtokrendező mérnöki munka-egységárat, az erről szóló határozatát közli az igazságügyminiszterrel és ezenfelül a törvényszéknek oly időben küldi meg, hogy az a tárgyaláson rendelkezésre álljon.

150. § A földmívelésügyi miniszter az előző §-ban említett végzés kézhezvétele után a tagosítás hasznosságát, és célszerűen keresztülvihetőségét megállapító határozatát indokolt esetben - rendszerint a becslés befejezéséig - hivatalitól módosíthatja vagy kiegészítheti, ha ezzel az intézkedésével az eljárás folytatását nem akadályozza.

151. § A pénzügyminiszter a birtokrendező mérnöki munkaegységárnak egyességileg megállapított mértékét indokolt esetben hivatalból felülvizsgálhatja és ha azt túlmagasnak találja, megfelelően mérsékelheti.

152. § A jelen rendelet hatálybalépése után ideiglenes tagosítási munkaerő alkalmazásának nincs helye.

153. § A jelen rendelet hatálybalépése után a R. 222. és 223. §-aiban említett hitelnyilvántartást és általános költségjegyzéket le kell zárni és az általános költségjegyzéket a R. 225. §-ának első bekezdésében megjelölt iratokkal együtt érvényesítés végett az igazságügyminiszteri számvevőségnek kell megküldeni.

154. § A jelen rendelet 118. §-át a folyamatban levő tagosítási ügyekben akként kell alkalmazni, hogy az igazságügyminiszteri számvevőség által közölt tagosítási költségekhez hozzá kell számítani a törvényszéknél vezetett általános költségjegyzékben foglalt és az igazságügyminiszteri számvevőség által érvényesített forint költségeket is.

IV. Záró rendelkezések

155. § A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

A 17600/1941. IM rendelet (Rendeletek Tára 726. lap),

a 67000/1942. IM rendelet (Rendeletek Tára 3252. lap).

a 34300/1944. IM rendelet (Budapesti Közlöny 119. szám),

az 58700/1944. IM rendelet (Budapesti Közlöny 206. szám),

a 25000/1946. IM rendelet (Magyar Közlöny 194. szám) és

a 46000/1947. IM rendelet (Magyar Közlöny 169. szám).

156. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi február hó 17-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter