202000/1948. (VII. 15.) NM rendelet

gyógyszerészetről szóló 1948: XXX. törvénycikk életbelépése és egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában

A gyógyszerészetről szóló 1948: XXX. tc. 12. §-ának bekezdésében, 18. §-ának (8) bekezdésében, 20. §-ának (5) bekezdésében, 22. §-ának (4) bekezdésében, 26. §-ának (3) bekezdésében. 29. §-ának (5) bekezdésében 35. §-ának (2) bekezdésében és 44. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a jelen rendelet 11. §-ál illetően a földmívelésügyi miniszterrel, 22. és 24. §-ai tekintetében az igazságügyminiszterrel, 23. §-át illetően pedig az iparügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:

I. FEJEZET

A törvény életbelépése

1. § Az 1948: XXX. törvénycikk (a továbbiakban: T.) az 1948. évi július hó 15. napján lép hatályba.

II. FEJEZET

Közforgalmú gyógyszertárak

1. Közforgalmú gyógyszertár felállításának engedélyezése és helyének megállapítása

2. § (1) A közforgalmú gyógyszertár felállítása iránti kérelmet (T. 7. §-a) a törvényhatóság első tisztviselőjének kell benyújtani. Ha a közforgalmú gyógyszertár felállítását. gyógyszerész kéri, a kérvényhez mellékelni kell a gyógyszerészi oklevelét vagy annak hiteles másolatát.

(2) A törvényhatóság - első tisztviselője az (1) bekezdés alapján előterjesztett kérelem elbírálásához szükséges tényállás kivizsgálására abban a községben, illetőleg városban, amelyben a közforgalmú gyógyszertár felállítását kérik, tárgyalást tűz ki. A tárgyaláson a tisztifőorvos, továbbá megyei városban a polgármester és a városi orvos, községben pedig a járási főjegyző, a községi elöljáróság és a községi (kör-) orvos köteles részt venni. A tárgyalásra a kérelmezőt és az összes érdekeli gyógyszertárak engedélyeseit (felelős vezetőit) is meg kell hívni. A tárgyalást a törvényhatóság első tisztviselője vagy az általa megbízott törvényhatósági tisztviselő vezeti.

(3) A tényállást a T. 8. §-ában foglalt rendelkezések alapulvételével kell megállapítani. Ha ezek szerint lehetőség van arra, hogy a kérelemben megjelölt községben (községrészben). illetőleg városban (városrészben) új közforgalmú gyógyszertár felállítása engedélyeztessék, a tárgyalás során meg kell állapítani a községnek (városnak) azt a pontosan körülhatárolt szűkebb részét (terel, nagyobb térnek egyik oldalát, utcát, utcákat, utcarészletet, utcarészleteket) is. amelyen belül - gyógyszertárnak a község (községrész), illetőleg város (városrész) minden részéből való könnyű hozzáférhetősége szempontjából legalkalmasabbnak mutatkozik a közforgalmú gyógyszertárnak felállítása és amelyen belül a közforgalmú gyógyszertár felállítására alkalmas helyiség van.

(4) A tárgyalásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A törvényhatóság első tisztviselője köteles a tárgyalásról felveti jegyzőkönyvet és a benyújtott kérvényt véleményes jelentésével együtt a népjóléti miniszterhez felterjeszteni. A jelentésnek tartalmaznia kell. illetőleg ahhoz mellékelni kell I. vidéki törvényhatóságnál:

a) a kérelemben megjelölt község (város) népességi adatait,

b) az említett, községnek (városnak) hiteles térképét a meglevő közforgalmú (fiók-) és intézeti gyógyszertárak helyének, valamint az újonnan felállítandó közforgalmú gyógyszertár közelebbi helyének és e gyógyszertárak egymástól való távolságának pontos megjelölésével.

c) ha a községben (városban) csak egy gyógyszertár van, vagy egyáltalában nincs gyógyszertár, az államépítészeti hivatal által kiállított olyan térképet, amelyen a legközelebb eső községek (városok), továbbá az ott lévő közforgalmú (fiók-) és intézeti gyógyszertárak helye, valamint a közlekedési vonalak (vasutak, autóbuszjáratok) és utak - ez utóbbiak jellegük megjelölése mellett - fel vannak tüntetve,

d) a községnek (városnak - a (3) bekezdés alapján megállapított - azt a pontosan körülhatárolt szűkebb részét, amelyen belül a gyógyszertár felállítása a legalkalmasabb,

e) a kérelemben megjelölt községben (városban) gyakorlatot folytató orvosok és állatorvosok számát.

f) minden olyan intézménynek és üzemnek felsorolását, amely egy új közforgalmú gyógyszertár felállítását szükségessé teszi, illetőleg minden olyan körülménynek megjelölését, amely a forgalomra kihatással lehel,

g) az új gyógyszertár felállításával érinteti gyógyszertárakban alkalmazott gyógyszerészek számát,

h) hivatalos kimutatási az előző pontban említett gyógyszertárak utolsó háromévi adóalapjáról,

i) a tisztifőorvos véleményes jelentését.

k) az érdekelt község elöljáróságának (megyei város polgármesterének) állásfoglalását.

2. Budapest székesfővárosban:

a) olyan hiteles térképet, mely az újonnan felállítandó közforgalmú gyógyszertár, valamint a forgalmukban érintett közforgalmú gyógyszertárak és a közelben levő intézeti gyógyszertárak helvét a népességi adatokkal együtt feltünteti,

b) a székesfővárosnak - a (3) bekezdés alapján megállapított - azt a pontosan körülhatárolt szűkebb részét, amelyen belül a gyógyszertár felállítása a legalkalmasabb,

c) az érdekelt közforgalmú gyógyszertárak utolsó háromévi adóalapjáról szóló hivatalos kimutatást.

d) a kerületi elöljáró és a tisztifőorvos javaslatát.

3. § (1) A népjóléti miniszter a közforgalmú gyógyszertár felállításának szükségessége kérdésében az Országos Közegészségügyi Tanács meghallgatásai után határoz. A felállítás szükségességének megállapítása esetében a népjóléti miniszter kijelöli az újonnan felállítandó közforgalmú gyógyszertár körzetét, azaz a községnek (városnak) azt a pontosan körüli határolt szűkebb részét (teret, nagyobb térnek egyik oldalát, utcát, utcákat, utcarészletet, utcarészleteket) amelyen belül új közforgalmú gyógyszertár felállítható és egyidejűleg az újonnan felállítandó gyógyszertárra országos pályázatot hirdet.

(2) Ha a népjóléti miniszter a felterjesztett iratból és az Országos Közegészségügyi Tanács állásfoglalásából azt állapítja meg. hogy a kérvényben megjelölt községben (városban) a T. 8. §-ában foglalt rendelkezések szerint közforgalmú gyógyszertár felállítására nincs lehetőség, illetőleg annak szükségessége nem áll fenn, a kérelmet elutasítja és erről a kérelmezőt a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti. Ilyen esetben az említett községgel (várossal) kapcsolatos újabb kérelmek a népjóléti miniszter határozatának keltéiül számítolt egy éven belül egyáltalában nem az ezt követő három éven belül pedig csak abban az esetben vehetők érdemi tárgyalás aIá ha a kérelmező az illető község elöljáróságának (város polgármesterének) igazolásával valószínűsíti hogy a közforgalmú gyógyszertár felállítása szempontjából számbavehető lakosság száma új közlekedési vonalak megnyitása, gyárak vagy más ipari és kereskedelmi vállalatok létesítése vagy egyéb körülmények következtében oly mértékben emelkedett, hogy a T. 8. §-ában foglalt rendelkezések szerinti már van lehetőség közforgalmú gyógyszertár felállítására.

(3) Ha a népjóléti miniszter a T. 7. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból kívánja megállapítani, hogy valamely községben (városban) szükségese új közforgalmú gyógyszertár felállítása, a 2. § rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.

4. § (1) A közforgalmú gyógyszertár a gyógyszertári jogosítványt engedélyező okiratban meghatározott körzeten belül szabadon áthelyezhető; a gyógyszertár új helyéi azonban az áthelyezéstől számított nyolc nap alatt a törvényhatóság első tisztviselője útján a népjóléti miniszternek be kell jelenteni,

(2) A közforgalmú gyógyszertárnak az engedélyokiratban meghatározott körzeten kívül levő helyre való áthelyezéséhez, úgyszintén ha az engedélyokiratban körzet nincs megjelölve, a gyógyszertárnak más helyre való áthelyezéséhez - a T. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a népjóléti miniszter előzetes engedélye szükséges. Az erre irányuló kérelmet a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani. Az áthelyezés engedélyezésénél követendő eljárás tekintetében a 2. és 3. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

2. Közforgalémú gyógyszertári jogosítvány engedélyezést

5. § (1) A népjóléti miniszter a közforgalmú gyógyszertári jogosítványt - a T. 11. §-a értelmében - minden esetben országos pályázat alapján engedélyezi. A pályázatot a népjóléti miniszter írja ki és azt a Magyar Közlöny három egymásután következő számában, valamint a "Népegészségügy" c. hivatalos lapban közzéteszi. A pályázat határideje a Magyar Közlönyben elsőizben történt közzétételtől számított harminc nap.

(2) A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány engedélyezése iránti pályázati kérvényt közvetlenül a népjóléti miniszterhez kell benyújtani. A kérvényben pontosan meg kell jelölni azt a gyógyszertárát, amelyre, illetőleg azokat a gyógyszertárakat, amelyek valamelyikére vagy amelyekre a kérelmező gyógy-szertári jogosítvány engedélyezéséi kéri. fia a I pályázó község vagy város, a pályázati kérvényben továbbá fel kell tüntetnie a pályázati kérvény benyújtását megelőző naptári évben a közgyógyszerellátás terhére gyógykezelésben részesült személyek számát is. ha pedig a pályázó az 1927: XXI. tc. 92. vagy 93. §-ában, illetőleg az 1928: XL. törvénycikk 101. §-ában említett társadalombiztosító intézet (a továbbiakban: biztosító intézet), a pályázati kérvényben meg kell jelölni azt is, hogy abban a községben (városban), amelyben a biztosító intézet közforgalmú (gyógyszertári jogosítvány engedélyezéséi kéri. mennyi a kérelmező biztosító intézetnél betegség esetére | biztosítottak száma.

(3) A gyógyszerész által előterjesztett pályázati kérvényhez, a következő okiratokat és egyéb igazolásokat kell csatolni:

a) a magyar állampolgárságot igazoló hatósági bizonyítványt,

b) a születési anyakönyvi kivonatot (születési értesítést),

c) a gyógyszertár vezetésére feljogosító gyógyszerészi oklevelet,

d) a működési kimutatást a vonatkozó működési bizonyítványokkal együtt,

e) a két hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt,

f) az igazolásra vonatkozó összes határozatokat,

g) az egészségi állapotot igazoló, két hónapnál nem régebbi keletű tisztifőorvosi bizonyítványt,

h) a rövid életrajzot és az abban foglalt adatok magasabb egyetemi képzettség, katonai, stb. szolgálat, esetleges tudományos működés stb.) valóságát igazoló okiratokat,

i) joghatályos nyilatkozat arról, hogy folyamodónak van-e vagy volt-e már közforgalmú jogosítványa és ha van, a meglevő gyógyszertári jogosítványról az új közforgalmú gyógyszertári jogosítvány elnyerése esetére fenntartás nélkül lemond,

j) joghatályos nyilatkozat arról, hogy folyamodó házastársának van-e közforgalmú gyógyszertári jogosítványa és ha van, a meglevő gyógyszertári jogosítványról az új közforgalmú gyógyszertári jogosítványnak folyamodó részére való engedélyezése esetére fenntartás nélkül lemond.

(4) Az a folyamodó, aki megszűnt közforgalmú gyógyszertári jogosítvány (T. 34. §) helyébe vagy olyan községben felállítandó gyógyszertárra kéri gyógyszertári jogosítvány engedélyezését, amelyben fiók- vagy kézigyógyszertár van, a kérvényhez olyan joghatályos nyilatkozatot is köteles csatolni, amelyben kötelezettségei vállal arra. hogy a korábbi engedélyesnek (örökösnek), illetőleg a fiók- vagy kézi-gyógyszertár engedélyesének kívánságára a megszűnt közforgalmú gyógyszertár, illetőleg a meglevő fiók- vagy kézigyógyszertár berendezéséi, felszerelését és anyagkészletéi átveszi és azoknak forgalmi értékét a korábbi engedélyesnek (örökösének) megtéríti. (T. 35. §-a.)

(5) A népjóléti miniszter a gyógyszertári jogosítvány engedélyezéséről a kérelmezőt és a törvényhatóság első liszt viselőjét értesíti. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a gyógyszertári jogosítvány adományozásáról az összes szükséges adatok közlésével a tisztifőorvosl értesíteni.

6. § (1) A közforgalmú gyógyszertári jogosítványnak újonnan felállítandó gyógyszertárra engedélyezése esetében a jogosítvány engedélyese köteles - a T. 13. §-a értelmében - az engedélyokirat kézbesítése napjától számított egy év alatt az engedélyokiratban meghatározott körzeten belül, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő helyiségekben és a hatályos rendeletek rendelkezéseinek megfelelően berendezve és felszerelve a gyógyszertárat (elállítani és a gyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitásához a törvényhatóság első tisztviselőjéből (Budapesten a kerületi elöljárótól) engedélyt kérni. Az erre vonatkozó engedély megadása előtt az engedélyes a gyógyszertárat a közforgalom részére nem nyithatja meg.

(2) A törvényhatóság első tisztviselője, (kerületi elöljáró) köteles a kérelem benyújtása napjától számított nyolc nap alatt a gyógyszertárban helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemlén a tisztifőorvos és az Országos Közegészségügyi Intézet, kiküldött gyógyszerész szakközege, továbbá Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáró és a kerületi közigazgatáshoz beosztott tisztiorvos, városban alpolgármester és a tisztiorvos, községben,pedig a járási főjegyző, a községi elöljáróság és az illetékes tisztiorvos köteles résztvenni. A helyszíni szemlén meg kell állapítani, hogy a gyógyszertár az engedélyokiratban meghatározón körzetben állíttatott-e fel és a gyógyszertár helyiségei, berendezése és felszerelése megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiben megállapított követelményeknek. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a gyógyszertár helyiségei, berendezése és felszerelése a törvényes követelményeknek megfelelnek, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) - a T. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles a gyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitásához az engedélyt megadni; ellenkező esetben pedig köteles az engedélyest felhívni, hogy a megállapított hiányokat a hiányok pótlásához szükséges időtartam figyelembevételével meghatározott határidő alatt, de legkésőbb a gyógyszertári jogosítványt engedélyező okirat kézbesítése napjától számított egy ével követő harminc nap alatt pótolja. Ez utóbbi esetben az engedélyes köteles a megadott határidő alatt a megállapított hiányok pótlásáról gondoskodni és ennek megtörténte után a törvényhatóság első tisztviselőjétől (kerületi elöljárótól) a gyógyszertár megnyílásához szükséges engedélyi isméi kérni. Az újabb helyszíni szemle tekintetében a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az engedélyes a hiányokat a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) által megállapított határidő alatt nem pótolta, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) köteles a gyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitásához szükséges engedélyt megtagadni.

(4) A gyógyszertár megnyitásának engedélyezése esetében az engedélyes köteles - a T. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében - az erre vonatkozó engedély kézbesítése napjától számított nyolc nap alatt a gyógyszertárai a közforgalom részére megnyitni. A törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) köteles az előbbi rendelkezés végrehajtását a helyszínen ellenőriztetni és ha az engedélyes a gyógyszertárat az említett határidő alatt a közforgalom részére nem nyitotta meg. köteles a gyógyszertár megnyitására adott engedélyt hatálytalanítani.

(5) A törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) köteles a gyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitását engedélyező vagy megtagadó határozatát a helyszíni szemléről (szemlékről) felvett jegyzőkönyvvel együtt a népjóléti miniszterhez felterjeszteni. A gyógyszertár megnyitásának engedélyezése esetében a felterjesztéssel egyidejűleg egyben jelenteni kell. hogy az engedély mely napon kézbesített és az engedélyes a gyógyszertárat mely napon nyitotta meg a közforgalom részére.

(6) Ha az engedélyes megszűnt gyógyszertári jogosítvány helyéhe kapott közforgalmú gyógyszertári jogosítványt, az előző (1)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni. Az az engedélyes, aki olyan gyógyszertárra kapott közforgalmú gyógyszertári jogosítványt, amely a jogosítvány engedélyezéséig a közforgalom részére nyitva állott, köteles a gyógyszertári jogosítványt engedélyező okirat kézbesítése napjától számított nyolc nap alatt a törvényhatóság első tisztviselőjétől (kerületi elöljárótól) a gyógyszertárnak további nyitvatartásához engedélyt kérni. Ha a (2) bekezdés szerint megtartott helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a gyógyszertár helyiségei vagy berendezése, illetőleg felszerelése nem felelnek meg a törvényes követelményeknek, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) felhívja az engedélyest, hogy a megállapított hiányokat - a hiányok pótlásához szükséges időtartam figyelembevételével - meghatározott idő alatt pótolja. Az engedélyes a megadott határidő leteltéig a gyógyszertárai nyilvántarthatja ugyan, köteles azonban eddig az időpontig a megállapított hiányokat pótolni. Ha az engedélyes a megadott határidő alatt a hiányokat nem pótolta, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) a gyógyszertár működését a gyógyszertári jogosítványt engedélyező okirat kézbesítése napjától számított egy év hátralevő idejére a népjóléti miniszter jóváhagyásával felfüggesztheti; ha pedig engedélyes a hiányokat az említett egy év alatt sem pótolta, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) köteles az egy év eltelte után a gyógyszertár továbbvezetésére hatósági vezetőt kirendelni.

7. § (1) A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány engedélyese a gyógyszertár közelebbi megjelölésére szolgáló elnevezési (cégjelzést) szabadon választhatja: köteles azonban annak használatához a törvényhatóság első tisztviselőjének előzetes jóváhagyását kikérni. A jóváhagyás iránti kérelmet a tör vényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani

(2) A gyógyszertár közelebbi, megjelölésére az ugyanabban a városban (községben) lévő más gyógyszertárnak az elnevezése vagy ezzel könnyen összetéveszthető elnevezés nem választható. illetőleg annak használata nem engedélyezhető.

(3) A törvényhatóság elsö tisztviselője köteles az (1) bekezdés alapján előterjesztett kérelem jóváhagyására vonatkozó határozatának egy másolati példányát a népjóléti miniszterhez Felterjeszteni.

(4) A törvényhatóság első tisztviselőjének az (1) bekezdése alapján előterjesztett kérelem elutasítására vonatkozó határozata ellen a népjóléti miniszterhez fellebbezésnek van helye.

3. A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány haszonélvezete

8. § (1) A T. 12. §-a (1) bekezdésének u) pontja alá 1 eső engedélyes elhalálozásával a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezete - a T. 15. §-a értelmében - az engedélyesnek az elhalálozásáig vele közös háztartásban élt özvegyére, az özvegy újabb házasságkötésének, illetőleg elhalálozásának napjával pedig az elhalt engedélyesnek huszonnegyedik életévét be nem töltött gyermekeire száll. Ha az engedélyes házastársa az engedélyes elhalálozásakor már nem élt vagy az engedélyessel kötött házasságát felbontotta. gyógyszertári jogosítvány haszonélvezete az engedet lyes elhalálozásával az elhalt engedélyesnek huszonnegyedik életévét be nem töltött gyermekeire száll. Az elhalt engedélyes gyermekeit a haszonélvezeti jog a huszonnegyedik életévük betöltésének napjáig illeti meg.

(2) Az elhalt engedélyes özvegye és huszonnegyedik életévéi be nem töltött gyermekei kötelesek a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetére való igényjogosultságuk megnyílásának napjától számított tizenöt nap alatt a népjóléti minisztertől a haszonélvezeti joguk elismerését kérni. A haszonélvezeti jog elismerése iránti kérelmet a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani,

(3) A haszonélvezeti jog elismerése iránti kérvényhez csatolni kell az elhalt engedélyes házassági és halotti anyakönyvi kivonatát (értesítését), úgyszintén a kérelmezőnek két hónapnál nem régebbi keletű halósági erkölcsi bizonyítványát, valamint a 12., illetőleg 13. § rendelkezései szerint a gyógyszertár vezetésére felelős vezető alkalmazásának vagy a gyógyszertár haszonbérbeadásának engedélyezése iránti kérelmet, továbbá

1. ha az özvegy kéri a haszonélvezeti jog elismerését, helyhatósági bizonyítványt arról, hogy az engedélyessel annak elhalálozásáig közös háztartásban élt,

2. ha az elhalt engedélyes gyermekei kérik a haszonélvezeti jog elismerését:

a) a születési anyakönyvi kivonatukat (értesítést),

b) az elhalt engedélyes özvegyének halotti vagy ujabb házassági anyakönyvi kivonatát (értesítését), ha pedig az engedélyes házastársa az engedélyes elhalálozásakor már nem élt vagy az engedélyessel kötött házasságát felbontotta, az elhalálozás, illetőleg a házasság felbontásának időpontját igazoló okiratot.

(4) A népjóléti miniszter a haszonélvezeti jog elismeréséről a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a haszonélvezetre jogosullat (jogosultakat). A törvényhatóság első lisztviselője köteles a haszonélvezeti jog elismeréséről az összes szükséges adatok közlésével a tisztiorvost is értesíteni.

(5) A tisztiorvos köteles a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetére jogosult személyekről pontos nyilvántartást vezetni, gyermekeknél a haszonélvezeti jog lejáratának időpontjai nyilvántartani, a haszonélvezeti jognak egyéb okból (elhalálozás, házasságkötés) való megszűnését figyelemmel kisérni és a haszonélvezeti jognak bármely okból történt megszűnését a törvényhatóság első tisztviselője útján a népjóléti miniszternek jelenteni.

4. Fiókgyógyszertár felállításának engedélyezése

9. § (1) A fiókgyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérelmet (T. 18. §-a) a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a jelen rendelet 2. §-ának rendelkezései szerint kivizsgálni és a népjóléti miniszternek jelenteni, hogy abban a községben, illetőleg abban a község- vagy városrészben, amelyben a fiókgyógyszertár felállításának engedélyezéséi kérik, a T. 8. §-ának rendelkezése alapján új közforgalmú gyógyszertár felállítható-e és ha nem, a nagyközönség gyógyszerellátásának biztosítása érdekében fiókgyógyszertár felállítása indokolt-e.

(3) Ha a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztéséből megállapíthatólag abban a községben, amelyben a fiókgyógyszertár felállításának engedélyezését kérik, a T. 8. §-ának rendelkezései alapján új közforgalmú gyógyszertár felállítása engedélyezhető és annak felállítását az Országos Közegészségügyi Tanács javasolja, a népjóléti miniszter fiók-gyógyszertár felállításának engedélyezése helyeit új közforgalmú gyógyszertár felállítására országos pályázatot hirdet. Ha azonban a pályázati felhívásra a megállapított határidő alatt pályázati kérvény egyáltalában nem érkezeit be vagy a T. 12. §-ának rendelkezései alapján egyik pályázó részére sem engedélyezhető közforgalmú gyógyszertári jogosítvány, úgyszintén ha a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztéséből megállapíthatólag abban a községben, amelyben a fiókgyógyszertár felállításának engedélyezését kérik, a T. 8. §-ának rendelkezései alapján új közforgalmú gyógyszertár nem állítható fel, fiókgyógyszertár felállítása azonban megokolt, a népjóléti miniszter a fiókgyógyszertár felállítását engedélyezi.

(4) A fiókgyógyszertár felállításának engedélyezéséről a népjóléti miniszter a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a kérelmezőt. A fiókgyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitása tekintetében a jelen rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a része, amelynek engedélyese részére a fiókgyógyszertár felállítása engedélyeztetett; ehhez képest a fiókgyógyszertár éppen olyan nyilvános jellegű, mint az önálló közforgalmú gyógyszertár és a gyógyszerek s egyéb cikkek tartása és kiszolgáltatása tekintetében is az önálló közforgalmú gyógyszertárra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók.

III. FEJEZET

Zárt forgalmú gyógyszertárak

1. Intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezése

10. § (1) Az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérelmet (T. 19. §-a) a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani. A kérelmező köteles a kérvényben megjelölni a kérvény benyújtását közvetlenül megelőző naptári évben a kórházban (gyógyintézetben stb.) fekvő betegként ápolt és járóbeteg kezelésben részesült személyek számát, valamint azt az épületet (telepet) és az épületnek (telepnek) azt a részét, ahová az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezését kéri.

(2) A törvényhatóság első tisztviselője köteles az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérelem beérkezése után a jelen rendelet 2. §-ának rendelkezései szerint kivizsgálni és a népjóléti miniszternek jelenteni, hogy abban a városban, amelyben az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezését kérik, a T. 8. §-ának rendelkezései értelmében intézeti gyógyszertár felállítható-e és annak felállítása közérdekből indokolt-e.

(3) A népjóléti miniszter az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezése kérdésében a törvényhatóság első tisztviselőjének vonatkozó felterjesztésében foglalt adatok alapján határoz; döntéséről a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a kérelmezőt. Az engedélyokiratban a népjóléti miniszter pontosan meghatározza azt az épületet (leiepet) és az épületnek (telepnek) azt a részét, ahol az intézeti gyógyszertár felállítható.

(4) Az intézeti gyógyszertár felállításának engedélyezése esetében az engedélyes köteles az engedély-okival kézbesítése napjától számított egy év alatt az engedélyokiratban megjelölt helyen, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő helyiségekben és a hatályos rendeletek rendelkezéseinek megfelelően berendezve és felszerelve az intézeti gyógyszertárat (elállítani, továbbá az intézeti gyógyszertár megnyitásához a törvényhatóság első tisztviselőjétől (Budapesten a kerületi elöljárótól) engedélyt kérni és az engedély elnyerése után az intézeti gyógyszertárt megnyitni. Az intézeti gyógyszertár megnyitásának engedélyezése tekinletében a jelen rendelet 6. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy ha az engedélyes az intézeti gyógyszertárat nem az engedélyokiratban meghatározott helyen állította fel, úgyszintén ha az engedélyes az intézeti gyógyszertárat az engedélyezéstől számított egy év alatt nem állította fel, a törvényhatóság első tisztviselője (kerületi elöljáró) az intézeti gyógyszertár megnyitását nem engedélyezheti.

(5) Az intézeti gyógyszertárak nem nyilvános jellegűek s következésképpen a nagyközönség részére gyógszert - a sürgős szükség esetét kivéve - nem szolgáltathatnak ki, hanem a fogyasztóknak csak a T. 19. §-ának (2) bekezdésében határozott körét láthatják el gyógyszerrel.

2. Kézigyógyszertár tartásának engedélyezése

11. § (1) A kézigyógyszertár tartásának engedélyezése iránti kérelmei (T. 20. §-a) a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani. A kérvényhez mellékelni kell a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár engedélyesének (felelős vezetőjének) joghatályos nyilatkozatát arról, hogy gyógyszertára készletetek arányában a kézigyógyszertárat gyógyszerekkel el fogja látni. Ha a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár engedélyese (felelős vezetője) a kézi-gyógyszertárai nem tudja vagy nem hajlandó gyógyszerekkel ellátni, a kérvényhez annak a távolabb eső közforgalmú gyógyszertár engedélyesének (felelős vezetőjének) joghatályos nyilatkozatát kell csatolni, aki a kézigyógyszertárnak gyógyszerekkel való ellátását vállalja. Utóbbi cselben a kérvényhez a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár engedélyesének (felelős vezetőjének) arra vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell, hogy ő a kézigyógyszertárat gyógyszerekkel nem látja el.

(2) A törvényhatóság első tisztviselője a kézigyógyszertár hutásának engedélyezése iránti kérvényt és mellékletét a saját, valamint a tiszti főorvos véleményével együtt köteles a népjóléti miniszterhez felterjeszteni Az engedélyezés kérdésében a népjóléti miniszter a felterjesztésben foglalt adatok alapján határoz; döntéséről a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a kérelmezőt.

(3) A kézigyógyszertár engedélyese a kézigyógyszertárat erre a célra szolgáló olyan jól zárható szekrényben köteles tartani, amelyben a két keresztes gyógyszerek eltartására külön zárral ellátott rekesz (fiók) van. Az engedélyes gyógyszereket nem készíthet, a kézigyógyszertárban azonban minden olyan gyógyszert és készítményt tarthat, amelynek forgalombahozatala engedélyeztetett és amelyeket a hatályos jogszabályok szerint nem a kiszolgáltatáskor kell elkészíteni.

(4) A kézigyógyszertár engedélyese a kézigyógyszertárból gyógyszert - a T. 20, §-ának (3) bekezdése értelmében - csak a saját vagy ugyanazon községben (közegészségügyi körben) lakó más orvos rendelvényére és csak olyan személyek részére szolgáltathat ki, akik a kézigyógyszertár engedélyesé orvosi magángyakorlatának helyéül bejelenteti községben, illetőleg közegészségügyi körben tartózkodó nak. Ha azonban az orvosi vényen "Periculum in mora", "Stalim" vagy "Citó"' jelzés van feltüntetve és ha a vényen olyan gyógyszer rendeltetett, amely a kézigyógyszertárban megvan, a kézigyógyszertár engedélyese a rendelt gyógyszert a nem az előbbi mondatban megállapított községben (közegészségügyi körben) lakó orvos rendelvényére és a nem az előbbi mondatban meghatározott községben (közegészségügyi körben) tartózkodó személy részére is köteles kiszolgáltatni. Ha a kézigyógyszertár engedélyese hatósági vagy biztosító intézeti orvos, a kézigyógyszertárból a közgyógyszerellátás, illetőleg a biztosító intézet terhére rendelt gyógyszereket is köteles kiszolgáltatni.

(5) A kézigyógyszertár engedélyese a gyógyszer- és sebészeti kötözőszerkészletét abból a közforgalmú gyógyszertárból köteles beszerezni, amelynek engedélyese (felelős vezetője) nyilatkozatot adott arra, hogy a kézigyógyszertárat gyógyszerekkel ellátja. A beszerzésekről pontos nyilvántartást (beszerzési naplót kell vezetni. A közforgalmú gyógyszertár engedélyese (felelős vezetője) köteles a kézigyógyszertár részére kiszolgáltatott gyógyszereket és sebészeti kötözőszereket a gyógyszertár signaturájával ellátni, a kiadott gyógyszereknek és sebészeti kötözőszereknek nevét és mennyiségét a kézigyógyszertár engedélyesének beszerzési naplójába bevezetni és abban aláírásával és a gyógyszertár bélyegzőjével igazolni, hogy a kiszolgáltatott gyógyszereket szabályszerűen megvizsgálta és azok a hatályos gyógyszerkönyv rendelkezéseinek minden tekintetben megfelelnek. A kézigyógyszertár engedélyese az átvett gyógyszerekről és sebészeti kötözőszerekről legalább kéthetenként az azokat kiszolgáltató gyógyszertár engedélyesének (felelős vezetőjének) elszámolni köteles. A kézigyógyszertár engedélyesét a közgyógyszerellátás, valamint a biztosító intézetek terhére kiszolgáltatott összes gyógyszerek után azok gyógyszertári eladási árának 1%-a, a gyógyszereknek magánvényre történő kiszolgáltatásánál pedig a törzskönyvezeti gyógyszerkészítmények után azok gyógyszertári eladási árának 5%-a, a magistrális vényekre kiszolgáltatott gyógyszerek után azok gyógyszertári eladási árának 20%-a illeti meg. A sebészei i kötözőszerek után a kézi gyógyszertár engedélyesét minden esetben azok gyógyszertári eladási árának 5%-a illeti meg.

(6) A kézigyógyszertár engedélyesé a kézigyógyszertárból gyógyszert abban az esetben is csak szabályszerűen kiállított orvosi rendelvény alapján adhat ki, ha azt az általa kezelt beteg részére kívánja kiszolgáltatni. A gyógyszerek kiszolgáltatása előtt engedélyes köteles egyrészt a kiszolgáltatandó gyógyszerekre a használati utasítást és a kiszolgáltatás napját rávezetni s azokat kézjegyével ellátni, másrészt mind az általa, mind a más orvosok által kiállított rendelvényeken a kiszolgáltatás napját és a gyógyszer felszámított összegét feltüntetni és a gyógyszer átvételét az átvevő aláírásával igazoltatni. Az orvosi rendelvényeket az engedélyes 5 évig köteles megőrizni.

(7) A kézigyógyszertár tartására adott engedély személyhez és helyhez kötött; következésképen, ha az engedélyes más községbe költözik, a kézigyógyszert ár tartására adott engedély az elköltözködés napján hatályát veszti.

(8) Az állatorvosi kézigyógyszertárakban az illatorvoslásban használatos minden olyan gyógyszer, gyógyszerkülönlegesség, táppor és fluidum tartható, amelynek forgalombahozatala engedélyeztetett és amelyeket a hatályos jogszabályok szerint nem a kiszolgáltatáskor kell elkészíteni.

IV. FEJEZET

A gyógyszertárak vezetése

1. Felelős vezető alkalmazása

12. § (1) A T. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá eső engedélyes, ha a gyógyszertárát elháríthatatlan akadály (betegség, indokolt távollét stb.) miatt személyesen vezetni nem tudja, a T. 22. §-a értelmében köteles az akadály fennállásának tartamára a gyógyszertár vezetéséről felelős alkalmazása útján gondoskodni.

(2) Ha felelős vezető alkalmazására három napnál hosszabb, de negyvenkét napot meg nem haladó időtartamra van szükség, a felelős vezető alkalmazását a törvényhatóság első tisztviselője útján a népjóléti miniszternek kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni azt az okot, amely a felelős vezető alkalmazását szükségessé tette, továbbá az év, hónap és nap feltüntetésével azt az időpontot, ameddig terjedő időre felelős vezető alkalmazása szükséges. A bejelentéshez csatolni kell a felelős vezető alkalmazásának szükségességét igazoló okiratot (tiszti-főorvosi bizonyítvány, hatósági igazolás stb.), valamint a felelős vezetőnek joghatályos nyilatkozatát arról, hogy a T. 21. §-ában foglalt rendelkezések alapján gyógyszertár vezetésére jogosult.

(3) Ha felelős vezető alkalmazására előreláthatólag negyvenkét napot meghaladó időtartamra van szükség, a felelős vezető alkalmazásához a népjóléti miniszter engedélye szükséges. A felelős vezető alkalmazásának engedélyezését az engedélyesnek (kényszerű távolléte esetében a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetére jogosult személynek) és a felelős vezetőnek közös kérvényben kell kérniök, A kérvényben meg kell jelölni azt az okot, amely a felelős vezető alkalmazását szükségessé tette, továbbá az év, hónap és nap feltüntetésével azt az időpontot, ameddig terjedő időre a felelős vezető alkalmazásának engedélyezését kérik. A kérvényhez az engedélyes (haszonélvezetre jogosult személy) a felelős vezető alkalmazásának szükségességét igazoló okiratot, a felelős vezető pedig a jelen rendelet 5. § a (3) bekezdésének a)-g) pontjaiban említett okmányokat, valamint joghatályos nyilatkozatot köteles csatolni arról, hogy közforgalmú gyógyszertári jogosítványa nincs és más gyógyszertárai nem haszonbérel. A kérvényt a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani, aki azt véleményével ellátva a népjóléti miniszterhez terjeszti fel. A népjóléti miniszter döntéséről a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a kérelmezőt.

(4) Ha a T. 12. §-a (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alá eső engedélyes avagy gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetére jogosult személy kéri felelős vezető alkalmazásának engedélyezését, az erre irányuló kérvényben a felelős vezető alkalmazásának szükségességét indokolni és igazolni nem kell.

(5) Ha a haszonélvezetre jogosult özvegy egyszersmind gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész (T. 21. §-a), a népjóléti minisztertől kérheti annak engedélyezését, hogy a gyógyszertárat felelős vezetőként ő vezethesse. A kérvényhez, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani, a jelen rendelet 5. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjaiban említett okmányokai kell csatolni.

2. A gyógyszertár haszonbérbeadása

13. § (1) A gyógyszertár haszonbérbeadásának engedélyezését (T. 22. § (3) bek.) a gyógyszertári jogosítvány engedélyesének (kényszerű távolléte esetében a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetére jogosult személynek) és a haszonbérbevevőnek közös kérvényben kell kérniök. A kérvényben az év, hónap és nap feltüntetésével pontosan meg kell jelölni azt az időpontot, ameddig terjedő időre a gyógyszertár haszonbérbeadásának engedélyezését kérik. A kérvényhez a haszonbérbeadó a T. 22. §-ának (3) bekezdésében megállapított előfeltételek valamelyikét igazoló okiratot, a haszonbérbevevő pedig a jelen rendelet 5. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjaiban említett okmányokat, valamint joghatályos nyilatkozatot köteles csatolni arról, hogy sem neki, sem a házastársának közforgalmú gyógyszertári jogosítványa nincs és más gyógyszertárat nem haszonbérel. A kérvényt a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani, aki azt véleményével ellátva a népjóléti miniszterhez terjeszti fel. (2) Ha a gyógyszertár haszonbérbeadásának engedélyezését gyógyszertári jogosítvány haszonélvezet';e jogosult személy kéri, az erre irányuló kérvényben a haszonbérbeadás szükségességét indokolni és igazolni nem kell.

(3) A T. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá: eső engedélyes a gyógyszertár haszonbérbeadásának engedélyezéséig a gyógyszertárat személyesen köteles vezetni, kivéve, ha azt elháríthatatlan akadály miatt I személyesen vezetni nem tudja. Ez utóbbi esetben a gyógyszertár vezetéséről a haszonbérbeadás engedélyezéséig - a 12. §-ban szabályozott módon - felelős vezető alkalmazása útján kell gondoskodni.

(4) A gyógyszertár haszonbérlője a gyógyszertárat személyesen köteles vezetni. Ha a haszonbérlő a gyógyszertárat elháríthatatlan akadály (betegség, indokolt távollét stb.) miatt személyesen vezetni nem tudja, az akadály fennállásának tartama alatt a gyógyszertár vezetéséről - a 12. §-ban szabályozott módon - felelős vezető alkalmazása útján köteles gondoskodni.

3. A gyógyszertár vezetésé szoros zár és csőd esetében

14. § (1) A szoros zár alá helyezett közforgalmú gyógyszertár üzeméből származó jövedelem kezelésére kirendelt zárgondnok a gyógyszertár felelős vezetője csak akkor lehet, ha a bírói kirendelésen felül -akár a bírói kirendelést megelőzően, akár azt követően - őt a törvényhatóság első tisztviselője a jelen rendelet 12. §-ában szabályozott módon a gyógyszertár vezetésével megbízta.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a bíróság állal kirendelt zárgondnok, ha a gyógyszertárnak egyúttal nem felelős vezetője, a gyógyszertár vezetésébe még abban az esetben sem folyhat be, ha a T. 21. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő gyógyszerész, hanem a gyógyszertárnak csak vagyonjogi ügyeit intézheti, illetőleg pénzkezelését vezetheti. A gyógyszertár felelős vezetőjének jogköre egyébként minden tekintetben fennáll.

(3) A tisztifőorvos köteles a szoros zár alá helyezett, gyógyszertárakról külön nyilvántartást vezetni és rendszeresen ellenőrizni, hogy a gyógyszertár vezetése megfelel-e a törvényes rendelkezéseknek.

15. § (1) A T. 14. §-ának (1) bekezdése alapján a közforgalmú gyógyszertári jogosítvány élők közötti jogügylettel nem ruházható át és sem törvényes öröklésnek, sem végintézkedésnek tárgya nem lehet. E rendelkezés értelmében a közforgalmú gyógyszertári jogosítványnak üzleti joga kifejezetten az engedélyeshez van kötve s következésképen sem végrehajtás, sem csődtömeg tárgyát nem képezheti és a csődleltárba fel nem vehető. Az 1908: XLI. tc. 2. §-ának 8. pontja értelmében nem vonható végrehajtás alá és így nem képezheti csődtömeg tárgyát a közforgalmú gyógyszertárnak olyan berendezése, munkaszerei, tartályai és gyógyszerkészlete sem, amelyek a gyógyszertár üzemének folytatásához feltétlenül szükségesek. Végrehajtás, illetőleg csőd alá csak a közforgalmú gyógyszertárak üzeméből származó jövedelem vonható.

(2) Az (1) bekezdés értelmében - minthogy a csődtörvény (1881: XVII. tc.) 3. §-ának korlátozó rendelkezés szerint a közadós csak a csődtömeghez tartozó vagyonra veszti el a kezelési jogát - a gyógyszertári jogosítvány engedélyese a gyógyszer-tárat a csőd elrendelése után is személyesen vezetheti. A gyógyszertár vezetésére a T. 28. §-ának (2) bekezdése értelmében hatósági vezető csak abban az esetben rendelhető ki, ha az engedélyes a közönség gyógyszerellátását a gyógyszertár helytelen vagy szabálytalan vezetésével figyelmeztetés ellenére súlyosan veszélyezteti és e cselekményért a T. 40. §-a (1) bekezdésének 5. cl pontja alapján kihágás miatt három éven belül ismételten elítélték.

(3) A tisztifőorvos köteles azokról a gyógyszertárakról, amelyeknek engedélyesei ellen csőd rendeltetett el, külön nyilvántartást vezetni és rendszeresen ellenőrizni, hogy az említett gyógyszertárak vezetése megfelel-e a (örvényes rendelkezéseknek. Ha az engedélyes figyelmeztetés ellenére a gyógyszertár helytelen vagy szabálytalan vezetésével a közönség gyógyszerellátását súlyosan veszélyezteti, a tisztiffőorvos köteles a kihágási eljárás megindítása iránt intézkedni, ha pedig a gyógyszertár a T. 28. §-ának (2) bekezdése alapján hatósági kezelésbe vehető, a hatósági vezető kirendelése iránt a törvényhatóság első tisztviselőjéhez előterjesztést lenni.

4. A gyógyszertári alkalmazottak működési köre és felelőssége

16. § (1) A T. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárákban, úgyszintén az ezekkel összefüggő gyógyszertári laboratóriumokban gyógyszerek készítését, valamint gyógyszereknek; sebészeti kötözőszereknek és gyógyítás céljára szolgáló más eszközöknek a közönség részére való kiszolgáltatását kizárólag csak gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyek (felelős vezető, okleveles gyógyszerész - a továbbiakban: gyógyszerész) végezhetik. A gyógyszerészi képesítéssel még nem rendelkező gyógyszerészi alkalmazottak (gyógyszerészjelölt, gyógyszerészgyakornok) gyógyszerek készítésénél csak gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhetnek.

(2) A segédszemélyzethez tartozó gyógyszertári alkalmazottak - a gyógyszertári szaktanfolyamot végzett laboránsok és technikák kivételével - csak gyógyszerészi szaktudást nem igénylő munkát (osztatlan porok, teák, kenőcsök, gyógyszerkülönlegességek csomagolása stb.) végezhetnek. A gyógyszertári szaktanfolyamot végzett laboránsok és technikák gyógyszerész felügyelete és irányítása melleit osztatlan porok, teák és kenőcsök keverését, ampullák töltését és beforrasztását s ebhez hasonló egyéb munkákat is végezhetnek. A gyógyszeranyagok le-mérését kizárólag csak gyógyszerész végezheti.

(3) A segédszemélyzethez tartozó gyógyszertári alkalmazottak - a pénzkezeléssel megbízott és a takarítást végző személyek kivételével - a gyógyszertár kiszolgáltató helyiségében (Officina) nem tartózkodhatnak, olt semmiféle munkát nem végezhetnek és sem gyógyszert, sem egyéb cikket a közönség részére nem szolgáltathatnak ki. A nem gyógyszerészi képesítésű pénzkezelő a gyógyszertárban gyógyszerészi munkaasztal mellett nem tartózkodhatik és a pénzkezelésen, valamint az ezzel összefüggő könyvelési és egyéb irodai munkán, továbbá a (2) bekezdésben említett munkákon kívül más munkát nem végezhet; a közönség részére sem gyógyszert, sem egyéb cikket nem szolgáltathat ki. A takarítást végző személy a gyógyszertár kiszolgáltató helyiségében kizárólag csak a takarítás alatt tartózkodhatik és ott semmiféle más munkát nem végezhet.

(4) A foglalkozási idő alatt a felelős vezető, valamint a gyógyszerészi képesítésű (okleveles gyógyszerész) és a gyógyszerészi képesítéssel még nem rendelkező gyógyszerészi (gyógyszerészjelölt, gyógyszerészgyakornok) alkalmazottak fehér munkaköpenyt a segédszemélyzethez tartozó gyógyszertári alkalmazottak pedig - a pénzkezelő kivételével-színes munkaköpenyt kötelesek viselni. A nem gyógyszerészi képesítésű pénzkezelőnek munkaköpenyt viselni nem kell.

17. § (1) A T. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében az ebben a törvényben, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben a gyógyszerészi tevékenységre megállapított rendelkezések megtartásáért az elkészítést, illetőleg a kiszolgáltatást végző gyógyszerész, felelős. A gyógyszerészi képesítéssel még nem rendelkező gyógyszerészi alkalmazottaknak (gyógyszerészjelölt, gyógyszerészgyakornok) a jelen rendelet 16. §-a (1) bekezdésének körébe eső működéséért, úgyszintén a gyógyszertári szaktanfolyamot végzett laboránsoknak és technikáknak a 16. § (2) bekezdésének második mondatában említett munkakörbe eső működéséért az a gyógyszerész is felelős, aki felette a felügyelet ellátására köteles. A felügyelet ellátására kötelezett gyógyszerésznek a gyógyszertár felelős vezetője által kijelölt gyógyszerészt-, ilyen megbízatás hiányában pedig magát a felelős vezetőt kell tekinteni:

(2) A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező alkalmazottnak az (1) bekezdésben alapuló felelőssége a gyógyszertár engedélyesének (felelős vezetőjének) a magánjog és a büntetőjog általános szabályai alapján esetleg keletkezeit felelősségét nem érinti.

5. A gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerész-személyzet bejelentése és nyilvántartása

18. § (1) A közforgalmú és az intézeti gyógyszertár felelős vezetője köteles működésének megkezdése előtt azt a körülményt, hogy a gyógyszertárat ő fogja vezetni, az illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóság tisztiorvosának (a továbbiakban: tisztiorvos) bejelenteni. A. gyógyszertár felelős vezetője köteles továbbá a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerész személyzetet (okleveles gyógyszerész, gyógyszerészjelölt, gyógyszerészgyakornoki a munkábalépés napját követő nyolc nap alatt, valamint a gyógyszertári szaktanfolyamot végzett laboránsokat és technikákat a munkábalépés, illetőleg ha a szaktanfolyamot ezt követőleg végezték el, a szaktanfolyam elvégzését követő nyolc nap alatt a tisztiorvosnak ugyancsak bejelenteni. A bejelentéseknek tartalmaznia kell a közforgalmú, illetőleg az intézeti gyógyszertár megnevezését és helyét, a bejelentett fél nevét, születési idejét és helyét, a gyógyszerészi oklevél (bizonyítvány) kiállításának idejét és számát, a kiállító intézet megjelölését, az alkalmaztatás minőségét (felelős vezető, okleveles gyógyszerész, gyógyszerész jelölt, gyógyszerészgyakornok, gyógyszertári szaktanfolyamot végzett laboráns, technika) és az alkalmaztatás kezdő időpontját. A bejelentéssel egyidejűleg a tisztiorvosnak be kell mutatni a bejelentett személy eredeti gyógyszerészi oklevelét, illetőleg bizonyítványát, valamint annak igazolását, hogy az alkalmazottat - ide nem értve a felelős vezetői -a szakszervezeti munkaközvetítő közvetítette.

(2) A tisztiorvos köteles a bemutatott oklevél (bizonyítvány) átvizsgálása és a bejelentésben foglalt adatok ellenőrzése után az (1) bekezdés alapján bejelentett összes adatokat az erre a célra fel fektetett nyilvántartásba bevezetni.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján bejelentett személy, munkaviszonya megszűnik, a gyógyszertár felelős vezetője köteles a munkából való kilépés idejét a kilépés napját követő nyolc nap alatt a tisztiorvosnak bejelenteni; a tisztiorvos pedig köteles a kilépés napját a (2) bekezdésben említett nyilvántartás jegyzetrovatába bejegyezni.

(4) A tisztiorvos köteles az (1) és (3) bekezdés alapján eszközölt be- és kijelentésekről havonkint a tisztifőorvosnak jelentést tenni, aki viszont köteles a gyógyszertárak vizsgálata alkalmával a be- és kijelentések helyességét ellenőrizni.

V. FEJEZET

A közforgaImú gyógyszertárak hatósági kezelése

19. § (1) A T. 28. §-ában említett esetekben a halósági vezetőt a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete Gyógyszerészi Szakosztályának (a továbbiakban: Szakszervezet) maghallgatása után a törvényhatóság első tisztviselője rendeli ki; a kirendelés érvényességéhez azonban a népjóléti miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) A hatósági vezetői megbízatás iránti kérelmet a törvényhatóság első tisztviselőjénél, kell benyújtani. A kérvényhez mellékelni kell a jelen rendelet 5. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjaiban említett okmányokat, valamint joghatályos nyilatkozatot arról, hogy közforgalmú gyógyszertári jogosítványa nincs és más gyógyszertárat nem haszonbérel.

(3) A hatósági vezető kirendeléséről a törvényhatóság első tisztviselője határozattal intézkedik. A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a hatósági kezelésbe vett gyógyszertár elnevezését és helyét,

b) a kirendelt halósági vezető nevét és lakcímét,

c) a kirendelés részletes indoklását,

d) azt a legrövidebb időtartamot, amelyen belül a kirendeli hatósági vezető a gyógyszertár vezetését átvenni köteles,

e) a gyógyszertár hatósági kezelésére megállapított időtartamot vagy annak a feltételnek megjelölését, amelynek bekövetkezéséig a gyógyszertár hatósági kezelése tart,

f) arra vonatkozó rendelkezési, hogy a hatósági vezető a gyógyszertár tiszta jövedelméről kinek köteles elszámolni és végül

g) a hatósági vezető javadalmazását.

(4) Ha a gyógyszertár hatósági kezelésére a hatósági vezető kirendeléséről szóló határozatban megállapított időtartam letelte után továbbra is múlhatatlanul szükség van. a további hatósági kezelés iránt az előbbi (3) bekezdés rendelkezései szerint újabb határozatban kell intézkedni.

(5) A törvényhatóság első tisztviselője köteles a hatósági vezető kirendelése tárgyában hozott határozatát jóváhagyás végeit a népjóléti miniszterhez felterjeszteni. A határozathoz csatolni kell a tiszti-főorvosnak a hatósági vezető kirendelése iránti előterjesztését, valamint a Szakszervezetnek a kirendelendő halósági vezető személyére vonatkozó javaslatát és a határozattal kirendelt hatósági vezetőnek a (2) bekezdésben említett okmányait.

(6) A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány engedélyese (haszonélvezője, haszonbérlője) a hatósági vezető kirendelése tárgyában hozott határozat ellen a népjóléti miniszterhez fellebbezéssel élhet.

20. § (1) A kirendelt hatósági vezető köteles a gyógyszertár vezetését a megbízatásáról szóló határozatban megállapított idő alatt átvenni. E határidő elmulasztása esetében a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyszertár halósági vezetésére más gyógyszerészt rendel ki.

(2) A gyógyszertár hatósági kezelésbevétele a tisztifőorvos vagy az általa megbízott tisztiorvos, a kiküldött közigazgatási tisztviselő és a kirendelt hatósági vezető jelenlétében történik. A gyógyszertár berendezését, felszerelését és anyagkészletét a hatósági vezető leltár szerint, jegyzőkönyv melleit köteles átvenni.

21. § (1) A hatósági vezető köteles a gyógyszertár berendezését és felszerelését az átvételkor fennállott állapotban megőrizni, működéséről a törvényhatóság első tisztviselőjének a hónap 10. napjáig jelentést tenni és a jelentéssel egyidejűleg a gyógyszertár üzemviteléről szóló könyveit, számadásait és az anyagelszámolását bemutatni.

(2) Ha a hatósági vezető a havi jelentését az (1) bekezdésben szabályozott módon és az ugyanott meghatározott idő alatt a törvényhatóság első tisztviselőjének nem mutatja be és ilyen mulasztásért a 27. § (1) bekezdésének 8. pontja alapján kihágás miatt három éven belül egy esetben már elítélték, úgyszintén ha a gyógyszertár üzemviteléről szóló könyveket, számadásokat és az anyagelszámolást egyáltalában nem vagy nem szabályszerűen vezeti, a hatósági vezető megbízatása visszavonható.

(3) A törvényhatóság első tisztviselője köteles a hatósági vezető működését negyedévenként legalább egyszer a helyszínen ellenőriztetni.

22. § A hatósági vezetők szolgálati viszonya tekintetében - ideértve a munkaidőt és szabadságidőt is - a felelős vezetőkre mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.

VI. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

23. § (1) A T. 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából galenusi gyógyszerkészítményeknek csak a törzskönyvezési kötelezettség alá nem eső és a viszonteladók részére nem adagoltan forgalombahozott extractumok, tincturák, porok, kenőcsök, oldatok, szirupok és tapaszok tekinthetők.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított galenusi gyógyszerkészítményeket a gyógyszertári jogosítvány engedélyese - a T. 3. §-ának (5) bekezdése értelmében - a gyógyszertári laboratórium keretében ipar-igazolvány (iparengedély) nélkül is előállíthatja és viszonteladók útján is forgalomba hozhatja; a forgalombahozatalhoz azonban a népjóléti miniszter előzetes engedélye szükséges.

(3) A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány engedélyese gyógyszereknek viszonteladók részére való előállítására a T. 3. §-ának (5) bekezdése alapján abban az esetben is kaphat iparigazolvány! |iparengedélyt), ha azokat az engedélyes a gyógyszertár laboratóriumában kívánja előállítani.

(4) A jelen rendelet hatálybalépésekor már törzskönyvezett gyógyszereknek viszonteladók részére való további előállításához iparigazolvány (iparengedély) nem szükséges.

24. § (1) A T. 35. § ának (1) bekezdése alapján érvényesíthető követelések tárgyában - ha az új engedélyes és a korábbi engedélyes (örökös) a követelések összegében vagy a követelések egyes tételeiben megállapodni nem tudnak - minden más eljárás kizárásával a gyógyszertár fekvésének helye szerint illetékes járásbíróság mellett alakítandó döntőbizottság határoz. A döntőbizottság az elnökön kívül rendszerint két tagból áll. A döntőbizottság elnöke a járásbíróság elnöke, illetőleg az általa kijelölt ítélőbíró A döntőbizottság egyik tagját a korábbi engedélyes (örököse), illetőleg a fiókgyógyszertár (kézigyógyszertár) engedélyese, másik tagját pedig az új engedélyes jelöli ki a gyógyszerészek köréből.

(2) Az a fél, aki a T. 35. §-a alapján a döntőbizottság előtt igényt kíván érvényesíteni, erre vonatkozó kérelmét a döntőbizottság megalakítására irányuló kérelmével együttesen az (1) bekezdés szerint illetékes járásbíróság elnökéhez címezve eggyel több példányban köteles előterjeszteni, mint ahány ellenérdekű fél van. A kérelmet beterjesztő félnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg annak a gyógyszerésznek nevét és pontos címét is be kell jelentenie, akit a döntőbizottságba a maga részéről tagként kíván kijelölni. A kérelemhez csatolni kell a kijelölt személynek olyan értelmű írásbeli nyilatkozatát is, amely szerint a vitás kérdés eldöntésében mint bizottsági tag hajlandó résztvenni. Ha a döntőbizottsági tagot a döntőbizottság megalakítását kérő fél a kérelem előterjesztésével egyidejűleg nem jelöli ki, a követelést a döntőbizottság elnöke érdemi intézkedés nélkül visszautasítja.

(3) A döntőbizottság elnöke a kérelem egy példányát az ellenérdekű félnek azzal a felhívással küldi meg, hogy a felhívás kézhezvételétől számított nyolc nap alatt közölje a döntőbizottságba általa kijelölt gyógyszerész nevét, pontos címét és a tagság elfogadására vonatkozó nyilatkozatát, mert ellenkező esetben a döntőbizottsági tag kijelölése iránt az elnök hivatalból fog intézkedni. Ha az ellenérdekű fél a felhívásnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a döntőbizottsági tagot a gyógyszerészek köréből az elnök jelöli ki. A kijelölés akkor válik hatályossá, ha a kijelölt a (2) bekezdésnek megfelelő nyilatkozatát a kijelölés elfogadásáról bemutatja.

(4) Ha valamely kijelölt döntőbizottsági tag a döntőbizottságban való részvételt megtagadja, vagy a döntőbizottság működése a kijelölt döntőbizottsági tag ismételt távolmaradása folytán akadályba ütközik. helyette az elnök a fél meghallgatása után más tagot jelöl ki.

(5) Mindkét félnek a (3) bekezdésben említett nyolc napon belül egyezően előterjesztett írásbeli kérelmére a döntőbizottságot további két taggal kiegészítve kell megalakítani. Az egyik tagot a Szakszervezet, a másik tagot pedig az Országos Gyógyszerész egyesület jelöli ki. A kijelölés olyképen történik. hogy a döntőbizottság elnöke felhívja a Szakszervezeti I. valamint az Országos Gyógyszerész Egyesületét a tagok kijelölésére, valamint ezek nevének és címének közlésére. A Szakszervezet, valamint az Országos Gyógyszerész Egyesület az általa kijelölt taggal a (2) bekezdésnek megfelelő írásbeli nyilatkozatot állíttat ki és azt a kijelölt tag nevének és címének közlésével a döntőbizottság elnökének haladéktalanul megküldi.

(6) A döntőbizottság eljárásával kapcsolatban felmerülő költségeket a kérelmet előterjesztő fél köteles előlegezni. A döntőbizottság elnöke, mielőtt a bizottság összehívása iránt intézkednék, felhívja a kérelmet előterjesztő felel, hogy a felmerülő költségek fedezetére a járásbíróság elnökénél helyezzen letétbe megfelelő összeget és azt nála záros határidőn belül igazolja. Ha a kérelmei előterjesztett fél a költségek előlegezésére irányuló kötelezettségének eleget tett, a döntőbizottság elnöké az ügyet tárgyalásra tűzi ki.

(7) A döntőbizottság tagjai - az elnök kivételével - az első tárgyalás megkezdése előtt esküt, illetőleg fogadalmat kötelesek tenni. Az eskü, illetőleg fogadalom szövege a következő:

"Én .............................. esküszöm a mindenttudó és mindenható Istenre, hogy mint a döntőbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat részrehajlás nélkül, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom ellátni, Isten engem úgy segéljen!"

"Én .......................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint a döntőbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat részrehajlás nélkül, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom ellátni.'"

(8) A döntőbizottság, amennyiben a jelen § máskép nem rendelkezik, a magánjog általános szabályait alkalmazza. A döntőbizottság a méltányos jog szellemében jár el.

(9) A döntőbizottság előtti eljárásban a bizonyítás tekintetében a polgári perrendtartás szabályai irányadók. A döntőbizottság a bizonyítási eljárásban a felekkel, a tanúkkal és a szakértőkkel szemben ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a járásbíróság.

(10) A döntőbizottság a vitás kérdés felelt szóbeli tárgyalás alapján szótöbbséggel dönt. Határozatában aziránt is rendelkezik, hogy az eljárás során (elmerült költségeket melyik fél viseli, illetőleg a felek azt milyen arányban viselik.

(11) A döntőbizottság előtti eljárásban a fél magát ügyvéddel is képviseltetheti, az ebből eredő költség megtérítésére azonban az ellenfél nem kötelezhető. Ez utóbbi rendelkezés az ítélőtábla előtti eljárásra nem vonatkozik.

(12) A döntőbizottság marasztaló határozatában a teljesítésre a méltányosságnak megfelelő határidőt szab. A teljesítés határideje tizenöt napnál rövidebb és egy fél évnél hosszabb, ha pedig a megállapított összeg a húszezer forintot meghaladja, egy évnél hosszabb nem lehet.

(13) A döntőbizottság határozata ellen értékére tekintet nélkül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye ahhoz az Ítélőtáblához, amelynek kerületéhez az a járásbíróság tartozik, amely mellett a döntőbizottság megalakult.

(14) Az Ítélőtábla a fellebbezési a polgári perrendtartásnak és az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a fellebbezési eljárásra vonatkozó Szabályai megfelelő alkalmazásával szóbeli tárgyalás alapján intézi el és ítélettel végérvényesen határoz. A (12) bekezdés rendelkezései az ítélőtábla eljárása tekintetében is megfelelően irányadók.

(15) A döntőbizottság állal határozattal tudomásul vett egyességnek ugyanaz a hatálya, mint a felek vitáját eldöntő jogerős döntőbizottsági határozatnak.

(16) A döntőbizottság előtti eljárás illetékmentes.

(17) A döntőbizottság határozata alapján bírói végrehajtásnak van helye; a végrehajtást az a járásbíróság rendeli el, amely mellett a döntőbizottság megalakult.

(18) A döntőbizottság elnökét, tagjait és a jegyzőkönyv vezetőt ülésenkint annak a napidíjnak kétszerese illeti meg, amely a Budapesten működő népbíróságok tagjainak jár.

VII. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

25. § (1) A közforgalmú gyógyszertári jogosítványnak a T. 14. §-ának (2) bekezdésén alapuló átruházását a jogosítvány engedélyesének és a gyógyszertárat átvevő házastársnak, illetőleg gyermeknek közös kérvényben kell kérniük. A kérvényező aláírását közjegyző állal hitelesíttetni kell. A kérvényhez az engedélyes a gyógyszertári jogosítvány engedélyezéséről szóló okiratot, valamint a kél hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt és az igazolására vonatkozó összes határozatokat, a gyógyszertárai átvevő házastárs, illetőleg gyermek pedig a jelen rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében említett okmányokat és igazolásokat köteles csatolni.

(2) A közforgalmú gyógyszertári jogosítvány átruházása iránti kérvényt a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani, aki azt a saját, valamint a tisztifőorvos véleményével ellátva, a népjóléti miniszterhez terjeszti fel. A népjóléti miniszter a döntéséről a törvényhatóság első tisztviselője útján értesíti a kérelmezőket.

26. § (1) A T. 17. §-ának (3) bekezdésén alapuló kérelmet az 1949. évi június hó 30. napjáig bezárólag közvetlenül a népjóléti miniszternél kell előterjeszteni. A kérvényhez csatolni kell a hagyaték átadásáról szóló végzést vagy az adás-vételi, illetőleg az ajándékozási szerződést, valamint a kérelmező magyar állampolgárságát igazoló hatósági bizonyítványt, továbbá

1. ha a kérelmező gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész (T. 21. §-a) és ennek alapján a tulajdonát képező reáljogú gyógyszertárra személyéhez kötött gyógyszertári jogosítvány engedélyezését kéri:

a) a születési anyakönyvi kivonatot (értesítési), b) a gyógyszertár vezetésére feljogosító gyógyszerészt oklevelet,

c) a két hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt,

d) az igazolásra vonatkozó összes határozatokat, e) az egészségi állapotot igazoló, két hónapnál nem régebbi keletű tisztifőorvosi bizonyítványt,

f) joghatályos nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezőnek van-e közforgalmi gyógyszertári jogosítványa és ha van, a meglévő jogosítványról a gyógyszertári jogosítvány engedélyezése esetére fenntartás nélkül lemond,

g) joghatályos nyilatkozatot arról, hogy folyamodó házastársának van-e közforgalmú gyógyszertári jogosítványa és ha van. a meglevő gyógyszertári jogosítványról az új gyógyszertári jogosítványnak kérelmező részére való engedélyezése esetére fenntartás nélkül lemond:

2. ha a kérelmező a reáljogú gyógyszertár korábbi tulajdonosának özvegye vagy huszonnegyedik életévét be nem töltött árvája és ő a T. 15. §-a szerinti haszonélvezeti jog engedélyezését kéri, a jelen rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében felsorolt okiratokat.

(2) A népjóléti miniszter a gyógyszertári jogosítvány, illetőleg a haszonélvezeti jog engedélyezéséről a kérelmezőt és a törvényhatóság első tisztviselőjét értesíti. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a gyógyszertári jogosítvány adományozásáról, illetőleg a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetének engedélyezéséről az összes szükséges adatok közlésével a tisztifőorvost értesíteni.

VIII. FEJEZET

Büntető rendelkezések

27. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:

1. az az engedélyes (felelős vezető), aki a közforgalmú gyógyszertárnak az engedélyokiratban megjelölt körzeten belül történt áthelyezését a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az abban megállapított határidő alatt a törvényhatóság első tisztviselője útján a népjóléti miniszternek nem jelenti be;

2. az az engedélyes, aki olyan gyógyszertárrá kapott közforgalmú gyógyszertári jogosítványt, amely a jogosítvány engedélyezéséig a közforgalom részére nyitva állott és a jogosítványt engedélyező okirat - kézbesítése napjától számított nyolc nap alatt a 6. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a gyógyszertárnak további nyitvatartáshoz a törvényhatóság első tisztviselőjétől (Budapesten a kerületi elöljárótól) engedélyt nem kért;

3. az az engedélyes, aki a gyógyszertár megjelölésére általa választolt elnevezés (cégjelzés) használatához a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a törvényhalóság első tisztviselőjének előzetes jóváhagyását nem kéri ki;

4. annak a kézigyógyszertárnak az engedélyese, aki a 11. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi;

5. az az engedélyes (felelős vezető), úgyszintén a gyógyszertárnak az az alkalmazottja, aki a 16. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi;

6. az a felelős vezető, aki a gyógyszertár működését a 18. § (1) bekezdésében megállapított bejelentés teljesítése és gyógyszerészi oklevelének bemutatása előli megkezdi;

7. az a felelős vezető, aki a gyógyszertár alkalmazottainak munkába lépését és munkáitól való kilépését a 18. § (1). illetőleg (3) bekezdésében szabályozott módon és ugyanott meghatározott idő alatt az illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóság tisztiorvosának nem jelentett be;

8. az a hatósági vezető, aki a havi jelentését a 21. § (1) bekezdésében szabályozott módon és ugyanott meghatározott idő alatt a törvényhatóság első tisztviselőjének nem mulatja be.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. annak a kézigyógyszertárnak az engedélyese, aki a 11. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi;

2. az az engedélyes (felelős vezető), úgyszintén a gyógyszertárnak az az alkalmazottja, aki a 16. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. tc. és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, n hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

IX. FEJEZET

Életbeléptető rendelkezések

28. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt a gyógyszerészettel vonatkozásban kiadott jogszabályok közül az alább felsorolt rendeletek a jelen rendelet hatálybalépése után - további rendelkezésig - továbbra is hatályban maradnak;

a gyógyszerkülönlegességekről és titkos összetételű gyógyszerekről alkotott szabályrendelet tárgyában kiadott 90000/1903. BM körrendelet (R. T. 1089. oldal),

a faszesszel kevert italok, gyógyszerek és illatszerek készítésének és forgalombahozatalának eltiltásáról szóló 9681/1911. BM körrendelet (R. T. 414. oldal),

a fertőző betegségekkel kapcsolatban előírt laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges tartályoknak a gyógyszertár által való kötelező tartásáról szóló 40701/1930. NMM körrendelet (R. T. 1046. oldal),

az egységes összetételű gyógyszerek és gyógyszer-különlegességek ellenőrzéséről szóló 200/1933. BM körrendelet (R. T. 1207. oldal), valamint az említett körrendelet, illetőleg az ahhoz csatolt szabályrendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 230800/1935. BM (R. T. 1936. évf. 50. oldal) és 203144/1946. NM (Magyar Közlöny 184. .szám) rendeletek, úgyszintén a 230800/1935. BM rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 243000/1937. BM (R. T. 81. oldal) és 200945/1946. NM (M. K. 99. szám) rendeletek,

az erőshatású gyógyszerek egységesítésére vonatkozó megállapodás felülvizsgálatát tartalmazó, Bruxellesben 1929. évi augusztus hó 20. napján létrejött megállapodás végrehajtásáról szóló 776/1933. BM rendelet (R. T. 2381. oldal),

a roncsoló toroklob (diftéria) ellenes vérsavónak (szérumnak) gyógyszertárak állal való kötelező tartásáról és kiszolgáltatásáról szóló 212600/1933. BM körrendelet (R. T. 1180. oldal), valamint az említett körrendelet módosítása tárgyában kiadott 189202/1947. NM rendelet (R. T. 3081. old.), a negyedik Magyar Gyógyszerkönyv életbeléptetéséről szóló 215000/1933. BM rendelet (R. T. 1934 évf., 125. old.),

az a arzenobenzol-készítmények forgalombahozataláról és ellenőrzéséről szidó 257378/1934. BM rendelet (R. T. 1140. old.),

a gyógyszerészi működés és eljárás szabályozásáról szóló 260510/1934. BM rendelet (R T. 1344. old.), valamint az említett rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 325174/1943. BM rendet (Budapesti Közlöny 1913 dec. 8-i száma), a gyógyszertár berendezéséről és felszereléséről szóló 260520/1931. BM rendelet (R. T. 1352. old.), valamint az említett rendelet módosítása tárgyában kiadott 317335/1941. BM rendelet (R. T. 1312. old.),

a nyilvános gyógyszertárak árusítási körének szabályozásáról szóló 260570/1934. BM rendelet (R. T. 1301. old.),

az úgynevezett kommersz-injektiók, homoeopathiás szerek, valamint a külföldről behozott egyes - (Kábítószert nem tartalmazó) - gyógyszerek ellenőrzéséről szóló 230513/1935. BM rendelet (R. T. 83. old.), valamint az említett rendelet módosítása tárgyában kiadott 324349/1943. BM rendelet (Budapesti Közlöny 1943 nov. 11-i száma) 2. §-a és az ugyancsak a 230513/1935. BM rendelet módosítása tárgyában kiadott 203.142/1946. N. M. rendelet (M. K 184. szám).

a hivatalos gyógyszerek törzskönyvezéséről szóló 235800/1936. BM rendelet (R. T. 463. old.),

az emberorvoslásban használatos bakteriológiai természetű védőoltó-, gyógyító- és kórjelző (diagnosztikai) készítmények termeléséről, forgalombahozataláról és ellenőrzéséről szóló 245300/1938. BM rendelet (R. T. 1110. old.), valamint az említett rendelet módosítása tárgyában kiadott 203143/1946. ME rendelet (M. K. 184. szám),

a gyógyszertárak üzemi idejének és ügyeletes szolgálatának szabályozásáról szóló 160/1939. BM rendelet (R. T. 512. old.), valamint az említett rendelet módosítása tárgyában kiadott 43300/1945. NM rendelet (M. K. 86. szám).

a rákszem (lapis cancrorum) kereskedelmi forgalmának eltiltásáról szóló 185237/1939. BM rendelet (R. T. 2025. old.),

az 1940: VI. törvénycikk gyógyszerészeti vonatkozású rendelkezéseinek Végrehajtásáról szóló 750/1940. BM rendelet (R. T. 2782. old.) 1-5, §-ai és 13-31. §-ai,

az egyes nehezen pótolható gyógyszerek állatgyógyászati célokra való felhasználásának eltiltásáról szóló 220405/1940. BM rendelet (R. T. 2058. old.),

az egyes sebészeli kötözőszerek kicserélésére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 222550/1940. BM rendelet (R. T. 1199. old.).

a phenyldimethylpyrazolon coffein citricum nevű gyógyszerkészítmény helyettesítéséről szóló 223352/ 1940. BM rendelet,

a ricinusolaj állatgyógyászati célokra felhasználásának eltiltásáról szóló 223750/1940. BM rendelet (R. T. 2839. old.).

a Digitális purpurea tőleveleinek és a Digatalisi lanala leveleinek a gyógyszerek készítésénél való felhasználásáról szóló 225710/1940. BM rendelet (R. T. 3450 old),

a mesterséges kámfornak és a mesterséges mentholnak a gyógyszerek készítésénél való felhasználásáról szóló 334230/1941. BM rendelet (R. T. 509. old.),

a kálium chloricum rendelésének és kiszolgáltatásának szabályozásáról szóló 319355/1942. BM rendelet (R. T. 1784. old.),

az egyes gyógyszerkészítményeknek két kereszttel (++) megjelöléséről, valamint rendelésük és kiszolgáltatásuk szabályozásáról szóló 315927/1943. BM rendelet (R. T. 382. old.).

az egyes méreg- vagy kábítószertartalmú gyógyszerkészítmények és kórjelző (diagnosztikai) anyagok eltartásáról szóló 321100/1943. BM rendelet (R. T. 2031. old.),

a gyógyszerészet, a gyógyszerképzés és forgalomba-hozatal egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 3220/1947. ME rendelet (R. T. 649. old).

a gyógyszerek törzskönyvezésére vonatkozó eljárás kiegészítéséről szóló 180300/1947. NM rendelet (R. T. 253. old).

az insulin rendelésének és kiszolgáltatásának újabb szabályozásáról szóló 180535/1947. NM rendelet (R. T. 720. old., helyesbítés 800. old.),

a penicillin rendeléséről és kiszolgáltatásáról szóló 182350/1947. NM rendelet (R. T. 880. old.),

valamint az említett rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 192460/1948. NM rendelet (R. T. 782. old.),

az egyes gyógyszerek és gyógyszerkészítmények pótlásáról, valamint a magánkórházak (magángyógyintézetek) működésben tartásáról szóló 470/1943. ME rendeletnek (R. T. 17. old.), az egyes gyógyszerek és gyógyszerkészítmények pótlására vonatkozó 1. §-a, valamint az említett §-ban foglalt felhatalmazás alapján az Országos Közegészségügyi intézet által hozott C. 1.824/1943. számú (Budapesti Közlöny 07. sz.), C. 11.854/1943. számú, Ch. 12/1914. számú (Budapesti Közlöny 20. sz.), Ch. 12.168/1944. számú (Budapesti Közlöny 210. sz.) és Ch. 11.467/1946. számú (Magyar Közlöny 10. sz.) határozatok,

a Magyar Gyógyszerkönyv rendelkezéseitől eltérő minőségű sebészeti kötözőszerek forgalombahozatalának engedélyezéséről szóló 2.420/1948. Korm. sz. rendelet (R. T. 490. old.).

(3) A jelen rendelet hatálybalépése előtt a gyógyszerészettel vonatkozásban kiadott s az előbbi (2) bekezdésben fel nem sorolt rendeletek a jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi július hó 8-án.

Olt Károly s. k.,

népjóléti miniszter