242000/1948. (VII. 13.) FM rendelet

az istállótrágya okszerű kezelése és felhasználása tárgyában

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XVI. tc, 29. §-ának (1) bekezdésében és a 42. §-ának (2) bekezdésében, valamint az okszerű növénytermesztés biztosításáról szóló 7800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 152. szám) 1. és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

Az istállótrágya okszerű kezelése

1. § Aki lovat, szarvasmarhát, juhot, vagy kecskét tart, avagy bármilyen állatot iparilag hizlal, köteles az ennek során előállított trágyának termelési és közegészségügyi szempontból okszerű kezeléséről gondoskodni.

2. § Az okszerű trágyakezelés érdekében az állatok vizeletének és a trágya levének lefolyását meg kell akadályozni.

3. § (1) A trágyakezelés történhetik: a) istállóban; b) a szántóföld szélére kihordva; c) kifutóban, vagy d) trágyatelepen, éspedig:

a) istállóban lehet kezelni a trágyát ott, ahol az állatok megkötözés nélkül vannak elhelyezve;

b) a szántóföld szélére (szarvasba) kihordott trágyát a felhasználásig leföldelve kell tartani;

c) a kifutóban (karámban) történik a trágya kezelése, ha az állatokat korláttal körülvett és alommal ellátott helyen tartják;

d) trágyatelepen történik a trágya kezelése, ha erre a célra külön meghatározott hely - trágyatelep jelöltetik ki.

(2) Az udvari trágyatelep helyét akként kell kijelölni, hogy a telepre idegen helyről víz, éppenúgy a telepről idegen helyre trágyalé ne folyhasson. E célból vagy vízhatlan fenekű és oldalfalas trágyatelepet kell építeni, vagy legalább a telep határvonalán peremtöltést és peremárkot kell létesíteni, a homokos talajon pedig a telep fenekét agyaggal kell kidöngölni.

(3) A trágyatelep alapterülete számos állatonként négy négyzetméternél (2 X 2 m) nagyobb nem lehet.

4. § A trágyát az udvari trágyatelepnek, illetőleg a szántóföldi szarvashelynek akkora területén kell rakni, amekkorán a trágyarakás az 1.5-2 méter magasságot előreláthatólag 1-3 hónapon belül eléri. Az e területre kihordott trágyát az istállóból kihordás után azonnal tömötten el kell rakni és meg kell taposni, - kivéve, ha keszthelyi fedőlapot használ, ahol taposni nem kell, - ha száraz, meg kell öntözni és lehetőleg fedve kell tartani. Amikor pedig az így megkezdett területrészen a trágya az 1.5-2 méter magasságot elérte, tetejét földdel kell letakarni és az újabb trágyát közvetlen mellette, új területszakaszra kell rakni.

5. § Az ipari segédhizlaldák területén termelt sertéstrágyát a szállásokból rendszeresen ki kell takarítani és esőtől védeti helyen felállított trágyatelepen kell tárolni.

6. §

Az istállótrágya felhasználása

(1) Az az állattartó, aki mező-, szőlő-, gyümölcs-, vagy kertgazdasági ingatlanon gazdálkodik, köteles a gazdasági udvarban tartolt állatok trágyáját a saját gazdaságában talajjavításra felhasználni és evégből azt legalább évenként kétszer a művelés alatt álló ingatlanra kihordani és alászántani, illetve alátakarni, vagy alászántásig földel letakarni.

(2) Az az állattartó, aki mező-, szőlő-, gyümölcs-, vagy kertgazdasági ingatlanon nem gazdálkodik, az udvarán termelt istállótrágyát csak az azonos, vagy a közvetlenül szomszédos községbeli (városbeli) olyan személynek adhatja cl, vagy bármi módon engedheti át, aki azt mező-, vagy kertgazdasági ingatlanon való gazdálkodása folytán a szántó-, vagy kerti föld javítására használja fel. Az eképen vásárolt, vagy bármi módon megszerzett istállótrágyát szőlő és gyümölcsös talajának javítására felhasználni csak kivételesen a területileg illetékes járási gazdasági felügyelő engedélyével szabad.

(3) Az előző bekezdésekben említett istállótrágyát a szomszédos községen (városon) túl vasúton, vagy gépkocsin szállítani csak a területileg illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség engedélyével szabad.

7. §

(1) A honvédség és rendőrség, továbbá a közüzemek által tartott állatok trágyáját szabadon lehet értékesíteni és felhasználni.

(2) Budapest székesfőváros területén tartott állatok trágyáját a főváros területén kívül fekvő bármely mező-, szőlő-, vagy kertgazdasági ingatlan trágyázására is szabad értékesíteni.

(3) Az ipari sertéshizlaldák által termelt sertéstrágyát bárhol és bármilyen célra - de lehetőleg elsősorban - trágyázásra fel lehet használni.

(4) Az előző bekezdésekben említett trágyát vasúton, hajón, vagy gépkocsin is külön engedély nélkül lehel szállítani.

8. § A legelők állandó delelő és éjszakázó helyein termelt trágyát - kivéve a fektetéses trágyázás esetét - külön erre kijelölt helyen rendszeresen össze kell gyűjteni, azt a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kezelni és kizárólag a legelő javítására szabad felhasználni.

9. § Az istállótrágyát, továbbá a legelőkön összegyűjtött állati trágyát (árvatőzeget) tilos tüzelésre, vagy bármely más nem mezőgazdasági célra felhasználni.

10. § Istállótrágyát az ország területéről - a határmenti kettős birtokosok ingatlanterületétől eltekintve - tilos kiszállítani.

Tanácsadás és ellenőrzés

11. § (1) Az istállótrágya okszerű kezelése és felhasználása tekintetében a községi (városi) gazdajegyző - ott, ahol ilyen nem működik, a községi (városi) termelési bizottság - köteles az állat tartókat a szükséges tanácsadással és felvilágosítással ellátni.

(2) A községi (városi) gazdajegyző - ott, ahol ilyen nem működik, a községi (városi) termelési bizottság - a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap elteltével jogosult és köteles az állattartó személyek udvarán megjelenni, ott a trágyakezelést ellenőrizni és az okszerű trágyakezelésre, valamint az evégből mutatkozó hiányok pótlására az állattartókat megfelelő határidő kitűzése mellett felhívni.

(3) Ha az állattartó az előbbi bekezdés értelmében foganatosított ellenőrzés során a trágya okszerű kezelésére vonatkozólag kiadott utasítást 30 napon belül végre nem hajtja, vagy a megállapított hiányt nem pótolja, az ellenőrző közeg köteles erről a terület szerint illetékes járási gazdasági felügyelőnek jelentést tenni. A járási gazdasági felügyelő ilyen esetben a trágya kezelését a helyszínen ellenőrzi és a szükséghez képest a megfelelő kezelésre és a hiányok pótlására további 30 napi határidőt ad. Ha pedig ez a határidő is eredménytelenül múlik el, a járási gazdasági felügyelő köteles a mulasztó ellen kihágás címén az illetékes hatóságnál feljelentést tenni.

Vegyes rendelkezések

12. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el és a 7800/1946. ME rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint büntetendő az, aki:

a) az 1-5. §-ban foglaltak ellenére az istálló-trágya okszerű kezeléséről a 11. § értelmében kiadott felhívás dacára nem, vagy nem a rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik:

b) az istállótrágyát a 6-9. §-ban foglalt rendelkezések ellenére használja fel, vagy nem a megengedett célra értékesíti, vagy engedély nélkül szállítja e:

c) a 10. §-ban foglalt rendelkezés ellenére istálló-trágyát külföldre szállít;

d) a trágyakezelés ellenőrzése végeit megjelenő hatósági szerveket hivatali eljárásukban megakadályozza és részükre a szükséges felvilágosítást meg nem adja.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk, valamint a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi június hó 30-án.

Keresztes Mihály s. k.,

államtitkár