1948. évi XXV. törvénycikk

egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A jelen törvény hatálya kiterjed:

a) minden olyan magántulajdonban álló ipari, közlekedési, bánya- és kohóvállalatra, továbbá közhasználatú villamosműre, amelynél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma az 1946. évi augusztus hó 1. napjától a jelen törvény hatálybalépéséig eltelt időben bármikor elérte a száz főt;

b) minden olyan magántulajdonban álló vállalatra, amely az a) pont alá tartozó vállalattal gazdasági egységet alkot, ideértve az a) pont alá tartozó vállalat által bérelt, haszonbérelt vagy használt vállalatot vagy üzemet is;

c) azokra a vállalatokra, amelyek gazdasági egységet alkotnak és munkavállalóik együttes létszáma az a) pontban említett időben elérte a száz főt;

d) valamennyi áramelosztó vállalatra;

e) a jelen törvény mellékletében cég szerint felsorolt ipari vállalatokra.

2. § (1) A jelen törvény hatálya alá tartozó vállalatok - a 11. §-ban foglalt korlátozással - állami tulajdonba vétetnek. Az állam a jelen törvény hatálya alá tartozó vállalatok tulajdonjogát az 1948. évi március hó 26. napjára visszaható hatállyal szerzi meg.

(2) A kormány - az illetékes miniszter előterjesztésére - egyes vállalatokat az állami tulajdonbavétel alól kivételesen mentesíthet, ha a vállalat jelentősége az állami tulajdonbavételt közérdekből nem indokolja. Szövetkezeti tulajdonban álló vállalat csak akkor vétetik a jelen törvény alapján állami tulajdonba, ha a kormány - az illetékes miniszter előterjesztésére - a vállalat állami tulajdonbavételét elrendeli.

(3) Az 1. § d) pontjában említett vállalatokat a kormány az iparügyi miniszter előterjesztésére az állami tulajdonbavétel alól az előbbi bekezdés esetein kívül is mentesítheti.

3. § (1) Részvénytársaság alakjában működő vállalatnál az állami tulajdonbavétel a részvények tulajdonbavétele útján történik.

(2) Mindenki, aki az 1. § hatálya alá tartozó részvénytársaságnak magyar állampolgár, vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személy tulajdonát képező részvényét birtokában (birlalatában) tartja, köteles a részvényeket beszolgáltatni. Magyar állampolgár és belföldi jogi személy az általa belföldön őrzött részvényeket akkor is köteles beszolgáltatni, ha azok tudomása szerint külföldi állampolgár vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy tulajdonában állanak. A belföldön őrzött részvényeket a jelen törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt a Pénzintézeti Központhoz, a külföldön őrzött részvényeket pedig a jelen törvény hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz kell beszolgáltatni.

(3) A külföldi állampolgár vagy külföldi jogi személy (11. §) tulajdonában álló részvényeket az 1948. évi június hó 30. napjáig be kell jelenteni.

(4) Érvénytelenek az 1. § hatálya alá tartozó részvénytársaságnak azok a részvényei, amelyeket a (2) bekezdésben megszabott határidő alatt nem szolgáltattak be, illetőleg, amelyeket a (3) bekezdés szerint nem jelentettek be, vagy amelyekre a 12. § (2) bekezdése szerint nem állapították meg, hogy külföldi tulajdonban állanak. Az érvénytelen részvények helyett a Pénzintézeti Központ felhívására a kibocsátó köteles részvénymásodlatokat kiállítani és a Pénzintézeti Központhoz beszolgáltatni. A részvénymásodlatok tulajdonát az állam az 1948. évi március hó 26. napjára visszaható hatállyal szerzi meg.

(5) Az a részvényes, aki beszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségének a kijelölt határidő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt.

4. § Szövetkezet alakjában működő vállalatnál a 3. § rendelkezéseit a részjegyek (üzletrészek) tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1) Korlátolt felelősségű társaságnál az állam a törzstőkét (az üzletrészeket), közkereseti vagy betéti társaságnál pedig a tagok vagyonilletőségét (1875: XXXVII. tc. 95. §) szerzi meg.

(2) Külföldi állampolgárok és külföldi jogi személyek (11. §) kötelesek a 3. § (3) bekezdésében megszabott határidő alatt az ilyen vállalatoknál fennálló érdekeltségüket bejelenteni. Ha a bejelentés alapján a 12. § (2) bekezdése szerint a külföldi érdekeltség nem állapíttatott meg, az állam a kérdéses törzsbetétet vagy vagyonilletőségét az 1948. évi március hó 26. napjára visszaható hatállyal megszerzi.

6. § (1) Egyéni cég esetében az állam a vállalat céljára rendelt vagyontárgyak (ingatlanok, gépek, berendezés, anyag- és árukészlet, a vállalat céljára szolgáló készpénz és értékpapírok stb.) tulajdonjogát szerzi meg; a vállalattal kapcsolatos jogok (követelések, szabadalmak és egyéb ipari tulajdon, bérleti jogok stb.) és kötelezettségek - ez utóbbiak a 9. § korlátai között - az államra szállanak.

(2) A volt tulajdonosnak a vállalattal kapcsolatban nem álló tartozásaiért az állam nem felel.

(3) Külföldi érdekeltség esetében az 5. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1)[1] Mindazok az ingóságok, amelyek a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalat rendeltetésszerű célját szolgálják, a vállalattal együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha harmadik személy tulajdonában állanak. Az állami tulajdonba vett vállalattal együtt - az 1948. évi XXV. tc. 11. §-ának korlátai között - állami tulajdonba kerül a kizárólagosan vagy túlnyomórészben a vállalat céljára rendelt ingatlan is, tekintet nélkül arra. hogy a vállalat volt tulajdonosának vagy harmadik személynek tulajdonában áll. Ha az üzemi célt szolgáló ingatlanrész az ingatlan egyéb részétől természetben elválasztható, az illetékes miniszter az ingatlant megoszthatja.

(2) Az (1) bekezdést nem lehet alkalmazni olyan ingóságra, amely ilyen ingók ellenérték fejében való használatbaadásával üzletszerűen foglalkozó személy vagy vállalat tulajdonában áll.

8. § Mindazok az 1948. évi március hó 26. napja előtt bejelentett szabadalmak, védjegyek és áruminták, amelyek a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalat céljára használhatók, a vállalattal együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha a volt tulajdonosnak, társtulajdonosnak, társasági tagnak, részvényesnek, részvénytársasági vagy szövetkezeti igazgatósági tagnak, illetőleg a felsoroltak házastársának, fel- vagy lemenő ágbeli rokonának vagy elsőfokú sógorának tulajdonában állanak, vagy pedig olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltségük áll fenn.

9. § (1) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy javára az 1946. évi augusztus hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(2) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1946. évi augusztus hó 1. napját követő időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyarapította.

(3) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben a vállalat volt tulajdonosa, társtulajdonosa, társasági tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, a felsoroltak házastársa, fel-vagy lemenő ágbeli rokona vagy elsőfokú sógora javára fennálló követelések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a szolgálati viszonyból eredő követelésekre; ezek felől külön rendelet intézkedik.

10. § (1) Ha a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, igazgatója vagy vezető állásban lévő tisztviselője, valamint a részvénytársaság részvényese, illetőleg a szövetkezet tagja az őt jogosan megillető járandóságokon felül - ideértve a szövetkezeti tagot megillető visszatérítést is - a vállalattól az 1946. évi augusztus hó 1. napja után valamely összeget vett fel, vagy vagyoni értékű juttatásban részesült, jóllehet a vállalatnak esedékes köz- vagy magántartozása állott fenn, köteles a felvett összeget, illetőleg a juttatás ellenértékét a vállalatnak felhívásra megtéríteni a köz- vagy magántartozás erejéig.

(2) Egyéni cég, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság tulajdonosára, társtulajdonosára, tagjára, igazgatójára, ügyvezetőjére vagy vezető állásban lévő tisztviselőjére az (1) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a hasonló jelentőségű vállalatok üzletvezetői részére szokásos járandóságot meghaladó mértékű kivétekre kell alkalmazni akkor, ha az egy személy által kivett összegek együttesen a 10.000 forintot meghaladják.

(3) A jelen § alapján támasztott követelés fennállása és mértéke felől az illetékes miniszter határoz. A határozat végrehajtható közokirat (1881: XL. tc. 1. § h) pont). Az érdekelt fél igényét a vállalattal szemben - birtokon kívül - bírói úton érvényesítheti.

11. § (1) A jelen törvény alapján történő állami tulajdonbavét el nem terjed ki külföldi állampolgárok és külföldön székhellyel bíró jogi személyek tulajdonára (részvényeire, érdekeltségére), feltéve, hogy a tulajdonszerzés az annak időpontjában hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzés az 1945. évi január hó 20. napja után történt. Ha azonban a tulajdon az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy a tulajdonszerzés jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik, az állami tulajdonbavétel alól a szerzés időpontjára tekintet nélkül mentes.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külföldi állampolgárnak csak azt lehet tekinteni, aki korábban magyar állampolgár nem volt, vagy akinek magyar állampolgársága az 1931. évi augusztus hó 8. napja előtt elbocsátás vagy más törvényes rendelkezés folytán megszűnt s valamely külföldi államban ugyanezen határnap előtt állampolgárságot szerzett.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem lehet külföldinek tekinteni azt a külföldi székhellyel bíró jogi személyt, amely magyar állampolgárok vagy belföldi jogi személyek érdekeltségébe tartozik, feltéve, hogy a belföldi érdekeltség az 50%-ot eléri.

12. § (1) Vita esetében az illetékes miniszter végérvényesen dönt abban a kérdésben, hogy[2]

a) a vállalat vagy annak egyes vagyontárgyai a jelen törvény hatálya alá tartoznak-e;

b) egyéni cég esetében az állam milyen vagyontárgyakat szerzett meg és melyek a volt tulajdonosnak a vállalattal kapcsolatban nem álló tartozásai (6. §);

c) állami tulajdonba vétetnek-e a vállalat rendeltetésszerű célját szolgáló ingóságok, amelyek harmadik személyek tulajdonában állanak (7. §);

d) állami tulajdonba vétetik-e olyan szabadalom, védjegy vagy áruminta, amely nem áll a vállalat tulajdonában (8. §).

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely vállalatnál a külföldi érdekeltség igazoltatott-e, vita esetén az illetékes miniszter javaslatára, szakértői bizottság meghallgatása után, a kormány végérvényesen határoz.

13. § (1) A cégbíróság az illetékes miniszter megkeresésére a cégjegyzékben feljegyzi, hogy a vállalat a jelen törvény alapján állami tulajdonba került.

(2) A telekkönyvi hatóság az illetékes miniszter megkeresésére a megkeresésben megjelölt ingatlanok tulajdonjogát az állami tulajdonba vett vállalat javára bekebelezi; az ilyen ingatlanokat terhelő idegen dologbeli jogokat, ha azok az állami tulajdonba vett vállalattal szemben a 9. § értelmében megszünt, illetőleg nem érvényesíthető követelés biztosítására szolgálnak, a telekkönyvi hatóság a miniszter megkeresésére törli.

(3) A 8. § alá tartozó ipari tulajdonjogoknak az államra történt átszállását az illető ipari tulajdonra vonatkozó nyilvánkönyvet (lajstromot) vezető hatóság az illetékes miniszter megkeresésére a nyilvánkönyvben feljegyzi. Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a 8. § alá tartozó ipari tulajdonjogok átszállásával kapcsolatos kérdéseket - ideértve az e jogokat terhelő gyakorlatbavételi és használati szerződések hatályát is - rendelettel szabályozza.

14. § (1) A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön törvény rendelkezik.

(2) Ha az állam vagy az állam megbízásából eljáró szerv a jelen törvény hatálybalépése előtt olyan vállalatot (vállalatrészt) vett meg, amely a jelen törvény alapján állami tulajdonba kerülne, a még ki nem fizetett vételárra vonatkozó igényt csak a kártalanítási eljárás során lehet érvényesíteni.

(3) Különösen méltányos esetben, ha az állami tulajdonbavétel a volt tulajdonos (részvényes, társ, társtag) megélhetését vagy hozzátartozói tartását veszélyezteti, a Gazdasági Főtanács a kártalanításra előleg folyósítását engedélyezheti.

15. § (1) A jelen törvény végrehajtása szempontjából illetékes miniszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek főfelügyelete alá az illető vállalat tárgya szerint tartozik.

(2) A kormány rendelettel szabályozza:

a) az állami vagy egyébként korábban az állam rendelkezése alá került vállalatok jogi helyzetét;

b) az állami tulajdonba vett vállalat tulajdonosa (részvényese, tagja, társtagja) által megkötött szindikátusi szerződés érvényességének feltételeit és érvénytelenítésének módját;

c) a vállalat ügyvitelében tevékenyen résztvett volt tulajdonosnak (részvényesnek, tagnak, társtagnak) ezen tevékenységéből, valamint az 1948. évi július hó 31. napjáig elbocsátott vezető tisztviselőknek szolgálati jogviszonyukból eredő igényeit.

(3) A kormány a kibocsátandó rendeletekben a hatályos jogszabályoktól eltérhet.

(4) Az állami tulajdonban álló vállalat alkalmazottját a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

(5) A kormány egyes nyomdaipari vállalatokat politikai pártok és a Szakszervezeti Tanács használatába adhat.

16. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a kormány gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi május hó nyolcadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Melléklet

A törvény 1. §-ának e) pontja alapján állami tulajdonba vett vállalatok felsorolása.

1. Tonalit rádió, elektrotechnikai és vegyipari kft., Budapest, VII., Rottenbiller-u. 32.

2. Fehér Ferenc elektromos finommechanikai készülékek gyára, Kispest, Üllői-út 64.

3. Uprimny és Miklas, Budapest, VI., Podmaniczky-u. 33.

4. Schember Magyar Mérleg és Gépgyár Részvénytársaság, Budapest, XIII., Róbert Károly-körút 70.

5. Zoltán Hugó és Tsa mérnöki, hőtechnikai és üzemgazdasági műszerek, Budapest, XIV., Gyarmat-u. 71.

6. Dobozy és Pusztay szerszámgyár, Budapest, IX., Lónyay-u. 52. Nógrádverőce.

7. Jausz testvérek általános műszaki részvénytársaság, Budapest, XI., Sopron-út 62/64.

8. "Gamma" öntőde és fémárugyár kft., Albertfalva, Hunyadi János-út 1.

9. Princz József és Fia vasöntőgyára, Ujpest, Irányi-u. 2/4.

10. "Csavarárugyár Részvénytársaság" Budapest, XIII., Forgách-u. 26/28.

11. Ipper és Fürst, Budapest, XIII., Jász-u. 72.

12. Kemény Antal Szerszám- és Szerszámgépgyár Részvénytársaság, Budapest, X., Liget-u. 22.

13. Vasútfejlesztő Részvénytársaság, Budapest, XIV., Erzsébet királyné útja 50.

14. Donáth József gépgyár és vasöntőde, Ujpest, Baross-u. 6/8.

15. Mazalán Pál bányamérnök mélyfúrási vállalata és gépgyára, Budapest, X., Fertő-u. 8.

16. Szerszámgépgyár Részvénytársaság, Budapest, X., Endre-út 13/15.

17. Exacta Szerszám és Gépgyár, Faragó Ferenc, Budapest, XIII., Csongor-utca 7. - V., Honvéd-u. 14.

18. Gira Ferenc és Becsey István fémárugyár, Pestszenterzsébet, Dózsa György-út 50.

19. Popper és Szántó vasöntŐde és gépgyár részvénytársaság, Budapest, XIII., Mohács-u. 8.

20. "Vértes és Dóra Reszelőgyár Részvénytársaság", Budapest, VI., Lázár-utca 13. - Rákosszentmihály, Rákosi-u. 34.

21. Balogh Ferenc Elektromos gépek és készülékek gyára, Budapest, X., Vaspálya-u. 18/19. - VI., Dévai-u. 20.

22. "Ikarus" Gép- és Fémáru részvénytársaság, Budapest, XIII., Országbíró-u. 26/b.

23. Phönix csiszolóárugyár kft. utóda Wirth Sándor, Budapest, XIII., Lomb-u. 39.

24. "Widenta" vegyészeti és kerámiai laboratórium korlátolt felelősségű társaság, Budapest, III., Vályog-u. 10.

25. Rigler József Ede papírnemű gyár részvénytársaság, Budapest, VI., Rózsa Ferenc-u. 51/53.

26. Reis és Breth, Ujpest, Árpád-u. 25.

27. Selyemfestő-kikészítő és nyomó Részvénytársaság, Budapest, XIII., Tomori-tér 4.

28. Textus Gyapjúárugyár részvénytársaság, Budapest, XIII., Teve-u. 1.

29. Wein és Társai Lenszövőgyár betéti társaság, Budafok, Gyár-u. 9.

30. Gyöngyösi László festőde, Budapest, IX., Soroksári-út 33.

31. Szűcs és Szőrmeáru gyár részvénytársaság, Budapest, VII., Király-u. 35.

32. Első Magyar Cserzőanyaggyár kft., Budapest - Ujpest, Vasvári Pál-utca 11/13.

33. Szegő Vilmos bőr- és gépszíjgyára, Budapest, VI., Paulay Ede-u. 40. - Pestszenterzsébet, Határ-út 61/66.

34. Első Magyar Kártolószalaggyár Részvénytársaság, Pestszentlőrinc, gróf Apponyi Albert-u. 30.

35. dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Részvénytársaság, Ujpest, Váci-út 75.

36. "Klotild" első magyar vegyipar és "Acetic" vegyiművek egyesített részvénytársaság, Budapest, V., Arány János-u. 25.

37. Leiner Fülöp és fiai enyvgyár, Ujpest, Váci-út 72.

38. Müller Ernő kőbányája és ipartelepe, Budapest, XII., Csaba-u. 22. Süttő, Fő-u. 107/109.

39. Oltiványi József építési vállalata, Budapest, IX., Angyal-u. 35.

40. ifj. Walla József Cementárugyár Részvénytársaság, Budapest, X", Asztalos Sándor-u. 12.

41. Melocco Péter cementárugyár és építési vállalat részvénytársaság, Budapest, VI., Andrássy-út 7. - IX., Timót-u. 4/6.

42. Török Ferenc okl. mérnök építési vállalata, Budapest, IV., Petőfi Sándor-utca 16.

43. Olasz Rezső okl. gépészmérnök építési vállalata, Budapest, VII., Éva-u. 19.

44. Tolnai Béla okl. mérnök építési és kotrási vállalata, Budapest, IV., Veres Pálné-u. 15. - Fehérhajó-u. 12/14.

45. "Szöllősy Imre építő, ipari és kereskedelmi vállalat részvénytársaság", Budapest, XII., Maros-u. 6/a.

46. Farkas Pál okl. mérnök, út, vasút, hídépítési vállalat, Budapest, XII., Németvölgyi-út 83.

47. Hajduszoboszlói Földgáz Rt., Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 14. - Hajduszoboszló.