4360/1948. (IV. 25.) Korm. rendelet
a társasháztulajdonról szóló egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947: XXVII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § A társasháztulajdonról szóló 1924: XII. törvénycikk rendelkezéseit alkalmazni lehet közös telken lévő olyan külön építmények, vagy közös telken levő egy építménynek emeletek vagy helyiségek szerint meghatározott olyan részei tekintetében is, amelyeket az említett törvény hatályba lépése előtt állítottak elő.
2. § (1) A tulajdonos kérheti társasház alapítási szándékának, a tulajdonostársak pedig kérhetik erre vonatkozó megegyezésüknek telekkönyvi feljegyzését. A feljegyzést akkor lehet kérni, ha a tulajdonos a társasház alapítási szándékát, a tulajdonostársak pedig erre vonatkozó megegyezésüket közokiratba vagy ügyvéd állal ellenjegyzett magánokiratba foglaltak.
(2) Az (1) bekezdésben említett telekkönyvi feljegyzés után az, aki a tulajdonossal (tulajdonostársakkal) kötött szerződés alapján a társasház megalapítása esetére az építménynek fekvés, szám és név szerint meghatározott részeiből álló tulajdoni illetőséget szerez (pl. 2 utcai, 1 udvari szobából, előszobából, konyhából, éléskamrából s a hozzátartozó pince- és padlásrekeszből álló I. em. 3. ajtószáma lakásra), kérheti az erre vonatkozó tulajdonjogának előjegyzését.
(3) A (2) bekezdésen alapuló tulajdoni előjegyzés fennállása alatt a társasháztulajdon alapítására vonatkozó telekkönyvi feljegyzés törlésének csak abban az esetben van helye, ha az, akinek javára a tulajdoni előjegyzés szól, ahhoz hozzájárul.
3. § Ha a háború által előidézett helyzet következtében megsérült ingatlan tulajdonosainak egy része távollét folytán a rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozva van és evégből meghatalmazottja sincs, a megsérült építmény vagy építményrész helyreállítása erdőkében pedig az itthon lévő tulajdonostárs társasház alapítását tártja szükségesnek, kérelmére a gyámhatóság a távollévő tulajdonostársak képviseletén: gondnokot rendel ki. A kirendelt gondnok a távollévő tulajdonostársak helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a társasháztulajdon megalapításához szükséges minden jogcselekményt - a távollévő tulajdonostársakra kötelező joghatállyal - meglehet.
4. § A háború által előidézett helyzet következtében megsérült épület legalább fele részének tulajdonosa vagy tulajdonosai jogosultak ingatlanukat a megsérült építmény vagy építményrész helyreállítása érdekében a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül is társasházzá alakítani.
5. § Ha a tulajdonostársak - ideértve a 3. § értelmében kirendelt gondnokot is - a társasházalapítás esetére őket megillető tulajdoni illetőségek tekintetében megegyezni nem tudnak, bármelyikük valamennyi többi tulajdonostárs ellen indítandó keresettel kérheti a tulajdoni illetőségek bírói megállapítását. Ebben a perben az, akinek javára a 2. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni előjegyzés áll fenn, mellékbeavatkozóként vehet részt. Az alapító okiratnak a tulajdoni illetőségekre vonatkozó részét ilyen esetben a bírói ítélet pótolja.
6. § A társasháztulajdont alapító okirat alapján a társasháztulajdon telekkönyvi bejegyzését a telekkönyvi hatóságtól bármelyik szerződő fél kérheti.
7. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról - a szükséghez képest - a telekkönyvi eljárást érintő részében az igazságügy-miniszter, egyébként az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 6920/1945. ME (Magyar Közlöny 109. sz.) és az 6930/1946. ME, (Magyar Közlöny 129. sz.) rendeletek, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 68811/1946. UM számú) (Magyar Közlöny 129. sz.) rendelet hatályukat vesztik.
Budapest, 1948. évi április hó 9-.én.
A miniszterelnök helyett:
Dr. Bojta Béla s. k
államtitkár