Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1948. évi XLIV. törvénycikk

a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és a Fővárosi Pénzalapnak megszüntetéséről, valamint a városrendezési ügyek intézéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § Az 1870: X. törvénycikkel létesített Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a kezelésében álló Fővárosi Pénzalap megszűnik.

2. § A Fővárosi Közmunkák Tanácsának az általános rendezési terv megállapítására vonatkozó hatásköre a budapesti építés- és közmunkaügyi főigazgatóra (2.200/1947. É. K. M. számú rendelet), a részletes rendezési terv megállapítására vonatkozó hatásköre pedig Budapest székesfővárosra, illetőleg az egyes városokra és községekre száll át. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának az 1870: X., 1937: VI., 1946: IX. és az 1946: XXIV. törvénycikkben, valamint más jogszabályokban megállapított ügykörének átszállását az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

3. §[1]

4. §[2]

5. § (1) A Fővárosi Közmunkák Tanácsának, illetőleg a kezelésében lévő Fővárosi Pénzalapnak városrendezési rendeltetésű vagyona Budapest székesfővárosra, illetőleg az egyes városokra és községekre, egyéb vagyona pedig az államkincstárra száll át.

(2) A Fővárosi Pénzalapnak megszűnésével kapcsolatos, kérdéseket - ideértve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, illetőleg a Fővárosi Pénzalap jogviszonyainak rendezését is - az építés- és közmunkaügyi miniszter előterjesztésére a kormány rendelettel szabályozza és e szabályozás körében a fennálló jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

6. § (1) Az építés- és közmunkaügyi miniszternek az 1946: XXIV. tc. 1. §-ának (2) bekezdésében említett ügyköréből

a) a hatósági munkaerőgazdálkodás a miniszterelnök,

b) a közmunkaügyek intézése körében a közmunkaváltság, illetőleg az annak helyébe lépő új adónem kivetésével és behajtásával kapcsolatos tevékenység a pénzügyminiszter,

c) a mélyépítési ügyek és a mélyépítő iparok a közlekedésügyi miniszter ügykörébe utaltatnak.

(2) Az 1946: XXIV. tc. 1. § (2) bekezdésében említeti építőipari anyaggazdálkodás tekintetében az Országos Tervhivatal, az építőipari árszabályozás tekintetében pedig a Gazdasági Főtanács főtitkára a kormányhatósági jogkört az építés- és közmunkaügyi miniszterrel, mélyépítési ügyekben a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve gyakorolja.

7. § (1) A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létszámába tartozó személyzet az épités- és közmunkaügyi minisztérium (állami költségvetés XXIII. fejezet) létszámába soroltatik. Ez a rendelkezés az alkalmazottak alkalmazási természetét nem érinti. Az állami rendszerű IV. és V. fizetési osztályba tartozó azok az alkalmazottak, akik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fogalmazási vagy mérnöki létszámába tartoztak, hivatali állásuk eddigi elnevezését továbbra is megtartják. Az alacsonyabb fizetési osztályba tartozó alkalmazottak pedig az új beosztásuknak megfelelő elnevezést kapják; az utóbbiakat az 1948/49. évi állami költségvetés tárgyában alkotandó törvény hatálybalépése után az új beosztásuknak megfelelően kell átminősíteni.

(2) A közmunkaügyi igazgatás körében a közmunkaváltság kivetésével és behajtásával, valamint a közmunkakötelezettség nyilvántartásával foglalkoztatott személyzetet az építés- és közmunkaügyi minisztérium létszámából a pénzügyminisztérium, illetőleg a pénzügyi igazgatás alsófokú szerveinek létszámába, a munkaerőgazdálkodás körében foglalkoztatott személyzetet az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal létszámába kell átadni.

(3) Az építésügyi tárca központi igazgatási létszámának módosítását a Gazdasági Főtanács által megállapítandó keretben az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával együtt határozza meg.

(4) Felhatalmaztatik az építés- és közmunkaügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megszűnésével kapcsolatban feleslegessé vált állások megszüntetéséről gondoskodhassék és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának személyzetéhez tartozó alkalmazottak közül azokat, akiknek szolgálatára állásuk átszervezése vagy megszüntetése következtében szükség nincsen, ha az ezt megállapító határozat keltétől számított hat hónap alatt megfelelő állásra elhelyezni nem lehet, szabályszerű elbánás alá vonhassa.

8. § A jelen törvény hatálybalépésével az 1946: XXIV. tc. 2. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése, valamint a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkező egyéb jogszabályok hatályukat vesztik.

9. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napját az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg; a törvény egyes rendelkezései különböző időpontokban léptethetők hatályba.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról - amennyiben ez nem a kormány hatáskörébe tartozik - az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi november hó huszonhetedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 1951. évi 1. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1951.01.03.

[2] Hatályon kívül helyezte a 1951. évi 1. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1951.01.03.