Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1951. évi 1. törvényerejű rendelet

a város- és községrendezésről

Város- és községrendezés

1. § (1) A városok és a községek szocialista fejlődésének előmozdítására és a népgazdasági beruházások tervszerű elhelyezésének biztosítására város- és községrendezési terveket kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szempontok érvényesítésére a meglévő, vagy újonnan létesítendő települések (városok, községek) területét felhasználni és ott műszaki létesítményeket elhelyezni csak a városrendezési, illetőleg a községrendezési tervben meghatározott módon lehet. E tervnek megfelelően kell az utakat és az egyéb közlekedési, valamint a közműhálózatot létesíteni, az építési telkeket kijelölni és általában minden létesítményt elhelyezni.

(3) A város- és községrendezési terveket a népgazdasági tervek készítésénél és végrehajtásánál figyelembe kell venni.

Város- és községrendezési tervek

2. § (1) A város- és községrendezési terv a gazdasági tervezés eredményeit rögzítő tervezési programmból, továbbá műszaki tervekből, mégpedig általános és részletes város- és községrendezési tervekből (a továbbiakban: általános rendezési terv és részletes rendezési terv) áll.

(2) A tervezési programm magában foglalja azokat a gazdasági és politikai szempontokat, amelyek szerint a város vagy a község területét az egyes népgazdasági tervek időszakán túlmenő távlatokban fel kell használni. A tervezési programm megfelelő vizsgálatok után - a szükséghez képest több közigazgatási egységre kiterjedő rendezési terv (regionális tájrendezési terv), valamint a fejlesztési tervek alapján - készül és elsősorban a rendezendő város vagy község területén tervezett létesítményekre vonatkozó beruházási adatokat rögzíti; ilyenek hiányában a kialakulóban lévő beruházási elhatározásokat, valamint az egyéb gazdasági és politikai szempontok területi vonatkozásait tartalmazza. A tervezési programm elsősorban a folyó népgazdasági terv végrehajtásál biztosítja.

(3) Az általános rendezési terv a tervezés: programm alapján meghatározza a rendezésre szánt terület felhasználását és beépítési jellegét mégpedig külön-külön a lakó-, ipari-, mezőgazdasági-, zöld-, be nem épített és különleges felhasználási területeket, a települési központokat, a jelentősebb közintézményeket, a fő közlekedési hálózatot és a jelentős közlekedési létesítményeket végül a legfontosabb közműveket.

(4) A részletes rendezési terv az általános tervben foglaltaknak részletes kidolgozása, amely összefüggő rendszerben tartalmazza a város vagy a község meghatározott területére vonatkozóan a utak szintjét, emelkedési viszonyait és tagozását az épületek építési vonalát, az épületmagasságokat, az építési telkek méreteit és beépítési adatait, továbbá a közműhálózat és a város- (községrendezési szempontjából jelentős egyéb létesítmények elhelyezését.

Városok és községek osztályozása

3. § (1) A városokat és a községeket a város (község-)rendezés szempontjából osztályokba ke sorolni.

(2) Az I. osztályba tartoznak azok a városok és községek, amelyek az egész népgazdaság szempontjából nagyjelentőségűek; a II. osztályba tartoznak az I. osztályba nem sorolt jelentősebb városok és községek; a III. osztályba tartoznak az egyéb városok és községek.

(3) A városokat és a községeket az Országos Tervhivatal elnökének a belügyminiszterrel és az építésügyi miniszterrel egyetértésben tett javaslatára a Népgazdasági Tanács sorolja osztályba.

Város- és községrendezési tervek készítésének sorrendje

4. § A város- és községrendezési tervek időbeli elkészítésének sorrendjét az I. és II. osztályba tartozó városokra és községekre nézve, az építésügyi, közlekedés- és postaügyi, valamint a belügyminiszter meghallgatása után az Országos Tervhivatal elnöke, a III. osztályba tartozókra nézve pedig a megyei tanács javaslatára, az építésügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

A tervezési programm készítése és jóváhagyása

5. § (1) Az I. osztályba tartozó városok és községek tervezési programmját - az Országos Tervhivatal elnöke által esetenként megadott szempontoknak megfelelően - a Területrendezési Intézet készíti el, a városok tekintetében a városi, községek tekintetében a megyei végrehajtóbizott-ság együttműködésével. A tervezési programm jóváhagyása felől az Országos Tervhivatal elnöke határoz; a határozatot végleges jóváhagyás céljából a Népgazdasági Tanács és a minisztertanács elé kell terjeszteni.

(2) A II. osztályba sorolt városok tervezési programmját a városi végrehajtóbizottság, községekét az illetékes megyei végrehajtóbizottság készíti el; jóváhagyásuk felől az Országos Tervhivatal elnöke a megyei tanács véleményének figyelembevételével határoz.

(3) A III. osztályba sorolt községek tervezési programmját az illetékes megyei végrehajtóbizottság készíti el és jóváhagyása felől a megyei tanács határoz.

Általános rendezési tervek készítése és jóváhagyása

6. § (1) A városok és községek általános rendezési tervét az építésügyi miniszter által kijelölt tervező irodák készítik. Kisebb - I. osztályba nem tartozó - városok és községek általános rendezési tervét a város, illetve a község maga is elkészítheti.

(2) Az általános rendezési terv készítésénél a népgazdasági ágak szempontjait az I. és II. osztályba sorolt városok tekintetében a városi tanács, községek tekintetében a megyei tanács, a III. osztályba tartozó városok és községek tekintetében az illetékes tanács egyezteti.

(3) Az 3. osztályba tartozó városok és községek általános rendezési tervének elkészítését az Országos Tervhivatal elnöke rendeli el.

(4) Az I. osztályba tartozó városok és községek általános rendezési terveinek jóváhagyására - a minisztériumok között felmerült viták eldöntésére, - Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell szervezni. A Bizottság elnöke az Országos Tervhivatal elnöke, tagjai az építésügyi miniszter, a közlekedés-és postaügyi miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter, - külterületen történő létesítményeknek helykijelölésénél a földművelésügyi miniszter, -illetőleg kiküldötteik. A Bizottság ülésein az illetékes megyei és helyi tanács, valamint a beruházás szerint illetékes minisztérium - kiküldöttei résztvesznek. A Bizottság ügyrendjét az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg.

(5) A legfontosabb I. osztályba tartozó városok és községek általános rendezési tervének jóváhagyása felől a Bizottság állásfoglalása után a minisztertanács határoz.

(6) A II. és III. osztályba tartozó városok és községek általános rendezési tervének elkészítését az építésügyi miniszter rendeli el, vagy a városi, illetőleg községi tanács előterjesztésére engedélyezi.

(7) A II. és III. osztályba tartozó városok és községek általános rendezési tervének jóváhagyása felől az építésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben határoz.

Részletes rendezési tervek készítése és jóváhagyása

7. § (1) A városok és községek részletes rendezési tervét elsősorban annak a beruházásnak tervezésével kapcsolatban kell elkészíteni, amelynek telepítése szükségessé teszi a részletes rendezési terv kidolgozását.

(2) A részletes rendezési tervet az építésügyi miniszter által kijelölt tervező iroda az illetékes helyi tanács megrendelésére készíti el. A kisebb - I. osztályba nem tartozó - városok és községek tekintetében a részletes rendezési terveket a város, illetve a község maga is elkészítheti. Az illetékes helyi tanács a gazdasági ágak szakszempontjait a részletes rendezési tervek előkészítése során egyeztetni köteles.

(3) A részletes rendezési terv jóváhagyása felől a megyei tanács határoz, kivéve, ha az építésügyi miniszter a tervező iroda kijelölésekor [(2) bek.] a részletes rendezési terv jóváhagyását magának tartotta fenn.

Vegyes rendelkezések

8. § (1) Ha a városi, illetőleg a megyei végrehajtóbizottság az általános rendezési terv letárgyalása során a felmerülő ellentéteket kiegyenlíteni nem tudja, a vitás kérdésben az építésügyi miniszter dönt. Ha az építésügyi miniszter döntésével valamelyik miniszter nem ért egyet, jogában áll a vitát a Bizottság elé terjeszteni, amely a vitában véglegesen dönt.

(2) Függetlenül az (1) bekezdés rendelkezéseitől, az Országos Tervhivatal elnöke vagy az építésügyi miniszter bármely II. osztályba sorolt város vagy község általános rendezési tervének a Bizottság útján való jóváhagyását előírhatja.

(3) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit az új községek (tanyaközpont) községrendezési terveinek elkészítésénél a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a rendezési tervek elkészítésének sorrendjét (4. §) a Tanyai Tanács állapítja meg;

b) a tervezési programmot (5. §) a Tanyai Tanács titkársága készíti el és jóváhagyása felől a Tanyai Tanács a Megyei Tanács meghallgatása után határoz;

c) az általános és részletes rendezési terv készítését (6. és 7. §) az építésügyi miniszter rendeli el és ő ad megbízást a kijelölt tervező irodának a tervek elkészítésére is;

d) a 6. § (2) és a 7. § (2) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárást a Megyei Tanács folytatja le.

(4) A tervezési programmok elkészítésének általános irányelveit az Országos Tervhivatal elnöke, az általános és részletes rendezési tervek tervezési irányelveit pedig az építésügyi miniszter állapítja meg és a Népgazdasági Tanács hagyja jóvá. A város- és községrendezési normákat az érdekelt miniszterekkel - az új községekre vonatkozóan a Tanyai Tanáccsal - egyetértésben az építésügyi miniszter készítteti el és állapítja meg.

9. § (1) Az 1948: XLIV. tv. 3. és 4. §-a hatályát veszti.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az Országos Tervhivatal elnöke és az építésügyi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Tartalomjegyzék